Földközi-tenger, Nemzetkö zi neve Mediterraneum, ami a latin mediterraneus (fö ld-kö zö tti)bő l

ered. A ró maiak azonban nem így hívtá k, hanem Mare Nostrum („a mi tengerü nk”) néven.
A pá rolgá sa nagyobb, mint a folyó kbó l a befolyá s. A hiá nyzó utá npó tlá s az Atlanti-ó ceá nbó l
érkezik.
12 millió éve bezá rult ez a forrá s, mert a Gibraltá ri-szoros a fö ldmozgá sok miatt lezá rult. Ekkor
kiszá radt a tenger, ezt Messzíniai Só krízis néven nevezik. 5 millió éve nyílt meg ú jra a víz ú tja.
Bá r a partkö zeli része a szá razfö ldi selfen talá lható , á rká nak kö zepe az afrikai és euró pai
lemezek ü tkö zési zó ná já ban mélytengeri ó ceá ni kérget tartalmaz, azaz kő zettanilag ó ceá nnak
tekinthető k ezek a részei. Beltengerei a szá razfö ldi részek víz alá kerü lt folytatá sai.

Balkán-félsziget, Természetfö ldrajzilag Euró pa egyik félszigete, kultú rfö ldrajzilag a Balká n kb.
az oszmá n tö rö k birodalom befolyá si zó ná já ba eső terü leteket jelenti. (Nézd meg a Baltikumot
is! A Baltikum a Balti-tengerrő l kapta a nevét, a Balká n a Balká n-hegységrő l)

Balkán-hegység, Bulgá rul neve Stara Planina (ö reg-hegy), pedig az eurá zsiai hegységrendszer
része, azaz fiatal lá nchegység.

Dinári-hegység Az eurá zsiai hegységrendszer fiatal része, mészkő bő l á ll, mely barlangokat vá jt
belé. Legszebben karsztosodott része a Karszt-fennsík Dél-Szlovéniá ban, innen kaptá k nevü ket a
karsztformá k. A mészkö vö n vékony a talajtakaró , így az ó kori erdő irtá sok (hajó k, vá rak, tü zelő )
utá n a hegyoldal hamar lepusztult és má r tö bbé nem erdő sö dö tt be, ezért kopá rak a fehér
mészkő sziklá i.

Dalmácia Horvá torszá g adriai partvidéke, Dalmatia ró mai provincia nevérő l

Adriai-tenger A Fö ldkö zi-tenger egyik sekély beltengere, sok partmenti szigettel, mészkő szirttel

Égei-tenger A görög szigetvilág tengere, a szigetek egy része vulkanikus, más része a szárazföldi
hegyláncok tenger által elöntött folytatása.

Jón-tenger A Görögországtól nyugatra lévő tenger és szigetei, ahol Földközi-tenger legmélyebb árka
is található: ennél a mélytengeri ároknál bújuk az afrikai lemez az európai alá.

Ciprus Rézbá nyá szatá ró l volt az ó korban ismert, ezért neve a réz latin neve (Cuprum). A
mitoló gia szerint e sziget partjainá l szü letett a szépség istennő je, Aphrodité. Az 1970-es évek ó ta
északi részét Tö rö korszá g tartja katonai megszá llá s alatt.

Kréta, A mínoszi civilizáció helyszíne (labirintus/minotaurusz: a mínó szi bika), melyet a kö zeli
Santorini vulká n felrobbaná sa és elsü llyedése kivá ltotta szö kő á r pusztított el.

Fekete-tenger Tö bb víz folyik bele, mint amennyi elpá rolog, a felesleg a Boszporuszon folyik
kifelé a Fö ldkö zi-tengerbe. 7000 évvel ezelő tt még édesvízi tó volt, elzá rva a Fö ldkö zi-tengertő l,
de ekkor kinyílt a Boszporusz, pontosabban a Fö ldkö zi-tenger vize á ttö rte a Boszporusz gá tat és
vize beö mlö tt a Fekete-tengerbe. Az ú j vízszint (azaz a Fö ldkö zi-tenger vízszintje) magasabban
volt, mint a régi Fekete-tengeré, így a régi partokat elá rasztotta. Sokak szerint ez a Noé-ö zö nvíz
mítosz alapja, erre emlékeztek vissza még néhá ny ezer évvel késő bb is a mezopotá miaiak, akik
elő szö r leírtá k a mítoszt a Gilgames-eposzban.

Boszporusz, Tengerszoros, Euró pa és Á zsia hatá ra, Isztambul vá rosá ban talá lható

Dnyeper, A Fekete-tengerbe folyó folyó Kijev felő l

Don, Az Azovi-tengerbe (Fekete-tenger beltengere) folyó folyó Moszkva irá nyá bó l. Keresd meg a
Don-kanyart, a térképen Volgográ d vá rosá tó l keletre. Ezt a vá rost korá bban Sztá lingrá dnak
hívtá k. Ennek a vá rosnak a bevételét céloztá k azok a hadmozdulatok, amikre a „2. magyar
hadtestet” vetették be: java része (tö bb mint 100 ezer katona) 1943-ban itt fagyott meg / tű nt el,
mert má r nem volt elégséges a felszerelésü k a -40 fokos télben.

Pireneusok Az eurá zsiai hegységrendszer része.

Pireneusi (Ibériai)-félsziget A 8-15. szá zadban berber/arab (mó r) megszá llá s alatt volt.

Ebro, Spain Folyó Spanyolorszá gban

Tejo/Tajo Folyó Spanyolorszá gban és Portugá liá ban

Azori-szigetek (atlasz 124. oldal) Az É szak-amerikai, euró pai és afrikai lemezek há rmas
talá lkozá si pontjá n található vulká ni szigetcsoport.

Germán-alföld, és Lengyel-alföld A jégkorszakban a jégtakaró előtt lerakott törmelék (végmoréna)

hosszú vonalai mögött lassan olvadt a jég. Az olvadékvizek a morénasáncokig folytak, ott
elkanyarodva ősfolyamvölgyeket hoztak létre. A mai hullámos felszínt a morénák és a jég alatt, majd
jég alól kikerült különféle folyóvízi foremák hozták létre.

Odera, A II. világháború vége óta Lengyelország és Németország között határfolyó.

Visztula A lengyelek fő folyója

Mazuri-tóhátság A jégkorszaki lerakott morénák (jég előtt / jég tetején szállított törmelék) által
felduzzasztott tavak

Szilézia Csehországtól északra Lengyelországban. Óriási szénkészleteiről ismert iparvidék

Cseh-medence Euró pa egyik legrégibb, ma má r erő sen lepusztult, ö sszetö redezett és

helyenkint a mélybe sü llyedt hegységének a tartozéka.

Német-középhegység Németország déli része. Középidei (300+ millió éves), azaz régi hegységek
lepusztult maradéka, röghegységek. Része a Fekete-erdő, a Harz hg stb.

Alpok Az Eurázsiai hegységrendszer része. Két része van, a Nyugati- (54. oldal) és a Keleti-Alpok
(56.oldal), közöttük a Rajna (Szt Gotthárd hágó) a választóvonal.
A Nyugati-Alpok valaha a Tethys-tenger északi aljzata volt, ami Afrika Európának ütközésével
felgyűrődött. Ez a része, az északi, azaz az európai part gyűrődött fel először. (Legmagasabb pont:
Mont Blanc). Az északra torlódás folytatódott, és a tenger déli részének aljzata most rátolódott az
északi partokra, mintegy betakarva azt. Ezek a takarók vannak felszínen a Keleti-Alpokban. Mivel itt
mészkő volt a tenger fenekén, a Keleti-Alpok is mészkőből van.

Szent Gotthárd-hágó A svájci Szent Gotthárd-hágó sokáig az Alpok legfontosabb észak-déli

összekötő vonala volt. Két oldalán ered a Rajna és a Rhone.

Innentől Atlasz 4-5. oldal

Bécsi-medence, Törésvonalak mentén a mélybe süllyedő aljzatú, a Duna által folyamatosan szinten
tartott, feltöltött medence.

Kárpátok, Az Eurázsiai hegységrendszer része, fiatal felgyűrt hegységlánc.

Szlovákiai része az Északnyugati-Kárpátok, ennek magyarországi része az É-i középhegység.
Legmagasabb része a Magas-Tátra, mely az egész Kárpátok egyetlen része, ami a jégkorban
eljegesedett, ezért U alakú gleccservölgyek és csúcsos-csipkézett hegycsúcsok találhatóak rajta.
Itt található a Kárpárok szirt öve, mely két másik hegytömb között fügőlegesen laposra
összepaszírozott mészkőből áll, melyek szirtekként emelkednek a magasba.

Ukrán része az Északkeleti-Kárpátok, melyet olyan anyagok építenek fel, melyek a hegység
felgyűrődésekor a frissen kiemelkedett hegyből a folyók által tengerbe hordott hordalék alkot (flis)

Romániai része a Keleti-Kárpátok. Itt található a hegylánc legfiatalabb vulkáni hegye. A legidősebb
része ennek a vulkáni vonulatnak a Visegrádi-hegység. Ezek a vulkánok akkor alakultak ki, amikor a
Kárpátok felgyűrődésével megnyúlt a Pannon-medence aljzata, és a vékonyra nyújtott aljzaton rés
keletkezett a hegy és a hegy alá bukó kis kőzetlemez határán. Ezen a vékonnyá nyúlt kőzetrésen láva
tört föl, először a Visegrádi-hg-ben és szépen sorban kelet felé, legutoljára a Hargitában (atlasz 5.
oldal)
A Hargita vulkán két kráterének tavai a Szent Anna-tó és a lápos, harmatfüves Mohos-tó. További
jellegzetes vulkáni kúpokkal tarkított táj északabbra a Kelemen-havasok

A Déli-Kárpátok egy nagy gránittömb: kemény, ellenálló kristályos kőzet

A Kárpát-medence a Kárpátokon belüli terület elnevezése, mely középhegységeket, dombságokat és

három medencét tartalmaz. Ez a három medence a ma is süllyedő Kisalföld, a Nagyalföld (=Alföld)
és a ma már kiemelkedőben lévő Erdélyi-medence.

Az Erdélyi-középhegység a térképen: Bihar-hegység és a mellette levő hegyek

Az Erdélyi-medence ugyanúgy süllyedt és töltődött föl a Pannon-tenger üledékeivel, mint az Alföld,

de ez a süllyedés megállt. Amikor szárazság volt, a párolgó tenger szárazra került részein só
keletkezett, ez a medence peremeire nyomódott és ma is bányásszák: ezek a híres erdélyi sóbányák
(Parajd, Szováta).
A vastag üledékréteg már nem süllyed, a folyók nem feltöltik, hanem bevágódnak, így alakult ki a
dimbdombos domborzat. Ha az Alföld süllyedése is megáll, esetleg emelkedni kezd, itt is bevágódás
lesz. Hasonló a Dunántól helyzete.

Mezőség: Az Erdélyi-medence Kolozsvár és Marosvásárhely közötti részének neve Mezőség:

dimbesdombos terület, sok suvadással. A suvadások (hegycsuszamlások) végében gyűlik össze a
lecsúszott anyag, ez a hupa, mögötte egy mélyedés alakul ki, ez a hepe, az ebben összegyűlő víz a
hepe-tó.

atlasz 36. oldal

A Román-alföld a Duna romániai szakasza mentén elterülő síkság.

Duna-delta Körülbelül 15 000 ember él itt, a legtöbben hagyományos csónakokkal halásznak.