náták: é. sz. 40°, k. h. 51° (https://geohack.toolforge.org/geohack.php?

language=hu&pagename=Kaszpi-tenger&params=40;51_type:waterbody)

Kaszpi-tenger
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava kb.
371 ezer km²-es területével és 78 ezer km³-es térfogatával.[1] Kaszpi-tenger
Belső, zárt víztömeg, Európa és Ázsia találkozásánál,
Oroszország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Kazahsztán és
Irán között. Szintje 27–28 méterrel a világtengerek alatt van.
A Föld legnagyobb sós tava. Sótartalma körülbelül 12
ezrelék, egyharmada a tengerek vizének. Ismert a Hét tenger
egyikeként is.

Tartalomjegyzék
Etimológia
Földrajza
Határa, partvonala
Főbb adatok
Szigetek
Folyók
Városok
A Kaszpi-tenger az űrből
Története
Ország(ok) Irán
Gazdaság
Oroszország
Kőolaj- és földgázkitermelés
Halászat Kazahsztán

Környezeti ártalmak Azerbajdzsán

Jogállása Türkmenisztán

Jegyzetek Hely Oroszország, Irán,

Azerbajdzsán,
Türkmenisztán,
Etimológia Kazahsztán
Vízgyűjtő 3 500 000 km 2
A Kaszpi szó nagy valószínűséggel a kaszpioszok nevű ősi
terület
nép nevéből ered, akik a tengertől délnyugatra éltek.[2]
Elsődleges Lista
források Astarachay
Atrek
Volga
Gorganrud
A partvidék ősi írásos beszámolói alapján a Kaszpi-tengert Kuma
óceánnak vagy tengernek tekintették, valószínűleg sótartalma
Kura
és nagy mérete miatt. Ezért kapta a tenger nevet is, mert
amikor megkóstolták a vizét, sósnak találták. Qusar River
Rubas
Földrajza Szamur
Sefid Rud

Határa, partvonala Szulak

Tyerek
A Kaszpi-tengert Oroszország (Dagesztán, Kalmükföld,
Ulluchay
Asztrahanyi terület), Azerbajdzsán, Irán (Gilán, Mázandarán
és Gulisztán tartományok), Türkmenisztán és Kazahsztán Urál
határolja. Része a türkmenisztáni parton a Kara-Bogaz-öböl. Shuraozen

A partvonalának hosszát körülbelül 6500-6700 kilométerre, a Zsem

szigetekkel együtt pedig akár 7000 kilométerre becsülik. Pirsaat River
Bolgarchay River
Egy iráni adat alapján a a Kaszpi-tenger partvonalának
mintegy 6500 km-es mentén az országok partvonalának Sumgayit River
hossza:[3] Kura

Kazahsztán - 1900 km Sardab River

Türkmenisztán - 1768 km Bolda
Azerbajdzsán - 1355 km Neka River
Oroszország - 820 km Sukhodol
Irán - 657 km
Karachay
Az északi részen a partvonalat a Volga és az Urál folyó Haraz River
torkolatai és szigetei tagolják, a partvonal itt alacsony,
Darvagchay
mocsaras, a vízfelületet sok helyen bozótos borítja. A keleti
partvonalat félsivatagos és sivatagos mészkőpartok uralják. Kamyzyak
Siah Rud
(Mazandaran)
Főbb adatok
Talar River
[1]
Területe kb. 371 000 km², nagyjából megfelel
Babol River
Németország és Belgium együttes területével. A víz
területe és térfogata jelentősen változik a vízszint Tajan River
ingadozásától függően.[4] Yurinsky Bank
Legnagyobb mélysége: 1025 méter,[5][6] A
legnagyobb mélysége a Déli-Kaszpi- Stary Igolkinsky
depresszióban van. A legnagyobb mélységet Bank
tekintve a harmadik helyen áll a világon, a Bajkál-tó Samur-Absheron
(1620 m) és a Tanganyika-tó (1435 m) mögött.
channel
Átlagos mélysége 184 [7] – 208 méter.[8]
Ugyanakkor a tenger északi része sekély: Kudial folyó
legnagyobb mélysége itt nem haladja meg a 25 Kirvoy Bank
métert, az átlagos mélysége pedig csak 4 méter.
Vilesh
Legnagyobb hossza (északról délre): 1030 km
(keleti hosszúság 50° 00'),[8] más adat szerint 1200 Vasilyevsky Bank
km
[8]
 Maximális szélessége: 435 km (é. sz. 45°30')[8] Buzan
Minimális szélessége: 196–200 km (é. sz. 40°30' Belinsky Bank
mentén)[8]
Volga Delta
Elsődleges nincs
Szigetek
lefolyások
A Kaszpi-tengernek számos szigete van, mindegyik a partok Hosszúság 1200 km
közelében. Körülbelül ötven jelentősebb sziget található a Szélesség 435 km
tengerben, amelyek összterülete körülbelül 350 km². A
türkmenisztáni Ogurja Ada a legnagyobb sziget. Felszíni terület 371 000 km 2
Legnagyobb 1025 m
A legtöbb sziget kicsi és lakatlan, de van néhány lakott is. Az
mélység
Azerbajdzsánhoz közeli szigetek közül sok igen fontos a
kőolajlelőhelyeik miatt. Több sziget, különösen Azerbajdzsán Víztérfogat 78 200 km 3
közelében, óriási környezeti károkat szenved el a Tszf. magasság -28 m
kőolajkitermelés miatt, mint például a Dash Zirja.
Elhelyezkedése
Bulla
Çikil
Çilov
Gil
Nargin
Pirallahı Kaszpi-tenger
Qara Su
Pozíció Oroszország térképén
Qum
Səngi Muğan é. sz. 40°, k. h. 51° (https://geohack.to
Vulf olforge.org/geohack.php?language=hu
Zənbil &pagename=Kaszpi-tenger&params=
Ashuradeh (Mazandaran) 40;51_type:waterbody)

Folyók

Százharminc kisebb-nagyobb folyó ömlik a Kaszpi-tengerbe,

ebből kilenc folyónak deltatorkolata van.

Fő édesvízi befolyása, Európa leghosszabb folyója, a Volga,

amely az északi végén torkollik bele. A legnagyobb folyók, a
Volga, az Urál, a Tyerek, a Szulak, az Emba, a Kura, a
Kaszpi-tengerbe irányuló éves befolyás 88-90%-át adják.
A Kaszpi-tenger környezete. Sárga
Atrek (Türkmenisztán) színnel a vízgyűjtő terület van jelezve
Emba (Kazahsztán)
A Wikimédia Commons tartalmaz
Kuma (Oroszország)
Kaszpi-tenger témájú
Kura vagy Kür (Azerbajdzsán)
médiaállományokat.
Szamur (Oroszország)
Szefid Rud (Irán)
Szulak (Oroszország)
Tyerek (Oroszország)
 Urál (Oroszország)
Volga (Oroszország)

Városok

Jelentősebb települések a Kaszpi-tenger partján és közelében:

Azerbajdzsánban Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics

Szurikov)
Baku, a legnagyobb kikötőváros és Azerbajdzsán
fővárosa. Az Abşeron-félsziget déli részén
található;
Astara, az Abşeron-félsziget északi részén,
Lənkəran, Azerbajdzsán déli határa közelében,
Sumqayıt,
Neft Daşları, az olajmunkások települése, amely az
Abşeron-félszigettől délkeletre található.
Létesítményei mesterséges szigeteken és
technológiai platformokon helyezkednek el.

Oroszországban
A tenger a fő folyóinak vízgyűjtő
Asztrahánt a Kaszpi-tenger kikötővárosának is területével
tartják, amely azonban nem a Kaszpi-tenger partján,
hanem a Volga-deltában található, 100 kilométerre a
Kaszpi-tenger északi partjától.
Derbent, Oroszország egyik legdélibb városa,

Türkmenisztánban

Türkmenbaşi, (korábban Krasznovodszk), a Krasznovodszki-öböl északi partján található,

Avaza, egy fontos üdülőhely

Kazahsztánban

Atirau, (korábban Gurjev), az Urál folyó deltájában, északon található, 20 km-re a tengertől,
Aktau, (korábban Sevcsenko), kikötőváros a tenger keleti részén,

Iránban

Szári,
Astara,
Bandar Anzali, Gilán tartomány,
Rámszar, Mázandarán tartomány,
Csálusz, Mázandarán tartomány,
Nousahr, Mázandarán tartomány,
Bábolszar, Mázandarán tartomány,
 Bandar Torkaman, Gulisztán tartomány,

Története
Földtörténetileg a Kaszpi-tenger a Tethys-óceán, illetve az abból lefűződött, a pliocén végéig létező
Paratethys-tenger maradványa a Fekete-tengerrel és az Aral-tóval együtt.

A Behshahr város közelében található Huto- és Kamarband-barlangokban végzett kutatások azt jelzik,
hogy már 75 000 éve emberlakta terület.[9]

Gazdaság

Kőolaj- és földgázkitermelés

A Kaszpi-tenger területén számos kőolaj- és földgázmező található. Egyes adatok szerint itt található a világ
harmadik legnagyobb olaj- és gázlelőhelye.[10]

A kőolajkitermelés 1820-ban kezdődött, amikor az első olajkutat fúrták a Baku melletti Abseron-talapzaton.
A 19. század második felében az Abşeron-félszigeten, majd más területeken is megindult az ipari méretű
olajkitermelés. 1949-től a Kaszpi-tenger fenekéről is kezdtek olajat kitermelni.

Geológiai kutatások ma mintegy 10 milliárd hordónyi kőolaj és 48 ezer milliárd köbméter földgáz biztos
készletet jeleznek, míg további 233 milliárd hordónyi kőolajat feltételeznek 50%-os valószínűséggel. A
vízterületet körülvevő öt országra jellemző a befektetések iránti igény, a rossz infrastruktúra és az idejétmúlt
termelési technológia. Az országok egymás közötti viszonyára, valamint az energiahordozókban gazdag
térség kiaknázhatóságára a jövőben hatással lesznek az etnikai konfliktusok, a kitermelt energiahordozók
szállítási útvonalai, valamint a Kaszpi-tenger nemzetközi jogi státusának tisztázása. Az örmények és azeriek
közötti hegyi-karabahi konfliktus, a Grúziában zajló abháziai és dél-oszétiai függetlenségi küzdelem, illetve
az orosz-csecsen harcok mind befolyásoló tényezőként hatnak az energiahordozó csővezetékek
útvonaltervezésére és a térségbe irányuló befektetésekre.[forrás?]

A poszt-szovjet térségben történő energiahordozó-kitermelést az is nehezíti, hogy a Kaszpi-tengerrel határos

országok továbbra sem tudnak megállapodni a tengerfenék jogi státusáról, vagyis a határok kérdése nem
rendezett. A vita alapja, hogy a kérdéses vízterület tengernek vagy tónak minősül-e. Amennyiben tó, akkor
szuverén országok között a kijelölt középső elválasztó vonal mentén történő felosztás elve érvényesülne.
Ezt azonban Irán ellenzi, melyet térségbeli hadgyakorlatokkal is nyomatékosított. Amennyiben tengernek
minősítenék a kérdéses területet, akkor a tengerfenék kincseiből közös együttműködéseken keresztül mind
az öt ország egyformán részesülhetne. Mivel a Kaszpi-tenger északról délre haladva rohamosan mélyül –
Iránnál néhol 1000 méteres mélységet is elérve –, Irán kőolaj-kitermelése erősen technikafüggő. Irán a
közelmúltban alternatívaként felajánlotta a vízterület és a vízfenék öt egyenlő részre osztását, amit
Oroszország elutasított. 2003 májusában Irán opponálása ellenére Oroszország, Azerbajdzsán és
Kazahsztán egymás között felosztotta a Kaszpi-tenger 64%-át kitevő északi részt, és a kőolaj- valamint
földgázkitermelést Irán és Türkmenisztán ellenkezése dacára tovább folytatja.[forrás?]

Halászat

Jelentős a halászat.
A világ tokhalfogásának zöme a Kaszpi-tengeren történik. 1992 és 2007 között viszont a tengerben a
tokhalfélék száma drasztikusan lecsökkent, ezért Oroszországban 2007-től 10 évre be is tiltották a
halászatát és az értékesítését.[11]

Környezeti ártalmak
2000-ben a globális éghajlatváltozás következtében szokatlanul korán elolvadt jégtáblák miatt 20  000 –
főként fiatal – kaszpi fóka pusztult el. 2007 májusában 800 állat esett áldozatul a korai nyárnak.[12]

Jogállása
A Szovjetunió felbomlása előtt a partján levő két ország (Szovjetunió és Irán) tónak tekintette, és ennek
megfelelően osztották fel egymás között. Ezt követően viszont a partján már öt ország (Oroszország,
Kazahsztán, Irán, Azerbajdzsán, és Türkmenisztán) helyezkedett el, és nem tudtak megállapodásra jutni:
Irán tónak tekintette, de a többi négy ország tengernek. A tengerekre az ENSZ tengerjogi egyezménye
vonatkozik, ami szabályozza a természeti kincsek felhasználását, területi jogokat, környezetvédelmet, és a
tengerparti országokon túlmenően más államok is hozzáférhetnek a természeti erőforrásokhoz. A tavakat
ezzel szemben a part menti államok között kell felosztani.[13]

Több mint húsz évi egyeztetés után 2018. augusztus 12-én az érdekelt országok megállapodást írtak alá,
amelyben ugyan tengernek minősítették a Kaszpi-tengert, de egyúttal különleges szabályokat is
megállapítottak. A vízfelszín közös használatú lesz, a tengerfenéken található kincseket pedig felosztják az
öt ország között. A tengeren kizárólag a part menti öt ország katonai egységei lehetnek jelen.[13][14]

Jegyzetek
1. A Kaszpi-tenger adatai (http://www.worldl
akes.org/lakedetails.asp?lakeid=8762).
LakeNet.
2. Caspian Sea (http://www.britannica.com/
eb/article-9110540) Archiválva (https://we
b.archive.org/web/20080107011626/htt
p://www.britannica.com/eb/article-911054
0) 2008. január 7-i dátummal a Wayback
Machine-ben. in Encyclopædia
Britannica.
3. ‫( سهم واقعی ایران از خزر چقدر است؟‬http
s://www.isna.ir/news/97052211612/-‫سهم‬
‫است‬-‫چقدر‬-‫خزر‬-‫از‬-‫ایران‬-‫( )واقعی‬perzsa
nyelven). 2018 ,‫ایسنا‬. augusztus 13.
(Hozzáférés: 2022. június 15.)
4. Каспийское море, гидрология и
гидрохимия / С. С. Байдин, А. Н.
Косарев. — «Наука». — Москва: АН
СССР, Государственный комитет
СССР по науке и технике, научный
совет по комплексному изучению
проблем Каспийского моря, институт
водных проблем, 1986. — 261 с.
5. A Kaszpi-tenger részletes térképe.
Kaszpi-tenger (https://ishvetsov.ru/hu/pod
robnaya-karta-kaspiiskogo-morya-kaspiis
koe-more/). ishvetsov.ru. (Hozzáférés:
2021. január 20.)
6. Caspian Sea | Facts, Map, & Geography
(https://www.britannica.com/place/Caspia
n-Sea) (angol nyelven). Encyclopedia
Britannica. (Hozzáférés: 2021. január
20.)
7. A világ nagy tavai (http://www.factmonste
r.com/ipka/A0001777.html).
Factmonster.com.
8. Все темы рефератов / Геология /
реферат Гидрологические аспекты
проблемы уровня Каспия (http://www.re
fstar.ru/data/r/print.file/id.3583_1.html).
www.refstar.ru. (Hozzáférés: 2022. június
15.) (oroszul)
9. [1] (https://web.archive.org/20070710075
729/www.iran-daily.com/1385/2717/html/f
ocus.htm)
10. [2] (http://www.eia.doe.gov/emeu/cabs/ca
spian2.html)
11. С сегодняшнего дня в России
полностью запрещена добыча и
продажа черной икры (https://www.font
anka.ru/2007/08/01/038/) (orosz
nyelven). fontanka.ru - новости Санкт-
Петербурга, 2007. augusztus 1.
(Hozzáférés: 2022. június 15.)
12. Pusztulnak a fókák a nagy melegben (htt
p://www.mno.hu/portal/409311?searchte
xt=f%C3%B3k%C3%A1k), 2007. május
3. (Hozzáférés: 2008. június 24.)
13. Caspian Sea: Five countries sign deal to
end dispute. (https://www.bbc.com/news/
world-45162282) www.bbc.com (2018.
aug. 12.) (Hozzáférés: 2018. aug. 13.)
14. Áttörés a Kaszpi.tenger ügyében. (http://h
vg.hu/vilag/20180812_Attores_a_Kaszpit
enger_ugyeben) hvg.hu (2018. aug. 12.)
(Hozzáférés: 2018. aug. 23.)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kaszpi-tenger&oldid=25749668”

A lap utolsó módosítása: 2023. január 21., 16:49

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon
is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.