382 Eldorádó Magyarországon.

Eldorádó Magyarországon.
Felolvastatott a f. é. decz. 14-iki ülésen.

Hoztak tanulmányt a Földrajzi Közlemények 1892. 1 —18.

lapjai hazánk arany-gazdagságáról, de hogy a tárgy kimerítve nem
volt igazolják még a következő adatok:
E nemes fémről vett helyneveink a felsorolt 87-en fölül
Aranygödör, mélyedés Nógrádvármegyében;
Aranyhegy, sziklatető Torda-Aranyosban ;
Aranyoskút, falu Kolosvármegyében ;
Aranyos, domb Nógrádvármegyében;
Aranyospatak, falu Sárosvármegyében ;
Aranyos, régi folyómeder Abauj-Tornában;
Arany völgy (Goldschurf), elhagyott aranybánya Oraviczán,
Krassó-Szörényvármegyében;
Felső-Aranyak, falu 1441-ben Zarándvármegyében.
Aranyszemeket hömpölygető vizeink közé sorozza Ortvay a
következőket: Vág, Rába, Garam, Száva, Zagyva, Nera, Karas,
Nagy-Küküllő, Ompoly, Cserna, Sztrigy, Zsily, Czód, Nagydisznódi
víz, Piáni-ér, Csorari patakok, Sebes. Aranyospatak sáros vármegyei
íalu onnan nyerte nevét, hogy patakjában kisebb mennyiségben
arany is találtatik. (A magyarországi Kárpátegyesület Evkönyve
1879. 49.) Rózsahegy város alapítása is aranyfövénynek köszön-
hető ; a népmonda szerint lipcsei kereskedők utaztak hajdan keresz-
tül arra és váratlanul aranyszemeket födöztelc föl ott a Revucza
folyó fövényében.
Hackländer 1840-ben Komárom mellett látott aranymosást,
de mint mondja, a legügyesebb ember sem igen birt naponta
30 krnál (ma egy korona) többet keresni. Kiadóbb munka folyt
Orsovánál, hol 4 hét alatt egy ember 80 váltó frtot, mai pénzünk
szerint naponta 1 frt 20 krt szerezhetett. Krassó-Szörényben Almás
lakossága, de leginkább a czigányok, a múlt században a Ménesnek
a Nerába való szakadásánál, s az Almás-vidék egyéb patakjaiban
aranyat mostak. (A Délvidéki Kárpátegyesület kalauza 1894. 222.)
A Cserna folyó torkolatánál a czigányok arany fövény mosással
foglalkoztak s érette évenkint 4 drb arany értékű mosott arany-
nyal adóztak, — ezen adó alól 1855-ben mentődtek föl.
. Szatmárvármegyének Marosliget nevű helységében a Batár