57° 15′ 05″, k. h. 32° 28′ 05″ (https://geohack.toolforge.org/geohack.php?language=hu&pagename=Volga&params=57.251331;32.

467966_type:river)

Volga
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Volga (oroszul Волга [Volga], tatárul İdel, csuvasul Атăл
[Atăl], mordvinül Рав [Rav], mari nyelven Юл [Jul], németül Volga
Wolga) Európa leghosszabb és legbővizűbb folyója. 225 m
tengerszint feletti magasságban a Valdaj-hátságon ered, és
Oroszország területét el nem hagyva a Kaszpi-tengerbe ömlik.
Eredeti magyar neve Etel vagy Atil lehetett.

A Volga – vagy ahogy sokszor az oroszok nevezik: Volga

anyácska – Oroszország legjelentősebb folyója, bár nem a
legnagyobb. A szibériai folyók közül az Ob, a Jenyiszej, a Léna
és az Amur is hosszabb és bővizűbb a Volgánál.

Tartalomjegyzék A Volga Jaroszlavlnál

Közigazgatás
Földrajza
Felső-Volga (forrástól az Oka torkolatáig) Országok  Oroszország
Középső-Volga (az Oka torkolatától a Káma
Földrajzi adatok
torkolatáig)
Alsó-Volga (a Káma torkolatától a Volga-deltáig) Hossz 3690 km
A Volga-delta Forrásszint 225 m
Mellékfolyói Vízhozam 8000 m³/s
Jelentősebb víztározók Vízgyűjtő terület 1 410 994 km²
Külső hivatkozások Forrás Valdaj-hátság
Torkolat Kaszpi-tenger
Földrajza é. sz. 57° 15′ 05″, k. h. 32° 28′ 05″ (htt
ps://geohack.toolforge.org/geohack.ph
p?language=hu&pagename=Volga&pa
Felső-Volga (forrástól az Oka torkolatáig) rams=57.251331;32.467966_type:rive
r)
A Volga forrása nagyjából Moszkva és Szentpétervár között
félúton, a Tveri területen található. Innen a folyó több kisebb Elhelyezkedése
tavon folyik át. A legutolsó Volgo tónál már 1843-ban épült
duzzasztómű, hogy a folyó hajózhatósága egész évben biztosított
legyen.

Tver (a szovjet időkben: Kalinyin) és Ribinszk között épült az

Ivankovói-víztározó (a Moszkvai-tenger). A víztározó gátja, az
Ivankovói vízerőmű Ivankovo és Dubna között található. Itt
végződik a Moszkva–Volga-csatorna is. A Ivankovói-víztározó
meghatározó Moszkva és a Moszkvát körül vevő agglomeráció
ivóvízellátásában.

Kimrinél kezdődik a következő hatalmas víztározó, az Uglicsi-

víztározó, majd a Volga legrégebbi víztározója, a „Ribinszki-
tenger”. A Ribinszki-víztározónál kezdődik a Volgát a Néván át a
Balti-tengerrel összekötő Volga–Balti-tenger-csatorna.

Ribinszknél (a szovjet időkben: Andropov) található a Volga

legnagyobb forgalmú kikötője. A folyó továbbra is keleti-
délkeleti irányba halad. A következő nagyváros a 11. században
alapított Jaroszlavl, Oroszország egyik legrégebbi városa.
Jaroszlavltól csak 70 km-re ismét egy történelmi város található,
az 1157-ben alapított Kosztroma. A Volga vízgyűjtője

A Wikimédia Commons tartalmaz

Középső-Volga (az Oka torkolatától a Káma Volga témájú médiaállományokat.
torkolatáig) Sablon • Wikidata • Segítség

Nem sokkal Kosztroma után ismét egy hatalmas víztározó jön, a

Nyizsnyij Novgorod-i-víztározó. Nyizsnyij Novgorod (a szovjet
időkben: Gorkij) zárt város volt. Ide internálták a vezető
ellenzékieket, többek között itt élt a Nobel-békedíjas Szaharov is.
Nyizsnyij Novgorodnál torkollik a Volgába az Oka.

Itt a Volga a Mariföld területén folyik át, majd a Csuvasföld

fővárosa, Eger testvérvárosa, Csebokszári a következő nagyváros.
150  km-rel lentebb, az európai Oroszország 3. legnagyobb
A Volga Nyizsnyij Novgorodnál
városa, Tatárföld fővárosa, Kazany következik. Itt a folyó
megváltoztatja eddigi kelet irányát és délre fordul.

Kazanynál kezdődik Európa legnagyobb víztározója, az 550  km hosszú Kujbisevi-víztározó, összterülete

6450 km². Itt van a Káma folyó torkolata. A víztározó partján terül el Uljanovszk (a cári időkben: Szimbirszk),
Togliatti, a Lada gépkocsik gyártására épült szocialista város és Szamara (a szovjet időkben: Kujbisev).

Alsó-Volga (a Káma torkolatától a Volga-deltáig)

A Volga alsó folyásán hatalmas folyammá válik. Déli irányban a Volgai-hátság nyugati oldalán halad.

A Balakovo és Szaratov közötti területen éltek a második világháborút megelőzően a II. Katalin orosz cárnő
által betelepített volgai németek (Wolgadeutschen). Sztálin a II. világháború idején a német ajkú lakosságot
Kazahsztánba és részben Szibériába telepítette át. A Volga bal partján Marx és Engels városainak nevei
emlékeztetnek az egykor itt lakó németekre.

Ez a Balakovo és Engels közötti szakasza a Volgának az, amelyet a civilizáció a legkevésbé érintett. A folyó
menti táj itt tartotta meg ősi formáit. Engelsszel szemben a Volga jobb partján található a közel egymilliós
Szaratov (egyetemi város), és itt kezdődik az utolsó nagy víztározó, a 600 km hosszú Volgográdi-víztározó.

Volgográd előtt 21 km-rel válik el a Volgától a Volga-delta legkeletibb ága, az Ahtuba. Volgográd (régebben:
Caricin, Sztálingrád), a milliós nagyváros 80 km hosszan terül el a Volga jobb partján. Északon a Volgográdi-
víztározót lezáró gáton található a Volgai Vízerőmű, majd 100 km-rel délebbre a város déli határán a Volga–
Don-csatorna. Ez a csatorna biztosítja a belvízi összeköttetést a Fekete-tenger és a Balti-tenger között.
Volgográdnál érte el a II. világháború idején a Wehrmacht a Volgát. Itt zajlott a II. világháború leghosszabb,
legvéresebb és egyben legjelentősebb csatája, a sztálingrádi csata, amely fordulatot hozott a háború menetében.

Volgográd

A Volga-delta

Asztrahán előtt 46  km-rel, a Buzan kiválásánál kezdődik a Volga-delta. A Volga-delta megközelítőleg 500
ágból, csatornából és kisebb folyókból áll. Természetvédelmi terület, és mint ilyen, a vándormadarak rendkívül
jelentős megállója. A Volga-delta legjelentősebb ágai a Bahtemir, a Kamüzak, az Öreg-Volga, a Bolda, a Buzan
és keleten az 537 km hosszú Ahtuba.

A Volga-delta valamikor nagyon gazdag volt tokhalban; az állomány mostanra a környezetszennyezés és a

rablógazdálkodás miatt vészesen lecsökkent. A tokhal ikrája a Kaszpi-tenger egyik legfontosabb terméke, az
orosz fekete kaviár.

Mellékfolyói
A Volgának megközelítően 200 mellékfolyója van. A
legjelentősebbek a következők:

Bal partiak:

Mologa
Sekszna
Kosztroma
Unzsa
Vetluga
Káma
Szamara
Nagy-Cseremsan Hajó a Volgán Nyizsnyij Novgorodnál
Nagy-Irgiz
Kis-Irgiz

Jobb partiak:

Oka
 Szura

Jelentősebb víztározók
Ivankovói-víztározó (Moszkvai-tenger) (327 km², 1,12 Mrd. m³)
Uglicsi-víztározó (249 km², 1,2 Mrd. m³)
Ribinszki-víztározó (4 580 km², 25,4 Mrd. m³)
Nyizsnyij Novgorod-i-víztározó (1 590 km², 8,7 Mrd. m³)
Csebokszári-víztározó (2 274 km², 13,8 Mrd. m³)
Szamarai-víztározó (Európa legnagyobb víztározója) (6 450 km², 58 Mrd. m³)
Szaratovi-víztározó (1 831 km², 12,9 Mrd. m³)
Volgográdi-víztározó (3 117 km², 31,5 Mrd. m³)

Külső hivatkozások
A Volga vízgyűjtőterülete (https://web.archive.org/web/20050924011952/http://earthtrends.wri.or
g/maps_spatial/maps_detail_static.cfm?map_select=339&theme=2)
A Volga-delta az űrből (http://earthfromspace.photoglobe.info/spc_volga_delta.html)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Volga&oldid=25354693”

A lap utolsó módosítása: 2022. október 12., 17:31

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is
felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.