Alakja a művészetben

A királynő meghatározó szereppel bírt a reneszánsz kori Anglia divatjában, amit a spanyol divat
határozott meg. Erzsébet köztudottan magas és karcsú volt. Jellegzetes fűzőt viselt, amely leszorította
derekát, és az alján lévő elefántcsont függelékek kihangsúlyozták csípőjét. Arcát hófehérre festette, hogy
egykori himlőjének nyomait az arcán elfedhesse.[12] Woodstocki fogsága alatt verseket és szonetteket írt
unaloműzés céljából.

A költőket, muzsikusokat megihlette személyisége, s az újonnan megalakult színházakban is mintáztak

róla szerepeket. A legmonumentálisabb mű, amelyet életében róla mintáztak Edmund Spenser A
tündérkirálynő című eposza.[13]

Erzsébet szivárványos portréja

Erzsébetről több színes portré maradt fenn, Ezek közül a legjelentősebbek:

I. Erzsébet szitás portréja, 1583 körül

I. Erzsébet Armada-portréja, 1588

I. Erzsébet Ditchley-portréja, 1592

I. Erzsébet szivárványos portréja. 1603 körül.

Az uralkodása idején róla készített portrék egy része a katolikus egyháztól való elszakadás igényét is
kifejezték, amikor Erzsébet alakját a ruha olyan szimbólumaival, mint az igazgyöngy, Szűz Máriához
hasonlították, ezzel is sugallva, hogy a Szent Szűz kultusza helyébe a szűz királynő kultusza lépe