Az angol romantika irodalma

Tk. 241 - 252. oldal

https://zanza.tv/irodalom/romantika/az-angol-romantika

Eszmeisége: reményvesztettség és kiábrándultság jellemzi.

A romantikus művészek elfordulnak a társadalomtól, s a képzelet, a fantázia
világába menekülnek.

Preromantikusok: (lsd. Tk. 157 – 160. o. – felvilágosodás vége)

Robert Burns, „a skótok Petőfije”. A legjobb versei olyan értékeket hordoznak, mint a
népdalok. Költészete tiszta élménylíra. (John Anderson – Szgy. 114. o., Falusi randevú)

Sajátos, öntörvényű világot teremt „az őrült festő-költő”, William Blake. Látomásos világa a
20. század néhány művészeti irányzatát előlegezi. (A tigris – Szgy. 115 . o.)

Első nemzedék:
William Wordsworth és Samuel Taylor Coleridge 1798-ban kiadják közös
versgyűjteményüket, a Lírai balladákat.
Wordsworth legismertebb verse: Táncoló tűzliliomok
Coleridge leghíresebb balladisztikus műve: Kubla kán

A romantikus történelmi regény megteremtője Walter Scott.

Művei: Ivanhoe (részlet: Szgy. 185–187. o.), Wawerley.
Főhősei nem történelmi személyek, a részleteket realisztikusan ábrázolja, festői történelmi
hátteret nyújt.

Második nemzedék:

BYRON (1788 – 1824)

Előkelő származású főúr, de lázadó, aki megtagadja saját osztályát; védelmébe veszi a
gépromboló munkásokat, támogatja az írek szabadságharcát.
Kicsapongó botrányos életet élt (elvált feleségétől, szerelmi kapcsolata volt féltestvérével).
Sokat utazott bejárta, bejárta Spanyolországot, Portugáliát, Törökországot, Görögországot.
Részt vesz a görögök szabadságharcában. Itt hal meg, de nem harcban esik el, tüdőgyulladást
és maláriát kap. Halála után Anglia nem fogadja be az „elátkozott költő” holttestét.
Életmódja és mentalitása fogalommá vált, ez a byronizmus.
Költészetét a csalódás, világfájdalom, a világból való kiábrándultság, nyughatatlanság,
pesszimizmus jellemzi: „byroni spleen”.
Új műfajt teremt: a verses regényt.
Művei: Childe Harold zarándokútja (verses lírai útirajz)
Don Juan (verses regény) (részlet: Szgy. 182. o.)
Manfréd (drámai költemény)
Kain (drámai költemény)
SHELLEY (1792 – 1822)
Gazdag nemesi családból származik. Lázadó, ő is megtagadja osztályát, mint Byron. Az
emberi jogok és a szegények sorsa foglalkoztatja. Erőteljes benne a szabadságvágy. „Lázadó
angyal”-nak is nevezik. Részt vesz az írek szabadságharcában. Sokat utazik, s egy
hajókirándulás során szenved hajótörést.
Költészete: A lázadás, a forradalmiság jellemzi műveit. Gyakori témája a szerelem, a
lázadás, a természeti jelenségek. Politikai eszméi Petőfire is hatottak, ő volt Shelley első
magyar fordítója.
Művei: Óda a nyugati szélhez (1819)
„Az egész természet szó-zenévé lesz, az ősz énekel ebben a versben.”
A leláncolt Prométheusz (1820) – drámai költemény

KEATS (1795 – 1821)

Polgári származású, korán árvaságra jut, nagyanyja neveli nehéz körülmények között.
Orvosnak készül, s csak utána lesz költő. Tüdőbetegségben szenved, gyógyulást remélve
Rómába utazik, de már nem lehet rajta segíteni. Rómában hal meg (a sírja is ott van).
Költészete: Görögül nem tudott, mégis a görög szépségideál legnagyobb tisztelője és
megéneklője. Számára a szépség jelent mindent, ez a legfontosabb esztétikai kategória.
Verseit a festőiség és az ókori művészetek iránti érdeklődés jellemzi.
Művei: Óda egy görög vázához (1819)
Az élet mulandóságával szemben a művész, művészet halhatatlanságát állítja.
Az ember halandó, de a művészet örök. Ez ad vigaszt Keatsnek.

E. A. POE (1809 – 1849)

Újító:
- a költői elméletben: a „poésie pure” – a tiszta költészet fogalma – a költészet célja: „a
szépség ritmikus megteremtése” → művészetfelfogása Baudelaire fellépését segíti.
- a lírában: híres verse A holló (1844) – Szgy. 190-192. o.
- Gyakran jelenik meg verseiben a halott szerelmes áttetsző alakja (Annabel Lee).
- a novellában: A Morgue utcai kettős gyilkosság (részlet: Szgy. 187-189. o.) műfajt
indít, a detektívregényt, benne az amatőr detektívvel, aki logikájával megfejti a
rejtvényt.

JANE AUSTEN (1775 – 1817) Tk. 250 – 252. o.

Ő az első jelentős angol női író.
Művei: Értelem és érzelem
Büszkeség és balítélet
Emma

Kortárs (angol) női írók:

Mary Shelley: Frankeinstein avagy a modern Prométheusz
Elisabeth Barret-Browning
Charlotte Bronte: Üvöltő szelek
Emily Bronte