A romantika irodalma

A romanika irodalma 18. század végén jelent meg az angol és német irodalomban és a 19. század

eső részében uralta Európa irodalmát.

Előfutárai a német Sturm und Drang és a szentimentalizmus voltak.

A fogalmat a Schegel testvérek használták először.

Az alkotást létrehozó zsenit tartották fontosnak, akit a korábban fontosnak vélt elvek sem

korlátozhatják. A valóság szerepe másodlagossá válik a teremtő fantáziához képest.

A képzőművésetben az emberi érzelmek, a szélsőségesség és a monumentalitás válik

meghatározóvá. Híres zeneszerzők Wágner, Verdi. Liszt Ferenc és Schubert.

KLASSZICIZMUS
racionális
Az antik (görög) kultúra a minta
Szabályok, minták, előírások követése
Közös örök emberi, világpolgár- szemlélet
ROMANTIKA
Erős szélsőséges érzelmek
Az antikvitás mellett a középkorból is merít
hiszen érdekli a történelem
kiszámíthatatlanság zsenialitás
Nemzeti öntudat, népi kultúra

Liszt Doborjánban született, életét leginkább külföldön, koncertezéssel töltötte, mégis magyarnak
vallotta magát, habár alig beszélt magyarul.
Tanulmányozta a cigányzenét.

Számos irodalmi témájú művet és programzenét komponált.

Romantikus líra: a legjelentősebb művek német és angol költők tollából születtek.

Heinrich Heine és Novalis a korai német romantika költője, a késői romantikáé Hölderln

Angol romantika kezdete Wordsworth és Coleridge: Lírai balladák

a késői romantikáé Byron Shelley, Keats

George Byron arisztokrata származású költő, mint főnemes Dél-Európában utazgatott.

Ekkor írta, Childe Harrold zarándokútja, első éneke egy balladabetét,

rímes időmértékes verselése, összefoglalja a byroni életfilozófiát.

Childe Harrold nem kötődik senkihez, magányos alkat, aki az otthontalanságára büszke, akit az élet

keménysége edzett meg. Nem hisz a szerelemben mert a nőket is csalfának tartja. Utazása közben

nem a kíváncsiság hajtja, hanem az unalom.

Mindezzel tükrözi Byron embergyűlöletét, fájdalmát és életuntságát az úgy nevetett spleen érzését

fejezi ki, amellyel az Anyeginben találkozunk.

Shelley

Percy Bysshe Shelley (1792–1822) Byron barátja volt, maga is jómódú arisztokrata. 18 evesen
megirta Az ateizmus szuksegessegeről cimű ropiratot, amelyert kicsaptak az Oxfordi Egyetemről,
es csaladjaval is oszszeveszett. Gondolatvilaga a francia felvilagosodassal is
rokonsagot mutat, kolteszetet a latomasos, mitologikus látásmód tesz mégis romantikussá,

Híres költéménye A kiszabadítiott prometeusz,

Az Óda a nyugati szélhez: profetikus és természet líra ötvözete

versforma szonett 14 sor alkot egy egységet.

Leginkább a Dantei tercinákhoz hasonlít,

Témája:

Az ég, a föld a tenger a mindenség uraiként dicsőíti a szelet. Ehhez az istenséghez fordul a költő

csalódott, kiábrándult a világból. Majd a vers fájdalmas reménykedésbe csap át, hogy a társadalom

újjászületik, ha a természet újraébred

A szél szimbólum, az ifjúság és a forradalomé,

Keats: egy bérfuvaros fia

Óda egy görög vázához

A képleírás módszerét használja. Elutasít mindent, ami csúf, mert csak a szép az örök.
Az angol romantika epikája: Poe rémtörténeteket írt

A regény a felvilágosodás korszakában volt igazán népszerű, a romantikában ez megmaradt,

de új regénytípusok születtek.

Walter Scott: a romantika történelem iránti rajongása tükröződik a műveiben.

Waverly:18. század Angliája

Ivanhoe: 12. század történelme.

Megszületik az új történelmi regény a középkor világának, értékeinek, kultuszainak

felidézése a célja.

Bronte nővérek: Űvöltő szelek, Jane Eyre.

Edgar Allen Poe témtörténetei.

A bűnűgyi regény megteremtője. Célja nemcsak a szórakoztatás, történetei túlmutatnak a

rémtörténeteken. Bemutatja a valóság olykor rémisztő voltát.

A halál vörös álarca, horrorisztikus rémtörténet.

A cselekmény ideje és helye nincsen megjelölve, számos elem azonban középkori

hangulatot kölcsönöz a regénynek.

A vörös halál testi tüneteinek ecsetelésével kezdődik. Megjelenik a Prospero herceg

apátsága, egy hermetikusan elzárt világ, ahol kizárólag az egészségesek tartózkodhatnak.

Hirtelen egy mulatságba csöppenünk, majd következik a mulatság bizarr leírása,

amely azt érzékelteti, hogy mennyire elüt a romantika világa a klasszicizmustól és a

realizmustól.
A német romantika epikája:

Kleist: Koolhaas Mihály lótenyésztő a reformáció idején él, elveszik tőle két lovát.

Rossz tartással bánnak velük. A férfi harcolni kezd velük, de hamarosan ráébred, hogy

törvényes úton nem megy semmire. Ekkor törni zúzni kezd, de végül fanatikus

igazságkeresése miatt elbukik.

Dilemma a regény szervező eleme.