IRODALOM TÉMAZÁRÓ

I. ROMANTIKA (általános jellemzése)

 Idő: XIX. sz. (néhol XX.sz. eleje- Jókai)
 Jellegzetességei:
a) fantázia
b) középkor
c) mítoszok világa
d) népi kultúra
e) kelet világ-nemzeti történelmi múlt
ELMENEKÜLNI

 Elnevezése: Roman szóból (jelentése: középkorban minden anyanyelven írt epikai

alkotás)
 Előzménye:
 szentimentalizmus
 Strum und Drung
 Mi is ez? - Utolsó korstílus
 Társadalmi alap: felvilágosodás eszméiben, polgárságban való csalódás
MEGOLDÁS: elmenekülni a valóságból
II. ROMANTIKA (az irodalomban)
 Műfaj, műnem: pl.: keveredhetnek a műfaji, műnemi jellegzetességek pl.: ballada,
drámai költemény
 Töredékesség: OK: nem tökéletes alkotás, de törekedni kell rá fontosabb a VÁGY a
tökéletességre
 Ellentétek: idő és értékszembesítő verstípusok
 Költőtípus:
a) zseni kultusz (fontos az egyéniség)
b) vátesz típusú költő
c) népvezér-típusú kötő
d) lángoszlop- típusú kötő
e) egyéni érdeknél fontosabb a társadalom
 Elmenekülni:
 fantázia
 középkor
 mítoszok világa
 népi kultusz
 történelmi múlt
 Főbb világirodalmi alkotók
 angol: Byron, Shelley, Keats, Poe (amerikai)
 francia: Victor Hugo
 orosz: Puskin
 német: E.T.A. Hoffman
III. FOGALMAK
 byron spleen: angol romantikus költőről elnevezett magatartás a spleen.
Életuntság, világfájdalom jellemzi.
 felesleges ember: Irodalmi toposz; az Anyegin nyomán válik az orosz irodalom
jellegzetes toposzává; bár birtokában van a cselekvéshez szükséges erőnek és
lehetőségeknek, nem lát értelmes teret, lehetőséget, célt a cselekvésre, ezért
nem csinál semmit, de a céltalanság tudata felsőbbrendűségi érzettel is eltölti
a cselekvőkkel szemben. Jellemzője az unalom, az idegenség és a tétlenség.
 lángoszlop típusú költő: A tömegeket vezető, nekik irányt mutató költő
 vátesztípusú költő: A reformkorban kialakuló költői szerep, amely szerint a
költő látnok, akinek a nép vezetőjeként kell szólnia.
 verses regény: Kevert műfaj, mely ötvözi az epika és a líra műnemek
sajátosságait. A verses regény nem versben írt regény, bár regényszerű témát
dolgoz fel. A történet összefűzése lazább, és a hangsúly a lírai
tulajdonságokra, az érzelmek kifejezésére helyeződik.