Arany János: A walesi bárdok

- verselemzés -
 
  I. A vers keletkezése
1857-ben Ferenc József császár Magyarországra látogatott. Ebből az alkalomból nagy
ünnepséget rendeztek a tiszteletére. Felkérték Arany Jánost egy köszöntő vers megírására.
Arany azonban nem volt hajlandó a szabadságharcot vérbefojtó császárt dicsőíteni
versében. Ezután egy másik költőt, Lisznyai Kálmánt kérték fel a feladatra, s ő meg is írta
a köszöntőt. Arany ezen annyira felháborodott, hogy megírta A walesi bárdok c.
balladáját, amelyben a zsarnoknak ellenálló költőknek állít emléket. (A nagykőrösi
balladák közül való.)
 
 II. A vers történelmi háttere
A ballada az angol történelem egy régi eseményét meséli el. 1277-ben I. Eduard
(Edward) angol király elfoglalta az addig független országot: Wales-t. Ezután
meglátogatta meghódított tartományát, s a monda szerint látogatása alkalmával 500 bárdot
(költőt) végeztetett ki, mert nem voltak hajlandóak dicsőítő énekeket írni róla.
 
III. Szóértelmezések
-          Bárd: a walesi énekmondók, akik zenekísérettel adták elő történeteiket;
szórakoztatták az urakat a lakomákon. (históriás ének, Tinódi Lantos Sebestyén)
-          Wales: ma Anglia egy tartománya, területe. Régen önálló ország volt.
-          Sire: az angol király megszólítása, jelentése: Felség
-          Lordmajor: London polgármestere
-          Koboz: húros, pengetős hangszer
 
IV. A vers szerkezete
Egyszólamú, lépcsőzetesen haladó elbeszélés.
A balladai homály(kihagyások) gyorsítják a tempót, s ezáltal fokozzák a feszültséget az
olvasókban.
A 31 versszakot a háromszor visszatérő versszak tagolja:
Edvard király, angol király
léptet fakó lován / vágtat fakó lován
Első rész (1-5. vsz.)
Edward király megérkezik Wales-be.
Második rész (6-25. vsz.)
A lakoma leírása Montgomeryben
Harmadik rész (26-31. vsz.)
Edward menekül Wales-ből, majd a londoni képben azt látjuk, ahogy megőrül.
 
 V. A vers értelmezése:
Edward király Walesbe érkezik. Látogatása korántsem barátságos, igen gúnyos és sértő
hangnemben beszél a legyőzött országról.

"Használt-e a megöntözés: / A pártos honfivér? "

 
"A nép...Oly boldog-e rajt', mint akarom, s mint a barom? "
  
A király sértéseire egy walesi főúr válaszol, aki a király kíséretében van. Hangja ironikus
(mást mond, mit amit valójában gondol):
"S a nép, az istenadta nép / Oly boldog rajta Sire! "
A Sire (Felség megszólításra a magyar sír szó rímel, mely jelenti a temetői sírokat, ahol a
király által legyilkoltatott hazafiak fekszenek; és jelenti a zokogást, amely minden
kunyhóból kihallatszik, hiszen minden családnál siratnak valakit, aki az életét adta a
szabadságért.
 
A második rész elején a király fogadása félelmetes eseménnyé válik. Általában egy
király érkezése hangos, örömrivalgás, hurrázás kíséri. Edwardot azonban néma csend
fogadja, amerre jár. A kirendelt nép hallgatása fenyegető jelentést ad ennek a résznek.
 
A lakoma leírásában az ismétlések lelassítják a cselekményt, a sürgő-forgó szolgahad
igyekszik elterelni a király figyelmét arról, hogy milyen kényszeredetten fogadták. Ezt a
mozgalmas képet egy érdekes szó: a tereh is fokozza. A teher szó második szótagjának
megfordításával mintha a forgatagban elfáradt mesemondó tévesztené el a szót. (Ezt a
költői eszközt metatézisnek nevezzük.)
 
A következő részben (10-12. vsz.) a király kívánsága előrevetíti a tragédiát. A legyőzött
országban dicsőítő énekeket akar. A tempó felgyorsul = a király mondatai egyre
rövidebbek, tele vannak felkiáltásokkal, felszólításokkal.
 
Előlép az első bárd: fehér galamb, ősz bárd emelkedik
A metafora egyaránt utal az öreg énekes kinézetére: fehér a haja, szakálla; és a
természetére: békét szeretne. A walesiek békéjét a király tette tönkre hódító háborújával.
A bárd felcsapó indulatát, a csendet váratlanul feltépő ének stílusát a a cs, r, g hangok
bántó zaja mutatja. S mi értelme volt a pusztításnak? A költő egy hasonlatsorral mutatja
meg a halál rettenetes képeit. A csatamezőn úgy arat a halál, mint a parasztok a
szántóföldeken. Egyetlen kaszasuhintással százával hullik el a gabona. S a szegények
tallózása (keresgélése a mezőn) félelmetes eseménnyé válik: a levágottak mezején
túlélőket, hozzátartozókat keresnek.
 
A második bárd ifjú, de nem kevésbé elszánt, mint az első. Énekét úgy kezdi, mintha egy
szép, romantikus történetet adna elő. Ezzel eltereli a király figyelmét, s van ideje
kimondani még néhány vádat, mielőtt a király őt is elhurcoltatja. Az ifjú bárd énekének
első sorait a lágy mássalhangzók teszik puhává, kellemessé (két rövid sorban 6 l hang
található), s ebbe a nyugalmas hangulatba durván tör be a harag hangja: az sz hangok
sziszegése (szüzek, panasza, szűz, szülj, szoptass..)
 
A harmadik bárd már hívás nélkül állít be, s veszi át a szót az elhurcoltaktól. Sokan azt
tartják, hogy Arany saját magát festette meg ennek a bárdnak az alakjában. Erre utal az
elhunytra, a csatában elesett "derék"-re történő utalás, akiben már a korabeli közvélemény
is Petőfit vélte felfedezni.
A harmadik, s egyben befejező részben megváltozik a bevezető versszak, itt a király már
nem lépked, hanem vágtat, méghozzá elfele. Menekül vérengzésének helyszínéről.
 
 Arany az utolsó részben azt a képet festi, meg, ahogy a bűntudattól gyötört király
megőrül: hangokat hall, melyeket sem parancsszóval, sem lármával nem tud elnyomni,
hiszen belülről fakadnak. A bűn magában hordja a büntetést - vallja Arany, s ezt a tételt
több balladájában is megfogalmazta.
 
VI. A vers műfaja: történelmi ballada
A balladában mindhárom műnem jellemzői megtalálhatóak.
 
Az epika jellemzői:
Mint minden epikus műnek, ennek is története van.
I.       Előkészítés (expozíció)
-           Edward király megérkezik Wales-be.
II.     A cselekmény kibontása
1.      Konfliktus
-           A bárdok nem hajlandók énekelni a királynak
2.      Bonyodalom
-         ősz bárd
-         ifjú bárd
-         a harmadik bárd
3.      Tetőpont
-           500 bárd kivégeztetése + Edward menekül
III.  A megoldás 
-           A király megőrül
 
A líra jellemzői:
Formája vers
Költői képek találhatók benne
-         megszemélyesítések: emléke sír alanton még; néma tartomány
-         hasonlatok: orcáikon mint félelem sápadt el a harag; levágva népünk ezrei
halomba mint kereszt;
-         metaforák: legszebb gyémántja Velsz; fehér galamb, ősz bárd; átok fejedre
minden dal;
Rímei: x a x a - félrím
-           Az erős zeneiséget a belső rímek is fokozzák
"Vadat és halat s mi jó falat
 Mint akarom s mint a barom
 S  mind ami bor  pezsegve forr"
Ritmusa:
-           Jambusi lejtésű sorokból épülnek fel a négysoros versszakok.
-           Sorainak szótagszáma 8+6+8+6
-           Ez az óangol és skót balladák szokásos verselési formája.
Érzelmeket fejez ki:
-         a főurak haragja
-         a király félelme
-         a legyőzöttek bánata
-         a bárdok hazaszeretete, bátorsága
 
A dráma jellemzői:
Sorsfordulókat mutat be
-         a bárdok halála
-         a király megőrülése
 
Drámai közlésformák - párbeszédek
-         király és walesi főúr
-         király és bárdok
-         király és lordmajor