A walesi bárdok

(a ballada elemzése)
I.rész
 Született: 1817.március2-án Nagyszalontán.
 Elhunyt: 1882. október 22-én.

Arany János 1817. március 2-án született, Nagyszalontán.

Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A
család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a tíz gyerek közül
csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny,
félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833
között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd
ezt követően Debrecenben.
Házastársa: Ercsey Julianna
Gyermekei: Arany Julianna
(1841) és Arany László.
(1844)
Irodalmi fellépése:
❖ 1845 nyarán elkezdte írni az Elveszett
alkotmányt. A művet nem szánta közönség elé, csak
időtöltésül írta, ám ezzel megnyerte a Kisfaludy
Társaság 25 aranyos pályadíját
❖ A Kisfaludy Társaság új pályázatot írt ki, amire
Arany elkészítette a Toldit /1847 febr. 6/, ami nemcsak
pénzt hozott a házhoz, hanem elismert költő lett.
❖ Petőfi volt az első, aki üdvözlésére sietett, amely
levelezésből barátság alakult.
Családi kör
Arany balladaíró korszakai
1846-1850: Ebben a korszakban
viszonylag kevés és igen különböző
hangnemű balladát ír Arany.

1852-1857: A nagykőrösi évek tekinthetők

a balladák a leggazdagabb forrásának.

1877: Ebben az évben születtek az

Őszikék balladái.
1857-ben Ferenc József császár és neje, Sissy
Magyarországra látogatott.
Felkérték Arany Jánost egy köszöntő vers
megírására.
Arany nem volt hajlandó a császárt dicsőíteni
versében.

Ezután egy másik költőt, Lisznyai

Kálmánt kérték fel a feladatra, s ő meg
is írta a köszöntőt.
Arany ezen annyira felháborodott, hogy
megírta A walesi bárdok c. balladáját.
A balladában a zsarnoknak ellenálló
költőknek állít emléket.
A Lisznyai-vers a Budapesti Hírlap 1857. május 5-i
ünnepi számában jelent meg Költői üdvözlet címmel.

„...Előmbe a császár, mint egy nemtő

S a Császárné, mint egy angyal, úgy jő:
Egyenesen szivükbe szállok én,
E látogatás fényes ünnepén…”
 A ballada az angol történelem
egy régi eseményét meséli el.

1277-ben I. Eduard (Edward) angol

király elfoglalta az addig független
országot: Walest.
Ezután meglátogatta meghódított
tartományát.

A monda szerint látogatásakor 500 bárdot (költőt)

végeztetett ki, mert nem akartak dicsőítő
énekeket írni róla.
 BÁRD: walesi énekmondók, akik
zenekísérettel adták elő történeteiket;
szórakoztatták az urakat a lakomákon
(históriás ének, Tinódi Lantos Sebestyén)
WALES: Ma Anglia
egy tartománya,
területe. Régen
önálló ország volt.
 SIRE: Az angol LORD-MAJOR: London KOBOZ: Húros,
király megszólítása, polgármestere pengetős
jelentése: Felség hangszer.
 A balladában mindhárom műnem jellemzői megtalálhatóak.

I. Edward király megérkezik Walesbe.

II. Montgomeryben a híres lakoma
1. A bárdok nem hajlandók énekelni a
EPIKUS JELLEMZŐK: királynak
2. a) ősz bárd
b) ifjú bárd
c) harmadik bárd
3. 500 bárd kivégeztetése + Edward
menekül
III. A király megőrül
Formája vers.
Költői képek találhatók benne:

-megszemélyesítés: LÍRAI JELLEMZŐK:

"emléke sír a lanton még„

-hasonlat:
"orcáikon mint félelem sápadt el a
harag„
Rímei: x a x a - félrím
-metafora: - Az erős zeneiséget a belső rímek is fokozzák
"legszebb gyémántja Velsz„ "Vadat és halat s mi jó falat
Mint akarom s mint a barom
- alliteráció: S mind ami bor pezsegve forr"
pl.: "harsogjon harsona” Ritmusa:
- Sorainak szótagszáma 8+6+8+6
- Ez az óangol és skót balladák szokásos verselési formája.
DRÁMAI JELLEMZŐK:

Sorsfordulókat mutat be
- a bárdok halála
-a király megőrülése

Drámai közlésformák -
párbeszédek
- király és walesi főúr
- király és bárdok
-király és lordmajor
Hallagssátok meg Markos-Nádas - Boncz: Walesi bárdok című kabaréjelenetét
a Youtube-on! Majd írjátok le, mely versét építik be a szerzők az Arany-ballada átiratba!

Ispánovics Csapó Julianna – Kuktin Erzsébet: OLVASÁSI MUNKAFÜZET az általános

iskolák 6. osztálya számára (20. oldal), 3.FELADAT
Köszönöm a figyelmet!
A walesi bárdok
(a ballada elemzése)
II.rész
 Nagyszalontán
született.
Nem fogadta el a Toldi című elbeszélő
felkérést, hogy költeménye hozta meg
dicsőítő verset írjon neki a sikert és Petőfi
Ferenc Józsefnek. Sándor barátságát.

A balladában mindhárom
műnem jellemzői
A vers műfaja=
megtalálhatóak.
történelmi ballada
(epikai, lírai és drámai
jellemzők)

Edward király = Ferenc József

 Egyszólamú, lépcsőzetesen haladó elbeszélés.

A balladai homály, a kihagyások gyorsítják a tempót, és

ez fokozza a feszültséget.

A 31 versszakot a háromszor visszatérő versszak tagolja:

"Edvard király, angol király
léptet fakó lován / vágtat fakó lován"
Első rész (1-5. versszak)
Edward király megérkezik Walesbe.
•Látogatása korántsem barátságos, igen gúnyos
és sértő hangnemben beszél a legyőzött
országról.
"Használt-e a megöntözés: / A pártos honfivér? "
"A nép...Oly boldog-e rajt', mint akarom, s mint a barom? „

•A király sértéseire egy walesi főúr válaszol, aki a király

kíséretében van. Hangja ironikus (mást mond, mit amit valójában
gondol).

"S a nép, az istenadta nép / Oly boldog rajta Sire! „

•A Sire (Felség megszólításra a magyar sír szó rímel, mely jelenti

a temetői sírokat), és jelenti a zokogást.
Második rész (6-25. versszak)
A lakoma leírása Montgomeryben
A király fogadása félelmetes eseménnyé válik.

Általában hangos, örömrivalgás, hurrázás kíséri.

Edwardot azonban néma csend fogadja.

A kirendelt nép hallgatása fenyegető hatású.

A lakoma leírásában az ismétlések lelassítják a cselekményt.

A sürgő-forgó szolgahad igyekszik elterelni a király figyelmét.

Ezt a mozgalmas képet egy érdekes szó: a tereh is fokozza. (A teher szó
második szótagjának megfordítása = metatézisnek nevezzük.)
10-12. vsz. - a király kívánsága előrevetíti a
tragédiát.

A tempó felgyorsul = a király mondatai egyre

rövidebbek, tele vannak felkiáltásokkal,
felszólításokkal.

„Ti urak, ti urak! hát senkisem

Koccint értem pohárt?
Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek!
Ne éljen Eduárd?”
 BÁRDOK
Előlép az első bárd: fehér galamb, ősz bárd emelkedik.

A metafora egyaránt utal az öreg énekes kinézetére: fehér a haja, szakálla; és a

természetére: békét szeretne.

A költő hasonlatsorral mutatja meg a halál

A rettenetes
harmadik bárdképeit.
már hívás nélkül
állít be.
S a szegények tallózása: a levágottak mezején túlélőket, hozzátartozókat keresnek.
(Sokan azt tartják, hogy Arany saját
magát festette meg ennek a
bárdnak
A második bárd ifjú, de nem kevésbé elszánt, az első.
mint az alakjában. Erre utal az
elhunytra, a csatában elesett
"derék"-re
Úgy kezdi, mintha egy szép, romantikus történetet történő
adna utalás,
elő - van akiben
ideje kimondani még néhány vádat.
már a korabeli közvélemény is
Petőfit vélte felfedezni.)
Az ifjú bárd énekének első sorait a lágy mássalhangzók teszik puhává, kellemessé (két rövid sorban 6 L
hang található).

Ebbe a nyugalmas hangulatba durván tör be a harag hangja: az sz hangok sziszegése (szüzek, panasza,
szűz, szülj, szoptass..)
 Harmadik rész (26-31. versszak)
•Edward menekül Walesből.
•A londoni képben azt látjuk, ahogy megőrül.

A harmadik, s egyben befejező részben megváltozik a

bevezető versszak, itt a király már nem lépked, hanem
vágtat, méghozzá el. Menekül vérengzésének helyszínéről.
Arany az utolsó részben azt a képet festi, meg, ahogy a
bűntudattól gyötört király megőrül: hangokat hall,
melyeket sem parancsszóval, sem lármával nem tud
elnyomni, hiszen belülről fakadnak.
A bűn magában hordja a büntetést - vallja Arany.
Edward király: A walesi főurak: gyávák, Bárdok: bátrak, meg nem alkuvóak, hős,
kegyetlen, hiú, gőgös, megalkuvóak, hazafiak, mind a három bárd más-más korú,
megveti a népet a önérzetesek, de lakomát Arany ennek megfelelően jellemzi őket. A
zsarnok. rendeznek a zsarnok walesi nép némán tüntet.
tiszteletére.
Ispánovics Csapó Julianna – Kuktin Erzsébet: OLVASÓKÖNYV az általános
iskolák 6. osztálya számára
59. oldal – Orbán Ottó: A Walesi Pártok
Orbán Ottó: A Walesi Pártok
(Bökversben bőr alá adható hah-sajtó injekció)

irónia A vérvád annak a megnevezése, amikor valakit,

valakiket emberáldozat elkövetésével vádolnak.

politika
A történészek a vérvádakat a boszorkányüldözésekhez
hasonlítják.
 Lackfi János tollából:
Kovács Balázs bérmikulás
Indul piros Ladán,
Hadd látom, úgymond, mennyit ér
Az ócska álszakáll.

Nyári Gyula mormon hentes

Portékája bió,
Gyári nyula hormonmentes,
Bár negyvenöt kiló.
 Arany János 1857-ben írta a verset
 A vers műfaja: történelmi ballada
 A balladában mindhárom műnem jellemzői
megtalálhatóak.
 Edward király személyébe rejti el Ferenc Józsefet
 A 31 versszakot a háromszor visszatérő versszak tagolja
 Szereplő: Edward király, walesi főurak, bárdok
Ispánovics Csa Julianna – Kuktin Erzsébet: OLVASÓKÖNYV az általános iskolák 6.
osztálya számára
56. oldal – 13.FELADAT – Önállóan leírni a ballada szerkezeti egységeit!
57. Oldal – 16. FELADAT - Keresztrejtvény
Köszönöm a figyelmet!