Arany János: A walesi bárdok

- verselemzés -
I. A vers keletkezése
1857-ben Ferenc József császár Magyarországra látogatott. Ebből az alkalomból nagy
ünnepséget rendeztek a tiszteletére. Felkérték Arany Jánost egy köszöntő vers megírására.
Arany azonban nem volt hajlandó a szabadságharcot vérbefojtó császárt dicsőíteni versében.
Ezután egy másik költőt, Lisznyai Kálmánt kérték fel a feladatra, s ő meg is írta a köszöntőt.
Arany ezen annyira felháborodott, hogy megírta A walesi bárdok c. balladáját, amelyben a
zsarnoknak ellenálló költőknek állít emléket. (A nagykőrösi balladák közül való.)
II. A vers történelmi háttere
A ballada az angol történelem egy régi eseményét meséli el. 1277-ben I. Eduard (Edward)
angol király elfoglalta az addig független országot: Wales-t. Ezután meglátogatta meghódított
tartományát, s a monda szerint látogatása alkalmával 500 bárdot végeztetett ki, mert nem voltak
hajlandóak dicsőítő énekeket írni róla.
III. A vers szerkezete
Egyszólamú, lépcsőzetesen haladó elbeszélés.
A balladai homály (kihagyások) gyorsítják a tempót, s ezáltal fokozzák a feszültséget az
olvasókban.
A 31 versszakot a háromszor visszatérő versszak tagolja:
Edvard király, angol király
léptet fakó lován / vágtat fakó lován
Első rész (1-5. vsz.)
Edward király megérkezik Wales-be.
Második rész (6-25. vsz.)
A lakoma leírása Montgomeryben
Harmadik rész (26-31. vsz.)
Edward menekül Wales-ből, majd a londoni képben azt látjuk, ahogy megőrül.
IV. A vers műfaja: történelmi ballada
A balladában mindhárom műnem jellemzői megtalálhatóak.
Az epika jellemzői:
Mint minden epikus műnek, ennek is története van.
I. Előkészítés (expozíció)
Edward király megérkezik Wales-be.
II. A cselekmény kibontása
1. Konfliktus
A bárdok nem hajlandók énekelni a királynak
2. Bonyodalom
- ősz bárd
- ifjú bárd
- a harmadik bárd
3. Tetőpont
500 bárd kivégeztetése + Edward menekül
III. A megoldás
A király megőrül
 A líra jellemzői:
Formája vers
Költői képek találhatók benne
- megszemélyesítések: emléke sír alanton még; néma tartomány
- hasonlatok: orcáikon mint félelem sápadt el a harag; levágva népünk ezrei halomba mint
kereszt;
- metaforák: legszebb gyémántja Velsz; fehér galamb, ősz bárd; átok fejedre minden dal;
Rímei: xaxa – félrím
Az erős zeneiséget a belső rímek is fokozzák
Vadat és halat s mi jó falat
Mint akarom s mint a barom
S mind ami bor pezsegve forr
Ritmusa: Jambusi lejtésű sorokból épülnek fel a négysoros versszakok.
Sorainak szótagszáma 8+6+8+6
Ez az óangol és skót balladák szokásos verselési formája.
Érzelmeket fejez ki:
- a főurak haragja
- a király félelme
- a legyőzöttek bánata
- a bárdok hazaszeretete, bátorsága

A dráma jellemzői:
Sorsfordulókat mutat be
- a bárdok halála
- A király megőrülése
Drámai közlésformák – párbeszédek
- király és walesi főúr
- király és bárdok
- király és lordmaj