Irodalom esszék Arany Jánosból

1. Arany János: A fülemile.

Arany János azért írta ezt a művet mert rengeteg tyúkperrel dolgozott amit eléggé unt már.

Ez a mű 1854-ben íródott meg. A költő évekig végzett jegyzői munkát Nagyszalontán. Gyakran
találkozott munkája során kicsinyes, nevetséges pörlekedéssel. A fülemile a kicsinyes viták szatírája.
Ennek a műfaja szatíra. A szatíra olyan mű amely nevetségessé teszi az emberi visszásságokat. Ez a
mű egy ane kdotára épült fel. Az első vsz-ben a bevezető volt melyben megismerjük a két
szomszédot, Pétert és Pált. A második versszakban be lett mutatva árnyaltan Péter és Pál rossz
szomszédsága. A harmadik versszakban a diófa bemutatása volt, a fa Pál kertjében van viszont az ága
Péter kertjében van. A negyedik versszakban Pál az ágon fütyülő fülemüle füttyét magának ítéli. Az
ötödik vsz-ben Péter is jogot formál hogy az az ő füttye és ezen jól össze is vesznek. A hatodik és a
hetedik vsz-ben Péter és Pál is elmegy a bíróhoz és mind a ketten lefizetik. Végül a bíró a nyolcadik
versszakban saját magának ítéli a füttyöt. A kilencedik versszakban leírja a költő ironikusan állítja
hogy ma már nincsenek ilyen nevetséges pereskedések.

A tanulság az az hogy ilyen tyúkpereskedéseket ne indítsunk hanem próbáljuk megoldani egymás

között mert semelyik fél nem jár jól csak a bíró.

2. Arany János: Szondi két apródja

Arany János ezt a művet azért írta meg mert nagyon fájt neki hogy elbuktuk a szabadságharcot.

A költő ezt a művet 1856-ban írta meg. A költő azt az ostromot idézi fel a múltból, amelyben a
törökök hatalmas túlerővel bevették Drégely várát. Ezt a művet Arany a császár dicsősítésére írta.
Történelmi háttere is van a műnek. A törkök valóban is megtámádják Drégely várát és az el is esett.
Ennek a versnek a műfaja ballada. A ballada kis terjedelmű epikus költemény, amely drámai
párbeszédeket is tartalmaz, és lírai hangulatot hordoz. A ballada jellemzői: ismétlés, balladai homály,
balladai tömörség, több szálon futó történet, konfliktus, párbeszéd és érezlmi fokozás. A mű 1-2.
versszakában az alaphelyzet van leírva, Drégely vára elesett, a két apród siratja az elesetteket Ali
pedig ünnepel. A 3-4 dik versszakban Ali hiányolja az apródokat és kéreti őket. Az 5-dik versszaktól
minden páratlan versszakban a két apród éneke szól, melyből megismerhetjük Szondi hősies tetteit: -
nem adja meg magát bátran védi a várat, - csak a két apródját félti a haláltól, -végül hősies halált hal
és az apródok megátkozzák Alit. A 6-dik versszaktól minden páros versszakban a szolga hívja az
apródokat Alihoz. Elsőnek ígérettel(sörbettel, kenőccsel és fügével) utána már ijesztgeti őket (sötéttel
és hideggel) végül már fenyegeti őket (börtönnel és Ali haragjával). A szolga és az apródok
párbeszéde a 14-dik versszaktól keresztezi egymást, a szolga reagál az apródok énekére, és el is
ismeri Szondi nagyságát. Az apródok viszont nem reagálnak a szolgára. Ebben a műben fokozás
megtalálható és két ballada van egymásba rakva.

A két apród inkább a halált választja minthogy Alihoz tartozzanak