2.

ARANY JÁNOS NAGYKŐRÖSI BALLADÁI

1. Arany János és az ország élethelyzete Világos után
-- Arany a forradalom és szabadságharc alatt újságot szerkesztett, hivatalt vállalt, ezért a
fegyverletétel után egy ideig bujdosnia kellett
-- Geszten a Tisza családnál nevelősködött, majd a nagykőrösi (református) gimnázium
hívta meg tanárának
-- Nem érezte jól magát Nagykőrösön: a tanári munka fárasztotta, betegeskedni kezdett,
kedélyállapota elkomorult
-- A világosi katasztrófa után Arany műveiben keserűség, illúzióvesztés szólal meg
-- A nagyidai cigányok (1851) c. komikus eposza a szabadságharc keserű szatírája, Csóri
vajda alakjában Kossuthot gúnyolja ki (szatíra: maróan gúnyos mű)
-- Létösszegző elégiáiban fölöslegességérzése kap hangot
-- Tragikus témájú balladái a bűn és bűnhődés arányait mérik föl (a nemzet sem vétkezett,
miért kell mégis bűnhődnie?)

2. A bűn és bűnhődés motívuma a nagykőrösi évek balladáiban

-- A ballada tragikus tárgyú verses kisepikai műfaj („tragédia dalban elbeszélve”)
-- Jellemzői: szaggatottság, kihagyások, tömörség, „balladai homály” (pl. az olvasónak kell
összeraknia a cselekményt), feszült párbeszédek
-- Arany balladái bűnről és bűnhődésről szólnak: hőseik vétkük miatt bűnhődnek (Szondi
megölői az átok által), vagy lelkiismeretük teszi őket élő halottá (Ágnes asszony,
Edward)
-- Világos után a nemzet bűnhődése, valamint Arany szorongó alkata, saját élményei
(színészkalandja miatti bűntudata) is hozzájárult e műfaj választásához

Ágnes asszony (1853)

-- Lélektani ballada, benne a lelkiismeret a legkegyetlenebb bíró
-- 1-4. vsz.: a balladai homály miatt még csak sejthető a bűn (Ágnes a szeretőjével együtt
megölte a férjét)
-- 5-19. vsz.: színhely a börtön és a bíróság, de az események a lélekben peregnek; a költő
lefesti a megőrülés belső folyamatát: az őrülettől való félelmet, ennek gondos
takargatását, majd a teljes tébolyt (ld. dőlt betűs szavak)
-- A bírák részvétet éreznek a megháborodott bűnös iránt
-- Hazaengedik, mert súlyosabb az asszony sorsszerű bűnhődése, mint a törvény szerinti
lenne
-- 20. vsz.-tól: keretszerű visszatérés a vers indításához (mosás a patakban), hosszú évek
történése sűrűsödik néhány versszakba
-- Az Ágnes asszony pilléres szerkezetű vers: 1. versszaka variácósan ismétlődik, ezekre a
pillérversszakokra épül a vers
-- Az „Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.” refrén az elbeszélő megrendültségét mutatja

A walesi bárdok (1857)

-- Történelmi ballada
-- A keletkezés háttere: 1857-ben Ferenc József a feleségével Magyarországra látogatott
-- Ez alkalomból az írók, költők köszöntő sorokkal fejezhették ki hódolatukat a császári pár
előtt
-- Ekkor kezdte el írni a költő ezt a zsarnokellenes versét
-- A walesi bárdok (énekesek) mondabeli be nem hódolását állítja példaként a nemzet elé
-- A vers feltűnő költői eszköze az ismétlődés: szavaké, mondatoké, valamint helyzeteké (pl.
a király lovaglása)
-- A mű erős zeneiségét fokozzák a belső rímek (pl. „Vadat és halat, s mi jó falat”)
-- Az utolsó strófák Edward bűnhődését, az elszabadult tébolyt jelenítik meg, és ezt
hatásosan megerősíti a harsány szótőismétlés, figura etimologica („Harsogjon
harsona”)
Szondi két apródja (1856)
-- A hűség és hősiesség balladája
-- Hősiesség: Szondi Györgyé, aki 150 vitézével Drégely várának védelmében szembeszállt
Ali budai pasa 10 000 fős seregével
-- Ali megadásra szólította fel a várat: Nagyoroszi község papját, Mártont küldte el az
üzenettel
-- Hűség: Szondi két apródjáé, dalnokáé, akik szolgálat helyett átkot mondanak Szondi
megölőire (a régi hit szerint az átok megfogan, büntetést okoz)
-- A ballada ritmusa váltakozó, zaklatott menetű, homályos párbeszédei drámaiak
-- 1-2. vsz.: az idő és a helyszín leírása ellentétekkel (fent ↔ lent, két
apród ↔ sokaság, keresztyén erkölcsiség ↔ vad ünneplés)
-- 3-4. vsz.: Ali és szolgája párbeszéde; a mesterkélt szóvirágok éles ellentétben állnak az
elmúlt csata kegyetlenségével
-- 5. vsz.-tól: az apródok és a török szolga párbeszéde
-- Apródok: históriás éneket mondanak a múltról, Szondi harci erényeiről
-- Szolga: a jelent és a jövőt állítja szembe a múlttal, előbb keletiesen színes stílusban
hízeleg, majd fenyeget
-- A fokozódó fenyegetés képei: „ott leskel a hold”, „hideg éj sziszeg”, „vesszeje vár (…) Ali
úrnak”
-- Valódi párbeszéd nem jöhet létre közöttük, akkora szakadék van a két erkölcsi világ között:

török szolga ↔ apródok

testies jólét hűség, önfeláldozás

-- Arany az eseményeket Tinódi Lantos Sebestyén Budai Ali históriája c. krónikás énekéből
merítette, később Kölcseyt is hivatkozik Szondira (Zrínyi dala c. versében)

3. Arany balladáinak jelentősége

-- Arany János a magyar nyelv egyik legnagyobb művésze
-- A balladák legjobban szerkesztett versei, a nagykőrösi években emelkedtek világirodalmi
színvonalra
-- Nyelve távol van a népies közvetlenségtől, ugyanakkor mégis népiesnek hat (stilizált
népnyelv)
-- A történelmi balladák allegorikusak, rejtett jelentésűek: a nemzeti öntudatot, a kitartást
erősítették: mivel a bűn mindig elnyeri büntetését, a zsarnokok előbb-utóbb
megbűnhődnek, az ártatlanul szenvedők elégtételt kapnak
-- Arany versei a népi és a nemzeti törekvések összekapcsolásával kialakult népnemzeti
irányzathoz, nemzeti klasszicizmushoz tartoztak, mely a nemzeti irodalom segítségével
kívánta szolgálni a nemzeti egységet
-- Témáit a népéletből vagy a nemzeti múltból merítette (pl. Toldi), stílusa az eszményítő
realizmus (idealizálta a népi vagy nemzeti hősöket, pl. a bárdokat)

(Fogalmak: ballada, pillérversszak, önirónia, eszményítő realizmus)