1-es tétel Arany 50-es évekbeli balladák (Nagykörösi)

A walesi bárdok Ágnes asszony Szondi két apródja

Életrajz
A nagykőrösi balladák
Arany Jánost 1851-től kinevezték tanárnak a nagykőrösi református gimnáziumba. 1860-ig élt és dolgozott itt, és
közben megalkotta az úgynevezett nagykőrösi balladákat:

 Ágnes asszony (1853)  Mátyás anyja (1854)  Szondi két apródja (1856)
 László (1853)  Zách Klára (1855)  A walesi bárdok (1857)

Témájuk szerint két nagy csoportra oszthatók, népi és történelmi balladákat különíthetünk el.
A népi balladákra az erős lélekábrázolás jellemző, alföldi, székely, és skót balladák hatása érzékelhető bennük.
A ballada magán viseli mindhárom műnem jellemzőit (líra, epika, dráma). A középkor kedvelt népi műfaja, mely a
romantikában kapott új lendületet.

Ágnes asszony, melyhez személyes élményeket vett alapul Arany, gyakran figyelt ugyanis egy szótlan
parasztasszonyt, aki senkivel nem beszélt, mindig szomorú volt és estig mosott a pataknál. A ballada témája is a
lelkiismeret, a bűntudat romboló hatása egy szép, érzéki asszony elméjében. Arany megelőzi korát ezzel a balladával
is, ugyanis felfedezi, hogy mekkora ereje van a tudatalattinak. Ez ahhoz vezet, hogy a nő elveszti a kontrollt a világgal
és megőrül.
Ágnes a patakparton mos és közben bizonyos szavakat mondogat, melyek arra utalnak, hogy valami titkos, talán
bűnös dolog történt, és baj lesz, ha kiderül. A nő egyre rosszabb mentális állapotba kerül, végül teljesen megőrül. Az
asszonyra még saját bírái is szánalommal tekintenek, pedig férje meggyilkolása a vád, de ő mindeközben csak annyit
ért meg az egészből, hogy nem mehet haza kimosni a vérfoltot a lepedőből.
A vers talán legszebb része a 15. szakasz, ahol csupa fehér képsor jelenik meg (liliom, harmat, vízgyöngy, a hattyú
tolla). Mindez a bűnös, de szerencsétlen asszonyt jelképezi, akit még maga Arany is megszán, de bűnei alól nem
oldozhatja fel.
Az utolsó szerkezeti egységben Ágnes újra a patakparton van. Megöregedett, megőszült, a fehér lepedőből már csak
rongyok maradtak, és a patak is hidegebb és nagyobb hullámokat vet a könnyed, játékos habok helyett.
A mű erkölcsi olvasatát nézve bírái nem jogszabályok szerint, hanem az isteni igazságszolgáltatás szerint ítélik el az
asszonyt és hazaengedik, hiszen a legnagyobb büntetést mérte rá a sors, elvesztette önmagát, a józan eszét.
Szondi két apródja és A walesi bárdok abban hasonlít az Ágnes asszonyhoz, hogy ezekben a balladákban is
megbomlik a világrend, felborul a harmónia.
Szondi Miklós meghal a csatában, és apródjai nem hajlandók alkut kötni a török pasa követével, így tragikus sorsuk
borítékolható. A hadvezér Ali éppen győzelmét ünnepli a török táborban, amikor elküldi emberét a legyőzött Szondi
apródjaihoz. Ők hűségesek maradnak az egykori várkapitányhoz, és nem felelnek a hívásra, csábításra, majd
fenyegetőzésre sem. A csend egyfajta állásfoglalásként jelenik meg, visszavonhatatlan és egyértelmű véleményt
tükröz.
Összegzés:
A nagykőrösi balladákra általánosságban igaz, hogy egy olyan helyzetet ábrázolnak, ahol megbomlott az egyensúly.
Történelmi eseményeket, lelki folyamatokat írnak le, melyekben nagy hangsúlyt kap az erkölcs és a lélek, az egyén és
a közösség értékrendjének szembeállítása.
Jellemzői:
 cselekménye sűrített  az egyén és a közösség összeütközése
 hátterében valamilyen erkölcsi konfliktus áll általában tragikusan ér véget
 a lelkiállapotok ábrázolása gyorsan pörög  Arany balladáinak legfontosabb témái
egymás után az erkölcs és a lélek
 az egyén erkölcsi felfogása ↔ a közösség  „balladai homály” – rendkívül tömör, sűrített
értékrendje jelentések, melyeket csak egy-egy szóval jelez
a költő (ezeket gyakran dőlt betűvel írja
Arany)
Ágnes Asszony
Keletkezése:
Az Ágnes asszony Arany első, nagykőrösi balladaíró korszakában született, amikor tanári állása mellett elkezdte
kibontakoztatni költői tehetségét is.

A költő balladái témájuk szerint két csoportra oszthatók,

 történelmi jellegűekre, mint A walesi bárdok és az V. László, valamint a
 népies művekre, amely csoportba tartozik az Ágnes asszony is. (hétköznapi történet, falusi környezet, egy
asszony bűnrészességével)
Balladáival Arany a kisepika műfaját tervezte megújítani, ehhez elsősorban a skót balladák és a székely
népdalköltészet formavilágát használta fel.
Története:A történet egy falusi életképpel kezdődik, egy asszony lepedőjét mossa a patakban, azonban a vászondarab
véres. A balladai homály miatt nem derülnek ki tisztán az előzmények, de a falubeli gyerekeknek és a szomszédoknak
is ügyetlenül hazudik, azt állítja, a vérfolt csibéjének vére és férje sem halt meg, csak bent alszik a házban. Ezután a
pandúrok elfogják és börtönbe viszik. A fogdában kezd elméje elborulni, de a bírósági tárgyaláson szeretője vallomása
alapján életfogytiglan börtönre ítélik férje meggyilkolásáért, míg a szeretőt fölakasztják. Ágnes asszony könyörgésére
a bírók megsajnálják és hazaengedik, de az égi igazságszolgáltatás elől nem menekülhet, mintegy sziszüphoszi
munkaként örökké mosnia kell a véres lepedőt
Szerkezete
A ballada szerkezete körkörös, spirális jellegű,
26 ötsoros versszakból áll,
a strófák végét refrén zárja le (,,Oh! irgalom atyja, ne hagyj el").

A mű három jól elválasztható részre tagolódik,

1-4 versszak. Ágnes asszonyt láthatjuk, ahogy a patakban mos,
5-19. versszak a főszereplő börtönbe kerülését és tárgyalást taglalja,
20- pedig az asszony visszatér a kezdeti állapothoz, a mosáshoz és őrülete időtlenné válik.
A balladai homály, amely végigvonul a költeményen erősíti a történet szakadozottságát és a főszereplő
lélekábrázolását (bűn és bűnhődés).

Amíg az első szakasz csak pár óra alatt játszódik le, addig az utolsó versszakok több éves időszakot mutatnak be
apró motívumokkal jelezve (ősz haj, szétfoszlott lepedő) az idő múlását.
Szondi két apródja
Címe: személy jelölő
Történelmi ballada: a török hódoltság idejéből való
Epikai hitele: Drégely elesett
Balladaszerkezet:
 többszólamú,
 párhuzamos
A ballada a temetés utáni időszakot mutatja be, a hangsúly Szondi árva pártfogoltjaira helyeződik, a kamaszfiúkra,
akik nem hagyják magukra nevelőapjukat. Ellenállnak a basa csábításának, megvesztegetésének és erőszakosságának
is.
Az ötödik versszaktól a páratlan számú versszakokban Szondi apródjainak énekét halljuk a múltról, Drégely
ostromáról és Szondi hősiességéről.
A páros számú versszakokban a török követ a jelenről és a jövőről beszél. Le akarja csábítani a fiúkat a völgybe,
hogy Ali pasát dicsőítsék. A török követ azonban hiába szólongatja az apródokat, a fiúk végig Szondi dicsőségét
zengik.
Szerkezete
A balladának összesen négy szereplője van:
 az apródok,
 a basa és
 a szolga.
Valódi párbeszéd nem alakul ki közöttük. A történet mégis e szólamokból bontakozik ki. A megszólalásaik idézik fel
a többi szereplőt: Szondit és a várvédőket.

Az első két versszak az elsődleges elbeszélőé, aki nem szereplője a balladának, csak bevezeti a történetet. Ő
az alaphelyzetet mutatja be.
A harmadik és negyedik versszakban a basa számonkéri szolgáját, hogy miért nem dicsőítik őt Szondi
apródjai. A választ hallva, hogy a gyerekek nevelőapjukat siratják, a török vezér elküldi a szolgát, hogy hozza
el őket.
Innentől az összes többi versszak a szolga és az apródok párbeszéde.

Történet lényege:
A balladában a két apród nem két fiatal katona vagy fegyverhordozó, hanem két lantos dalnok, akik síron túli hűséggel
dicsőítik urukat és halálát siratják. Ősi szokás szerint a legyőzött fél a szeretteit a legyőzőre bízza, így Szondi az
apródjait Alihoz küldi, hogy ott élhessenek tovább, de őket nem lehet a török udvarba édesgetni, hűek maradnak
urukhoz.
Az apródok a hitet, a lelkiismeretet választják, míg a török követ a győztes oldalán állva a hatalomnak
engedelmeskedik. A két ellentétes értékrend összefeszül, de valódi párbeszéd nincs a versben, meg sem hallják
egymás szavát, ezzel is kiemeli Arany, hogy mennyire más ez a két értékrend.
A török csábítgatás és az apródok provokáló ellenállása addig fokozódik, míg végül a két apród megátkozza Alit,
amiért lefejezte urukat. Viselkedésükkel minden bizonnyal a halálos ítéletüket írták alá, bár Szondi György a
hősiességével és kitartásával állítólag a törökök elismerését is kivívta, ezért a két apród akár tovább is dalolhatott.

Arany célja az, hogy ráirányítsa figyelmünket arra, hogy túlélőként, költőként és leszármazottakként is erkölcsi
kötelességünk a hazához való hűség.
2-es tétel Ady Endre magyarság versek
A konzervatív irodalom vádjai Adyval szemben:
gőgös (költői öntudat)
erkölcstelen (szerelmi lírája)
érthetetlen (szimbolizmusa)
hazafiatlan (magyarságversei)
Nagy témák Ady költészetében:
Ars poetia verse (költői hitvallás) Mindig azzal foglalkoznak, hogy a költő milyen költői szerepet képzel el. Milyen
szerepet kell betölteniük a társadalomban.
Magyarság verse Nemzet ellenesnek tartották ezeket a fajta verseket, hazafiatlannak.
Szerelmi versek Léda és Csinszka versek
Háború ellenes verse Az I. világháborúban írta

Ady nemcsak szép versek írója kívánt lenni, hanem egy új élet hírnöke, új Messiás is, aki a magyarságot európai
helyzetének kritikai önszemléletére akarta ráébreszteni. Úgy tört be a magyar életbe, olyan gőgös önérzettel, mint
akinek eleve joga és kötelessége ítéletet mondani. Hangja csupa dacos ingerültség. Önmagát különbnek látta
mindenkinél, mert benne – véleménye szerint – a „magyar faj” és a „művész” legjellemzőbb és legnemesebb vonásai
egyesülnek.

A magyar Ugaron
a magyar társadalom elmaradottságára utal. A dudva, muhar, giz-gazok, vad indák metaforái az elmaradottságnak.
Virág az érték metafora, ami fontos. Ugar az elhanyagolt nemzet - társadalom, a szél az idő. Kiábrándító, amit fest
ebből a világból

A föl-földobott kő (1909)
A címként is kiemelt, középpontban álló hasonlat a föld nehézségi erejéhez méri ezt a racionálisan felfoghatatlan
vonzerőt. Máskor, máshol előfordul, hogy talál rá okot: miért vállalja mindennek ellenére fajtáját, népét; például
„Olykor utálom, néha szeretem: / Ennyi emberséges bánatot / Nem adott volna más fajta nekem” - olvasható a Pimasz,
szép arccal című versében (1910). A föl-földobott kő azonban nem választásként, hanem „akaratlan”, kényszerű
létállapotként írja le kötődését - mintegy vallásos vagy legalábbis irracionális meggyőződésként. A lírai én a kő, E/3
személyben kezd el beszélni magáról (külső szemlélőként tekint magára), de a 4.verszakban már E/1 személyben ír.
Jelen van az alliteráció.

Nekünk Mohács kell

Téma jelölő a cím, Mohács széthúzás szimbóluma (Magyarok nem fogtak össze a török ellen).
Műfaja fordított himnusz vagy átokvers.
Hangulata keserű, szenvedélyes, izgatott sorok, sértő hangnem.
Témája: istenes, vallásos, magyarság elmaradottsága, istentől kér segítséget a versben, aggódik a nemzetért, az áldás
nem segít.
Kifejező eszközök: minden első sorban ”Ha van Isten” feltétele mód, kétség.
1. vsz.: „verje csak, verje, verje.”
2. vsz.: „Üssön csak, ostorozzon.”
3. vsz. „Mert akkor végünk, végünk” düh, fokozása.
agyon erős benne az indulat, anaforás ismétlés (mindig ugyan azzal a fél mondattal vagy szóval kezdődik a versszak)
szerepe a nyomatékosítás, 1.verszsak E/3, 2.versszak E/1, 3.versszak T/1, először távolságtartó, önmagát is a
magyarsághoz tartozónak éli meg, nem tartja magát különbnek. Ezt hívjuk sorsközösség vállalásnak.

Miért fordított himnusz?

3-as tétel Móricz Zsigmond Rokonok össze hasonlítása film és regény között
Rokonok című regényemben felállítottam azt a tételt, hogy minden családban van egy ember, a többi rokon. Ez azt
jelentené, hogy van egy tehetséges, erős egyéniség, akire a sok tehetetlen rátámaszkodik. S azt is, hogy az erős semmit
sem produkálhat, mert a hírnév körül veszi, s lehúzza a mélybe.” /Móricz Zsigmond, 1933/

ide kapcsolódó szólások, közmondások:

„Egy fecske nem csinál nyarat.” egy ember nem tudja (gyökeresen) megváltoztatni a maga körüli világot
„Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók.” aki rossz közegbe, társaságba keveredik, onnan nehéz kiutat találni,
valószínűleg áldozata lesz
„A kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon.” mindkét fél jól járjon, úgy kell intézni az ügyeket

cím: eligazító és félrevezető egyúttal. Vérrokonság, családi kapcsolat juthat eszünkbe, de rájövünk, hogy a jelentés
metaforikussá válik (nem családi rokonság). Rokonok mindannyian, akik hatalomban vannak (érdekeik, politikai
hatalmuk stb. szerint)
a regény a XIX. századi realista regények hagyományát folytatja. A karrierregény egyik fajtája. Kopjáss István a
körülmények folytán válik egyre sikeresebbé (főügyészi állás). Maga is tisztában van azzal, hogy nem a saját
képességei által kerül posztjára
felbukkanó kérdések, melyek alakítják Kopjáss István személyét a művön keresztül: (Goriot apó című műhez
hasonló kérdések, melyek ma is érvényben vannak)
 hogyan módosítja az ember jellemét helyzete, felemelkedése, karrierje
 milyen árat kell fizetnie érvényesüléséért
 megőrizheti-e épp erkölcsiséget, ha hatalomba kerül
 meddig köthet kompromisszumokat anélkül, hogy maga is korrumpálódna
 mikor veszi észre, hogy olyanná vált, mint azok, akiket elítélt
 fel tudja-e venni egy ember a harcot a külvilággal
Kopjáss István személye, alakja:
 nem különleges ember, de tisztességes, jó férj, gondos, megbízható családapa, hivatalnok
 képes elfojtani Magdaléna iránti érzéseit; hűséges az otthon nyugalma, biztonsága miatt
 még megválasztásakor is igyekszik tisztességes maradni
 nem elég okos, hogy meglássa a csapdát; túl naiv, melyet beszédében el is árul („A kecske is
jóllakjon, a káposzta is megmaradjon.”)
 gyenge, hogy ellentmondjon rokonainak
a műnek kétféle kimenetele lehet (a szerző nyitva hagyja a művet):
 Kopjáss meglőtte magát, de nem tudjuk, hogy meghalt-e 8állásfoglalásra készteti az olvasó)
 ha nem halt meg, olyan emberré válhat, mint a többi városvezető; legyőzi környezete, behódol
 ha meghalt, nem vesz részt a romlottságban, erkölcsileg tiszta marad
 „Magyarország a rokonság és a panamák lápvilága. Ez egy olyan furcsa ingovány, hogy aki ebbe
beleplántálódik vagy akklimatizálódik, vagy elpusztul.”
két szál kapcsolódik össze a regényben: politikai és magánéleti (korrupció és szerelem)
 hasonló Tímár Mihály alakjához (Jókai: Az aranyember)
 korrupció vagy erkölcsi tisztaság
 nagyvilági úrinő vagy biztonságot nyújtó családanya
fogalmak a műben:
panama: hivatali pozícióval való visszaélés, eredete a Panama-csatorna építésekor felbukkanó korrupciós
botrányokhoz nyúlik vissza
dzsentri (gentry): társadalmi réteg, életforma elnevezése, vagyonát vesztette nemes, aki életszínvonalát megpróbálja
fenntartani. 1870-ben került a magyar nyelvbe, s jelentésváltozáson ment keresztül. Az angolban a vidéki, majd a
gazdálkodó tőkés árutermelést folytató nemességet jelölte. A magyarban a jobbágyfelszabadítás után birtokait elvesztő
nemességet jelölte
Az eltérés a film és regény között:
A film eltérő módon kezdődik, mint a regény. Egy idilli családi reggelivel kezdődik. Továbbá a filmen láthatjuk magát
a szavazást és az ünneplést, amit a regényben csak a főhős emlékeinek leírásából tudunk.

A film ezután kisebb eltérésékkel ugyan, de követi a regényt. A film pontosan követi a Móricz által megírt
párbeszédeket is. Kopjáss gondolatai a filmben is elhangzanak úgy, mint a könyvben. Csányi Sándor ajka nem mozog,
mi nézők csak a gondolatait halljuk, ugyanúgy, mint a könyvben. A rokonok látogatása is pontosan olyan sorrendben
történik, mint a regényben. Rendkívül jól választották meg a szereplőket. Nagyon tehetségesek és kifejezően
játszanak. Szinte mindegyik rokont megformáló színész törekszik arra, hogy úgy formálja meg az adott személyt,
ahogy a könyvben szerepel. Berci bácsit éppolyan nyájasan és találóan adja vissza a színész, mint ahogy az meg van
írva. Az elképzelésemnek tökéletesen eleget tett a színész választása és játéka. A regény alapján ilyennek képzetem el.

A filmben Lina és Magdaléna alakját bevillantja a rendező. A két nőalak: Lina a boldog asszony, Magdaléna a
megközelíthetetlen szépasszony.

A filmben Kopjáss álmában megjelenik egy vonat, ő mindig szalad utána, hogy elérje és fölkapaszkodik rá. Ez azt
jelképezi, hogy még mindig megúszta a dolgokat. Még mindig nem terhelheti őt felelősség semmiért.

Fölutazik Pestre és itt rájön arra, hogy semmivel sem különb ez a hely, mint az ő városa. Itt is ugyanolyan korrupció
van. Hazafelé menet rájön arra, hogy hogyan élt és megpróbálja jóvá tenni azt. Sürgősen elkezd foglalkozni a
sertéstenyésztő ügyével. Rájön, hogy a város vezetői mind benne vannak ebben az ügyben.

Álmodik újra a bál előtt a filmben és itt már nem éri el a vonatot. Ez sejteti, hogy nem lesz jó vége a történetnek.

A bál estéjén parancsot rendelnek el, az összes irat eltűnik. Kopjáss ezt jelenti a polgármesternek, és magyarázatot
követel tőle. A polgármester elmondja neki Berci bácsi csalását a szénnel. Kopjáss teljesen összeomlik.

A filmben kimegy a telepre és meglövi magát. Itt meghal, a regényben viszont az irodájában lövi meg magát és itt
nem derül ki, hogy meghal-e vagy nem. Nem tudott megbirkózni a problémával, ami elé állt. Móricz itt számol le
véglegesen a dzsentritémával.

A filmben vannak jelenetek, amik a vonaton történnek meg. Mindez képzelt esemény. Itt összegzi a film az addig
lezajlott eseményeket és mutatja meg a lírai én, hogy mik is kavarognak az elméjében, milyen kételyei vanna, döntés
hozatalok stb.
4-es tétel Kosztolányi Dezső lét összegző verse
A nyugat első nemzetékéhez tartozik. 1935-ben elkészült a kései verseit tartalmazó kötet, aminek a címe a:
„Számadás”, amely létösszegző verseket tartalmaz. Végig tekint a vers beszélője az életén, készít egy számvetést az
elért és meg nem valósult vágyai, álmairól. Ekkor már tudta, hogy gyógyíthatatlan beteg, rákja előrehaladott
állapotban volt. Szembesülnie kellett azzal a gondolattal, hogy már csak egy rövid kis idő van hátra, aztán jön a vég.

Boldog szomorú dal

Műfaja dal, ezt cím is jelöli.
Kifejezőeszközök: metafora, hasonlat, megszemélyesítés, ismétlés, halmozás, ellentét alliteráció
Témája: arról szól, hogy miért boldog és miért szomorú a beszélő, mi teszi boldoggá és mitől elkeseredett.
A felnőtt é válást egyfajta értékvesztésként élte meg. Eltűnik a gyerekkor csodás gazdagsága, ezerféle lehetősége. A
felnőtt lehetőségei már korlátozottabbak.
A lírai én a férfikor delelőjén áll, elismert költő és jó anyagi körülmények között él. Minden oka megvolt, hogy
boldog legyen, a versben mégis rossz közérzetről ad tanúbizonyságot. Kiderül belőle, hogy mindannak ellenére, amit
elért, elégedetlen volt önmagával. Valami hiányzott az életéből.
Először felsorolja, hogy miért boldog. Végigtekint az életén, a napjain, és pozitívumokat sorol fel, tényszerű
megállapításokat. Kiderül, hogy minden földi jó megvan neki: felesége, betevő falatja, pénze, s mégis valami
hiányzik. A felsorolásnál egymásra halmozódó, párhuzamos szerkesztett mondatokat találunk. A versmondatok között
kapcsolatos viszony van.
A vers fő motívumai:
mák, dió: karácsony és újév ünnepéhez kötődik
kenyér: női princípium, az élet és az egység jelképe
bor: férfi princípium, az igazság, az öröm és a termékenység jelképe
kenyér és bor együtt: az ember munkájának gyümölcsét jelképezi
„gyermekem”, „feleségem”: család
„kert”, „kamra”: otthonosság
„eldalolok”, „énekes, „ifju fiának vall”: költőmesterség

Hajnali részegség
Kosztolányi mikor ezt írta, már tudta, hogy gyógyíthatatlan beteg. Nem az alkoholról van szó, hanem nagyon érzelem
teli állapotról szól.
Ez is egy sajátos létértelmezés: a szemlélődő-meditáló állapotban van, ámulatba ejtő számára és a lírai én felméri az
emberi élet lehetőségeit, szembenéz az elmúlással, és kísérletet tesz valamiféle egyetemes megértésre. A lét értelmére
kérdez rá, s az erre adott válasz kerül kiemelt helyzetbe, ez a válasz a vers üzenete.
A verskezdés nem egynemű, mivel a költő lent nyit, a mindennapok szintjén, s a szürke, sivár hétköznapi életről
való töprengés, elmélkedés során eljut a hajnali ég csodájáig, a csillagokig. A gyarló emberi hétköznapokból indul
és szinte önmaga fölé emelkedik, valami himnikus magaslatba.
Két dimenziója van a műnek:
 az egyik a hajnal, amivel kezdetét veszi a nap 24 órája,
 a másik maga az élet, hogy éled az életet.
Műfaja filozofikus vers, típusa szerint ön-és lételemző. Nagy gondolati költemény, ugyanakkor nem bölcseleti
versnek indul.
A beszédmód E/1. személyű. A lírai én hangja annyira őszinte, mintha egy barátjának írná. Nincs benne cinizmus
(pedig úgy indul) nincs benne önirónia, humor.
Hangneme változatos, az elején közvetlen, csevegő, később a látomás ódai, fennkölt.
Hangulatai: izgatottság, közönyös, lekicsinylés, ámulás stb.
Témája egy káprázatos látomás, amely ráébreszti a költőt az élet szépségére és értelmére. A számvetés, az összegzés
igénye is megszólal.
Tartalma és Szerkezete
vers helyzet kialakul a szituáció, amelyben a vers beszélője van. (hol, mikor) Szétnézve a többi ember alszik a
hétköznapi létében míg ő virraszt. Erről gúnyosan beszél.
Az ellentét a harmadik részben a „De” jelenik meg. A lírai én figyelme lentről fölfelé irányul az ég felé. Gyerekkori
élmények segítik a felnőttnek, hogy nyitott legyen a csodára, amit látni vél az égen.
A konkrét látványból látomás lesz. Itt van a vers tetőpontja. A látomás egy tündöklő lázban égő kastélyt tár fel. A
vers tetőpontján sok a fény és láng motívum. Az igék pillanatnyi mozgás mozzanatos igék: szikrázik, láng, virrad.
Vissza zökken, ön megszólítás, és a létösszegzés átvált számvetéssé.
A vers zárlata: nem hiányérzetről árulkodik, hanem ezzel a pillanatnyi örömmel is megtud elégedni. Transzcendens
(érzékszerveimmel nem felfogható) nincsenek szabályos versszakok. A vers írásképé is egyfajta zaklatottságot sugall.
Szabad vers szerű. Nincsenek szabályos versszakok. Megrendültséget sugall.
 5-ös tétel Madách Imre, Az ember tragédiája
A magyar irodalom és drámaírás kiemelkedő műve, Madách Imre legismertebb alkotása. A mű sokakat
Műfaja: drámai költemény, de mégsem színpadra szánt költemény, még akkor sem, ha ez párbeszédes formájú.
Filozofikus mű. A fő kérdése, hogy mi az, amit az emberi élet boldogíthatja. Azért lett dráma, mert nem egy fő
konfliktus van benne, hanem sok, alapvetően filozofikus kérdés.

al kérdések a műben:
 férfi és nő viszonya
 egyén és tömeg kapcsolata
 tudomány szerepe az emberi fejlődésben
Szerkezete
Szín Helyszín, idő Ádám Éva Lucifer Eszme
kétkedés
szelleme
1 Mennyország tagadás Úr és Lucifer vitája a teremtett világ
ősi szépsége miatt.
szelleme
keretszínek

2 Paradicsom, Ádám Éva Lucifer Lucifer Ádámmal és Évával áll

Édenkert szemben. Ádámnak a férfiúi hiúságát
és Évának a hiúságát piszkálja fel
3 Édenkerten Ádám Éva Lucifer Lucifer álmot bocsájt rájuk
kívül,
halandóként
4 Ókori Egyiptom Fáraó rabszolga Fáraó Ádámot lelkesíti a hatalom, de
feleség minisztere szembesül vele, hogy ezért milliók
szenvednek.
5 Ókori Athén Miltiádész, felesége harcos Hiába nyert harcot, a hazafiak koholt
hadvezér vádakkal lejáratják és kiakarják
végezni. A közösségért hozott áldozat
hozatal.
6 Ókori Róma római nemes Júlia, kéjhölgy pillanatnyi örömök szerzése, minden
féle örömök. Hedonista. Undor és a
csömör érzés ami kiábrándítja őket.
7 Középkor, kereszteslova nemes hölgy, Hittérítés a célja, de a kicsinyes
Konstantinápoly g aki apácának ellenségeskedés fontosabb, mint a hit.
vonul Testvériséget hirdető kereszténység
álomszínek

8 Középkor, Prága Kepler, felesége segédje tudományért lelkesedik, de az igazi

csillagász, (hűtlenkedik) tudásra senki nem kíváncsi
jósol
9 Újkor, Párizs Danton, 1.arisztokrata „szabadság, egyenlőség, testvériség”,
forradalmár (Danton de meghal
szereti)
2.forradlmár
(Danton utálja)
10 Középkor, Prága Kepler felesége segédje tanítás, hogy tovább adja a tudást
11 Újkor, London, piaci látogató polgár lány az látogató kapitalizmus a főszerep, az egyén
Madách jelenében anyjával sétál kisérője érvényesül, de mások kárára. A pénz
szerzés a fontos. Minden embernek a
születésétől meg van a joga, hogy
12 Falanszter lakó családanya Egyenlőség helyett, egyformaság
Jövőkép
13 Űr öregkori
Ádám
14 eszkimó ősember felesége a testvériség elkorcsosulása, eszme
nélküli állapot, az anyag vegetatív léte
15 Éden kerten kívül, Ádám Éva küzdve küzdj, bízva bíz
halandóként
6-os tétel Mikszáth Kálmán
Az anekdotákra épülő szerkesztésmód
a művek szerkezete nyitott marad, az élőbeszédszerűség látszatát kelti, a történetek ezáltal hitelesebbnek is
tűnnek. Nagyon jól ismerte a felvidéki parasztok világát, a felvidéki Tóthok, akik szlovákok és a Palócok,
akik magyarok. Újságíróként kezdte az életét és a politikai életbe is bekapcsolódott. Nagyon jól ismerte a
korának a politikusait.
Novellás kötetei:
 Tót atyafiak. E novelláinak jellemző vonása az a mód, írói magatartás is, ahogyan előadja
történeteit, a népi mesemondó tudatvilágát imitálja. A Tót atyafiakt 4 hosszabb novellát tartalmaz.
Hősei a világtól elzárt magányos hatalmas hegyek között a civilizációtól távol élő emberek. Őket
jóval szorosabb szálak fűzik a természethez, az állatokhoz, mint az emberi társadalomhoz Új
társadalmi réteg jelenik meg novelláiban, a parasztok jelennek meg az irodalmában. A szegénység
nyomorúságát Móricz Zsigmond fogja ábrázolni
 A jó palócok 15 kis palóc elbeszélésből áll. Palóc parasztjai közlékenyebbek, beszédesebbek, mint a
nagy hegyek, zord lakói a Tót atyafiak-ban. Lankásabb tájakon, közösségben élnek, Nógrád megye
egymással szomszédos falvaiban. Mogorva ember csak egy akad közöttük, de az nem paraszt, hanem
csizmadia, nem palóc, hanem tót, aki a majornoki emberkerülő.

A kötetek novelláit összekapcsolja, hogy a szereplők egymás ismerősei. Többször is felbukkannak a

történetekben. Megtalálható bennük a romantikus motívumok. Az egyszerű falusiak kerülnek a középpontba
és válnak főhőssé. Bennük találja meg Mikszáth az emberi értékeket és az erkölcsi tisztaságot.

Novella elemzés szempontjai

 mikor, hol, ki, kik, mit csinálnak, miért?
 cím (lehet metaforikus, utalhat a főhősre, várakozásra keltő)
 szereplő jellemzése (1-1 jellemvonás)
 az elbeszélő nem azonos az íróval, az író által kreált valaki (narrátor lehet
 mindentudó, aki közvetlenül bele láttat a szereplőnek az érzéseibe, gondolataiba. Szemben a
 nem mindentudó elbeszélővel, aki csak cselekedteti, beszélteti a szereplőit és nekünk
olvasónak kell következtetni, hogy mit érezhet a szereplő, mint ahogy a hétköznapokban is.
Egy műben váltakozhatnak a narrátorok, lehet mindentudó vagy nem mindentudó.
Mikszáthnál nagyon gyakori.
 elbeszélő milyen viszonyban a saját szereplőivel. Lehet
 semleges,
 szeretheti
 elitélheti is)
 utalások, előre, illetve vissza utalások
 szerkezetileg megvizsgálni:
 bevezetés (előkészítés) már van benne sejtetés, már előre utal a későbbi
problémákra.
 bonyodalom, egyre több feszültség és konfliktus bontakoznak, ki a
fordulópontokon keresztül
 tetőpont, a legfeszültebb jelent, peregnek az események, amely után már a
 végkifejlet zárja le a cselekményt, nem mindig boldog vége van.

Szegény Gélyi János lovai (1882)

Műfaja: novella, aránylag rövid, kevés szereplő, kevés helyszín van benne.
Cím: megemlíti a főhős nevét, jelzővel is illeti, ami utalhat a sajnálatra a hűtlen felesége miatt, vagy akár az anyagi
helyzetére is, mert elveszíti a lovait, valamint az életét is.
Témája: hűtlenség, csalódottság, gyanakvás, önbíráskodás és tragédia.
Helyszín: Gélyi János istállójában kezdődik a történés, majd az úton találjuk magunkat, amelyről János a szekeret a
szakadékba hajtja
Idő: Nagyjából egy fél nap leforgása a történés.
írói eszközök: Fellelhetőek a balladai sajátosságok. Mesebeli említések. Nem kidolgozott részletek, homályos pontok
is vannak benne. Ettől a novella szaggatottá válik, ami alapvetően a balladákra jellemző, valamint a tragikus
végkifejlett miatt is hasonlít a balladákra.
Nyelvezet, stílusa, előadásmódja: Többnyire János szemszögéből mondja el a történetet, azonban észrevehetően
megjelenik itt a mindentudó elbeszélői nézőpont is, mivel látjuk ábrázolni a főhős belső érzéseit. Az elbeszélés módja
szabad-függő beszéd.
Sajátossága: vissza utaló motívum (piros rózsa-fehér rózsa)

Elemzés lényege: szereplők jellemzése, feszültség keltés eszközei, milyen elemek vannak, amiből sejteni lehet a
konfliktusra, helyszín-táj leírása, ami a cselekményhez kapcsolódik, szimbólikumok felismerése,

Fekete folt (1881)

Műfaja: novella, elbeszélés, melynek hangulatát a népi mondák légköre határozza meg (ehhez igazodik a mű ritmikus
prózában való indítása).
Téma: A paraszti büszkeségről szól. Igen zamatos, mégis jól érthető szövegű novella
Narrátor: mindent tudó elbeszélő
Cím: egy idézet, egy népballadából („búsongó nótából”) vett félsor, amely utal a befejezésre. Alliterációt tartalmaz
(„fekete folt”), s érezhető benne valami fenyegető: úgy hangzik, mintha valaki rámutatna arra a bizonyos foltra.
Helyszín Felvidék, breznai völgy. Egy tanyán játszódik. A táj rétes, legelős, dimbes-dombos hely, messzire el lehet
látni, csak a távolba vannak hegyek. Állatokra vigyázó emberek élnek itt.
Idő: Kb. egy hét alatt játszódik a cselekmény.
Idősíkok: fokozatosan válnak szét. Az első bekezdésekből még úgy tűnik, mintha a történet és a történetmesélés egy
időben
Mesei elemek: gyakoriak a népmesékre jellemző túlzások. Mesés a táj szépsége, mesebeli maga az akol, melynek
környékén tulipánok nyílnak. Messze földön híres a nyáj, amely pont ezer birkából áll, és ezeknél a jószágoknál
hetedhét határon nincsen szebb.
Nyelvezet: Mikszáth nyelve közelít az élőbeszédhez és a mondák, legendák hagyományos formakészletére
támaszkodik.
Beszédhelyzet: meghatározó a nyitó és a záró rész beszédhelyzetének egymáshoz való viszonya. Mindkettő jelen
idejű igealakokat tartalmaz, de a nyitás jelen ideje egyúttal az elbeszélt történet jelene is (nincsen olyan híres akol,
mint a brezinai akol…), míg a zárlat jelene a történetre való visszatekintés beszédhelyzetének jelen ideje.

A tükör nagyon gyakran felmerülő metafora a szereplő önmagának való elszámolása

Tartalma: Olej Tamás a megkérgesedett lelkű bacsa (juhász) nem ejtett könnyeket a felesége halála után, távol marad
az érzelgősségtől. A nagy hatalmú fiatal hercegnek megtetszik a bacsa lánya, Anika, de gőgös és tiszteletlen a herceg
az öreg bacsával és hamar érthetővé válik, hogy a bacsa nem szívesen adná a lányát a nagy pofájúnak. A herceg ezer
birkát számláló nyáját is odaígérné az akollal (a birkák éjszakai szállásával) együtt a lányért cserébe. Ez aprópénz a
hercegnek, de felbecsülhetetlen vagyon a bacsának, így elgondolkodik az ajánlaton, hiszen emelt fővel, gazdagon
járhatna ezután az emberek között... de
"Mit ér minden hiú becsültetés, ha egy nagy fekete árnyék jár majd nyomában? Egy nagy fekete árnyék, – az önvád."
Az önvád, hogy ennek a semmirevaló ficsúrnak adja el a lányát akárhány birkáért. Százszor inkább adná ingyen is egy
becsületes parasztnak. A bacsa tehát nem alkuszik, így a herceg a Anikát megszökteti. De a birkákat átruházó írást
hátrahagyva az öregnek.
Az öreg ráeszmél a szöktetésre és a megaláztatástól és a tehetetlen dühtől vezérelve rágyújtja a birkákra az akolt. Az
akol és az oly sokszor mesésen lefestett táj helyén egy égett fekete folt marad, ahol sohasem nő ki többé a fű.
Tartalom
1-es tétel Arany 50-es évekbeli balladák (Nagykörösi)....................................................................................................1
Ágnes Asszony............................................................................................................................................................2
Szondi két apródja.......................................................................................................................................................3
2-es tétel Ady Endre magyarság versek...........................................................................................................................4
3-as tétel Móricz Zsigmond Rokonok össze hasonlítása film és regény között................................................................5
4-es tétel Kosztolányi Dezső két összegző verse.............................................................................................................6
5-ös tétel Madách Imre, Az ember tragédiája.................................................................................................................7
6-os tétel Mikszáth Kálmán.............................................................................................................................................8
Szegény Gélyi János lovai (1882)...............................................................................................................................8
Fekete folt (1881)........................................................................................................................................................9