Kazahsztán (Kazah köztársaság)

Kazahsztán Ázsia Nyugati részén található. Területe mintegy

2 717 300km2. Népsűrűsége 7 fő/km2, Népessége körülbelül
18 278 500 fő (2018-as adatok szerint). Hivatalos nyelv az
orosz és a kazak. Kazahsztán népességét többféle népcsoport
teszi ki:
kazah 59,2%, orosz 25,6%, ukrán 2,9%, német 1,4%, üzbég
2,9%, tatár 1,5%, ujgur 1,5%, egyéb 5%. Fővárosa: Nur-
Szultan. Kazahsztán történelme sok százezer évre nyúlik
vissza. A mongolokkal is akadtak némi ,,összetűzésbe”. Az
egykori Szovjetúnió része is volt Kazahsztán. A 13. század
elején a mongolok hódították meg Kazahsztánt,
majd birodalmuk széthullása után 1465-ben jött létre a Kazah
Kánság. Majd a dzsungárok támadásai miatt csatlakoztak
az Orosz Birodalomhoz. Majd a Vörös Hadsereg győzelme
után Kazahsztán előbb Kirgiz, majd Kazak autonóm
köztársaságként csatlakozott a Szovjetúnióhoz. A sztálini
időszak alatt az ország sokat szenvedett, éhínségekben több
millió kazah pusztult el,
területére gulagokat építettett. A
Szovjetunió szétesése után
Kazahsztán 1991 decemberében
lett független.
Határai: Az országot északról és nyugatról Oroszország,
keletről Kína,
délről Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán,
délnyugatról pedig a Föld legnagyobb tava: a Kaszpi-tenger
határolja. Éghajlata kontinentális, a magashegységekben
pedig magashegyi. Számos nagy tó található a területén,
például a Kaszpi-tenger az Aral-tó és a Balkas-tó. Ezek
lefolyástalan pusztai tavak. Ásványkincsei az urán, réz, bauxit
és a kőolaj. Iparai: kőolaj-finomítás, színesfém-kohászat, és a
textilipar. Legnagyobb városai: Almati, Nur-Szultan, és
Simkent. Kazahsztánban kétféle vallás jellemző: a szunnita
iszlám és az orosz ortodox.
Források: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kazahsztán
http://utikritika.hu/kazahsztan
https://magyarnarancs.hu/belpol/kazahsztan_kivul-
belul_utott_a_homokora-62345