Kelet-Európa változó globális

gazdasági szerepe
dr. Jeney László
egyetemi docens
laszlo.jeney@uni-corvinus.hu

Gazdaságföldrajz
Alapszakok (BSc/BA)
2021–2022, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék
 Kelet-Európa lehatárolása, főbb
földrajzi ismérvei

2
 Meddig tart Európa és Kelet-Európa?

 Európa határa:
– Nyugat felé egyértelműbb
– Kelet felé vitatott: „Kérdezzük csak végig Európa
népeit szomszédaikról – majd mindenki keleti
szomszédját barbárnak, vagy legalábbis nem magával
egyenértékű európainak tartja.” (TELEKI P. 1936)
 Kelet-Európa határa:
– Nyugat felé vitatottabb
– Kelet felé egyértelműbb
 Értéktartalmak:
– Európához tartozás: gyakran pozitív
– Kelet-Európa: gyakran negatív
3
Kelet-Európa természetföldrajzi
értelemben
 Természetföldrajzilag Kelet-Európa ≈
Kelet-európai-síkvidék (Orosz-síkvidék)
– Európa keleti fele
– Kárpátoktól, Lengyel-síkságtól az Urálig
– Nyugat felé nincs természetes határa,
fokozatos az átmenet
– Politikai-katonai szempontok
meghatározóbbak (változtak)
– Gyakorlatilag a volt SZU európai része (90%-
ban): RU, UA, BY, MD
– Nem része Karélia (Észak-Eu)
Kelet-Európa természetföldrajzi
jellemzői
 Nagy kiterjedés (4,5 millió
km2)
– Föld legnagyobb síksága
 Lapos (Podóliai-hátság 515 m)
 Egyveretűség
 Éghajlat
– Földrajzi övezetesség (mint a
trópusokon) a tundrától a
mérsékelt övi sztyeppig
– Száraz kontinentális (száraz,
forró nyár, hideg tél)
 Nagyobb folyók
– Volga
– Dnyeper
– Dnyeszter
– Don
Kelet-Európa legtágabb
értelemben (katonai szemlélet)
 Egykori „Keleti Blokk”
– Hidegháború (Varsói
szerződés)
– Ma is (angolszászok)
 Körök:
– Oroszország
– Egyéb volt SZU is
– Kelet-Közép-Eu is
– Volt NDK is (Ny-Közép-
Eu)
– Balkán is (Délkelet-Eu)
 Komplementere
– Nyugat-Európa
A vasfüggöny lehullása felvetette
Európa nyugat-keleti
felosztásának kérdését
Tágabb értelmezés: UNSTAT

 Mint a VSZ, kiv:

– NDK (Nyugat-Eu)
– Baltikum (Észak-
Eu)
 Komplementere:
– Nem csak Ny
– É, D is
 Más ENSZ
intézmények más
felosztást
használnak
– UNAIDS, UNHCR,
ILO, UNICEF
Sajátos értelmezés: Kelet-Európa
Oroszország nélkül (CIA World
Factbook)
 Európa és Oroszország viszonylatban
– Eddigiekben Kelet-Európát ~ Moszkva hatalmi befolyása
– Itt is, de Oroszországot Európától külön tárgyalják, így nem
része Kelet-Európának (transzkontinentális ország)
– Kelet-Európa azonos a volt Szovjetunió európai részének
Oroszországon kívüli területeivel (Baltikum, BY, UA, MD)
 Korábban ugyanez: Európa és a Szovjetunió
viszonylatában
– Itt az egész Szovjetuniót tárgyalják Európától külön
– Kelet-Európa nagyjából azonos Kelet-Közép-Európával
– A leszűkített Európának már valóban ez a keleti fele
 Kelet-Közép-Európa vagy Közép-Kelet-Európa
– Kelet-Közép-Európa (Visegrádi Országok): Közép-Európa keleti
része (másik fele Németország, Ausztria, Svájc)
– Közép-Kelet-Európa: Kelet-Európa közepe (valahol az ukrán-
orosz határ közelében)
Keleti szlávok

 Szláv
államok
– Keleti
(RU,
UA,
BY)
– Nyugat
i (PL,
CZ, SK)
– Dél
(egyko
ri YU,
BG)
 K-EU =
keleti
szláv
államok
Keleti kereszténység
 Ortodoxia
(görög keleti,
pravoszláv)
 Központ:
– Korábban
Konstantinnáp
oly (Bizánc,
Isztmbul)
– Ma Moszkva
 Kelet-Balkán is
(Kaukázus is)
 Nem csak a
keleti szlávok,
egyes délszlávok
(román, görög,
grúz, örmény is)
 Nemzeti
tagozatok
kérdése
 Ateizmus
kérdése
Érintett államok
Hivatalos nyelv Vallás Természet Politika
Szibéria K szláv Ortodox Nem SZU
Eu-i Oroszo. K szláv Ortodox Igen SZU
Belarusz K szláv Ortodox Igen SZU
Ukrajna K szláv Ortodox Igen SZU
Moldávia Újlatin Ortodox Igen SZU
Baltikum Balti, finnugor Ny keresztény Igen SZU, EU
K-Közép-Eu Ny szláv, finnugor Ny keresztény Nem EU
K-Balkán D szláv, újlatin, Ortodox Nem EU
görög
Ny-Balkán D szláv, albán Ny keresztény Nem EU
Kaukázus Kaukázusi, török Ortodox, iszlám Nem SZU
Kelet-Európa államai

1. Oroszország (európai része)

– Kivéve: Szibéria, Karélia, Kalinyingrád
2. Belarusz
– Vitatott: nyugati része (Lengyel-síkság)
3. Ukrajna
– Kivéve: Kárpátalja, Galícia, Podólia
Az Orosz Birodalom társadalom- és
gazdaságtörténeti korszakai
 Varég alapítású ruszoktól a Moszkvai
Nagyfejedelemségig (1613-ig)
 Az Orosz Birodalom a Romanovok idején (1613-1917)
– I. Nagy Péter cár (1682-1725)
– Terjeszkedés, reformok kora (1725-1796)
– Dekabrista felkelés és megtorlása (1825-1853)
– Krími háború (1853-1856)
– II. Sándor, jobbágyfelszabadítás, terjeszkedés (1856-1881)
– Mozgalmak kora (1881-1914)
 I. világháború, Nagy Októberi Szocialista Forradalom
(1914-1917)
 A Szovjetunió kora (1917-1991)
 Oroszország ma (1991 óta)
A SZU széthullásának okai

 Merevség: innováció-ellenesség
– Magántulajdon, piacgazdaság, demokratikus intézmények felszámolása
– Alacsony és egyoldalú világkereskedelmi részesedés (nyersanyag,
energiahordozó)
– Modernizáció hiánya
 1970-es évektől: leértékelődött a hadsereg jelentősége
– Fegyverkezési verseny új fejezete (Ny: ipariból információs társadalom)
– Fegyverkezés terheit egyre nehezebben viselte a gazdaság, alacsony
életszínvonal  hátrányba kerül
 Tömegkommunikációs forradalom bomlasztó hatása (emberi jogok)
 Elfojtott etnikai feszültségek felszínre kerülnek
– 1986: Alma-Ata (Kazahsztán) – súlyos emberáldozatok
– 1988: karabahi válság – fegyveres összetűzés tagköztársaságok között
– Függetlenségi mozgalmak Baltikumban is
A SZU felbomlásának közvetlen
előzményei
 Gerontokrácia alkalmatlansága
– 1968: Brezsnyev: államok szuverenitása nem sértheti a „Blokk”
érdekeit
– 1983: Andropov, 1984: Csernyenko
 1979: Afganisztáni háború: teljes katonai kudarc
– Indiai-óceánhoz kijutás helyett meginog a szovjet hadsereg
mindenhatóságába vetett hit
 1985: Mihail Gorbacsov: demokratikus szocializmus
– Átalakítás (peresztrojka): átmeneti sikerek után „katasztrojka”
 1986: Csernobili atomkatasztrófa
– Minden idők legsúlyosabb ipari balesete
– Meginog a technológiai szuperhatalom presztízse
 1991-ig: tartós gazdasági visszaesés
– Igaz: nyilvánosság (glasznoszty): sikeresebb, tabutémák
felszínre kerülnek
A kelet-közép-európai
rendszerváltozás
 1990: elszakad az európai „szocialista tábor”
– SZU csapatok kivonulása
– 1991 megszűnik a KGST, VSZ
 1991: augusztusi moszkvai puccs
– SZKP-t feloszlatják, de párt és vezetés informális kapcsolatai
megmaradnak (kommunista jelző túlhaladottá vált)
 1991. december: SZU megszűnése
– Jogutód Oroszország a nemzetközi szervezetekben (atomarzenál
nagyobb része
– Baltikum: EU tagság
– BY, UA, MD – távlati integrálódás lehetősége
 1992: FÁK: laza gazdasági, katonai integráció
– Nincs benne a Baltikum, többiek önként vagy vonakodva
– Határállomások
Kelet-Európa a SZU széthullása
után
 SZU előtt
– Orosz Birodalom (SZU elődje)
– Ukrajna: független rövid ideig az I. vh. után 1922-ig
– Belarusz: soha nem volt előtte független
– Lengyelország: jelenlegi Ukrajna Ny-i része, jelenlegi
Belarusz Ny-i része
 SZU után, 1991: függetlenség csak a volt SZU
tagköztársaságok határai mentén
– Oroszország, Ukrajna, Belarusz, Grúzia,
Örményország
– Nem lett független pl. Csecsenföld
 Oroszország a rendszerváltoztatás
után: politikai önállóság, gazdasági
függőség

19
Független Oroszország jelentős
hatalom maradt
 Oroszország: politikai önállóság, gazdasági függőség
 A legnagyobb területű a régióban (VR1)
 Atomhatalom maradt
 Egyike az ENSz BT 5 állandó helyének
 Jelentős részesedés a világ természeti erőforrásaiból
 Fejleszti a gazdasági lehetőségeit
 2000: rendszeresen meghívják a Group of Seven
találkozóira, G7 (G8) – De: hivatalos tagság nélkül
 Elnökök
– Borisz Jelcin (1991-2000)
– Vlagyimir Putyin (2000-2008)
– Dmitrij Medvegyev (2008-tól)
1990-es évek: gazdasági
nehézségek
 Kapitalista
átmenet:
gazdasági
visszaesés
– Nem hatékony,
versenyképtelen
gyárak
– Legtöbb iparág
drámai
mélyrepülése 
összeesés
 1998: globális
pénzügyi válság
– Orosz rubel
leértékelődése
– Tovább romló
életszínvonal
2000-e évek:
gazdaság újra
növekszik
 6–8 % évi átlagos GDP
növekedés
 Oroszország
– GDP: VR10.
– Közigazgatási reformok
– Kőolaj és földgáz
növekvő világpiaci ára
– DE: függőség az olajtól
és a gáztól (2007-ben az
export 80%-a, GDP
32%-a  utóbbi 13%
volt 1999-ben)
Külföldi működő tőkebefektetések

 1990-es évek: a beáramlást akadályozta

– Korrupció
– Szegényes infrastruktúra
– Túlzott bürokrácia
 RU 1991–2001
– FDI: 18,2 Mrd $ (Kína: 46 bn $)
– FDI/fő: 15 $ (1149 USA, 224 Mo.)
 2000-es évek közepétől: FDI Oroszországba gyorsan
növekedett
– 2008: 70 Mrd
– Befektetők: CY, NL, L, UK
 Szektorok
– Főleg olaj, földgáz, fémércek
– Autógyártás is (VW Kaluga, Ford és japán vállalatok)  2006:
először adtak el több külföldi autót mint hazait
Kelet-Európa Oroszországon kívüli részei
Ukrajna etnogenezise
 Nyugat-ukránok: OMM része (nemzeti ébredés)
 Ukrajna, mint földrajzi fogalom csak a XX. sz-ban formálódott ki
 I. vh.-ig: cári bir. DNy-i határvidéke Lengyelország és a Kaszpi-tenger között
 Hosszú világháborúk (1914-1921, 1939-1951)
 1918 (breszt-litovszki béke): önálló állam
 1919-20 (Párizs környéki béke):
– Nyugat-Ukrajna: Lengyelország
– Besszarábia és Bukovina: Románia
– Kárpátalja: Csehszlovákia (korábban Magyarországé)
– Többi terület: Szovjetunió (Ukrán SZSZK)
 1939: Ribbentrop-Molotov-paktum
– Ukrán SZSZK része K-Lengyelország, K-Románia
 1945: Kárpátalja, 1954: Krím, külön ENSZ-tagság 1991-ig

25
Erős gazdasági szálak Oroszországhoz

 Szovjet idők: országok szorosan összekapcsolódtak

 Rsz-vált után: Ukrajna és Belarusz nagyobb függetlenséget
szeretne
 Régi kötődések szétszakítása nehéz
– K-Ukrajna: legfontosabb vas- és acélgyártó régió  iparágak olaj és
földgázbehozataltól függnek (főleg Oroszo-ból)  energiaszükséglet 85%-
a
– Belarusz: nehézipar  kereskedelem 50%-a Oroszo-val
 Új kapcsolatok kialakítása nehéz
– SZU: fejlett nehézipar  elavult berendezések
Regional fejlettségi különbségek 2000

Kijev kiugró szerepe

K–Ny fejlettségi lejtő
– K: fejlettebb (nehézipar,
orosz kisebbség, orosz
kapcsolatok jelentősége,
jobb talaj)
– Ny: ukrán többség, magyar,
lengyel, román kisebbség

27
Jobb helyzetű belarusz gazdaság

 Legszorosabban kötődik Oroszországhoz (1991: Orosz–Belarusz

Föderáció)
 Orosz gazdasági növekedés hatása (fő kereskedelmi partner)
 Olcsó orosz olaj és földgáz  igaz könnyen sebezhető, ha Oroszo.
Magasabb árat kér
 De: csekély bürokratikus és gazdasági reform
Dél-Kaukázus gazdasága 1991 óta

 2000-e évek: folyamatosan fejlődött

 Gazdaságot nagymértékben hátráltatták az etnikai konfliktusok
 Bővülő ipari és szolgáltató szektor
– Grúzia: Fekete-t. napos, meleg K-i partvidéke  jelentős turisztikai
potenciál (Batumi, Szuhumi) ex-„Szovjet Riviéra” DK-i része
 Orosz függőség csökkentése
– Fejlődő kereskedelmi kapcsolatok USA-val, EU-val és Iránnal (Grúzia: TR-
gal is)

29
Etnikai alapú konfliktusok és azok
gazdasági hatásai Kelet-Európában
Orosz befolyási övezet
 Erőszakos oroszosítás időszakai
1) XIX. sz. eleje: Ororsz Bir. Ny-ra terjeszkedett
2) Szovjet idők
 Állandó mozgások a SZU-n belül
– Oroszok kivándorlása Belaruszba és Ukrajnába
1989-ig  főleg az ipari koncentrációkba
(magasabb fizetések)
 Eredmény: oroszok aránya:
– Belarusz: 13% (63% beszél rendszeresen oroszul)
 főleg városokban
– Ukrajna: 22%  főleg Krím-fsz, K-ukrán ipari
térségek, városok
– Oroszország: 82% (visszavándorlás)
Etnikai konfliktusok a Kaukázus régiójában

 Gazdasági és kulturális hasonlóságok: hegyi

identitás
 Etnikailag és nyelvileg a világ egyik
legösszetettebb területe: keresztények és
moszlimok
 XIX. sz. közepétől orosz ellenőrzés
 Szovjetek elkülönítették a kisebbségeket
– Karbardok (hasonlóak a cserkeszekhez), de a
balkárokkal vonták őket össze
– Oszétok megosztása
– Örmények Azerbajdzsánban (Nagorno-
Karabakh)  Háború két tagállam között
(Örményo. és Azerbajdzsán) a SZU uralma alatt
– Azeri exklávé: Nahicseván
Orosz uralommal szembeni
ellenállás
 É-Kaukázus: megmaradt Oroszo részének
– 1991: Csecsenföld is kinyilvánította függetlenségét  2 véres háború
Oroszo-ban (1994–1996 és később 1999  több mint 100 ezer áldozat)
 D-Kaukázus: független államok: Grúzia, Örményo
 Etnikai alapú feszültségek az utódállamokban
– Grúzia: Abházia (abházok), D-Oszétia (oszétok)
– Azerbajdzsán: Hegyi-/Nagorno-Karabakh (örmények)
– Moldávia: Transzdnyisztria (oroszok)
– Ukrajna: K-Ukrajna, Krím-fsz (oroszok)
Konfliktusok és zárt határok

 Grúzia: konfliktus Oroszo-val

– Abházia: megszállta Oroszo. (belépés Grúziából)
– D-Oszétia
– Zárt grúz–orosz határ
– Jó viszony a Ny-tal (EU és NATO)
 Örményo.: konfliktus TR-gal és Azerbajdzsánnal
– TR örmény népírtása (TR nem ismeri el)
– Elvesztett területek (Ararát hegy) TR-ben
– Karabah kérdés: örmények Azerbajdzsánban
– Zárt örmény–TR és örmény–azeri határ
– Jó viszony Oroszo-val
34