Fogalmak

Jóléti állam: amelyben az állam kiterjedt szociálpolitikával gondoskodik az

állampolgárai magas életszínvonaláról. Ezek az egészségügy, oktatás és lakhatás
területén nyújtott szolgáltatások valamint a szegénység csökkentése.
Prágai tavasz: 1968-ban zajlott eseménysor volt Csehszlovákiában, ahol Alexander
Dubček reformokat kezdeményezett a politikai és gazdasági területeken. A változások
leállítására augusztus 21-én szovjet, lengyel, magyar, bolgár csapatok szállták meg
Csehszlovákiát.
Szolidaritás: Lengyelországban 1980. augusztus 31-én alakult meg a független
Szolidaritás szakszervezet, a szovjet tömb első államilag engedélyezett független
munkásszervezete. Lech Walesa lett az elnöke.
Személyek
Ceaușescu: Román kommunista vezető 1965-től kivégzéséig. A kelet-európai szocialista
országok vezetői közül ő volt a legkegyetlenebb. Vezetése alatt az életszínvonal nagyon
alacsony volt.
Gorbacsov: 1985-től az SZKP főtitkára, majd a Szovjetunió elnöke. A fegyverkezési
versenyben kimerült Szovjetuniót reformjaival megpróbálta megújítani, ami
hidegháború végéhez vezettek. Támogatta Szocialista országok önrendelkezési jogát és
Németország egyesítését. A kommunista rendszer bukása, a Szovjetunió széthullása is
az ő vezetése alatt történt meg.
Lech Wałęsa: A Szolidaritás szakszervezeti mozgalom egyik alapítója és első vezetője. A
rendszerváltást követően 1991-1995 között a demokratikus Lengyelország első
államfője.
VI. Pál: Római pápa amely során jelentős liturgikus, teológiai és társadalmi változások
történtek a katolikus egyházban. Szorgalmazta az egyház modernizációját és a
párbeszédet a világgal
II. János Pál: Lengyel származású romai pápa aki elkötelezte magát a béke, az egység,
az emberi jogok és a szociális igazságosság ügyének, és szorosan együttműködött a
nemzetközi közösséggel.
Ronald Wilson Reagan: Színészből lett amerikai elnök. Erőteljes gazdasági növekedés
és katonai erő volt elnöksége alatt. Jelentős szerepe volt a hidegháború lezárásában.
Helmut Kohl: Német kereszténydemokrata politikus, a Német Szövetségi Köztársaság
kancellárja 1982 és 1998 között.
Topografia
Vietnam: 20. század leghosszabb háborúja Észak és Dél Vietnam között 1972-ben
kötöttek békét és észak vietnam 1975-ben egyesíti egész vietnámot
Afganisztán: Szovjet unio beavatkozott az afganisztáni háboruba és megszálja az
országot „Kis hidegháboru” Salt 2 ellenére
Szlovákia: 993. január 1-ben Szlovákia önálló országgá vált. Ezt tünteetések elözték
meg és a cseh és a szlovák miniszterelnök megegyezett a szétválásban
 A hidegháború a kubai rakétaválság után
A kubai rakéta válság után megszületett az első atomcsend egyezményt 1963-ban a
forródottnak köszönhető. Ezután leváltották Hruscsovot és helyére Brezsnyev került,
aki fegyverkezést indított. Elkezdődött a Vietnámi háború 1965-ben USA részvételével,
de vereségett szenvedett. A hetvenes évek első felében enyhülés jellemezte a
nagyhatalmak viszonyát. 1972-ben aláírták a SALT I megállapodást Bécsben és ezután A
helsinki záróokmány. A hetvenes évek második felében újabb arab (Szovjet)- izraeli
(Amerika) háborúk zajlottak ezért az OPEC államok drasztikusan megemelték az olaj
árakat. Az olaj válságnak köszönhetően Nyugat Európában és Amerikában teljes
gazdasági szerkezetváltást hajtottak végre. Ezt kihasználva Szovjetunió terjeszkedésbe
kezdet. Ez abban nyilvánult meg hogy a függetlenedni akaró népeket fegyverrel és
pénzel támogatta. 1979-ben bevonulnak Afganisztánba. Azonban USA támogatta az
Iszlám harcosokat. Szovjetunió további fegyverkezésének és a perzsa öbölben való
terjeszkedése Reagan amerikai elnököt arra kényszerítette, hogy kihirdesse az
űrfegyverkezést evvel katonai erőfölény kialakítására törekedett. Ennek köszönhetően
Szovjetunió megnagyobb fegyverkezési költekezésbe kezdett amibe bele is roppant.
A kétpólusú világ megszűnése és az európai
rendszerváltás időszaka:

- 1980-ban az USA és szövetségesei (a szovjetek afganisztáni

háborúja miatt) bojkottálták a moszkvai olimpiát

- Válaszul a Szovjetunió és szövetségesei bojkottálták a Los

angelesi olimpiát 1984-ben.

- 1981-től az USA új elnöke R. Reagan katonai erőfölény

kialakítására törekedett, ezért meghirdette
a „Csillagháborús” tervet (SDI program, űrrepülőgépek).

- 1982-ben a Szovjetunióban meghalt Brezsnyev, ezért hatalmi

harcok kezdődtek az SZKP-n belül. (J: Andropov, majd V.
Csernyenko lett az SZKP vezetője.)

- 1985-ben került az SZKP élére M. Gorbacsov, aki meghirdette

a „peresztrojka”(gyorsítás) és a „glasznoszty” (átalakítás)
programját:

 a külpolitikában feladta a támadó szemléletet,

 kivonta a hadsereget Afganisztánból,
 1985-től rendszeressé váltak csúcstalálkozók a Szovjetunió és
az USA között.

- Gorbacsov politikájának hatására az európai szocialista

országok többségében:

 megjelentek a „reformkommunisták” és
 felerősödtek az ellenzéki mozgalmak, melyek politikai
pártokká szerveződtek,
 1989-90-ben a térségben végbement a rendszerváltozás,
kialakult a többpárti parlamenti demokrácia. (1989. 11.
09. Berlini-fal leomlása.)

Az európai rendszerváltozástól napjainkig történt jelentősebb

események:

- 1990-ben: egyesült a két német állam

- 1990-91. között zajlott az „Öböl-háború”

- 1991-ben:

megszűnt a Varsói Szerződés és a KGST

Moszkvában kommunista puccskísérletet hajtottak végre, ezért

felgyorsult a Szovjetunió felbomlása (1991. 12. 31.)

- megkezdődött Jugoszlávia felbomlása - Délszláv-háború

- 1993-ban: különvált Csehország és Szlovákia

- 1998-99 között befejeződött a Délszláv-háború

- 2001-ben az USA-t nagy erejű terrortámadás érte (09/11), ezért

szövetségeseivel elfoglalta Afganisztánt és Irakot.

- 2004-ben Az Európai Unió 10 új tagállammal bővült.

- 2007-ben és 2014-ben újabb EU bővítést hajtottak végre.