A kommunista rendszerek

válsága és bukása
Közép-Európa összehasonlító
társadalom- és politikatörténete
 A szovjet blokk válságának okai
• ideológiai: a fiatalok közt „Nyugatimádat”, vallási reneszánsz
• katonai: a Reagan-kormány beszállt a fegyverkezési versenybe
• gazdasági: a katonai túlköltekezés kimerítette
– az olajsokk után túlkínálat, áresés
– dráguló hitelkamatok
– az USA számíthatott politikai szövetségesei gazdaságára is, a SzU nem
• a (politikai) vezetés tehetetlenné válása
– elöregedés, „gerontokrácia” (Brezsnyev, Andropov, Csernyenko)
– nem vállalják a kellemetlen politikai döntések ódiumát
• a fegyverkezési verseny felvállalása a sztálinista gyakorlat visszatértével járna
• az erőviszonyok teljes eltolódását egy preventív háború állíthatta volna meg
• nem vállalták az addigi ideológia, politika, gazdaság teljes feladását sem
– a csatlós államokban kitört lázadásokat szovjet csapatok bevetése nélkül
akarják leverni (Lengyelország, 1980–81)
– szélmalomharc a korrupció, alkoholizmus stb. ellen
– Andropov felismerte a válságot, de reformjai elindítására nem volt ideje
(felzárkózás a Ny-hoz, piaci ösztönzők bevezetése, morális megújulás)
– szimbolikus tett volt M. Rust Vörös téri leszállása… (1987)
 Gorbacsov reformkísérlete
• fiatal, dinamikus és tapasztalt vezető, széles reform-mandátummal
• kezdetben alkoholellenes kampány és kemény külpolitika
• 1987-től lép elő reformjaival
– peresztrojka (átalakítás) elsősorban a szovjet gazdaság átalakítása
– glasznoszty (nyilvánosság) információáramlás, szólás- és véleményszabadság
– új nemzetközi rend: lemond a nemzetközi osztályharc lenini tanáról, ezért egy
biztonságosabb világ, egy közös európai otthon megteremtését sürgeti; ettől
országa nyugati gazdasági megsegítését várta. De ennek érdekében:
• le kellett mondania a Brezsnyev-doktrínáról (1988–89) (ami dominóelv-szerűen
megbuktatta az összes közép-európai kommunista rendszert)
• meg kellett reformálnia a szovjet állam berendezkedést, képviseleti intézmények
bevezetésével (ez pedig felszínre hozta a rejtett nemzetiségi és más problémákat és
végső soron a Szovjetunió bukásához vezetett)
• a bukás nem volt szükségszerű, és előre látható sem volt
– Gorbacsov személyes szerepe, döntései nélkül elképzelhetetlen lett volna
– ő maga a Szovjetunió megerősödését, a kommunizmus megújulását várta ettől
– viszont hamar elveszítette belső támogatottságát is
 „10 év, 10 hónap, 10 hét, 10 nap”
Lengyelország Magyarország NDK Csehszlovákia
• 1978: II. János • 1987-88: ellenzék • 1988: szovjet • tüntetések 1988-
Pál pápa megszerveződése lapok betiltása 1989-től (a rőr.
• 1980: sztrájkok; • 1988: Kádár bu- • 1989: kiutazási brutálisan lép fel)
Szolidaritás kása (Grósz K.) szigorítás, mene- • 1989 nov.: ellen-
(Lech Wałęsa) • 1989 jan.: kültek (Varsó, zéki csoportok +
• szükségállapot Pozsgay: 1956 Prága, Bp.) elsöprő erejű
• Jaruzelski népfelkelés volt • szept. tüntetések
reformjai • többpártrendszer határnyitás Mo.- • kerekasztal-tárgy.
• 1986: újra ellen- • jún.: Nagy Imre on; tünteté-sek • dec.: koalíciós
újratemetése és ellenzék kormány, teljes
zéki fellépés
létrejötte személycsere
• 1988 aug.: kerek- • kerekasztal
• nov.: ledől a (Dubček ház-
asztal-tárgyalás • okt.: sarkalatos berlini fal, új elnök, Havel
• 1989: félszabad törvények kormány, a közt.-i elnök)
választás • 1990: választások német egység • 1993: békés
• 1990: Wałęsa terve szétválás
államfő • 1990: választás
• 1991: szabad vál. és egység
 Rendszerváltás a Balkánon
• Románia: forradalom (kiindulása: Tőkés László, Temesvár)
– dec.: Ceauşescu pere és kivégzése
• Bulgária: személycserék, tüntetések, alkotmánymódosítás, majd
kereksztal az újonnan létrejött ellenzékkel
• Albánia: eleinte csak reformok, az elzárkózás oldódása; többpárti
választás csak 1991-ben
• jellegzetesen csak hatalomváltások
– a kommunista utódpártok győznek a választásokon is
• Jugoszlávia: egy felrobbant etnikai mozaik
– nacionalista hullám (Koszovó, Szerbia, Horvátország)
– nagyszerb központosító tervek, alkotmánymódosítás (1989)
– Szerbia elutasítja, Szlovénia és Horvátország bevezeti a többpártrendszert
– Koszovó és a „krajinai” szerbek szuverenitási nyilatkozata (1990)
– a szövetségi hadsereg megtámadja Szlovéniát, majd Horvátországot (1991)
– szerb–horvát, majd boszniai háború 1995-ig, etnikai tisztogatások
– 1992: az ország öt részre szakad (2006–08: újabb két független állam)
– Daytoni béke 1995
 A Szovjetunió felbomlása
• 1988-tól nemzetiségi mozgalmak (Baltikum, Kaukázus, Moldova)
• 1989 dec. Málta: Bush–Gorbacsov csúcs, a hidegháború vége
• 1990: a három balti állam és Moldova függetlenségi nyilatkozata
• demokratikus választással Borisz Jelcin orosz elnök lesz
• 1991 aug. Gorbacsov-ellenes puccskísérlet Moszkvában;
meggátlása főleg Jelcin érdeme volt. Eztán újabb függetlenségi
nyilatkozatok (Ukrajna, Belarusz)
• szept. a balti államok nemzetközi elismerése
• dec. megegyezés a SzU. felszámolásáról (Breszt, majd Alma-Ata)
– létrejön a Független Államok Közössége (12 tagállam).
Gorbacsov lemond
• „orosz Trianon” – több millió orosz kerül határokon túlra
• szeparatista mozgalmak az új államokon belül is (Csecsenföld,
Karabah, Abházia, Gagauz köztársaság stb.)