Át kell rajzolni a régió térképét - újabb ország a szétesés szélén

Európa következő szeparatista konfliktusa egy évszázadok óta zűrzavaros régióban, a Balkánon,
Magyarország déli határához egészen közel robbanhat ki. A kérdés valószínűleg már csak az, hogy
mostanában vagy évek múlva kell újranyomtatni a térségről készült térképeket.
Komócsin Sándor, 2017. november 16. csütörtök, 17:11
 

Európa következő szeparatista konfliktusa a kontinens legbizonytalanabb régiójában, a Balkánon

következhet be - írja a Bloomberg a katalán és skót elszakadási törekvésekre utalva. Milorad Dodik, a
Boszniai Szerb Köztársaság vezetője el akarja szakítani etnikai közösségét Bosznia-Hercegovinától. Ezzel
véget vetne a három közösség (horvát, muszlim és szerb) együttélésének, amelyek hatalommegosztásáról a
jugoszláv polgárháborút lezáró 1995-ös daytoni békeszerződésben állapodtak meg.

Nem fog hiányozni

Bosznia csendben szétesik, és ez a legjobb, ami történhet vele - jelentette ki Dodik nemrégiben egy
interjúban. Ha látunk egy esélyt a szakításra nem fogjuk elszalasztani, senki se kételkedjen ebben! Sose volt
gondom az oroszokkal, míg Nyugatról egymás után kapom az ultimátumokat - tette hozzá arra utalva, hogy
az USA nem veszi jó néven a daytoni békeszerződés nyomán kialakult státus quo megváltoztatását.

Törekvéseire válaszul például az Egyesült Államok gazdasági szankciókat vezetett be a Republika Srpska
ellen, ám a közösség vezetősége támaszkodhat Oroszországra, a szerbek régi barátjára. Dodik hétszer
találkozott Vlagyimir Putyin orosz államfővel 2011 márciusa óta és ötször tárgyalt Szergej Lavrov
külügyminiszterrel az elmúlt évtizedben. A köztársaság második legnagyobb befektetője Szerbia után
Oroszország.
Vergődő állam

Miközben a volt Jugoszlávia helyén létrejött független államoknak sikerült hátra hagyniuk a véres
polgárháború legsúlyosabb következményeit, Bosznia-Hercegovinát az évtizedek óta érkező nemzetközi
támogatás sem volt képes lábra állítani. A vallási alapon megosztott három közösség folyamatosan csatázik
egymással a bonyolult hatalmi rendszerben, ami megbénítja az állami intézmények működését.

Az országot irányító elit nem képes megállapodni azokról az alapvető gazdasági reformokról sem, amelyek
a Nemzetközi Valutaalap szerint szükségesek lennének. A 3,7 milliós lakosságú, nagyjából fél
Magyarországnyi területű Bosznia-Hercgovina GDP-je mindössze 17 milliárd dollár (a magyar bruttó hazai
termék kevesebb, mint hatoda), az egy főre eső GDP az EU átlag 15 százaléka. Az ország lakossága jelentős
részben külföldön dolgozó rokonainak hazautalt támogatásából él.

Háromféle elektromos áram

Bosznia a háború lezárulása óta a legsúlyosabb válságát éli át - mondja Timothy Less, a cambridge-i Nova
Europa politikai kockázatelemző intézet igazgatója. Nem csupán arról van szó, hogy a közös intézmények
eljutottak a teljes szétesés határára, hanem úgy tűnik, senki sem érdekelt abban, hogy helyre állítsák azok
működését.

Nem csak a szerbek utasítják tehát vissza az együttélést, hanem a muszlimok és a horvátok is. Az ország
cégei és intézményei három részre szakadtak. Ahogy egy helyben dolgozó osztrák szakember megjegyzi:
van muszlim, katolikus és ortodox áram az országban. Ő úgy látja, hogy ez a helyzet teljesen megfelel
mindegyik helyi politikusnak.

A lakosság felét adó muszlimok Dodikot vádolják az ország jövőjének tönkre tételéért. Szerintük a szerb
politikus szeparatista politikája nem csupán a balkáni országot veszélyezteti, hanem egész Európát is. A
horvátok ugyan ellenzik a szétválást, de úgy gondolják, hogy ha a szerbek távoznak, akkor ők is ezt teszik,
és csatlakoznak Horvátországhoz.

Az idő dolgozik

Dodik sokat változott az elmúlt két évtizedben. Madeleine Albright akkori amerikai külügyminiszter 1998-
ban még azt mondta, megjelenése friss levegőt hozott a térségbe, ám 2006 óta már nem a Nyugattól vár
segítséget közössége problémáinak megoldásához. 2013-ra eljutott oda, hogy nem nevezi népirtásnak az
1995-ös srebrenicai vérengzést, amelyben 8700 muszlim férfit és fiút mészároltak le szerb katonák.

A boszniai szerb vezető szerint az idő neki dolgozik. Bosznia-Hercegovina szét fog esni függetlenül attól,
hogy megtartják-e azt a függetlenségi népszavazást, amelyről egyelőre lemondott. A Republika Srpska
egyszer önálló ország lesz - állította a lapinterjúban. Hogy ez öt, vagy tíz, vagy 15 év múlva következik be,
az nem számít. Garantálom, hogy a független Srpska az ölünkbe fog hullani, mint egy érett gyümölcs