12.

A határon túli magyarság helyzete a második világháború befejezésétől napjainkig

Mutassa be a mellékelt ábrák, források és saját ismeretei alapján, hogy hogyan alakult az
országhatárokon túl élő Kárpát-medencei magyarság sorsa a második világháború befejezése
után!

Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:

 milyen megpróbáltatásokat szenvedtek el nemzettársaink a környező államokban a harcok
befejezése után?
 milyen viszonyok között kellett élniük a határon túli magyaroknak a szocializmus évtizedei
alatt, és hogyan változtak életkörülményeik a rendszerváltozás után?
 milyen politikát folytatott a magyar állam a határon túli magyarság ügyében a szocializmus
időszakában és a demokratikus átalakulás után?
 hogyan változott a határon túli magyarság lélekszáma a 20. század második felében? Milyen
okokra vezethető ez vissza?

1. ábra: Csehszlovákiai magyarok kitelepítés előtt (fent) és

Magyarországról áttelepült szlovákok érkezése (lent) 1947-ben

„A cseheknek és a szlovákoknak a német és a magyar kisebbséggel szerzett elrettentő tapasztalatai –

mivel az említett kisebbségek nagyrészt a köztársaság ellen kívülről indított hódító politika
engedelmes eszközévé váltak, s közülük főként a csehszlovákiai németek valósággal eszközül
kínálták fel magukat a cseh és a szlovák nemzet ellen folytatott irtóhadjárathoz – a megújított
Csehszlovákiát mély és tartós jellegű beavatkozásra kényszeríti. […]
A Csehszlovák Köztársaság azon német és magyar nemzetiségű polgárai közül, akiknek az 1938-as
müncheni döntés előtt csehszlovák állampolgárságuk volt, elismeri az állampolgárságát, illetőleg
lehetővé teszi a köztársaságba való visszatérését az antináciknak és antifasisztáknak. […]
A többi német és magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár csehszlovák állampolgársága
megszűnik. Ezek a polgárok újra kérhetik a csehszlovák állampolgárságot, ugyanakkor a
köztársaság hatóságai fenntartják azt a jogot, hogy minden kérelmet egyéni elbírálásban
részesítsenek.”
(Részlet a kassai kormányprogramból, 1945.)

„Sokáig azt lehetett hinni, hogy ezek a titkosrendőrinek mondható módszerek csak a romániai
magyarok megtörésében, szétzüllesztésében fedezhetők föl. A hit tévhitnek bizonyult. A szlovákiai
magyartalanítás, jogfosztás a háború utáninál ugyan rejtettebben, de pontról pontra haladva
hasonló eltökéltséggel folyik. A szocializmus vívósisakja alatt a Trianon utáni kisantantos
összepillantások cinkosságát figyelheti meg szomorúan az ember. […] A hitleri és a sztálini világ
idegbénító otthontalansága és félelme támadt föl – vagy inkább folytatódott? – a szlovákiai
kisebbség életében. Támaszt ezúttal sehonnan sem remélhettek, mivel a párizsi békeszerződés a
nemzetiségek ügyét kizárólagos belüggyé nyilvánította. […]
Magyarországon mind a mai napig, mint fenyegető evidencia, az a háború utáni megállapodás
maradt érvényben, hogy a nemzetiségek ügye: belügy. Így aztán történhetett bármi a szomszédos
országokban élő magyarokkal, a csitító szólam mindig ugyanúgy hangzott: ne szóljunk, ne
lázadozzunk, egyetlen kukkal se tiltakozzunk a szomszédainknál, mert arcizmunk rándulásával is a
náluk élő magyarok helyzetét nehezítjük.
Ez a kormányzati elv kezdetben meggyőzőnek hatott, a tisztesség súlyos parancsának, de időközben
kiderült, hogy a mi tapintatos taktikánk egy fabatkát sem ér, mert a kisebbségi magyarság helyzete –
a magyar kormány viselkedésétől függetlenül – egyre csak romlik.”
(Csoóri Sándor: Kapaszkodás a megmaradásért. Bevezető Duray Miklós Kutyaszorító című
könyvéhez, 1981.)

„Törvényes értelemben, a magyar közjog alapján minden magyar állampolgárnak, ennek a

tízmilliós országnak a kormányfőjeként – lélekben, érzésben tizenötmillió magyar miniszterelnöke
kívánok lenni.”
(Antall József miniszterelnök beszédéből, 1990. június 2.)

„2010. évi XLIV. törvény a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény
módosításáról […]
 2. § […] [saját] kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek
felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar
nyelvtudását igazolja. […] folyamatos magyarországi lakóhelytől kiskorú tekintetében el lehet
tekinteni, ha honosítását a szülőjével együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot
megszerezte. […]
3. § […] Kérelmére visszahonosítható […] az a személy, akinek magyar állampolgársága megszűnt,
és magyar nyelvtudását igazolja.”
(Részlet a 2010. évi ún. „honosítási törvényből”)

2. ábra: A határon túli magyar kisebbség teljes népességen belül a trianoni béke által elcsatolt
területeken, 1910–2002

Szempontok Műveletek, tartalmak Pont

Feladat- A vizsgázó feleletében a jelenlegi országhatárokon kívül élő Kárpát- 0–4
megértés medencei magyarság sorsát mutatja be, a második világháború lezárásától
egészen napjainkig haladva. Beszél a világháború után elszenvedett
üldöztetésekről és jogsérelmekről, ismerteti a szomszédos államok
magyarsággal szemben folytatott politikájának lényegét a szocializmus
 évtizedeiben, és beszámol a rendszerváltások utáni kisebbségpolitika
jellemzőiről. Ugyanígy bemutatja, hogy a magyar állam milyen politikát
folytatott a határon túl élő nemzettársainkkal kapcsolatban a szocialista
érában, és miként változott ez meg a demokratikus átalakulás után.
Tájékozódás T1 Feleletében megnevez legalább kettőt a történelmi Magyarország
térben és elcsatolt régióiból (pl. Felvidék, Erdély, Délvidék, Vajdaság, Kárpátalja), 0–2
időben vagy megnevez kettőt a szomszédos államok közül a tárgyalt időszakban.
T2 Feleletében rögzít egy dátumot, mely a második világháború lezárásának
környékén jelentőséggel bírt a határon túli magyarság életében (pl. 1945 – a 0–2
második világháború befejezése; 1947 – párizsi béke)
T3 Feleletéből kiderül, hogy a magyar kisebbségpolitikában fordulatot
jelentő rendszerváltás, illetve az első demokratikus kormány megalakulása
1989-ben, illetve 1990-ben következett be. A teljes pontszám akkor adható 0–2
meg, ha az adott eseményhez (kettőből egy esemény megemlítése
szükséges) a megfelelő dátum párosul.
Kommuni- K1 Előadásában szakszerűen használja a következő általános történelmi
káció, a fogalmakat: pl. identitás, emberi jog, nemzet, demokrácia, diktatúra, 0–2
szaknyelv népesedés.
alkalmazása K2 Előadásában szakszerűen használja a következő konkrét történelmi
fogalmakat: pl. diszkrimináció, kettős állampolgárság, autonómia, 0–2
falurombolás, lakosságcsere.
K3 Egész mondatokban, folyamatosan fejti ki gondolatait, szabatosan
0–2
fogalmaz.
K4 Megállapításai árnyaltak, több szempontúak. 0–2
K5 Felelete koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan
0–2
igazodik a téma kifejtéséhez.
Ismeret- F1 A források alapján rögzíti, hogy a határon túli magyarságot kollektív
szerzés, a módon bűnösnek ítélték a náci Németország és a tengelyhatalmak által
források elkövetett háborús bűnökben, és ebből lényegi megállapítást tesz (pl. hogy a
használata magyarságot éppen ugyanazon elfogadhatatlan elv alapján ítélték el, mint a
náci Németországban a zsidókat; hogy a kollektív bűnösség elvére 0–2
hivatkozva Csehszlovákiában a magyarokat állampolgárságuktól is
megfosztották; hogy a kollektív bűnösség elvére hivatkozva a határon túli
magyarokkal szemben súlyos törvénytelenségeket követtek el, sőt, egyesek
fizikai megsemmisítésükre is kísérletet tettek).
F2 A képi forrás alapján rögzíti, hogy a második világháború után jelentős 0–2
magyar népesség települt (vagy menekült) át Magyarországra, és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. megemlíti a csehszlovák–
magyar lakosságcsere-egyezményt; megemlíti, hogy Romániából,
Jugoszláviából is menekültek el magyarok a vérengzések elől; hogy a
hazánkba érkező határon túli magyarok sok esetben a kitelepített németek
helyére, házaikba érkeztek; hogy a szomszédos államok a németekhez
hasonlóan a magyarokat is ki akarták telepíteni, de ezt a nagyhatalmak nem
engedélyezték).
 F3 A források alapján rögzíti a szocialista éra kisebbségpolitikájának két
jellemzőjét; válaszként a szomszédos Kárpát-medencei államok határon túli
magyarokkal szembeni politikájára, illetve a magyar állam határokon túli
magyarokhoz fűződő viszonyára vonatkozó megállapítások egyaránt
elfogadhatók (pl. megállapítja, hogy a magyar állam belügyként kezelte,
0–2
hogy a szomszédos államok hogyan bántak a magyarsággal; hogy a
szomszédos államokban a magyarok a hatalomnak kiszolgáltatottan éltek;
hogy a szomszédos államok célja a magyarság beolvasztása volt a
társadalomba; hogy a szomszédos államokban a szocialista érát erőteljes
nacionalizmus jellemezte).
F4 A források alapján rögzíti, hogy a rendszerváltás, az első demokratikus
kormány megalakulása változást hozott Magyarország határon túli
magyarokkal kapcsolatos politikájában, és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. hogy ezt a fordulatot szimbolikusan Antall József
forrásként idézett beszéde mutatta meg; hogy a szomszédos államok a
0–2
demokratikus átalakulás ellenére továbbra is gátolják a magyar kisebbség
önrendelkezését; hogy a határon túli magyarok autonómiatörekvései
mindmáig nem vezettek eredményre; hogy Magyarországon a
rendszerváltás után magyar nyelvű televízióadás indult – a Duna TV –, mely
össze kívánta kapcsolni a határokon belül és túl élő magyarságot).
F5 A források alapján rögzíti, hogy 2010 óta a külhoni magyarok könnyített
eljárással kaphatnak magyar állampolgárságot, és ehhez kapcsolódóan
lényegi megállapítást tesz (pl. hogy a törvény célja a szimbolikus
nemzet(újra)egyesítés volt, az állampolgárság segítségével; hogy az
0–2
állampolgárság megszerzésének feltétele a magyar identitást igazoló magyar
nyelvtudás; hogy egyes szomszédos államok – pl. Szlovákia – ellenségesen
reagáltak a honosítási törvényre, és igyekeznek gátolni a kettős
állampolgárságot).
F6 Rögzíti a grafikon alapján, hogy az elmúlt évtizedekben a határon túli
magyarság lélekszámában állandó fogyás tapasztalható, és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. hogy az állandó fogyás dacára
még mindig a magyarság a legnagyobb lélekszámú nemzet a Kárpát- 0–2
medencében; hogy a fogyás fő okának az asszimiláció és a Magyarországra,
illetve nyugatra vándorlás tekinthető; hogy a határon túli magyarság
megmaradását a nyelv és a kultúra őrzése biztosíthatja).
Eseményeket E1 Rögzíti a tényt, hogy az 1947. évi párizsi békeszerződés nem
alakító tartalmazott kisebbségvédelmi rendelkezéseket, és ehhez kapcsolódóan
tényezők lényegi megállapítást tesz (pl. hogy a trianoni béke még tartalmazott
feltárása, kisebbségeket védő passzusokat; hogy a kisebbségvédő rendelkezések 0–3
kritikai és hiánya kiszolgáltatottá tette a kisebbségben élő magyarságot az
probléma- államhatalommal szemben; hogy ezáltal lehetőség nyílt az erőszakos
központú asszimilációra).
gondolkodás E2 Feleletében rögzíti a tényt, hogy a párizsi békeszerződés által meghúzott 0–3
határok megfosztották Magyarországot korábbi revíziós sikereitől, és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. hogy a területeket visszaszerző
szomszédos államok a revízióért a magyar népességet tekintették felelősnek;
hogy a magyarság kitelepítését és beolvasztását az újabb területi revízió
megakadályozása motiválta; hogy a magyar többségű területekre más
etnikumokat telepítettek be).
 E3 Feleletéből kiderül, hogy az 1990 után folytatott kisebbségvédő politika
– a két világháború közötti időszakkal ellentétben – nem területi revízióval,
0–3
hanem a jelenlegi országhatárok tiszteletben tartásával kívánt segíteni a
határon túli magyarok helyzetén.
E4 Feleletében megnevez legalább kettő fontos jogot, vagy intézményt,
melyek a határon túli magyarság megmaradásában jelentős szerepet
játszhatnak (pl. szabad nyilvános anyanyelvhasználat; anyanyelvű oktatás;
politikai autonómia; anyanyelvű kulturális élet – színjátszás, sajtó,
könyvnyomtatás; magyar pártok szervezése). Ezeket az elemeket abban az 0–3
esetben is el kell fogadni, ha nem felsorolásként, hanem a szomszédos
államok kisebbségpolitikájának kontextusában jelennek meg (pl. a vizsgázó
a vajdasági autonómiáról beszél, vagy arról, hogy a szocialista érában
megfosztották a határon túli magyarokat az anyanyelvű oktatástól).
E5 Az állampolgárság könnyített megszerzésén túl rögzít még egy
intézkedést, mellyel Magyarország a határon túli magyarok kisebbségi
helyzetén igyekszik segíteni (pl. a 2001-es kedvezménytörvény; magyar 0–3
igazolvány az utazás könnyítésére; határon túli iskolák, egyetemek
támogatása).
E6 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja
0–3
elemzését.
Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító
tényezők) pontozásánál is.
ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 50