13. Demográfiai és etnikai változások a 18.

századi Magyarországon

Mutassa be a mellékelt ábrák, források és saját ismeretei alapján, hogy miként változtak meg
a 18. század során Magyarország demográfiai és etnikai viszonyai!

Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:

 milyen okokkal magyarázható a 18. század eleji Magyarország demográfiai helyzete?
 milyen okokra vezethető vissza a 18. századi Magyarország népességének növekedése?
Milyen célok vezérelték az ezzel kapcsolatos uralkodói politikát?
 hogyan változtak meg a 18. század során Magyarország etnikai viszonyai? Mely területeken
milyen nemzetiségek telepedtek le hazánkban?
 Milyen volt a nemzetiségi társadalmak szerkezete? Milyen hosszú távú társadalmi-politikai
következményekkel járt az etnikai viszonyok átalakulása?

„E róna oly sík, mintha ki volna kövezve, és ami fő, szerfölött termékeny, azonban nagyobbrészt
puszta, elhagyott és műveletlen. […] nincs a világon szomorúbb, mint Magyarországon utazni,
kivált, ha meggondoljuk, hogy hajdan a lehető legnagyobb virágzásnak örvendett, és ma ily nagy
területen embert is alig látni. […] A Magyarországon lakó kevés nép elég jól él, pénzük ugyan
nincs, azonban az erdők és mezők bőségesen szolgáltatják az eleséget. […] ruházatuk igen
kezdetleges, csupa birkabőrből készül, még a sapka és a csizma is.”
(Részlet Lady Mary Montague, a konstantinápolyi brit követ Magyarországon átutazó feleségének
1717. évi leveléből)

„A magas Udvari Haditanács kétségtelenül eléggé ismeri, hogy Magyarország felső részeit isten
ostorai, a belső zavargások, a vészt hozó járvány, a vizek igen káros áradása, a legyek és egerek
csodálatos változásai és tömegei látogatták meg és sújtották, annyira, hogy lakosokban és
mindenfajta barmokban hihetetlen mértékben súlyos veszteségeket szenvedtek és ezzel a közterhek
és kötelezettségek vállalására elégtelenek lettek. A kedvező alkalom kínálkozásával nemcsak a
magam java, de a közjó érdekében is szorgalmasan és minden erővel azon fáradozom, hogy
svábokkal, akik a jelenlegi helyzetük következtében otthonukat elhagyni és betevő falatjukat más
vidéken, különösen ebben az erősen elnéptelenedett hazában, keresni kénytelenek, az üres
helységeket népessé tegyem, és így az említett lakossághiányt legalább részben kiegyenlítsem,
egyúttal pedig a közterhek és kötelezettségek ellátásáról gondoskodjam és ami a legfőbb dolog, a
katolikus vallás is inkább gyarapodhassák. […]
[M]agam és a többiek nevében alázatosan kérem, hogy […] Magyarországon és más örökös
tartományokban kinevezett helyi parancsnokok támogatásával minden további fizetségtől, a
harmincadosok és vámszedők részéről jövő zaklatástól mentesen, szabadon és késleltetés nélkül
utazzanak, továbbá letelepedési helyükön néhány évig a közterhek alól mentesüljenek […]”
(Részlet Károlyi Sándor 1712-es folyamodványából)
 1. ábra: Népességvándorlás a 18. századi Magyarországon. A térkép színezése a török
elleni háborúk előtt fennálló etnikai viszonyokat mutatja.

„Midőn istenben boldogult báró Haruker [Harruckern] 1716. esztendőben elkezdé ezt az 1685-től
fogva majd pusztán és üresen álló jószágot megszállítani, tehát itt eleinte senki sem akart lakos
lenni, mivel az ember a mindenkori háborúságnak vérengzésétől félt. De ez a békességes tűrő úr
tudott utat s módot találni, hogy Magyarországnak tartományibul, sőt még némely idegen
országokbul is, úgymint Sváb-Frank és Rajna kerületeibül is ide embereket hívott. A vallásnak
szabad gyakorlása megengedtetvén az új lakóknak; mindenféle nemzet, magyar, német, tót
[szlovák], rác [szerb] és oláh [román] barátságosan fel- s bévétetett; mindazáltal mindenik
nemzetnek, mindenik vallásbélinek különösen kimutatott helyen kellett megtelepedni. […] Ez az úr
igen kevés adót s robotot kívánt tőlök. […] Ott hol az előtt 50-60 esztendőkkel egy füstös gulyás
kunyhó valami török ferdőörméniek szállása s majorja állott ott mostanság 500, 600, 800 és 1000
házakbul álló helységek vagynak, melyek 5000, 6000 és 8000 lakókkal is bővölködnek.”(Részlet
Tessedik Sámuel A parasztember Magyarországon című művéből, 1786.)
2. ábra: Magyarország népessége és etnikai összetétele
a 18. század végén

3. ábra: Magyar nemesúr és jobbágya

a 18. században
Szempontok Műveletek, tartalmak Pont
Feladat- A vizsgázó feleletében a 18. századi Magyarországon lezajló demográfiai
megértés változásokról, illetve azoknak a népesség etnikai összetételére gyakorolt
hatásáról beszél. Bemutatja a század eleji Magyarország alacsony
lélekszámának okait, beszél az uralkodók által végrehajtott betelepítés
0–4
céljairól és körülményeiről, és sorra veszi, hogy mely területeken milyen
nemzetiségek telepedtek le. Röviden bemutatja a nemzetiségek
társadalomszerkezetének főbb jellemzőit, illetve az etnikai viszonyok
változásának – hosszú távú politikai – következményeit.
Tájékozódás T1 Feleletéből kiderül, hogy a demográfiai viszonyokat megváltoztató
térben és betelepítésekre a török kiűzése / a Rákóczi-szabadságharc befejezése után 0–2
időben (vagy másképp: a karlócai / szatmári béke megkötése után) került sor.
T2 Feleletében megemlít két etnikumot, és megnevez egy-egy területet,
vagy tájegységet, ahol a 18. századi népességmozgás során letelepedtek (pl.
a szlovákok a Dél-Alföldön; a svábok a Dunántúlon, Buda környékén,
0–2
Bánságban; ruszinok Kárpátalján; a magyarok a perifériáról az ország
belsejébe telepedtek; a románok Erdélyben és Partiumban; a szerbek a
Délvidéken, vagy Bácskában és a Bánságban).
T3 Megemlít két másik etnikumot, és megnevez egy-egy területet, vagy
0–2
tájegységet, ahol a 18. századi népességmozgás során letelepedtek.
Kommuni- K1 Előadásában szakszerűen használja a következő általános történelmi
0–2
káció, a fogalmakat: pl. centrum, periféria, migráció, népesedés, identitás.
szaknyelv K2 Előadásában szakszerűen használja a következő konkrét történelmi
alkalmazása 0–2
fogalmakat: pl. betelepülés, betelepítés, harmincadvám, jobbágy
K3 Egész mondatokban, folyamatosan fejti ki gondolatait, szabatosan
0–2
fogalmaz.
K4 Megállapításai árnyaltak, több szempontúak. 0–2
K5 Felelete koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan
0–2
igazodik a téma kifejtéséhez.
Ismeret- F1 A források alapján rámutat arra, hogy Magyarország népessége a 18.
szerzés, a század elején rendkívül alacsony volt, és rögzít legalább kettő okot, amely a
források korabeli demográfiai viszonyokért felelős volt (pl. a másfél évszázados 0–2
használata török háborúskodás; a Rákóczi-szabadságharc; a háborúk nyomán kitörő
éhínségek; járványok).
F2 A források alapján rögzíti, hogy a 18. század elején Magyarországon
szervezett betelepítés zajlott a népességszám növelése érdekében, és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. hogy a külföldről szervezett
betelepítést nem csak az uralkodó, hanem a birtokosréteg is támogatta; hogy 0–2
az udvar betelepítő akciói elsősorban a katolikus német népességet célozták
meg; hogy a betelepítettek komoly kedvezményekben és támogatásban
részesültek).
F3 A források alapján az ország benépesítésén túl közöl még kettő okot, ami 0–2
a magyar uralkodókat és a földbirtokosokat a betelepítés megszervezésére,
illetve támogatására ösztönözte (pl. az uralkodóknak adózó alattvalókra volt
szükség; az országban a földbirtokosok munkaerőhiánnyal küszködtek;
hatalmas földterületek álltak műveletlenül; az udvar katolikusok
betelepítésével a felekezeti arányokon akart számára kedvező módon
változtatni).
 F4 A források alapján rögzíti, hogy a betelepítések eredményeként
Magyarország soknemzetiségű állammá vált a 18. század során, és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. hogy létrejönnek olyan térségek
és települések, ahol akár kettőnél több nemzetiség él együtt; hogy a 0–2
magyarság egy része a perifériákról az ország centrumába vándorolt, és
emiatt délre tolódtak az etnikai határok; hogy az etnikai sokszínűség együtt
járt a felekezeti/vallási sokszínűséggel).
F5 A források alapján rögzíti, hogy a migráció eredményeként
Magyarország népessége robbanásszerűen megnőtt a 18. század során, és
ezzel összefüggésben lényegi megállapítást tesz (pl. hogy a magyarság az
0–2
intenzív bevándorlás következtében elveszítette abszolút többségét; hogy a
társadalom nem etnikai alapon szerveződött meg; hogy ebben az időszakban
a zsidóság és a cigányság részéről is érkeztek bevándorlók Magyarországra).
F6 A források alapján rögzíti, hogy a Magyarországon letelepedő
nemzetiségek csonka társadalomban éltek, és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. definiálja a csonkaság mibenlétét azzal, hogy a
nemesi réteg hiányzott a nemzetiségi társadalmakból; megemlíti, hogy a 0–2
nemzetiségi eredetű nemesség magyar öntudattal rendelkezett a korszakban;
hogy a horvátok képeztek egyedül kivételt abban a tekintetben, hogy
nemességük is volt).
Eseményeket E1 Feleletében rögzíti a tényt, hogy a török ellen folytatott hosszú
alakító háborúskodás az ország centrumterületein okozta a legsúlyosabb pusztítást,
tényezők és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. hogy ez szervesen
feltárása, összefügg a végvárvonal elhelyezkedésével; hogy emiatt a török háborúk
kritikai és során a magyar etnikum szenvedte el a legsúlyosabb demográfiai 0–3
probléma- veszteségeket; hogy a népesség megfogyatkozása a természeti környezet
központú elvadulásával, mocsarasodással, homokos puszták megjelenésével is együtt
gondolkodás járt; hogy a centrumterületeken üresen maradt termőföldek vonzották a
perifériákon élőket, ezért belső vándorlás indult meg).
E2 Rögzít legalább kettő kedvezményt, vagy kiváltságot, melynek
segítségével a korszak magyar uralkodói és a birtokosok vonzóvá kívánták
tenni a magyarországi életet a betelepíteni kívántak számára (pl. földesúri
terhek csökkentése, állami adóterhek elengedése, lakóház, földművelési
0–3
eszközök és állatállomány biztosítása; a válasz teljes értékűnek fogadható el
akkor is, ha egy adócsoporton belül említ meg kettő adófajtát, például a
robotot és a földesúrnak fizetendő adót). Feleletéből kiderül, hogy a
betelepülőknek adott kedvezmények ezt a célt szolgálták.
E3 Feleletéből kiderül, hogy a szervezett betelepítés mellett a korszakban 0–3
spontán bevándorlás, illetve belső migráció is zajlott, és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. hogy elsősorban a balkáni népekre, szerbekre
és románokra volt jellemző a spontán betelepülés; hogy a szerbek és
románok az Oszmán Birodalomban uralkodó mostoha viszonyok elől
települtek át Magyarországba; hogy a spontán betelepülők a kiürülő
perifériákon foglaltak hont, ahonnan a lakosság a centrum felé vándorolt).
 E4 Rögzít még két megállapítást a betelepülő nemzetiségek
társadalmának/társadalmainak sajátosságairól (pl. hogy a betelepülők
döntően mezőgazdasággal foglalkoztak; hogy a nemesség nélküli
nemzetiségek vezető rétege a kisszámú értelmiség, vagy polgárság volt;
hogy a nemesség nélküli nemzetiségi társadalmakban az egyházak is
0–3
komoly befolyásra tehettek szert), vagy egyetlen nemzetiség társadalmi
sajátosságairól tesz megállapítást (pl. a szerbek határőrvidéki
katonáskodása; a horvát nemzetiségi társadalom teljes volta, a saját horvát
nemességgel). A teljes pontszámért a feleletnek összesen kettő elemet kell
tartalmaznia.
E5 Rögzít egy megállapítást azzal kapcsolatban, hogy Magyarország
soknemzetiségű állammá válása milyen hosszú távú következményekkel járt
(pl. hogy a nemzeti ébredés konfliktusokat idézett elő a magyarság és a
nemzetiségek között; hogy a Kárpát-medence perifériaterületei végleg 0–3
elveszítették magyar jellegüket, és a trianoni békediktátum eredményeként
az országtól is elszakították őket; hogy a magyar etnikum a 19. században
asszimilációs politikát folytatott arányának növelése érdekében).
E6 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja
0–3
elemzését.
Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító
tényezők) pontozásánál is.
ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 50