Magyarország újratelepülése a XVII.

században és demográfiai és etnikai következményei

Előzményei
 XVI. -XVII században 3 részre elnéptelenedett, pusztává vált területek
szakadt ország háborúi maradtak hátra, elsősorban az ország
 Török kiűzéséért folyó háború középső és déli területei, az egykori
1683 – 1699 Hódoltság területe (a népességpusztulást a
 Rákóczi-szabadságharc 1703 – 1711 háborúkat követő járványok, éhínségek
tovább fokozták)
szükségessé vált az újratelepülés
Az újratelepülés formái
 szervezett betelepítés, melyet szervezhetett
állam nemes
adózók számának növekedése érdekében munkaerő biztosítása érdekében

bizonyos időre adókedvezmény, adómentesség a beköltözőknek

Délvidéken, Bánátban felépített falvak és felszerelt gazdaságok várták a betelepülőket
 szervezet betelepüléssel elsősorban nyugati területekről érkeztek
németek/svábok
 szétszórtan telepítették le őket, így jöttek létre Tolna, Baranya, Bácska,
Bánát területén nagyobb német/sváb etnikai szigetek
 a németek betelepítésével a bécsi udvar igyekezett a katolikus vallást is
erősíteni Magyarországon
KÉP

 öntevékeny/ önkéntes bevándorlás

 a gyér lakosságú területekre Magyarország határai mentén élő népek
vándoroltak be
 lengyelek, csehek – Felvidékre
 ruszinok – Kárpátaljára
 románok – Erdélybe
 szerbek – Déli-Határőrvidékre
  belsővándorlás – migráció
 kisebb eltartóképességű hegyvidéki területekről húzódtak a termékeny alföldi
területekre  legnagyobb mértékben a felvidéki szlovákok vándoroltak az
Alföldre
 így jött létre pl.: Békéscsaba, Kiskőrös környékének szlovák szigetei
 a hegyvidékek felől magyar, ruszin és román lakosok is húzódtak az Alföld
felé

KÉP

Az újratelepülés következményei
 Magyarország lakosságszáma jelentősen megnőtt egy évszázad alatt
 XVIII. század eleji 4 millióról 9,5-10 millióra nőtt a lakosságszám
 a bevándorlás mellett a természetes szaporulat is növekedett, hiszen
megszűntek a nagy háborúk és ezzel az éhínségek és a járványok is
 Magyarország soknemzetiségű ország lett
 a magyar etnikum aránya 50% alá csökkent, bár a legnagyobb etnikum
maradtaz országban
 a magyarság az abszolút többségét elvesztette, azonban még relatív
többségben maradtak
 Magyarország kevert etnikumú ország lett
 nagy etnikai tömbök közé kisebb etnikai szigetek ékelődtek be

Magyarország nemzetiségeinek jellemzői

 csonka társadalom
 nincs nemességük, mert a bevándorlók a földesurak hívására érkező jobbágyok
voltak túlnyomó részében
 etnikum területi társadalom vallás
elhelyezkedés
szlovákok/tótok  Felvidéken élnek csonka társadalom nagy részük
nagy tömbben katolikus, kb. 1/3
 kisebb etnikai evangélikus
szigetekben az
Alföldön
ruszin/kárpátukránok  északkeleti csonka társadalom ortodox
megyékben éltek
pl.: Kárpátalja
románok/oláhok  főként Erdélyben csonka társadalom ortodox (saját román
éltek papságuk van)
egy részük
görögkatolikus
szerbek/rácok  déli katonai csonka társadalom ortodox (saját szerb
Határőrvidéken papságuk van)
(Bécs irányítása
alá tartoztak)
 Duna menti
falvakban és
városokban 
kereskedők voltak
(pl.: Szentendrén,
Rácalmáson)
n  középkor eredetű városlakó, iparos- evangélikusok
é szászok kiváltságaikkal kereskedő polgárság
m élnek Szászföldön alkotja főként
e (Erdély)
t svábok  elszórt szigetekben csonka társadalom katolikusok
e élnek: Tolna,
k Baranya, Bánát,
Bácska
zsidók  kereskedő réteg polgársághoz zsidó
(módosabb tartoznak (nemnemzetiségként,
rétegei a hanem vallási
birodalom felekezetként
nyugati feléből tekintenek rájuk)
érkezett,
szegényebb
csoportjai
Galíciából)
cigányok (India felől  állandóan vándorló népesség (letelepülésük sikertelen)
vándoroltak  jellemző foglalkozásaik: muzsikus, teknővájó, lókereskedő
Európába)

a XVIII. században Magyarország sok népe békésen élt egymás mellett, etnikai-nemzetségi
ellentétek nem voltak
Felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban: Mária Terézia és II. József reformjai