A szerb választások és aktuálpolitikai előzményei

A véres délszláv háború befejezése után, 2023 októberében ismét fegyverek ropogtak
a Balkánon: egy álarcos, fegyveres csoport tüzet nyitott a rendőrökre Észak-Koszovóban,
Banjska településen. Miután a támadók bemenekültek egy kolostorba a koszovói rendőröknek
sikerült elfogni néhányukat. Korábban 2023 májusában szintén fegyveres támadás történt a
Balkánon, amikor egy 13 éves fiú rendezett mészárlást a belgrádi iskolájában, majd egy napra
rá a szerb fővároshoz közel egy férfi lőtt emberekre, többeket megölve és megsebesítve.

A két eseményben egy közös mindenképpen van: Szerbiához kapcsolódnak. Az államra ezen
kapcsolódási pont mellett kiemelt figyelem vetül a modern politika és nemzetközi események
tekintetében is.

A szerb határhoz közeli, koszovói település lerohanásának megmagyarázásra több

kísérlet történt. A szerb államfő: Aleksandar Vučić tagadta, hogy a hivatalos szerb politikának
bármi köze lett volna a sikertelen akcióhoz, és úgy értelmezte az eseményeket: Koszovó
vezetésének terrorja és elnyomó politikája lázította fel a szerbeket, akik önállóan cselekedtek.
Albin Kurti, koszovói miniszterelnök ugyanakkor egyértelműen Szerbia számlájára írta a
fegyveres akciót, és azt állította, hogy Vučić szervezett bűnözői csoportokat támogat. A két
álláspont mellett az elemzések szerint Vučić érintettségét nehezen lehet kizárni a májusban
történt fegyveres incidensek, és az azok által kiváltott kormányellenes tüntetések fényében. A
koszovói események megfelelő „elterelő akciónak” számíthattak, ha a szerb vezetés célja a
feszültségek átcsatornázása, a figyelem elterelése lett volna.

Az mindenesetre biztos, hogy a koszovói incidens többet jelent önmagánál. Szerbia

régóta vár az Európai Uniós csatlakozásra, aminek sarkalatos kitétele lenne Koszovó
elismerése, a két állam közötti viszony rendezése. A maszkos fegyveresek támadása azonban
nem gyorsította meg a folyamatot az uniós integráció irányába. A csatlakozás akadályaként
meg kell még említeni Szerbia Oroszországgal való szoros kapcsolatát, és az Ukrajna
megtámadása után arra kivetett, a szerbek által nem alkalmazott szankciókat. A feszültségeket
csak tovább növeli, hogy sokak szerint Ukrajna uniós integrációja gyorsabban halad és
közelebbinek tűnik, mint a 2030-ra meghirdetett szerb céldátum. Lavrov orosz
külügyminiszter szerint is kettős mércét alkalmaz az EU, ahogy fogalmazott: „(…) a nácik
soron kívül csatlakozhatnak (…)”.1

Az Oroszországgal való jó kapcsolat mellett Szerbiát északi szomszédjához,

Magyarországhoz is szoros kapcsolat fűzi. A Budapesten megrendezett Budapesti
Demográfiai Csúcs mellett, amikor Vučić érkezett Magyarországra, szeptemberben Orbán
Viktor miniszterelnök látogatott Belgrádba. A gyakori találkozók oka több elemzés szerint az
lehet, hogy a szerb államfő meg akarta győzni a magyar miniszterelnököt; vétózza meg a
koszovói incidens miatt Szerbia ellen belengetett, uniós szankciókat.

A mozgalmas külpolitikai eseményeket kontextusba helyezik még a december 17-re

kiírt, parlamenti és (önkormányzati) választások. Az erőszakellenes tüntetések kényszerítették
az államfőt előrehozott voksolás kiírásra, amelynek eredménye sok meglepetést valószínűleg
nem tartogat. A Szerb Haladó Párt, tehát a Vučić nevével fémjelzett tömörülés nagy eséllyel
győztesként kerül ki a választásból, amelyben nagy szerepe van a ténynek, hogy az ellenzéki,
„Szerbia az erőszak ellen” összefogásnak nincsen karakteres vezetője. Bár Dragan Đilas,
Belgrád korábbi polgármestere kiemelkedő személynek mondható a Vučićot kritizáló
blokkban, mégsem ő vállalta magára a közös listavezető szerepét, hanem Marinika Tepić és
Miroslav Aleksić lesznek a húzónevek. Az ellenzék kampányában hangsúlyos szerepet kap,
hogy állításuk szerint a kormányváltáshoz rendszerváltásra van szükség, de emellett
megjelenik Vučić leváltása, elszámoltatása, illetve a lövöldözésekre visszavezetve a biztonság
megteremtésére való hivatkozás is. Az államfőt gyakran diktátornak nevezik, bár korlátozott
platformon tehetik ezt meg, hiszen a kormánypárt uralja a legnépszerűbb médiumokat, sőt
még létesítményeket, intézményeket sem adnak ki az ellenzéki kampány számára.

Bár az egyesült ellenzéket sok közéleti szereplő, például színészek és értelmiségiek is

támogatják, a jelenlegi kormánypárt erőfölénye az előrejelzések szerint behozhatatlannak
tűnik, egyedül Belgrád biztosít lehetőséget a kihívók győzelmére.

1
Szerbia soha nem kapott akkora politikai támogatást Brüsszelben, mint amekkorában Ukrajnát részesítik – véli
a szerb elnök. Letöltés dátuma: 2023.12.02. Forrás: Magyar Nemzet
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2023/09/szerbia-soha-nem-kapott-akkora-politikai-tamogatast-brusszelben-
mint-amekkoraban-ukrajnat-reszesitik-veli-a-szerb-elnok