Megalapozott-e Moldova félelme?

Veress Csongor Balázs

PhD program kutatója, Geopolitikai Műhely

Chișinău lakossága az ukrajnai katonai konfliktus kezdeti napjaiban pánikvásárlásba

kezdett, hamar kiürítve a boltok polcait. Maia Sandu elnök kérésére a moldáv
parlament 60 napos szükségállapotot vezetett be. Elérheti-e a konfliktus a moldáv állam
területeit?

Két hete robbant ki szomszédunkban a háború. Ez idő alatt több mint kétmillió ember hagyta
el Ukrajna területét, ebből negyedmillióan a két és fél milliós Moldovát választották
oltalomul. Nem csak a menekültáradat okoz problémát a másodszomszédunk számára, hanem
a fehérorosz elnök által vázolt orosz invázió tervezete is. Aljakszandr Lukasenka egy térképen
is illusztrálta nemzetbiztonsági tanácsának a tervezett ukrajnai hadműveleteket, de a térképen
megfigyelhető egy Odesszából Moldova felé induló támadási irányvonal is. Nemcsak a már
beindult, hanem az el nem kezdett támadások is szerepelnek a térképen, ilyen Odessza
elfoglalása is, ami valószínűleg a tenger irányából, tengerészgyalogosok segítségével kerülne
sor. Utána következne, mint folytatás a vörösre festett Transznisztria. Igaz, később a
fehérorosz hatóságok cáfoltak, azt állítva, hogy hiba volt a térképen, de mindez a moldáv
közvéleményt nem nyugtatta meg.

Ha van módunk alaposan megvizsgálni az említett belorusz térképet, észrevehetjük, hogy

Kárpátalja, sőt nyugat Ukrajna sem tartozik a műveleti területek közé. Egyes vélemények
szerint ezeket a területeket szándékosan menekülési folyosóként nyitva hagynák az oroszok az
üldözöttek számára. Ettől függetlenül sokan tartanak attól, hogy Moldova lehet Oroszország
következő célpontja, amennyiben sikerül győztesen befejezni az ukrán háborút. Sok a
hasonlóság is a két ország között, ami megalapozhatja a félelmet.

Pont harminc évvel ezelőtt, egy több hónapos háború után, 1992 nyarán önállósult
Moldovának a keleti, a Dnyeszter folyó jobb oldalán elterülő részén Transznisztria, hivatalos
nevén a Dnyeszter Menti Köztársaság. A békefenntartóként bevonult 14. orosz hadsereg 2500
katonája a mai napig ott állomásozik és a senki által el nem ismert országot az oroszbarát
Vadim Krasnoselsky elnök vezeti. A moldávok attól tartank, hogy az ukrán példa mentén,
Oroszország előbb elismeri az alig 300 ezer lakosú köztársaságot, majd beveszik egész
Moldovát. Ezért Ukrajna és Grúzia után a múlt héten Moldova is a héten benyújtotta tagsági
kérelmét az Európai Unióhoz. Erre válaszként függetlenségének elismerését, és a két ország
viszonyának rendezését kérte Kisinyovtól a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság.

Natalia Gavrilita, Moldova miniszterelnöke azonban kijelentette, hogy Moldova nem fog
hasonló kérelmet megfogalmazni a NATO-hoz. Az ország alkotmánya rögzíti a
semlegességet, melyet egy friss felmérés szerint a lakoság többsége támogat is: „a
megkérdezettek csaknem ötven százaléka nem szeretné, ha az ország elköteleződne
biztonságpolitikai szempontból, tizenhat százalékuk Romániára számít, tizenegy
százaléknyian pedig az Európai Unióra. A válaszadók alig hat százaléka tekint a NATO-ra
bizalommal, s csupán négy százalékot tesz ki azok aránya, akik Oroszországra számítanak.”

A román sajtó is a moldvai eseményektől hangos. Bogdan Aurescu külügyminiszter március

első napjaiban hangsúlyozta, hogy Románia "határozottan kiáll a Moldovai Köztársaság
szuverenitásáért és területi integritásáért a nemzetközileg elismert határain belül". Több
sajtóorgánum arról számolt be, hogy a 14. orosz hadsereg nagyszabású gyakorlatozásba
kezdett Transznisztriában, Bender térségében. Moszkva szerint mintegy 100 katonai és harci
eszköz vett részt a manőverekben, a közlemény szerint a gyakorlatokat már jóval korábban
megtervezték. Az ukrán hadsereg hírszerző szolgálata a napokban jelentette be, hogy az orosz
különleges alakulatok diverzióra készülnek saját, Dnyeszteren túli csapatai ellen Ukrajnát
hibáztatva. Egy másik cikk arról számol be, hogy Romániától kevesebb mint 200 kilométerre
állomásozik az az orosz katonai egység, amely egy bármely háborúban mozgósítható lenne.

Vladimir Solonari moldovai származású, orosz és kelet-európai történelem szakos amerikai

egyetemi tanár egy interjúban azt fejtegette, hogy ha Odessza az oroszok kezébe kerül, akkor
a Moldovai Köztársaság is megbukhat. Véleménye szerint a háborúnak semmi értelme,
Oroszország és Putyin nem nyerheti meg. Egyesek szerint a vezérkar tábornokai egyáltalán
nem örülnének ennek a Vlagyimir Putyin által indított háborúnak. Reméli, hogy ha az elnök
atomfegyvert akar használni, lesz, aki megállítsa. Lehetetlen jósolni, csak remélni lehet, hogy
végül nem lesz harmadik világháború, de ebben nem lehetünk biztosak. Ha igaz, hogy Putyin
a Szovjetunió régi határainak visszaállításának megszállottja, akkor Ukrajna után a balti
államok, majd Grúzia következhet. Ha Putyin most olyan, mint Hitler az utolsó szakaszban,
akkor a Baltikum a célpontja. Az Oroszországot ért gazdasági csapásnak olyan erősnek kell
lennie, hogy a lakosság felébredhessen és megértse, milyen katasztrófa felé tart
Oroszország. Van esély arra, hogy szankciókkal megdöntsék ezt a rezsimet. Áldozatok nélkül
lehetetlen. Ezek az áldozatok segíthetnek megakadályozni egy nukleáris háborút. Románia és
a Moldovai Köztársaság számára a háború elhúzódása nagyon nagy kockázatot jelent. Mit
tegyen tehát Románia: nézze végig hogyan foglalják el Moldovát az orosz csapatok? Hogy
hogyan bombázzák Kisinyovot? Mielőtt ez megtörténne, Ukrajnáért kéne harcolni, mivel
Ukrajna egész Európáért harcol. Ha az oroszok elindulnának, harc nélkül bejutnának
Transznisztriába. Ha az oroszok elfoglalják egész Ukrajnát, miért ne foglalnák el a Moldovai
Köztársaságot is? Találnak ürügyet, vagy egyszerűen belépnek minden ürügy nélkül. Mit tesz
Románia ebben az esetben? Solonari nem hiszi, hogy Románia visszautasíthatná a
moldovaiakat. Szerinte Románia és Moldova egyesülése lenne a biztonsági garancia, mert így
az utóbbi is az EU és a NATO tagjává válna.

A címben feltett kérdésen elgondolkodva kijelenthetjük azt, hogy kevés az esélye annak, hogy
rövid határidőn belül Moldovát is megtámadja Oroszország, de ezt a lehetőséget sem lehet
teljeséggel kizárni, mivel pár hete még azt is nehezen tudtuk elképzelni, hogy Magyarország
közvetlen szomszédságában háború tör ki. Ha valóban harcok kezdődnének
másodszomszédunknál, azt a román vezetés sem nézné tétlenül, így a NATO is belekeveredne
a polémiába. Már így is nagy nyomás alatt van Európa legszegényebb országa, mivel már
több mint negyedmillió üldözött érkezett. Az önálló Moldáv államiság harminc éve alatt, több
mint egymillió fővel csökkent a lakosság és ez a tendencia folytatódik, mivel évente legalább
35 ezer ember hagyja el a hazáját. Tehát az ország lakosságának a tizedénél nagyobb számú
ukrajnai menekült érkezéséből, Moldova hosszú távon akár profitálhat is, mivel segíthet
megállítani a több évtizedes demográfiai hanyatlást.