Kelet-ukrajnai konfliktus

Krím annektálása
Krím a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget. Egy hosszabb, de vékony
földszoros köti a földrészhez. Kelet felé a hosszabban elnyúló Kercsi-félszigetben, a Kercsi-
szorosnál végződik. A területnek jelenleg kettős megítélése, hovatartozása van, de jure
Ukrajnához, de facto Oroszországhoz tartozik. Népessége megosztott, egy 2001-es
népszámlálás alkalmával a lakosság 58%-a orosznak, 24%-a ukránnak, 12%-a tatárnak vallotta
magát. Az arányok durva megváltozására nincs különösebb indok, tehát ma is relevánsnak
lehet tartani. A félszigeten Szevasztopol a legnagyobb város, itt évtizedek óta fenntart
Oroszország egy hadikikötőt, ez fontos kiinduló helyszíne volt a 2014-es megszállásnak. A
félsziget a Fekete-tenger stratégiai szempontból talán a legfontosabb pontja.
A konfliktus oka még a Szovjet-érában keresendő. A Krími félsziget a Szovjetunió fennhatósága
alatt volt egészen 1954-ig. Nyikita Hruscsov pártfőtitkársága alatt csatolták Oroszországtól
Ukrajnához a Krím félszigetet a moszkvai Legfelsőbb Tanács döntésének hatására. A döntés
nem volt túl népszerű az oroszok körében, mert értelmetlennek tartották, és erős volt a gyanú,
hogy Hruscsov etnikai hovatartozása (ukrán) is közrejátszott. A Szovjetunió felbomlásakor
Ukrajna része maradt, függetlenedett a félsziget, de az ukrán parlament ezt nem engedte,
2014-ig részleges autonómiát kapott.
A 2014-es ukrán belpolitikai válság mindenképpen kapcsolódik a fejleményekhez. 2014-ben az
akkori ukrán elnök Viktor Janukovics ígéretei ellenére nem írta alá az EU és Ukrajna közötti
partnerségi megállapodást, amire kétségkívül igényt tartott az ország lakosságának fontos
hányada, a gazdaság, és a jogvédők is. A szerződés előnyösebb felvehető állami hiteleket, és
liberalizációt hozott volna a szakértők szerint.
Kijev egyik legfontosabb terén, a Majdan téren viszont tüntetés alakult ki, ami hamar elérte a
gyulladáspontot, aminek a hatására rég nem látott összecsapások alakultak ki a tüntetők és a
rendőrség között. A tüntetés egyes ukránok szerint szabadságharc volt, míg a Putyin által
vezetett Oroszország szerint erőszakos puccs. A halálos áldozatok száma csak Kijevben
meghaladta a százat, de végül a Janukovics-ellenes tömeg győzött. Viktor Janukovics, amikor
a helyzet menthetetlennek látszott, elmenekült a számára oltalmat nyújtó, baráti
Oroszországba.
Közben viszont a Krími félszigeten fegyveres ”kis zöld emberek” jelentek meg bármiféle
lobogó, felvarró, vagy megkülönböztető jelzés nélkül. Ezzel a (gúny)névvel illették őket a
sajtóban, de szakértők szerint kétségkívül az orosz különleges erők tagjait lehet látni a
képeken. A ”kis zöld emberek” ezek után ”segítettek” lebonyolítani egy népszavazást a krími
polgárok között. A kérdés a félsziget hovatartozása volt.
A szavazásra jogosultak 83%-a szavazott, és 97% támogatta az Oroszországhoz való
csatlakozást. A népszavazás érvényességét természetesen Oroszországon kívül senki nem
fogadta el, mivel semmilyen nemzetközi felügyelőbizottság nem hitelesítette azt. A terület
még 2014-ben kérelmezte a felvételét az Orosz Föderációba, amit a Parlament elfogadott.

Kelet-ukrajnai háború
Az ország keleti felén, ahol etnikailag az oroszok vannak többségben, polgárháború, a nyugat
szerint pedig egyfajta félig proxy háború alakult ki. Egyik oldalon Ukrajna, ami nem fegyveres,
hanem kisegítő segítséget kap a NATO egyes országaitól, a másik oldalon pedig a szeparatisták,
szakadárok, akiket katonai eszközökkel, és vélhetően katonákkal is támogat Oroszország.
A Moszkva által támogatott helyi vezetők Luhanszk és Donetsk megyékben kikiáltották a saját-
saját Népi Demokratikus Köztársaságaikat. A szakadárok elfoglalták a főbb közigazgatási
intézményeket, és felfegyverkeztek részben helyi katonai lerakatokból, részben pedig orosz
katonai szállítmányokból.
A Fekete tenger észak-nyugati partszakaszán a szakadárokat hamar legyőzte az ukrán
katonaság, a keleti felén viszont a fentebb említett Luhanszk és Donetsk megyékben
állóháború alakult ki, aminek az eredménye azóta sem dőlt el. A szeparatisták rendszeresen
kapnak humanitárius, és vélhetően katonai segítséget is Oroszországtól.
A háború azóta többször lecsendesült, de hamar kiújul egy-egy esemény hatására. A Malaysia
Airlines 17-es számú járatának lelövése is egy ilyen esemény volt. A gépen 298 fő tartózkodott,
mikor áthaladt a polgári repülőgép a konfliktus sújtotta országrész felett.
A független vizsgálatok szerint a szakadárok lőtték le a gépet, egy BUK rakétarendszerrel, amit
a Szovjetunióban gyártottak, és nagyon kevés fegyveres erő kaphatott belőle a világon. A
szakadárok tagadják, hogy ők lőtték volna le az utasszállítót.
Tárgyalások
Azóta új fejlemény, kiút a konfliktusból, vagy az elvesztett területek visszaszerzésére nem sok
esély van, ha csak nem változna meg gyökeresen a helyzet.
A helyzet rendezésére volt kísérlet a minszki jegyzőkönyvként is emlegetett multilaterális
találkozó. Ez elméletileg egy tűzszüneti megállapodást jelentett.
A tűzszüneti megállapodás 2014-ben, az EBESZ égisze alatt született. Aláírta az EBESZ
képviselője, Heidi Tagliavini, Leonyid Kucsma, Ukrajna képviselője, Mikhail Zurabov,
Oroszország ukrajnai nagykövete, Alexander Zakharcsenko, a Donetsk-i Népköztársaság
miniszterelnöke, és Igor Plotnickij, a Luhanszk-i Népköztársaság elnöke.
A fegyverszünet ugyan hivatalosan életbe lépett, mindegyik fél elfogadta, viszont a harcok
nem maradtak abba. Egyetlen hatása, hogy pár hónapig csökkent a harcok intenzitása a
fronton. A két szembenálló oldal egymást okolja a tűzszünet be nem tartásáért.
Több európai politikus, köztük Angela Merkel, és Francois Hollande egy újabb tűzszünetet
akartak létrehozni az előző, megbukott helyére. A Minszk II megállapodás nagyban hasonlít az
elsőre, viszont részletesebb, és mindkét fél számára elfogadhatóbb.
Ennek ellenére a szakadár offenzíva nem csillapodott, ameddig Debaltseve várost el nem
foglalták az orosz különleges egységek által megtámogatott kelet-ukrán csapatok. Az aláírók
között Vladimir Putyin is megtalálható, bár az orosz narratíva szerint ”Ők nincsenek is ott”. A
tűzszünet óta a konfliktus intenzitása csökkent, bár az ukrán UNIAN hírportál szerint egyetlen
tűzszüneti pont sincs maradéktalanul betartva.
A konfliktus úgy látszott, hogy megoldhatatlan marad. Közben viszont Ukrajnában sor került
egy újabb választásra 2019-ben. Az akkori elnököt, Petro Porosenkót legyőzte az addig tv
producerként, és színészként ismert Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij.
Petro Porosenko a nép szemében nem tudta megoldani a kelet-ukrajnai helyzetet. Elnöksége
alatt kevés sikert tudott felmutatni, a katonai rendezés egyértelműen sikertelen volt, a
diplomáciai rendezés lehetősége pedig nem teljesült be. Az orosz-ukrán kapcsolatok talán újra
történelmi mélypontra zuhantak.
Viszont a szakértők szerint Zelenszkijnek több esélye lehet megoldani a kialakult helyzetet.
Vladimir Putyin, Oroszország elnöke többször is hajlandó volt vele tárgyalni. Első intézkedései
egyikeként meglátogatta a kelet-ukrán frontot, elutazott Brüsszelbe, találkozni a NATO
főtitkárával, Jens Stoltenbergel, és több Európai Uniós vezetővel, mint például Jean Claude
Juncker-rel és Donald Tusk-al. Az első tárgyalása Putyinnal telefonon volt, amit mindkét vezető
sikeresnek ítélt, szó volt például fogolycseréről, ami azóta meg is valósult. Azóta volt szó az
összes fogoly kicserélésről, és további tárgyalásokról, a helyzet deeszkalációja érdekében.
Források:
Történelmi háttér
https://www.wilsoncenter.org/publication/why-did-russia-give-away-crimea-sixty-years-
ago?gclid=CLHnyZC7ndACFSLicgod-UEIXw
Krím csatlakozik az Orosz Föderációhoz
https://www.bbc.com/news/world-europe-26465962
https://www.rt.com/news/putin-include-crimea-sevastopol-russia-578/
Tüntetések a Majdan téren
https://web.archive.org/web/20140221182944/http://www.kyivpost.com/content/kyiv/eur
omaidan-rallies-in-ukraine-feb-21-live-updates-337287.html
Janukovics
https://www.economist.com/europe/2013/11/30/stealing-their-dream
Földrajzi, etnikai adatok
http://2001.ukrcensus.gov.ua/eng/results/general/nationality/
https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/up.html
Malaysia airlines
https://www.smh.com.au/world/malaysia-airlines-flight-mh17-was-shot-down-from-
prorussian-rebel-controlled-territory-investigation-finds-20160928-grqter.html
Donetsk, Luhanszk
https://en.wikipedia.org/wiki/Donetsk_People%27s_Republic
Minszk-i megállapodások
https://america.cgtn.com/2014/09/05/ukraine-ceasefire-agreement-signed-in-minsk
https://en.wikipedia.org/wiki/Minsk_Protocol#Minsk_II
https://time.com/3711527/ukraine-russia-debaltseve-ceasefire/
https://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Debaltseve
Zelenszkij
https://www.euronews.com/2019/07/12/putin-holds-first-telephone-call-with-ukrainian-
counterpart-over-ending-conflict
https://www.nytimes.com/2019/09/07/world/europe/russia-ukraine-prisoner-swap.html
https://hu.euronews.com/2019/09/08/putyin-zelenszkij-a-kovetkezo-tema-kelet-ukrajna-
lesz