A "hibrid" háború Ukrajnában: A dezinformációtól a félretájékoztatásig

Ez az oka annak, hogy nemcsak az orosz lakosság, hanem a nyugati közvélemény nem
elhanyagolható része is hajlamos volt elhinni a Kreml üzenetét, miszerint az ukrajnai Majdan-
lázadást nyugati titkosszolgálatok ihlették és irányították, hogy az új ukrán kormány illegális
és tele van fasisztákkal és antiszemitákkal,[és hogy a Krímben és a Donbasz régióban nem
orosz katonai beszivárgás történt, hanem egy valódi helyi mozgalom, amely kizárólag saját
nevelésű szeparatistákból áll. A Kreml a valós és a kitalált "tények" ügyes keverékét tudta
bemutatni. Néhány nyugati politikus valóban ellátogatott a Majdanra, és igaz volt, hogy a
fasiszta "Pravy Sektor" és a jobboldali "Szvoboda" párt tagjai részt vettek a Majdan
mozgalomban. Ugyanígy igaz, hogy voltak ukrán szeparatisták is. A negatívumok aránytalan
eltúlzásával és kitalált "tényekkel" való keverésével - ez a dezinformációra jellemző taktika -
a Kremlnek azonban sikerült meggyőznie a nyugati közvélemény egy részét az események
saját verziójáról. Jolanta Dar-czewska lengyel elemző szerint,

„A krími hadművelet alkalmat adott Oroszországnak arra, hogy az egész világnak bemutassa
az információs hadviselés képességeit és lehetőségeit. Célja, hogy nehezen felderíthető
módszerekkel, különböző titkos és nyílt csatornák (titkosszolgálatok, diplomácia és média),
pszichológiai befolyásolás, valamint ideológiai és politikai szabotázs felhasználásával más
országok elitjeinek és társadalmainak alárendelését célozza meg."

Ahogy a konfliktus elhúzódott, a dezinformációs kampány hamarosan kezdte átadni a helyét

az egyszerű félretájékoztatásnak: a kirívó valótlanságok és a színtiszta hazugságok
kitalálásának és terjesztésének. A félretájékoztatás egyik példája az orosz Pervij Kanal (Első
TV-csatorna) 2014. július 12-én sugárzott híre. Egy Galina nevű nő, aki a kelet-ukrajnai
Szlavjanszkból menekültnek vallotta magát, egy interjúban elmondta, hogy az ukrán katonák
hogyan vettek el egy hároméves kisfiút, és keresztre feszítették, "mint Jézust". Egy férfi
leszögezte, míg ketten [mások] lefogták. És mindez az édesanyja szeme láttára történt.
[Aztán] elvitték az anyát. És az anya látta, hogy a gyermek vérzik. A gyermek sírt és
sikoltozott. .. . Az emberek elájultak. Amikor a gyermek félórás agonizálás után meghalt,
fogták az anyát, eszméletlenül egy tankhoz kötözték, és háromszor körbehajtottak a téren.
Minden egyes kör a téren egy kilométer volt. "

Ez a történet nagy felháborodást váltott ki Oroszországban, de hamarosan lelepleződött,

hogy színtiszta kitaláció. Az ilyen szándékos félretájékoztatás másik példája az orosz Life
News egyik cikke volt, amely közvetlenül a maláj légitársaság MH-17-es járatának Kelet-
Ukrajna fölött történt lezuhanása után jelent meg. A Roszaviatszija, az orosz Szövetségi
Légiközlekedési Ügynökség szóvivője azt mondta, hogy úgy vélik, hogy a légkatasztrófát,
amelyben 298 ember vesztette életét, egy "ukrán rakéta" okozta, amelyet a földről vagy egy
repülőgép indított, és hogy a célpont "az orosz elnök gépe lehetett volna."[ A maláj Boeing és
Putyin gépe állítólag azonos magasságban keresztezte volna ugyanazt a légifolyosót Varsó
közelében. Úgy tűnik, ezeknek a morbid fantáziáknak nem volt határa. 2015. január 25-én
Alekszandr Zaharcsenko, a "Donyecki Népköztársaság" "államfője" az Első TV-csatornának
adott interjújában azt mondta, hogy "az ukrán erők három hordozható krematóriumot
hoztak magukkal. Ezek a holttestek elégetésére szolgálnak. Utána azt fogják mondani, hogy a
gyermekeitek eltűntek vagy fogságba estek."[ A hazugságok halmozódásával szembesülve
2014 márciusában ukrán újságírók egy csoportja elindította a www.stopfake.org honlapot,
amelyet a londoni székhelyű Ukrán Intézet működtet azzal a céllal, hogy ellenőrizze a
tényeket és ellenőrizze az orosz hírcsatornák által terjesztett információkat. A
félretájékoztatás egyik példája, amelyet találtak, egy, a YouTube-on közzétett videó volt,
amelyen orosz katonák az általuk megölt dagesztániak holttesteit dobálják egy kupacba. Ezt
a videót "újrahasznosították" és terjesztették a YouTube-on a következő szöveggel: "Büntető
ukrán nemzeti gárdista misszió holttesteket dobál Kramatorszk (Donyecki terület) közelében
2014. május 3-án. " Egy másik példa egy 2014 márciusában az Egyesült Királyságban az RT
orosz kábeltelevíziós csatornán bemutatott híradás volt, amely szerint a zsidók az
antiszemita ukrán kormánytól való félelmükben menekülnek Kijevből. A riportban Misha
Kapustin rabbi szerepelt, aki kifejtette, hogy ő és családja személyes biztonságuk érdekében
távozik. Az igazság azonban az volt, hogy Kapusztin nem Kijevből, hanem a Krím-félsziget
illegális orosz annektálása után a krími Szimferopolból menekült. A Kreml információs
hadigépezete a Krím annektálása után magasabb fokozatra kapcsolt, amikor Oroszország
offenzívát indított a Donbasz régióban. Sajnos azonban az orosz propaganda nem kapott
megfelelő választ Nyugatról, ahol az elmúlt évtizedek során a legtöbb ország
külügyminisztériuma - beleértve az Egyesült Államokat is - meredeken csökkentette a média
költségvetését. Ez volt az egyik oka annak, hogy John Lenczowski arról panaszkodott, hogy "a
legutóbbi [amerikai] kormányok nem építették be stratégiáikba a megfelelő nyilvános
diplomáciai dimenziót. " Hozzátette, hogy "Amerika külpolitikai és nemzetbiztonsági
kultúrája ritkán adott a nyilvános diplomáciának kiemelt helyet a nemzeti stratégiában.
Valójában ... a II. világháború utáni korszak hosszú időszakaiban szisztematikusan
elhanyagolták és alulfinanszírozott volt.
2011-ben Hillary Clinton akkori külügyminiszter már azt mondta, hogy az Egyesült
Államoknak többet kell tennie azért, hogy értékeit kommunikálja és befolyását a kormány
által támogatott médián keresztül terjessze a világ többi része felé. "Információs háborúban
vagyunk, és ezt a háborút elveszítjük" - figyelmeztetett, [megemlítve, hogy Kína és
Oroszország éppen akkor indított többnyelvű televíziós hálózatokat, amikor az Egyesült
Államok visszavett ezen a területen. Hillary Clinton arra a következtetésre jutott, hogy "nagy
árat fizetünk" azért, hogy a hidegháború befejezése után felszámoltuk a nemzetközi
kommunikációs hálózatokat. 2014 decemberében Peter Horrocks, a BBC World Service
korábbi igazgatója ugyanígy figyelmeztetett.