Az első világháború kirobbanása

I. Okok:
 A nagyhatalmi egyensúly felbomlása.
 A szövetségi rendszerek ellentétei
A XX. század második évtizedének elejére a békét nagymértékben veszélyeztető
ellentét bontakozott ki Európa vezető hatalmai között. Egyik oldalon a világhatalom
megtartásának és bővítésének igénye vezette Nagy-Britanniát, Franciaországot, a
másik oldalon annak megszerzése Németországot.
 A franciák revansa Németországgal szemben az 1870-es sedami csata miatt
 A gyarmatipolitika: Németország gyarmatszerzési vágya megpróbálta erősíteni
pozícióit a Közel-Keleten. Támogatta a török haderő fejlesztésé.
 A Balkán problémai
 német-angol gazdasági verseny (az angolok lemaradnak)
 az oroszok előrenyomulása: pánszlávizmus: a keleti és nyugati szlávok egyesítése
az oroszok vezetésével
 az OMM sok nemzetiségű birodalom
II. A XX. század elejére két katonai szövetségi rendszer alakult ki Európában: az antant
(Nagy-Br., Franciao., Oroszo.) és a központi hatalmak (Németo., OMM; Olaszország).
Várható volt, hogy az ellentétek háborúba torkollnak, ez végül a Balkánon következett be.
A háborút elsősorban a németek siettették, mert érezték, hogy egyre kevésbé tudják
fenntartani előnyüket az antanttal szemben. A döntő ellentét a gyorsan fejlődő
Németország és Nagy-Britannia, valamint Franciaország között húzódott, de bármelyik
nemzetközi konfliktus kirobbanthatta a háborút, de végül egy Balkánon történt esemény
miatt tört ki.
III. A szarajevói merénylet (1914. június 28.) (Ürügy)
• Ferenc Ferdinánd az OMM trónörökösének és feleségének meggyilkolása
• Ferenc Ferdinánd:
• Rudolf (FJ fia) öngyilkossága, majd FJ testvérének halála után lett trónörökös
• Dualizmus kritizálója volt, nem szerette a magyarokat. Elhibázottnak tekintette
a dualista berendezkedést, helyette föderális birodalmat képzelt el, amelyben a
birodalom más népeinek is több szerep jut, de ezt összekötötte volna a központi
hatalom megerősítésével és az alkotmányosság korlátozásával. Egy trialista
megoldás szerepelt a tervei között, vagyis egy harmadik délszláv tagállamot
hozott volna létre a horvátok, szerbek, bosnyákok egyesítésével. Ezek a
törekvései egy agresszívabb balkáni, elsősorban szerbellenes politikával
párosultak.
• Szerbia:
• 1878-ban ismerik el önálló államként; a berlini kongresszuson
• 1882-től királyság; a királyi címet az Obrenovicok birtokolták, akik jó
kapcsolatra törekedtek az OMM-mel, viszont a Karadjorgevicek
Oroszországot tekintették fő szövetségesnek.

1
 • Agresszív külpolitika (irredentizmus) → területek növelése I. Sándor szerb
uralkodó meggyilkolása után, Karadjorgevic Péter került a trónra. Az ő fő
támaszuk Oroszország volt, és ellenségüknek az OMM-t tartották.
• A merénylet:
• Szarajevóba egy hadgyakorlatra érkezett → ezt a szerbek provokációnak
tartották. a szarajevói látogatása azt a célt szolgálta, hogy a Monarchia
tekintélyét emeljék a lakosság körében. Korábbi útjai során már háromszor
kíséreltek meg ellene merényletet. Ez az utazás, amit a sajtó már márciusban
bejelentett, eleinte nem tűnt veszélyesnek, hiszen a hadgyakorlaton meglehetett
valósítani a maximális biztonságot. Azonban, ahogy az időpont egyre
közeledett merültek fel aggályok. Maga Ferenc Ferdinánd is
elbizonytalanodott, de végül, tekintélye emelése érdekében az elutazás mellett
döntött. a hadgyakorlat az 1389-es rigómezei csata évfordulójára esett, ami a
helybéli lakosság iránti bizalmat volt hivatott kifejezni. Ez a szerbek
gyásznapja volt.
• Több szerb titkos szervezet is szervezkedett (pl. Fekete Kéz)
• Gavrilo Princip boszniai szerb merénylő az elkövető, két társával végezte
volna a merényletet, egy szerb laktanyában gyors kiképzésben is részesültek. A
bombákat és a pisztolyokat a Fekete Kéztől kapták. A fegyverek mellé ciánt is
kaptak, hogy tettük végrehajtása után végezzenek magukkal. és így a
megbízóikra ne tudjanak vallani. Meg is próbáltak magukkal végezni a
merénylet után, de a szer nem hatott.
• A védelem nem volt megfelelő, mert kevés katonát és rendőrt rendeltek ki,
valamint nyitott gépkocsival, és kis sebességgel közlekedtek a városban. Csak
néhány járműből álló menetoszlopban haladtak a városban. Elsőre a
merénylet sikertelen volt ellene, mert bombát dobtak a kocsira, de az lepattant,
és a mögötte haladó autó robbant fel. Itt néhány tiszt és polgár megsérült, és a
merénylőt is elfogták. Ezután nem menekítették ki őket a városból, mert azt
hitték, hogy elmúlt a veszély, és folytatták a programot. A konvoj eleje a
további terv szerint indult el, a trónörökös kocsija is ezt követte, de a
trónörökössel együtt utazó kormányzó megállíttatta, hogy módosítson. A sofőr
megakart fordulni a gépkocsival, és éppen ott állt meg, ahol a másik merénylő,
Gavrilo Princip várakozott. Lelőtték Ferenc Ferdinándot és a feleségét, amely
ürügyet szolgált a háború kirobbantására.
Videó
IV. A merénylet után
• Osztrák politikusok háborút akarnak → szerb törekvéseket meg kell fékezni
• Az OMM mégsem indít azonnal háborút
• Tisza István kezdetben ellenzi (nem érzi felkészültnek a Monarchiát)
• A merénylet híre Bécsben és Budapesten is megdöbbenést, és szerbellenes
indulatot váltott ki. A szerb elleni fellépést támogatta a vezérkar főnöke, az
osztrák miniszterelnök, és a közös hadügyminiszter. A külügyminiszter, és
maga császár, Ferenc József is azon a véleményen voltak, hogy mindenképp be
kell várni a vizsgálat eredményét, és szükségesnek tartották Németország

2
 támogatását is. A magyar miniszterelnök, Tisza István határozottan ellenezte
ezt. Ő az időpontot alkalmatlannak, az indokot pedig elégtelennek tartotta,
féltette a dualista berendezkedést egy esetleges győztes háború területi
növekedéseitől, de tartott a háború kimenetelétől is.
• Németország reakcióit is várták
• A németek biztosítják az OMM-et támogatásukról
• Elkerülhetetlennek tartották a nagyhatalmak közötti háborút →jobb, ha minél
előbb van
V. Az OMM ultimátumot küldött Szerbiának
• azt kéri az OMM, hogy Szerbiában is nyomozhassanak a
Monarchia szervei → ez sérti a szerb szuverenitást → a szerbek
visszautasítják
• Július 23-án át is adták a szerb kormánynak a jegyzéket, amelyre
48 órán belül választ követeltek. Az ötödik és hatodik pont sértette
a szer szuverenitást, mert azt tartalmazta, hogy hogy „fogadja el a
merénylet miatti nyomozás során a császári és királyi közös
kormányközegeinek közreműködését Szerbiában a Monarchia
területi épsége ellen irányuló felforgató mozgalom elnyomásában”
A határidőre elkészített szerb válasz engedékeny hangú volt, de a
szerb szuverenitást sértő pontokban az ultimátumot nem
teljesítette. Az osztrák-magyar követ a helyszínen szerb kormányfő
tudomására hozta a diplomáciai kapcsolatok megszakítását, majd
a Monarchia július 28-án hadat üzent Szerbiának.

VI. Az OMM hadüzenete Szerbiának (1914. július 28.)

• Augusztus folyamán kölcsönös hadüzenetek az angol-francia-orosz-belga és a
német-OMM között
• Októberben Törökország lép be a központi hatalmak oldalán

VII. A háború fogadtatása

• Minden országban általános lelkesedés fogadta • Miért?
- A problémákat csak így lehet kezelni
- Rövid háborúra számítottak
- Kormányok jelentős propagandát fejtenek ki
- A háború jogosságának igazolása
- A háborús lelkesedés fenntartása
▪ Európában már nemzedékek óta nem pusztított jelentős háború. Nemzedékek
nőttek fel úgy, hogy nem tapasztalták meg a háború borzalmait, a halált, a
rokkantságot, és az ezekkel együtt járó anyagi romlást. Ez is hozzájárult ahhoz,
hogy az emberek lelkesen ünnepelték a háború kitörését. London, Párizs, Berlin és
a hadviselő felek más városaik utcáin ugyanazok a jelenetek zajlottak. A hadba
vonulókat virággal búcsúztatták, akit nem hívtak be katonának, az irigykedett a
társaira. Angliában, ahol nem volt általános hadkötelezettség, önkéntesekből is fel
tudták tölteni a hadsereget. Arra számítottak, hogy a háború néhány hónap alatt

3
befejeződik, de ez nem így volt. Nemcsak az egyszerű emberek számítottak erre,
hanem a katonai vezetők, politikusok. II. Vilmos német császár szállóigéje vált
híressé „Mire a lomb lehull, ismét szép hazánkban leszünk.” A szemben álló felek
rosszul mérték fel az erőviszonyokat. Rövid háború esetén -amire ők számítottak- a
pillanatnyilag bevethető erők és fegyverzetek, harci eszközök mennyisége a döntő,
míg elhúzódó háború esetén más szempontok, elsősorban a tartalékok, a gazdasági
erőforrások válnak jelentőssé.