Előjel nélkül indított ilyen példátlan támadást a Wagner-vezér, de

innentől már nincs visszaút

2023. június 24. – 14:32

A Wagner-zsoldoscsoport csapatai egy rosztovi cirkusz közelében 2023. június 24-én – Fotó: Stringer /
Reu

Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-zsoldoshadsereg vezetője (portrénkat és felemelkedését

itt olvashatják el) péntek este lényegében hadat üzent az orosz védelmi minisztériumnak,
csapataival pedig Oroszországba lépve keletre indult Ukrajna megszállt területeiről. Az ukrán
határhoz közeli Rosztov már a zsoldoshadsereg kezén van, a cél azonban Moszkva elérése,
ami több száz kilométerre van még attól a Voronyezstől is, ahol a legutóbbi jelentések szerint
feltűntek a Wagner csapatai. Ezt itt lehet megnézni térképen:

Az orosz védelmi minisztérium szerint mindenki biztonságát garantálják, aki átáll a

Wagnerből a hadsereg oldalára. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig szombat reggeli
beszédében árulásról beszélt, amivel hátba akarják szúrni az országot, halálos veszélyt hozva
a nemzetre. Bár Prigozsin pénteken arról beszélt, hogy az általa már korábban is számos
alkalommal keményen bírált Szergej Sojgu védelmi miniszter ellen keltek fel, a Wagner-vezér
Putyin tévébeszédére úgy reagált: „Senki sem fogja feladni magát az elnök, az FSZB vagy
mások utasítására. Ugyanis nem akarjuk, hogy az országnak tovább kelljen élnie a
korrupcióban, a hazugságokban és a bürokráciában.”
Rácz András, a Corvinus Egyetem oktatója szerint nagyon valószínűtlen, hogy a fegyveres
lázadók eljutnának Moszkváig, az orosz hadsereg helikoptereinek lelövésével pedig Prigozsin
átlépett egy olyan vörös vonalat, ami után nincs visszaút.

„Innentől az orosz rendszer nem nagyon tehet mást, mint hogy megpróbálja felszámolni a
Wagner-csoportot”

– mondta az Oroszország-szakértő. Szerinte a rendszer hamarosan magához fog térni, és bár

Prigozsin állítása szerint „25 ezer harcosával együtt készek meghalni”, Rácz szerint az orosz
rezsimet néhány ezer zsoldossal nemigen lehet megdönteni, hacsak az elit jelentős szereplői át
nem állnak.

Éles hatalmi harc alapozta meg a fegyveres felkelést

Prigozsin péntek este tett közzé egy videót, amelyben keményen bírálta Szergej Sojgu orosz
védelmi minisztert és a katonai vezérkart. Többek között azt mondta, hogy az orosz
tisztviselők akarták a háborút, az oligarchák pedig pénzt akartak keresni – miközben az
ukránok semmit nem csináltak a Donbaszban, ami oka lett volna az inváziónak. Sojgu mellett
élesen bírálta Valerij Geraszimov vezérkari főnököt is: „Az ukrán fegyveres erők kiszorítják
az orosz hadsereget. Vérben fürdünk. Senki sem biztosít tartalékokat. Nincs irányítás” –
mondta a Wagner-vezér a videóban.

Ez a fajta kritika azonban eddig sem állt tőle távol: az elmúlt hónapokban, különösen Bahmut
májusi orosz bevétele után – amelyben a Wagner zsoldosainak kulcsfontosságú szerepük volt
– élesen bírálta az orosz katonai vezetést. Egy interjúban már olyan forgatókönyveket
vizionált, miszerint Sojgut és Geraszimovot nyilvánosan végezhetik ki az ukrajnai háború
kudarca miatt.

Sojgu és Prigozsin hatalmi harca az utóbbi napokban pedig különösen élessé vált, ami Rácz
András szerint arra a rendeletre vezethető vissza, ami a védelmi minisztérium alá rendelné
július 1-jétől a Wagner-csoportot és más hasonló szervezetet is. A június 10-én kiadott
rendelet szerint minden, az orosz erőkkel együtt harcoló önkéntes formációnak szerződést kell
aláírnia a minisztériummal, Prigozsin pedig ezt nem volt hajlandó elfogadni.

„Próbált Prigozsin manőverezni, de június 13-án Putyin tartott egy sajtókonferenciát

különböző katonai bloggerekkel, úgynevezett vojenkorokkal, és ezen a konferencián az orosz
elnök megerősítette: fontos, hogy az önkéntes formációk egy szerződéses viszonyba
kerüljenek a minisztériummal. Másképp fogalmazva, Putyin beállt Sojgu mögé”

– mondta a Telexnek Rácz. „Innentől a dolog túllépett azon a régi konfliktuson, hogy
Prigozsin és Sojgu hagyományosan utálják egymást, Putyin ugyanis egyértelműen a védelmi
miniszter pártjára állt. Innentől voltak lényegében megszámlálva a Wagner és Prigozsin
napjai.”

A helikopterek lelövésével Prigozsin átlépte a Rubicont

Az Oroszország-szakértő hozzátette, azt gondolta, Prigozsin és a védelmi miniszter előbb-

utóbb megállapodhat egymással – de nem így történt. Pénteken késő este a Wagner-vezér
kiadott egy második videót, amelyben azzal vádolta az orosz vezetést, hogy megtámadták a
Wagner-csoport állásait, és több katonája is meghalt. Ezután bejelentette, hogy csapataival a
frontvonalról elindulnak Moszkva felé, hogy „megbüntessék” Szergej Sojgu védelmi
minisztert – és felszólították a hadsereget, hogy ne tanúsítsanak ellenállást.

Prigozsin hangsúlyozta, nem puccsot, hanem „igazságmenetet” indítanak, és amint befejezték,

amit elkezdtek, visszatérnek a frontvonalba. A védelmi minisztérium viszont azt mondta, nem
igaz, hogy megtámadták a Wagner csapatait, és Rácz András szerint sincs a támadásra
egyértelmű bizonyíték, de „ez a végeredmény szempontjából mostanra már mindegy”.

„Egészen példátlan, hogy a Wagner elfoglal orosz katonai létesítményeket Oroszországban, és

orosz helikoptereket lő le”

– mondta Rácz, hozzátéve, hogy előjele sem volt a péntekről szombatra virradó éjjel történt
eseményeknek. „Olyan már volt, hogy a Wagner és az orosz hadsereg egy-egy egysége
konfliktusba keveredett egymással, például egy részeg orosz tiszt lövetett wagneresekre, ami
után a wagneresek letartóztatták, és ügyet csináltak a dologból. De ezek mind Ukrajnán belül
zajlottak. Egy háborúban irreguláris alakulatok és reguláris erők között rendszeresen van
feszültség, az még tulajdonképpen beleillett abba a mintázatba, ami ilyen helyzetekben
szokott történni. Ennek a fegyveres lázadásnak viszont nem volt egyáltalán előjele.”

Rácz szerint az orosz polgári és katonai közigazgatást gyakorlatilag lesokkolták az

események, emiatt pedig nem annyira meglepő, hogy az ukrán határhoz és a Donyec-
medencei frontvonalhoz is közel eső Rosztovot ellenállás nélkül tudta bevenni a
zsoldoshadsereg. „Az orosz hadsereg nem arra való, hogy belföldön harcoljon. Nem is ért
hozzá, meg egyszerűen ez nem a hadsereg feladata. Itt a Nemzeti Gárda (Roszgvargyija) az az
egység, aminek az ilyen lázadást fel kell számolnia. Meglátjuk, hogy bevetik-e a Nemzeti
Gárdát, vagy valamilyen más módon rendezik ezt a dolgot” – mondja a szakértő.

Igaz, a Roszgvargyija az eddigi hírek szerint a katonai erőkhöz hasonlóan nem avatkozott be a
dél-oroszországi Rosztov wagneres megszállásakor. A város egyébként nemcsak a földrajzi
helyzete miatt volt kézenfekvő célpont, de a katonai jelentősége miatt is: Rosztovban van az
orosz déli katonai körzet parancsnoksága, ahonnan nagyon sokáig – 2022 februárja előtt nyolc
éven át – intézték az Ukrajnában harcoló orosz proxycsapatok ellátását, most pedig innen
irányítják az ukrajnai hadműveleteket.
Wagner-csapatok Rosztovban – Fotó: Reuters

Rosztov elfoglalásakor Prigozsin arra is nagyon vigyázott Rácz szerint, hogy ne essen kár
emberéletben. „Felvonultak a harckocsik, körbezárták a déli katonai körzet
parancsnokságának épületét, majd letárgyalták, hogy nem kell lövöldözni. A Wagner
bevonult, ott volt egy orosz védelmiminiszter-helyettes, ott van a katonai hírszerzés kettes
számú vezetője, békésen elbeszélgettek Prigozsinnal, erről van videófelvétel is. Prigozsin
tehát eleinte próbált arra vigyázni, hogy ez egy látványos, szimbolikus, de lehetőleg vér
nélküli dolog legyen” – mondta a szakértő.

Szombat hajnalban azonban a Wagner jelentései szerint lelőttek egy helikoptert, ami tüzet
nyitott rájuk, reggel pedig már Prigozsin arról beszélt, három katonai helikoptert is lelőttek,
amelyek „civil célpontokat támadtak”. Rácz András szerint a helikopterek lelövésével a
Wagner-vezér átlépett egy vörös vonalat.

Ahogy már jeleztük, Putyin tévébeszéde után Prigozsin feltöltött egy újabb videóüzenetet is,
amiben arról beszélt, hogy az orosz elnök téved, mert ők nem árulók, hanem hazafiak, és
„senki sem fogja feladni magát az elnök, az FSZB vagy mások utasítására.”

Rácz András szerint ezzel a nyilatkozattal és azzal, hogy Voronyezsnél a wagneresek

tűzharcot vívnak a Roszgvargyija helyi erőivel, Prigozsin lényegében bemondta az all int:
„Számára innen már nincs visszaút.”

Néhány ezer ember nem tudja megdönteni Putyin rendszerét

Rácz András szerint bár Rosztovot uralják a wagneresek, de Moszkva ezer kilométerre
fekszik a várostól, Voronyezs katonai közigazgatási épületeinek elfoglalásáról pedig ugyan
vannak hírek, de ezeket nem erősítették meg független forrásból. A szakértő azt mondja,
szombat délelőtti állás szerint nagyon valószínűtlen, hogy el tudna jutni az orosz fővárosig a
zsoldoshadsereg – a Moszkva felé vezető M4-es autópályát például 300 kilométer hosszan
lezárták a hatóságok.

Az orosz rendszer pedig komolyan készül is arra, hogy megvédje Moszkvát: lefújtak a
fővárosban és több régióban is minden szabadtéri rendezvényt, terrorellenes intézkedéseket
vezettek be, az orosz Nemzeti Gárda kiment a moszkvai utcákra, és lezárták a főutakat.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat reggeli beszédében hátbaszúrásként értékelte az

eseményeket, és az orosz állami média is „mjatyezs”-nek nevezi a történteket. „Ez egy
nagyon negatív konnotációjú szó, ami gyakorlatilag fegyveres felkelést, lázadást jelent” –
mondja Rácz. Szerinte hamarosan magához fog térni a rendszer az éjjeli események
sokkjából, és egyelőre úgy tűnik, Prigozsin a korlátozott erőforrásait nem fogja tudni
megerősíteni.

„Amit nézni kell, hogy van-e olyan jelentős szereplő, aki Prigozsin mellé áll – és egyelőre
nincs. A hadseregen belüli legerősebb támogatója, Szergej Szurovikin tábornok is nyugalomra
intette Prigozsint, és arra, hogy ezt azonnal hagyják abba. Egyelőre nem látszik, hogy
bármilyen jelentős szereplő a Wagner-vezér mellé állna”

– mondja a szakértő. „Néhány ezer emberrel nem lehet megdönteni az orosz rendszert. Azt
gondolom a legvalószínűbb forgatókönyvnek – hozzátéve, hogy még nagyon az események
elején vagyunk –, hogy ezt a felkelést a rendszer fel fogja számolni.”

Prigozsin és a Kreml számára sincs visszaút

Prigozsin felkelése pedig a Wagner-csoport működésének a végét is jelentheti Rácz szerint:

„A Wagner az orosz jog szerint egy teljes mértékben illegális szervezet. Hiába jegyzett be
Prigozsin tavaly egy CSVK Wagner nevű céget – a CSVK a csasztnaja vojennaja kompanyija,
azaz a katonai magánvállalat rövidítése oroszul –, de ez a cég menedzsment-tanácsadással és
hasonlókkal foglalkozik, tehát az orosz jog szerint nem katonai magánvállalat. Nagyon furcsa
lenne, ha a történtek után egy eleve illegális formációt tovább hagynának működni.”
Képkocka egy, a Telegram közösségi oldalra felkerült videóból, ahol Prigozsin az orosz hadsereg
vezérkarát bírálja és a Wagner-csapatok Ukrajnából való kivonását jelenti be – Fotó: Telegram channel
of Concord group / AFP

A szakértő szerint valószínűbb, hogy a megmaradt wagnereseket, akiket nem ítélnek el,
betagolják más hasonló formációkba. De ez attól is függ, hogyan számolnák fel a felkelés
után a Wagner-csoport működését is – erre pedig most még semmi biztosat nem lehet
mondani.

Azt sem lehet most még megmondani, mi lehetett Prigozsin motivációja a péntekről
szombatra virradó éjjel a fegyveres felkelés kirobbantásával. Rácz szerint elképzelhető, hogy
Prigozsint csapdába csalták vagy beugratták azzal az orosz elitből, hogy egyesek azt üzenték
neki: ha ezt megcsinálja, reális esélye van arra, hogy megszabaduljon Sojgutól, és
megnyerheti ezt a konfliktust a védelmi minisztériummal szemben.

„De itt a dolgok látványosan kicsúsztak az ellenőrzése alól. Innentől már nemcsak Prigozsin
számára nincs visszaút, de a Kreml számára sem. A helyzetnek nemigen lehet már
kompromisszumos megoldása”

– tette hozzá az Oroszország-szakértő.