I.

világháború – összefoglalás

Évszámok
1914. június 28. – Egy szerb merénylő Szarajevóban
lelövi az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét,
Ferenc Ferdinándot.
1914. július 28. – Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat
üzen Szerbiának, ezzel elindítja az I. világháborút.
1915 – Olaszo. átáll az antanthoz. Ezzel új front nyílik,
ahol az osztrák-magyarok csapnak össze az olaszokkal.
1915 – Ypernél bevetik az első vegyi fegyvereket a
németek.
1916. feb-dec – A verduni ütközet. Német támadás
Verdun francia erődje ellen. Döntetlennel végződik.
1916. júl-nov – A somme-i ütközet. A támadást az
antant indította, hogy a verduni hadszíntérről
csapatokat vonjanak el a németek. Eredménye
döntetlen.
1916. máj-jún – A jütlandi tengeri ütközet. Német
cirkálók támadták meg az angol flottát. Taktikai
győzelem a németek részére.
1917. november 7. – A nagy októberi szocialista
forradalom, mely során Lenin átvette a hatalmat
Pétervár felett. Oroszország kilép a háborúból.
1917 – Az Amerikai Egyesült Államok belép a háborúba
az antant oldalán.
1918 – Az első világháború vége.
1919-1920 – A Párizs környéki békék, melyek lezárják
az első világháborút.
1920. június 4. – A trianoni béke aláírása, mely a
vesztes Magyarországot sújtó feltételeket tartalmazta.
1922 – Létrejött a Szovjetunió.

Nevek
Ferenc Ferdinánd: Az Osztrák-Magyar Monarchia
trónörököse, Ferenc Józsefet követte volna a trónon.
Szarajevóban merénylet áldozata lett. (lsd.
évszámoknál)
II. Miklós cár: Az Orosz Birodalom uralkodója. A nép
követelése ellenére sem lépett ki a háborúból, ezért
1917 februárjában fellázadt ellene a hadsereg és
lemondott cári címéről. 1918-ban végezték ki
családjával.
Lenin: Orosz ügyvéd, kommunista forradalmár.
Követőivel, a bolsevikokkal és a hadsereggel,
végrehajtotta a nagy októberi szocialista forradalmat. A
pétervári hatalomátvétel után polgárháború tört ki a
Lenint követő kommunisták és az őt ellenző
antikommunisták között, melyből Leninék kerültek ki
győztesen. 1922-ben megalapította a Szovjetuniót.
Tisza István: Magyarország miniszterelnöke az első
világháború kirobbanása idején.
IV. Károly: Ferenc József halála után lett az O-M M
császára és a Magyar Királyság utolsó uralkodója.

Fogalmak
Európa beteg embere: A középkori eredetű Oszmán
Birodalom az 1900-as évekre számos problémával
küzdött. Balkáni területein sok népcsoport akart
önállósodni, valamint európai nagyhatalmak is
versengtek érte.
Új gyarmatosító országok: Az 1800-as években létrejött
Olaszország, Németország és Amerikai Egyesült
Államok viszonylag későn csatlakoztak a
gyarmatosításhoz. Megjelenésük fegyverkezési
versenyt indított el.
reváns: Jelentése bosszúvágy. Ez hajtotta a franciákat,
hogy visszaszerezzék Elzászt és Lotharingiát a
németektől.
antant: Az első világháború két katonai tömbjéből az
egyik. Az antant tagjai voltak kezdetben: Franciao.,
Anglia, Oroszo. Ehhez a szövetséghez később
csatlakoztak az olaszok, Románia, Szerbia, USA. Végül
ők nyerték meg a háborút.
központi hatalmak: Az első világháború két katonai
tömbjéből az egyik. Tagjai kezdetben: Németo., O-M M,
Olaszo. Később Olaszo. átáll, de csatlakozik hozzájuk
Töröko. és Bulgária. Végül ők veszítették el a háborút.
villámháborús haditerv: A központi hatalmak támadási
tervét a németek dolgozták ki. Elakarták kerülni a két
frontos háborút, ezért tervük a következő volt: 1. O-M
M lerohanja Szerbiát 2. ezalatt a németek elfoglalják
Franciao.-t 3. végül az egyesült osztrák-magyar és
német hadsereg lerohanja Oroszo.-t.
lövészárok rendszer: Az első világháború során
mindkét fél alkalmazott nagy tűzerejű géppuskákat.
Védekezésképpen épültek ki a lövészárkok, ahonnan
„biztonságban” lehetett az ellenfelet lövegekkel
feltartani.
harckocsi: A tank magyar elnevezése.
Ideiglenes Kormány: 1917-ben a cári rendszer
összeomlott. Nem választottak új cárt, hanem helyette
megalakult az Ideiglenes Kormány. Célja egy
demokratikus Oroszo. létrehozása és az általános
választójog bevezetése volt. Lenin forradalma hozta el a
bukását.
szovjet: Oroszul tanácsot jelent. Azokat a katona- és
munkástanácsokat jelenti, amelyek 1917-ben alakultak
Oroszo.-ban. A helyi ügyeket irányították.
kollektivizálás: A termőföldek közös használatba
vonása. (Tehát mától a nagybirtokos földje nem a saját
tulajdona, hanem a szövetkezeté/közösségé.)
A „Négy Nagy”: Azok győztes hatalmak, amelyek
diktálták a Párizs környéki békék feltételeit. Tagjai:
Olaszo., Franciao., Anglia, USA.
revízió: Felülvizsgálatot jelent. A Párizs környéki békék
újratárgyalásának, a határok újrarajzolásának vágya.
Anchluss: Németország és Ausztria egységesítésének
terve. A Párizs környéki békék tiltották.
Népszövetség: Az első világháborút lezáró
békekonferencia során született meg. Célja, hogy az
országok közötti konfliktusokat békés módon, háború
nélkül oldják meg. Az ENSZ elődje.
Térkép

Egyéb
Új fegyverek a háborúban (légi és tengeri hadviselés)
Lenin elképzelései a kommunista Oroszo.-ról
Bolsevik diktatúra jellemzői, Szovjetunió
A háborút lezáró békék tartalma (mi volt Németo.
büntetése stb.)
Hátország, nők helyzete, spanyolnátha
Füzetet érdemes átnézni!