Történet a történetben – 10 pont

Ha Sherlock Holmes a szigeten lenne…

Szerintem, ha Sherlock Holmes belépne a történetbe, az igazán furcsa, de egyben izgalmas lenne.
Mivel Sherlock feltehetőlegesen nem tud magyarul, ezért nyilván megnehezítené a szereplését a
történetben, szóval most vegyük úgy, hogy teljesen jól tud magyarul, mintha az lenne az anyanyelve.
A nyomozó valószínűleg legjobban a „kaland az országúton” című fejezetben állná meg a helyét,
ugyanis abban a fejezetben a gyerekek nyomoznak, és Sherlock Holmes egy detektív, így ő tudna
abban legjobban segíteni nekik. Én úgy gondolom, hogy Holmes nem kötne barátságon Áron bácsival,
azért, mert a halász nagyon keveset szólal meg és néha furcsán viselkedik, ami egy detektív számára,
mint Sherlock Holmes kicsit gyanúsnak és veszélyesnek tűnhetne. Véleményem szerint a nyomozó
eleinte nem engedné a gyerekeknek, hogy átmenjenek a szigetre, mert ő idős, vannak tapasztalatai,
és felelősségérzete, túl veszélyesnek gondolná, hogy pár tinédzser egy ismeretlen szigeten felügyelet
nélkül órákig tartózkodjanak ott. Nyilván Áron bácsival lennének, de a detektív, mint már említettem
nem kedvelné, és nem bízna a halászban. Úgy vélem Sherlock nem nagyon szeretne részt venni
azokban a fejezetekben, amik az árvízről szólnak, ő az egyik regényben, amit róla olvastam azt
mondja, hogy nem szereti a vizet, mármint fürödni benne. Azt gondolom, hogy az lenne a
legizgalmasabb, legviccesebb, ha Sherlock Holmes kapna szerepet a regényben.
 Egy helyszín/tárgy monológja – 30 pont
Én, a zászló

Egy júliusi reggelen arra lettem figyelmes, hogy egy kicsit megáradt a Tisza és a vize is zavarosabb lett
az eddigieknél, már nehezebb lehetett rajta a közlekedés. Azért reméltem, hogy aznap is
átcsónakáznak a gyerekek.

Másfél óra múlva már át is jöttek a szigetre. körülbelül fél órát maradtak, egy kicsit beszélgettek,
majd indultak vissza. Másnap is áteveztek, megetették a kutyát száraz kenyérrel, szalonnával. Azután
játszottak is vele. Még a kecskéket is megfejték. Utána összeszedték a gerendákat, amiket az előző
napokban gyűjtöttek és vasakkal erősítették össze azokat. A következő nap kötelet is hoztak, amivel
még jobban össze tudták húzni a szálfákat. Amikor bekalapálták a vasakat és a kötelet is meghúzták,
nagy hurrázásban törtek ki. Majd kitették a vízre. Az idős halász motyogott valamit, aztán a gyerekek
lefektették a fűbe. Ott pihent tíz percet, majd együtt elmentek. Közben észrevettem, hogy a Tisza vize
még jobban megáradt.

Estére a víz már szinte tíz centit emelkedett a reggeli állásához képest. Ebből más nem
következhetett: áradás! Éjszaka is emelkedett vagy 5 centit. Reggel járőröző helikopterek járták végig
a folyót. A messzeségből motorcsónakok halk zúgását épp hogy lehetett hallani. Dél körül
mentőautóval jöttek az öreg halászért. Két nappal később újra ellátogattak a szigetre. Ez alkalommal
csak ketten voltak: a magas szeplős és a sötétebb bőrű, nagydarab fiú. Leszúrtak egy karót,
belevéstek a víz magasságához egy vonalat, majd megsimogatták a kutyát és megfejték a két kecskét.
A kecskéket sikerült a hajóra tenniük és átevezni velük, de a kutya ott maradt. Vagyis már csak a
kutya van itt velem, hacsak nem él itt valamilyen más állat is, például madarak, azok biztos élnek a
szigeten. Hosszú lesz ez az éjszaka. Egy bő másfél óra múltán valamit meghallottam a partról, valaki
ide tartott. Hamarosan megláttam, hogy csak az egyik fiú közeledik, aki ide szokott jönni, az arcát
nem láttam, nagyon sötét volt. A folyó addigra nagyon megduzzadt, már szinte a viskó alját érintette.
A ladikot elsodorta a víz, a fiú a kutyával maradt.

A folyó egyre csak növekedett, már majdnem a zászlórúdhoz is felért. Reméltem a kutya és a
legény legalább megmenekülnek, viszont nekem már biztos volt: elsodor az ár!
 Szerep a regényben – 25 pont
 
Én személy szerint szívesen részt vennék a regényben, ugyanis szeretek a természetben
lenni, szeretem az állatokat, és viszonylag jól ismerem a természetet. Az összes fejezetben
előszeretettel szerepelnék, kivéve az árvizesben, mert nem tudom milyen egy áradás, de
ahogy a könyv leírja, az nem tűnik olyan megnyerőnek. Szerintem elsőre mindenki az
árvizesben venne részt, az elején én is azt gondoltam, de végül rájöttem, hogy életveszélyes.
Én legfőképp a „kaland az országúton” című részben működnék közre, nekem az a fejezet
tetszett a legjobban. Abban a fejezetben kicsit féltem volna elmenni a faluba megtalálni azt,
aki elütötte a biciklist A szigetre én szívesen átjárnék minden nap, és játszanék a kutyájukkal,
Bundással, de azt nem tudom, hogyan kell megfejni a kecskéket. Ezért annak a feladatnak
nem tudnék megfelelni. Boldogan szerepelnék még abban a fejezetben, amiben a fiúk
megszerzik Bundást. A kutyákat kifejezetten szeretem, ezért örömest segítenék megszerezni
a kutyát. Ha a könyvben szerepelnék, és önálló gondolkodásom lenne, akkor a gyerekektől
elkérnék pár olyan dolgot, amit a szigeten a kunyhóban tároltak (például régi orsók,
mángorló stb.) és hazavinném apukámnak. Ő nagyon szereti a régiségeket, de nyilván ha
abban a korban lennék, akkor azok a dolgok annyira nem számítanának régiségnek. Amikor a
fiúk elmentek az utolsó napon biciklizni mindenképp velük tartottam volna, azt viszont nem
tudom hogyan szerezhettem volna biciklit, hiszen ők is csak nagy nehezen tudtak szerezni. Az
első fejezetben nem történik semmi izgalmas, ezért abban annyira nem szívesen
szerepelnék, a második sem a legjobb, a harmadik fejezet, amiben először mennek át a
szigetre Áron bácsival a ladikon, abba jó lenne szerepelni, én is szeretnék minden nap
átmenni egy olyan szigetre ahol senki sem él, egyedül lehetsz és teljesen lakatlan, ahol csak
állatok vannak rajtad kívül. Ez nagyon jó lehet, így ez még egy ok, hogy szeretnék szerepelni a
regényben. 
 Közel álló szereplő – 15 pont
 
Szerintem leginkább Balázs gondolkodása áll hozzám közel. Ő kevesebbet szólal meg, mint a többiek,
nem mindig tud elmenni azokra, a programokra, amit megígért, mert sokat segít az apjának, akár
csak én. Balázs az utolsó három fejezetben nagyon ritkásan jelenik meg, mert az aratásban nagyon
sokat segít a szüleiek, akik a Tsz-ben dolgoznak, én is szoktam segíteni az apukámnak a munkájában
(ráadásul ő is mezőgazdasági munkát végez). A fiúról a 2. fejezetben azt tudjuk meg, hogy jól ismeri a
természetet. Szerintem én is viszonylag jól ismerem a környezetünket. Amikor a könyvben vita volt
akkor Balázs mindig el akarta kerülni azokat, én se szeretek vitába keveredni. A 3. fejezetben, amikor
először tűzik ki a zászlót akkor Balázs nagyon gyorsan megszámolta a pöttyöket. Én mindig
megszámolom, ha van valami, amiből sok van, mindig izgat engem az, hogy egy adott dologból
mennyi van. Balázs mindenről érdeklődik a felnőttektől, és Áron bácsitól is sokat kérdez a halászatról,
meg más ilyesfajta dolgokról. Én is szoktam érdeklődni a felnőttektől, és mindenre kíváncsi vagyok.
Amikor a gyerekek elmennek, biciklivel körbejárni a falu környékét Balázs megemlíti, hogy szeret
biciklizni. Én is így gondolkodom, és szeretek biciklizni. Ezért szerintem Balázs az a szereplő, aki a
legközelebb áll hozzám.