Szakszeminárium - Dél- és Délkelet-Ázsia nemzetközi viszonyai 8.

óra
Indonézia és az ASEAN

Délkelet-Ázsia meghatározása
 Az emberiség civilizációs fejlődésének igen régi múltra visszatekintő színtere, elnevezése mégis
relatíve új keletű. „Délkelet-Ázsia” földrajztudományi értelmén túl stratégiai jellegű fogalomként
került használatba a második világháború
idején.
 Történeti és antropológiai megközelítésben
az indiai és kínai fejlődési központok által
közrefogott ázsiai térséget értjük alatta.
 Délkelet-Ázsia földrajzi értelemben és a
történeti fejlődés tendenciái szempontjából
is két, jól elkülöníthető egységre tagolódik:
az Indokínai-félszigetre és a Csendes- és
India-óceán határterületén fekvő kiterjedt
szigetvilágra, az ún. Nuszantárára.

Antropológiai csoportok:
 Dél-mongoloid (domináns)
 Negrito (az ősi népesség kis lélekszámú
maradványai) Veddo-ausztralid (indonéz
szigetvilág keleti részén)

Nyelvcsaládok:
 Ausztroázsiai (Vietnam, Kambodzsa, Laosz) Tibeto-burmai (Mianmar, Thaiföld határvidéke) Tai-
kadai (Thaiföld, Laosz)
 Ausztronéz (Malajzia, Indonézia, Fülöp-szigetek)
 Hmong-mien (Vietnam, Laosz, Thaiföld hegyvidéki területei)

Civilizációs jellemzők és államfejlődés

 A térségen jelenleg 11 állam osztozik. Ezek: Mianmar, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa, Vietnam,
Malajzia, Szingapúr, Indonézia, Brunei, a Fülöp-szigetek és Kelet-Timor.
 Az állami szerveződés történelmileg igen mély gyökerekre támaszkodik. A jelenleg létező államok
közül ugyanakkor csak a szárazföldiek – Mianmar, Thaiföld, Vietnam, Kambodzsa és Laosz -
rendelkeznek közvetlen és releváns történelmi előzményekkel. A szigetvilág államai lényegében
posztkoloniális képződmények, határaik túlnyomórészt egykori nyugati gyarmatosítóik közötti
erőviszonyokat tükrözik.
 A térség benépesülése zömmel észak-déli irányból, szárazföldi és tengeri úton történt. Első államai
Ázsia más vidékeihez hasonlóan a nagy folyamok (Mekong, Szalven, Iravádi) völgyében, az
öntözéses/árasztásos gazdálkodás bázisán szerveződtek meg, az i.sz. 1. század környékén. A
rizstermelés terménytöbblete már igen korán jelentős városi központok kialakulását tette lehetővé.
 Az államfejlődés első mintáit az indiai szubkontinensről vették át. Indianizált királyságok jöttek létre
szerte a térségben, Vietnam kivételével (ahol a kínai hatás dominált) mindenhol ez lett meghatározó.
Nem járt ugyanakkor kolonizációval, a létrejött királyságok megtartották szuverenitásukat.
 Délkelet-Ázsia államainak működését kettős tendenciák határozták meg: saját belső, autentikus
fejlődésük és a térségben érvényesülő külső civilizációs hatások.
 Eleinte: Indiai és kínai civilizációs minták. Korai 14. század: arab-iszlám hatás. 16.-19. század:
európai térnyerés.
 20. század második felétől: nagy- és szuperhatalmi geostratégiai törekvések.
Vallási megoszlás
 Buddhizmus: i.sz. 2. század. Indiai szubkontinensről származó hatás. A Théraváda irányzat terjed el,
főként a szárazföldi területeken. Máig meghatározza a térség kulturális látképét. Domináns Mianmar,
Thaiföld, Laosz és Kambodzsa lakosságán belül, sok esetben a nemzeti önazonosságtudat alapjává
válva.
 Iszlám: A korai 14. században az Indiai-óceánon átkelő arab kereskedők hozták be Délkelet-Ázsiába.
Ezt követően a 15-16. században vált (főként a szunnita irányzat) dominánssá a maláj-indonéz
térségben. Ma Indonézia, Malajzia és Brunei uralkodó vallási irányzata, de jelentős muszlim
közösségek élnek a Fülöp-szigetek déli részén (Mindanao, Sulu) is.
 Kereszténység: A 16. századtól portugál és spanyol gyarmatosítók közvetítésével kezdett erjedni a
katolicizmus Délkelet-Ázsia egyes részein. A térítés a Fülöp-szigeteken és Kelet- Timoron volt a
legsikeresebb, de jelentős muszlim közösségek élnek Vietnam tengerparti városaiban is.
Indonéziában főként a
pápua lakosság keresztény.
 A vallásosság politikai
jelentősége a térségben
egyrészt az etnicitással,
másrészt a szociális
jövőképpel
összekapcsolódva
növekszik meg.
 Az európai gyarmatosítás a
térségben a 16. századtól a
19. század második feléig
tartó folyamat volt.
 Délkelet-Ázsia
dekolonizációját súlyos
konfliktusok kísérik.
 Indonézia esetében ezek
többnyire belső, egyes
társadalmi csoportokat
érintő konfliktusok.

Az indonéz külpolitika alapjai

 Történelmi megközelítésben igen fiatal állam, komoly előképek nélkül.
 1949. augusztus 23.-november 2.: hágai kerekasztal konferencia.
 1949. december 27: Indonéziai Egyesült Államok megalakulása. Jelenlegi területi kiterjedését 1963-
ban Nyugat-Irián csatlakozása alapozta meg. Létrejöttekor azonnal Délkelet-Ázsia legjelentősebb
állama lett. Egyedülálló geostratégiai helyzete következtében jelentősége jóval meghaladta azt a
szintet, melyet képességei és kapacitásai segítségével még kezelni tudott.
 Területi egységének megóvása a függetlenné válás után nagyon komoly figyelmet igényelt.
Külpolitikai szempontból kevésbé aktív.
 Elvileg egy aktív és független külpolitika célkitűzése jellemzi, gyakorlatilag a legutóbbi időkig
meglehetősen passzív.
 El nem kötelezett külpolitikai hagyományai mellett a regionális stabilitás iránti igény is nagyban
meghatározza stratégiáit.
 Az Orde Baru periódus lezárultával (1998) a demokratizáció a külpolitikán is nyomot hagyott.
Konfliktusok rendezésének törekvése. Kiegyensúlyozottabb külkapcsolatok építése.
 Indonézia egy olyan regionális hatalom, amelynek globális kihatású ügyei vannak (Amitav Acharya).
 Egyrészt különleges elhelyezkedése miatt döntéseire igen széleskörű figyelem irányul, másrészt
azonnal tapasztalja magán olyan jelenségek negatív hatásait, mint az éghajlatváltozás, vagy a két,
globális szinten vezető szerepet vivő hatalom viszonyának romlása.
  Az indonéz politikatörténet máig tartó periódusa a Reformasi (Reform) időszak fejlődési tendenciái
Susilo Bambang Yudhoyono elnökségével (2004-2014) értek stabilabb szakaszukba.
 „Ezer barát, nulla ellenség” volt külpolitikájának alapgondolata.
 2005. augusztus: Megállapodása a Szabad Aceh Mozgalommal 29 évnyi belső ellenségeskedés
végére tesz pontot.
 Natalegawa doktrína (Marty Natalegawa külügyminiszter 2009-2014).
 Az indonéz állam az alkalmi együttműködések szervezésében, egyfajta mindenkivel szót értő
mediátor szerepében lelte meg földrajzi helyzetének és stratégiai érdekeinek egyaránt megfelelő
küldetését.
 Dinamikus egyensúlyi állapot elérését favorizálja az átalakuló világrendben, ahol a hatalmi tényezők
képességei és érdekei változnak ugyan, de a kooperáció bizonyos célok érdekében elérhető.
 E kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködéseken keresztül Jakarta relatív nemzetközi súlya
anélkül növekedhetne, hogy az fegyverkezési versenyt provokálna az amúgy is egyre feszültebbé
váló térségben.
 2008-tól ambiciózus, de kevéssé hatékony védelempolitikai reformok indulnak meg. Green- water
navy megalapozása.
 2014: Yudhoyono szabályos választások után, nyugodt körülmények között adta át az elnöki hivatalt
Joko „Jokowi” Widodonak.
 Widodo kevésbé törekedett a látványdiplomáciára, mint elődje. Bevallottan a gazdasági és társadalmi
fejlődést szolgáló külpolitikában gondolkodott, az indonéz állam presztízsének építése pedig nem
volt célja.
 „Nem ehetsz nemzetközi imázst” (Rizal Sukma elnöki tanácsadó).
 A külső szemlélők az indonéz középhatalmi pozíció látványosabb felvállalását várták az új
kormánytól. Jokowi tett is utalást a tengeri hatalmi képességek fejlesztésére. Összességében azonban
nem annyira impozáns a kép, ha nem is olyan kudarcos, mint sokan állítják.

Kínai Népköztársaság
 Kína amellett, hogy Indonézia legnagyobb külkereskedelmi és befektetési partnerévé emelkedett az
elmúlt évek folyamán, egyes ágazatok jelentős befektetőjévé is vált.
 Nikkelfeldolgozás és infrastrukturális projektek. Jakarta-Bandung gyorsvasút és Nusantara
kivitelezése.
 A vitás területi kérdésekről való óvatos, a nyilvánosság számára kevés részletében ismerhető
egyeztetés és a kölcsönös gazdasági lehetőségek kutatása.
 Kína és Indonézia kétoldalú kereskedelme 2021-es adatok szerint nem egészen 6 milliárd dollárnyi
kínai többletet mutatott. Ez a régió más országaival összevetve nem sok.
 Ugyanabban az évben az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott kétoldalú kereskedelem viszont
erős, 16,5 milliárd dolláros indonéz többlettel zárult. Emellett japánnal is van 5,4 milliárd dolláros
többlete.
 Noha Indonézia külkereskedelmi kapcsolataiban valóban Kínáé a legnagyobb szelet, az USA és
Japán részesedése együtt nagyjából paritásban van ezzel.
 Jakarta komolyan tart a Dél-kínai-tengerét érintő kínai politika hatásaitól.
 Közvetetten a regionális biztonság és az ASEAN tekintélyének gyengülése, közvetlenül a Natuna-
szigetek körüli vizek státusza miatt.
 Kerüli a közvetlen surlódást a kelet-ázsiai hatalommal, ugyanakkor támogatja azokat a
kezdeményezéseket, amelyek biztosíthatják, hogy az ne legyen képes további területi expanzióra.
 A gyakorlat Kína számára is tartogat előnyöket. Pekingben biztosak lehetnek abban, hogy Jakarta
részéről nem kell ellenséges lépésre számítaniuk, addig semmiképpen, amíg közvetlenül nem
fenyegetik területi integritását.
 Indonézia a vitarendezés tekintetében viselkedési kódexek elfogadását szorgalmazza.
 Indonézia minél szorosabb együttműködésének megnyerése kulcsfontosságú a Kína-ASEAN
kapcsolatok alakulása szempontjából.
 Területi aspirációk érvényesítése vele szemben – tehát ellenséggé tétele – jóval kevesebb haszonnal
kecsegtet, mint amennyi kockázattal jár.
  Jakarta különleges stratégiai pozíciójából akkor is komoly problémákat okozhatna Kínának, ha
utóbbi meg tudná valósítani a kilenc szakaszos vonalhoz kapcsolódó tervét.
 Az indonéz eliten belül kisebb az egzisztenciális félelem a kínaiaktól, mint ami a vietnami, vagy
mianmari eliten belül tapasztalható.
 Az esetleges katonai tömbösödés folyamatát, illetve a súlyosbodó nagyhatalmi szembenállást
nagyobb kockázatnak tekinti.
 A nyomás azonban nő rajta és távlatilag elképzelhető egy kevésbé kiegyensúlyozott külpolitikai
vonalvezetés.

Amerikai Egyesült Államok

 1967 után az ország első számú nagyhatalmi partnere lesz. Indonézia látványos fejlődésének is
fontos támogatója.
 A Reformasi periódusban ebből annyira léptek vissza, amennyire más hatalmakkal való
kiegyensúlyozott kapcsolatokhoz ez szükséges volt. A katonai elit körében azonban továbbra is
nagyon erős az USA iránti respektus.
 Ellensúlyozás (hedging) stratégia.
 A kínai gazdasági befolyás növekedését az amerikai biztonság- és védelempolitikai kapcsolatok
fejlesztésével ellensúlyoznák.
 Kifejezetten kívánatos az USA katonai jelenléte Kelet-Ázsiában.
 A két ország fegyveres erőinek közös hadgyakorlata, a „Garuda Shield” 2007 óta kerül
megrendezésre. A 2022. évi gyakorlatra egy sor másik, Amerika-barát ország is meghívást kapott.
 Nem hajlandó viszont szigorúan igazodni az amerikai szempontokhoz az egyes geopolitikai
érdekütközések kezelésében.
 Pl.: Indonézia nem bojkottálta Oroszországot a G20 2022. november 15-16-án tartott bali
csúcsértekezletén. A párbeszéd fórumait meg akarja őrizni.
 Widodo indonéz elnök még júniusban megpróbált személyesen is közvetíteni az orosz és ukrán
vezetés között, ez a törekvése azonban nem hozott eredményt.

India
 India és Indonézia kapcsolataiban fontos közös pont a stratégiai autonómia megőrzésére irányuló
kölcsönös törekvésük.
 A tengerhajózás szabadságának és a szabály alapú nemzetközi rendnek megvédelmezésében mindkét
kormány érdekelt.
 A tengeri áruszállítás biztonsága és a terrorista- illetve bűnözői csoportok határokon átnyúló
tevékenységének akadályozása a kínai dimenzión túlmutatóan is közös biztonsági érdek. Az
Andamán és Nikobár-szigetek indiai birtoklása miatt lényegében szomszédoknak tekinthetőek.
 Közös hadgyakorlatok a haditengerészetek (Szamudra Saktí) és a különleges erők között.
 Indonézia kezdeti fenntartásai India növekvő tengeri hatalmi ambíciói kapcsán mostanra sokat
enyhültek. Kapcsolataik szintje 2018-ban „átfogó stratégiai partnerség” szintjére emelkedtek.
 A szumátrai Szabang kikötőjét indiai tőkével fejlesztik. India haditengerészete akár hozzáférést is
kaphat a kikötőhöz a jövőben.
 Widodo elnöksége idején megerősödött az indonéz állam azon kommunikációs törekvése, hogy a
fejlődési igényekre hivatkozva a „Globális Dél” államcsoport érdekeivel való közösséget
hangsúlyozza. A nyílt hangadó szerepet azonban átngedi indiának.
 Összefügg ez a kormány gazdaságorientált külpolitikai irányultságával. Az indonéz-indiai gazdasági
kapcsolatok azonban nem túl fejlettetek. Erős indiai dominancia érvényesül bennük.

Japán
 Japán a hidegháború időszaka óta nagyon fontos befektető a délkelet-ázsiai térségben.
 Indonéziában is a második legnagyobb befektetési összértékkel rendelkezik és a legnagyobb
segélyező.
 Az indonéz kormány az infrastruktúra fejlesztésében játszott kínai szerepet japán cégekkel akarja
ellensúlyozni.
  A japánok nem várnak Indonéziától merev szembehelyezkedést a kínai tengeri expanzióval és az
orosz hatalmi törekvésekkel.
 Joko Widodo 2023. május 20-i látogatásán abban egyetértésre jutottak a felek, hogy fontos
megvédelmezni a szabályalapú nemzetközi rendet.
 Tokió tudja milyen pontokon lehet rájátszani az indonéz biztonsági aggodalmakra. Felmerült pl. a
japán közreműködés a Natuna-szigetek biztonsági infrastruktúrájának fejlesztésében.
 Jakarta pedig amellett, hogy tőke- és technológiaforrásként tekint Japánra, a kétoldalú találkozókon
alkalmat talál kifejezni elkötelezettségét a regionális stabilitás mellet és kevéssé konfrontatív módon
üzenetet küldeni Pekingnek is.
 Japán megítélése egyébként igen kedvező az indonéz társadalom körében. Egy 2023. februári
felmérésen a válaszadók 54%-a nyilatkozott úgy, hogy bízik Japánban. Nincs tehát olyan típusú
félelem a japán szerep erősödésétől, mint Északkelet-Ázsia államaiban.

Ausztrália
 Ausztrália és Indonézia vezetői Yudhoyono elnöksége óta éves rendszerességgel találkoznak
egymással.
 2020: átfogó gazdasági partnerségi megállapodás lép életbe közöttük. Ausztráliában kedvezően
fogadták az inddonéz pragmatikus, gazdaságorientált külpolitikát.
 Indonézia iparfejlesztési stratégiájában az utóbbi években komoly figyelem jutott az
elektromobilitáshoz kapcsolódó területeknek, az akkumulátor- és elektronikus járműgyártásnak,
amelyben világviszonylatban is jelentős szerepet kíván elfoglalni.
 A közös terv. Hogy összekössék a jelentős indonéz nikkeltermelést az ausztrál lítiumtermeléssel és
olyan akkumulátor- ipart fejlesszenek, amely a kínai cégeknek is versenytársa lehet.
 Hasonlóan nagy perspektívákat látnak a zöldenergia-termelésben és várják az ausztrál cégeket is az
új főváros kivitelezéséhez.
 Fontos ugyanakkor, hogy Ausztrália képében Indonézia az AUKUS szövetséggel is szomszédos, ami
a némi távolságtartást alapoz meg részéről.
 Ebben Jakarta a hatalmi szembenállást és a fegyverkezést mélyítő tényezőt lát. Ezek a folyamatok
ellentétesek a regionális biztonsági törekvéseivel és nem mellesleg jobban kiemelik katonai
gyengeségeit, nyomás alá helyezve független külpolitikáját.
 Ausztrália biztonságpolitikai világképében ugyanakkor kiemelten fontos Indonézia.

Délkelet-Ázsia nagyhatalma?
 Hatalmi politika hagyományokkal nem rendelkezik.
 Deklarált célkitűzései nemigen terjednek túl az ország modernizációján, illetve sajátos földrajzi
elhelyezkedésére alapozott regionális befolyásának növelésén.
 Demográfiai, gazdasági stb. adottságait tekintve jelentős, katonai és politikai megközelítésben
azonban gyenge szereplő. E tekintetben csak szerény mértékű elmozdulás várható a közeli jövőben.
 A Reformasi periódus és Susilo Bambang Yudhoyono kormányzása (2004- 2014) meghatározó
fejlemények időszaka e szempontból.
 Natalegawa doktrína (Marty Natalegawa külügyminiszter 2009-2014) – Dinamikus egyensúlyi
állapot, konstruktív együttműködés valamennyi érintett állammal, alkalmi szövetségek.
 Éppen a térségben maradt a legerősebb egy jövőbeli nagyhatalmi konfrontáció esélye. Jakarta az
ASEAN bázisán törekszik regionális biztonsági rendszer kiépítésére, mellyel saját nemzetközi súlyát
is növelheti.
 Már a Susilo Bambang Yudhoyono hivatali idejében megfogalmazott védelempolitikai reformokból
egyértelműen kiviláglott, hogy noha Indonézia valódi fejlődést szeretne elérni fegyveres erőinek
műszaki színvonalát és hatékonyságát illetően, komoly hatalmi programot ez nem takar a részéről.
 Indonézia katonai képességrendszereit illetően hosszú ideje Délkelet-Ázsia harmadik-negyedik
számú hatalmának szerepét tölti be, Szingapúr, Thaiföld és néhány tekintetben Vietnám is elé
sorolható.
 Jakarta biztonsági környezetének formálódására az elmúlt évek folyamán a haditengerészeti
képességek kelet-ázsiai fejlődése és a két vezető globális hatalom szembenállásának erősödése döntő
hatást gyakorolt.
 Emiatt – noha a szárazföldi erők még mindig befolyásosak maradtak – tudomásul vették a
haditengerészet fejlesztésének elkerülhetetlenségét.
 Doktrínális hátterét ennek a Widodo-kormány aránylag kreatívan biztosította, még ha a végrehajtás
tekintetében nem is tartott lépést a meghirdetett ambíciókkal.

 2014. november: Widodo elnök meghirdeti a Világ Tengeri Tengelye doktrínát.

 Részét képezte ennek az indonéz tengerészeti kultúra újjáépítése, az ország tengeri erőforrásainak
fenntartható kezelése, a tengeri infrastruktúra fejlesztése, az élénk diplomáciai együttműködés a
környező vizeken érdekelt államokkal, és végezetül az indonéz tengeri védelmi képességek
fejlesztése is.
 Jakarta 2017-ben szakpolitikai sorvezetőt is kiadott Indonéz óceánpolitika címmel, amely 7 pillérre
és 76 szakpolitikai célterületre bontva nevezi meg a teendőket a Világ Tengeri Tengelye
koncepciójának megfelelő állapot eléréséhez.
 Fontos, hogy nem kimondottan a tengeri nagyhatalmi képességrendszer, hanem a tengeri nemzetként
való működés jóval kevésbé konfrontatív üzenetű, és az indonéz történelmi identitással is megférő
lehetőségének (tehát a tengerek sokrétű kihasználásához szükséges képességek és kapacitásoknak)
megteremtése állt a koncepció középpontjában.
 Megvalósítása nagyon akadozik. Csak egyes infrastruktúra-fejlesztési projektek haladtak. Mostanára
háttérbe szorult az állami kommunikációban.
 Nagy kérdés, hogy része marad-e az indonéz külpolitikának. A jelenleg is hatályos Védelmi Fehér
Könyvben ugyanakkor megjelennek a hatásai.
 Védelmi Fehér Könyv (2015. május)
 Kívül helyezi az országot a dél-kínai-tengeri konfliktusban érdekelt államok körén.
 Natuna-szigetek katonai védelmének fejlesztése.
 A dinamikus egyensúlyi állapot védelme.
 Külső fenyegetés minimális, de a belső destruktív erők ellen védekezni kell.
 Haditengerészet fejlesztése. A védelmi kiadások 1%-os GDP arány fölé emelése.
 A gyakorlatban ellensúlyozó (hedging) stratégia. A fokozódó kínai gazdasági befolyást amerikai
katonai partnerséggel ellensúlyozná. A kiszolgáltatottságot csökkenti, hogy védelmi beszerzésit
kisebb államoktól (Franciaország, Dél-Korea, Olaszország, Törökország stb.) eszközli.
 Widodo doktrínája nyomán a korábbiaknál kicsit kevésbé korlátozott tengeri ambíció. Az anyagi
források nem kielégítőek. Tisztázatlan továbbá, hogy a fegyveres erőknek és a fejlesztési
folyamatnak milyen viszonya lesz az ország külpolitikájához.
 2022-re valamivel több, mint 9 milliárd dollárral az indonéz védelmi kiadások már (Szingapúré után)
a második legnagyobb összeget tették ki Délkelet-Ázsiában.
 Dacára a várakozásoktól elmaradó védelempolitikai teljesítménynek, Jokowi elnöksége alatt a
fegyveres erők eszközbeszerzései elértek bizonyos mérföldköveket.
 2022 februárjában az ország 42 francia gyártmányú Rafale vadászrepülőgép és a szükséges
kiszolgálóberendezések, valamint szimulátorok beszerzése mellett döntött, mintegy 8,1 milliárd
dollár értékben.
 Az indonéz haditengerészet tengeralattjáró-erőinek korszerűsítésébe is bevonnák a francia felet
Scorpéne tengeralattjárók beszerzésével.
 A franciák az AUKUS megalakulása miatt ausztrál üzlettől esetek el. Ezt igyekeznek pótolni.
Mindkét eszköztípus esetében India a referencia Indonézia számára.
 Indonézi igyekszik diverzifikálni haditechnikai eszközbeszerzéseinek forrásait. Preferálja a fejlett
hadiiparral rendelkező, de a térségben jelentős befolyással nem bíró államokat (Franciaország,
Törökország, Dél-Korea, Olaszország stb.).
 Ez is az ellensúlyozó stratégia része.