JAPÁN KULTÚRA ÉS TÁRSADALOM 1.

Hidvégi Zsófia: Bevezető szept 14.

Balogh Monika: Japán vállalati kultúra szept. 21.
Pihaj Luca: Politika és törvényhozás szept. 28.
Tóth J. Nikolett: Japán irodalom és társadalom okt.5.
Hidvégi Zsófia: Nyelv és társadalom okt.12.
Hidvégi Zsófia: Kisebbségek okt. 19.
Rudlof Dániel: Sinto és buddhizmus nov. 2.
Pataki-Tóth Angelika: Új vallások nov. 9.
Horváth Dávid: Japán oktatási rendszer nov 16.
Hidvégi Zsófia: Japán rítusok nov.23.
Pusztai Beáta: Japán popkultúra

1. Bevezető
 Geográfiai adatok:
o Hokkaidō, Honshū, Shikoku, Kyūshū
o Több mint 6500 sziget
 Éghajlat: kontinentális → szubtrópusi
 Földrengés: 2011 Tōhoku (9), 1925 Kantō (8,2)
 Népesség szám: 125 millió
 Főváros: Tokió (Kiotó volt)
 Közigazgatási egység: prefektúrák (megye) – [todōfu]ken
 Alkotmányos monarchia:
o miniszterelnök: Abe Shinzō (lemondott) -> Suga Yoshihide
o császár: Naruhito
Történelmi korok:
ŐSKOR

Kr. e. 9-8000 paleolit kor  

előtt
Kr.e.9-8000- Joumon jellegzetes zsinórmintás agyagedényekről kapja a
Kr.e.3-2. sz. korszak nevét, korai földművelés, (É-K) hosszúházak,
cölöpraktárak
Kr.e. 3-2.sz.- Yayoyi migráció az ázsiai kontinensről: új kultúrát hoznak (mai
Kr.u.4.sz. korszak Japán tradíció alapjai) - vaseszközök, rizstermesztés,
agyagedények
ÓKOR
kis államok -> Yamato állam (Kínával szorosabb)
udvari kultúra, kínai hatás, japán önmeghatározás

4.sz.eleje-592 Yamato-  Yamato állam befolyása megnő

korszak
592-710 Asuka- udvari kultúra megjelenése
korszak
710-794 Nara- Narába költözik a főváros
korszak
 794-1185 Heian- Kiotóba költözik a főváros
korszak

KÖZÉPKOR
udvari kultúra helyett megjelenik a harcos kultúra (samurai)

1185-1333 Kamakura- harcosok nagyobb befolyása

korszak
1336-1392 Nanbokuchou- 2 párhuzamos császári udvar
korszak
1392-1573 Muromachi- buddhista műalkotások
korszak
1467-1568 Hadakozó kis tartományok harca a befolyásért
fejedelemsége
k kora
(Sengoku)

KORA ÚJKOR
újraegyesülés után béke-bezárkózás, shogunátus

1568-1600 Azuchi- újraegyesül (Tokugawa Ieasu)

Momoyama-
korszak
1603-1867 Edo-korszak Tokió régi neve: Edo, városi kultúra

ÚJKOR

1868-1912 Meiji- erőszakkal megnyitják a határokat, nyugati nyitás,

korszak nyugatosodás-modernizáció, nemzetállam
1912-1926 Taishou- második világháború
korszak
1926-1989 Shouva- újjáépítés, újabb modernizáció, emelkedő gazdasági
korszak mutató

JELENKOR

1989.01.07.- Heisei- 90-es években befagyott a gazdasági fejlődés

2019.04.30. korszak
2019.04.30.- Reiwa-
korszak

Tagoltság - sokszínűség:
  Homogén Japán (nyelv, szokások) mítosza – Meiji korszakhoz köthető

o Földrajzi tagoltság
o Történelmi okokra visszavezethető különbségek
o Kisebbségek (őslakosok, betelepülések/betelepítések)

 Nihonjinron 日本人論: japánság, japáni lélek/eszencia meghatározása

o önmeghatározás (ők és mi)
eredete: Kokugaku 国学

Japán társadalom meghatározó jegyei

1-Kettős fogalmak

 Uchi-soto: bent-kint
o ház
o Társadalmi csoport (család, munkahely, iskola stb)
 Kegare: tisztátalanság
o Soto
o Eltérő (kinézet, betegség, etnikum)
 Tatemae-honne: nyilvános viselkedés – saját, igazi érzés(gondolat)
o Viselkedés szituáció szerint
 Omote-ura: elöl/felszín-hátul/színfalak mögött
o Rend (látszat, egység stb) megtartására színterek létrehozása
2-Meghatározó egységek

 Béke/harmónia: wa
o Kölcsönösség: másnak nem kárt, gondot okozni (wagamama)
 Hierarchia
o Vertikális társadalom
o Uchin belüli hely/státusz meghatározása → nonverbális-verbális jelek, protokol
 Csoport
o Együttműködés
o Közös feladatok, kötelességek, sikerek és bukások
 Egyén szerepe: énkép (Hofstede individualizmus skáláján: Japán – 46, USA – 91) ->
kollektivista társadalom
 célok meghatározása

Japán kultúra és társadalom társdiszciplinái

 Japanológia: japán nyelv és kultúra fókusz

o Hagyományos bölcsésztudományok (irodalom, történelem, nyelvészet,
vallástudomány, esztétika, művészettörténet, filozófia, eszmetörténet, néprajz)
o Társadalom tudomány (szociológia, politológia, nemzetközi kapcsolatok, kulturális
antropológia)
o Interdiszciplináris megközelítés
 2. Japán vállalati kultúra
A kultúra definíciói
 Geert Hofstede:  “a gondolkodás kollektív programozása, amely megkülönbözteti egy
csoport vagy egy kategória tagjait másoktól…
o a környezet változásaira adott válaszok
o amit az emberek tesznek, gondolnak és amivel rendelkeznek, mint a társadalom
tagjai”.

 Fons Trompenaars: "A kultúra az a módszer, ahogyan az emberek egy csoportja megoldja a

problémáit és eldönti dilemmáit – majd ezek a problémák, amelyeket rendszeresen
megoldanak, eltűnnek a tudatukból és alapvető feltételezéssé változnak, nyilvánvaló
premisszává válnak. Ezek az alapvető feltételezések azután definiálnak fogalmakat,
amelyeket a csoport tagjai ugyanúgy értelmeznek." 

 Kroeber és Kuckhohn: "A kultúra explicit vagy implicit viselkedésmintákból áll, amelyeket

szimbólumok közvetítenek. Ezek a szimbólumok a különböző embercsoportok kiemelkedő
teljesítményei, magukban foglalják a művészeti termékeket is. A kultúra lényege a
tradicionális (történelem során leszűrődött és kiválasztott) gondolatokból, ötletekből áll és
főként a hozzájuk tapadó értékekből.  A kultúra rendszereket egyrészt tekinthetjük
a cselekvés termékeinek, másrészt a jövőbeli cselekedetek feltétel rendszerének."

Kultúra modellek
 Hofstede modellje: szimbólumok-hősök-rítusok-értékek
 
 Jéghegymodell:
o csúcs: nyelv, viselkedés, illem, hagyományok
o mélye: értékek, feltételezések, gondolkodásminták

Szervezet esetében:
LÁTHATÓ, FELISMERHETŐ

 Szervezet külső megjelenése

 Munkahelyi layout
 Öltözködési szabályok
  Viselkedésminták, szokások
 Nyelv

FOKOZATOSAN ISMERHETŐ MEG

 Kommunikáció
 Információáramlás
 Döntéshozatal
 Konfliktustűrés, konfliktuskezelés
 Vezetési stílus
 Elismerés módja, kritériumai
 Egyes részterületek közötti együttműködés
 Értékek
 HR stratégia
 Szabályzatok
 Vevőhöz való viszony
 Jogszabályokhoz való viszony stb.

LÁTENS, ELHANYAGOLT

 Alapvető mentalitás
 Értékek
 Hiedelmek, meggyőződések
 Érzések, attitűdök
 Fogalmak definíciói

Kultúra kutatás irányzatai és fő tudományterületei

 megközelítések
o monokulturális tanulmányok: csak 1 kultúra
o cross-kulturális megközelítés: ugyanazon szempontrendszer szerint 2 kultúra
o interkulturális megközelítés: interakció, hogyan viselkednek egymás mellett
o multikulturális megközelítés: több kultúra
 kultúrakutatás: szociológia, antropológia, kommunikáció, pszichológia

Kultúrsokk: tanulási folyamat (1954, Kalvero Oberg, Ota Hiroaki)

- enkulturáció: az egyén elsajátítja a kulturális alapokat
- akkulturáció: az egyén valamilyen külső vagy belső nyomás hatására - néha egyenesen kényszerből -
beilleszkedik egy számára új, domináns kultúrába
1. NÁSZÚT-FÁZIS
 Romantika, egzotikum-érzés
 Csodálat
2. TÁRGYALÁSI / ELLENSÉGES FÁZIS
 Természet-ellenes, helytelen, értelmezhetetlen
 Elutasítás, elidegenedés
3. MEGSZOKÁSI FÁZIS
 Reagálás megszűnik
 Bikulturális kultúra
 (Vállalatoknál inkább: fásultság, kommunikáció hiánya, status quo)
4. FORDÍTOTT KULTÚRSOKK
 Saját lesz a szokatlan
Tehát: Nincs legjobb megoldás/Minden megoldás jó a maga módján

Az egyes kultúrákat meghatározó elemi tényezők:

 Földrajzi tényezők
 Geopolitikai helyzet
 Demográfia
 A társadalom fő tevékenysége a történelem során
 Történelmi tényezők
 Stb.

Hendry, Joy: Understanding Japanese Society

 Szociál-antropológiai megközelítés
 Nihonjinron
 Ruth Benedict: Krizantém és kard
 Rizstermesztő társadalom 
 rituális, esztétikai, kozmológiai aspektusai: magyarázzák a hierarchikus társadalmi
felépítést és a szociális kapcsolatok napi alakulásának jellegét -> funkcionális
hierarchia
 Ie: japán családrendszer intézménye
 kontinuitás, szakmához, foglakozáshoz kötöttség, nincs individuális javadalom, aki
részt vesz részesül javaiból, szégyen csoportra: kirekesztés, fej: teljes felelősség
minden tagért, „less love, but duty, konfucionista értékek: lojalitás, nem csak vérségi
kötelék, „individual”s family should come 2nd”
 Dózoku: ie-k gazdasági alapú kooperációja
 Ie rendszert Meiji Ptk. eltörli, de sok értelemben megmarad 
 Vállalatok is hasonló kötelékek alapján alakultak ki, szerveződtek
 Uchi and Soto (fizikai és virtuális kint és bent), kegare
 Tatemae and honne (inside and outside the house) (kao-kokoro, kuchi-hara)
 Wa: vita elkerülése, bocsánatkérés, önösség kerülése, reciprocitás
 Hierarchia 
 kor, nem, folytonos tagság, nem személyes előnyökről, vagy hatalomról szól: 76),
bizonyos egyenlőséggel jár, nem tudunk viszonyulni, ha nincs meg, ki hol van a
ranglétrán (névjegykártya), hierarchia relativitása, kétoldalú kapcsolatok)
 Másság nem vonzó (iskolai képzés)
 Group membership (óvoda, iskola, falusi közösségek: adószedés, rizstermesztés, biztonság
stb.) , 
 kojinshugi/individualizmus nem érték, kosei/kiemelkedőség esetleg igen
Nakane szervezeti modellje: (Hendry:86.)
 A alatt B és C – milyen lehetne még?
 Team-leader alatt Subordinate 1. (alatta Sub-Subordinate 1. és 2.) és Subordinate 2.
(alatta Sub-subordinate 1 és 2.)
 Tehetség helyett szolgálati idő
 Nyelvben megmutatkozó státusz
 „Wrapping”
 Family businness, KKV, large companies

Japán társadalom és a japán szervezetek:

 島国 (shimaguni / szigetország)
 単一民族 (tan’itsu minzoku/egyvérű nép, mindenki egyforma)
 中流意識 (Chuuryuu ishiki/középosztálytudat)
 高い人口密度(takai jinkou mitsudo/népsűrűség nagy)
 +képi kultúra (írásjegyek)
 3. Bevezetés a japán politikába
Alapinformációk:

 Japán államforma: Alkotmányos monarchia /Constitutional Monarchy / 立憲君主制 

(Rikkenkun shusei)
o Alkotmány 1947
 Törvényhozó szerv: Országgyűlés/ National Diet/ 国会 (Kokkai)
o Alsóház-Képviselőház/House of Representatives/ 衆議院 (Shūgiin)
o Felsőház-Tanácsosok Háza/ House of Councillors/ 参議院 (Sangiin) 
 Végrehajtó szerv: Kormány/Cabinet/ 内閣 (Naikaku)
o Miniszter elnök/ Prime Minister/ 内閣総理大臣 
(Naikaku Sōri Daijin): Suga Yoshihide
 Igazságszolgáltatás: Legfelsőbb bíróság/ Surpeme Court/ 最高裁判所 - Saikō-Saibansho
o Alkotmánybírósági jogköre is van

Politika:

 Politika: „A politika lényegét és rövid definícióját akként határozhatjuk meg, hogy a politika

érdek által meghatározott, célokat követő és akaratlagos tevékenység, amely a hatalom
megszerzésére irányul.” (Bihari 2013)
o Belpolitika /Domestic Politicy /国内政策(Kokunai seisaku): Belpolitikának azon
kormány döntések, törvények, intézkedések és határozatok összességét értjük,  amik
az országhatárain belüli ügyeket érintik. 
o Külpolitika / Foreign Policy / 外交政策 (Gaikō seisaku): Külpolitikának pedig
mindazt, ami az ország nemzetközi szintű ügyeit hivatott igazgatni. 

Történelmi áttekintés
1. Meiji Restaurációtól a megszállásig
 Meiji restauráció (富国強兵/ Fukoku Kyouhei – Gazdag ország, erős hadsereg)
o Egy virágzó, prosperáló ország építése
o Az ország megvédése idegen megszállástól
 Japán útkeresés a második világháborúban csúcsosodik ki
o Nem is Nyugati de nem is igazán Ázsiai (később ez vezet a Híd szerephez)
o Tekintélyt és biztonságot csak hódítás árán szerezhet
o Vesztes oldalon fejezi be a háborút
 Hátramaradó kérdések-problémák:Vigasznők (Comfort women),Nankingi
mészárlás (Nanjing Masacre), Koreai kényszermunkások (Force labourers)
 Elszenvedett kár: Hiroshima és Nagasaki + Tokió bombázása
o Japán megszállás alatt
2. Alkotmánytól 1955-ig
 Megszálló hatalmak két célja: demilitarizáció és demokrácia építés
o ennek egyik fő lépése: új alkotmány létrehozása
 Matsumoto Jouji vezette az alkotmányos problémák tanulmányozására létrehozott Bizottságot
(1945. októbere, 20 nap alatt)
o elvetik Matsumoto javaslatát, mert túl konzervatív
 1946. februárjában 25 tagból álló bizottság 6 nap alatt dolgozza végül ki a tervezetet
o parlamenti vita során 30 módosítás, augusztusban elfogadják
 1947. májusban lép életbe
o rugalmatlan= alsóház – felsőház – népszavazásnak is el kell fogadnia, ha módosítani
szeretnék -> ezért inkább újraértelmezik, mint módosítják
 9. cikkely: béke, demilitarizáció (hadsereg korlátozása, a háború nem eszköz nemzetközi
konfliktusok megoldására)
o 1946 augusztusától már más az USA politikája, Nixon elnök (1953-ban) elhibázottnak
titulálja a 9. cikkelyt
o -> Alkotmány újraértelmezése szerint engedélyezett a minimális önvédelem, így
megalakul az Önvédelmi Haderő 1954. júliusában
3. 1955-ös rendszer felemelkedése
 1955 novemberében megalakul a Liberális Demokrata Párt (自由民主党 – Jiyuu
Minshutou vagy röviden 自民党-Jimintou) – USA támogatásával
 1958-ban LDP kerül többségbe a Japán Szocialista Párttal szemben (JSP) – egészen 1993-ig
marad kormányon
 1960-ban módosításra kerül az 1951es szerződés Japán és az USA közt (Kishi Nobusuke)
o Tüntetések és nagy ellenzéki ellenállás -> végül ellenzék nélkül fogadják el
o Saját pártján belül is kritizálják
 Kishi Nobusuke utáni két miniszterelnök: Ikeda Hayato és Satou Eisaku a gazdasági
növekedést helyezte előtérbe és elkerülte a közvéleménnyel tartó konfliktust
o Ikeda Hayato: bevételek duplázása 10 éven belül
 1964-re Japán már a 3. legnagyobb gazdasági hatalom (USA, Oroszország után)
 1965-ben normalizálódik a kapcsolat Dél-Koreával
 1969-ben Nixon beleegyezik Okinawa visszacsatolásába (’72-re realizálódik)
 1972-ben Tanaka Kaukei miniszterelnöksége alatt megkezdődik a Japán-kínai kapcsolatok
normalizálása
o 1978 ODA (Overseas Development Aid - fejlesztési) támogatás Kínának
o Japán-Kínai békeszerződés aláírása
 rendszer aranykorszakához még: Nakasune Yasuhiro 1982-7. energetikus vezető
o G7 találkozó is Japánban
o javított a Japán-Kínai és Japán-Szovjet bilaterális kapcsolatokon
o Japán és USA biztonságpolitikai szövetség, mint Elsüllyeszthetetlen hadihajó
(Unsinkable Aircraft Carrier)
4. 1955-ös rendszer bukása
 1986: Doi Takako veszi át a JSP vezetését (nő), a párt népszerűsége ismét nő
o sikerül egy adóemelést megakadályoznia
o 1990-es választások után egyesek látni vélték a kétpárt rendszer visszatérését
o Az Öböl háború okozta vita során a többi párttól elszigetelődik, végül kivonulnak a
megoldás tárgyalásáról -> negatív visszhang - 1991.: Doi lemond a párt vezetéséről,
így az ő hozta népszerűség is eltűnik
 Kaifu Toshiki (a nép embere-alak) kormánya néz szembe az Öböl háború okozta nemzetközi
helyzettel
o csak pénzügyi támogatást adna -> nemzetközi negatív visszhang, 1991. nov. lemond
 Végül Miyazawa Kiichi kormánya fogadtatja el a PKO törvényt
o emellett: az alsó ház választásának megreformálása és a kampánytámogatások
átláthatóbbá tételét tűzte ki céljául
o Kanemaru Shin politikai botránya (nagyobb összegett fogadott el a kampány során)
 1993. júliusában előrehozott választások
 Augusztusban egy nyolcpárti koalíciós kormány alakult Hosokawa Morihiro
miniszterelnöksége alatt
o Nagy elvárások a kormánnyal szemben
o Az egyetlen eredménye: alsóházi választási rendszer reformja lett, ami bevezette a
hibrid: listás és egyéni jelöltes választást
5. 1993-tól Koizumig
 A nyolcpárti koalíció felbomlik
o Hosokawának áprilisban le kell mondania, sikkasztási ügy miatt
 Murayama miniszterelnöksége alatt az LDP újra koalíciós kormány tagja (Felkelő nap
zászlajának engedélyezése, kötelező himnusz)
o összeomlik a párt Murayama körül, lemond
 1996: Hashimoto Ryutarou lesz a miniszterelnök, majd 1997 januárjától a visszatérő tagokkal
az LDP ismét többségbe kerül
o 6 pontos reformot hirdet (Az új Japán alaprajzai könyvre épül):
 minisztériumok számának csökkentése, miniszterelnök hatalmának erősítése,
 költségvetési reformok a deficit csökkentésére,
 társadalombiztosítási rendszer reformja,
 japán gazdaság revitalizációja,
 pénzügyi reform a rendszer liberalizálása érdekében,
 oktatási reform (liberalizálni és decentralizálni), előtérbe helyezni az
elitoktatást és az individualizmust
 Azonban a kivitelezés már Obuchi Keizou-ra marad, aki az Ozawa vezette Liberális Párt,
Koumeito és LDP koalíciós kormány miniszterelnöke
o Kormányzati reformokat elfogadják
o Költségvetést hamarabb fogadják el, mint bármikor 1945 óta
o Sikerül nagyobb ellenállás nélkül elfogadtatni a Parlamentben a szorosabb
együttműködést Japán és az USA közt biztonsági kérdésekben
o Obuchi meghal
 Mori Yoshihiro veszi át a vezetést 2000 áprilisában – nem népszerű
6. Koizumitól Napjainkig
 Mori lemondása után Hashimoto és Koizumi Junichirou száll harcba -> Koizumi kerül ki
győztesen
 Koizumi későbbi sikerei nagyban köszönhető a Hashimoto Obuchi reformoknak
o Centralizált döntéshozatal
o Kabinet Hivatal személyzetének megnövelése, hatáskörének letisztázása
o Kabinet központú diplomácia váltja fel a Külügyminisztérium irányította korábbi
rendszert
 Elrabolt Japán állampolgárok ügye – É-Koreával elindítani a tárgyalásokat
sikerül, 5 ember visszatér
 Afganisztán és Irak kérdése: Önvédelmi Haderő részt vesz (Öböl háborúból
tanulva)
 2006-ban visszavonul
o Kaoizumi után 2006-9 között három miniszterelnök: Abe Shinzou, Fukuda Yasuo,
Asou Tarou – nem stabil helyzet
o 2009-ben megint elveszíti az LDP a választásokat és a Japán demokrata Párt nyer
 Hatoyama Yukio megpróbálja elköltöztetni a Futema bázist Okinawáról,
sikertelenül -> Usa nem megy bele -> lemond
  Kan Naoto elnöksége alatt történik a kínai halászhajó és a Japán Parti Őrség
incidense (meghal egy kínai állampolgár) -> rosszul kezeli a párt, illetve a
nagy 2011-es földrengés, tsunami
o 2012-ben ismét az LDP nyer Abe Shinzou vezetésével, aki egészen 2020
szeptemberéig marad hivatalban
o Új miniszterelnök: Yoshihide Suga

Lehetséges kutatási szempontok

 Lehet szakpolitikai szempontból

o Milyen változásokon ment keresztül?
o Összehasonlító elemzés: időben vagy térben?
o Kik az érdekelt felek (stakeholder) egy-egy törvény meghozásában?
 Párt-politika
o Milyen politikai irányelveket vallanak az egyes pártok
o Ki a szavazó bázisuk, Milyen érdekszervezettekkel álnak kapcsolatban
o Ezek milyen módon befolyásolják a döntés hozatalt?
 Fontos személyek
o Milyen módon befolyásolta az ő életük bizonyos fontos döntések meghozatalát?

Forrásanyagok
 Újságcikkek
 Minisztériumi honlapok
 Törvények
 Hivatalos Sajtóközlemények/ Sajtókonferencia
 Hivatalos dokumentumok
 Beszédek
 Parlamenti viták szövegei
 Interjúk
 Fókusz csoportok
 Statisztikai adatok
 Kérdőívek

Esettanulmány – Nemzetközi kapcsolatok

 Nemzetközi Kapcsolatok diszciplína néha része a Politikatudománynak, de gyakran önálló
tanszék. 
 Az államközi kapcsolatok alakulásával foglalkozik, a nemzetközi rendszer működését
vizsgálja és ezekhez alakít elméleteket. 
 Három nagy elméleti iskola: Realista, Liberális és Kritikai 
o Mind a három iskola bizonyos ontológiai és episztemológiai megkötéseket hoz
magával
 A következő diákon nagyon röviden meg
 Néhány kikötés
o Konstruktivista szempont: Normák, eszmerendszerek (demokrácia, emberi jogok)
pont olyan fontosak, mint a fizikai képességek (Hadsereg, hadiipar, atomfegyver)
 Tehát nem ugyanaz, ha az USA fejleszt atombombát, mintha az autokratikus
É-Korea teszi ugyanezt
o Az állomok én képe (Identity) szintén meghatározó szerepet tölt be abban, hogy
milyen célokat tűznek ki az államok maguknak és milyen eszközöket tartanak
megengedhetőnek annak elérésére.
Csekk könyv diplomáciától Kambodzsáig

 Kiindulási pont: Irak megszállja Kuvaitot 1990 Augusztus 2-án, Amerika felszólítja Japánt
hogy a katonai beavatkozásra kerül sor fizikailag is jelen kell lennie a régióban a konfliktus
megoldása érdekében. 
 Probléma: Az SDF törvény és alkotmány értelmezés az SDF működését az ország határain
belülre korlátozza
 Spoiler!
 Nem fog sikerülni időben elfogadtatni a törvényt az Öböl háború befejezésig ami a
nemzetközi sajtóban is érzékelhető kritikát von maga után Japánnal szemben
 1992 Juliusában sikerül végül az eredeti törvény módosított verzióját elfogadtatni amit
röviden PKO Law (PKO 協力法/ PKO-Kyōryokuhō)-nak szoktunk hívni ami végül
felhatalmazza az SDF kötelékébe tartozókat békefenntartó missziókban való részvételre.  Az
első békefenntartó misszió Kambodzsában még az év októberében megtörténik.

Elmélet

 Célja: Tesztelni, hogy hogyan képzik az államok az én képüket

 Hipotézis: Az államok tárgyalási folyamat során képzik az én képüket, a modellt William
B. Swan (social-psychology) személyekre kialakítót Identity negotiation modelljére épül 
  Változás az elvárásokban az állam felé/újfajta vislekedésforma elvárása -> kifejeződik egy másik
állam részéről pl.

5. Japán irodalom és társadalom

Mit nevezünk japán irodalomnak?

 日本文学: Japán, mint ország (nemzetállam) irodalma
 modern kifejezés
 kanaírásmód
 Kana 仮名 Heian-korban a kínai karakterek egyszerűsödéséből kialakult japán
írásrendszer, részei a hiraganaés a katakana
 
egykor megszállás alatt lévő területek (Koreai, Taiwan) is?

japán kisebbségek irodalma?

kanbunben íródott irodalom
 Kanbun 漢文 A korszak linguafranca-ja, vagyis az Ázsiában közös
kommunikációs csatornának számító klasszikus kínai nyelven írott szövegek.
 wakankonkobun
 Kakankonkoobun 和漢混交文 kínai-japán kevert írásmóddal íródott
szövegek, a mai letisztult japán írásrendszer előtti nyelvállapotot tükrözi.
 国文学: az „ország” irodalma
 国学 kokugaku által
 Kokugaku 国学 Az Edo-korban a nemzeti hagyományok tanulmányozására
született tudományág, filozófia, vallás és nemzeti irodalom megszilárdulása
köthető hozzá.
 erős nemzetállamiság
 a „kanonikus” irodalmi szövegek kijelölése –ezek főként kanairodalom művei
 日本語文学: Japán nyelven íródott irodalom
 újszerű, 21. szd-i elnevezés, lásd: hibriditása japán irodalomban

Műfajhierarchia

Irodalomtörténeti áttekintés
 Ókor 上代
 első írásos emlékek
 Nara-kor végéig tart
 krónikák:
 Kojiki 古事記 712.
 Régi dolgok feljegyzése”
 uralkodó parancsára, belső használatra
 sintó vallásban kulcsfontosságú
 kanjikkal, ám japán szemantikával íródott(zöld részek csak hangot
jelölnek!)
 Nihonshoki 日本書紀 720.
 alapja kínai klasszikusok (Wenxuan)
 japán, mint állam demonstrációja külföldre (Kína)
 klasszikus kínai nyelven
  sok idézet klasszikusokból („Egy krónika szerint”)
 a mai shintō 神道 vallás eredetmítoszai (elbeszélői hagyomány érződik)
 Fudoki 風土記 szövegek, melyek 1-1 provincia sajátosságait írják le
 Manyōshū 万葉集 759.
 „Tízezer levél gyűjteménye”
 Manyōgana!
 Kagura 神楽 tánc –a dráma előfutára
 Tanka 短歌
 "rövid vers"
 Sajátos japán műfaj (tehát waka 和歌 műfaj, v.ö: kanshi 漢詩, vagyis kínai
vers)
 5-7-5-7-7
 A modern irodalomban újra felértékelődik
 Híres tanka-költők: Yosano Akiko, Ishikawa Takuboku, Masaoka Shiki,
Kitahara Hakushū
 Kora középkor 中古
 A kultúra ma ismert elemeinek nagy része ebből a korból származik! (teaszertartás,
kalligráfia stb.)
 Heian-kori irodalom jellemzői: ma „sajátosan” japánként hivatkozunk rájuk
 Kanonizált irodalom ma főként kana-irodalom-női írók prominens jelenléte
 Arisztokrata irodalom: az irodalom művelői a nemesi rétegbe tartoznak (császár,
udvarhölgyek, ill. buddhista szerzetesek)
 Nemek elszeparálódása az arisztokráciában - az irodalom kiemelt fontosságú
 Waka kialakulása
 Waka 和歌: „japán vers”, több műfaj együttes neve, 57577 mora, s ezek
variációiból építkezik.
 Monogatari irodalom kialakulása
 „japán klasszikus regény"
 A japán irodalom első, hosszabb terjedelmű epikus fikciós műfaja, az európai
irodalomban az eposzhoz hasonlíthatjuk
 Rendkívül sok válfaja van (pl. uta monogatari, gunkimonogataristb.)
 A lírai betétek elengedhetetlen részei
 Híres monogatarik: Genjimonogatari, Heikemonogatari, Taketorimonogatari,
Isemonogatari
 Zuihitsu(esszé) irodalom
 Zuihitsu 随筆: buddhista filozófiai hatásra kialakuló, melankolikus-
vallomásos esszé (epikus műfaj), melyben a wabi-sabi és mujō esztétika
megjelenik (fő kor: középkor).
 Nikki(napló) irodalom
 Jellemző művek:
 Iroha vers
 Irohauta いろは歌: híres japán vers, melyben minden hang (mora)
egyszer szerepel. Manyōganábaníródott, ma gyakran használják
felsoroláskor listajelként.
 Genjimonogatari 源氏物語
 Kokinwakashū 古今和歌集
 Makurano sōshi 枕草子
 Taketorimonogatari 竹取物語
 Háborús időszak -> gunki monogatari megjelenése (Heikemonogatari 平家
物語, Taiheiki 太平記)
 Wakan konkōbun 和漢混交文 kialakulása
  Hyakuninisshū 百人一首: 100 költő egy-egy híres verse később a karuta
japán kártyajáték alapja
 Remete-irodalom (Hōjōki 方丈記, Tsurezuregusa 徒然草) –a zuihitsu irodalom
továbbélése
 Nō 能劇 dráma megjelenése
 Renga 連歌(lírában) fénykora
 Renga 連歌: láncvers; uta-bajnokságokon és összejöveteleken több költő által
egy tematikára megkomponált, hosszú lírai műfaj, amelynek első része
leválik, ez lesz később a haiku.
 Irodalom közösségi szerepe!
 ->az irodalom elérhetővé válik a vidéki nemesi rétegben, s a dráma-fogyasztók tábora
a nép körében is elterjed
 Kora újkor 近世
 Edo-kor irodalma
 Sakoku 鎖国(Japán izolációja)
 Shinōkōshō 士農工商 társadalom (szamuráj, földművelő, iparos, kereskedő) minden
rétege képviselteti magát az irodalomban
 Fadúcos nyomtatás-a kultúra szabadon terjeszthető
 Terakoya -> szinte mindenki képes kanát olvasni -> kanairodalom boom-ja
 Triumvirátus:
 Líra: Matsuo Bashō 松尾芭 haiku
 Próza: Ihara Saikaku 井原西鶴 ukiyozōshi
 Dráma: Chikamatsu Monzaemon 近松門左衛門
 Parodisztikus műfajok
 Haiku-költészet
 a japán renga, vagyis láncversek kezdő „strófájából” alakult ki
 Emelkedett hangvételű, komikus párja: a senryū
 5-7-5
 Évszakszó, vágószó, természeti kép, végén: csattanó
 Híres haiku költők: Matsuo Bashō, Kobayashi Issa, Yosa Buson, Masaoka
Shiki
 Kana-zōshi(kanávalíródott könyvecskék)
 Témájában: tsū(a „menő” stílus), giri-ninjō(kötelesség/érzelmek)

Japán irodalom sajátosságai

 műfajhierarchia
 mint a kultúra tükre
 Idegen behatások és „japános” jelleg szintézise: kínai hagyományok és japán
hagyományok békés együttélése, keveredése (v.ö.: shintóés buddhizmus együttélése)
 Természet képeinek hangsúlyos jelenléte (v.ö: tsukimi, hanami, kōyō)
 Boldog érzelmek helyett inkább az empátia, a melankólia megjelenése
 Irodalomban (többek között) társadalmi problémák megjelenése

Irodalmi áttekintés folytatása

 Modern 近代
 Felvilágosodás eszméi(bunmeikaika 文明開化)
 Bezárkózási politika vége
 Modernizálódó társadalmi közeg, nyugati behatás
 Nyugati értelemben vett irodalomfelfogás
 Regény 小説 megszületik (Shōsetsu)
  Regény (európai műfajjal megegyezik, talán rövidebb terjedelmű)
 A regény szó tükörfordításaként alkották meg a fogalmat (lásd: modern-kori
 Híres modern japán regényírók: Natsume Sōseki, Tanizaki Jun’ichirō, Mori
Ōgai, Dazai Osamu, Mishima Yukio, Kawabata Yasunari, stb.
 Genbunicchi 言文一致: beszélt és írott nyelv egységesítése
 Politikai irodalom (szemben a Tokugawa-korral –kinseiirodalomban, ahol tabu volt a
sógunátus)
 YanoRyūkei: 4 nyelvi stílus az irodalomban
 Kanbun(hősies és dicső szövegek megírására)
 Wabun(lágy és elegáns szövegek megírására)
 ōbun-chokuyaku(részletes és precíz szövegek megírására)
 Zokugo-rigen(hősies és dicső szövegek megírására)
 Magas és populáris irodalom elkülönítése
 Ryūkeitámogatja a ryōbun-taiformát (kvázi ma használt nyelv)
 Modern regény megteremtése: TsubouchiShōyō 坪内逍遥 ShōsetsuShinzui 小説神
髄
 Első modern regény: Futabatei Shimei 二葉亭四迷 Ukiyogumo 浮世雲
 A korban fontosak még:
 Női emancipációs mozgalom
 Proletármozgalom
 Egyetemek megalapítása (Horváth Dávid előadása)
 Nihonjinron(Horváth Alíz)
 Nihonfūkeiron
 Első „igazi” japán nyelvész, UedaKazutoshi(Hidvégi Zsófia)
 Nyelvújítási mozgalom

A modern japán irodalom témakörei és írói

 Két legnagyobb horderejű szöveg: Natsume Sōseki Kokoro-ja és Dazai Osamu Ningen
Shikkaku-ja
 Nobel-díjas írók (már a posztmodern korba tartoznak)

 Motívumok
 Ezen túl a modern irodalom legnagyobb motívumai:
 modernizáció megjelenéseként a ressha 列車(gőzmozdony) megjelenése
 risshinshusse 立身出世(a meiji-kori karrierépítés és a ranglétrán való lépegetés)
 a risshinshusse szembenállása az érzelmekkel és a privát élettel
 az edói értékek, a hagyomány és az új értékek szembenállása (egy regényen belül
jellemzően két külön karakter képében)
 a nők új szerepének megjelenítése (ryōsaikenbo 良妻賢母, vagyis jó feleség, bölcs
anya), karrierépítés
 az újonnan megkonstruált családrendszer(ie 家)
 Írók
  Mori Ōgai 森鴎外
 Tanizaki Jun’ichirō 谷崎潤一郎
 Masaoka Shiki 正岡子規
 Natsume Sōseki 夏目漱石

Natsume Sōseki: Kokoro

 az íróról
 Natsume Kinnosuke néven született, a Sōsekit barátja, Masaoka Shiki adta neki
 Jómódú család
 Meiji-kori, magas iskolázottság
 Tokiói Császári Egyetem, angol szak
 Shikoku, középiskolai angol tanár -> Kumamoto
 Ösztöndíj Angliába
 Visszatérése után: Tokiói Császári Egyetem, angol szak tanára
 Irodalomtudományos munka: pl. Bungakuron 文学論
 Pszichológia ->tudatfolyam-regények
 Az érzelmek intenzitása és a tudatos (ill. tudattalan) folyamatok megjelenítése
fontos
 Asahi Shinbun 朝日新聞, újságíró
 49 évesen belső vérzésben elhunyt
 Író és irodalomkritikus, a japán tudományos élet egyik központi alakja, a jövő
írógenerációjának kinevelése (irodalomkritikusként)
 Mind klasszikus kínai és japán, mind modern nyugati irodalomban remekelt
 Leghíresebb művei:
 Wagahaiwanekode aru 吾輩は猫である
 Kokoro こころ
 Bocchan 坊ちゃん
 Kokoro: Nyugati japanológiában is a legismertebb műve
 Japán kötelezők között legnagyobb számban eladott mű
 2. „trilógia” utolsó műve
 Modern japán nyelven
 3 rész「私は常にその人を先生と呼んでいた。」
 cselekménye:
  Hagyomány és modernitás ütközése
 Tokióba felköltözés, egyetemi diák karaktere (sajátosan Meiji!)
 Sensei karaktere - hasonlóság a pszichológiai regényekkel
 Autó és vonat szimbolikája
 Jelenet a halálos ágynál
 Gazdag karakterszimbolizmus
A kor összefoglalása
 Társadalmi feszültség: „új” és „régi” értékek között
 Hirtelen modernizálódó ország, nyugati behatások erősek
 Külföldi kutatóutak (Anglia, Németország, Amerika stb.)
 Művekben explicit megjelennek a pszichológia, politika, vallás, filozófia problémái
Irodalmi ágazatok -Meiji
 Modern 近代
 Nyugati értelemben vett irodalomfelfogás
 Regény 小説 megszületik
 Regény több fajtája is megszületik, irodalmi ágazatokra (ryūha 流派) osztható stílus,
téma, befogadóra tett hatás alapján
 Irodalmi csoportosulások (kessha 結社)
 nyugati mintára
 realizmus: shajitsu shugi 写実主義(TsubouchiShōyō, FutabateiShimei)
 klasszicizmus: gikoten shugi 議古典主義(Ken’yūshairodalmi ágazat) –stílusában
inkább realista
 „idealizmus” –idealizált kép a világról, a múlt megszépítése: risōshugi 理想主義
(Kōda Rohan, Higuchi Ichiyō)
 romantika (irodalmi értelemben vett!): rōman shugi 浪漫主義(KōdaRohan,
IzumiKyōka, KunikidaDoppo)
 naturalizmus: shizen shugi 自然主義 (Shimazaki Tōson, Tayama Katai, Tokuda
Shūsei)
 antinaturalista: hanshizenshugi 反自然主義 (Kōtōhaágazat; NatsumeSōseki-Kokoro)
 Ken’yūsha 硯友社
 az első japán irodalmi társaság, a korban minden jelentősebb író/költő kapcsolatba
kerül vele
 folyóirat: Garakuta Bunko 我楽多文庫
 kísérlet új irodalmi kifejezésre
 alapítók Ozaki Kōyō 尾崎紅葉, Yamada Bimyō 山田美妙
 írók: Ozaki Kōyō, Izumi Kyōka,
 sokszor sikertelenek → visszanyúlnak a régi irodalomhoz is, pl. Ihara
Saikakut„újrafelfedezik” (az ő műveiben nagyon valósághű leírások vannak, amire
példaként tekintenek)
 Shirakaba 白樺
 1910-től 1923-ig adták ki folyóiratukat, a névadó Shirakabát. A tokiói Gakushūin
iskolában
 A csoportban fő értéknek az idealizmus, humanizmus, individualizmus számított
 Expresszionista kifejezésmód
 japán népi művészet (egyeseknél)
 az én-regény watakushi shōsetsu vagy shishōsetsu 私小説 kialakítása
 Írók: Shiga Naoya
 Tanbi 耽美
 esztéticizmus;
  folyóirat: Mita Bungaku 三田文学
 az irodalom szépsége nem a mondanivalójában, hanem a kifejezésmódban van
 nyelv öncélú szépsége, fantáziavilág megalkotása, stilisztikai tökéletességre törekvés;
hagyományos japán értékek és a nyugati irodalom vegyítése
 naturalizmussal ellentétben alakult ki
 írók: Tanizaki Jun’ichirō 谷崎潤一郎, Nagai Kafū 永井荷風,
Irodalmi stílusirányzatok – Taishou
 antinaturalizmus: hanshizenshugi 反自然主義(Tanbiha!: TanizakiJun’ichirō, NagaiKafū)
(Shirakabaha!: ShigaNaoya, MushanokōjiSaneatsu, ArishimaTakeo)
 újrealizmus: shingenjitsushugi 新現実主(Shinshichō(Kisekiha)
 proletár irodalom: puroretaria bungaku プロレタリア文学
 Shinshichō 新思潮
 Irodalmi magazin neve
 Akik itt publikáltak, automatikusan „befogadást” nyertek az irodalmi életbe
 Nem lehet egységes stílust észrevenni -inkább az irodalmi magazinok kanonizációs
ereje észrevehető!
 Írók: Akutagawa Ryūnosuke(klasszicizáló esztéticizmus), Tanizaki
Jun’ichirō(dekadencia), Kawabata Yasunari
Irodalmi stílusirányzatok -Shōwa
 Énregény virágzása
 A korszak elején erősödő nemzeti felhang
 Kommunista eszmék ugyanúgy, mint a nemzetállamiságot hangsúlyozó eszmék
 Háborús regények (II. vh)
 Nagy csalódás időszaka, új identitás megteremtése
 a korszak vége már a kortárs részbe hajlik, lehetetlen egységesen beszélni róla
 Nobel-díjasok!
 Shinkankaku 新感覚•„új észlelés” irodalma
 Az avantgarde irodalmi mozgalmak (főként dadaizmus) hatására, a japán
irodalomban eluralkodó „énregényeket” meghaladó ág
 A nyelvi kifejezőképesség új lehetőségeit keresik
 Yokomitsu Riichi kritikusa használta először ezt a fogalmat, ebből lett az
„irányzat”
 Bungeijidai újsághoz kapcsolódik
 Írók: Yokomitsu Riichi, Kawabata Yasunari

6. Japán nyelv és társadalom

Japán nyelvészeti alapok
 Kokugo gaku 国語学
 (saját) országnyelv vizsgálata, belső vizsgálat (émikus), filológia = (régi) szövegek
vizsgálata
 irodalom, filozófia, történelem Motoori Norinaga (XVIII.sz)Nihondzsin ron 日本人
 Nihongo gaku 日本語学(gengo gaku 言語学）
 külső vizsgálat, kívülálló, (modern, nyugati)
 Fonetika, fonológia, morfológia, szintaxis, dialektológia stb.
NYELV ÉS TÁRSADALOM
 (Nyelvi determinizmus) Nyelvi relativizmus:(Földrajz) Társadalom és kultúra (meghatározza)
befolyásolja a nyelvi struktúrát-fonémák elkülönítése-mennyiségi koncepciók-színek-
igeidőkNyelv, mint rendszer, nyelvi gondolkodásVilág felfogás (környezet)