1

Migráció és diaszpórák
Indiai diaszpóra a Dél-Afrikai Köztársaságban
 2
1.1. Bevezetés
India jelenlegi népessége: 1 337 174 801. 1 A második legnépesebb diaszpóra a világon,
közvetlenül a kínai után az indiai. 5 kontinensen, 110 országban, együttesen több mint 27 millió
indiai vagy indiai származású lakos él. Gazdasági hatásuk és politikai befolyásuk a kibocsátó,
illetve a befogadó állam esetében is figyelemre méltó.2
Bár a migrációs folyamatok rendkivül sokféle indokkal indulhatnak el, vannak közös
vonások. A kérdéskört számosan kutatták, külön szakterületté vált a migráció kutatás.
Előadásomban csak vázlatot kívánok adni a migráció kérdésköréről, teljességre nem törekedhetem.
Az etnopolitikai kérdésekre az előadás második felében térek ki, Dél-Afrika példáját bemutatva,
kiemelt figyelmet fordítva az apartheid időszakára.

1.2. Dolgozat felépítése

Dolgozatom első részében a migráció, diaszpóra, etnikai tisztogatás, erőszakos kitelepítés
fogalom használatát tisztázom. Ezután a migrációs elméletekről teszek rövidebb összefoglalást. Az
elméleti-fogalmi meghatározás után egy konkrét példán, az indiai diaszpórán keresztül mutatom be
a migrációt és a diaszpóra létet.
Elsőként indiából elvándoroltak három jogi kategóriáját mutatom be majd történeti
áttekintést adok két csoportra osztva a kivándorlási hullámokat és röviden az Indiai kivándorlás
történetét is bemutatom. A diaszpóra politikai, gazdasági szerepére is vizsgálom. A diaszpórákkal
való kapcsolat fejlesztésének példáját is kiemelem, olyan kérdésekre kitérve, mint a kettős
állampolgárság, tudományos és kulturális kapcsolatok erősödése, és a diaszpróra mint piac
jelentősége. Kiemelten foglalkozom a Dél-Afrikai Köztársaságban lévő diaszpóra helyzetével.

1.3. Fogalmak
1.3.1. Migráció
Latin eredetű szó, amelynek jelentése vándorlás, helyváltoztatás, elvándorlás, elköltözés; a
lakosság tömeges lakóhelyváltoztatása egy országon belül vagy áttelepülése egyik országból a
3
másikba. Részletesebben: A vándorlás egyéni vagy csoportos akarat eredménye, amelyet az
általános társadalmi, gazdasági, politikai folyamatok, az egyéni szándék és a mindennapok
történései együtt, egyszerre határoznka meg.4
1
http://nepesseg.population.city/india/ (Letöltés: 2017.02.26.)
2
Szalai Éva Emese: Indiai migrációs folyamatok és az indiai diaszpóra. In. Szerk: Tarrósy István – Glied Viktor –
Vörös Zoltán: Migráció a 21. században. Publikon Kiadó, Pécs, 2016. 141 o. Továbbiakban Szalai (2016)
3
Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014.
4
Rédei Mária: Mozgásban a világ. A nemzetköz migráció földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2007. 13 o.
Idézi: Tarrósy István: Elméleti megfontoslások a nemzetközi migrációs tendenciák megértéséhez. In. TARRÓSY-
 3
"A migráció az emberi történelem során mindenkor jelen lévő népmozgalom, amelynek
során kisebb vagy nagyobbszámú népesség földrajzi tekintetben elmozdul, átmenetileg vagy
véglegesen szálláshelyet, települési területet változtat.
A fogalom egyfelöl a meghatározott területről való kivándorlás, másfelől egy másik területre
való bevándorlás teljes esemény- és hatástörténetét, valamint mechanizmusait öleli fel. Elemeinek,
részeinek tekinthetjük: a vándorlást (utazás) közbeni jellemző eseménysorokat: az új területen
történő letelepedést, a rendszerint számszerüleg fölényben lévő honos népességgel kialakuló egyéni
és csoportos kapcsolatokat, a bevándorlók belső kapcsolatrendszerének szerveződését, honos
népességnek a jövevényekhez való viszonyát, saját belső viszonyaiban a migráció eredményeként
létrejött változást, a bevándorláshoz rövid és hosszútávú alkalmazkodást, az igazgatási és rendészeti
feladatok ellátását, bevándorlás-politika kialakítását."5

1.3.2. Diaszpóra
Fogalma koronként változik. A kifejezés a görög diaperiein szóból származik, amely a dia
(maghok), illetve a spereien (elvetés, szétszórás) összetételből áll. A diaszpóra szót eleinte csak a
zsidó diaszprórákra használták, az 1960-as és 1970-es évekre a jelentése kibővült, egyre inkább
szolgált az afrikai, örmény, ír végül a palesztin kivándorló/menekült közösségek leírására.
Napjainkra tovább bővült a tartalma, gyűjtőfogalomként jelenik meg: politikai menekülteket,
száműzötteket, bevándorlókat, hazátlanokat, etnikai és vallási kisebbségeket értettek alatta.
Összeségében azonban asz embereket vagy embercsoportokat hívták így, akik valamiben
különböztek a fogadó ország lakosságától.6

1.3.3. Etnikai tisztogatás

A tisztogatás során etnikai hovatartozásuk miatt embereket vagy egész embercsoportokat
erővel vagy megfélemlítéssel arra kényszerítenek, hogy otthonukat elhagyják. Ilyen módon
etnikailag homogén közösség létrehozása a cél. Pl: a volt Jugoszlávia a területén. 7

1.3.4. Erőszakos kitelepítés

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) meghatározása szerint: "ha valaki vagy valakik
GLIED-VÖRÖS (2016) 11 o.
5
Póczik Szilveszter: A nemzetközi migráció tendenciái a 20. és 21. században elméleti és történelmi nézőpontból
In.Póczik Szilveszter – Dunavölgyi Szilveszter: Nemzetközi migráció – nemzetközi kockázatok. HVG-ORAC,
Budapest, 2008. 78-79 o. Idézi: Tarrósy István: Elméleti megfontoslások a nemzetközi migrációs tendenciák
megértéséhez. In. TARRÓSY-GLIED-VÖRÖS (2016) 11 o.
6
Robin Cohen: Global Diasporas. A n Introduction. Routledge, New York, 2008.Iddézi: Szalai Éva Emese: Indiai
migrációs folyamatok és az indiai diaszpóra. In. TARRÓSY-GLIED-VÖRÖS (2016) 142 o.
7
Szalai (2016) 142 o.
 4
üldöztetés, elnyomás, természeti vagy emberi erő által előidézett katasztrófa, vagy egyéb, az
életüket, szabadságukat és megélhetésüket veszélyeztető okok miatt kényszerülnek menekülésre",
azok erőszakos kitelepítés áldozatai.8

2. Migráció
2.1 Migrációval való foglalkozás szükségessége
Napjainkra a migráció sürgető kérdéssé vált, de az elmúlt egy évtizedben lett igazán
egyértelmű, hogy migrációs válság van kialakulóban. William Lacy Swing, a Nemzetközi
Migrációs Szervezet (IOM) főigazgatója szerint a migráció gyakorlatilag a világ összes kormánya
számára prioritást lett. Egyre több kormány hozza létre intézményeit a migrációs folyamatokkal
való általános, illetve a külföldön élő diaszpórájával való specifikus foglalkozás céljából. Több
tényező kényszerítette ki a nemzetközi migráció fontosságának felismerését: az iparosodott
társadalmak elöregedésének és a legkevésbé fejlett országok munkanélküli fiataljainak exponenciáls
növekedését jelző demográfiai trendek; a munkaerőpiac növekvő igényei, melyek már nem
elégíthetőek ki kizárólag hazai forrásokból; az észak-dél növekvő gazdasági és szociális szakadéka;
a klímaváltozás és az ember által okozott katasztrófák. 9

2.2. Migrációs elméletek vázlatosan

2.2.1. A vándorlást magyarázó migrácós elméletek:
Neoklasszikus közgazdasági elmélet mikro szintű magyarázata szerint: az egyéni motivációt,
a jövedelmi előkalkulációt emeli ki, mint az elindulás motivációját. Makro szinten az egyensúly
hipotézissel él, miszerint globális szinten ha kiegyenlődnek a bérszínvonal különbségek a migráció
leáll. A politika feladatának tartja a bérszinvonal-különbség szabályozását, mivel a vándorlás
kiváltóokának ez utóbbit tartja.
Történeti-strukturális elmélet, a gyarmatosítás, függőségi elméletből indul ki, eszerint a
kapitalista piac állandósítja az egyenlőtlenségek, így állandósítja a migrációt is.
Migráció és fejlődési elmélete: hazautalások, agycirkuláció, diaszpórák. Migráció itt pozitív
jelenség.10

8
IOM: Key Migration Terms: Forced migration. International on migration and Organization for Migration. 2012.
Idézi: Szalai (2016) 142 o.
9
Remarks by William Lacy Swing, Director General, International Organization for Migration, Informal Thematic
Debate on International Migration and Development, Panel Two: Improving international cooperation on migration
and development,Thursday, 19 May 2011,Conference Room 4, United Nations Headquarters, New York Idézi:
Pólyi Csaba:Kitekintés és reflexiók a nemzetközi migrációról. In: Tarrósy István- Glied Viktor – Keserű Dávid: Új
népvándorlás. Migráció a 21. században Afrika és Európa között. Publikon Kiadó, Második kiadás, 2016. 31 o.
10
Tarrósy István: Elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs tendenciákmegértéséhez. In:TARRÓSY-GLIED-
VÖRÖS (2016) 14-21 o.
 5
2.2.2. A társadalmi befogadást magyarázó integrációelméletek
Kizáró/kirekesztő modell: vendégmunkások rendszere, időszakos adaptáció, különbség
(különböző identitások) kontrollálhatósága
Asszimiláció-modell: beolvadás a nemzeti kultúrába, letelepedés, cserébe állampolgárság,
strukturális, kulturális, azonosulási, biológiai asszimiláció.
Multikulturalizmus: kulturális sokféleség, kooperatív egymás mellett élés, kultúrák
egyenértékűsége,anti-rasszizmus.
Integráció/neoasszimiláció: a diverzitás mállasztja a társadalmi kohéziót és tőkét.
Párhuzamos "életek", nem integrálódó migránsok (főként muszlimok) és biztonsági kockázatok,
visszafordíthatatlan globális változások "központi nemzeti értékek" kinyilvánítása 11

3. Indiai migráció és diaszpórák

3.1. Indiából elvándoroltak jogi kategóriái: NRI, PIO, SPIO
Három kategóriába sorolhatóak a diaszpórákban élő indiaiak.
Az első csoportba azok tartoznak, akik rendelkeznek indiai állampolgársággal, de
határozatlan ideig külföldön tartózkodnak. Ez a jelenség 1973 óta lehetséges, a Foreign Exchange
Regulation Act hatálybalépésétől létezik a Non-Residant Indian (NRI) kifejezés. 12 Jelentős az ilyen
státuszú indiaiak száma Délkelet-Ázsiában, a fejlett országokban (USA, Kanada, Egyesült
Királyság) és a Perzsa-öböl államaiban.
A második kategória a Persons of Indian Origin (PIO), vagyis az indiai származásúak
csoportja.13 Nagyrészük a gyarmati időkben vándorolt ki brit, francia, holland vagy portugál
területekre, illetve a világ más-más részeire.
A harmadik kategória a Stateless Persons of Indian Origins (SPIO). Ők azok az úgynevezett
hontalanok, akik hivatalosan semmilyen dokumentumal nem tudják igazolni indiai származásukat.
Emiatt indiai állampolgárságtól automatikusan elesnek, és sok esetben a fogadó ország is elutasítja
őket. Mára az ilyen esetek előfordulása Srí Lanka és Mianmar területére szűkült. 14

3.2. Indiai kivándorlás történelmi háttere

Megkülönböztetünk "régi" és "új" diaszpórákat. Két nagy periódusa volt a kivándorlásnak: a
gyarmati uralom alatti és a függetlenség elnyerése (1947) utáni időszakra.
11
Tarrósy István: Elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs tendenciákmegértéséhez. In:TARRÓSY-GLIED-
VÖRÖS (2016) 14-21 o.
12
Szerk.Mohta Madhup-Sinha Atish : Indian Foeign Policy. Challanges and Oppurtunities.Foreign Service Institute,
New Delhi, 2007. 112 o. Idézi Szalai (2016) 145 o.
13
Uo. 118 o.
14
Szalai (2016) 146 o.
 6
Régiek: Az első időszakban a főbb célországok megtalálhatóak kelet-afrikai országok
(Kenya, Uganda, Tanzánia), Dél-Afrikai Köztársaság, USA, Kanada, Egyesült Királyság, néhány
karibi (Trinidad, Tobago, Guyana, Suriname) és számos délkelet-ázsiai ország, köztük Srí Lanka,
Malajzia és Indonézia. Eleinte a régi diaszpóra országokba való kivándorlás oka a kereskedés volt,
majd a rabszolgaság betiltásával a gyarmatokon munkaerőhiány lépett fel. Toborzók sok esetben
hamis ígéretekkel vettek rá munkaszerződés kötésre embereket. Megszabott idő után (10 év) a
munkaszerződés lejárt, dönthettek úgy, hogy hazatérnek Indiába, vagy szabad emberként
letelepednek a fogadó országban. Kivándorlásuk sok esetben végeleges volt. 1917-ben szüntették
be a toborzásokat.15
Újak: Fejlett államok USA, Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland. 1947 után
magasan képzett szakemberek vándoroltak ki. Jelentős, hogy a brit egészségügyben meghatározó
szerepet töltenek be az indiai orvosok, Kanadában és az USA-ban főleg ösztöndíjas diákok
kerülnek ki, Hollandiában a gyémántkereskedelemben van szerepe egy indiai közösségnek.
Megjelent a minőségi bevándorlás, magasan képzett szakemberek kivándorlása.
Harmadik csoportot alkotanak a Perzsa-öböl térségében élők. Az 1970-es években vándorolt
ide az olajárrobanás idejétől kezdve a közepesen képzett vagy teljesen képzetlen munkaerő. 16

3.3. Diaszpórák jelentőség és szerepe

Politikai szerepe az indiai kormány érdekeinek képviseletében nyilvánulhat meg. A
diaszpórák néhány befolyásos tagja mostanra több befogadóország magas szintú döntéshozó
testületében is jelen van, így megkönnyíthetik szerződések és megállapodások létrejöttét Indiával,
vagy előkészíthetik a kétoldalú találkozásokat és segíthetnek a zökkenőmentes lebonyolításban.
Lobbiként működhetnek a diaszpórák politikai szervezetei. Pl: USA kongresszusának indiai
származású tagjai, akik segítettek előkészíteni 2005-ben az USA és India közötti civil nukleáris
megállapodást.17 Segíthetnek a diaszpórákban élők a fogadó ország képviselőinek mélyebb
betekintést nyerni az indiai belpolitikai helyzetbe. Az indiai politikai pártok választás előtt
számítanak a diaszpórákban élők anyagi támogatására.
Gazdasági szerepe is jelentős a diaszpóráknak. India 1991 óta kapcsolódott be a
világgazdaságba intenzívebben. A bilaterális szerződések kötését megkönnyíthetik a diaszpórákban
élő magasan képzett szakemberek. Jelentősek az Indiába hazautalt pénzösszegek, mára Indiába
érkezik a világon a legtöbb pénzátutalás; ezek a külföldön élő és dolgozó indiaiktól erednek. A

15
Szalai (2016) 147 o.
16
Szalai (2016) 145 o.
17
Mohta-Sinha (2007) 1118-1120, 1126 o. Idézi Szalai (2016) 149 o.
 7
diaszpórák piacot is jelentenek és hozzájárulnak a turizmushoz és az infrastruktúra bővüléséhez. 18
Kulturális szerepe: Az új diaszporákban magasabb arányban vannak jelen a magasan képzett
szakemberek és kutatók. Ők a kulturális és tudományos kapcsolatokat erősítik India és a befogadó
ország között. Tudományos központokat alapítottak, és megkönnyítik a csereprogramokban és az
oktatási együttműködésekben való részvételt, mind az oktatók, mind a diákok számára. 19 Az Indiai
Diaszpóra Főbizottságának 2000-es jelentése szerint a NASA alkalmazottak 36%-a, a Microsoft
36%-a, az IBM munkatársainak 28%-a indiai származású. 20

3.4. Diaszpóra anyaország kapcsolatfejlesztés

Az indiai vezetés felismerte a diaszpórák fontosságát, ami külpolitikai változásot is hozott.
Intézmények alakultak, kezdeményezések indultak a kapcsolatok fejlesztése érdekében.
A kapcsolatfelvételt megelőzte egy átfogó tanulmány 2000-ben, amely az indiai
diaszpórákat érintő problémafeltárást és megoldási javaslatokat is tartalmazott. 21 vizsgált
országban tárgyalta az indiaiak helyzetét.21
Kettős állampolgárság csak azoknak adható, akik teljestik az 1955-ös állampolgársági
törvényben lefektetett feltételeket és kritériumokat. Az Indián kívül élő indiaiak nem kapnak
politikai jogoka, és a kormányban sem vállalhatnak feladatot. Javaslat az egységesen "India
tenegerentúli állampolgárainak" nevezett kategória bevezetéséről. Előrelpés ténylegesen annyi
történt, hogy 2003-ban elfogadták a kettős állampolgárságot elfogadó országát.
Egy jelképes kezdeményezés eredményeként január 9-ét hivatalosan is az indiai diaszpórák
napjává teték. Szimbolikus a dátum, Gandhi 1915-ben, 21 év után ezen a napon tért vissza Dél-
Afrikából Indiába. Első ünnepségek 2003-ban voltak, 62 országból 2000 indiai vett részt.
2004-ben létrehozták Delhiben az Indiai Diaszpórák Központját.
A diaszpórákkal külön minisztérium foglalkozik, a Ministry of Overseas Indian Affairs,
amelyet szintén 2004-ben hoztak létre. 22 A minisztérium főbb funkciói: összekötettés az anyaország
és a diaszpóra között, Indiából történő ki- és bevándorlás felügyelete, önkéntes programok
szervezése Indiában a diaszpórában élő indiaiaknak, a külügyminisztériummal együttműködve
adminisztratív központok felállítása a nagyobb létszámú diaszpórákkal rendelkező országokban,
ösztöndíjak az NRI/PIO- diákoknak, marketing-és kommunikációs stratégiák fejlesztése a
18
Mohta-Sinha (2007) 1129 o. Idézi: Szalai (2016) 150 o.
19
Szalai (2016) 151 o.
20
Szerk.Lal Brij V: The Encyclopedia of the Indian Diaspora. Editions Didler Millet. 2006. 74 o. Idézi: Szalai (2016)
148 o.
21
The Indian Diaspora.Report of the High Level Comittee, 2000.(online) Vizsgált országok: Afrika, Perzsa-öböl
térsége,Izrael, Nagy-Britannia, Európa egyéb országai, USA, Kanada, Dél-Amerika és a Karibi-térség országai,
Délkelet-Ázsia.
22
Szalai (2016) 151-152 o.
 8
diaszpórákkal való kapcsolatok erősítésére, a diaszpórában élők és dolgozók jólétének biztosítása és
figyelemmel követése stb. A minisztérium éves jelentést tesz.23

4. Dél-Afrikai Köztársaság – india diaszpóra

4.1. Korai időszak 1684-1911-ig
Dél-Afrikai Köztársaság jelenlegi népessége: 55 300 624.24 Indiai származásúak száma eléri
az országban az 1.2 millió főt25 Az első indiaiak rabszolgaként érkeztek a 17. században Bengálból
és a dél-indiai államokból Dutch East India Company hajóin. 1860 és 1911 között érkeztek a
legtöbben munkaszerződéssel, ők a cukornádültetvényeken dolgoztak. Az érkezők 80%-a hindu
15%-a muszlim vallású volt. Az 1870-es évektől nagy számban érkeztek Gudzsarat (Gujarat)
államból (saját költségükön): hitelt, munkát adtak a többi indiainak, és nekik köszönhetően az
oktatási és vallási intézmények létrehozási is.
A munkaszerződések 10 év után lejártak, ekkor választhattak visszatérnek Indiába, vagy
szabad emberként letelepdnek az országban. Sokan a maradás mellett döntöttek. Többféle
motivációs indok volt, voltak akik már családot alapítottak, mások nehézkesnek véltáék a
visszailleszkedést Indiában.26
A South African history online oldalról pontosabb információkat is megtudhatunk.
Először 1684-ben érkeztek indiai rabszolgák Dél-Afrikába. 1690-1725 között az ide érkezett
rabszolgák 80%-a indiai és ez a tendencia folytatódott a 19. század második feléig. 1860-tól
munkaszerződéssel vagy szabadon érkeztek indiaiak az országba.
1860-1911 között, amikor megszünt a munkaszerződés rendszere, összesen több mint 152
ezer indiai érkezett az országba, akiknek csak a 26%-a vándorolt később vissza Indiába.27

4.2. Gandhi és a Natal Indian Congress (NIC)

1894-ben Mohandas K. Gandhi politikai szervezetet alakított, egységre szólította fel az
indiaiakat, ugyanakkor egyediségüktől (vallási, nyelvi, területi) sem akarta megfosztani őket. Közös
gyökereikre "indiaiságukra" hívta fel a figyelmet: a szubkontinensen élők mindig is egy nemzetet
alkottak, és ehhez a nemzethez tartoznak azok is, akik elvándoroltak és máshol telepedtek le. 28
Politikai szerveződésük a Natal Indian Congress az 1930-as évektől harcolt a rasszizmus

23
Annual Report of the Ministry of Overseas Indians Affairs, 2012-2013. Ministry of Overseas Indian Affairs (online)
Idézi Szalai (2016) 152 o.
24
http://nepesseg.population.city/del-afrikai-koztarsasag/ (Letöltés: 2017.02.26.)
25
Lal (2006) 242-253 o. Idézi: Szalai (2016) 154 o.
26
Szalai (2016) 154 o.
27
http://www.sahistory.org.za/article/indian-south-africans (Letöltés: 2017.02.26.)
28
Szalai (2016) 154-155 o.
 9
ellen és az egyenlőséget követelték.29

4.3. 1911-től DAK története és az Apartheid

A fehér dél-afriaiaknak nem tetszett a szabad indiaiak letelepedése: alkoholfüggőnek és
becstelennek bélyegezték őket, bűnbakként tűntették fel sok esetben. Szorgalmazták az ázsiai
bevándorlás szigorítását, sok településen megtiltották az indiaiak letelepedését, és számos módon
próbálták ellehetetleníteni a kereskedésüket.30
"1911-ben, az akkor brit domíniumként frissen megalakult Dél-Afrikai Unióban az
európaiak kivételével minden további bevándorlást megtiltottak. Akkor az ország majdnem
hatmillió lakosából 4 millió volt az afrikaiak száma, (67,5%), 1,2 millió a fehéreké (22%), félmillió
a félvéreké (9%), és 152 ezer (2,6%) volt az indiaiak száma."31

"A faji besorolás nem ment zökkenők nélkül. A négy kategóriába, „európai”, „színes”,
„ázsiai”, „fekete”, nem mindenki illett bele, így tízezrével adódtak határesetek. Nekik egy erre a
célra felállított bizottság előtt kellett megjelenniük, hogy ügyüket tisztázzák. A faji hovatartozást
elsősorban ránézéssel döntötték el.
Az „ázsiaiak” az egykori Brit-Indiából bevándoroltakat jelentették, de idővel a japánokat,
majd a szoros taiwani kapcsolatok miatt a kínaiakat is kénytelenek voltak a „tiszteletbeli fehérek”
kategóriájába sorolni. Kezdetben csupán a függetlenségét frissen elnyert India lépett fel a
nemzetközi fórumokon az ország ázsiai származású lakosainak jogfosztása ellen, ám a pretoriai
vezetés az afrikai gyarmatok tömeges dekolonizációja után sem akarta a „változások szelét”
megérezni, s ez törvényszerűen vezetett az egyre erősödő nemzetközi elszigeteltséghez." 32

1950-1980 között, az apartheid során 140 ezer indiainak kellett elhagynia az otthonát és
elkülönített városokba költöznie. Ezek általában távol estek a korábbi lakhelyüktőlk,
munkahelyüktől, emiatt megnövekedtek az utazási költségek, és sok család szakadt el egymástókl a
nagy távolság miatt.
Vannak nyertesei is az apartheidnek a dél-afrikai indiaiak között, azok akik alkqalmazkodni
tudtak a folytomnos változáshoz, éltek a gazdaság liberalizációjával. Az elszigetelődés azokat érte
el, akiknek nincs elég tőkéjük egy új élethez, nem elég képzettek, hogy szakemberként a fejlett
országok 'új' diaszpóráihoz csatlakozzanak. Indiába viszont a vesztesek már nem tudtak visszatérni,

29
http://www.sahistory.org.za/article/indian-south-africans (Letöltés: 2017.02.26.)
30
Szalai (2016) 154 o.
31
Búr Gábor: Az apartheid dél-afrikában http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/az_apartheid_del_afrikaban/
(2017.02.26.)
32
Búr Gábor: Az apartheid dél-afrikában http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/az_apartheid_del_afrikaban/
(2017.02.26.)
 10
gyenge kapcsolati hálójuk miatt.33

4.4. 1994-től napjainkig, az apartheid utáni időszak34

1994 után további indiai csoportok bevándorlása célpontja lett a Dél-Afrikai Köztársaság.
A legnagyobb indiai közösség Durban városban van, amelynek kulturális sokszinűsége kiemelkedő.
Az anyaországgal való kapcsolatok kiterjedtebbé váltak, ahogy India külpolitikája megváltozott a
2000-es évek elejétől. Az indiaiak hatással voltak a Dél-Afrikai Köztársaság konyhájára, ezekben az
indiai közösségekben elterjedt a curry használata és ez formálta a helyi ízlést is.
A muszlim indiaiak saját iskolákat tartanak fenn, büszkék vallási örökségükre, és megtartják
ünnepeiket például a Ramadánt. A bevándorolt indiaiak mindössze 10%-a muszlim.35
Az indiaiak elsősorban angolul tanulnak, de tanulhatnak 5 különböző indiai nyelven is az
iskolákban. Népszerűek a dél-afrikai indiaiak körében az indiai filmek angol felirattal.
A gazdaságban a "Dél-afrikai cégek (SAB, Miller, AngloGold Ashanti, Anglo American)
jelentős tőkét fektettek be Kínában, de a DAK-ban is megnövekedett a kínai, indiai és brazil
érdekeltségek száma. Kína 20 százalékos részesedést vásárolt a legnagyobb délafrikai bankban;
termékei elárasztják az országot veszélybe sodorva a DAK bizonyos iparágait (pl. textil- és
ruhaipar). Az indiai Mittal csoport jelentős acél- és szénipari érdekeltséggel rendelkezik." 36
A Dél-Afrikaia Köztársaság történetét röviden bemutató online felületen egy
multikulturalizmust elfogadó ország képe bontakozott ki.

5. Összegzés
Véleményem szerint a migráció jelensége, amely egyidős az emberiséggel, nem fog
megszűnni. Kezelést igényel politikai és társadalmi szinten is a kérdés.
India pozitív példaként áll előttünk, amely ország tudomásul vette a 2000-es évektől
diaszpórái jelenlétét. Vizsgálatok tárgyává tette a külhoni csoportokat és problémáira a megoldásra
is javaslatot tevő tanulmányt készítetett. Kiépítette az szükséges intézményi hálózatot, amellyel a
kapcsolatokat ápolni lehet a diaszpórákkal.
Jogilag is rendezte a külföldön tartózkodó indiaiak vagy indiai származásúak helyzetét,
három kategóriába sorolva ezt a népességet.
Felismerték Indiában a politikai, gazdasági, kulturális és tudományos jelentőségét a
diaszpóráknak, amely kölcsönös együttműködés esetén jó hatással van az anyaországra, a befogadó
33
Szalai (2016) 155 o.
34
Dr. Anand Singh: Indians in Post-Aparttheid South Africa. Concept Publishing Company, New Delhi, 2005.
35
http://www.sahistory.org.za/article/indian-south-africans (Letöltés: 2017.02.26.)
36
http://2010-2014.kormany.hu/download/a/77/00000/Del_Afrika.pdf#!DocumentBrowse (Letöltés: 2017.02.26.)
 11
országra és a diaszpórákban élők csoportjára is.
Indiából rendkivül sokféleképp jutottak el sok országba indiaiak, hiszen összesen 110
országban vannak jelen. Meg kell különböztetni a régi és az új migrációt. A magasan képzett
szakemberek távozását a különböző migrációs elméletek különféleképp értékelik, egyfelől
agyelszívásként (brain drain), vagy éppen agycirkulkulációként, amelynek pozitívak a hatásai.
A példa pozitív, a migráció jelenségét tudomásul kell venni, és mint Indiának, tennie kell az
anyaországnak, a befogadó országnak és a diaszpórában élőknek is a helyzet rendezéséért.
 12
Bibliográfia

Források
1. http://2010-2014.kormany.hu/download/a/77/00000/Del_Afrika.pdf#!DocumentBrowse
(Letöltés: 2017.02.26.)
2. Annual Report of the Ministry of Overseas Indians Affairs, 2012-2013. Ministry of
Overseas Indian Affairs
3. http://nepesseg.population.city/del-afrikai-koztarsasag/ (Letöltés: 2017.02.26.)
4. http://nepesseg.population.city/india/ (Letöltés: 2017.02.26.)
5. Remarks by William Lacy Swing, Director General, International Organization for
Migration, Informal Thematic Debate on International Migration and Development,
Panel Two: Improving international cooperation on migration and
development,Thursday, 19 May 2011, Conference Room 4, United Nations
Headquarters, New York
6. The Indian Diaspora.Report of the High Level Comittee, 2000
7. IOM: Key Migration Terms: Forced migration. International Organization for
Migration. 2012.
8.
9. http://www.sahistory.org.za/article/indian-south-africans (Letöltés: 2017.02.26.)

Szakirodalom
1. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Akadémiai Kiadó, Budapest,
2014.
2. Szerk. Lal Brij V: The Encyclopedia of the Indian Diaspora. Editions Didler Millet.
2006.
3. Búr Gábor: Az apartheid dél-afrikában
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/az_apartheid_del_afrikaban/ (2017.02.26.)
4. Robin Cohen: Global Diasporas. A n Introduction. Routledge, New York, 2008
5. Szerk. Mohta Madhup-Sinha Atish : Indian Foeign Policy. Challanges and
Oppurtunities.Foreign Service Institute, New Delhi, 2007.
6. Rédei Mária: Mozgásban a világ. A nemzetköz migráció földrajza. ELTE Eötvös
Kiadó, Budapest, 2007.
7. Póczik Szilveszter: A nemzetközi migráció tendenciái a 20. és 21. században elméleti és
 13
történelmi nézőpontból In.Póczik Szilveszter – Dunavölgyi Szilveszter: Nemzetközi
migráció – nemzetközi kockázatok. HVG-ORAC, Budapest, 2008.
8. Dr. Anand Singh: Indians in Post-Aparttheid South Africa. Concept Publishing
Company, New Delhi, 2005.
9. Szalai Éva Emese: Indiai migrációs folyamatok és az indiai diaszpóra. In: Szerk:
Tarrósy István – Glied Viktor – Vörös Zoltán: Migráció a 21. században. Publikon
Kiadó, Pécs, 2016
10. Tarrósy István: Elméleti megfontolások a nemzetközi migrációs
tendenciákmegértéséhez. In: Szerk: Tarrósy István – Glied Viktor – Vörös Zoltán:
Migráció a 21. században. Publikon Kiadó, Pécs, 2016