Kényszermigráció

A népességmozgások az emberi civilizáció fejlődésének állandó jellemzői voltak. De

az elmúlt száz évben a világ számos olyan eseménynek volt szemtanúja, amelyek a globális,
az emberek soha nem látott mértékű, különböző tényezők miatt bekövetkező globális
kitelepítését vonták maguk után. Ezt nevezzük migrációnak, illetve kényszermigrációnak.

A migráció mint globális folyamat ma már égető kérdésnek és visszafordíthatatlan

folyamatnak számít. Általában a "migránsok" kifejezést azokra a személyekre használják,
akik a jobb társadalmi-gazdasági kilátások érdekében önként vándoroltak el. A
kényszermigránsokra azonban a "menekült" kifejezést használják! Mi okozza azt, hogy az
emberek menekülnek egy országból és menekültté válnak? Ez sajnos különbözik az önkéntes
migrációtól, amely elsősorban gazdasági vagy társadalmi céllal történik.

A kényszerű menekültmozgások leggyakoribb okai közé tartoznak: háború,

szegénység, emberi jogok és jogsértések, és a kisebbségekkel szembeni rossz bánásmód.
Rosszabb esetben ezek az okok leggyakrabban együttesen fordulnak elő. Az etnikai
tisztogatás háborúhoz vezet; az emberi jogok megsértése szegénységhez vezet; stb. Általában
a diszkrimináció, az életveszély, az oktatási lehetőségek megtagadása vagy a jövőre
vonatkozó reménytelenség arra kényszeríti az embereket, hogy elhagyják szülőföldjüket.
Napjainkban a menekültek kérdése világszerte forró vita tárgya a kulturális konfliktusok, a
verseny és a menekültekért folytatott verseny miatt. Az erőforrásokért folytatott verseny és
végső soron a változó geopolitikai körülmények nagy befolyásoló tényezők. Jelenleg a
növekvő menekültek száma a világ különböző részein azt jelzi, hogy valami komolyan
elromlott! Ez másrészt nagy erkölcsi terhet ró a civilizált társadalomra szerte a világon.

A továbbiakban megnézünk pár demonstráló példát, amelyek direkt nem a

legnépszerűbb és köztudott információkból valóak, hanem kevésbé hangoztatott országokat
említenek. Példának okáért Dél-Ázsia menekültjei jelentős részét képezik a világ menekült
népességének. A migráció hátterében a politikai instabilitás áll, valamint a fegyveres
konfliktusok, az etnikai és közösségi viszályok, az erőforrások hiánya és egyéb társadalmi-
politikai okok. Dél-Ázsia sok más menekültjéhez hasonlóan a tibeti menekültek is a saját
országukban zajló zavargások „termékei”. Szülőhazájukban, Tibetben sem fényesek a
körülmények.

Mint minden más társadalmi tényezőnek, a kitelepítésnek vagy kényszermigrációnak

is megvannak a maga társadalmi következményei a származási és a befogadó társadalmakra,
valamint magukra a menekültekre is. A befogadó ország cselekedetei a menekültek és a többi
befogadó állam számára is sérelmet okoznak. A menekültek tehát az állami rendszer kudarcát,
megoldandó "problémát" jelentenek. A menekültek létezése és erkölcsi igényük a védelemre
nyomást gyakorol az állam alapvető infrastruktúrájára is.

Továbbá India is függetlensége óta ugyanezzel a dilemmával szembesül. A

függetlenség idején, a felosztás miatt hatalmas menekült népesség áramlott Indiába. Majd
India ugyanezzel a problémával néz szembe újra az elvándorlás következő szakaszában, az
1960-as években, amikor a tibeti politikai zűrzavarok miatt egy példátlan nagy tibeti
menekültáradat indult el Indiába. Ezt követően a bangladesi felszabadítási háború idején, a
bangladesi mészárlások elfajultak, és a becslések szerint 10 millió menekült Indiába, ami
pénzügyi nehézségeket, instabilitást okozott Bangladesben és regionális konfliktusokat India
északkeleti részén fekvő államokban. Ezt követően több mint 60 000 afgán menekült érkezett
Indiába a következő években Afganisztán 1979-es szovjet inváziója után. Az indiai kormány
hivatalosan nem ismeri el őket menekültként, de engedélyezte az ENSZ Menekültügyi
Főbiztosságának (UNHCR), hogy segélyprogramot működtessen számukra. Az elmúlt
években sok tamil menekült is érkezett Sri Lankáról és számos muszlim szintén menedéket
kért Indiában. Az indiai állam „válasza” a menekültekre és szükségleteikre azóta is kérdéses.
India fogadta be a legtöbb menekültet a dekolonizációja óta, de inkább csak stratégiai
bábuként kezelte őket a geopolitikai játszmákban.

A menekültek kényszermigrációja nemcsak gazdasági, hanem társadalmi károkat is

okoz nekik. Amikor egy menekült elhagyja szülőföldjét, hogy egy idegen országban keressen
menedéket és új hazát, álmokat, az addigi világa örökre megváltozik. Az új befogadó helyen
megpróbál a rendelkezésre álló erőforrásokkal megismerkedni és az új környezetben próbálja
újjáépíteni szociális világát.