You are on page 1of 4

Szakszeminárium - Dél- és Délkelet-Ázsia nemzetközi viszonyai 3.

óra
India és a himalájai államok

 1950 október: Kína megszállta az addig de facto független Tibetet. Nehru kifejezte reményét, hogy a
vitáikat a felek békésen oldják meg.
 1913-14: Szimlai tárgyalások. McMahon- vonal. Északkeleti Határügynökség.
 1987-től: Arunácsal Pradés.
 1954. április 29.: Indiai-kínai Tibet egyezmény. India hivatalosan elismerte, hogy Tibet a Kínai
Népköztársaság részét képezi. „Kína Tibet régiója”.
 Ennek preambulumában jelent meg először a békés egymás mellett élés öt alapelve.
o Egymás területi épségének és szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartása.
o A fegyveres agresszió tilalma, azaz a kölcsönös meg nem támadás elve.
o Az egymás belügyeibe való be nem avatkozás.
o A kapcsolatokban való egyenlőség és a kölcsönös előnyök biztosításának elve.
o Békés egymás mellett élés a mindennapokban.
 1959. március 10.: Kirobban a tibeti felkelés.
 Amdo és Kham régiók nomád népessége körében 1952–53 óta fegyveres mozgalom szerveződött a
kínai megszállás ellen.
 Kína több százezres haderő bevetésével reagált a felkelésre, mellyel szemben a tibetieknek egy
percig sem volt esélyük.
 1959. március 31: A 23 esztendős XIV dalai Láma Indiába menekül.
 Lukhangwa vezető tibeti politikus: „Csak egy törvényes és alkotmányos kormánya van Tibetnek és
az mindig ott van, ahol a Dalai Láma”.
 Kína álláspontja szerint ő a megtámadott fél ás India megszegte a Pancsa Sílát.

Nepál politikai életének jellemzői


 Nepál a szárazföldre bezárt himalájai monarchia a 18. század közepén, több lépcsőben alakult ki a
Gurka Királyságból.
 Korábban különböző indiai birodalmak és államszövetségek része.
 Konzervatív hindu monarchia, melynek társadalmi és gazdasági viszonyai a 20. századra még az
indiai átlagtól is elmaradtak.
 Az ország politikai irányításáért az 1743 óta (gyakorlatilag változó hatalmi mozgástérrel) Nepál
királyait adó Shah- dinasztia, valamint a kormányfői tisztséget örökletesen birtokló Rána család állt
szemben egymással.
 1950. július 31.: Indiai-nepáli szerződés a békéről és baráti kapcsolatokról, melynek titkosított
záradéka állandó védelmi konzultációt ír elő Katmandu számára déli szomszédjával.
 Tribuván király 1950 novemberében indiai segítséget kért a Ránákkal szemben maga és családja
számára. Delhibe menekült, mindössze Gyanendra nevű unokáját hagyva hátra.
 Belső mozgalom indul a Ránákkal szemben, minek következtében 1951-ben Tribuván visszatérhetett
a trónjára.
 Belpolitikai alkuk sora. A Ránákat háttérbe szorítják, demokratikus reformok, modernizáció.
 Fia és trónjának örököse, Mahéndra király (1955–-1972) azonban már nem érezte fenntarthatónak az
ingatag, súlyos belpolitikai konfliktusokkal terhelt rendszert, és 1960-ban feloszlatta Nepál
törvényhozását, betiltotta a pártokat és saját fősége alatt szervezte újjá a politikai rendszert.
 Ez a Pancsájat-rendszer. A pancsájatok a hagyományos dél-ázsiai területi igazgatás alapelemei
voltak. Ezeket használta fel az uralkodó saját közvetlen irányításának érvényesítéséhez. A
törvényhozás a Nemzeti Pancsájat, ami csak részben választott testület.
 Mahéndrát 1972-ben fia, Birendra követte a trónon. Progresszív gondolkodású ember, de tart a
politikai káosztól. A korszak legjelentősebb pártja a Nepáli Kongresszus.
 1990: Dzsana Andolán (Népi Mozgalom) Sztrájkok és utcai demonstrációk. Birendra belátja, hogy a
reformok elkerülhetetlenek.
 Nepál 1990-ben a parlamentarizmus helyreállítása mellett alkotmányos monarchia lett. Ideiglenes
kormány a Nepáli kongresszus vezetésével. India, Pakisztán és Bhután is élénken figyeli a
fejleményeket.
 1990. május: az első többpárti választások 1959 óta.
 A korszak legjelentősebb politikus- dinasztiája a Kojrala család lett. Giridzsa Praszád Kojrala
négyszer volt miniszterelnök 1990 és 2010 között.
 A nepáli politika igen baloldali színezetű. De ezen belül is vannak szélsőségesebbek.
 1994: Puspa Kámál Dáhál vezetésével egy radikális csoport kilépett a Nepáli Kommunista Egység
Centrum Pártból és megalapította saját szervezetét, amit egyszerűen csak Maoista pártként
emlegettek.
 Programjuk a vidéki szegénység – első sorban földosztás általi –
felszámolását, a külföldi tőke nepáli befolyásának megszűntetését és
az ország számára előnytelennek ítélt nemzetközi kötelezettségek
(kiemelt példaként az 1950-ben született indiai–-nepáli barátsági
szerződés) felmondását helyezte fókuszba.
 1996. február: a maoisták fegyveres felkelésével kitör a nepáli
polgárháború. India Kína aknamunkáját sejti a dolog mögött.
 2001. június 1.: Az uralkodócsalád havi vacsorapartija a Nárájánhiti
palotában.
 Dipendra herceg és szüleinek ellentéte tragédiába torkollik és a
monarchia intézménye megrendül.
 Az új uralkodó Birendra öccse, Gyanendra lett.
 A kormány és az uralkodó viszonya nem tudott rendeződni. 2005.
február 1-én Gyanendra bejelenti, hogy saját kezébe veszi a hatalmat.
 Válaszul a királydiktatúrára májusban hétpárti szövetség alakult a legnagyobb politikai tömörülések
részvételével. Tárgyalnak és megegyeznek a maoistákkal.
 2006. április: Második Dzsana Andolán. Gyanendra meghátrál és helyreállítja a kormányt.
 2006. november 21.: Átfogó békemegállapodás a maoistákkal. Vége a polgárháborúnak.
 2008. április: Szabad, többpárti választások. A maoistáké a legnagyobb frakció. Május 28-án az
alkotmányozó gyűlés kikiáltja a köztársaságot.
 Nepál mégsem lett maoista állam. A nagy baloldali pártok váltógazdasága a kormány élén.
 Társadalompolitikai viták: a maoisták a deprivált rétegeket akarták domináns pozícióba juttatni helyi
szenten, ami ellentétes volt az uralkodó kasztok érdekeivel.
 2015. szeptember 20.: Az új alkotmány elfogadása. Nepáli Szövetségi Demokratikus Köztársaság.
 7 tartomány, saját egykamarás törvényhozással. Indiai minta figyelhető meg.
 Az ország szekuláris államként határozta meg magát, szakítva a hinduizmus államvallásjellegével.
 Az alkotmány emellett tiltja a diszkrimináció minden formáját, amitől a dalitok helyzetének
javulását, a nemek közötti egyenlőség erősödését remélték.
 A második köztársasági elnöknek 2015 októberében egy kommunista (marxista-leninista)
politikusnőt, Bidja Dévi Bándárit választották meg.
 India három nappal az alkotmány elfogadása után gazdasági blokád alá vonta a himalájai országot,
ami üzemanyaghiányhoz és a nepáli közellátás összeomlásához vezetett.
 Egyrészt az indiai eredetű nepáliak jogainak megerősítését hiányolták az alkotmányból, másrészt
pedig tartottak Kína helyi befolyásának növekedésétől, minek következtében az ország ütközőállami
szerepe gyengülne India szemszögéből nézve.
 Katmandu Pekinghez fordult segítségért a kieső üzemanyag-szállítmányok pótlása érdekében.
 2009-re végre sikerült megállapodásra jutni a nepáli–indiai kereskedelmi egyezmény módosításáról
is. Vámmentes kereskedelmi közösség Indiával, akivel a nepáli külkereskedelem 68%-a zajlik.
 2017-ben Nepál megállapodásban rögzítette csatlakozási szándékát a kínai Övezet és Út
Kezdeményezéshez, 2019 októberében pedig Hszi Csin-ping kínai elnök is az országba látogatott.
Utóbbi során 20, javarészt gazdasági jellegű megállapodás aláírására került sor.

Nepál társadalma
 Nepál egységes hindu nemzetként tekintett magára a 20. század végéig, ahol a hindu hierarchia
kiterjedt az egész társadalomra.
 2006-ig a hinduizmus az államvallás. Ezt a lakosság több, mint 80%-a vallotta magáénak.
 A buddhisták részaránya 10% fölötti, míg a kirat mundum nevű bennszülött, animista vallásé 4%-
hoz közelítő.
 A hindu vezető réteg legelőkelőbb kasztjai a báhun és a csetri. Együtt a társadalom 28,4%-át
alkotják, mégis, a legutóbbi időkig szinte valamennyi csúcspozíció a kezükben volt. Báhun =
Brahmán; csetri, tákúri = ksátríja.
 A társadalmi piramis középső szintjét a dzsanadzsátik alkotják. 59 különböző néprajzi és etnikai
csoport. Nagyjából a lakosság 35,6%-a.
 A struktúra legalsó rétegét itt is a dalitok jelentik. Nagyjából 13%.
 1990-ben a báhunok, a csetrik, a nevárok és a gurungok 87–94%-át töltötték be a különböző szintű
vezetői pozícióknak. Mellettük az ezredfordulóig mindössze 4 törvényhozási képviselő volt dalit
hátterű.
 1963: Nepál elvileg törvényen kívül helyezte az érinthetetlenség gyakorlatát. Ám a vallási
hagyományok védelmén keresztül mégis fennmaradt.
 2000-re Nepálban az analfabetizmus országosan 46,3% volt, de a dalitok között ez 66,2%-ot ért el.
 A nepáli baloldali mozgalmak kiemelten foglalkoztak a kirekesztett vidéki rétegek és a dalitok
problémáival. A maoisták hívei között különösen sok dalit fiatal volt, egyes becslések szerint a
maoista felkelők létszámának egyharmada is lehetett dalit származású
 Fontos vonás, hogy az ország külkereskedelmét tekintve lényegében Indián keresztül tartotta a
kapcsolatot a világgal.
 Erre az 1950 októberében ratifikált nepáli–indiai kereskedelmi szerződés nyitott lehetőséget, amely
elismerte Katmandu jogát arra, hogy kereskedelmi áruforgalmához igénybe vegye India területét és
kikötőit. Amennyiben pusztán átszállításról volt szó, vámok nem terhelhették a nepáli árukat.
 India kihasználta Nepál kiszolgáltatottságát és igyekezett befolyásolni a belpolitikáját.
 A nepáli politikusok pedig rendszeresen kijátszották az India-kártyát egymással szemben.
 1989-90: A kereskedelmi egyezmény megújítása késedelmet szenved. Nepál kedvezőbb feltételeket
akart kiharcolni, ezért India lényegében blokád alá vonta, lezárva a két ország határának
kereskedelmi áteresztő pontjait. Ez magától értetődően gazdasági válságot idézett elő.

A terrorizmus jelensége az indiai-pakisztáni viszonyrendszerben


 (már kifejtve a 2. óra anyagában)

Bhután India és Kína árnyékában


 2001. szeptember 4-én az uralkodó, Dzsigme Szingje Vangcsuk utasítására napirendre került egy
formális alkotmány létrehozása, amely az első ilyennek ígérkezett az ország történelmében. A
reformfolyamat az 1950-es évek óta zajlik.
 2008. július 18-val lépett hatályba.
 Az uralkodó körök nagyon fontosnak érezték a nyitást a világ felé az ország szuverenitásának
megóvása érdekében is.
 Nepál helyzetének alakulását élénken figyelik.
 Pusztán Indiára támaszkodva már nem volt elképzelhető a bhutáni nemzeti érdekeknek megfelelő
külpolitika, miközben Újdelhi továbbra is pótolhatatlan szerepet játszott a himalájai ország
biztonságának fegyveres garantálásában.
 2003. december-2004. január: a bhutáni hadsereg kiűzi az ország területéről az aszomi lázadókat.
 2007-re zárultak le a tárgyalások Indiával a még 1949-ben megkötött barátsági szerződésük
felülvizsgálatáról.
 Utóbbi sokat vitatott 2. cikkelye alapján a nemzetközi fórumoktól igen elszigetelt állam egyeztetés
mellett bár, de minden külkapcsolatát Indián keresztül ápolta. Cserébe védelmet kap tőle.
 Ez kényszerhelyzet. Kína sokáig nem ismert el Bhután szuverén létezését.
 2007. február 8.: Új bhutáni-indiai barátsági szerződés. Megőrizte a két állam szoros biztonsági
szövetségét és az indiai garanciákat Bhután védelmére, de hitet tett szuverén egyenlőségük mellett is,
ami egyúttal lehetővé tette, hogy a himalájai ország igény szerint maga képviselje az érdekeit a
nemzetközi fórumokon.
 Bhután nem akar Tibet sorsára jutni, de Szikkimére sem.
 2006. december: A belpolitikai reformok folytatásaként Dzsigme Szingje Vangcsuk király lemondott
a trónról fia, Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuk koronaherceg javára. Új időszámítás kezdődik.
 2008. március: A bhutáni történelem első parlamenti választása.
 A pozitív bhutáni brand a külpolitika részévé vált. Szimpátiát kell ébreszteni a világban.
 E pozitív kép persze tartalmaz erős leegyszerűsítéseket. Bhután társadalmának is megvannak a saját
belső konfliktusai.
 A buddhizmus vadzsrajána irányzata már kimagasló történelmi szerepénél fogva is alapvető
összetevőjévé vált a bhutáni nemzeti önazonosságtudatnak.
 Ideológiai alapot ad a hindu vallású, főként nepáli eredetű kisebbséggel, a lhotsampákkal szembeni
kirekesztő politikához.
 Idegeneknek tekintik őket és a poszthidegháborús korszak elejétől represszív politikával igyekeztek
távozásra bírni a közösségeik tagjait Bhután területéről.
 Az elmúlt évtizedekben erőszakos összecsapások sorozata robbant itt ki közöttük és a bhutáni
lakossági csoportok, illetve a hadsereg között.
 Minimum több tízezer fős menekülthullámok indultak meg innen Dél-Ázsia más államai, főként
Nepál felé.
 A hinduk jelentős részének máig rendezetlen a
sorsa, miközben Bhután rászorul a hindu
nacionalista vezetésű Indiára.
 2017 júniusának derekán kínai katonák és
hadmérnökök kezdtek útépítési munkálatokba a
vitatott hovatartozású Doklam-fennsíkon.
 A terület közvetlenül szomszédos Szikimmel és a
Sziliguri-korridorral, így India számára sem
mindegy, mi folyik itt.
 Július 18: Indiai katonai egységek jelennek meg a
határtérségben és igyekeznek távozásra bírni a
kínaiakat.
 Augusztus 28.: Kölcsönös visszavonulás zárja le a
krízist. Thimpu újabb bizonyítékát kapta
kiszolgáltatottságának.
 Napjainkban az indiai-kínai határvita mélyülése
tapasztalható. Mindez túlmutat a területi kérdésen, a
két emelkedő nagyhatalom nemzetközi tekintélyét
érintő ügyek.

You might also like