Az iraki

forradalom
Füredi Mónika Vivien
• 1958 július 14. -> Abdul Karim Kasszem (1914-1963) a hadsereg megdöntötte a monarchiát kikiáltották a köztársaságot

• Tőkés hatalmakat rosszul érintette a forradalom

Bagdadi paktum- legfontosabb országot veszítették el.

• A Лözel- Keleten felbomlott a katonai szövetségek egész rendszere.

• Forradalom

egységbe tömörült demokratikus ellenzék harcából

• Illegalitásba szorított pártok 1957 februárjában létrehozták a Nemzeti Egység Frontját.

Radikális program elfogadása

kilépés a Bagdadi paktumból

demokratikus szabadságjogok biztosítása

földreform

pozitív semlegességen alapuló külpolitika

• 1950-es évek a hadsereg monarchiaellenes, nacionalista irányzatot vett
• Egyiptomi Szabad Tisztek mintájára 1956-ban megalapították konspiratív szervezetüket.
• Forradalmi Tanács
társadalom demokratizálása
politikai jogok
demokratikus pártok legális tevékenységének biztosítása
külpolitikai orientációváltás
diplomáciai kapcsolat a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal
Bagdadi Paktum elhagyása
• Július 26  ideiglenes alkotmány
elismerte a kurdok nemzeti jogait
• Szeptember  földreform  középbirtokot erősítette
• -Baloldali erők térnyerése jellemezte a forradalmat
• -Hatalomra került kispolgári nacionalisták hívei voltak az arab egységnek
-Másik feszültségforrás  kommunista párthoz való viszony
• Békemozgalom  1959. március eleje Moszul kongresszus kommunista demonstrációvá alakult át
• Baath Párt (nacionalista és kommunistaellenes)  provokációmárcius 8. EAK- barát+ antikommunista lázadás
kirobbanása népi milíciák segítségével még aznap leverték a lázadást.
• Moszuli lázadás eredménye  kommunista befolyás növekedése
• Százezres tömegtüntetéseken követelték a párt részvételét a kormányban
• Iraki helyzet véleményezés:
Nasszer elnök „Vörös Termékeny Félhold”
Dulles, CIA elnök „keleti Kuba” „a világ legveszélyesebb helyzete”
• Júliusban megalakult kormány sokkal radikálisabb  NINCS kommunista tagja
• Kasszem megpróbált lavírozni a jobb- és a baloldal között
„kispolgári nacionalista volt”
elutasította a társadalmi igazságtalanságot
nemzeti érdek a társadalom minden rétege számára ugyanazt jelenti
KÖLCSÖNÖS LEMONDÁS + EGYÜTTMŰKÖDÉS
• A kommunista párt nem tudta kordában tartani szimpatizánsait
egyre több spontán, ellenőrizhetetlen akció történt
• Kurd Demokrata Párt baloldali érzelmű tagjai  Július 14 vs Turkománok

-véres összecsapás
konzervatív + vallási erők + Kasszem
kommunisták a politikai ellenfelek likvidálásával kerültek hatalomra
• -Kommunistaellenes törekvések
• 1960 januárjában hatályba lépő törvény értelmében a kommunista párt is kérte legalizálását
megtagadták indok
párt „nem nemzeti”, központja külföldön van
• 1960 tavasza párt befolyása csökkent
• 1961 tavaszán betiltották társszervezeteit  pl. Diákszövetség és lapjait
• Baathista nacionalisták befolyása egyre csak nőtt
nem autonómiáról szólt, hanem asszimilációról
harcok kialakultak Kurdisztánban
• Külpolitika nacionálsoviniszta tendenciák mutatkoztak
1961 június  Bagdad igényt tart Kuvaitra
London csapatokat küld az ország védelmére
Az ügy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé került
• Irak álláspontjai az ügyről „Kuvait nem független állam és soha nem is volt az. Történelmi és jogi
szempontból Bászra iraki tartomány részét képezte. Nincs tehát szó nemzetközi jellegű problémáról
Irak és Kuvait között, mivel ez utóbbi az Iraki Köztársaság integráns része.”
• Szovjetunió megvétózta Kuvait felvételét az ENSZ-be
• Arab Liga- július 20  tagjai sorába fogadta
• feltétel  angol csapatokat arab egységek váltják fel.
• szeptemberben megtörtént a váltás
• Kasszem elbukott  a Szovjetunió nem vétózott
• 1963.október 4  új iraki vezetés sem akadékoskodott tovább
elismerte Kuvait szuverenitását és függetlenségét
• Iráni konfliktus a Satt el Arab hovatartozása miatt
• A baloldal visszaszorul  megerősödtek a szélsőséges nacionalisták
 Baath Párt nagyon aktív  illegális paramilitáris szervezeteket hozott létre
1963.február 8
Aref vezetésével puccsot hajtottak végre
Másnap kivégezték Kasszemet, utána
kommunistaüldözés kezdődött  nagyon
brutális több ezer halálos áldozat
• Ellentmondásos politikai- társadalmi fejlődés
progresszív vonulatai stabilizálódtak a 60-as évek végére
• Iraki háború meghatározó politikai esemény volt az arab országok
történetében
• Heterogén összetételű osztály- és tömegbázisuknak megfelelően
ideológiájukat is eklekticizmus jellemezte
• Meghatározó komponense volt a nacionalizmus
 fontos helyet foglalt el benne egy sajátos, populista színezetű és
erősen ösztönös szocializmuselképzelés is
• A forradalom azt is jelezte, hogy a térségben a meghatározó ideológiává a
laikus nacionalizmus, a republikánus arabizmus vált.