Japán

Készítetette: Pál Hanna

 • Japán szigetország Kelet-Ázsiában.
Nyugaton a Japán-tenger, északon az
Ohotszki-tenger, keleten a Csendes-
óceán és délen a Kelet-kínai-tenger
Elhelyezkedés határolja.
• Négy legnagyobb szigete: Hokkaidó,
e Honsú, Sikoku, Kjúsú
• Fővárosa: Tokió
Domborzata
• A Japánhoz tartozó több mint 3000 sziget Ázsia csendes-óceáni
partvidéke mentén fekszik.
• Közös nevük : Japán szigetvilág.
• Az ország kb. 75%-a erdős, hegyes terület, amely alkalmatlan
mezőgazdasági, ipari és lakossági használatra a meredek lejtők, a
földrengések, a szélsőséges időjárás, a gyenge talaj és az esőzések
által okozott földcsuszamlások miatt.
• A Csendes-óceánnál fekszik, három tektonikus lemez találkozásánál,
amely Japánban a gyakori földrengéseken és a vulkanikus
tevékenységen érzékelhető.
Domborzata
 • Az éghajlat Japánban nagyrészt mérsékelt,
ám északról délre nagyban változatos. Az
országot hat nagy éghajlati zónára lehet
osztani:
• Hokkaidó – a legészakibb zóna, melynek
jellemzői a hosszú, hideg telek és hűvös
nyarak. A csapadék nem gyakori, de a
Éghajlata szigetet télen gyakran sújtják hóviharok.
• Japán-tenger – Honsú nyugati partvidékén az
északnyugati szél telenként jelentős havazást
okoz. Nyáron ez a terület hűvösebb mint a
Csendes-óceán partja, de a föhn jelenség
miatt gyakran igen magas hőmérsékletek
jellemzik.
Éghajlata
• Közép-Japán – Tipikus belföldi éghajlat jellemzi a telek
és nyarak, valamint a nappalok és éjszakák közti nagy
hőkülönbségekkel. A csapadékmennyiség nem
jelentős.
• Szeto-beltenger – A Csúgoku és Sikoku régiók hegyei
pajzsként védik ezt a területet a szelektől, ami ennek
a régiónak kellemes időjárást ad egész évben.
• Csendes-óceán – A keleti part télen hideg, gyakori a
hóesés, a nyár viszont meleg a délkeleti időszakos szél
miatt.
• Délnyugati-szigetek – Éghajlatuk szubtrópusi, meleg
telekkel és forró nyarakkal. A csapadék nagyon
gyakori, főleg az esős évszakokban. A tájfunok
időszakosak.
Vízrajz
• Az ország szigetvilág
jellegéből következik,
hogy igazán hosszú folyók
nincsenek. De mivel az
éghajlat sokfelé esős,
patakban, kisebb folyóban
nincs hiány, ilyenek
mindenfelé vannak.
Növényvilága
• Délről észak felé utazva Rjúkjú- és Bonin-szigetek
nedves trópusi és szubtrópusi erdeivel találkozunk
először. A fő szigetek mérsékelt éghajlatú
területein mérsékelt égövi lombhullató és vegyes
erdőket láthatunk, a hideg északi régióban pedig
fenyveseket.
 • Risiri-Rebun-Szarobecu Nemzeti Park
(Hokkaídó)
Siretoko Nemzeti Park (Hokkaídó)
Daiszecuzan Nemzeti Park
(Hokkaídó)
Akan Nemzeti Park (Hokkaídó)
Nemzeti park Kusiro Sicugen Nemzeti Park
(Hokkaídó)
Sikocu-Tója Nemzeti Park (Hokkaídó)

• (háttérben: Daiszecuzan Nemzeti

Park)
Gazdaság
• A Meidzsi-korszakban kezdődött meg a japán gazdaság fejlődése. A kor
uralkodói amerikai és brit mintára szabad, kapitalista piacgazdaságot
akartak létrehozni. Japánok utaztak külföldre tanulás céljából, Japánba
pedig nyugati oktatók érkeztek, hogy tanítsanak. A mai vállalatok nagy
részét ekkor alapították meg. Japán azóta Ázsia legfejlettebb országa lett.
• Mezőgazdaság: Az ország területének alig több mint egy tizede művelhető,
ezért a teraszos földművelés vált jelentőssé. A rendelkezésre álló
termőterület arányában Japán büszkélkedhet a legmagasabb
terméshozammal, a japán termelők pedig a lakosság csaknem felét
képesek ellátni hazai termékekkel a kevesebb mint 56 000 km² megművelt
földről.
Gazdaság
• Ipar: Japán ásványkincsekben szegény ország.
Ezért a Föld legtöbb nyersanyag- és
energiahordozó-importőre. Nyersvas-, acél- és
alumínium-feldolgozásával a világ élvonalában
áll. Feldolgozóiparának vezető ágazata a
sokoldalú gépgyártás, ezen belül is világelső az
autó- és hajógyártása. A mikroelektronika, a
műszeripar, a biotechnológia, az elektronikai
ipar területén csúcstechnológiát alkalmaznak.
Japán a Föld legtöbb iparirobot-gyártó országa.
Népesség
• Népessége az elmúlt évtizedekben
stagnálást, illetve kezdetben enyhe
növekedést, majd csökkenést mutatott.
2022-ben a népessége mintegy 125
millió fő.
• A népesség 2065-re a 2015-ös 127
millió főről várhatóan 88,08 millióra
csökken. 2015-ben a 65 éves vagy annál
idősebb japánok a lakosság 26,6
százalékát tették ki, 2065-re viszont az
arányuk 38,4 százalékra emelkedhet.
Zászlaja, címere
Források
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Jap%C3%A1n_f%C3%B6ldrajza
• https://tokio.mfa.gov.hu/page/amit-japanrol-tudni-erdemes
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Jap%C3%A1n#Gazdas%C3%A1g
• https://www.origo.hu/tudomany/20170410-japan-lakossaga-30-szaza
lekkal-csokkenhet-2065-re.html
Köszönöm a
figyelmet! 
Készítette: Pál Hanna