Japán szerepe

a világgazdaságban
 Természeti-társadalmi adottságok
• területe: 377 835 km² (30%-a lakható - ebből 15% meg-
művelhető, 70%-a erdővel borított hegyvidék)

• lakosság: 127,3 millió fő (2012)

népességcsökkenés: -0,07%, a társadalom öregedése

• népsűrűség: 330 fő/ km² →

helyhiány: különleges megol-
dások az élet minden területén
(építkezés, intenzív rizster-
mesztés, polderek)
 Természeti-társadalmi adottságok
• etnikai összetétel: 98,5%-ban japán, 0,5% koreai, 0,4%
kínai, ainu kisebbség → pol-i stabilitás

• gyakori természeti katasztrófák: takarékosság, újrakez-

dés képessége

• természeti erőforrásokban szegény: kevés szén, gáz

és olaj nincs → függ a behozataltól

• ennek ellenére:
- a japán GDP (vásárlóerő-paritáson): 4 389 Mrd USD
(2011) (USA, Kína és India után a 4.)
- az egy főre jutó GDP: 34 300 USD (2011)
- a reál GDP éves növekedése: -0,5% (2011)
 Természeti-társadalmi adottságok

Vallás
• hagyományos vallás: a sintoizmus (panteista jellegű, a ri-
tuálék nagy szerepe)
• kínai-koreai közvetítéssel a VI. században: buddhizmus
• a XVI. században: kereszténység, de nem terjedt el igazán

Etika
• a társadalom működésének hátterében: konfuciánus etika
(ősök, fejebbvalók tisztelete, hierarchia elfogadása)
• kollektivizmus
• konszenzus keresése, a harmónia fenntartása
 Néhány adat
CIA World Factbook

• munkanélküliségi ráta: Az egyes ágazatok hozzájárulása a GDP-hez Japánban

(2011)
4,8% (2011)
1%
24%

• inflációs ráta: 0,4%

mezőgazdaság
ipar

(2011) 75%
szolgáltatások

• devizatartalékok: 1 ezer Az egyes ágazatok részesedése a foglalkoztatásban

Japánban (2010)
Mrd USD (2010)
4%
26%
mezőgazdaság
ipar
szolgáltatások
70%
 Történelmi háttér
• a külvilágtól való elzárkózás hosszú időszaka
• 1854-től külföldi nyomásra nyitás

a Meiji restauráció időszaka (1868-1912)

• felülről végrehajtott modernizáció - számos gazdasági,

társadalmi és katonai reform
- 1868: eltörlik a sógunátust
- új alkotmány
- új közigazgatási rendszer, bankrendszer
- a tulajdonosi rendszer átalakítása
- oktatási reform
- gyors iparosítás, külföldi technikai vívmányok átvétele
 Történelmi háttér
- a hadsereg modernizálása, expanzionista politika:

1890: Tajvan (Formosa) - Kínától

1905: Dél-Szahalin, Pescadores-szigetek - Oroszországtól
1910: Korea – Kínától
1932: Mandzsúria
1937: támadás Kína ellen

• a gyarmatokról: mezőgazdasági termék-, nyersanyag- és

munkaerőimport
de: infrastruktúrafejlesztés, oktatási reformok, korszerű
feldolgozóipar
 Az amerikai megszállás időszaka
(1945-1955)
• háborús veszteségek → gazdasági válság (éhínség, mun-
kanélküliség, hiperinfláció)

• gazdasági és politikai reformok

- politikai: új alkotmány (1946), amerikai mintára
- gazdasági: a zaibatsu-k feloszlatása
agrárreform
Dodge-terv az infláció megfékezésére
- társadalmi: a szakszervezetek újraszervezése

De: 1949-ig az amerikaiak célja alapvetően az, hogy Japán

gazd-i nagyhatalommá válását megakadályozzák
(utána: a legfőbb kelet-ázsiai szövetséges)
 A „japán csoda” (1955-1973)
• 10%-os gazdasági növekedési ráta

• tartósan alacsony munkanélküliségi ráta (2% körüli)

• modern technológiák importja

• fokozatos külkereskedelmi liberalizáció

• a nemzetközi tőkeáramlás folyamatos liberalizációja (1964: OECD-

tagság)

• a japán vállalatok versenyképessége erősödik

• a külföldiek beruházásainak liberalizálása, de inkább japán

befektetések külföldön
 A „japán csoda” (1955-1973)
Eredmény

• gazdasági függetlenedés

• az ország iparszerkezete átalakul (munkaerőintenzív ipar-

ágak helyett tőkeintenzív iparágak megjelenése → új ter-
mékek)

• a devizatartalékok felhalmozódása

• 1971, a Bretton Woods-i pügyi rsz összeomlása → a jen

erősödése a dollárral szemben
 A „japán csoda”
1955-73
A növekedés tényezői

• az USA támogatása (a jen tudatosan alulértékelt, 1USD=

360 japán jen)

• politikai stabilitás – Liberális Demokrata Párt (1955-1993:

egypárti kormányzás!)

• magas beruházási ráta (1964-es tokiói olimpia)

• képzett és viszonylag olcsó munkaerő

• a lakosság áldozatvállalása
Japán és a két olajválság (1973, 1979)
Japán energiaszükségleteinek 90%-át importból fedezi →
gazdasági recesszió

Az első olajválság hatásai

• magas infláció (26%)

• mérsékelt gazdasági növekedés (5-6%)
• energiatakarékossági programok bevezetése
• az olajbeszerzések forrásainak diverzifikálása
• technológia-intenzív területek fejlesztése

A második olajválság nem volt olyan drasztikus hatással a

japán gazdaságra. (1977-78: 180 jen = 1 USD)
 Nyolcvanas évek:
a nemzetköziesedő Japán
• a folyó fizetési mérleg többlete → a japán bankok nemzetkö-
zi hitelezése bővül

• a japán vállalatok külföldi közvetlen beruházásai nőnek

- Ny-EU, USA: szolgáltatások, autóipar, elektronikai ipar
- DK-Ázsia: feldolgozóipar

A vállalatok külföldre telepítésének okai

• a nyersanyagokhoz, energiaforrásokhoz való közelség

• környezetszennyező tevékenységek kitelepítése
• piacszerzés
• a jen felértékelődése
• a bérköltségek csökkentése
 A nyolcvanas évek vége:
a pénzügyi buborék kipukkanása
• 1985, Plaza-egyezmény: megszünteti a kötött jen/dollár
árfolyamot → a jen értéke megnövekedett

A pénzügyi buborék kialakulása

• folyó fizetési mérleg-többlet → tőkefelesleg

• az állampolgárok és a befektetők részvényeket és ingat-

lant vásároltak
- spekulációs láz
- opimizmus (4-5%-os gazdasági növekedés)
- a kamatlábak csökkenése → a vállalatok és háztartások
hiteleket vesznek fel
 A nyolcvanas évek vége:
a pénzügyi buborék kipukkanása
• a realitástól elváló részvény és ingatlanárak

• 1989-90: a kamatlábak emelkedése → mindenki el akar-

ja adni a részvényeket és az ingatlanokat → túlkínálat:
az árak esnek → a pénzügyi buborék kipukkan, válság
 Kilencvenes évek: a stagnáló Japán
1991-től: a pénzügyi válság átterjed a reálgazdaságra

• a vállalatok vagyonának leértékelődése, a hiteleket nem

tudják visszafizetni → csökkenő beruházások

• a munkanélküliség emelkedése

• a fogyasztás csökkenése

• deflációs tendencia: a fogyasztói árak csökkennek (de a

bérek is)
• a fogyasztói árindex ala-
kulása

• a munkanélküliségi ráta
 százalék

-4
-2
0
2
4
6
8
1985
1986
1987
1988
1989
1990

http://www.jetro.go.jp/
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
A reál GDP növekedése Japánban (1985-2006), az előző év %-ában

2004
2005
2006
 A japán gazdasági rendszer fő pillérei
• oktatási rendszer

• kutatás-fejlesztés

• gazdaságirányítási rendszer

• vállalati rendszer

• vállalatvezetés és – szervezés
 A japán gazdasági rendszer fő pillérei

Oktatás
• középpontjában: a lexikális tudás elsajátítása (magolás)
• Versenyszellem

Kutatás-fejlesztés
• a vállalatok növekvő szerepe (a kormányzat ösztönzésé-
re)
• elsősorban nem kutatás, hanem a létező találmányok to-
vábbfejlesztése
http://www.stat.go.jp/
 A japán gazdasági rendszer fő pillérei

A gazdaságirányítás rendszere

• magántulajdon, de erős állami beavatkozás

• ötéves tervekben meghatározott prioritások (Gazdaság-

tervezési Tanács és Ügynökség) – az állam és a vállala-
tok együttműködése

• állami ellenőrzés a földforgalom, földhasználat felett

• a mezőgazdaság megvédése a versenytől

 A japán gazdasági rendszer fő pillérei
A vállalati rendszer

• zaibatsu-k (vállalatcsoportok) helyett keiretsu rendszer (=

vállalatközi kapcsolatrendszer)
• pl.: Mitsubishi, Mitsui, Sumitomo, Sanwa
• lényege: a kereszttulajdonlás
• nincs valódi verseny a belső piacon (a partner adott, vele
egyeznek meg az árról)
• „vas háromszög”: vállalati, párt és adminisztrációban lévő
vezetők összefonódása
• a szakszervezetek szerepe formális
 A japán gazdasági rendszer fő pillérei

Vállalatvezetés és -szervezés főbb jegyei

• a munkaerő központi szerepe

• életre szóló foglalkoztatás: lojalitás, összetartozás-tudat
• hierarchia, életkor szerinti bérezés
• minőség-ellenőrzés (TQM)
• a vállalati döntések alapja: a konszenzus
• hosszú távú fejlődés a prioritás (rövid-távú profit helyett)
• a just-in-time rendszer bevezetése
 Külkereskedelem
Földrajzi megoszlás

• export (2010):
Kína (19,4%), USA (15,7%), D-Korea (8,1%), Hongkong
(5,5%), Tajvan (4,4%),

• import (2010):
Kína (22,1%), USA (9,9%), Ausztrália (6,5%), Szaúd-Arábia
(5,2%), Egyesült Arab Emirátusok (4,2%), D-Korea (4,1%),
Indonézia (4,1%)
 Külkereskedelem

Áruszerkezeti megoszlás
• export
- gépek, szállítóeszközök (kb.70%)
a gépjárművek, hiradástechnikai berendezések aránya ↓
elektromos gépek, szgépalkatrészek aránya ↑
csúcstechnológiát képviselő termékek aránya ↑

• import
- a nyersanyagok és fűtőanyagok aránya ↓
- gépek, szállítóeszközök aránya ↑
- szgépek, híradástechnikai eszközök, elektromos gépek ↑
 Japán külpolitikai szerepvállalása
• alapvető: az USA-hoz fűződő szövetségesi viszony (de:
jelek a függetlenedésre)

• ENSZ: a BT állandó helyének elnyeréséért lobbizik

• aktív tagja a nemzetközi szervezeteknek: IMF, OECD,

Világbank, Ázsia Fejlesztési Bank)

• problematikus térségbeli kapcsolatok: É-Korea

• fejlesztési segélyek nyújtása (Közel-Kelet, Afrika, Ázsia)

 Javasolt honlapok

• www.jetro.go.jp
• www.meti.go.jp
• www.boj.or.jp
• www.stat.go.jp
• www.mof.go.jp