Hogyan elemezzük a

migrációs folyamatokat?
Melegh Attila

, Corvinus Egyetem
Miért kell szociológiai
szempontból gondolkodni a
világról?
 A világ gazdasági termelése 1820 óta 73 szorosára nőtt
meg (2008-ra)
 A világ népessége a 7 szeresére
 Naponta több tízezer ember hal éhen (értsd évente egy
Magyarország).
 A jelenleg megtermelt élelmiszer mennyiség a világ
népességének kétszeresét is jóllakatná.
 Guinea 628 USD per fő, Magyarország 9500 USD per fő
Miért kell szociológiai
szempontból gondolkodni a
világról?
 Miért van ez így? Technológiai tudás? Vagy a társadalmi
intézmények?
 A társadalmi intézmények (történetileg alakuló
társadalmi szabályrendszerek) alakítják, hogy az
emberiség mely része milyen helyzetben találja magát.
 A szociológia vizsgálja az összes társadalmi intézményt,
a társadalmi együttélés és változás összes formáját
(beleértve a technológiát is).
Migráció mint kötőelem

 Nemzetközi vándorlás: egy évnél hosszabb ideig a fő

tartózkodási hely megváltozik vagy hosszabb ideig
„cirkulál”, oda-vissza mozog és ez összességében kitesz egy
hosszabb időt.
 Nagyon sokféle csoport. Mindig heterogén
 A földrajzi mobilitás és a vándormunka megjeleníti,
szervezi és kiszolgálja a történetileg fejlődő
egyenlőtlenségi rendszert.
 Egyszerre kell látni a rendszert és a migrációt
 Hallgassuk meg őket!
 https://www.youtube.com/watch?v=_xDP8N89tcI
 https://www.youtube.com/watch?v=RVRqokpGVcQ
 A világ becsült áramlási rendszere
(2005-2010)

Source: Abel & Sander 2014

Illustration: Sander & Bauer.
A vándorlás az emberiség
történeti fejlődése.
 Kikerülhetetlen folyamat
Migráció a modern korban:
Búr telepes
 A kapitalizmus és annak gyarmati rendje a migrációs történeti
kapcsolatok egyik legfontosabb eleme
Egy „integrálódott” vándor
Az államépítés kudarcai,
állandósult erőszak: Guinea
Migrációs formák

 A globális viszonyok és történeti változások

kontextusában kell megragadni
 Változások család-állam és piac viszonylatában
 Tőke-munka viszonyok
 kommodifikálódás
Apple Kínában. Mozdul a tőke
és átszervezi a helyi világot
 További migrációhoz vezet: Női és férfi tapasztalatok.
Családi stratégiák
Mozdul a tőke, mozdul a munka,
de nem mozdul a munkás
 Alacsony bérköltség és technológia Virtuális migráció

 Employees of India's largest online classifieds company Quikr

work at company headquarters in Mumbai on May 5, 2014
Mozdul az ember, állandósult
verseny, hívják őket (kereslet)

 Cselédnek áll

 Képzetlen munkásként dolgozik

Mozdul az ember, állandósult
verseny, hívják őket
 Szakmunkásként dolgozik

 Mérnökként dolgozik
Modernizációs modell,
Zelinsky
 Migrációs átmenet elmélete
 A modernizáció általános folyamatának a része: a
fejlettebb államok mobilabbak. A végső fázisban a
cirkuláció válik egyeduralkodóvá
 A növekvő mobilitási szabadság a migrációs szintek
további növekedéséhez vezet.
 A termékenység folyamatos csökkenése növeli a
mobilitási szabadságot.
 Iskoláztatás és információs hatás.
 Egyre globálisabb szervezeti hálózatok épülnek ki (javul
a migráció infrastruktúrája)
 Csökken az elsődleges munkahelyek (ipar és 15
mezőgazdaság) szerepe
Egy főre jutó GDP és a
migrációs ráta alakulása világ
szinten.

16
Iskolában töltött idő és az
elvándorlási arány a világon
1990-2019

17
 Lehetséges elméletek,
Sassen: az FDI mint
kihagyott tényező
 Egy adott időszakra vonatkozik csak, és Sanderson-
Kentor szerint 10 éves time lag-gel működik.
 Magas gazdasági növekedés a küldő országban és sok
ipari munkahely létesül.
 A gazdasági tényezők kapcsolódási rendje és a gazdasági
integráció megváltozik.
 A tradicionális munkastruktúra összeomlik. Bérmunkássá
válás, önfenntartó munkásság lecsökken.
Kommercializálódó agrárszektor, vidékről városba
áramlás, szerkezeti váltás, a munkaerőpiaci
feszültségek szétterjednek.
 Nők bevonása az iparba, új iparosodás. Ez a férfiaknál
elvándorlást eredményez, mert növelheti a férfi 18

munkanélküliséget.
Sassen modell: megfigyelt
változók
 Egy főre jutó GDP a világátlag százalékában és változás aránya
95/90: javulás növelheti a mozgási képességet az adott
rendben, a csökkenés visszafoghatja. Ez egyben az
egyenlőtlenségi rendszerben való mozgást mutatja.
 FDI net inflow GDP arányosan: 95/90 (9 éves mozgóátlaggal
simítottuk az eredeti értékeket az ugrálás miatt) Világbank: a
gazdasági nyitás szerkezetváltást indít el
 FDI inward stock GDP arányosan: 95/90. Ez jelzi a külföldi tőke
súlyának változását. UNCTAD: a gazdasági nyitottság
kumulálódása növeli az elvándorlási szinteket
 Agrárfoglalkoztatottság arányának változása az összes
foglalkoztatotton belül: 95/90. ILO becslés. Világbank: a
szerkezetváltozást mérjük ezzel
 Kiinduló kivándorlási ráta (95/90): kumulatív okság és a be
nem vont változók hatása. 19

 Kontrollálva a népességnagyságra
A világ migrációs állományi szintjének változása és a 10 évvel
korábbi GDP arányos FDI flow szintek változása 1990-2019 között

20
A világ migrációs állományi szintjének változása és a
10 évvel korábbi GDP arányos FDI stockváltozása
1990-2019 között

21
Miért Kelet-Európa a legizgatottabb?
Vándorállomány változás abszolút szám
1990-2015
Diagramcím
3500000

3000000

2500000
2015: Kelet-Európa
2000000
25 millió
1500000
elvándorló és 10
1000000
Magyaror
500000
szág:
0

1990 2000 2010 2013

El- és bevándorló állomány
dinamikus változása 1990-2015
Diagramcím
450.00%
400.00%
350.00%
300.00%
250.00%
200.00% 1990
150.00% 2000

100.00% 2010

50.00% 2013

0.00%
 Nyugatcentrikusság és Európa felértékelődése
A legfontosabb öt célországban élő Magyarországon születettek aránya
a Magyarországról elvándoroltak csoportjában 1960-1980
Világbank

Célország 1960 Célország 1970 Célország 1980

USA 256 41,0 USA 216 39,6 USA 156 33,1

017 6% 934 6% 495 8%
Kanada 70902 11,37% Németorsz 80920 14,79 Németorsz 80675 17,10%
ág % ág
Németorsz 66670 10,69% Kanada 66212 12,10 Kanada 62715 13,30%
ág %
Ausztria 49944 8,01% Ausztrália 34488 6,30% Israel 27331 5,79%
Ausztrália 29247 4,69% Israel 30701 5,61% Ausztrália 26988 5,72%
Első öt 5 47278 75,83% Első öt 5 42925 78,47 Első öt 5 35420 75,10%
0 5 % 4
Összesen 62350 100,00 Összesen 54700 100,00 Összesen 47165 100,00
3 % 7 % 6 %
Nyugatcentrikusság és Európa felértékelődése
A legfontosabb öt célországban élő Magyarországon születettek aránya a Magyarországról
elvándoroltak csoportjában 1990-2013, ENSZ

1990 % 2000 %
VILÁG 407 594 100 VILÁG 443 600 100

Fejlettebb régiók 378 734 92,9 Fejlettebb régiók 418 716 94,4

Európa 165 977 40,7 Európa 242 371 54,6

Észak-Amerika 183 828 45,1 Észak-Amerika 149 851 33,8

USA 126 31,2 USA 99 162 22,4

986
Kanada 56 842 23,4 Németország 88 901 20

Németország 50 833 13,9 Kanada 50 689 11,4

Ausztrália and Új- 28 929 7,1 Ausztrália and Új-Zéland 26 494 6

Zéland

Orosz 18 236 6,7 Egyesült Királyság 22 636 5,1

Föderáció
 Nyugatcentrikusság és Európa felértékelődése
A legfontosabb öt célországban élő Magyarországon születettek aránya a
Magyarországról elvándoroltak csoportjában 1990-2013, ENSZ

2010 % 2013 %
VILÁG 491 198 100 VILÁG 527 429 100

Fejlettebb régiók 470 377 95,8 Fejlettebb régiók 506 150 96

Európa 315 64, Európa 344 476 65,

631 3 3
Észak-Amerika 130 802 26,6 Észak-Amerika 135 796 25,7

Németország 104 000 21,2 Németország 105 188 19,9

USA 79 701 16, USA 82 590 15,

2 7
Kanada 51 101 10,4 Kanada 53 206 10,1

Egyesült Királyság 40 310 8,2 Egyesült Királyság 51 198 9,7

Ausztria 38 020 7,7 Ausztria 39 743 7,5

Egyenlőtlen tőke és munkaerőcsere
Magyarországra irányuló befektetés (FDI átlagos állomány) és
elvándorlás relációk (10 legfontosabb célország) 2001-2010, ENSZ

Source: UN, 2013, Eurostat, Thanks Adam Dickmann

Illustration: Ági Tátrai-Pap.
 1995-2000 1995-2005 1995-2010

Model 1 Model 2 Model 3 Model 1 Model 2 Model 3 Model 1 Model 2 Model 3

0,19796*** 0,50999*** 0,50655*** -0,19271* 0,70026*** 0,71347*** -0,26013* 0,78201*** 0,79511***

Népességarányos elvándorlási ráta változása 1990
és 1995 között (ln) ˙(0,54011) (0,895) (0,88897) (-0,18698) (0,55328) (0,56371) (-0,19006) (0,44707) (0,45456)

[0,03497] [0,02942] [0,03151] [0,11259] [0,11733] [0,12151] [0,14734] [0,16873] [0,17547]

0,08478** 0,06846*** 0,06917** 0,30942** 0,2229** 0,27978*** 0,48299*** 0,34727** 0,42366***

GDP per fő világátlaghoz viszonyított arányának
változása 1990 és 1995 között (ln) (0,21878) (0,17752) (0,17935) (0,28393) (0,26021) (0,32661) (0,33375) (0,29333) (0,35786)

[0,04177] [0,02517] [0,02647] [0,13447] [0,10038] [0,10207] [0,17597] [0,14435] [0,14738]

-0,70472*** -0,0606 -2,1798** -0,22705 -2,70086** -0,3796

Iskolában eltöltött évek átlagos számának változása
1990 és 1995 között (ln) (-0,30594) (-0,02566) (-0,33652) (-0,04329) (-0,31398) (-0,05237)

[0,26484] [0,15517] [0,85263] [0,5984] [1,11579] [0,8641]

0,01093 0,00382 0,36471 0,32873** 0,53996* 0,44113*

A mezőgazdasági foglalkoztatottak összes
(0,01503) (0,00524) (0,17831) (0,20303) (0,19879) (0,19714)
foglalkoztatotton belüli arányának változása 1990
és 1995 között (ln)

[0,07331] [0,04043] [0,23601] [0,1559] [0,30885] [0,22512]

0,02176*** 0,0212*** 0,05801** 0,05095* 0,07381* 0,06373

GDP arányában kifejezett külföldi működőtőke
beáramlásának változása 1990 és 1995 között (ln) (0,17683) (0,17226) (0,21224) (0,18644) (0,19541) (0,16871)

[0,00684] [0,00709] [0,0273] [0,02735] [0,03926] [0,03949]

GDP arányában kifejezett külföldi tőke 0,00052511 0,00036755 0,0084 0,00633 0,01492 0,01197
összállományának változása 1990 és 1995 között
(0,01547) (0,01083) (0,11142) (0,08397) (0,14315) (0,11484)
(ln)
[0,00193] [0,002] [0,00771] [0,00772] [0,01109] [0,01115]

-0,00781 -0,00852 -0,0571 -0,02707 -0,14018 -0,10124

GDP arányában kifejezett export változása 1990 és
1995 között (ln) (-0,02927) (-0,03192) (-0,09636 (-0,04568) (-0,17116) (-0,12362)

[0,01568] [0,01668] [0,06253] [0,06432] [0,08991] [0,09288]

0,00634 0,00318 0,00329 0,01347 0,00802 0,00312 0,0128 0,00811 0,00175

Népesség 1995-ben (ln)
(0,08154) (0,04051) (0,04188) (0,06156) (0,04599) (0,01788) (0,04404) (0,03365) (0,00724)

[0,00781] [0,00408] [0,00421] [0,02515] [0,01627] [0,01625] [0,03291] [0,02339] [0,02347]

0,06633** 0,00316 0,00727 0,26345** 0,10212* 0,0931 0,3789*** 0,19396** 0,1873*

Periféria
(0,30518) (0,01432) (0,03294) (0,43105) (0,20842) (0,19) (0,46684) (0,28643) (0,2766)

[0,03105] [0,01374] [0,01817] [0,09998] [0,0548] [0,07007] [0,13083] [0,0788] [0,10118]

0,0514** 0,00331 0,00518 0,24865*** 0,11442** 0,11298** 0,34691*** 0,18398** 0,18448**

Félperiféria
(0,23651) (0,01512) (0,02369) (0,40684) (0,23571) (0,23273) (0,42742) (0,27423) (0,27498)

[0,02541] [0,01327] [0,01441] [0,08181] [0,05291] [0,05557] [0,10706] [0,07609] [0,08025]

-0,03692 -0,03747 -0,03564 -0,0292 -0,12938 -0,00164 0,05996 -0,10184 0,07002

Konstans
[0,13193] [0,06849] [0,07121] [0,42474] [0,27317] [0,2746] [0,55583] [0,39283] [0,39653]

Korrigált R2
0,3444 0,8263 0,8213 0,1407 0,44 0,4613 0,1656 0,3937 0,4118
Fiktív csere? Bevándorlók pótolják a veszteséget? 15-64
évesek, születési ország szerint, nyelvtudás, érkezési
idő szerint 2016
Egyenlőtlen cserék felé

 Kelet-Európa még jobban csökken.

 Kelet-Európa jelentős népességvesztés
 Egyenlőtlen csere tőke-munka csere, munkaerőpiac
 Történeti kapcsolatok szerepe és az új intézményi tér
Munkaerőpiac és bevándorlás

 Logisztikus regresszió
 Foglalkoztatottság pozitívan függ iskolai végzettségtől,
külföldi születéstől és magyarul tudástól
 Ha statisztikai kontroll alatt tartjuk a nyelvtudást, az
iskolai végzettséget és az érkezési időt, akkor külföldön
születettek általában, de különösen Románia, Kína és
Vietnám esetében a jobb foglalkoztatottsági
esélyhányadosokkal rendelkeznek. Integrációs
mechanizmusok.
Diskurzív blokkok és
identitások
 Jelentős változások: történeti diskurzusok alapján értelmeződnek
társadalmilag
 Demográfiai átmenet: migrációs átmenet diskurzusa,
Nyugatközpontúság, hierarchia felülről, munkaerőigény, utilitarista
szempontok, szükség van menedzselt és szelektív bevándorlásra,
elvándorlás nem igazán tematizálódik, a termékenység nem fog
változni.
 Európa és a nemzetek fenyegetettségének diskurzusa:
privilégiumvesztés, pronatalista „erőgyűjtés”, népesség mint
kollektív test, nem az elvándorlásra és az etnikailag-történetileg
nem kötődő bevándorlásra,etnikai és kulturális homogenitás,
biztonságosítás„nemzeti” „európai” alapú növekedés:
 Kelet-Európa: Köztes strukturális pozíció miatt a Nyugat éles
elutasítása és a harc az Európán kívüliek le- és kiszorításáért.
 Rendszerszintű kritika: a (vándor-nem vándor)népesség
eltárgyiasítása akár nemzeti akár utilitarista szempontból

2021. 09.
27.
Közép- és Kelet-Európai identitások a
globális hierarchiák kontextusában
A probléma

 Személyes: Társadalmi fejlődésről és szerkezetről

alkotott képzetek: Európa viták, népesedésről alkotott
szövegek, vándorlók identitása
 A nacionalizmus és a rasszizmus eredete
 Két kívánalom: társadalmiság és történetiség (lásd
Bahtyin)
A probléma

 Társadalmiság: diskurzus (mint hatalmi

szerkezet, Foucault, Said, Mignolo,
Sharkar) és a globális érintkezések és
kapcsolatok (posztkoloniális kritika)
 Történetiség, egyediség: konkrét
szöveghagyományok a fenti strukturális
térben
 A kognitív szerkezetek (diskurzusok) és az
abban való helyezkedések
összekapcsolódnak a világgazdaság
hierarchiáival (Wallerstein, Amin).
Kölcsönös összefüggés
 Ellenállás, hatalom, beszédlehetőség =
Liberális paradoxonok

 A rasszizmus masszívabb
megjelenése miért kötődik az
„európaizáláshoz”?
 Miben áll az új nacionalizmus
sikere?
 Miért támogatja kevésbé a kelet-
európai elit a szupranacionális
intézmények létrejöttét, a további
egységesítést (Lengyel, 2008)?
 Identitásbeli csapdák és
Kelet/nyugat lejtők és
hierarchikus azonosulások
 A modern koloniális és globális kapitalizmus
létrejöttének egy eleme.
 Ez egy olyan általános diskurzus, amely különböző
szereplőket és közösségeket egy hierarchikus rendbe
illeszt be, illetve az ebben való mozgást szabályozza. A
hierarchia nem kérdőjeleződik meg.
Liberális humanitárius utópia

 „A liberális-humanitárius utópia szintén a

fennállóval szembeni küzdelemben jött létre.
Adekvát formájában ez is a „rossz” valósággal
állít szembe „helyes” racionális ellenképet. Erre
az ellenképre azonban nem azért van szüksége,
hogy innen kiindulva tetszőleges időpontban
biztosítsa a világba való áttörést, hanem csak
azért, hogy olyan „mércével” rendelkezzék,
amelynek birtokában az ember inkább
mérlegelően néz szembe a történésekkel. A
liberális-humanitárius tudat utópiája az eszme:
nem a görög-platonikus eszme, nem a dolgok
ősképe a maga statikus-plasztikus tejességében,
hanem pusztán az e világi keletkezés
„regulatívája”, formális, a végtelen távolba
Kelet/nyugat lejtők és a
kollektív identitások
 A lejtő alacsonyabb szintjén masszív
szöveghagyományok és perspektívák
 Modernizáció
 A saját társadalom orientalizálása
(nem öngyarmatosítás)
 Nacionalizmusok: lefelé néző kis
imperializmus, kis európaiság
 Vertikális menekülés és az
összeesküvéselméletek
Kelet/nyugat lejtők és a
kollektív identitások
 Dialógus a keleti és nyugati
perspektívák között. A
rendszerváltó elitek
 Dialógus az „ön”orientalizálás és a
kis imperializmus, kis európaiság
között rendkívül feszült, egymást
tényleg kizárják
 Zámoly: miért nem látszanak a
rasszista diszkrimináció áldozatai?
Kelet/nyugat lejtők és az
egyéni narratív identitások
 45 narratív interjú (USA,
Magyarország, Oroszország), 2000-
2001
 Hideg háborús dialógus/diskurzus
 A keleti misszionáriusok csapdája
 Globalizációs dialógus/diskurzus
 A koloniális és nacionalista
perspektívák (a barbárság) csapdája
Migráns narratívák (Kovács
Évával)
 A migránsok narratívái szimptomatikusak
a komplex térben (ezek is dialógusok
eredményei)
 Valódi identitás helyzet mindegyik fél
számára
 60 (90-es évek vége) + 240 migráns
interjú (2007)
 Főképp kelet és közép-európai
területeken készültek
 A bevándorlási diskurzusok csapdái
 A tradicionalitás csapdája
Csapdák és hierarchiák

 Magunknak is ki kell látnunk ezekből

a szövevényekből.
 Reflektálni kell a hierarchiára és
meg kell találni a szellemi utakat
(határgondolkodás)!
 Meg kell látni végre a hierarchikus
világkapitalzmust és benne a
helyünket!
 Köszönöm a figyelmet!
 Történelmi
fordulópont van.
Csak így alakulhat?

Érdemes átgondolni
 Miért vált akut kérdéssé Európában?

3. ábra: Az Európában élő népesség aránya, és Európa gazdasági súlya a világgazdaságban

Európa relatív
gazdasági és
népesedési
súlya csökken.
1990-2015
Népesség 2
százalékkal
nő,
vándornépessé
g 54%-al

Forrás: A népesség arányának forrása: World Population Prospects: The 2015 Revision. File POP/1-1: Total
population (both sexes combined) by major area, region and country, annually for 1950–2100 (thousands)
Estimates, 1950–2015, POP/DB/WPP/Rev.2015/POP/F01-1. A gazdasági arány forrása: World Development
Indicators, The World Bank, 12 November 2015.
 3. ábra: Az Európában élő vándorok aránya Európa népességéhez képest, illetve a világ
összes vándorának aránya a világ teljes népességéhez képest, 1990–2015

Európa
nyitottabb mint Európai arány:
a világ egésze a 54%-al nő
vándorok
(születési
ország szerinti)
arányában és Világ: 15%-os

ez a nyitottság növekedés a
népességhez

nő 1990 óta. viszonyított

arányban

Egyik fő ok a
sok kis ország
és a belső
Forrás: United Nations, Population Division, Department of Economic and Social Affairs: Trends in International
Migrant Stock: The 2015 Revision.

vándorlás . Magyarország elvándorlói arány

3,7 versus 6% (61%). Csökkenő
népesség
 Az Európában élő vándorok aránya a világ összes vándorán belül, illetve az Európában élő
népesség aránya a világ népességén belül, 1990–2015

Európa világon Vándorlás

belüli vándorlási súly
súlya igen magas
és stabil
miközben
népesedési és
gazdasági súlya
csökken

Népesedési
súly

Forrás: United Nations, Population Division, Department of Economic and Social Affairs: Trends in International
Migrant Stock: The 2015 Revision.
 3. ábra: A határokat átlépő menekültek állománya a világban és Európában (abszolút
számban)

Nem a
menekült
ek
összsúlya
jelenti a
fő
változást
Európába
n

Forrás: United Nations, Population Division, Department of Economic and Social Affairs: Trends in International
Migrant Stock: The 2015 Revision.
Magyarország és a világ migráns állományának változása
1990-2013 (ENSZ adatok): Törés és átalakulás: Igazodás a
világkapitalizmus trendjeihez

Népességszám csökkenése és az
el- és bevándorolt állomány
növekedése versus mindkét
világnépesség növekedése