FEJLŐDÉSÜNK TÁRSADALMI

ALAPJAI ÖSSZEFOGLALÁS
Tk.76-98.oldal
 TÉMÁK

• Hazánk népessége
• Népesedési folyamatok
• Mit tartunk értéknek
• Településeink jellemzői
 DEMOGRÁFIA
• = népességtudomány
(demosz — nép + grafia — leírás)
• a populáció számának, összetételének, változásának és területi
elhelyezkedésének törvényszerűségeit kutatja
• behatóan elemzi, a különféle változásokat előidéző okokat és a változások
következményeit
 A DEMOGRÁFIAI ADATOK
• Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) www.ksh.hu
gyűjti, dolgozza fel és közli a statisztikai adatokat.
• 10 évenként végeznek népszámlálást (= cenzus) Magyarországon
(1870-től kezdődően; 2011-ben utoljára).
• A két népszámlálás közti változásokat továbbszámlálással követik, az
anyakönyvi bejegyzések felhasználásával (levonják a meghaltakat,
hozzáadják az újszülötteket a bázisszámhoz) és figyelembe veszik a
be- és kivándorlásból eredő különbségeket.
• Kisnépszámlálás (= mikrocenzus) egy egész népességet jellemző, de
kisebb, reprezentatív mintából – általában a lakosság 1-5 %-a – nyert
adatok alapján általánosítanak.
 A MAGYAR KORFA
Férfiak 85+
Nők
80--84
75--79
70--74
65--69
60--64
55--59
50--54
45--49
40--44
35--39
30--34
25--29
20--24
15--19
10--14
5--9
0--4

500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 100 000 200 000 300 000 400 000 500 000
 A NÉPESSÉG KOR SZERINTI
ÖSSZETÉTELE MAGYARORSZÁGON
 a fejlett országokhoz hasonlóan változik

 a gyermekek aránya tovább csökkent (16%), kevéssel az uniós átlag alatt volt

 a 65 év feletti idős népesség aránya tovább emelkedett (15,4%), de még nem érte
el az Európai Unió átlagát (5. ábra).

 a demográfiai folyamatok – mint az valamennyi uniós országban tapasztalható – az

idősek számának emelkedését és a fiatalok számának csökkenését, azaz az
eltartottsági ráta romlását vetítik előre
 HAZÁNK NÉPESSÉGE

• A II. Világháború után hazánk népessége folyamatosan nőtt

és az 1980-as évek elején érte el a legmagasabb értéket,
10,7 millió főt.
• 1981-től az ország népessége csökken, természetes
fogyásról beszélhetünk, amelynek értéke évi -1,9 %.
Jelenleg (2008) a népesség száma: 10 045 000 fő.
• Magyarország átlagos népsűrűsége 108 fő/km2, de jelentős
területi eltérések figyelhetők meg.
A népesség kor és nem szerinti megoszlását
korfával lehet szemléletesen ábrázolni.

Egykori iparvidék

Nyugat közelsége
MAGYARORSZÁG KORFÁJA

„Ratkó” korszak

„OTP-s” gyerekek
Kormegoszlás:
0-14 éves: 20 %; 15-39 éves: 35 %;
40-59 éves: 25 %; 60 év fölötti: 20 %
Nemek szerinti megoszlás:
• A lakosság egészét tekintve 1000 férfira 1096 nő
jut. 30-40 év alatt férfitöbblet, e fölött nőtöbblet
mutatkozik.
• A születéskor várható élettartam a férfiaknál 65
év, a nőknél 74 év.
Nemzetiség Lélekszám Területi elhelyezkedés
német 220-230 ezer fő Baranya, Tolna, Komárom-
Esztergom, Budapest
szlovák 100 ezer fő Békés, Komárom-Esztergom,
Budapest
horvát Baranya, Bács-Kiskun, Zala,
Vas
szerb 80-100 ezer fő Bács-Kiskun, Csongrád
szlovén Vas
román 25-30 ezer fő Békés, Hajdú-Bihar
cigány 450-800 ezer fő Borsod-Abaúj-
Zemplén, Szabolcs-
Szatmár-Bereg, Nógrád

1. táblázat: A nemzetiségek Magyarországon

Magyarország nemzeti és etnikai kisebbségeinek
földrajzi elhelyezkedése
A magyarok száma a világon kb. 15 millió fő.

Ország Magyarok száma

Románia (Erdély) kb. 2 millió fő
Szlovákia (Felvidék) kb. 650 ezer fő
Szerbia (Vajdaság) kb. 360 ezer fő
Ukrajna (Kárpátalja) kb. 180 ezer fő
Ausztria (Burgenland) kb. 60-70 ezer fő
2. táblázat: Magyarok a szomszédos országokban
Magyarok a szomszédos országokban
 TELEPÜLÉSEK

• Magyarország területén 3154 település található, melyek közül 346 város.

• Az ország népességének 63 %-a városlakó.

 16

Állandó
település

magányos,
csoportos
szórvány

tanya farm falu város

szabályos
szórt sor bokor halmaz egyutcás
sakktábla
Hazánk megyéi és megyei jogú városai
 A TELEPÜLÉSEK HIERARCHIÁJA
• Főváros (Budapest)
• Regionális központok - Miskolc, Debrecen,
Szeged, Pécs, Győr, Székesfehérvár,
Budapest
• Megyeszékhelyek (19)
• Megyejogú városok (4+19)
• Középvárosok; Kisvárosok;
• Nagyfalvak; Középfalvak; Kisfalvak; Törpe-
vagy aprófalvak
• Magyarországon a szórványtelepüléseken
(tanyákon) csaknem félmillióan laknak.
Három típusuk: a szórványtanyák, a
sortanyák (pl: Békés megyében) és a
bokortanyák (a Nyírségben).
 VÁROSOK HIERARCHIÁJA
1. Főváros → 1

2. Régió központ → 7

3. Megyeszékhely → 19

4. Megyejogú város → 4

5. Város → 306

6. Település (falvak) → 3135

 RÉGIÓK

Miskolc

Győr Bp. Debrecen

Székesfehérvár

Szeged
Pécs
 TANYÁK
• Magányos szórványtelepülések: 1-10 fő közötti
lélekszám. Tanya, farm, major.
• Napjainkban a tanyák a mezőgazdasági szerep
mellet lakó, hobbi és üdülő funkciót töltenek be.
• Tanyák típusai:
• Sortanyák  Békés megye
• Szórt tanyák  Csongrád megye
• Bokortanyák  Nyírség
Tanyák kialakulása Magyarországon:

a) Török kiűzése után az alföldi területeken

b) Folyók szabályozása után az árterületeken
c) Szőlő termő tanyák az Alföldön
TANYATÍPUSOK ALAPRAJZ SZERINT:
Zárt, csoportos falusi települések:

• Törpefalvak: 100-500 fő. Közép- és Ny-Európa.

• Kisfalvak: 500-2 000 fő. Közép- és Ny-Európa.
• Nagyfalvak: 2 000-10 000 fő. Kelet- és Dél-Európa,
Afrika, Latin-Amerika.
• Óriásfalvak: 10 000-40 000 fő. Kelet-Ázsia.

25
 FALUTÍPUSOK ALAPRAJZ SZERINT:

26
 VÁROSSZERKEZET 27

Városok belső szerkezete a társadalmi

munkamegosztás térbeli rendjét tükrözi és általában
övezetes elrendeződést mutat:

városközpont / city,
belső munkahelyöv

belső lakóhelyöv

külső munkahelyöv

külső lakóhelyöv

agglomeráció
VÁROSSZERKEZET: 28

•belső munkahelyöv (városcentrum=city):

állami és közigazgatási szervek,
pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális
intézmények, irodák
belső lakóöv: sűrű beépítésű terület, sokemeletes
bérházakkal

29
•külső munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok,
ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák,
kikötők, hűtőházak

30
•külső lakóöv: város peremi nagy lakótelepek,
kertvárosi részek, családi házak

31
 VÁROSOK TÍPUSAI FUNKCIÓK ALAPJÁN
•világváros (metropolisz): pl.: New York, Párizs, London, Tokió.

•országos jelentőségű város: pl.: San Francisco, München.

•kereskedelmi és közlekedési központ: pl.: Rotterdam,

Hamburg, Marseille.

•ipari központ: főleg ipari tevékenységgel foglalkozó város

•mezőváros: lakóinak jelentős része a mezőgazdaságból él

•egyéb városok: pl.: egyetemi-, üdülő-, fürdő-város,

szórakoztató központok, vallási központok.
32
Agglomeráció: A nagyvárosok előterében kialakuló
település- és népességkoncentráció, amely területi -
gazdasági egységet alkot, a települések egymással szoros
kapcsolatban állnak. Az agglomeráció központja a
centrum- vagy magtelepülés, amelynek környezetében
kialakulnak a:

a) bolygóvárosok: munkahely funkciójú kisebb városok,

amelyek ipari tevékenységükkel tehermentesítik a
nagyvárost, főleg ipari üzemek, raktárak, kereskedelmi
vállalatok találhatók itt.

b) alvóvárosok: lakóhely funkciójú városok, amelyek

népessége a központban vagy a közeli bolygóvárosban
dolgozik.
33