Szegénység

Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok – HIÁNY

(tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények)
Mérés módja szerint:

Abszolút szegénység – létminimum (35-45 e Ft)

Relatív szegénység – a társadalom átlagos jövedelmi viszonyaitól való elmaradás

Szubjektív szegénység

Időtáv szerint

Átmeneti – tartós – átöröklődő

A szegénység okai szerint

Hagyományos szegénység

Új szegénység

Demográfiai szegénység

Etnikai szegénység
A jövedelmi szegénység meghatározói között egyértelműen a háztartásfő
iskolázottsága és munkaerő-piaci aktivitása a legfontosabb.
 Szegénység

abszolút szegénység

rövidtávon társadalmi kirekesztődést jelent, hosszú távon pedig biológiai
következményi (alultápláltság, betegségek) is vannak

a minimális létfenntartási lehetőségek hiányát jelenti

relatív szegénység

hosszú távú következménye nem annyira biológiai, mint inkább pszichikai,
különböző frusztrációkat eredményezhet, az illető egyénnek, családnak vagy
csoportnak felborulhat a pszichikai, morális és szocio-kulturális egyensúlya.

a relatív szegénységben élők egyre inkább eltávolodnak az illető
társadalomban domináns életmódtól

szubjektív szegénység

az egyének gazdasági állapotukról való kedvezőtlen értelmezése
 Szegénység-típusok

Demográfiai szegénység

Etnikai szegénység

Hagyományos/régi szegénység

Új szegénység
 Demográfiai szegénység

Az egyén élete során többször is szegénnyé válhat,
illetve kiemelkedhet belőle

Életciklus – életpálya

Biológia és társadalmi életkor

Ma: a magasabb presztízs az aktív periódushoz kapcsolódik

Gyerekkor, gyerekvállalás, időskor szegényebb,
szűkösebb erőforrások
 Hagyományos szegénység

a modern osztálytársadalomban is továbbélő szegénység

alacsonyabb iskolai végzettség,

a szakképzetlen munka,

inaktivitás

kistelepülésen élés

sok gyermek a családban

tartós betegségi állapot
 Új szegénység

A munkapiacról kirekedtek – emberi tőkéjükre és
tudásokra nincsen kereslet a munkapiacon – hamar
elszegényednek, és esélyük sincsen a visszatérésre,
vagyis tartós szegénységbe kerülnek. (pl. bányászok,
nehézipari segédmunkások)

Pályakezdők (pl. a még soha nem dolgozott alacsonyan
képzett fiatalok, de növekszik a diplomás pályakezdő
munkanélküliek aránya is)
 Szegénység strukturális okai :
munkanélküliség
Munkanélküliségi arány

45 42
38
40
35
30
25 2001
20 2006
15 10 11
10
5
0
15-64 éves* 15–60 éves
szegényminta

7
 Szegénység strukturális okai:
iskolai végzettség
Iskolai végzettség szerinti megoszlás
teljes népességben és szegénymintában

120
100 13 3 3
16 20 18 Diploma
80
34 39 29 Érettségi
60 30
Szakmunkás képző
40 32 23
47 50 8 általános
20
21 22
0
2001 2006 2001 2006

Teljes népesség Szegényminta

8
 Etnikai szegénység

A kisebbségi csoportok túlreprezentáltak a

szegények körében

Romák, feketék, törökök stb.

Halmozódnak a társadalmi egyenlőtlenségi dimenziók

Diszkrimináció, szegregáció, stigmatizáció

 KORCSOPORTOK SZERINTI
MEGOSZLÁS
70
• Átlagéletkor
• roma - 33 év 60
• lakossági 48 év
50

40
•Jelentős korcsoporti % roma 2003
arányeltolódás 30 KSH 2001

20
•Nemek szerinti különb-
10
ségek kisebbek az egyes
életkori csoportok 0
összetételében 15 év alatti 15-64 éves 65 év feletti
 A HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉS-
SZERKEZETI ELHELYEZKEDÉSE

Településszerkezet szerinti megoszlás Lakókörnyezet szerinti megoszlás

45
60
40
50 roma 2001 KSH 2001 35

40 30

25
% 30 %
20
20 15

10 10

5
0
Budapest megyei j. v. egyéb város község 0
kizárólag többségében többségében egyetlen
cigányok cigányok nem cigányok cigánycsalád
 A HÁZTARTÁSOK JÖVEDELMI
HELYZETE
 A háztartások havi átlagos nettó jövedelme 126000 Ft , az egy
főre jutó jövedelem átlaga 24500 Ft
 Az egy főre jutó jövedelmek jelentősen alulmúlják a
létminimum szintet - 83,6%
Az egy főre jutó nettó jövedelmi tizedek felső határai
(Ft)

90000

80000

70000

60000

50000

40000

30000

20000

10000

0
1.tized 2.tized 3.tized 4.tized 5.tized 6.tized 7.tized 8.tized 9.tized 10.tized
 A HÁZTARTÁSOK JÖVEDEL-
MÉNEK FORRÁSAI
 Munkajövedelmek aránya alacsony: főfoglalkozásból 28%, alkalmi
munkából 14% származik
 Társadalmi jövedelmek aránya 56%
 Gyermekek után járó jövedelmek aránya a jövedelmek 25%-a
 A szociális segélyek a havi jövedelmek 13%-a
80

70
roma kutatás KSH kutatás
60

50

40
%

30

20

10

0
munkajövedelem társadalmi jövedelem egyéb jövedelem
A roma személyek aránya a szegénymintában,
különböző jövedelmi szintek alatt,%
Romák aránya szegény mintában, különbözó
jövedelmi szintek alatt

60 55 56
50 44 45 47
40 36
32
2001
30 24
2006
20
10
0
összes alsó 5 tizedben alsó 3 tizedben legalsó 1
szegény tizedben

Forrás: Ferge Zs. 2006 évi szegénykutatás

14
MEGOSZLÁS A ROMA MINTÁBAN
FOGLALKOZTATÁS SZERINTI

egyéb
htb.
nő

özvegyi
férfi

nyugd.
rokkant
nyugd.
öregségi
nyugd.
anyasági t.
munkanélküli
foglalk.
35

30

25

20

15

10

0
%
 EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT
ÖNÉRTÉKELÉSE
Az egészségi állapot értékelése a roma és a lakossági mintában (0=
legrosszabb 10= legjobb egészségi állapot)

25
roma minta KSH minta
 Roma minta
20
Xátlag = 6,4
15

%

Lakossági minta 10
Xátlag = 7,1
5

0
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
 EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT
ÖNÉRTÉKELÉSE - ÉLETKOR
 A roma mintában bármely életkori csoportban szignifikánsan rosszabb az
egészségi állapot és a különbség fokozatosan nő

10
roma minta KSH minta
9

6
átlag

0
15-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-
Szegénység által veszélyeztetett csoportok

Gyerekek, képzetlen fiatalok

Idősek (régóta nyugdíjasok)

Lakásnélküliek

Munkanélküliek

Egyszemélyes vállalkozók

Mezőgazdaságban dolgozók

Egyszülős családok (50 százalékkal növeli az elszegényedés
esélyét)

Sok gyermekes családok

Romák
A legfontosabb fogyasztási prioritások
Mire nem jut elég a szegény családokban?

80 69 7373
70 59
60 48 48
50 37 38 2001
40 31 33
2827 2006
30
20 95
10
0
La k K G É R T F
bé r özle ke y ógy s lelmis e zs ire ár sas elnő tt
re d és z ze rr e gy r
r e err e e ü tt lé uhá ra
tre

19
Forrás: Ferge Zs. 2006 évi szegénykutatás
 Közműkikapcsolás
Szegény családok körében kikapcsolt
közmű, %

16 14
14
12
12 11
2001
10 9
8 8 2006
8 7
6
6 5
4 3
2
0
Ös Le Ro Nin 3é
sze ga m csg s tö
se lsó ák bb
n t ize yere
d k gye
rek
20
Forrás: Ferge Zs. 2006 évi szegénykutatás
 Eladósodás veszélye
Szegény családok körében eladósodottak
aránya

70 63
53 55
60 50 52
50 44 45
39 36 38
40
2001
30
20 2006
10
0
Ös Le Ro Nin 3é
sz gal m csg s tö
ese só ák y bb
n tize ere g ye
d k r ek

Forrás: Ferge Zs. 2006 évi szegénykutatás

21
„Hogyan fog alakulni a háztartás helyzete a
következő három évben?” (%)
100%

80% 38
60
60%

40% 40

27
20%
22
13
0%
2001 2006

Javulni fog Változatlan marad Romlani fog

Forrás: Ferge Zs. 2006 évi szegénykutatás

22
A szegénységi ráta alakulása életkor szerint,egy
főre jutó jövedelem szerint, 1992 –2005.
35
1992 2000 2005
30

25

20
%

15

10

0
0 –15 16 –24 25 –49 50 –64 65+ Összesen