Jogi kérdések a pedagógia hátterében – gyermekvédelem

TÁMOP 3.1.17-15-2015-0010

Egyek 2015 szeptember 28.

Gulyásné dr. Kovács Erzsébet
 A gyermekek, gyermekes családok helyzetének néhány
jellemzője
Év Élve születés
Kiskorúak száma (KSH 2012.jan.1. ):
1 771 986 fő (2001-ben 2 082 000) 1970 151 819

Házasságkötések (KSH 2011) 1980 148 673

35.812
1990 125 679
Válás: 23.335
2009 96 450
A gyerekek 84%-a kétszülős családban
2011 88.050
A gyerekek 16 %-a egyszülős családban
2012 90.300
Az egyszülős családok 86 %-ában az anya él 2013 89 524
együtt egy vagy több gyermekkel (KSH
népszámlálás 2011) 2014 93 300
Házasságon kívül 2013-ban: 46,2 %
(eddigi legmagasabb)

Gulyásné dr. Kovács Erzsébet 2

 A gyermekek, gyermekes családok helyzetének
néhány jellemzője
Gyermekszegénység
Szegénységi küszöb alatt él a lakosság 14 %-a, 1,23 millió fő
Gyermekszegénység aránya 22,6 %, 413 ezer gyermek
• az EU-ban azon 5 ország közé tartozunk ahol a legnagyobb a távolság a népesség és a
gyermekek szegénysége között
A szegénység szempontjából legmeghatározóbb társadalmi jellemzők:
• alacsony iskolai végzettség
– szülő alacsony isk. végzettsége 3-szor valószínűbbé teszi gyermekei szegénységét
• – a roma származás
– 750 ezres roma népességen belül a szegénységi arány 70% (TÁRKI)
• a családok gyermekszáma
• 3 vagy több gyermekes 33%-a, egyszülős: 29,9%-a szegény,
• a szegény gyermekek 60%-a inaktív, ill. alacsony munkaintenzitású családokban él
– a 3. generáció nő fel úgy, hogy a környezetében nincs aktív dolgozó
– alacsony foglalkoztatottság egyik oka, az alapfokú iskolai végzettségűek alacsony
munkaerő piaci jelenléte: 25,7 %-uk foglalkoztatott, az EU-ban 46,2 %

3
Gyermekszegénység
– Lehetőségek beszűkülése
– Behozhatatlan hátrányok
– Jó minőségű szolgáltatásokhoz való hozzáférési esélyek
egyenlőtlensége
• Cél
– A hátrányok átörökítésének megakadályozása
– Beavatkozás a lehető legkorábban
– Koragyermekkor jelentősége
– Sikeres iskolai karrier támogatása

4
 Szegénységi kockázatok
Roma népességhez tartozás
– A szegénység, leszakadás nem cigánykérdés, de a roma népességet fokozottan érinti,
– Több a nem roma szegény gyerek, mint a roma, de a roma gyerekek között sokkal
nagyobb a szegények aránya
– A romák száma: a 2001-es népszámláláskor mintegy 190 ezren vallották magukat
romának, 2011-ben 315 ezren, a népesség becsült száma 6-700 ezer (a lakosság 6-7 %-a)
– A szegénységi arány a roma népességen belül eléri a 70%-ot (TÁRKI 2010),
– Iskolázottságuk messze az átlag alatti (8 ált.-nál nem magasabb iskolai végzettségűek
között 30% a roma)
– Foglalkoztatási rátájuk 20 % (roma nőké 10%)
– Több mint 60 %-uk vidéken, falusias környezetben, többnyire szegregátumokban (1600
telep) él, igen rossz lakáskörülmények között,
– Havas Gábor 2009: „kb.100 olyan település van az országban amely már végérvényesen
szegény/cigány gettóvá vált, és további 200 amely pillanatnyilag feltartóztathatatlannak
tűnő módon halad e felé az állapot felé.”

5
5
6
6
 Hátrányos helyzetű térségek

Jelmagyarázat
Leghátrányosabb, komp. prog.
(33)
Leghátrányosabb helyzetű (14)
Hátrányos helyzetű (47)
Nem hátrányos (80)

KSH, 2007,

7
7
 Óvodások és iskolások aránya területi
Halmozottan hátrányos helyzetű ovodások,
egységenként iskolások

14%

LHH47 kistérségek

Többi 127 kistérség 41%

LHH47
kistérségek
Többi 127
kistérség
59%

86%

8
8
A gyámhatoságoknal nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak ezer
azonos korú lakosra jutószáma, 2011
/Forrás: KSH Szociáis és Statisztikai Évkönyv 2011/

9
 A befektetések megtérülése a tanulás különböző szakaszaiban

Meg-
térülési kedvezőtlen gazdasági-
ráta társadalmi háttérrel
rendelkező gyermekek

kedvező gazdasági-
társadalmi háttérrel
rendelkező gyermekek

Kor
Iskola- Alsó- és Felső- Felnőtt-
előkészítő középfokú oktatás oktatás
oktatás
10
Forrás: Cunha et all(2006) 10
 Biztos Kezdet Gyerekház

Gyvt.38/A. §238 (1) A Biztos Kezdet Gyerekház (a továbbiakban:

Gyerekház) célja a szocio-kulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban a
hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradását
kompenzáló, a szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és különösen az
óvodáskort még el nem ért gyermek számára együttesen biztosított
társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatás biztosítása.
• (2) A Gyerekház a gyermek és család sikeres társadalmi integrációja
érdekében együttműködik különösen a gyermekjóléti szolgálattal, a
védőnői szolgálattal, az óvodával, egyéb gyermekintézménnyel,
valamint szükség esetén a jelzőrendszer egyéb tagjaival.
• (3) A Gyerekházra e törvény gyermekjóléti alapellátásokra vonatkozó
rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

11
12
 Az iskolába lépők közül 3 évet óvodába járók aránya

13
Forrás: KIR-Stat, Tárki-Tudok/Lannert Judit 13
 Magántanulók aránya, általános iskola, KIR-Stat

14
Forrás: Tárki-Tudok/Lannert Judit 14
 Helyzetkép
iskolai adatok

Iskolai adatok (2012/13)

• Ált.isk. hhh tanulók: 13,7%
• Gimnáziumban hhh: 1,4 %
Problémák:
• A magyar iskolarendszer nem méltányos (PISA felmérés), nem csökkenti a családi
körülmények okozta hátrányokat
• A szegregált iskolákban alacsonyabb a szakos tanárok száma, gyengébb a
felszereltség
• Nincs tekintettel arra, hogy a hhh gyerek nem tud otthon felkészülni az órákra,
• Középfokú oktatásból magas a lemorzsolódás(különösen szakiskolából)
• Magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő gyereket kevéssé tolerálja
• Korai iskolaelhagyók (max. alapfokú isk. végzettségű 18-24 évesek) aránya 11,2%
(2100-ben, 2013-ban 11,8% (É-Alföld, É-Mo. 14 % fölött), EU 2020 cél max. 10 %

15
15
 A gyermekvédelem rendszere

1. Pénzbeli ellátások

2. Személyes gondoskodás keretébe tartozó

– Gyermekjóléti alapellátások
– Gyermekvédelmi szakellátások

3. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések

4. Javítóintézetek

16
 A gyermekvédelem rendszere

15. § (1)82 Pénzbeli és természetbeni ellátások:

• a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
• c) a gyermektartásdíj megelőlegezése,
• d) az otthonteremtési támogatás,

17
 A gyermekvédelem rendszere

Gyermekjóléti alapellátások
• Biztos Kezdet Gyermekház
• a) a gyermekjóléti szolgáltatás,
– Gyermekjóléti szolgálat
– Gyermekjóléti központ
• b) a gyermekek napközbeni ellátása,
– Bölcsőde,
– Családi napközi
– Házi gyermekfelügyelet
– Alternatív ellátások
• c) a gyermekek átmeneti gondozása.
– Helyettes szülő
– Gyermekek átmeneti otthona
– Családok átmeneti otthona

18
 A gyermekvédelem rendszere

Gyermekvédelmi szakellátás

• a) az otthont nyújtó ellátás,

– Nevelőszülő
– gyermekotthon

• b)85 az utógondozói ellátás,

– Utógondozó otthon

• c)86 a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.

19
 A gyermekvédelem rendszere

Hatósági intézkedések
• a) a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának
megállapítása,
• b) a védelembe vétel,
• c) a családbafogadás,
• d) az ideiglenes hatályú elhelyezés,
• e) a nevelésbe vétel,
• f) a nevelési felügyelet elrendelése,
• g) az utógondozás elrendelése,
• h) az utógondozói ellátás elrendelése,
• i)88 a megelőző pártfogás elrendelése.

20
 Jogszabályi változások
2012-2014
2012. jan.1-től állami fenntartásba kerültek a megyei önkormányzatok által
fenntartott szociális és gyermekvédelmi intézmények
2013. jan. 1-től állami fenntartásba kerültek a fővárosi önkormányzat és a megyei
jogú városok által fenntartott szociális és gyermekvédelmi intézmények
Az állam fenntartói feladatait a Kormány rendeletében kijelölt szerv (Szociális és
Gyermekvédelmi Főigazgatóság) végzi.

Gyermekvédelmi gyámság
• Megszűnik a gyermekotthon vezetőjének és a nevelőszülőnek a gyámi jogköre,
• A gyermekvédelmi gondoskodásben részesülő gyermekek gyámságát,
gyermekvédelmi gyámok látják el (max. 30 gyerek/gyám)
• TEGYESZ alkalmazza őket

21
 Jogszabályi változások
2012-2014
Nevelőszülői ellátás
• új, egységes foglalkoztatási jogviszony 2014. január 1. napjától

2014. január 1. után a 12 év alatti gyermekvédelmi szakellátásba kerülő

gyermekek csak nevelőszülőnél kerülhetnek elhelyezésre (Gyvt. 161/M.§ (1))
– kivétel lehet: tartós beteg, súlyosan fogyatékos gyermek, illetve testvérsor
• már szakellátásban élő gyermekek:
– 2014. év – 3 év alatti gyermekek;
– 2015. év – 6 év alatti gyermekek,
– 2016. év – 12 év alatti gyermekek elhelyezése befogadó szülőnél
történjen (Gyvt. 161/M.§ (2))

22
A gyermekvédelmi szakellátásban elhelyezett kiskorúak
száma és aránya

23
(KSH: Állami gondoskodástól a mai gyermekvédelemig 2012. május)
Nevelőszülőnel és gyermekotthonban gondozott kiskorúak aránya, 2000–2011
/Forrás: KSH Szociáis és Statisztikai Évkönyv 2011/

24
 A gyermekvédelmi rendszer célja

Gyvt. 14. § (1) A gyermekek védelme

• a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére,
• veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint
• a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő
védelmének biztosítására
irányuló tevékenység.
(3) A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat.

Alapelvek
– A gyermek mindenek felett álló érdeke
– Szükségletekhez igazodó ellátás
– Ellátások igénybe vétele általában önkéntes
– Anyagi okból családból kiemelni nem lehet
– Együttműködés (jelzőrendszer, jelzési kötelezettség)
– fogalmak (gyermek, kiskorú, fiatalkorú, gyermekkorú)

25
 Jelzőrendszer - tagok

17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el –

a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének
megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység
keretében
• a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi
gyermekorvos,
• b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a
családsegítő központ,
• c)103 a köznevelési intézmények,
• d) a rendőrség,
• e) az ügyészség,
• f) a bíróság,
• g)104 a pártfogó felügyelői szolgálat,
• h)105 az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
• i)106 a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
• j)107 az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,
• k)108 a munkaügyi hatóság.

26
 Jelzőrendszer- jelzés

• 2)109 Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek

• a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál,
• b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos
elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek
önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.
• Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit
képviselő társadalmi szervezet is élhet.
Jelzés
• Célja: megszakítsa a bántalmazást, elhanyagolást, megakadályozza annak folytatódását
• Fontos az írásbeliség! Ha azonnali jelzést (telefonos, szóbeli, rövid e-mail) kíván meg a
helyzet súlyossága, utána írásbeli feljegyzésben a problémát konkrétan, körültekintően
le kell írni (problémajelző lap),
• Ki kell derüljön belőle, mi az alapja a bántalmazás gyanújának, a veszélyeztetettség
súlyosságának (amennyiben ez már megítélhető), és annak, ha azonnali beavatkozás
szükséges.

27
 Adatok zárt kezelése (új!)

• (2a)110 A gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása,

elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait
erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli. (2014. március 15-től)
• A gyámhivatal nem enged betekintést az ügyfélnek az iratok azon részébe,
amelyből következtetni lehetne a jelzést tevő intézményre vagy személyre.
• A gyermekjóléti szolgálat sem biztosít betekintést az iratok ezen részébe.
• A bántalmazókkal szemben nem a jelzést tevőknek kell fellépniük, hanem a
gyermekjóléti szolgálatnak, a gyámhatóságnak, a rendőrségnek kell a szükséges
lépéseket megtenniük.

28
 Felelősség- együttműködés

• (3)111 Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és

hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség
megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és
egymást kölcsönösen tájékoztatni.
• (4)112 Ha az (1) bekezdés a)–i) és k) pontjában meghatározott személy vagy az (1) bekezdés
a)–i) és k) pontja szerinti szerv alkalmazottja a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt jelzési vagy
együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhatóság – jelzésre vagy
hivatalból – értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel
szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására.
• A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhatóság
büntetőeljárást kezdeményez.

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ
• A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek
bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes
elvek és módszertan (www.szgyf.gov.hu)

29
 Gyermekjóléti szolgáltatás
A településen a megelőző rendszer központja
• szociális munka módszereivel és eszközeivel
Feladatai (szolgáltató, szervező, közvetítő ):
• Családban nevelkedés segítése
– információszolgáltatás, szabadidős programok, tanácsadás, hivatalos ügyek
intézésének segítése
• Veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése
– jelzőrendszer működtetése, esetkonferencia, családgondozás, családi
krízisek kezelése,
– hatósági intézkedés kezdeményezése (védelembe vétel, családból kiemelés)
– iskolai szociális munkát biztosíthat (2015. jan. 1.)
• Családból kiemelt gyermek visszagondozása
Ellátási formák:
– Önálló családgondozó (egyszemélyes szolgálat),
– Gyermekjóléti szolgálat (alapfeladatok);
– Gyermekjóléti központ 40 e. lélekszám fölött (alapfeladatok és kórházi
szoc.munka, utcai, lakótelepi szoc.munka, kapcsolattartási ügyelet,
készenléti szolgálat).

30
30
 Változások 2016. január 1-től

Gyermekjóléti szolgáltatás és családsegítés 2016. január 1 -jétől kizárólag egy szolgáltató keretében
működtethető. Települési szinten a család -és gyermekjóléti szolgálat, járási szinten a család-és
gyermekjóléti központ keretében.

A települési önkormányzat 2015. november 30 -áig dönt a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási
feladatok ellátásának a 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezéseknek megfelelő biztosítása módjáról.

A települési önkormányzatok feladatkörében marad a lakóhely szintű minimumszolgáltatások általános

segítő feladatok biztosítása.
A hatósági feladatokhoz kapcsolódó, gyermekek védelmére irányuló tevékenységek, valamint a speciális
szolgáltatások biztosítása a járásszékhelyek települési önkormányzataihoz kerül. A szolgáltatás
illetékessége kiterjed a járást alkotó települések lakosságára is.
• A központoknak szakmai támogatást kell nyújtaniuk a szolgálatok számára.

A központok új gyermekjóléti feladataként jelenik meg 2018 . január 1 –jei hatálybalépéssel az

óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység.
• .

31
 Hatósági intézkedések
Védelembe vétel (a gyermek a családban marad)
– Szülői veszélyeztetés, alapellátással megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja
– Szülő nem együttműködő
– Gyermekjóléti szolg. családgondozóját kirendeli
– Kötelezheti a szülőt (vigye eü. Szolgáltatóhoz, iskolapszichológusnál való
megjelenésre, konfliktuskezelő szolgáltatás igénybevételére, gyereknek
magatartási szabályokat állapíthat meg)
– Szülői felügyeleti jogot nem érinti
– Évente felülvizsgálat
– Megszüntetés:
• nincs már rá szükség,
• 2 éve elrendelték és a veszélyeztetettséget nem sikerült megszüntetni,
• a gyereket ki kell emelni a családból,
• a gyerek nagykorúvá válik,

32
32
 Nevelésbe vétel

• 77. §519 (1) A nevelésbe vétel célja a gyermek otthont nyújtó ellátásának és
törvényes képviseletének biztosítása, amíg a gyermek
• a) családja képessé válik a gyermek visszafogadására,
• b) számára családbafogadó gyám rendelésére kerülhet sor,
• c) örökbefogadása megtörténik, vagy
• d) eléri nagykorúságát, ha az a)–c) pontban foglaltak teljesülésére nincs lehetőség.
• (2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a nevelésbe vétel célja a törvényes
képviselet és az otthont nyújtó ellátás biztosítása mellett a gyermek felkészítése az
önálló életre.

33
 Nevelésbe vétel

• 78. §520 (1) A gyámhatóság a gyermeket nevelésbe veszi, ha

• a) a gyermek számára családbafogadó gyám rendelésére nem kerülhet sor, és
• aa) a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét
az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe
vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá,
ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható, vagy
• ab) a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,
vagy
• ac) a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, vagy
• ad) a gyermeknek az ab) és ac) alponton kívül más okból nincs szülői felügyeletet
gyakorló szülője,

34
 Nevelésbe vétel

• b) a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó

szülőnél, és
• ba) a gyermek ismeretlen szülőktől származik, vagy
• bb) a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és
személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot.

35
 Szakellátásban nyilvántartottak száma
(KSH, 2012.)

18 464
20,000

18,000

16,000

14,000 11 339 ( 61,4%)

12,000

10,000

8,000

6,000 3 070

4,000

2,000

0
A kiskorúak száma Ebből: a nevelőszülőnél elhelyezettek A nagykorúak száma
száma

36
 Jogszabályi változások
A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása
(Gyvt.)

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalmát 2013.

augusztus 31-éig a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
tartalmazza. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben
ennek meghatározása már nem szerepel.
2013 szeptember 1-jétől Gyvt-ben
• 67/A. §420 (1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki
esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:
• a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha
a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő
szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján –
megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

37
 Jogszabályi változások
A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása
(Gyvt.)

• b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a

gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról
megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a
rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját
megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként
nyilvántartott személy,
• c)421 a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha
megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált
településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított
lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy
szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol
korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges
feltételek.

38
 Jogszabályi változások
A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása
(Gyvt.)

• (2) Halmozottan hátrányos helyzetű

• a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá
vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott
körülmények közül legalább kettő fennáll,
• b) a nevelésbe vett gyermek,
• c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban
álló fiatal felnőtt.
• (3) A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság
elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra –
megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan
hátrányos helyzetének fennállását.
• (4) A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását
követően is kérelmezhető.

39
 Jogszabályi változások
A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása
(Gyvt.)

• (2) A települési önkormányzat jegyzője állapítja meg gyermek,

nagykorúvá vált gyermek hátrányos, halmozottan hátrányos
helyzetének fennállását, és a határozatban megjelöli mely ok miatt
(szülő alacsony iskolai végzettsége, munkanélküli szülő,
lakáskörülmények).

• (6) A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos, halmozottan

hátrányos helyzet fennállását megállapító határozatát, a határozat
jogerőre emelkedését követő öt napon belül tájékoztatásul megküldi
annak a bölcsődének, nevelési-oktatási vagy felsőoktatási
intézménynek, ahol a gyermek bölcsődei ellátásban részesül, vagy
amellyel a gyermek (nagykorúvá vált gyermek) óvodai, tanulói vagy
hallgatói jogviszonyban áll.

40
 Jogszabályi változások
Megelőző pártfogás (2015. jan.1.)
Nyomozó hatóság jelez a gyámhatóságnak
• bűncselekmény vagy az elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése esetén
Gyámhatóság védelembe vétel iránti eljárásban
• megkeresi a pártfogó felügyelői szolgálatot bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelése
környezettanulmány és a gyermek veszélyeztetettségének beszerzése céljából.
• A gyámhatóság a pártfogó felügyelői környezettanulmány és kockázatértékelés alapján a védelembe
vétellel egyidejűleg, vagy a már fennálló védelembe vétel mellett a bűnismétlés megelőzése
érdekében
• a) a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének magas foka esetén
• aa) elrendeli a gyermek megelőző pártfogását,
• ab) kötelezi a gyermeket és a szülőt vagy más törvényes képviselőt a megelőző pártfogó felügyelővel
való együttműködésre, a megelőző pártfogó felügyelővel az általa meghatározott időközönként
történő személyes találkozásra, és
• ac) a megállapított magatartási szabályok betartására, vagy
• b) a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének legalább közepes foka esetén a szülő
vagy más törvényes képviselő kérelmének, a gyermekjóléti szolgálat javaslatának és az eset összes
körülményének figyelembevételével dönt a megelőző pártfogás mellőzéséről vagy az a) pontban
foglalt intézkedések alkalmazásáról.

41
 Köznevelési intézmények - gyermekvédelmi feladatok
köznevelési tv.

• 1. § (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a

gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik,
képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük
életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös,
önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni
képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás
eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.
• Értelmező rendelkezések
• 12. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
• aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
• ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
• ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
• b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint
hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,

42
 Köznevelési intézmények - gyermekvédelmi feladatok
köznevelési tv.

• 5. A pedagógus kötelességei és jogai

62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése,
oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti
nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának
ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben
foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy
• b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon,
szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást
segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű
gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,
69.§ (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel
• f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a
gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó
feladatai koordinálásáért,(ÚJ! 2015.jan.)

43
 Közoktatási törvény (hatálytalan)

• A veszélyeztetettséggel kapcsolatos szabályozás a törvényben

• 19.§. 7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók
nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy
• d) közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a
gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében,
feltárásában, megszüntetésében,
• 41.§ (6) A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és
tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával,
a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és
ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók
fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros
hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek,
tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel
kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti.

44
 Köznevelési intézmények - gyermekvédelmi feladatok
köznevelési tv.

• Köznevelési tv. 45.§ (5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a

tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése
szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként
teljesíthető
• (6) Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos,
hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így
elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem
lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek
hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a
gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után
dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét.
Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának
döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.
(HATÁLYTALAN)

45
• (6)164 Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a
gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése
után dönt arról, hogy a tanuló a
tankötelezettségének magántanulóként tehet
eleget. Gyermekvédelmi gondoskodásban
részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának
a döntéséhez be kell szereznie a
gyermekvédelmi gyám véleményét. (ÚJ!)

46
 Köznevelési intézmények - gyermekvédelmi feladatok
köznevelési tv. (adatkezelés)

• 26. A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt

személyes és különleges adatok
• 41. § (7) A gyermek, tanuló adatai közül
• d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye,
szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője
lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló
mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő
gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének
feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel
foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és
ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek,….
továbbíthatóak.

47
 Köznevelési intézmények - gyermekvédelmi feladatok
köznevelési tv. (adatkezelés)

• 42. § (1) A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül

segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek,
tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva
harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség
terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos
minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a
gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során
szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony
megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási
kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás
közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre.

48
 Köznevelési intézmények - gyermekvédelmi feladatok
köznevelési tv. (adatkezelés)

• 2) A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a

gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat
közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy
erkölcsi fejlődését.
• (3) A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő
alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles
az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni,
ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy
saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet
vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az
érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként
rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

49
 Köznevelési intézmények - gyermekvédelmi feladatok
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények
működéséről….
• 41. A nevelési-oktatási intézmény feladatai a gyermek, a tanuló egészségfejlesztésével
összefüggésben
• 128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött
időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát
hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő
egészségfejlesztő tevékenységekben.
• (3) A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani
a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű
egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen
• a) az egészséges táplálkozás,
• b) a mindennapos testnevelés, testmozgás,
• c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez
vezető szerek fogyasztásának megelőzése,
• d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,
• e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,
• f) a személyi higiéné
• területére terjednek ki.

50
 Köznevelési intézmények - gyermekvédelmi feladatok
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről….

• 129. § (1) Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi

munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben
mindenki számára kötelező.
• (2) A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók
veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek
során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a
gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más
személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.
• (3) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető
okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a
gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt,
megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az
ifjúságvédelem, területen működő szervezetet, hatóságot, amely
javaslatot tesz további intézkedésekre.

51
 Köznevelési intézmények - gyermekvédelmi feladatok
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények
működéséről
• 43. A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához
vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket, tanulót veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzése
• 131. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott
pszichés fejlődést, támogassa a gyermek, tanuló esetében a környezethez történő alkalmazkodást, felkészítsen és
megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros
következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljon a személyiséget érő változásokra.
• (2) Az iskolának és a kollégiumnak kiemelt figyelmet fordít a magatartási függőség és a szenvedélybetegség
kialakulásához vezető szerek fogyasztásának, valamint a nevelési-oktatási intézményben megjelenő bántalmazás
és agresszió megelőzésére, továbbá a gyógyult szenvedélybeteg és bántalmazott tanulók beilleszkedésének
elősegítésére, ennek során indokolt esetben együttműködik az iskola-egészségügyi szolgálattal.
• (3) Abban az esetben, ha a pedagógus a gyermek, a tanuló bántalmazását vagy deviáns viselkedésformákat
észlel, az adott osztály vagy tanulócsoport nevelésében, oktatásában közreműködők bevonásával
esetmegbeszélést kezdeményez, majd a pedagógusokkal közösen feltárja azokat a lehetséges okokat, amelyek a
viselkedés sajátos formájához vezethettek. A konfliktusban érintett gyermekek, tanulók az iskolapszichológus
kiemelt segítségében részesülnek.
• (4) Amennyiben az érintett gyermek, tanuló vagy a tanulók csoportja vonatkozásában a viselkedési problémák
ismétlődő jellegűek, az intézmény vezetője értesíti óvodás gyermek esetén az óvodapszichológust, tanuló esetén
az iskolapszichológust, és egyúttal meghatározza azt az időpontot, amikor a gyermek, a tanuló köteles a
pszichológus tanácsadásán részt venni.

52
 Igazolatlan hiányzás
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények
működéséről
• A GYERMEK, A TANULÓ KÖTELEZETTSÉGEINEK TELJESÍTÉSE
• 19. A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok
• 51.§ (3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az
iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén – amennyiben a kollégium
nem az iskolával közös igazgatású intézmény – a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló
első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem
tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni
a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése
eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a
gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.
• (5)27 Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát,
az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot – a
gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével –, valamint ismételten
tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az
értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi
gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási
évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges
tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

53
• 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
(hatályon kívül)
• 6. § (1) A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók
veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során
együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi
rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és
hatóságokkal.
• (2) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat
pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség,
illetve a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet a
gyermekjóléti szolgálattól, illetve az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy más,
az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további
intézkedésre van szükség, a nevelési-oktatási intézmény megkeresésére a
gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy a nevelési-oktatási intézmény a
gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen.

54
• (3) Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
munkájához szükséges feltételekről.
• (4) A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek-
és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol
kereshető fel.
• (5) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek-
és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata
különösen:
• a) az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen
problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az
iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel,

• b) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés

alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása
érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét,

55
• c) gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem
szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató
értesítse a gyermekjóléti szolgálatot,
• d) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken,
• e) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola
igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási
helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres
vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a
támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében,
• f) az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a
gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti
szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon,
gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát,
• (8) Az óvoda, a kollégium vezetője vagy helyettese – ha nincs gyermek- és
ifjúságvédelmi felelős – látja el a (4)–(5) bekezdésben meghatározott feladatokat.

56
• Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

57