Társadalomtörténet

Városi társadalom

 Egyenlőtlenségi dimenziók, amelyek mentén modern, urbanizált társadalmi csoportok

rétegzettsége meghatározható, egyenlőségek mérhetőek, mennyire eltérő módon
vannak ezekkel ellátva
o vagyon, jövedelem, képzettség, hatalom, presztízs (tekintély, szimbolikus tőke)
o falusi társadalom esetében más volt
 vagyon tényező
 képzettség kevésbé
 hatalom és presztízs ember függő volt

Képzettség, Iskolarendszer a második vh előtt, az érettségi jelentősége

 elemi iskola ingyenes, és kötelező

o elvileg 6 éves, utolsó 2 évben nem tanít új anyagot, ismétlésre van, hogy ne
felejtsen el írni-olvasni
o 10 év felett már dolgozni kell a falusi gazdaságban, nem tanulnak tovább
o sokan nem jártak be ->magántaníttatás
 felsőbb rétegek
 elemi iskola után polgári iskola
o 4 év
o felső tagozat (mai értelmezésben)
o fizetős, de olcsóbb, mint a gimnázium
o ipari szakma tanulása
o lehetett továbbtanulni, például tanitóként (nem felsőoktatás)
o társadalmi mobilitás felfelé
o gazdasági iskola (könyvelő)
o nem volt egyenértékű az érettségivel
 gimnázium (polgári helyett)
o humán-reál gimnázium
 ógörög, latin
o 6 év (vagy 8, összezavarodtam?)
o érettségivel végződött
 középosztályba való belépés (kritérium)
 úriember
 más katonai szolgálat
 csak 1 év 3 év helyett, azzal fejezőthet be, hogy tartalékos tiszt
lesz
 kevesen rendelkeznek, akkortájt annyit ért egy érettségi, mint 2000-
ben egy diploma
 o fizetősök voltak
 megfelelő tőke nélkül nehéz elvégezni
o párbaj képesség
 érettségi!!
 becsületbeli konfliktusok feloldása
 érettségi után egyetem
o fizetős, vizsgadíjak
 sokan lemorzsolódtak
o nem volt felvételi, érettségivel be lehetett iratkozni
o később volt felvételi, de ígyis valószínűleg bekerülhettek

A városi társadalom alsó rétegeinek főbb csoportjai 1920

 Ipari munkás 300 ezer

 pótlás!

Az ipari munkásság létszáma

 1910 900 ezer keresői népesség: 11%-a

 1930 640 ezer
 1940 860 ezer 18%
 nincsenek munkajogok
o bármikor kirúghatóak
o napi díj
o bér (nem fizetés, ami havi juttatást jelentene

Munkások átlagos bére Budapesten 1927-ben

 férfiak
o éves átlagbér: 1569 pengő
o nyomdaipari átlag: 2604 pengő
o textilipari átlag: 1224 pengő
 nők kevesebbet kerestek

Szakszervezetek és munkáspárt

 ma már nem fontos

 kulturális, sportegyesületek lettek belőle
 formatív szakasz az I. vh végéig
• Munkáskolóniák, nagyvállalati telepek, pl. Ózd:
– Lakások jó minősége, szociális infrastruktúra
– Hierarchia és jólét
– Kontroll
– Telepiek és bejárók különbségei