Forrás: http://www.doksi.

hu

Művészettörténet tételek - 2002

I. A MAGYAR TÁRSADALOM BERENDEZKEDÉSE MAGYARORSZÁGON (1867-1970)

Társadalom átalakulása:
Lehetőséget adott arra, hogy a polgári forradalom követeléseit reformok útján végrehajtsák.
Jobbágyfelszabadítás 1848-as forradalom eredménye, Tőkés gazdaság, tőkés társadalom kiépülése,
Megjelent a működő tőke, Gazdaság fejlődése, Polgári átalakulás részleges volt Magyarországon,
Közép-kelet Európában a feudalizmus nem tűnik el, hanem tovább él.
Nyugaton lecserélődik a feudális társadalom, és polgári társadalom jön létre, Feudális nagybirtok
megszűnik (kiváltságok), Magyarországon (KKEu-ban) voltak törekvések, de eredmények csak
részlegesek., A reformok keretet teremtenek a gazdaság átalakulására, de a feudális társadalom nem
szűnik meg., A feudális nagybirtok megmarad, Felemás polgári átalakulás, A társadalomra kettőség
jellemző, XIX. század második felében Magyarországot kettősség jellemzi (dualista)
A magyar társadalom (Erdei Ferenc)

Feudális Polgári

mobil
Nem
Aulikus arisztokrácia Pénzarisztokrácia
Földbirtokos Nagybirtokos Nagypolgárság
nemesség Középbirtokos Középpolgárság
Kisbirtokos Kispolgárság
Gentri Munkásság

Mobil
Parasztság Nagybirtokos
Középbirtokos
Kisbirtokos
A föld nagysága határozza meg az rétegződést…
Kb. Agrárproletáriátus Munkásság: differenciált a képzettség tekinte-
Földnélküli parasztság tében
Bérmunkások
Nem pénzt kap, hanem ellá- Kezdeti időszakban nem magyar anyanyelvű
tást, természetbeni juttatások társadalom
Summások: (cselédség)
Idénymunkások, mezőgazda- A nagypolgárság és a pénzarisztokrácia befek-
sági munkások tetéseiből indul a fejlődés
Részben pénzt is kapnak +
természetbeni juttatások A közép- és kispolgárság csak részben járul
Kubikusok: Aratásnál pl gabonát hozzá, mivel kevesebb tőkéje van.
Földmunkások Postatiszt, már alkalmazott kispolg.
Pénzért dolgoznak Kiszolgál-
Aulikus: tatott helyzetben
Legnagyobb uralkodó osztály
Gentri: (udvar)
Egyik osztályhoz sem tartozik
Katonatisztek, közigazgatási
állások (ha van pénz a kitanít-
tatásra)
Magyarországon nem volt „tőke”, amiből az átalakulás megvalósítható lett volna.
A társadalom nagyon differenciált
Forrás: http://www.doksi.hu

2
Tovább differenciálódik vallás és nemzetiség szerint
Magyarországon 1910-es népszámlálás adatai:
54,5% a magyar anyanyelvű, a többi nemzetiségi, A dualizmus időszakában ez 47-48 %
Ez eleve meghatározza a társadalmat, politikát
Legnagyobb számú nemzetiség: Román 16,7 %
Német 10,4 %
Szlovák 10,7 %
Horvát, Szerb
Vallási megosztottság: Római katolikus 49,3 %
Görög katolikus 11 %
Református 14,3 %
Evangélikus 7,1 %
Görög keleti (ortodox) 12,8 %
Román, Szerb: ortodox vallás
Parasztság: magyar, szlovák, román
Birtokos nemesség: tradicionálisan magyar
Aulikus: osztrák
Nemzetiségi: munkásság, polgárság
II. AZ ÉRTELMISÉG KIALAKULÁSA, SZEREPE, HELYZETE MAGYARORSZÁGON
(1867-1970)

I., Urbanizáció
Magyarországon a kiegyezést követően óriási iparfejlődés indult meg. Az ipar fejlődése mel-
lett megindul a városiasodás, a városi infrastruktúra, a kereskedelem, a közlekedés fejlődése.
A ország közlekedés-hálózatának fejlesztése: vasúthálózat kiépítése, utak kiépítése, hidak épí-
tése, csatornázás
Budapest fejlődése a legjelentősebb Magyarországon, itt érvényesül a legjobban az urbanizá-
ció. Pest - Buda - Óbuda egyesülése: új főváros: Budapest. A XIX. század végén Budapest Eu-
rópa 6. legnagyobb városa. Itt építik ki a kontinensen először a Földalattit.
II., Az értelmiség eredete és kialakulása
A polgári társadalom megjelenésekor az értelmiség szerepe megváltozik. A piac és a kereslet-
kínálat fogja meghatározni az értelmiségi réteget, a tudását és a szakértelmét áruba bocsátja.
Az állam feladata:
• az állami oktatási rendszert hozzon létre, megnő a társadalmi szükséglet a tanárok
iránt.
• alapvető egészségügyi ellátást biztosítson, megnő az orvosok iránti kereslet.
• mérnököket képezzen, technikai fejlődés, villany, gáz, csatornázás, stb.
• művészeteket támogassa, színházak, kabarék létrehozása.
• tájékoztassa polgárait, tömegkommunikáció, telefonhálózat kiépítése.
• hivatalokat létrehozzon, jogászok iránti igény megnő.
A alapvető problémák:
* a polgárság hiánya.
* az értelmiség elkülönülése egymástól.
* Magyarországon nem jön létre a társadalmi munkamegosztás.
Kettősség alakul ki:
• Történelmi értelmiség: jogi, katonai, politikai pálya.
• Polgári értelmiség: orvosi, tanári, mérnöki, művészeti pálya.
III., A zsidóság asszimilációja:
A polgári értelmiség nagy része izraelita vallású. A magyarországi zsidók tőkeerőt gyűjtöttek.
Antijudeaizmus:
Vezetője a pápa. Negatív diszkrimináció.
Forrás: http://www.doksi.hu

3
A zsidóság egyenlő Krisztus elárulásával. A társadalom nem fogadhatja be őket: kiűzik
őket Angliából, Németországból. Magyarországon nincsenek ilyen konfliktusok.
A zsidóság története Magyarországon:
Törvényeket hoznak a zsidóság ellen, de ezeket később visszavonják. "Meg kellett hajol-
nunk a pápa akarata előtt." /Szt. László /.
1848: A zsidó vallású emberek egyenjogúságát megadja, de mint közösséget nem ismeri el,
sem vallását.
1849: Korlátozás nélküli egyen jogok.
1868: A zsidóság emancipációját az országgyűlés elfogadja, de a vallásukat meg mindig
nem ismerik el:
A zsidóság belső megosztottsága:
Ortodox és neológ ellentét. Ellentét oka az asszimiláció módja és mértéke.
Neológ többség.
1895: A zsidó vallás bevett felekezet lesz.
IV., Az értelmiség 1945 utáni helyzete
1. Az értelmiség kettőssége:
Egy része fizikailag megsemmisül: zsidóság, a nemesség külföldre menekül.
Akik Magyarországon maradnak ellehetetlenülnek. A politika háttérbe szorítja ideológiai
okok miatt. Politikai megfontoltságok alapján kidobták az ország eszét.
2. Az MKP a kulturális forradalom értelmében új értelmiség kialakítását tűzte ki célul.
Intergenerációs: Új generációs értelmiséget képeznek ki.
Intragenerációs: Kiemeltek munkás és paraszt kádereket. A megbízhatóság szempontját vet-
ték figyelembe, de szakértelemmel már nem rendelkeztek.
3. A politikai hatalom és az értelmiség viszonya:
Ambivalens viszony: A politikai hatalom tart az értelmiségtől, mert gondolkodik, nem fogadja
el a fennálló helyzetet, viszont szüksége is van rá.
1950-es évek:
Kisajátítja a politikai hatalom a tudományos, szellemi életet.
Ellentmondás van az értelmiségen belül is:
Hálás a rendszernek, mert neki köszönheti a Látja a rendszer lehetetlenségét, hibáit. Az
felemelkedését. Nem kommunizmus ellene- 1956-os forradalmat a kiművelt értelmiség
sek, a rendszer jó, csak a végrehajtással van készíti elő.
probléma.
1956 után:
Az értelmiség a forradalom után a megtorlások áldozatává válik: perek, börtönbüntetések,
kivégzések.
Egy részük elhagyja az országot a terror büntetések miatt.
Kádár korszak:
Az értelmiséggel való kiegyezés korszaka. A politikai rendszer legitimációjának jele az ér-
telmiséggel való kiegyezés.
Az értelmiség rétegei:
* Igazi értelmiség:
Ellenzéki értelmiség, a megtorlások ellenzéke, nem hagyja el az országot (Konrád
György).
* Technokrata értelmiség
A Kádár-korszkban alakul ki. Szakképzettek, de csak a munkájukkal foglalkoznak,
nem politizálnak, apolitikusok. Ebből a rétegből alakul ki a réteg értelmisége. Ők ve-
zetik az 1989-es rendszerváltást.
* Párthoz tartozó értelmiség
A párthoz tartozó apparátus alkalmazottai: ,megyei, járási bíróságok, közigazgatási
Forrás: http://www.doksi.hu

4
intézmények dolgozói. A politikai rendszer kiszolgálói, propaganda terjesztői, hirde-
tői.
Forrás: http://www.doksi.hu

III. A POLGÁRI ÁTALAKULÁS ÉS A KULTURÁLIS FEJLŐDÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI:

POLGÁRJOGOK ÉRVÉNYESÜLÉSE, AZ ÁLLAM SZEREPVÁLLALÁSA A
KULTURÁLIS ÉLETBEN
I., Polgári államrend kiépülése, berendezkedése
1., Liberális elvek:
Az egyház és az állam szétválasztása.
• sajtószabadság
• tanszabadság
• gyülekezési és egyesülési szabadság
• vallásszabadság
Tanszabadság törvénybe iktatása.
Gyülekezési szabadság nincsen törvénybe iktatva ebben a korszakban, a külügyminisz-
tériummal kell egyezkedni.
Magyarországon ekkor még nincs általános választójog.
A nem választók egyesülési jogát korlátozzák.
Megkezdődik a polgárosodás, polgári átalakulás, kialakul a szabad versenyes kapitaliz-
mus. Ehhez a liberális politikai elvek adnak alapot. Urbanizáció, iparosodás.
A feudalizmus rendszeréhez hozzákapcsolódik elválaszthatatlanul az egyház. Az egyház
kulturális feladatokat lát el, de közigazgatási szempontból is fontos.
2., Állam és az egyház szétválasztása:
Még 1848-ban elkezdődik. Megszűnik a romai katolikus vallás, mint állam vallás, a többi
vallással egyenértékűvé válik, de ez az egyenlőség csak korlátozottan érvényesül:
• Bevett felekezetek: Az államtól politikai és pénzügyi támogatást kapnak. Egymáshoz
mérten jogilag egyenlők
• Elismert felekezetek: Nem kapnak politikai és pénzügyi támogatást az államtól, de
működhetnek (izraeliták).
• El nem ismert felekezetek: Törvényen kívüliek, nem működhetnek.
3., 1868: a kiegyezés kora
Az állam és az egyház szétválasztása.
- Egyház politikai törvények:
Jogilag befejeződik az állam és az egyház szétválasztása:
• Polgári házasságot kötelező kötni
• A vegyes házasságokból született gyerekek vallását a házasság előtt közjegyző el-
lőtt választják ki a házastársak.
- Polgári anyakönyvezés
II., Polgári oktatási rendszer kialakítása
- A polgári állam érdekelt, hogy minél magasabban művelt alattvalói legyenek.
- Kialakul a polgári oktatási rendszer. Megszűnik az egyház oktatási monopóliuma.
- Állami oktatási rendszer: tankötelezettség.
- A Vallási és Közoktatási Minisztérium foglalkozik a vallási és kulturális ügyekkel (kultusz-
minisztérium).
- Kultusz minisztérium:
1. számú ügyosztálya: élén a katolikus főpap áll.
2. Számú ügyosztálya többi vallás
Megindul a modern polgári oktatás a kultuszminiszter vezényletével.

I., 1945 - 48 KÖZÖTTI MŰVELŐDÉS TÖRTÉNET

1, Politika:
Az országot az ideiglenes nemzetgyűlés kormányozza, amely egyenlő az országgyűléssel.
Forrás: http://www.doksi.hu

6
Megteremtik a politikai demokratikus rend alapjait: több párt rendszer, koalíciós kormányzás,
demokratikus választások (a választójog korlátozása nélküli választások).
4 kiemelkedő párt létezik ebben az időszakban:
1. Független Kisgazda Párt (FKgP):
A ‘30-as években jött létre. Ekkor a kormányzat ellenzéke volt. A német megszállás alatt be-
tiltják működését. Tömegbázisa a birtokos parasztság.Megőrzi a keresztény nemzeti értékeket.
2. Nemzeti Paraszt Párt (NPP):
Tömegbázisa a kisfölddel rendelkező paraszti rétegek és az agrárproletárok. Radikális balol-
dali párt.
3. Szociál Demokrata Párt (SZDP)
Ellenzéki párt a Horthy-korszak alatt. Jelentős parlamenti párttá válik.
4., Magyar Kommunista Párt (MKP)
1918 novemberében alakul meg.
A Tanácsköztársaság bukása után a mozgalom megszűnik. Később az SZDP-hoz kapcsolódva
működik.
Tömegbázisa a munkás osztály, ami Magyarországon ekkor még nem számottevő.
A pártok programja:
Minden párt polgári demokráciát ígér, mindegyik párt kidolgoz egy kultúr politikai programot
(kivéve: MKP):
A kultúra demokratizálására törekedtek.
Az NPP célja a tehetséges parasztgyerekek felfedezése, a 8 általános kötelező elvégzése min-
denki számára, a kulturális elmaradottság megszűntetése.
2., Gazdaság:
300 millió dollár jóvátételt állapít meg a Szovjetunió a fegyverszüneti egyezményben, Ma-
gyarország nem fizeti ki, de gyárakat telepítenek át a Szovjetunióba és rengeteg műkincset ra-
bolnak el az országból.
1947: Párizs környéki békék. A 2. világháború lezárása. Megerősíti a jóvátétel összegét. Meg-
erősíti a Trianoni békeszerződés pontjait. Magyarország szovjet érdekszférává válik.
3., Kultúra:
A szabad művelődés korszaka. Nem volt egységes művelődés politika.
A párt politikához szorosan kapcsolódva szervezték a művelődést. A pártok saját ideológiai és
politikai beállítottságukhoz hasonlóan szervezték a kultúrát.
Nemzeti bizottságok létrehozása: Minden párt képviseltette magát. Ez határozott a kulturális
szervezetek működéséről.
A pártok székházai egyben művelődési házak is voltak.
Pártok művelődési és kulturális szervezeteit:
Esti iskolák, Amatőr egyletek, Kórushagyományok, Munkás színjátszás, Paraszti kultúra meg-
erősödése. Klub szerűen működtek.
1946:
Ideológiai és társadalmi szempontból (fasizmus) oszlatják fel az egyleteket. KALOT,
KALÁSZ, Cserkész Szövetség, kaszinók, polgári olvasókörök megszüntetése.

Magyar Népi Művelődési Intézet létrejötte.

Elnöke: Illyés Gyula. Központi szerv. Népművelés szabadművelődés.

Népi Kollégiumi Mozgalom:

Az NPP hozta létre.
Népi Kollégium:
HMVH: Győrfi Kollégium: A 30-as évek végén jön létre. Magas szintű művelődési intézmé-
nyek, de csak kollégiumi ellátást biztosítottak.
1947-48: Változások a társadalomban. Megszünteti ezeket az MKP.
Forrás: http://www.doksi.hu

7
II., 1948 -56 KÖZÖTTI MŰVELŐDÉS TÖRTÉNET
1., Politika:
a., Külpolitika:
Hidegháború: A Szovjetunió és a Nyugati szövetségesek egyre inkább szembe kerülnek egy-
mással.
b., Belpolitika:
1948: Sikeres kommunista politika a Szovjetunió támogatásával:
Egypártrendszer, egypárti diktatúra.
Szalámi taktika: Rákosi elve, hogy az ellenséget fokozatosan, „feldarabolva” kell hatástalaní-
tani.
1948 nyara: Kongresszus: Létrejön a Magyar Dolgozók Pátja (MDP).
A következő évtizedben ez a párt határozza meg a politikai, gazdasági, kulturális életet, az
emberek mindennapjait. Létrehozza a személyi kultuszt.
2., Gazdaság:
a., Mezőgazdaság: Földosztás (1945. márc. 15-ei tc.):
b., Ipar: Gyárak államosítása: 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatokat államosí-
tanak. A Magyarországon működő vállalatok 80%-a állami kézbe kerül. A képzett szakembere-
ket elzavarták, helyettük a munkások köréből nevezték ki a vezetőket. Az ország eszét „kidob-
ták”.
1949:
a., Mezőgazdaság:Termelő szövetkezetesítés szovjet minta alapján. Tervgazdálkodás.
b., Ipar: Újabb tc. a gyárak államosításáról. 10 munkavállaló felett a gyárak állami tulajdonba
kerültek (nyomda, gyógyszertár, gyógyszergyár).
„Magyarország a vas és acél országa”.
3., Kultúra
Az anyagi eszközök nem voltak elegek a kultúra és az életszínvonal emelésére.
A személyi kultusz társadalmi légköre: „Ne bízz senkiben!”. Diktatúra bevezetése, besúgó-
rendszer.
Révay József:
Az MDP kultúr politikájának kialakítója.
„Teljesen mindegy, hogy milyen színeket használ a festő, anyagot a szobrász, a művészet lé-
nyege, hogy a kommunista párt vezető szerepét bemutassa, hangsúlyozza, a pártosság kell,
hogy jellemezze a művészeti alkotást. „Ez az elv rányomja a bélyegét az egész kultúrára.
1952. aug.: Rákosit miniszterelnöknek kinevezik. Az egypárti diktatúra kiépítésének befejezése.
1953: Sztálin halála.
1956: SZKP XX. kongresszusa: Hruscsov elítéli a személyi kultuszt, ami a sztálinizmus idején
elharapódzott.
A Magyarországon társadalmi feszültségek és egyenlőtlenségek hatására kirobban a forradalom

III., 1956 - 80 A KÁDÁR-KORSZAK

1., Politika:
Megalakul a Magyar Szocialista Munkás Párt (MSZMP). A munkás és a paraszti rétegeket
összefogja, együtt kell hogy építsék a kommunizmust.
b., A ‘60-as évek közepe: „Puha diktatúra” korszaka: „Aki nincs ellenünk, az velünk van.”
Társadalmi megbékélés programja: Hallgatólagos megegyezés a társadalommal. A személyi
kultusz enyhülése.
2., Gazdaság:
1968: Új gazdasági mechanizmus, enyhe gazdasági fellendülés. Emelkedik az életszínvonal:
„Fridzsider szocializmus”.
3., Kultúra
Forrás: http://www.doksi.hu

8
Acél György a párt kultuszbizottságának frontembere (MSZMP-KB).
3 T elve: Nem feltétlenül szükséges a hatalom közvetlen támogatása.
• Tiltás: Azokat a kulturális jelenségeket továbbra is tiltani kell, amelyek a fennálló társa-
dalmi rendet támadják.
• Tűrés: A humanista alkotásokat meg lehet tűrni a társadalomban.
• Támogatás: Az adott társadalmi berendezkedéshez kapcsolódó művészeti alkotások.
A művelődéspolitikába a párt beavatkozott: Párthatározatok:
1974: Közművelődés: a közművelődés helyzete és fejlesztésének feladatai.
1976: Közművelődési törvény: azóta is életben van.
Forrás: http://www.doksi.hu

IV. A POLGÁRI ÁLLAM OKTÁTÁSPOLITIKAI TÖREKVÉSEI: AZ ELEMI

NÉPOKTATÁS FEJLŐDÉSE EÖTVÖSTŐL HÓMANIG

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF (1867-71), TREFORT ÁGOSTON (1872-1888), GR . APPONYI

ALBERT (1906-10, 1917-18), KLEBELSBERG KUNÓ (1922-31), HÓMAN BÁLINT (1932-38.,
1939-42)
Kultusztárca: Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium.
Két fontos feladata van
 Polgári népoktatás kiépítése, művelt lakosság kialakítása, analfabétizmus megszüntetése
 Állam és egyház szétválasztása
Az első időben csak e két dologra koncentrál a tárca
A közoktatásról beszámolót készít a kultuszminiszter
Később, ahogy a modernizáció, a kulturális igény szélesedik, úgy bővül a Minisztérium kulturális
feladata is
1867-ben 6 ügyosztálya van
(1 egyetem létezik)
1. Katolikus egyház belső ügyeivel foglalkozik, 2. Az egyetem, a felső és középiskolák ügyei-
vel, 3. Görög-keleti (ortodox) egyház ügyeivel, 4. Protestáns egyház és a zsidó vallás ügyeivel,
5. Világi és egyházi alapítványok ügyeivel, 6. Tudománnyal, művészettel, közgyűjtemények-
kel, tv. javaslatokkal, statisztikák kidolgozásával
1913-ban már 11 ügyosztály van
(már 4 egyetem létezik)
1. Katolikus egyház, 2. Összevonják a többi egyházak ügyeit, 3. Közgyűjteményi, tudomá-
nyos, művészeti ügyek, 4. Felsőoktatási ügyek, 5. Tanfelügyeleti, tanügy-igazgatási, ösztöndíj
ügyek (fontos az oktatás állami tanfelügyelete), 6. Állami elemi iskolai oktatás, óvodai okta-
tás, pedagógusképzések, 7. Oktatási ügyosztály középiskolák számára: polgári felső-
népiskolai, kereskedelmi iskolai, gyógypedagógia ügyei, 8. Alapítványi, egyházi javadalmi
ügyek, 9.Ösztöndíj alapítványok vagyonával foglalkozik (Állami felügyelet), 10. Országos ta-
nítói, tanári, nyugdíj és gyámalap ügyei, 11. Kultusztárca építkezéseinek irányításával foglal-
kozó ügyosztály (sok építkezés volt: iskolaépületek, múzeumok, könyvtárak, színházak)
Kultuszminiszterek:
Báró Eötvös József (1867-1871)
Életében megvalósultak elképzelései, Polgári oktatás, kötelező népoktatás, Liberális szelle-
mű, művelt politikus, Kiváló szakembergárdával vette magát körül: pl. Szász Károly, Gönczi
Pál
Trefort Ágoston (1872-1888) Eötvös sógora
Közép- és felsőoktatás kiépítése, Egyetempolitika kialakítása, Tanárképzés, művészeti kép-
zés
Báró Eötvös Lóránt (1894-95) Eötvös fia, Természettudományos tevékenység, Megalapí-
totta az Eötvös Kollégiumot, alapítványt (apjáról), Első, aki a szegények (alsó néprétegek)
népoktatását segíti elő
Gróf Apponyi Albert (1906-1910) 2× 1917-1918)
Az első minisztersége a fontosabb: Eötvösi törekvés befejezése, 1907 kötelező népoktatás
ingyenessé válik, teszik, Egyetemet hozott létre, Konzervatív politikus, Bevezette a magyar
nyelv oktatását a nemzetiségi iskolákban
Tankötelezettség bevezetése
Eötvös József nevéhez fűződik
Modern, polgári oktatás bevezetése, 1868. 38. tv. cikk (népoktatási törvény), 6-12 éves korig
kötelező az iskolalátogatás, Állami tanfelügyeletet állít fel, Kötelező tantárgyak előírása, A
Forrás: http://www.doksi.hu

10
tanítói állást képesítéshez köti, A tv. kimondja, hogy minden gyermeknek anyanyelvi okta-
tásban kell részesülnie
Hiánya: (tv.) /az országgyűlés nem fogadta el (felsőház)/
NEM INGYENES A NÉPOKTATÁS
1870-ben Eötvös jelentést készít az országgyűlésnek az oktatás helyzetéről:
A tankötelezettek 48%-a jár iskolába, télen ez 34%, 1.132.626 fő iskolázatlan, 1 tanítóra 134
gyerek jut, melyből ténylegesen 70 gyermek van jelen, 1712 községben nincs iskola, 10.762 ta-
nítóra lenne szükség, A tanítók többsége képesítés nélküli, Az elemi iskolából kimaradott embe-
rek 16%-a tudott írni
Tanítóképzőket állítanak fel
Tanári kar: tehetségeket állami költségen külföldön tanítatnak, majd itthon tanítanak a TK-ban
Bizottságot hoz létre, mely a tankönyvek összeállításában, szemléltetőeszközök, valamint egységes
felszerelést biztosításában vesz részt
1868. Néptanítók Lapja (hetilap), Célja: a modern tanítói réteg kialakítása, Nemzetiségek nyelvén is
megjelenik
1912-13-as tanévben 16.681 népiskola van a történelmi Magyarországon, melynek 2/3 részét a fele-
kezetek tartják fenn (a legtöbbet a katolikusok)
Gróf Aponyi Albert a népiskolákkal kapcsolatos feladatokkal foglalkozik
A század forduló után INGYENESSÉ teszik a népoktatást
Szakképesítéshez kötik továbbra is a tanítói állást
Negatív: előírja a nemzetiségek számára a magyar nyelvű oktatást
Meghatározza azokat az iskolatípusokat, melyeket az állami népoktatás keretében fejlesztenek
Elemi iskolák, Felső népiskolák, Ismétlő iskolák, Polgári iskolák, Tanítóképezdék
Polgári Iskolák:
A polgárosodó parasztság és a kisnemesség számára, Célja: az elemi iskolán túl - magasabb művelt-
séget nyújtson (alacsonyabb jogosultságú középiskola), Népszerű volt
Az elemi iskola 4 osztálya után lehetett menni: a fiúknak 6 év, a lányoknak 4 év
Minden 5.000 főnél nagyobb településen létre kellett hozni
Emelték az általános műveltséget
Csökken az analfabétizmus
Középiskolák:
Felsőoktatás
Reformja Trefort Ágoston nevéhez fűződik
Középiskola: Gimnázium osztrák mintára - 8 osztályos, Elemi 4 osztályra épül a 8 osztályos gimná-
zium
Érettségit adott, melynek akkor nagy presztízse volt, Drága iskola volt, csak a felsőbb társadalmi
rétegek jutottak el odáig (érettségi), Elsősorban egyházi fenntartású gimnáziumok voltak
Tanítórendek: bencések, piaristák, ferencesek, cisztercita
1905-06-os tanév
171 gimnázium van Mo.-on, ebből 118 egyházi (katolikus, református, evangélikus, stb.)
1871-ben a középiskolák reformja több részből áll: Állami tanfelügyelet bevezetése, Egységes tan-
terv és követelmény rendszer
Lány középiskolák reformja
lánykollégium - alacsonyabb társadalmi rétegek számára
Lícium - előkelőbb társadalmi rétegeknek
1875. a lányiskolák közé bejön a gimnázium, 1883. az első érettségizett lányok
Reálgimnáziumok létrehozása 1875-ben (Trefort Ágoston)
Természettudományos műveltséget ad 2×3 év
1-3 alreál - ipari, kereskedelmi szakképzés
3-6 főreál - (technikusi képzés)
8 osztályos érettségit adóvá alakítja
Forrás: http://www.doksi.hu

11
A reál és a humán gimnáziumok feladata az érettségin túl, a felsőoktatásra való felkészítés
1910-ben 34 reáliskola van
Egyetemek: 5 db van
Budapest Egyetem (katolikus teológiai kar)
1873 Kolozsváron: Ferenc József TE (Trefort Ágoston hozta létre)
Pozsonyban: Erzsébet TE
Debrecenben: a háború előtt működik (református teológiai kar)
Mindenütt van bölcsész, jogi, természettudományi, orvosi kar
Műegyetem: műszaki értelmiségek számára (Trefort hozta létre)
Főiskolai szintű intézmények létrehozása
Modern tanárképzés, Művészeti képzés, Hittudományi képzés, Jogászképzés (államigazgatási
területekre)
Művészeti felsőoktatás: Iparművészeti főiskola (Trefort Á.), Festőiskola/akadémia (a képzőművé-
szeti elődje), Zeneakadémia, Színi tanoda
Modern tanárképzés:
1873. polgári iskolai tanárképzők (Trefort Á.)
Magyar nyelvű tisztképzés (eddig csak Bécsújhelyen volt német nyelven)
LUDOVIKA AKADÉMIA
1895-ig a nők ne járhatnak egyetemre maximum tanító-, vagy óvónő képzőbe
Miniszteri engedély alapján, rendkívüli hallgatóként bizonyos karokra járhattak: Bölcsész, Orvos,
Gyógyszerész
Jogász nem lehetett
A 2 világháború között (1926.) a nők is egyetemi polgárok
Gróf Klebelsberg Kuno
Újrakezdés, talpra állítás
Jogi tanulmányokat folytatott, sokoldalú egyéniség, szerette a történelmet, a Magyar Történeti Tár-
saság elnöke.
Sokirányú tevékenysége van
A trianoni tragédia után újragondolta a kultúrpolitikát, nem eredménytelenül, Nagyon jó munka-
társakkal vette magát körül, Kiváló vezető volt — nagy tudású szakemberekkel dolgozott
A bürokrácia legalsó lépcsőfokáról indult, gyorsan halad a ranglétrán, Fontos volt, hogy a rang-
létra minden szintjén betöltött szerep volt
Tevékenysége:
a; elméleti, (b; gyakorlati)
A korszak ideológiájának kidolgozása, A korszakot a revízió határozta meg, Munkával, be-
csületes tevékenységgel előbbre lehet jutni
Neonacionalizmus: nem más, mint munkás hazaszeretet, mindenki a saját területén kell,
hogy becsületesen dolgozzon
Kultúrfölény elve: (reformkori lelemény, Széchenyi fogalmazta meg először) kifejezi a mű-
velt nyugathoz való csatlakozás óhaját, Magyarországnak a kultúrájával kell kitűnnie a kör-
nyező nemzetek közül
(Hóman: kultúrfölény — csak a magyarság rendelkezik kultúrával, nemzetnevelés elve:
a szaktudás nem annyira fontos)
Miniszteri tevékenység elméleti megalapozása
Decentralizáció elve: kulturális élet főváros központúságát meg kell szüntetni, Határmenti
területeket kell fejleszteni, Vidéki kulturális központokat kell létrehozni
Alföldi gondolat: különösen elmaradott az alföld… az alföldön is kulturális intézményeket
kell kialakítani
Egyetemi gondolat: az egyetemeknek kell élenjárni az előző két probléma megoldásában…
az egyetem nem csak oktató, hanem kutató intézmény is
Forrás: http://www.doksi.hu

12
Fontosnak tartja az egyetemek fejlesztését, A legfontosabb az emberi tőke befektetése, a kulturális
színvonal emeléséhez, A természettudományok támogatását alapvető feladatának tartja
Emancipáció elve: a nők egyenjogúsításában fontos lépéseket tett: Óvodafejlesztés, 1926. törvény a
lányok középfokú iskolázottságáról rendelkezik
Területi és társadalmi emancipáció: Minden társadalmi rétegnek joga van a szükségleteinek megfe-
lelően oktatásban részesülni (népiskola), Azonos kulturális fejlesztéseket kell biztosítani: Város,
tanya, kistelepülés (decentralizáció)
A művelt nyugathoz kell tartoznunk
Gyakorlati tevékenység:
Az oktatási reform, az oktatási rendszer teljes reformja a legfontosabb
Társadalmi követelmények, tantervek újrafogalmazása
Építenek (népszövetségi kölcsönből), Intézményrendszerek létrehozása (népiskolák, középisko-
lák, óvodák), Az oktatás infrastruktúrájának megteremtése
A pedagógusok magas szintű képzése
Óvodák szerepe nagyon fontos, mivel nagyon sok nő áll munkába az I. világháború utáni időszak-
ban
Budapest külső kerületeiben fontos az óvodák létrehozása (Csepel, Kispest, stb.), illetve vidéken is,
mint pl. Szegeden
1926. Óvodaprogram indulása, Óvónőképzés reformja, A 2 évesből 4 éves lesz (középiskolai szint)
1925-ben kezdődött az elemi népoktatás modernizálása, Elsődleges cél, az analfabétizmus felszá-
molása (a lakosság 15%-a)
Három terület fontos:
Alföld tanyásvidékein (Kecskemét, Szeged, Debrecen), A főváros peremterületein, Majorsági
iskolák
A földbirtokos felelőssége a cselédség oktatása, természetesen anyagi támogatást kap hozzá
Az iskolának egy kulturális centrumnak kell lenni, nemcsak a gyerek, de a felnőtt ember számára is
5.000 népiskolai objektum (tanterem, szertár, tanítói lakás, stb.) telepítését célozta meg a törvény
1926-30 között meg is valósult
1930 októberében maga Klébelsberg avatta az 5.000. iskolát (Rókusi Iskola, Szeged)
Több száz polgári iskola épül fel Klébelsberg minisztersége alatt
Középiskolai reform:
1924-ben fiú középiskolai reform, 1926-ban lány középiskolai reform
A 8 osztályos gimnázium érettségit ad (humán)
4 elemi után

2 féle gimnázium volt

Fiúk: Humán — Reál Természettudományos képzés előtérbe helyezésével
Lányok: Gimnázium humán érettségit ad — Líceum természettudományok, modern nyelvek,
stb. — Kollégium
Az egyetemi politika:
(egyetemi gondolat)
1921. Ferenc József Tudományegyetem — Szegeden (Kolozsvárról)
1923. Erzsébet Egyetem — Pécsett (Pozsonyból)
1924. Debreceni egyetemi építkezések folytatása
A Budapesti Egyetem felépítését (Lágymányos) fontosnak tartotta volna, de támogatás hiányában
Szegeden valósult meg 1926-ban
1926-30 között Dóm téri építkezés Szegeden meggyökerezett a felsőoktatás
Hittudományi Egyetem, Bölcsészeti, Orvostudományi, Természettudományi, ami
Klébelsberg kultúrpolitikájának köszönhető
Minden egyetemnek más a profilja (differenciálódás), 1937. Szent-Györgyi Albert — nobeldíj
Forrás: http://www.doksi.hu

13

V. A POLGÁRI ÁLLAM OKTÁTÁSPOLITIKAI TÖREKVÉSEI: A KÖZÉP- ÉS

FELSŐFOKÚ OKTATÁS A POLGÁRI MAGYARORSZÁGON 1945-IG

4. tétel +
1934-ben középiskolai törvény, melyben
Egyesíti a középiskolai oktatást, Egyfajta gimnázium van, Magasabb tandíj, Az érettségi
mellé alkalmassági vizsgát kapcsol
Nem csak a szakmai tudást, hanem a társadalmi megbízhatóságot is vizsgálja az érettségi bizottság
Hóman ezt nem tekinti fontosnak
Centralizált Egyetem (főváros), A vidékieket be akarta zárni (gazdasági szempont)
Nem valósultak meg a központosítási törekvései
A természettudományok támogatása elmaradt, helyette a nyelvtudományokat, régészettudományokat
támogatta
Hóman: nemzet nevelés, ideológiai szempontok (hadi pedagógiai oktatás politika), A torna-
órák számát megemelte, Leventeképzés 6-21 éves korig, 1938-tól a nőknek is leventeképzés (első-
segély, ápolás), Katonai képzés
Forrás: http://www.doksi.hu

14

VI. AZ OKTATÁS ÁLLAMOSÍTÁSA. AZ OKTATÁS ÚJ RENDSZERE

MAGYARORSZÁGON 1948 UTÁN

1. Magyar oktatásügy államosítása:

1941: Hóman Bálint oktatási törvénye: 8 osztályos elemi népoktatás. Ezt a törvényt a háború
miatt nem tudják megvalósítani.
1948: Az egypárti diktatúra-rendszer kialakításának befejeződése.
Ortutay Gyula: Államosítják a teljes oktatási rendszert.
Államosítás jellemzése:
• Létrejön egy uniformizált bürokratikus, központilag irányított oktatási rendszer
• Az új oktatási rendszer megszüntette az iskolatípusok sokféleségét. A polgári iskolák meg-
szűnnek.
• Középiskolai oktatás:
Gimnázium: 4 osztályos
Szakközépiskola: 4 osztályos
Szakmunkásképző: 3 osztályos
• Az államosítás egyik napról a másikra átmenet nélkül történik.
• Erőszakosan cselekedtek a szerzetes tanárokkal szemben.
• Az államosított iskolák nem vállaltak folytonosságot az előző iskolákkal szemben.
• Nagy hagyományú iskolák vesztek kárba.
• Az oktatás fontos része volt az ideológiai nevelésnek.
2. Tankönyvkiadás államosítása:
Az oktatás centralizáltságát segítette elő.
Állami monopóliummá válik a tankönyvkiadás.
3. Egyházellenes politika:
1947: A hittanoktatást fakultatívvá teszi a párt. Ebből társadalmi konfliktus származik.
1948. évi 33. tc.:
• A felekezeti pedagógusok állami státusba kerülnek.
• 6505 állami iskola kerül állami kézbe. óriási veszteség éri a magyar oktatást.
4. Kádár rendszer oktatáspolitikája:
1956 után a tankönyveket és a tantervet modernizálták.
1972: Az állami oktatás helyzete és feladatai címmel kiadványt készítenek. Ebben felmérték az
oktatás hiányosságait.
1974: Oktatási törvény: Az oktatás modernizálása.
Forrás: http://www.doksi.hu

15

VII. A KÖZÖSSÉG MŰVELŐDÉSI SZÍNTEREI MAGYARORSZÁGON 1867-1974.

(A MŰVELŐDÉSI HÁZ JELLEGŰ INTÉZMÉNYEK TÖRTÉNETE)

Közösségi művelődés színterei:

A dualizmus időszakában az egyesülési jog volt fontos, a gyakorlatban működik, nem iktatják tör-
vénybe (BM engedélyezi) 1989-ben iktatják törvénybe a rendszerváltáskor az egyesülési jogot
1945-46-ban elkezdik felszámolni az egyesületeket, egyleteket (felülvizsgálatok), Kaszinókat fel-
függesztették
Ezzel párhuzamosan
1945-48 a szabad művelődés korszaka
Különböző pártok szerveznek kulturális programokat, bálokat
Demonstrációs rendezvények
Meghatározták a művelődési központok éves programját, központi forgatókönyv alapján
Kultúrházak létrehozása volt a cél, pl. kaszinókból
Tervgazdálkodás bevezetése (5 éves terv)
1950 tanácsrendszer terjed el, A tervgazdálkodás befolyásolja a művelődési házak működését
Tervgazdálkodás:
60 Kultúrház építése javaslat
8 kultúrpalota
Tárgyalások a pártbizottsággal
2500 kultúrház (Gerő) a törvényjavaslat

3500
1960-ban 2400 kultúrház
1950 - 433 db tanácsi művelődési központ volt, 1960 - 2400 db tanácsi művelődési központ volt
A szocializmusban a tömegkultúra színterei a művelődési házak voltak
Kádár korszak:
Nem volt kötelező a művelődési házakba való járás, 70-es évekre ki is ürülnek a kultúrházak
Klubok, szakkörök, ifjúsági klubmozgalom megteremtése
A kulturális intézményekben már nem csak nagy előadó van, hanem klubszobák, kiselőadók is
1974 MSZMP párthatározat, Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai 1976 (5) törvény
A közművelődési alapintézmények a művelődési háza, könyvtárak — Közművelődési alapellátás
Fenntartó: tanácsok (megyei, járási), párt és tömegszervezetek is, szakszervezetek
70-es évek KISZ – ifjúsági házak
Úttörőházak: általános iskolás korosztálynak – tanfolyam, szakkörök
Fegyveres testületek: tiszti klubok
Nagyság: Klub, könyvtár
Ehhez rendelt feladatok
Klub könyvtár: legkisebb, kistelepüléseken, nagy városok külső kerületeiben
Művelődési ház: nagyterem, klubszoba
Művelődési központ: felszereltek – pl. színházterem, szakköri helyiség, kiállítási helyiség
Nagyvárosokban, Megyeszékhelyeken, Fővárosban
Kultúrházak mellet volt még:
- Könyvtár 1950 1700 db
1960 4880 db tanácsi fenntartású
1945 után
- Mozi 1950 1550 db
1960 4550 db
Forrás: http://www.doksi.hu

16

VIII. A KÖZGYŰJTEMÉNYEK FEJLŐDÉSE ÉS KIALAKULÁSA

MAGYARORSZÁGON (1867-1874)

Múzeumok és könyvtárak a dualizmus időszakában

A könyvtárak és a múzeumok nem önállósodnak. A múzeumok elterjedése a polgári korszak-
hoz kapcsolódik. Előtte magán illetve egyházi gyűjtemények léteznek, de ezek nem nyilváno-
sak.
1., Múzeumok:
a., Nemzeti Múzeum
Széchenyi Ferenc alapította 1802-ben. A nagynyilvánosság számára nyitott volt. Egyes
gyűjteményekből (régészeti, iparművészeti, néprajzi) jött létre.
A Millenniumra önállú gyűjteményt kapnak. 1867-1905-ig 28 új múzeum épül.
b., Jelentősebb múzeumok
• Iparművészeti Múzeum (szecesszió, 1896)
• Néprajzi Múzeum (historizmus)
• Közlekedési Múzeum
• Mezőgazdasági Múzeum
• Természettudományi Múzeum (1872)
• Szépművészeti Múzeum (1906)
• Nemzeti galéria (1957)
c., Vidéki múzeumok
• Somogyi Könyvtár
• Kecskeméti-, Pécsi-, Győri Múzeum.
• Közművelődési egyesületek létrehozása.
2., Könyvtárak:
Eredetileg a Nemzeti Múzeumon belől létezett egy könyvtárosztály. Fejlődése következté-
ben létre hoztak egy önálló könyvtárat, amely a levéltár gyűjteményét is tartalmazta.
• Szabó Ervin Könyvtár:
Angolszász típusú kölcsönkönyvtár.
• Rómer Flóris:
A Magyar Múzeum atyja, létre hozta a Győri Múzeumot.
Modern elvei:
- Helytörténet tárgyi emlékeinek gyűjtése (pecsétek, zászlók).
- Iparművészeti és ipartörténeti értékeink gyűjtése.
- Műemlék védelem.

II., Közgyűjtemények alakulása a Klebelsberg Kuno minisztersége alatt (1922-31)

A magyar kultúra alapvető intézményeit sikerült életben tartani.
• Az Országos Levéltár a korszak kezdetén a Belügyminisztériumhoz tartozott, a kultusz-
miniszter keresztül vitte, hogy a kultusztárca felügyelete alá került, 1922. évi XVII. tc.
alapján tudományos intézetté vált. A törvény kimondta, hogy az Országos Levéltár tudo-
mányos intézet, feladata az iratok őrzése, rendszerezése; szakvélemények készítése; máso-
latok kiadása; kötelessége a rendszeres történeti kutatás és az ehhez kapcsolódó kiadvány-
ok készítése. Hóman Bálint kultuszminiszter a '30-as években megszüntette az egyetemet.
• Nemzeti Színház, Operaház és a Zeneakadémia állami támogatásáról gondoskodott.
• A Magyar Tudományos Akadémia vagyona a háború alatt megsemmisült. Először állam-
segélyt eszközölt, majd törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlés elé.
1923. évi I. tc. tartalmazza: az állam mindenkori kötelezettsége az akadémia támoga-
tása, a politikától való függetlensége, vitás esetekben a legfelsőbb közigazgatási brióság az
Forrás: http://www.doksi.hu

17
illetékes.
1925. évi XLVI. tc.: becikkelyezték a 100 éves akadémia érdemeit és felemelték a
mindenkori támogatás összegét.
• Országos Magyar Gyűjteményegyetem létrehozása:
Az 1922. évi XIX. tc. kapcsolta össze az Országos Levéltárat, a Magyar Nemzeti Mú-
zeumot, a Szépművészeti Múzeumot, az Iparművészeti Múzeumot és a pesti egyetemi
könyvtárat. Olyan tudományos egyetem, amely autonóm önkormányzattal rendelkezik,
mint önálló jogi személy munkálkodik a magyar tudomány fejlődésén, a benne lévő intéz-
mények saját önállóságukat megőrzik. A bethleni konszolidáció idején a Gyűjteményegye-
tem a hozzá kapcsolódó intézményeket fenn tudta tartani és tovább tudta fejleszteni.
Forrás: http://www.doksi.hu

18

IX. A MŰVÉSZETI KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMA JELLEMZŐI

Művészet és kommunikáció
1., Visszatükrözés - kommunikáció:
A visszatükrözés meghatározza a kommunikációt:
Visszatükrözés - kommunikáció. Kommunikáció - visszatükrözés
Ez az emberi tudat visszatükrözésének sajátossága.
Amikor beszélünk, illetve dolgozunk olyan fogalmi és jelapparátust használunk, amelyet
nemzedékek százai munkáltak ki.
2., A művészet szerepe:
Az embereknek, hogy a való világ képét megalkossa:
• elemeznie kell: részekre szedni és külön elemezni őket. Az elemzés folyamán szét kell
választania a dolgokat és a folyamatokat.
• össze kell rakni a valóság elemeket. Az összerakás folyamatában látják a művészi gon-
dolkodás legfőbb sajátosságait.
Tudomány és művészet:
A művészet és a tudomány abban különbözik egymástól, hogy másként foglalják össze a nagy
egységeket. A tudomány általánosít, a művészet egyes dolgokon keresztül próbálja megmutatni
az általánost. A művészet különnemű dolgok közt tár fel összefüggéseket.
Az esztétikum, mint kommunikációs forma
Roman Jacobson szerint:
Amikor beszélünk szelektálunk és kombinálunk. A választás elve az ekvivalencia. A kom-
bináció elve a szekvencia. A szelekció - kombináció, ekvivalencia - szekvencia mechaniz-
musa minden nyelvi folyamatban érvényesül.
Minden kommunikációnak van esztétikai oldala, minden műalkotásnak van hétköznapi kom-
munikációs vonása.
Jelrendszerek:
A kommunikációs elmélet és a szemantika megkülönböztet elsődleges (természetes nyelv)
és másodlagos (tudományos és művészeti nyelv) jelrendszereket. A másodlagos fokozott
bonyolultságot jelöl.
A művészeti kommunikáció sajátosságai:
A művészeti kommunikáció saját törvényei alapján épül fel. A művészeti alkotás önállóvá vált.
A társadalom esztétikai praxisa, a mindenkori kultúra része.
Nem a fogalmak, hanem a különösség révén történik a kommunikáció.
A művészeti kommunikáció közös jellemzői:
• Nem kapcsolatosak, a társadalom anyagi fennmaradásával.
• A művészeti kommunikáció jelrendszerei kódjaikban az esztétikai törvényeknek vannak
alárendelve.
A Jacobson modell itt is érvényesül, de az ADÓ = MŰVÉSZ és a VEVŐ = BEFOGADÓ.
A művészeti alkotás és befogadás modellje:
A művész az adott jelrendszerével kódolja a saját mondanivalóját, ez az üzenet pedig eljut a
befogadóhoz.
Szükséges a jelrendszer ismerete.
Mindig késleltetett kommunikációról van szó (kivéve: előadóművészet).
A művészetnek sajátos funkciója van a társadalomban, eredeti funkcióját elvesztette.
A prekapitalista társadalmakban a művészet a mindennapokhoz tartozott.
A kapitalista társadalomban a művészet önállóvá válik, kivéve: építő-, színház- (eredetileg
fikcióként jött létre), film-, fotóművészet.
A művészeti kommunikáció legfontosabb vonásai:
Forrás: http://www.doksi.hu

19
• Teljesség
A művészet mindig a való világ képét kívánja nyújtani. Felmutatja a század önnön arcula-
tát. A részletben is az egészet kell ábrázolnia az ember szempontjából. A klasszikus festé-
szet tulajdonsága, hogy a képen valamilyen fő színnek meg kell jelennie. Más esetben a
festő egyes színárnyalatokat tudatosan kihagy a festményből, de ekkor a kihagyásnak külön
jelentősége van.
• Egység
A művészet katartikus hatása a dolgok közötti rejtett üzenet felismerése. Montázstechnika.
• Arány
Forma: az a viszony, amelyben a tartalom részei egymással arányban állnak.
Forrás: http://www.doksi.hu

20

X. A SZÍNHÁZ HELYE A MŰVÉSZETI KOMMUNIKÁCIÓN BELÜL.

A MAGYARORSZÁGI SZÍNHÁZHÁLÓZAT KIÉPÜLÉSE A DUALIZMUS
KORÁBAN

1. A színház helye a művészeti kommunikációban:

2. Színházak
Polgári társadalom legfőbb jellemzője a színházak elterjedése.
Színházhálózat kiépítése:
Színjátszás és színdarab írás fejlődése
a., Népszínmű megjelenése
A reformkorban jelenik meg először. Progresszív hatással van a kiegyezés előtt, kiegyezés
után ellappadnak. Az egyszerű néprétegek számára írták. A századfordulóra megszűnik.
b., Operett
Francia országból indul ki. Polgári rétegek műfaja (bécsi operett).
A századfordulóra megszületik a magyar operett: A színjátszás mértékét jelentősen növeli.
A nemesi rétegeket gúnyolják ki.
c., Francia polgári színmű
Általában szerelmi háromszöget dolgoz fel.
Jelentősebb írók: Molnár Ferenc, Bródy Sándor.
Színházak fajtái:
a., Nemzeti Színház (1837)
Az állam kezébe került (1840-ben). Magyar nyelvű színjátszás történt. Operát, táncos mű-
fajokat prózai darabokat játszottak.
A kegyezés után:
• Erkel Ferenc az operai részt, Szigligeti Ede és Paulai Ede a prózai részt irányítja.
• Fellendül a Nemzeti Színház. Az opera népszerű műfajjá válik, mert nem szükséges a
nyelv ismerete a megértéshez.
• Főleg a nemesek körében népszerű.
b., Új önálló Operaház létrehozása:
Ybl Miklós tervezte (1884). Az első zenés színház, önállósodik az operatársulat. Pénzarisz-
tokrácia színháza.
c., Népszínház (1875)
Szegényebb néprétegek számára épült, Itt általában népszínműveket adnak elő.
d., Vígszínház
Polgárság igényeinek megfelelően jön létre.
e., Népopera (1911)
Ma az Erkel Színház
Színház építés
Az Osztrák Magyar Monarchia egész területén kiépül a színházak rendszere.
Színház építési hullám:
• 1889: 302 állandó színház Európában.
• 1914: 1500 állandó színház Európában.
• A Feller és Hellner iroda által épülnek az Osztrák Magyar Monarchia területén a színházak.
(szegedi, kecskeméti, debreceni, víg, aradi, kolozsvári).
Vidéki színjátszás fellendülése is megfigyelhető ebben az időszakban, de állandó társulat ke-
vés helyen van. Jellemző módon a színjátszást is a Belügy Minisztérium felügyeli. 1907-től a
Kultusz Minisztérium fennhatósága alá kerül a színjátszás.
Forrás: http://www.doksi.hu

21

XI. A KULTÚRA ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE.

A KOMMUNIKÁCIÓ JELRENDSZEREI.

I., Kultúra:
Kultúra: mindazon ismeretek, értékek, reflexek szellemi és érzelmi beidegződése, viselkedési
modellek és sémák, szokások és hiedelmek összessége, melyeket az egyén az őt felnevelő kö-
zegben a szocializáció folyamán részint észrevétlen, részint megfigyelhető módon elsajátít. (Jó-
zsa Péter)
Az emberi élet teljességét átfogó kultúra
II., A kommunikáció fogalma, jellemzői
A., Eredete
Communis latin szóból származik, jelentése közzététel.
Communication: gondolatok közlése a hallgatókkal.
B., Köznyelvi kommunikáció
1., Emberi kommunikáció
Információ csere különféle nyelvrendszerek segítségével. Hírközlés. Az emberi kultúra
közvetítésére szolgáló rendszer. A mindenkori társadalmat felfoghatjuk kommunikációs
rendszernek. A társadalmi élet feltétele a kommunikáció.
2., Biológiai, természeti kommunikáció
Emberi test működése: agy információt ad a testnek. Állatok kommunikációja: létfenn-
tartás, delfinek, méhek.
3., Technikai kommunikáció
Számítógép.
Az emberi kommunikáció eszközei:
Nyelv — legfontosabb, Öltözködés, Művészeti ágak, Közlekedési táblák, Sípjel

Verbális: emberi nyelven megvalósult közlés, Nem verbális: mimika

A kommunikációt kísérő jelenségek jelrendszere a metakommunikáció — nem verbális

Kommunikációs modell: Jakobson (nyelvész) modellje alapján értelmezzük:

VISSZACSATOLÁ

ADÓ KÓDOL ÜZENE CSATORN DEKÓDOL VEVŐ

ADÁS
Környezet —meghatározó
Kódolás: jelrendszer (emberi hangok, zenei hangok)
Csatorna: fizikai közeg, ahol az információ áramlása megtörténik (pl.:levegő)
Dekódolás: megérti, értelmezi
Fontos:
Azonos legyen a jelrendszer, Ha a visszacsatolás megvalósul, akkor szimmetrikus kommunikációról
beszélünk, A tömegkommunikációban (rádió) általában nincs visszacsatolás, kivétel az interaktív
műsorok…
Forrás: http://www.doksi.hu

22
A kommunikáció biztosítja az emberi kultúra folyamatosságát
A kultúra és a kommunikáció nem választható szét, szorosan összefügg
A kultúra nincs kommunikáció nélkül, mivel eredményeit nem tudnánk vitatni, illetve a kultúra
meghatározza a kommunikációt

XII. A KULTÚRA UNIVERZÁLIS JELENSÉGEI. AZ ÜNNEP, MINT A KULTÚRA

UNIVERZÁLIS JELENSÉGE. AZ ÜNNEPEK CSOPORTOSÍTÁSA (PÉLDÁKKAL).

Kulturális univerzálék:
Vannak olyan jelenségek, amelyek tértől és időtől függetlenül minden kultúrában jelen vannak.
Ezt a kultúra univerzális jelenségeinek nevezzük.
Kulturális univerzálék:
1. Eszközkészítés
2. Gyógyítás
3. Temetkezés
4. Nevelés
5. Ünnepek:
- Az ünnepi tér és idő:
Elválik a hétköznapoktól. Az ünnep időpontja előre meghatározott, ideje lehet rövid (pl.
házasságkötés) vagy hosszú (ramadán).
Átmenetileg helyre állítja a múltat megfelelő rítusok, szertartások útján. Az ember az ün-
nep alkalmával felhalmozza magának a fellelhető jövőt. A várakozás ideje az ünnepi
kultúra jelentős része. Jelentős az ünnep előestéje: vigília.
Szertartás: ismétlődik és hagyományozódik. Hétköznapi: evés, ivás.
- Gyakorisága:
* Periodikus: Közösségi élethez kapcsolódik.
* Nem periodikus: Egyén ünnepei, egyszeri ünnepek.
- Fajtái:
* Egyéni: A népi ünnepekkel együtt fejlődtek ki az egyén ünnepei. Az egyéni ünnepe-
ket átmeneti rítusoknak nevezzük (szüli nap, esküvő, stb.). Az egyén ünnepei a kö-
zösség által nyernek értelmet.
* Közösségi:
- Népi: A népi ünnepek tradicionális ünnepek. Természet nagy fordulópontjai (pl. szil-
veszter). Az évet kultikus egésznek tekintették, a változásait megünnepelték (pl. ta-
vaszi napforduló).
- Hivatalos: A népi ünnepek mellett megjelennek a hivatalos ünnepek is. A hatalom ön-
kényesen jelölte ki.
Állami: Az állam és az egyház kölcsönösen támogatták egymást. Az állami ünne-
peknek politikai funkciójuk volt (okt. 23.).
Egyházi: Az egyházi és népi ünnepek egybekovácsolódtak.

A kultúra univerzális jelensége tértől és időtől függetlenül jelen van

ÜNNEPI
TÉR: Az a helyszín, ahol lezajlik az ünnep (pl. templom)
IDŐ: Az az idő, amikor kezdődik az ünnep (naptárkészítés, csillagászat)
AZ ÜNNEPHEZ FÜZŐDŐ TEVÉKENYSÉGEK:
Nem periodikus ünnep: esküvő, temetés (sorsforduló ünnep)
Periodikus ünnep: szülinap, házassági évforduló, politikai ünnep (március 15.)
Az ünnep időtartama: néhány perctől több hétig
A várakozás az előkészület ideje (ADVENT – várakozás)
Forrás: http://www.doksi.hu

23
VIGÍLIA: az ünnepet megelőző est, előest
Csoportosítása:

ÜNNEP

KÖZÖSSÉGI EGYÉNI
(vallás) (születés, házasság, párválasztás, átmeneti rítusok)

NÉPI HIVATALOS
(nem változik, legősibb)

EGYHÁZI ÁLLAMI
(hagyományos)
Forrás: http://www.doksi.hu

24

XIII. A VALLÁS ÉS A HITVILÁG, MINT A KULTÚRA UNIVERZÁLIS JELENSÉGE.

VALLÁSI SOKSZÍNŰSÉG A DUALISTA MAGYARORSZÁGON

Tértől és időtől függetlenül jelen vannak az emberiség kultúrájában — A kultúra univerzális jelen-
ségek
♦ Eszközközlés
♦ Nevelés
♦ Gyógyítás
♦ Temetkezés
♦ Jelrendszerek
♦ Ünnep, vallás
Jelrendszerek:
Természetes emberi nyelv
Öltözködés (nemverbális)
Gasztronómia
Metakommunikáció
Művészeti kommunikáció
Metakommunikáció (gesztus nyelv): hangsúly, hanglejtés, mimika
Öltözködés: egy adott kor képi kifejeződése, társadalmi viszonyokat tükrözi, tükrözheti
Esküvői ruha,
Gyászruha,
Rendőr-, tűzoltó-, katonaruha
Sport mezek
Formaruhák (PGSM, áruházlánc, gyorsétkezdék)
Önálló jelrendszer az öltözködés, mely kommunikatív funkciókkal bír, illetve praktikus funkciókat
lát el… (időjárás)
Egységnyi közlemény az öltözet tetőtől-talpig
A gasztronómia jelrendszere kultúránként meghatározó
♦ Ételfogyasztás

Amerika Ázsia / Távol kelet Európa

kukorica rizs gabona
♦ Vallási jelenségek (böjt, ünnepeken előirt ételek)
Étkezési körülmények kultúrája:
 Sorrend
 Helye (asztal, térdelve)
 Mivel (evőeszköz, pálcika)
Főzés: elemi ízek összetett ízzé szervezése
Kultúránként változik (magyar, francia, kínai, görög, olasz konyha)
Gasztronómia jelrendszer (praktikus és kommunikatív)
A művészet jelrendszerei:
Modellje Jakobson modell alapján

Adó Kódo- Üzenet Csa- Dekó- Vevő

lás torna dolás
Mű- Alko- Műal- Csa- Befo- Befo-
vész tás kotás torna gadás gadó

A jelrendszer ismerete fontos (adó-vevő)

Visszacsatolás: csak az előadóművész
Forrás: http://www.doksi.hu

25
Csatorna: pl. filmvetítő, kiállítóterem
Forrás: http://www.doksi.hu

26

XIV. AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM VISZONYÁNAK ALAKUILÁSA

MAGYARORSZÁGON 1867-TŐL NAPJAINKIG

A KATOLIKUS EGYHÁZ TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI SZEREPE A POLGÁRI

MAGYARORSZÁGON
I., A felekezetek fajtái:
A történelmi Magyarország jelentős része katolikus
Vallási megosztottság: Római katolikus 49,3 %
Görög katolikus 11 %
Református 14,3 %
Evangélikus 7,1 %
Görög keleti (ortodox) 12,8 %
Állam és az egyház szétválasztása:
Még 1848-ban elkezdődik. Megszűnik a romai katolikus vallás, mint állam vallás, a többi vallással
egyenértékűvé válik, de ez az egyenlőség csak korlátozottan érvényesül:
Bevett felekezetek: Az államtól politikai és pénzügyi támogatást kapnak. Egymáshoz mérten jogilag
egyenlők
Elismert felekezetek: Nem kapnak politikai és pénzügyi támogatást az államtól, de működhetnek
(izraeliták).
El nem ismert felekezetek: Törvényen kívüliek, nem működhetnek.
1868: a kiegyezés kora
Az állam és az egyház szétválasztása.
- Egyház politikai törvények:
Jogilag befejeződik az állam és az egyház szétválasztása:
Polgári házasságot kötelező kötni
A vegyes házasságokból született gyerekek vallását a házasság előtt közjegyző ellőtt választják ki a
házastársak.
Polgári anyakönyvezés
II., Polgári oktatási rendszer kialakítása
- A polgári állam érdekelt, hogy minél magasabban művelt alattvalói legyenek.
- Kialakul a polgári oktatási rendszer. Megszűnik az egyház oktatási monopóliuma.
- Állami oktatási rendszer: tankötelezettség.
- A Vallási és Közoktatási Minisztérium foglalkozik a vallási és kulturális ügyekkel (kultuszminisz-
térium).
- Kultusz minisztérium:
számú ügyosztálya: élén a katolikus főpap áll.
2. Számú ügyosztálya többi vallás
Megindul a modern polgári oktatás a kultuszminiszter vezényletével.

KATOLIKUS SZERVEZETEK ÉS MOZGALMAK

A Katolikus szervezetek és mozgalmak a 19. század második felében indultak meg. Nem vonzot-
tak nagy tömegeket. Katolikus Néppárt: tömegszervezet.
A Katolikus szervezetek csoportosítása funkciójuk szerint:
Hitbuzgalmi egyesületek: Jézus Szíve Társaság
Diákegyesületek: Katolikus Ifjúmunkások Országos Egyesülete: Emericana
Katolikus szociális mozgalmak: karitatív tevékenységek: Szociális Testvérek Társasága
Gazdasági jellegű mozgalmak: Keresztény Szociális Szakszervezet.
Hivatásrendi szerv
Forrás: http://www.doksi.hu

27
Tudományos és irodalmi intézmények: Szent István Társulat.
ISKOLA MONOPÓLIUM ÉS POLITIKAI SZEREP VÁLLALÁS
A katolikus egyház ideológiai befolyásolásának bázisa az iskola volt.
1868: Eötvös féle népiskolai törvény: Elismerte az egyházak jogát iskolák alapítására és fenntar-
tására az állam ellenőrzése mellett. Felügyeleti szerve: A Katolikus Tanügyi Tanács.
A katolikus egyház szervez részét alkotta a polgári rendszernek. Az egyház azonosult a hata-
lommal. A lelki pásztorkodást végző papok politikai szerepvállalását külön engedélyhez kötöt-
ték. A katolikus egyház a törvényhozó hatalomban részt vett.
1919: A keresztény párt részese lett a kormány hatalomnak. A koalíciós kormányzás a bethleni
korszak végéig tartott. A vallási és közoktatásügyi tárca betöltése; hadseregen belüli lelki pász-
torkodás.
Forrás: http://www.doksi.hu

28

XV. AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMA, JELLEGZETESSÉGEI.

AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ FORRADALMAI.

A kommunikáció fogalma, jellemzői

I., Eredete
Communis latin szóból származik, jelentése közzététel.
Communication: gondolatok közlése a hallgatókkal.
II., Köznyelvi kommunikáció
1., Emberi kommunikáció
• Információ csere különféle nyelvrendszerek segítségével.
• Hírközlés.
• Az emberi kultúra közvetítésére szolgáló rendszer.
• A mindenkori társadalmat felfoghatjuk kommunikációs rendszernek. A társadalmi
élet feltétele a kommunikáció.
2., Biológiai, természeti kommunikáció
• Emberi test működése: agy információt ad a testnek.
• Állatok kommunikációja: létfenntartás, delfinek, méhek.
3., Technikai kommunikáció
* Számítógép.
III., Az emberi kommunikáció jellemzői
• Az állatoknak kell kommunikálni (ösztönös, a létfenntartás miatt), az ember akar kom-
munikálni (gondolatcsere).
• Beszédnyelv
• Fogalmi gondolkodás (bonyolult magas színvonalú gondolkodás)
• Elsődleges eszköze a nyelv.
• Létezik a nem verbális kommunikáció:
- Test beszéd.
- Keleti kultúrákban a mozgás.
• Az emberi kommunikáció szorosan összekapcsolódik az emberi kultúrával, legfőbb
megőrzési módja.
• Az információk kommunikáció útján öröklődnek generációról generációra.

Az emberiség kommunikációs forradalmakon ment keresztül

I., Az emberi gondolatcsere és beszéd megjelenése
A kisgyermek egy kultúrát, információs halmazt sajátit el, az ősember pedig ezt kifejlesz-
tette.
Társadalmi háttér:
Az ősközösség kialakulása. Gyűjtögető, halászó, vadászó életmódot megjelenése. Szo-
rosan kapcsolódik a beszéd kialakulása a munkavégzéshez.
Az evolúciós fejlődés felsőbb foka. Biológiai feltételei:
• Homo Erectus faj kifejlődése.
• Agytérfogat növekedése.
II., Az írásbeliség megjelenése
Az állam megjelenése, illetve a magántulajdon megjelenésének szerepe nagy…
Előzményei: képírás (barlangrajz)
Igényük van a valóság rögzítésére
Később a rajzok egyszerűsödtek
Lassan eljutunk a képíráshoz – piktogram
Forrás: http://www.doksi.hu

29
Nap meleg piktográfia

 Képírásból fejlődött:
 Hieroglifák
 Ékírás
 Fogalomírás (ideográfia, írásjele: ideogramma) Egy írásjel egy fogalmat jelöl, ilyen
a mai kínai írás is
 Szótagírás: egy jel egy szótagot jelöl, jelent; ilyen a mai Japán írás
 Hangjelölő írás: mi is ezt használjuk

Fajtája:
Föníciai abc
Görög Arab

Cirill betűs
Írásmód
Elterjedése K. Európa
Rómaiak
Latin betűk kialakítása, elterjedése Ny Európában
Katolikus egyház — latin kereszténység — latin betű

III., Könyvnyomtatás forradalma

1., Társadalmi háttér:
Polgári átalakulás, kapitalizmus kifejlődése. Megnő a társadalom információs szükség-
lete.
2., Gutemberg:
A könyvnyomtatás elterjedése Európában. Olcsó és gyorsan előállítható könyveket ké-
szítenek. Csökken az analfabétizmus. Nő a társadalmak könyvszükséglete.
3., Biblia fordítások:
Tóthfalusi Kis Mihály, Károlyi Gáspár.
IV., Elektromos hírközlés, tömegkommunikáció forradalma
1., Társadalmi háttér:
Polgári átalakulás, polgárosodás. A polgári állam felvállalja a polgárok oktatását. Az ur-
banizáció következtében sokkal több írni és olvasni tudókra van szükség. A gazdasági
élet kibontakozásával szükség van az információ gyors áramlására.
2., Sajtó kialakulása:
Nyomdászat fejlődése, gőzzel hajtott nyomdagép feltalálása, ez a XVII-XIX. században
terjed el. A nyomdászatban minőségi változás áll be.
Megjelennek a sajtóhoz hasonló termékek, a hírlevelek.
3., Sajtó fejlődése:
Havi lapok, hetilapok, napilapok.
4., A modern sajtó három ismérve:
• aktualitás, az érdeklődés felkeltése.
• publicitás, nyilvánosság számára, mindenkinek.
• perioditás, meghatározott időnként.
V., Információs forradalom
• Elektronikus nyomdagép kifejlesztése.
• Számítógépek megjelenése.
Forrás: http://www.doksi.hu

30
• Hálózatok létrehozása.
Forrás: http://www.doksi.hu

31

XVI. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ FORRADALMA AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ

TÖRTÉNETÉBEN. A MODERN POLGÁRI SAJTÓ KIALAKULÁSA.
1848 március 15.: Sajtószabadság kikiáltása.
Az áprilisi törvények szentesítik a sajtószabadságot:
• Magyarországon a gondolatait bárki szabadon terjesztheti.
• Sajtóvétség köre:
Az uralkodóval illetve a katolikus egyházzal szemben elkövetett sajtóvétség esetén pénz-
bírságot szabnak ki.
Kiegyezés kora:
• A cenzúra megszüntetése
• Sajtószabadság, mint polgári jog.
• A kiegyezés előtt nem volt szabad iparág a nyomdászat, 1868 után bárki alapíthat nyomdát.
• Polgári kultúra fejlődése:
- Információ igény növekedése.
- Fizetőképes keresletet nyújt.
- Értelmiségi szabad foglalkozások megjelenése pl.: újságírás.
I., A forradalom és szabadságharc sajtója (1848-1849)
1., A sajtószabadság törvénybe iktatása
1848 márc. Kossuth javaslatát az Ellenzéki Kör a szabad sajtó igényével egészítette ki. Az
Ellenzéki Kör elfogadta a Tizenkét Pontot. A márc. 15-én a Bécsbe induló küldöttség javas-
latába a sajtószabadság követelését is belevették, de a sajtószabadság kivívása forradalmi
úton történt. A forradalmi választmány a helytartó tanácshoz ment, amely hozzájárult a
cenzúra eltörléséhez. Az újságok ettől kezdve cenzúra nélkül jelentek meg.
A polgári szabad sajtó törvénybe iktatása: A sajtóvétség megtorlását egy ideiglenes bizott-
ságra és bíróságra bízzák. A sajtóvétséget pénzbírsággal v. maximum. 6 évig terjedő bör-
tönnel büntették azt, aki a király személyét sérti, vagy aki a hatósági ill. magán személyt
rágalmaz.
A sajtószabadság kivívása az újságok számának gyors elszaporodását eredményezte
2., Konzervatív lapok
A forradalom kitörésekor 6 magyarnyelvű politikai újság jelent meg. A lapok többsége
konzervatív és kormánypárti volt. Ellenzéki és liberális lapok a Pesti Hírlap és az Erdélyi
Híradó voltak.
Nemzeti újság elsőnek számolt be a forradalom eseményeiről, közölte a Tizenkét Pontot és
a Nemzeti dalt.
3., Pesti Hírlap
II., Nemzeti vagy polgári sajtó - szembeállítás és kiegyenlítődés (1849-1878)
1., Technikai és társadalmi feltételek: nyomdák, előfizetők és hirdetők
a., Nyomdák:
b., Könyv kereskedések:
c., Előfizetők:
Az 50-es évek elején néhány száz lehetett. Kizárólag egyének voltak a lapok előfizetői.
Számuk az 50-es évek végére megduplázódott. Már nemcsak magánszemélyek, hanem
társulatok, egyletek is megrendelők sorába tartoztak.
d., Hirdetések:
Kevés hirdetés volt a lapokban ( a Budapesti Hírlap tekintélyes összeghez jutott a hirde-
tések által, a katolikus Idők Tanúja még nem közölt hirdetéseket ).
2., A hivatalos újságírói pálya kialakulása
A szerkesztők és az újságírók fizetettsége megemelkedett. Bécs versenye is hatott a magyar
sajtóra.
Forrás: http://www.doksi.hu

32
Leghíresebb újságírók és szerkesztők:
Kecskeméthy Aurél:
Falk Miksa:
Jókai Mór :.
7., A kiegyezés korának jellemző lapjai (1867-1878)
A kiegyezést követő öt évben a kormánypárthoz közel álló sajtó volt a legszínvonalasabb
napilap (Pesti Napló, a Reform) .
III., A magyar sajtó liberális aranykora (1878-1918)
A gazdasági fejlődés erősítette a technika szerepét. Az olvasni tudó lakosság számának növe-
kedése a sajtó gyors fejlődését eredményezte. A lapkiadás üzletté válik. Megjelennek a ripor-
terek. A század végére létrejönnek azok a feltételek, amelyek lehetővé tették a világsajtó ki-
alakulását.
8., A modern magyar publicisztika ősei és hősei
a., Mikszáth Kálmán:
Szegedi Napló és az Ország - Világ c. lapoknál kezdte pályafutását. Majd a Pesti Hírlap
munkatársa volt.
e., Ady Endre:
A radikális magyar újságírás úttörője volt. Irt a Debreceni Főiskolai Lapokban, a Debre-
ceni Hírlapban, a Budapesti Hírlapban, a Nagyváradi Naplóban. A Budapesti Napló, a
Pesti Napló, a Jövendő, a Világ és a Népszava munkatársa volt. A Nyugat elsősorban
verseit közölte.
g., Móricz Zsigmond:
Az Újság belső munkatársa. A falu életét, a szegény ember nyomorát, a katonák sorsát
hitelesen és megrendítően írta le. A Nyugat szerkesztője volt Babitscsal.
h., Heltai Jenő:
Magyar Hírlap és a Pesti Hírlap munkatársa.
j., Kosztolány Dezső:
Újságíróként működött egész életében. 1906-tól a Budapesti Napló belső munkatársa
lett. A Hétnél és a Nyugat munkatársa volt. 1911-től a Világ belső munkatársa. 1918-
ban Hatvany Lajossal, Karinthy Frigyessel és Tóth Árpáddal együtt szerkesztette az
Esztendő c. lapot. Az Új Nemzedék majd a Pesti Hírlap munkatársa volt haláláig. A
Budapesti Napló munkatársa lett, ő a jelenkrónikása és történetírója.
k., Krúdy Gyula: