Matematikai és informatikai nevelés

Dr. Racsko Réka

racsko.reka@uni-eszterhazy.hu
 TÉMÁK
A kultúraváltás hatása az egyénre és a társadalmai alrendszerekre, különös tekintettel az oktatásra.
Az IKT fogalomváltozatai.
A digitális kultúra hatása az (alap)készség-és képességrendszerekre.

Z
 „A digitalizáció nem választás kérdése,
az viszont a mi döntésünk, hogy
elszenvedői vagy aktív résztvevői
legyünk a változásnak.
A digitális jólét ugyanis azt jelenti, hogy
[…]alkotóivá válunk a folyamatnak
és az elkerülhetetlen változást tudatosan
javunkra fordítjuk.”

Christopher Mattheisen
Telekom vezérigazgató
Információs Társadalom Parlamentje 2016.

Forrás: https://www.tozsdeforum.hu/extra/tech-tudomany/elkerulhetetlen-a-digitalis-atalakulas-69209.html
http://www.itbusiness.hu/data/cms260775/62_Christopher_Mattheisen_1.jpg
A tudás szerepe a
21. században
 VILÁGKÉP VÁLTOZÁSOK

Forrás: Z. Karvalics, L. (2012). Információs kultúra , információs műveltség – egy fogalomcsalád értelme, terjdedelme, tipológiája és története. Információs
társadalom. 12. évf. 1. sz.
 Az információs kultúra helye a pedagógiában

Kultúra és a médiumok egymásba ágyazódása Az oktatás és a technológia integrálódásának fázisai

Forrás: Z. Karvalics, L. (2012). Információs kultúra , információs műveltség – egy fogalomcsalád értelme, terjedelme, tipológiája és története.
Információs társadalom. 12. évf. 1. sz. http://epa.oszk.hu/01900/01963/00036/pdf/EPA01963_informacios_tarsadalom_2012_1_007-043.pdf
Kép forrása: https://img.washingtonpost.com/rf/image_480w/2010-2019/WashingtonPost/2016/06/07/Obituaries/Images/brunerj1465325281.jpg?uuid=XhitqizgEea51TwwY_gzLA
 1703

Egyesült Államok

Forrás: Kis-Tóth Lajos

 1815

Kanada

Forrás: Kis-Tóth Lajos

 1907

Egyesült Államok
Forrás: Kis-Tóth Lajos
 1929

„A diákok boltban vásárolt, hozatott tintát használnak.

Nem tudják saját tintájukat elkészíteni. Ha kifogynak a
bolti tintából, nem fognak tudni írni, sem szavakat, sem
számokat, amíg messzi földről ismét tintát nem kapnak.
Szomorú kommentár ez a modern oktatáshoz.”

vidéki amerikai tanár

Eszik Zoltán (2019): Ami a tudásból (kellene) a 21. században. Blogbejegyzés. In: Eszik Zoltán: a világ – s benne a magam – dolgairól 2019. 03.15.
URL: https://zoltaneszik.com/2019/03/15/ami-a-tudasbol-kellene-a-21-szazadban/ (Letöltés ideje: 2019. 03.16.)
 1941
„A diákok ma drága töltőtollat használnak.
Már régen nem tudják tollukat élezni,
nem is tudnak írótollal írni.
Mi szülők nem engedhetjük meg gyermekeinknek
ezt a luxusban való gázolást a tanulás kárára –
hiszen nem fognak tudni a valós üzleti világ
kevésbé extravagáns körülményei között
dolgozni.”

PTA Gazette

Eszik Zoltán (2019): Ami a tudásból (kellene) a 21. században. Blogbejegyzés. In: Eszik Zoltán: a világ – s benne a magam – dolgairól 2019. 03.15. URL:
https://zoltaneszik.com/2019/03/15/ami-a-tudasbol-kellene-a-21-szazadban/ (Letöltés ideje: 2019. 03.16.)
 1950

“A golyóstollak tönkre teszik országunk oktatását.

A diákok használják ezeket az eszközöket, és aztán
elhajítják azokat. A takarékosság és mértékletesség
erényei már elavultnak minősülnek. Az üzletek és
bankok soha nem engedhetnek meg maguknak ilyen
drága luxust.”

egy városi tanár

Eszik Zoltán (2019): Ami a tudásból (kellene) a 21. században. Blogbejegyzés. In: Eszik Zoltán: a világ – s benne a magam – dolgairól 2019. 03.15. URL:
https://zoltaneszik.com/2019/03/15/ami-a-tudasbol-kellene-a-21-szazadban/ (Letöltés ideje: 2019. 03.16.)
 1980

” A diákok ma túlságosan támaszkodnak a kézi

számológépeik használatára.”

egy matematika tanár

Eszik Zoltán (2019): Ami a tudásból (kellene) a 21. században. Blogbejegyzés. In: Eszik Zoltán: a világ – s benne a magam – dolgairól 2019. 03.15.
URL: https://zoltaneszik.com/2019/03/15/ami-a-tudasbol-kellene-a-21-szazadban/ (Letöltés ideje: 2019. 03.16.)
 Az hogy lehet, hogy csak nevet adtatok
https://starecat.com/content/wp-content/uploads/you-are-offline-try-dont-panic-look-around-interact- nekem, de jelszót nem?
with-reality-street-art.jpg
https://st2.depositphotos.com/5963126/8977/v/950/depositphotos_89773430-stock-illustration-basic-
human-needs-funny-inscription.jpg
 2019

https://starecat.com/content/wp-content/uploads/you-are-offline-try-dont-panic-look-around-interact-with-reality-street-art.jpg
https://st2.depositphotos.com/5963126/8977/v/950/depositphotos_89773430-stock-illustration-basic-human-needs-funny-inscription.jpg
 Valóság-e, ami nem hat?
Vécsei H. Miklós

[…] Ez egy tíz éves jelenség. Tíz éves az első iPhone. Ez mit jelent? Mi
vagyunk az első olyan generáció, akiknek nincsenek csöndjeik. Mi
vagyunk az első olyan generáció, aki ha egyedül van, nincs egyedül. Ez
annyira friss, hogy nem tudjuk a civilizációs hatásait. Nem sejtjük, hogy
milyen befolyással lesz ez a felnőtté válásunkra, a kapcsolatainkra, […]

https://www.ted.com/talks/miklos_vecsei_h_valosag_e_ami_nem_hat/transcript?language=hu
A 21. századi
állampolgár
 Digitális kor hatása
A technikai eszközök hatására a gyorsan,
sok információt hordozó téri-vizuális
ingerekre épül az információátadás.
Ehhez alkalmazkodik az agyunk is…

Újabb váltás történik

az emberi gondolkodásban

Elmélyülés helyett benyomások

Az agy az ingerek tömegének
feldolgozásra formálódik. A digi-tális
bennszülöttek a módszeres, pontos,
rendszerben történő gondolkodásban
Forrás: Gyarmathy Éva (2012): Ki van kulturális lemaradásban? In: Digitális Nemzedék Konferencia gyengébbek.
Tanulmánykötet. ELTE, Budapest. 9−16
Képzet alkotás helyett kész képek
Az olvasás háttérbe szorul a vizuális élmények mellett. Nem tanulnak meg a gyerekek
nyelvi sorozatból saját képet, képzetet alkotni.
Gyengül a szövegértés.
A kultúraváltás hatása az egyénre
Az emberi kultúra minden jelentős változása
az idegrendszer és ezáltal a képességek
drasztikus átalakulásával jár.
Kiegyenlítettebb agyi dominancia
A bal agyféltekehez tartozik:
Lépésről lépésre történő feldolgozás.
A viszonyokat, részleteket kezeli.

Azok a funkciók ahol meghatározó az

egymásutániság:
beszéd, írás, olvasás, számolás, logika A jobb agyfélteke:
Az információkat átfogóan, egyidejűleg
Amik a részek megfelelő illesztését kívánják. kezeli.

Téri-vizuális képességek, a zene értése, a

képzelet, a humor.

Automatikusan összerak a részletekből egy

megoldást – képet, ötletet, döntést,
fogalmat.
 Mit vesz el és mit ad a digitális kor?

Az írásbeliség megerősítette a logikai-elemző

gondolkodást.
A digitális korban a vizuális feldolgozás, az átfogó, intuitív
megközelítés kezd erősödni.

A digitális generációk
- könnyedén kezelnek nagy ingertömegeket,
- gyorsabban tudnak dönteni,
- hamar kiismerik a különböző helyzetekben magukat, és
szimultán képesek több tevékenységet folytatni.

Forrás: Gyarmathy Éva (2012): Ki van kulturális lemaradásban? In: Digitális Nemzedék Konferencia Tanulmánykötet. ELTE, Budapest. 9−16
Literalitás és audiovizualitás
Az iskola egyelőre nem tud mit kezdeni a
digitális kor hatásaival.

Az oktatási rendszernek egyelőre nincs

konstruktív válasza a megváltozott kultúrára.
A megoldás a híd a két agyféltek között.
Ezt erősíteni a kétféle feldolgozást igénylő
tevekénységekkel lehet:
• mozgás,
• művészetek,
• stratégiai-táblás játékok és
• társas helyzetek
 Gyarmathy Éva (2013): DISZLEXIA, A TANULÁS/TANÍTÁS ÉS A TUDOMÁNYOK A DIGITÁLIS KULTÚRÁBAN. EGY
TRANZIENS KORSZAK DILEMMÁI. In: Magyar Tudomány. 2013.9. sz. URL: http://www.matud.iif.hu/2013/09/07.htm
 A munkafeladatok arányainak változása az Egyesült
Államokban, 1960-2009

Az ábra forrása: Varga Júlia (2017). A közoktatás problémáinak gazdasági okairól és következményiről. Az eredetije Lévy, Frank – Richard J. Murnane (2013)
URL: https://drive.google.com/file/d/0B1wqAOHynPV1S0czaGZmUXhrcXc/view
https://willrobotstakemyjob.com/
 Digitális átalakulás
 A ma létező technológiákkal az összes szakma kevesebb mint 3%-át lehetne teljes
körűen automatizálni.
 10-ből 6 munkahely esetében a munkafeladatok legalább harmadát érinti az
automatizálás.
 Befolyásolja a foglalkozások és a készségek iránti keresletet.

 Rövid távon sok munkavállalót kell majd átképzeni a munkájában, támogatni a

munkakeresésben.

 A digitális átmenet üteme több tényezőtől függ:

 készségek és technológiák rendelkezésre állása
 társadalmi fogadtatás
 gazdasági előnyök
 Trendek: automatizálás, robottachnológiák, neurális hálózatok hatása a
munkatevékenységekre

Forrás: Loboda Zoltán (2019). Networkshop konferencia

URL: https://tinyurl.com/y6cyex79 
 Az IKT fogalomváltozatai
 Information and communication competency - Információs és kommunikációs technológia
 Az első definíció: 1997:
 könyvtárak feladatait fogalmazták meg bennük, lényegében a technológia köntösébe rejtve
 „Az IKT egy általános kifejezés, olyan technológiákra utal, amelyek segítségével az információ gyűjtése,
tárolása, szerkesztése és megőrzése válik lehetővé különböző formákban” (Jager és Lokman, 1999).
 Másik értelmezés: IT (Information TechnologyI -információtechnológia
 Lengyelné (2014) fogalmaz: „Az IT az üzleti világban aktív megfogalmazás, azonban az oktatásban
történő használata a Millenniumtól jelentősen csökkent, mára szinte eltűnt, míg az IKT fogalma a 2000-es
év körül jelent meg az oktatásban.”
 A legáltalánosabban elfogadott definíció: „Olyan eszközök, technológiák, szervezési tevékenységek,
innovatív folyamatok összessége, amelyek az információ- és a kommunikáció közlést, feldolgozást,
áramlást, tárolást, kódolást elősegítik, gyorsabbá, könnyebbé, és hatékonyabbá teszik (Kis-Tóth és
Lengyelné, 2014).
 UNESCO-megfogalmazása: „olyan eszközök, technológiák, szervezési tevékenységek, innovatív
folyamatok összessége, amelyek az információ- és kommunikációközlést, feldolgozást, áramlást,
tárolást, kódolást elősegítik, gyorsabbá, könnyebbé és hatékonyabbá teszik” (Nádasi, 2013. 78. o.)
 Európai Unió definíciója: „[…] információtechnológia és az elektronikus hírközlés
konvergenciáját, integrálódását fejezi ki” (Magyarország Kormánya, 2014. 11. o.)
 Olyan megfogalmazással is találkozunk, amely az információt és a digitális kompetencia fejlesztését helyezi az IKT homlokterébe:
„olyan eszközök, eljárások, innovatív folyamatok összessége, amelyek az információközlést, feldolgozást, annak áramlását és kódolását
hatékonyabbá és gyorsabbá teszik” (IKER, 2016).
 Az IKT-t 2 oldalról tárgyalhatjuk:
 (1) olyan technológiákat értünk alatta, amelyekben a médiakonvergencia megvalósul és egyesíti a meglévő technológiákat (pl. számítógép,
adatbázisok, multimédia).
 (2) megismerés: az explicit tudás bemutatását lehetővé tevő technológiákat értjük, amelyekkel ezen tudáselemek tér-és időfüggetlen módon
hozzáférhetőek, digitális formában tárolhatóak, terjeszthetőek és továbbküldhetőek lesznek.
 A fogalom hazai környezetben: „Az infokommunikáció alatt mindazon eszközöket, technológiákat és alkalmazásokat, illetve azok
használatát kell érteni, amelyek az egyén, a vállalkozás és az állam szintjén egyaránt értelmezhető minőség-, hatékonyság- és
eredményességjavulást eredményeznek” (Magyarország Kormánya, 2014. 11. o.)
 Része:
 a hardver
 szoftvereszközök
 a menver, azaz a számítógépes adatfeldolgozás emberi környezeté
 áttételesen az orgver, vagyis az adatfeldolgozáshoz szükséges emberi és szervezeti feltételrendszer
 Az IKT tehát:
 eszköz,
 ellenőrzési eszköz és automata technika,
 szervezési technika,
 média és összekapcsolható technika,
 fejlesztési és társadalomalakító folyamat,
 technikai gyakorlat.
Újmédia (new media, új média)
 Megjelenése:
 ezredforduló megváltozott kereskedelmi szemléletéhez kapcsolódik: előtérbe
került a nem klasszikus hirdetési formák és az új reklámhordozók használata
 „digitális hálózati kommunikáció révén létrejövő médiatípus átfogó definícióját
értették, amely magába foglalja a multimédia és interaktív média jellegű
tartalmakat, az újszerű egyéni és közösségi cselekvési formákat egyaránt”
(Szakadát, é.n. idézi Forgó, 2009. 95).

Konnektivizmus
 Jelenlegi fogalom: Hálózati tanulás
 az újmédia fogalma nem csupán egy korszak (modern, poszt- és késő modern)
kronologikusan fejlődő médiakörnyezet (offline, online eszközöket és hálózati
alkalmazásokat) változatait jelenti, hanem az adatbázis logikán alapuló
felhasználói (civil) tartalomszervezés/előállítás egyéni és közösségi lehetőségét is,
melyben a narratíva-alkotás sajátos egyéni változatai jelennek meg” (Forgó, 2014).