05.

Társadalmi mobilitás

Dr. Szabari Vera

ELTE Társadalomtudományi Kar, Szociológia Intézet
Társadalomelmélet tanszék
2022.10.13.
 Mobilitás
• Társadalmi mobilitás: amikor egy egyén
vagy család társadalmi helyzete megváltozik.
• vertikális - horizontális 
• nemzedékek közötti (intergenerációs)
• nemzedéken belüli (intragenerációs)  
• nyitott és zárt társadalom: különböző
rétegekből származók mobilitási esélyei
 Klasszikus mobilitási csatornák
• Hadsereg
• Egyház
• Iskola
• Szakmai szervezetek
• Politikai szervezetek
• Gazdasági szervezetek
• Család, házasság
 Mobilitás néhány oka
• strukturális változások
• cirkuláris mobilitás (a rangok, pozíciók cseréje)
• vándorlás
• A mobilitás szempontjából alapvető kérdés,
hogyan kategorizáljuk a társadalmi, mi alapján
és hány társadalmi csoportot különböztetünk
meg.
• Több dimenziós modell: jövedelmi/vagyoni
helyzet, foglalkozás, kulturális tőke, hatalmi
helyzet stb.
 Módszerek
1.) ISA paradigma: Nemzetközi Szociológiai
Társaságról kapta a nevét.
• az 1950-es években dolgozták ki, elméleti és
módszertani megközelítés egyben
• a származási és az elért kategóriák összevetése (5-
10 nagyobb osztály alapján),
• Kereszttáblák (kilépési és belépési arányszámok)
• Ki lehet számítani az összes mobilak arányát,
illetve a strukturális és cirkuláris mobilitást
 Hipotetikus mobilitási adatok három
társadalmi réteg megkülönböztetésével
(1962-64-es adatokhoz közelítő)

Fiú
Apa
szellemi munkás paraszt összesen

szellemi 490 200 30 720

munkás 770 2 160 300 3 230

paraszt 440 2 540 3 070 6 050

Összesen 1 700 4 900 3 400 10 000

• Kik tekinthetők mobilnak?

• Immobil: 5720 (57,2%)

• Mobil: 10000-5720=4280
• Teljes mobilitás 42,8%
• (Az apa társadalmi helyzetét általában az
összeírtak 14-18 éves korában veszik
figyelembe)
 kilépési mobilitás
• Az egyes társadalmi kategóriákba tartozó apák fiai
közül hányan kerültek más társadalmi kategóriába.
• Pl. szellemi apa gyerekei más csoportokba
• 100%: 720, kilépési mobilitás: 230/7,2=31,9%
Fiú
Apa
szellemi munkás paraszt összesen

szellemi 490 200 30 720

munkás 770 2 160 300 3 230

paraszt 440 2 540 3 070 6 050

Összesen 1 700 4 900 3 400 10 000

 belépési mobilitás
• az összeírás idején egy-egy kategóriába tartozók hogyan oszlanak meg
származás szerint
• Pl. munkások közül hányan származnak paraszt vagy szellemi apa
családjából
• Pl. szellemi fiú milyen társadalmi csoporthoz tartozó apákkal rendelkeznek

Fiú
Apa
szellemi munkás paraszt összesen

szellemi 490 200 30 720

munkás 770 2 160 300 3 230

paraszt 440 2 540 3 070 6 050

Összesen 1 700 4 900 3 400 10 000

 Strukturális mobilitás:

Fiú Apák Fiúk Különbség

Apa
összes
szellemi munkás paraszt
en
720 1 700 980
szellemi 490 200 30 720
3 230 4 900 1 670
munkás 770 2 160 300 3 230

paraszt 440 2 540 3 070 6 050 6 050 3 400 -2 650

Összesen 1 700 4 900 3 400 10 000

 Strukturális mobilitás
• a két széleloszlást egymásból kivonjuk, és a pozitív
(vagy az azzal egyenlő negatív) különbségek
összegét vesszük strukturális mobilitásnak
• 980+1670=2650 v. 2650 =>
• strukturális mobilitás 26,5 %
• Az összes mobilitás és a strukturális mobilitás
különbségét szokás cirkuláris
mobilitásnak nevezni.
42,8% – 26,5% = 16,3%.
 2.) Stratifikációs paradigma, útelemzés
• Táblázatok helyett útelemzés
• 1960-as években jelenik meg
• Itt nem 5-10 csoportot különböztetnek meg, hanem 50-100 vagy ennél is
több kis foglalkozási réteget
• minden foglalkozás meghatározott skálapontszámot kap (1-100) (ennek
alapja pl. egy presztízsskála)
• Az elmozdulásokat vizsgálják ezen a skálán
• Útmodelleket , többváltozós regressziós egyenleteket használnak: a
különböző tényezők, hogyan befolyásolják az egyén társadalmi pozícióját.
• A korrelációs együtthatók fejezik ki a változók közötti kapcsolatokat (nem
ok-okozati kapcsolat)
• Kritika: strukturális változásokat elhanyagolhatja.
 3.) Loglineáris paradigma
• Strukturális változásokat domborítja ki.
• Fő kérdés: a társadalompolitika, a gazdasági
fejlődés képes-e a mobilitási esélyeket
alapvetően változtatni
• két ország közötti összehasonlító vizsgálatára
használják
• Esélyhányadosok mérése
 Mitől függ a társadalmi mobilitás, milyen a
felemelkedés lehetősége?
• Társadalmi – politikai – gazdasági rendszer
jellegében keresik a mobilitás okait (pl.
kasztrendszer, rendi társadalom, adópolitika,
szociálpolitika)
• társadalmi-foglalkozási struktúrára, illetve
demográfiai jellemzőkre vezetik vissza (pl.
iparosodás: csökken a mg-ban dolgozók aránya)
• Valójában ezek hatása együtt jelentkezik, kérdés
melyik a domináns?
 Nyitott vagy zárt társadalom
• Mobilitás és társadalmi egyenlőtlenség
• A társadalmi egyenlőtlenségeket => mekkorák a különböző
társadalmi csoportok közti távolságok (milyen a társadalom
szerkezete) => mennyire átjárhatók az egyes csoportok közötti
határok, mekkora a társadalmi mobilitás
• Eltérő esélyek a különböző társadalmi rétegek számára
• minél nagyobb a cirkuláris mobilitás, vagyis minél több a
„helycsere” a társadalomban, annál egyenlőbbeknek
tekinthető a mobilitási esélyeket
• Rawls: a mobilitási esélyek egyenlősége az igazságos
társadalom egyik alapkritériuma
Nagy Gatsby-görbe
• nagyobb társadalmi
egyenlőtlenség => kisebb
társadalmi mobilitás, és
fordítva
• Amerikai álom: a meglevő
egyenlőtlenségek mellett is
(majdnem) mindenkinek
megvan az esélye arra, hogy
akár a lehető legnagyobb
társadalmi távolságokat is
bejár (meritokrácia)
 Amerikai társadalom
• Új kutatások ennek ellenkezőjéről írnak
• nem az érdem, erőfeszítés, innováció és
vállalkozás, hanem az öröklés, kapcsolatok a
meghatározók
• Erőforrások jelentős része a társadalom 1%
kezében koncentrálódik
• Érdekesebb talán a 10% és az alsóbb 90%
között szakadék
 Mo a Gatsby görbén
• közepes szintű jövedelmi egyenlőtlenségek és
alacsony szintű társadalmi mobilitás
 Jövedelmi egyenlőtlenségek
• Rendszerváltás után növekedett, de itt is megfigyelhetők
szakaszok
• Felső decilis, alsó decilis
• Legfelső decilis részesedése az összes jövedelemből:
• 1962 és 1982 között csökkent, 1982 és 2003 között
folyamatosan emelkedett, 2005–2009 között újra csökkent,
2012-ben és 2018 emelkedett
• A legalsó decilis relatív részesedése: ellenkező irányba
változott: 1962 és 1982 között növekedett, 1982-től 2003-ig
csökkent. Ezt enyhe emelkedés követi, majd ismét csökken.
• Legfeleső és legalsó 1% nehezen
megbecsülhető, mérhető
• Legfelső 10%: 2014-ben alsó határ 5-6 millió
forint éves nettó háztartási jövedelmet
jelentett
• Ez a 10% is rétegzett, szinte csak az alsó része
látható az empirikus vizsgálatokban
 Miért nincs nagyobb mobilitás Mo-on?
“ragadós padló”, “ragadós plafon”  a szegények a padlóhoz, a
gazdagok pedig a plafonhoz vannak ragadva
Felső középosztály rendies jellege, bezárkózás
A felső kereseti negyedből történő intergenerációs lecsúszás
valószínűsége különösen kicsi az Egyesült Államok és az Egyesült
Királyságban, Németországban, Luxemburgban és Magyarországon.
Az alsó középosztály gyermekeinek Németországban és
Magyarországon van nagyobb esélye csúszásra, mint a felső
negyedbe emelkedésre
Magyarországon és az Egyesült Államokban legerősebb az
iskoláztatás hatása az intergenerációs mobilitásra.
Okok:
 1. Oktatás szerepe a mobilitásban
• „hozzárendelés” és/vagy „teljesítmény" 
• a társadalom tagjának veleszületett tulajdonságai
jelölik ki a társadalmi pozícióját (hozzárendelés)
• mindenkinek egyéni teljesítményétől függ, milyen
társadalmi pozícióba kerül (teljesítmény,
meritokrácia)
•  Iskolai teljesítményt nagymértékben
befolyásolja a család társadalmi helyzete; PISA
jelentések
 hazai oktatási rendszer
jelentős különbségek a közoktatási intézmények között,
korai szelekció,
szegregáció
Magániskolák, elitiskolák,
Felsőoktatás
külföldi tanulási lehetőség
Mo-on a diplomás szülők gyerekei 12-szer akkora
eséllyel végzik el maguk is az egyetemet, mint azok,
akinek a szüleinek nincs diplomája.
 2. felhalmozott vagyonok
• a rendszerváltás után felhalmozott vagyonok
már elkezdtek öröklődni,
• Nem csak a felső 1% esetében érdekes, hanem
a felső 20% és a lentebbi 80% közötti távolság
nő
• ami megjelenik az ingatlan öröklésben
• az öröklés egyre inkább az egyetlen módja a
saját lakáshoz jutáshoz
 3. házassági mobilitás
• homogámia és heterogámia
• A különböző társadalmi csoportok tagjai közötti
házasság a társadalom nyitottságának indikátora
• a heterogám házasságok a csoportkohézió
gyengüléséhez vezethetnek
• Homogámia: hasonló jövedelmi helyzetű emberek
alapítanak családokat, ami miatt csökken az
átjárás a gazdag és szegény háztartások között.
 Családi háttér hatása
• a származásnak a házasodási mechanizmusok
alakulásában kulcsszerepe van
• a családi háttér és a saját erőforrások hatása mintegy
„összeadódik”
• A kétféle mobilitás – az intergenerációs és a házassági –
közötti összefüggés más a férfiaknál és más a nőknél.
• Amíg a férfiak párválasztásaikkal igyekeznek megerősíteni
elért társadalmi helyzetüket, addig a nők sokkal inkább
"visszaházasodnak" származási pozíciójukhoz. (A nők
esetében nagyobb az esélye a lefelé házasodásnak.)
 Iskolai végzettség hatása
• a hajadon nők és nőtlen férfiak legszívesebben
a saját iskolai kategóriájukon belül házasodnak
• a homogámiára való hajlandóság végzettségi
szintek szerint eltérő
• az egyetemet végzetteknél a legmagasabb,
azután lefelé haladva az iskolai hierarchián
csökken, hogy a képzettségi rangsor alján
ismét felugorjon
Felsőoktatási intézményeknek mint hatékony
házassági piacok?
• ha valaki a diplomája megszerzése utáni
egykét éven belül nem talál magának egy
szintén diplomás partnert, ez annál nehezebb
lesz számára, minél több idő telik el a
felsőoktatásból való kikerüléstől
 4. Középosztály gyengesége (lásd előző
előadás)
• Ahol nagyobb a középosztály létszáma, ott
kisebbek az egyenlőtlenségek, stabilitás
• Jövedelmi közép középosztály
• Jövedelmi közép: a jövedelemeloszlás
középértékétől 20%-kal feljebb, illetve lejjebb levők
• a jövedelmi középréteg gyenge: erőforrásai
szűkösek, nincs tartaléka, ¾-ének gondot okozna
egy váratlan kiadás, 2/3-a nem engedhet meg
magának egy egyhetes nyaralást
 A középosztályhoz tartozás anyagi helyzetet
érintő ismérvei
Anyagi helyzet (nem jövedelem!) alapján
• vagyon és megtakarítás, váratlan kiadások fedezésére
• tartalék
• lakhatási körülmények
• képesség gyermekeik iskoláztatásának
finanszírozására
• képesség a saját jövedelmi és fogyasztási pálya
életcikluson belüli kisimítására (például nyugdíjcélú
megtakarításokkal való rendelkezés).
 Osztálylétszám 2014
• Index.hu és a Heti Válasz oldalán – online
kérdőív
• 26946 fő nyitotta meg, 13630 fő töltötte ki
• „minta” NEM reprezentatív
• GfK egy 1000 fős reprezentatív mintán is
felvette a kérdőívet
• - korlátok
 Forrás: Róbert Péter
http://real.mtak.hu/30548/1/osztaly_es_retegzod
eskutatasi_dilemmak.