Ter Kep 2017 PDF

TÉR-KÉP, 2017
Kiemelt téma: A gyermekvállalás területi különbségei

Kiemelt térség: A munkaerőpiaci körzetek jellemzői
TÉR-KÉP, 2017
Központi Statisztikai Hivatal, 2018

© Központi Statisztikai Hivatal, 2018
ISSN 2416-3511
A kézirat lezárása: 2018. november
Felelős kiadó:
Dr. Vukovich Gabriella elnök
Bevezetés
A TÉR-KÉP, 2017 című kiadvány egy éves gyako-

riságú kiadványsorozat negyedik kötete. A tudomá-
nyos élet képviselői és a szakmai döntéshozók által
megfogalmazott igényeket alapul véve a sorozat cél-
ja, hogy elsősorban tematikus térképek, diagramok,
illetve infografikák segítségével átfogó képet adjon
az Európai Unióban és Magyarországon zajló térbe-
Tartalom
li folyamatokról, bemutassa az egyes térségek között
meglévő társadalmi, gazdasági különbségeket. Az
ábrázolt folyamatok és jelenségek hátterének megér-
tését rövid szöveges elemzések segítik.
A kiadványban a rendelkezésre álló legfrissebb – főleg a 2017. évre vonat- 1. Nemzetközi kitekintés............................................................................................................................................................... 5
kozó – adatok alapján mutatjuk be a főbb jelenségeket, az aktuális helyzetkép 2. Területi különbségek Magyarországon ................................................................................................. 19
felvázolására helyezve a hangsúlyt. A folyamatok, összefüggések ismertetésé-
hez azonban visszatekintünk a jelenségek természetétől függően rövidebb vagy 3. Kiemelt téma: A gyermekvállalás területi különbségei............................................... 55
hosszabb időtávra is. 4. Kiemelt térség: A munkaerőpiaci körzetek jellemzői ..................................................... 63
Elsőként kitekintünk a nemzetközi környezetre, megvizsgáljuk hazánk eu-
rópai térben elfoglalt pozícióját. Az Európai Unióban meglévő egyenlőtlen-
ségeket társadalmi, gazdasági, infrastrukturális és környezeti aspektusokból is Területi egységek........................................................................................................................................................................... 75
bemutatjuk, csakúgy, mint az ezt követő, Magyarország területi különbségeit
előtérbe helyező fejezetben. Magyarország esetében a legtöbb témakör a 197
Ábrajegyzék ............................................................................................................................................................................................ 83
járás között meglévő különbségekre fókuszál, ugyanakkor néhány témakörnél
más (települési, megyei) területi szint is megjelenik.
A jelenlegi kötetben kiemelt témaként a gyermekvállalás területi különbségei Megjegyzés: A kiadvány főleg a Központi Statisztikai Hivatal adatállományára
kerültek a középpontba, aminek aktualitását a hazánkra is jellemző, területileg épül, kivéve a nemzetközi fejezetet, amelynek forrása az Eurostat adatbázisa. A
differenciált mérsékelt gyermekvállalási hajlandóság adja. Az idei kiadványban tematikus térképek többsége egyenlő elemszámú kategorizáláson alapul, ez alól
a kiemelt térség fejezetben az ún. munkaerőpiaci körzetek (LMA) jellemzőinek azok képeznek kivételt, amelyeknél valamilyen jellegadó értékhez (pl. országos
bemutatása kap helyet. átlag) viszonyítunk.
Dr. Vukovich Gabriella

elnök
1
1. Nemzetközi kitekintés . . . . . . . . . . . . . 5
1.1. Társadalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
1.2. Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
1.3. Közlekedés, infrastruktúra, szállítás,

infokommunikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
1.4. Környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
1.5. Regionális különbségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

1 NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
1.1. Társadalom 1.2. A népességváltozás és tényezői, 2007–2017

Az Európai Unió 28 tagországában 2018 elején összesen közel 513 millió ember élt, Népességváltozás iránya
ennek 1,9%-a Magyarországon. Az unió népessége 2007 és 2017 között folyamatosan, Népességcsökkenés
Természetes fogyás, negatív vándorlási különbözet
14,3 millió fővel (2,9%-kal) emelkedett. A növekedés nagyobbrészt a vándorlási nyereség- Természetes szaporodás, negatív vándorlási különbözet
ből, kisebbrészt a természetes szaporodásból adódott. Az országok többségében nőtt a népesség, Természetes fogyás, pozitív vándorlási különbözet
elsősorban a nyugat- és az észak-európai tagállamokban, ahol a pozitív vándorlási különbözet mellé Népességnövekedés
Természetes fogyás, pozitív vándorlási különbözet
legtöbbször természetes szaporodás társult. A kelet-közép-európai tagországok többségét népesség- Természetes szaporodás, pozitív vándorlási különbözet
fogyás jellemezte, Magyarország az egyetlen, ahol a természetes fogyás mellé csekély pozitív vándor-
Népességváltozás mértéke, fő
lási egyenleg társult. (évi átlag ezer lakosra)
Az életkilátások az unión belül Spanyolországban, Olaszországban, Cipruson, Franciaországban, 0,4 – 4,9
valamint Luxemburgban a legkedvezőbbek, miközben az ezredforduló után csatlakozott volt szoci- 5,0 – 9,9
10,0 – 21,4
alista országokban egy újszülött lényegesen rövidebb élettartamra számíthat. Magyarország azokhoz
a tagállamokhoz tartozik, ahol 2006 és 2016 között a születéskor várható átlagos élettartam az uniós
átlag felett növekedett. Az életminőség szempontjából különösen fontos, hogy az élethosszból
mennyi az egészségesen eltöltött életszakasz. Az unióban 2016-ban egy újszülött fiú 78,2, egy lány
83,6 éves élethosszra számíthatott, aminek a férfiak 81, a nők 77%-át tölthetik el egészségesen.
Az Eurostat adatai alapján egy átlagos magyar állampolgár várható élettartama mind a férfiak (72,6
év), mind a nők esetében (79,7 év) rövidebb, ebből az élethosszból az egészségesen eltöltött idő
aránya a férfiaknál (82%) és a nőknél (76%) is hasonló az uniós átlaghoz.
1.1. A lakónépesség száma, 2018. január 1. 1.3. A születéskor várható átlagos élettartam, 2016
Németország
Franciaország
Egyesült Királyság
Olaszország
Spanyolország
Lengyelország
Románia
Hollandia
Belgium
Görögország
Csehország
Portugália
Svédország
Magyarország
Ausztria
Bulgária
Dánia
Finnország
Szlovákia
Írország
Horvátország Év
Litvánia 74,9 – 77,5
Szlovénia 77,6 – 80,9
Lettország
Észtország 81,0 – 81,4
Ciprus 81,5 – 82,4
Luxemburg
Málta 82,5 – 83,5
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 millió fő
6 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

1.1. TÁRSADALOM
1
1.4. Az egy négyzetkilométeres földrajzi rácshálóra (gridre) jutó népesség Európában, 2011*
Fő
1 – 10
11 – 50
51 – 100
101 – 500
501 – 53 119
* Forrás: 2011. évi népszámlálás.
TÉR-KÉP, 2017 7
A népesség elöregedése az uniós tagországok jelentős részében egyre nagyobb prob-

1.6. Az ezer 15–49 éves nőre jutó élveszületések száma, 2016
léma. A korösszetétel alakulását a várható élethossz és a születések számának alaku-
lása befolyásolja, ez utóbbit pedig a szülőképes korú nők száma és termékenysége.
Az elmúlt tíz évben folyamatos volt az öregedés: 2007-ben száz gyermekkorúra
107 időskorú jutott, 2017-ben már 125. Az unió valamennyi tagországának népessége
öregszik, hazánké az átlagosnál gyorsabban.
2016-ban a 28 tagállamban együttesen 5,1 millió újszülött jött világra, 2,2%-kal
kevesebb, mint 2006-ban. Az unió országaiban átlagosan ezer 15–49 éves nőre 45,3
élveszületés jutott, Írországban, Svédországban, Franciaországban, az Egyesült
Királyságban és Lettországban ez a szám 50,0 feletti. Magyarország (42,0) – a déli
tagállamokkal együtt – az alacsony termékenységű tagországok közé tartozik.
2017-ben az unióban a 25–64 éves lakosság 31%-ának volt felsőfokú végzettsége.
A mutató értéke Írországban és Finnországban volt a legmagasabb (46 és 44%),
Fő
Romániában a legalacsonyabb (18%). Magyarországon a felsőfokú végzettségűek 36,3 – 41,8
aránya (24%) elmaradt az uniós átlagtól, hazánk a tagállami rangsor alsó harmadában 41,9 – 43,2
helyezkedett el. A korai iskolaelhagyók aránya 18 tagországban 10% alatti, míg 43,3 – 45,7
Spanyolországban, Romániában és Máltán különösen magas (egyaránt 18% körüli) 45,8 – 48,6
volt. Magyarországon a mutató értéke (13%) meghaladta az uniós átlagot (11%). 48,7 – 54,8
1.5. A száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma, 2017. január 1. 1.7. Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya a 25–64 éves népességből, 2017
Írország
Finnország
Ciprus
Svédország
Belgium
Litvánia
Észtország
Dánia
Hollandia
Spanyolország
Franciaország
Lettország
Luxemburg
Szlovénia
Ausztria
Görögország
Lengyelország
Németország
Fő Bulgária EU–28 átlaga
Magyarország
64,1 – 106,2 Portugália
106,3 – 114,1 Málta
Csehország
114,2 – 127,8 Horvátország
127,9 – 134,0 Szlovákia
Olaszország
134,1 – 165,3 Románia
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 %

1.1. TÁRSADALOM
1
Az unióban a gazdasági válság következtében a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája csökkent, 1.9. Munkatermelékenység – egy foglalkoztatottra jutó GDP – az Európai Unió
majd a 2010-es évek elején stagnált, 2014-től viszont emelkedett, 2017-ben elérte a 72,2%-ot. átlagának százalékában, 2017
Az elmúlt évtized végétől növekvő munkanélküliségi ráta 2013-at követően folyamatosan
kisebb lett, 2017-ben 7,6%-ot tett ki a 15–74 évesek körében.
Magyarország munkaerőpiaci helyzete javult: a munkanélküliségi ráta (2017-ben 4,2%) az
elmúlt öt évben kedvezőbb, mint az uniós átlag, a foglalkoztatási arány pedig 2017-ben (73,3%)
meghaladta a tagországok átlagát. Egy 15 éves, az unióban élő lakos várhatóan átlagosan 36 évet
fog élete folyamán munkával eltölteni. A legtöbb munkával eltöltött évre Svédországban és
Hollandiában, a legkevesebbre Olaszországban lehet számítani. Magyarországon 2017-ben
közel 34 a várhatóan munkával töltött évek száma, továbbra is kevesebb, mint az uniós átlag.
Az egy foglalkoztatottra jutó GDP 2007 és 2017 között az unió tagállamainak felében emel-
kedett, a legjelentősebben Írországban és Romániában, nagyobb visszaesés csak Görögországban,
Luxemburgban és Cipruson volt. A növekedés ellenére a magyar mutató az uniós átlag mind-
össze 68%-a. Százalék
46 – 74
Az unió népességének 17,3%-a élt 2015-ben a szegénységi küszöb alatt, a legalacsonyabb
75 – 80
mutatóval rendelkező Csehország (9,7%) és a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Románia 81 – 99
(25,3%) között csaknem 16 százalékpont a differencia. Magyarország mutatója (14,5%) kedve- 100 – 112
zőnek mondható, a tagországok rangsorának első felében helyezkedik el. 113 – 189
1.8. A foglalkoztatottak aránya a 20–64 éves népességből, 2017 1.10. A szegénységi küszöb alatt élő népesség aránya, 2016*
Százalék
Százalék
9,7 – 13,6
57,8 – 69,4
13,7 – 16,0
69,5 – 71,2
16,1 – 16,6
71,3 – 73,5
16,7 – 21,4
73,6 – 77,5
21,5 – 25,3
77,6 – 81,8
* Az adatfelvétel éve 2016, az adatok 2015. évre vonatkoznak.
TÉR-KÉP, 2017 9
1.2. Gazdaság 1.11. Exportértékesítésünk az Európai Unió országaiba, 2017
Az Európai Unió gazdasági teljesítménye 2013–2017 között folyamatosan

bővült. 2017-ben a GDP volumene 2,4%-kal nőtt az előző évhez képest.
Valamennyi tagállamban emelkedett a gazdaság teljesítménye, a legnagyobb
bővülést Romániában (7,3%), a legkisebbet Görögországban és Luxemburgban (1,5%)
mérték. Az uniós GDP felét realizáló három meghatározó nemzetgazdaság közül
Németországban és Franciaországban az uniós 2,4%-os átlaghoz közelítően (2,2%-kal), az
Egyesült Királyságban annál mérsékeltebben (1,7%-kal) bővült a gazdaság.
Magyarország gazdasága – a 2008-as válság és a dél-európai krízis hazánkat is érintő
kedvezőtlen hatásainak lecsengésével – 2013-tól ismét növekedési pályára állt, a GDP
volumenének emelkedése 2013 óta meghaladja az uniós átlagot. Hazánk gazdasági teljesít-
ménye 2017-ben 4,1%-kal nőtt az előző évhez képest, ezzel az uniós rangsorban Litvániával
együtt a tizedikek voltunk. Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok gazdasá-
Millió euró
gi teljesítménye 2017 folyamán általában dinamikusabban bővült, mint a régi tagországoké. 16 – 289
2017-ben az egy főre jutó GDP – vásárlóerő-paritáson számolva – Luxemburgban volt 290 – 1 390
a legmagasabb, az Európai Unió átlagának 2,5-szerese, Bulgáriában pedig a legalacsonyabb, 1 391 – 4 238
ahol az uniós átlag 49%-át érte el. Magyarországon a mutató értéke az Európai Unió átla- 4 239 – 27 670
gának 68%-a volt, a 2004 óta csatlakozott 13 országból továbbra is csak Lettországot,
Romániát, Horvátországot és Bulgáriát előztük meg.
Magyarország gazdasági növekedésének meghatározó eleme – az Európai Unióhoz tör-
1.12. Az Európai Unió országaival folytatott külkereskedelmünk egyenlege, 2017
tént csatlakozást követően – a dinamikusan bővülő külkereskedelmi termékforgalom.
2017-ben mindkét irányban az előző évit meghaladó mértékben bővült a külkereskedelmi
termékforgalom volumene. A behozatal 2017. évi volumennövekedése 8,3, a kivitelé 5,9%
volt. A növekedés lendülete továbbra is a hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnerei-
nek számító uniós tagállamokkal, azon belül is a 2004 óta csatlakozott 13 országgal foly-
tatott külkereskedelmi termékforgalom emelkedésével függ össze. Magyarország gazdasá-
ga exportvezérelt és nagymértékben nyitott. Külkereskedelmi termékforgalmunkat a
2008-at megelőző évek passzívumával szemben 2009 óta aktívum jellemzi.
2013–2017 között az ország külkereskedelmi termékforgalmának évről évre növekvő
hányada összpontosult az Európai Unió tagállamaira (kivéve a 2016. évi behozatalt),
2017-ben az összes export 80, az import 77%-a. Legfontosabb külkereskedelmi partnerünk
továbbra is Németország, a vele folytatott termékforgalomból származott a kivitel és a
behozatal 27–27%-a. A szomszédos uniós tagállamokba irányuló hazai export 17, az innen Millió euró
származó import 16%-ot tett ki, közülük Ausztria, Románia és Szlovákia az ország legje- (–1 249) – (–205)
(–204) – (–1)
lentősebb külkereskedelmi partnere.
0 – 198
199 – 761
762 – 3 057

1.2. GAZDASÁG
1
1.13. Egy főre jutó GDP az Európai Unió átlagának százalékában, 2017
Százalék
49 – 76
77 – 82
83 – 99
100 – 122
123 – 253
TÉR-KÉP, 2017 11
1.15. Államadósság a GDP százalékában, 2017

A külkereskedelmi termékforgalmon túl a szolgáltatások külkereskedelmét, a tőkebefekte-
tések tulajdonlásához kapcsolódó és a munkavégzésből származó jövedelmeket, valamint
a viszonzatlan folyó átutalásokat is magába foglaló folyó fizetési mérleg átfogó képet nyújt
egy ország külfölddel lebonyolított gazdasági tranzakcióiról. 2017-ben az unió 21 tagálla-
mában pozitív volt a folyó fizetési mérleg egyenlege. Magyarország 2010 óta minden évben
aktívummal zárt, 2017-ben a folyó fizetési mérleg GDP-arányos többlete 3,2% volt.
2017 végén a tagállamok bruttó államadóssága a GDP 81,6%-át tette ki, 1,7 százalék-
ponttal kevesebbet, mint 2016-ban. 15 tagország államadósságának GDP-arányos értéke
meghaladta a 60%-os maastrichti kritériumot, Magyarországé 73,3% volt. A mutató
hazánkban 2011 után folyamatosan mérséklődött, 2017 végén 2,6 százalékponttal alacso-
nyabb volt az egy évvel korábbinál. Az államadósság szintjére vonatkozó kritérium a 2004
óta csatlakozott 13 országból 9-ben, valamint Luxemburgban, Dániában, Svédországban és Százalék
Hollandiában teljesült. 9 – 36
2017-ben az Európai Unióban összességében – a fogyasztói árak változásának nemzet- 37 – 50
közi összehasonlítását biztosító harmonizált fogyasztóiár-index alapján – 1,7%-kal nőttek 51 – 72
73 – 99
az árak az előző évhez képest. Mindegyik tagállamban emelkedett az árszínvonal, hazánk- 100 – 176
ban 2,4%-kal.
1.14. A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában, 2017 1.16. A fogyasztói árak változása, 2017 (az előző évhez képest)
Málta
Hollandia
Írország
Dánia
Németország
Szlovénia
Bulgária
Luxemburg
Horvátország
Svédország
Magyarország
Észtország
Olaszország
Ausztria
Spanyolország
Csehország
Litvánia
Belgium
Lettország
Portugália Százalék
Lengyelország
Franciaország 0,3 – 1,0
Finnország 1,1 – 1,2
Görögország
Szlovákia 1,3 – 1,6
Románia
Egyesült Királyság 1,7 – 2,2
Ciprus 2,3 – 3,7
–10 –8 –6 –4 –2 0 2 4 6 8 10 12 14 %

1.2. GAZDASÁG
1
1.18. Vállalkozások kétéves túlélési rátája, 2016*
Egy ország gazdasági teljesítőképessége és versenyképessége szoros kapcsolatban áll vállal-
kozásainak működőképességével. Az Európai Unió tagállamaiban a működő vállalkozások-
ról – egységes módszertan alapján – készített adatgyűjtés szerint 2015-ről 2016-ra az
országok többségében nőtt a vállalkozások száma.
A vállalkozások születési rátája a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés fontos
indikátora, ez alapján 2016-ban hazánk az uniós tagállamok rangsorának 9. helyén állt.
2016-ban Magyarországon a működő vállalkozások kétéves túlélési valószínűsége kissé
kedvezőtlenebb volt, mint egy évvel korábban. Hazánk 2015-ben a középmezőnyhöz tar-
tozott, 2016-ban az alsó harmadba. Ennél hosszabb távon – a három-, a négy- és az ötéves
túlélési mutatók alapján – is kedvezőtlen a magyar vállalkozások túlélési valószínűsége.
2016-ban az Európai Unióban a kutatás-fejlesztésre irányuló ráfordítások – az előző 5
évhez hasonlóan – átlagosan a GDP 2,0%-át tették ki. A ráfordítások GDP-hez viszonyí- Százalék
48,6 – 63,7
tott aránya Svédországban, Ausztriában és Németországban volt a legmagasabb. 63,8 – 67,6
Magyarországon 2016-ban folyó áron 8,8%-kal kisebb összeget fordítottak kutatás-fejlesz- 67,7 – 75,1
tésre, mint 2015-ben, a ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya 1,36%-ról 1,21%-ra 75,2 – 79,1
csökkent. A 2004 óta csatlakozott országok közül csupán Szlovéniában, Csehországban és 79,2 – 114,3
Észtországban volt magasabb a ráfordítások GDP-arányos értéke, mint hazánkban.
*Ausztria és Görögország esetében az adat előzetes. Ciprus és Málta esetében 2015-ös, Írország esetében 2014-es adat szerepel.
1.17. Vállalkozások születési rátája, 2016* 1.19. Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában, 2016*
Százalék
Százalék
4,5 – 7,0
0,44 – 0,80
7,1 – 8,8
0,81 – 1,18
8,9 – 10,3
1,19 – 1,36
10,4 – 11,9
1,37 – 2,38
12,0 – 18,8
2,39 – 3,25
*Ausztria és Görögország esetében az adat előzetes. Írország és Málta esetében 2015-ös adat szerepel. *Előzetes adatok.
TÉR-KÉP, 2017 13
1.3. Közlekedés, infrastruktúra, 1.21. A vasút részesedése az árutonna-kilométerben kifejezett belföldi

szállítás, infokommunikáció áruszállításban, 2016*
Az Európai Bizottság 1990-ben döntött a transzeurópai közlekedési hálózat
(TEN-T) létrehozásáról, amely közúton, vasúton, levegőben és vízi útvonalakon
köti össze az európai országokat. A TEN-T törzshálózat 9 törzshálózati folyosóból
áll, közülük 3 Magyarország területén is áthalad. Hazánk a Mediterrán, a Keleti/
kelet-földközi-tengeri, valamint a Rajna–Duna folyosón keresztül csatlakozik hozzá.
Az Európai Unió tagállamai közül 2016-ban az ezer négyzetkilométerre jutó vasúthálózat – a
nagyobb népsűrűségű – Csehországban (121 kilométer), Belgiumban (118 kilométer1), valamint
Németországban (108 kilométer) volt a leghosszabb. Magyarország az ötödik legsűrűbb vasút-
hálózattal (84 kilométer) rendelkezett. A vasúti áruszállítás millió árutonna-kilométerben
kifejezett teljesítménye 2016-ban Németországban (116 164) és Lengyelországban (50 650)
volt a legnagyobb, hazánk a tagállamok rangsorának közepén helyezkedett el (10 528). A vas-
útnak a Balti-államokban és Közép-Európában van nagyobb szerepe az áruszállításban. Százalék
0,9 – 8,3
Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma 2016-ban az Európai Unió tagállamainak
8,4 – 14,4
többségében nem érte el az uniós átlagot (505). A mutató értéke Luxemburgban volt a leg-
14,5 – 26,3
magasabb (662), Romániában (279) és Magyarországon (338) a legalacsonyabb. 26,4 – 31,4
A szélessávúinternet-hozzáféréssel rendelkező háztartások folyamatosan emelkedő aránya 31,5 – 76,6
Bulgáriát kivéve minden tagállamban 70% felett van.
* Tengeri és csővezetékes szállítás nélkül.
1
2015-ös adat.
1.20. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma, 2016 1.22. A szélessávúinternet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya, 2017*
Luxemburg
Olaszország
Málta
Finnország
Ciprus
Lengyelország
Ausztria
Németország
Észtország
Szlovénia
Belgium
Csehország
Spanyolország
Hollandia
Franciaország
Görögország
Svédország
Portugália
Litvánia Százalék
Bulgária
Írország EU–28 átlaga 67 – 75
Dánia 76 – 78
Szlovákia
Horvátország 79 – 83
Lettország
Magyarország 84 – 91
Románia 92 – 98
0 100 200 300 400 500 600 700 darab
* Azon háztartásokból, ahol legalább egy fő 16–74 év közötti.

1.3. KÖZLEKEDÉS, INFRASTRUKTÚRA, SZÁLLÍTÁS, INFOKOMMUNIKÁCIÓ
1
1.23. A transzeurópai közlekedési hálózat törzshálózata, 2013*
Glasgow Edinburgh
Oslo
Belfast Tampere
Tees-Hartlepool
Stockholm Helsinki
Örebro Törzshálózati folyosók
Turku/Naantali Hamina Kotka
Dublin Liverpool Manchester Göteborg
Limerick Leeds Frederikshavn Tallinn Balti–adriai folyosó
Shef- Grimsby/ Århus Ventspils
�eld Immingham Koppenhága
Wil- Malmö
Riga
Északi-tengeri–balti folyosó
Cork helms- Bremer- Trelleborg Klaipeda
Amsterdam Deventer haven haven
Almelo Lübeck Gdynia Mediterrán folyosó
Birmingham Felixstowe Utrecht Hengelo Bréma Świnoujście Kaunas
Hamburg Gdańsk Vilnius
Rostock
Cardiﬀ London
Rotterdam Osnabrück Szczecin Keleti/kelet-földközi-tengeri folyosó
Nijmegen
Vlissingen
Milford Haven Bristol Antwerpen Duisburg Hannover Poznań
Zeebrugge
Dortmund Magdeburg Varsó
Skandináv–mediterrán folyosó
Oostende Düsseldorf Berlin
Braunschweig
Dover Dunkerque Liège
Southampton Gent Köln Lipcse Łódź Rajna–Alpok folyosó
Calais Brüsszel Koblenz Frankfurt
Lille Erfurt Wroclaw
Mainz Würzburg
Drezda
Krakkó Atlanti folyosó
Le Havre Mannheim Nürnberg Plzeň Pardubice Ostrava Katowice
Luxemburg Északi-tengeri–mediterrán folyosó
Kassa
Rouen Karlsruhe Regensburg Prága
Metz Brno Zsolna
Párizs Strasbourg Rajna–Duna folyosó
Stuttgart
München Salzburg Wels/Linz Bécs Pozsony
Győr Egyéb folyosók
Saint-Nazaire Dijon Bázel Debrecen
Nantes Tours Szucsáva
Innsbruck Graz Budapest

Jászvásár
Kolozsvár
Brassó
Bordeaux Lyon Arad
Velence Trieszt
Ljubljana Temesvár
Novara Milánó Verona Ploiești
Toulouse Zágráb Sulina
Torinó Padova Koper Bukarest
Craiova Konstanca
A Coruña Gijón Bilbao Avignon Bród Vidin Gyurgyevó
Narbonne Nizza Bologna
Genova Fiume Vukovár Calafat Rusze
Ravenna
Porto/ Barcelona Marseille/
Leixões Fos-sur-Mer La Spezia Ancona Burgasz
Valladolid Zaragoza Firenze Szó�a
Aveiro Tarragona Livorno
Plovdiv
Róma
Madrid
Nápoly
Lisszabon Valencia
Thesszaloniki Alexandrúpoli
Sines Bari Igoumenitsa
Alcázar Gioia Tauro
de San Juan Murcia Palermo Taranto
Córdoba
Cartagena
Athén/Pireusz
Antequera/ Catania
Bobadilla
Huelva Augusta Patrasz
Sevilla Almería
Nicosia
Algeciras Valetta Limassol

* Forrás: http://ec.europa.eu/transport/infrastructure/tentec/tentec-portal/site/index_en.htm
TÉR-KÉP, 2017 15
1.4. Környezet 1.25. A települési hulladék egy főre jutó mennyisége, 2016*
Dánia
Az Európai Unió összes üvegházhatásúgáz-kibocsátása 1990 és 2016 között Ciprus
Németország
22%-kal csökkent. A visszaesés Ausztria, Ciprus, Írország, Portugália és Málta
Spanyolország kivételével valamennyi tagállamban érzékelhető. Magyarországon Luxemburg
Ausztria
az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2016-ban az 1990. évi érték 66%-a volt. 2000 óta Írország
Hollandia
az egy főre jutó magyarországi kibocsátás folyamatosan az EU-28 átlagértéke alatt van, Franciaország
2016-ban annak 72%-át érte el. Finnország
Görögország
A megújuló energiaforrások teljes végső energiafogyasztásból vett részaránya az Európai Olaszország
Unióban 2006 és 2016 között évről évre emelkedett. Felhasználásuk aránya 2016-ban Egyesült Királyság
Portugália
Svédországban volt a legmagasabb (54%), Luxemburgban (5,4%), Hollandiában és Máltán Szlovénia
Litvánia
(egyaránt 6,0%) a legalacsonyabb. Hazánk (14%) az uniós átlagtól (17%) elmaradó értékkel Svédország
rendelkezett. Spanyolország
Belgium
Az unió egészét nézve 2016-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 483 kg, Lettország
Bulgária
ebből az újrahasznosított hulladék aránya 45% volt. Kedvező, hogy hazánkban az egy főre Horvátország
jutó települési hulladék mennyisége az uniós átlag mintegy négyötöde. Az egy főre jutó tele- Magyarország
Észtország
pülési hulladék mennyisége a nyugat-európai országokban, valamint Cipruson és Máltán a Szlovákia
Csehország
legnagyobb, a kelet-közép-európai tagállamokban a legkisebb. A legkedvezőbb újrahasznosí- Lengyelország
tási aránnyal Németország (66%), valamint Ausztria és Szlovénia (58–58%) rendelkezett. Románia
A mutató értéke jellemzően a dél-európai országokban a legalacsonyabb, 4 tagállamban 0 100 200 300 400 500 600 700 800 kilogramm/fő
(Ciprus, Görögország, Málta és Románia) a hulladékok kevesebb mint ötödét hasznosították Újrahasznosított hulladék Nem újrahasznosított hulladék
újra. Magyarország mutatója (35%) szintén elmaradt a közösségi átlagtól. * Ciprus, Franciaország, Lengyelország, Luxemburg és Németország esetében becsült adatok. Írországnál 2014. évi adatok szerepelnek.
1.24. A megújuló energiaforrások aránya a teljes végső energiafogyasztásban, 2016 1.26. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának egy lakosra jutó értéke, 2016
Százalék
Tonna/fő
5,4 – 9,3
5,0 – 6,4
9,4 – 14,8
6,5 – 7,4
14,9 – 19,2
7,5 – 9,2
19,3 – 28,6
9,3 – 11,3
28,7 – 53,8
11,4 – 19,8

%
10
15
20
25
30
35
40
45
50
0
5
TÉR-KÉP, 2017
Olaszország
Görögország
Fő
Finnország
Portugália
3,8 – 7,0
0,0 – 3,7
7,1 – 22,3
(–2,3) – (–0,1)
(–17,4) – (–2,4)
Németország
Bulgária
Svédország
Lettország
Franciaország
Észtország
Horvátország
Dánia
NUTS-2-régió
Litvánia
Spanyolország
1.27. Népességváltozás ezer lakosra, 2012–2016
Csehország
1.5. Regionális különbségek
Belgium
Szlovénia
Hollandia
Országos átlag
Málta
1.28. Az időskorú népesség eltartottsági rátája, 2017. január 1.

Magyarország
Ausztria
Románia
Lengyelország
Ciprus
Szlovákia
Írország
Luxemburg
Év
72
74
76
78
80
82
84
86
2017
Spanyolország
Olaszország
Ciprus
Franciaország
Luxemburg
39 – 72
33 – 38
28 – 32
22 – 27
12 – 21
Százalék
Málta
Svédország
Ausztria
Írország
Hollandia
Belgium
Görögország
Finnország
NUTS-2-régió
Portugália
Szlovénia
1.29. Születéskor várható átlagos élettartam, 2016
Németország
Dánia
Országos átlag
Csehország
Horvátország
Észtország
Lengyelország
Szlovákia
Magyarország
Románia
Bulgária
Litvánia
Lettország
1.5. REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK
1.30. Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya a 25–64 éves népességből,
17
1
1.31. A 15–64 éves népesség munkanélküliségi rátája, 2017 1.33. A tudomány és technika területén alkalmazott felsőfokú végzettséggel
rendelkezők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, 2017
Százalék Százalék
1,7 – 3,3 10 – 14
3,4 – 4,4 15 – 18
4,5 – 6,6 19 – 20
6,7 – 10,1 21 – 24
10,2 – 29,6 25 – 46
1.32. Egy főre jutó GDP az Európai Unió átlagának százalékában, 2016 1.34. Ezer lakosra jutó személygépkocsik száma, 2016
Darab
Százalék 178 – 432
29 – 67 433 – 488
68 – 83 489 – 530
84 – 99 531 – 588
100 – 117 589 – 1 173
118 – 611 Nincs adat

2
2. Területi különbségek
Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
2.1. Népesség, népmozgalom ......................................................20
2.2. Munkaerőpiac ............................................................................23
2.3. Jövedelmi viszonyok ..............................................................26
2.4. Társadalmi szolgáltatások......................................................28
2.5. Oktatás..........................................................................................31
2.6. Lakás..............................................................................................34
2.7. Bruttó hazai termék (GDP), bruttó hozzáadott érték ....36
2.8. Vállalkozások ..............................................................................37
2.9. Beruházások ...............................................................................38
2.10. Kutatás-fejlesztés ......................................................................39
2.11. Mezőgazdaság ...........................................................................40
2.12. Ipar, építőipar .............................................................................42
2.13. Kiskereskedelmi forgalom, turizmus .................................44
2.14. Közlekedési hálózatok ...........................................................46
2.15. Személygépkocsi-állomány ..................................................48
2.16. Infokommunikációs ellátottság ..........................................49
2.17. Szennyvízkezelés ......................................................................50
2.18. Hulladékgazdálkodás ..............................................................51
2.19. Energiafelhasználás és ivóvízfogyasztás ..........................52
2.20. Természeti környezet ..............................................................53
2 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK MAGYARORSZÁGON
2.1. Népesség, népmozgalom 2.2. Ezer lakosra jutó halálozás, 2017

Magyarországon 2018. január 1-jén 9 millió 778 ezer fő élt, 19,2 ezerrel kevesebb,
mint egy évvel korábban. Az 1981 óta tartó folyamatos népességcsökkenés két
legfőbb oka az alacsony termékenység és a magas szinten állandósult halálozás.
Hazánkban a születések száma először 1998-ban csökkent 100 ezer alá, 2010 óta pedig évi
90 ezer körül mozog. 2017-ben 91 577 csecsemő jött világra, 1,6%-kal kevesebb, mint egy
évvel korábban.
A halálozások száma a világháborús éveket követően 1993-ban volt a legmagasabb, azóta
ingadozásokkal ugyan, de alapvetően ereszkedő trendet követ. 2017-ben az előző évinél
3,6%-kal többen, összesen 131 674-en hunytak el.
A csökkenő születések és a növekvő halálozások következtében a természetes fogyás üteme
lényegesen kedvezőtlenebbül alakult 2017-ben az előző évinél. Országosan ezer lakosra
4,1 fő természetes fogyás jutott, ennek mértéke legfőképp hazánk déli és nyugati területein
volt a legmagasabb, az átlagosnál alacsonyabb születési és magasabb halálozási ráták miatt. Fő
9,3 – 12,3
A születések száma az ország mindössze kilenc járásában (Encsi, Hajdúhadházi, Szikszói,
12,4 – 13,3
Dunakeszi, Budakeszi, Nyíradonyi, Kemecsei, Baktalórántházai, Ibrányi) haladta meg a halá- 13,4 – 14,3
lozásokét. A legalacsonyabb mértékű természetes fogyás az ország egyes középső és északi, 14,4 – 16,0
északkeleti területeit jellemezte, ahol – főként az országosnál fiatalabb korösszetételből adó- 16,1 – 20,2
dóan – viszonylag magas a születési és alacsony a halálozási arány.
2.1. Ezer 15–49 éves nőre jutó élveszületés, 2017 2.3. Ezer lakosra jutó természetes szaporodás, fogyás (–), 2017
Fő Fő
29,0 – 36,6 (–12,7) – (–7,1)
36,7 – 39,3 (–7,0) – (–5,4)
39,4 – 42,6 (–5,3) – (–4,2)
42,7 – 45,6 (–4,1) – (–0,1)
45,7 – 74,7 0,0 – 3,8

2.1. NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM
2
2.4. Az egy négyzetkilométeres földrajzi rácshálóra (gridre) jutó népesség száma, 2011
Fő
0
1– 4
5 – 19
20 – 199
200 – 499
500 – 5 000
5 001 – 30 446
TÉR-KÉP, 2017 21
2.6. Száz gyermekkorúra jutó időskorú, 2017. december 31.*

Egy adott terület népességszámát a születések és halálozások alakulása mellett lényegesen
módosíthatja a belföldi vándorlás iránya és mértéke. Magyarországon 2017 során 265 ezren
változtattak állandó és 307 ezren ideiglenes jelleggel lakóhelyet, ami a teljes belföldi ván-
dorlásban 20 ezer fős növekedést jelentett az előző évhez képest. A korábbi évekhez hason-
lóan az ország jellemzően középső és nyugati, északnyugati térségében pozitív vándorlási
egyenleg, míg a déli és a Dunától keletre eső területeken az elvándorlás volt a jellemző.
A népesség életkor szerinti összetételében folytatódott a már hosszabb idő óta tapasztalt
szerkezeti változás. Felgyorsult a népesség elöregedési folyamata. Az időskorú (65 éves és
annál idősebb) lakosok száma először 2006-ban haladta meg a gyermekkorú (0–14 éves)
népességét. 2006. január 1-jén száz gyermekre 102, 2018 elején 130 időskorú lakos jutott.
E mutató általában azokon a területeken magas (aprófalvas térségek, a főváros több kerü-
lete), ahol a lakosság korszerkezetéből adódóan alacsony a születésszám és a halandóság is
meghaladja az átlagot, valamint ahol alacsony a halandóság, de a termékenység is kicsi.
Az öregedési folyamat az életkilátások javulásával is összefügg. 2017-ben a születéskor Fő
63 – 110
várható átlagos élettartam a férfiaknál 70,0–74,3, a nőknél 77,6–80,1 év volt. Mindkét nem
111 – 127
esetében Budapesten, ezt követően a férfiaknál Győr-Moson-Sopron, a nőknél Zala 128 – 143
megyében a legmagasabb az érték. 144 – 158
159 – 256
* Gyermekkorú: 0–14 éves, időskorú: 65 éves és idősebb.
2.5. Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási egyenleg, 2017 2.7. Születéskor várható átlagos élettartam, 2017
Budapest
Győr-Moson-Sopron
Pest
Zala
Csongrád
Hajdú-Bihar
Veszprém
Baranya
Tolna
Fejér
Heves
Somogy
Komárom-Esztergom
Vas
Bács-Kiskun
Fő Szabolcs-Szatmár-Bereg
(–16,6) – (–6,7) Békés
Jász-Nagykun-Szolnok
(–6,6) – (–3,2)
Borsod-Abaúj-Zemplén
(–3,1) – (–0,1) Nógrád
0,0 – 2,9
0 65 70 75 80 85 év
3,0 – 31,9
Férfi Nő

2.2. MUNKAERŐPIAC
2
2.2. Munkaerőpiac 2.9. A 15–64 éves népesség munkanélküliségi rátája, 2017
A munkaerő-felmérés adatai szerint a 15–64 évesek foglalkoztatottsága 2010 és
2017 között minden megyében jelentősen emelkedett, miközben a területi különb-
ségek mérséklődtek. A foglalkoztatási ráta a legnagyobb mértékben a kedvezőtlen
munkaerőpiaci helyzetű térségekben, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon
nőtt. A foglalkoztatottság változatlanul a gazdaságilag legfejlettebb területeken haladja meg az
országos átlagot (68,2%).
A gazdasági szerkezettel összefüggésben 2017-ben a mezőgazdaságban az Alföldön és Dél-
Dunántúlon, az iparban, építőiparban Közép- és Nyugat-Dunántúlon, a szolgáltatásban Buda-
pesten dolgoztak a legnagyobb arányban.
A 15–64 évesek munkanélküliségi rátája 2010 és 2017 között a foglalkoztatottság emelkedé-
sének következtében minden megyében jelentősen csökkent, országosan 7,1 százalékponttal,
4,2%-ra. A legmagasabb munkanélküliségi ráta döntően Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és
Észak-Magyarország megyéiben volt.
Százalék
Az utóbbi években a 15–64 éves gazdaságilag inaktívak száma és aránya jelentősen vissza- 1,6 – 2,4
esett, ami elsősorban demográfiai folyamatokkal, valamint a nyugdíjkorhatár kitolódásával függ 2,5 – 3,3
össze. A területi különbségek továbbra is számottevőek. Azokban a térségekben, ahol legmaga- 3,4 – 4,5
sabb az inaktívak aránya – Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl –, döntően ott a legnagyobb 4,6 – 6,8
azok hányada is, akik közülük dolgozni szeretnének. 6,9 – 8,5
2.8. A 15–64 éves népesség foglalkoztatási rátája, a foglalkoztatottak megoszlása 2.10. Az inaktívak aránya a 15–64 éves népességből, 2017
nemzetgazdasági szektoronként, 2017
Mezőgazdaság Nem kíván dolgozni
Ipar, építőipar Szeretne dolgozni
Szolgáltatások
60,7 – 63,9 23,8 – 27,7
64,0 – 64,6 27,8 – 28,8
64,7 – 68,6 28,9 – 30,1
68,7 – 70,3 30,2 – 31,0
70,4 – 74,0 31,1 – 34,5
TÉR-KÉP, 2017 23
A foglalkoztatás bővülésével a bérszínvonal is emelkedett az utóbbi években. A kedvezmények 2.12. Az üres álláshelyek száma és aránya a legalább 5 főt foglalkoztató
figyelembe vétele nélkül a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete vállalkozásoknál, 2017
Magyarországon 2017-ben 198 ezer forintot tett ki (a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások- 0 3 000 6 000 9 000 12 000 15 000 18 000 21 000 darab
nál, valamint a teljes körű költségvetési és a kijelölt nonprofit szervezeteknél). Ennél magasabb Budapest
összeg Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében volt. A megyék között a rangsor végén a
keleti országrész néhány határ menti megyéje állt. Az átlagfizetés a fővárosban 1,8-szerese a leg- Pest
alacsonyabb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeinek. A szellemi foglalkozásúaknál a havi nettó
Közép-Dunántúl
átlagkereset egyedül a fővárosban, a fizikai foglalkozásúaknál a fővárosban és 6 megyében volt
magasabb, mint országosan. Ez utóbbiak esetében az átlagkereset Győr-Moson-Sopron megyé- Nyugat-Dunántúl
ben nagyobb volt a budapestinél.
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál az üres álláshelyek aránya az összes álláshely- Észak-Alföld
hez képest az utóbbi években a foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan fokozatosan emelke- Dél-Alföld
dett, 2017-ben országosan 2,3% volt. Az átlagnál ez a mutató a fővárosban, valamint Pest és
Közép-Dunántúl régióban volt magasabb. Észak-Magyarország
A lakossági munkaerő-felmérés 2017. IV. negyedévi, az ingázásra és munkába közlekedésre
Dél-Dunántúl
vonatkozó kiegészítő felvétele szerint országosan a 15–64 éves foglalkoztatottak 35%-a ingá-
zott, 56%-a közlekedett munkába (lakóhelye és munkahelye azonos településen van, de nem 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 %
otthon dolgozik), a többiek otthon dolgoztak, vagy nagyon változó távolságot jelöltek meg.
Üres álláshelyek száma, darab Üres álláshelyek aránya, %
Az ingázók aránya a fővárosban a legalacsonyabb.
2.11. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, 2017 2.13. A 15–64 éves foglalkoztatottak közül a munkába közlekedők és az ingázók aránya,
az ingázók és a munkába közlekedők megoszlása, 2017. IV. negyedév*
Munkába közlekedők
Ezer forint
Ingázók
Fizikai foglalkozásúak
Szellemi foglalkozásúak
304
104
Százalék
Ezer forint 85,6 – 89,2
138 – 155
89,3 – 90,3
156 – 161
90,4 – 91,6
162 – 176
91,7 – 92,1
177 – 184
92,2 – 96,2
185 – 251
* Ingázó: az a foglalkoztatott, aki lakóhelyéről munkahelyére való eljutáskor településhatárt lép át. Munkába közlekedő: az a foglalkoztatott, akinek a lakóhelye és a
munkahelye azonos településen van. Itt nem jelennek meg azok a foglalkoztatottak, akik a munkavégzés helyére való eljutás során nagyon változó távokat tesznek
meg, vagy otthon dolgoznak, ők ugyanis nem válaszolták meg a kiegészítő felvétel kérdéseit.

2.2. MUNKAERŐPIAC
2
Az évtized eddig eltelt időszaka folyamán minden térségben csökkent a nyilvántartott álláske- 2.15. Az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott
resők száma. 2017 decemberében 255 ezer fő álláskeresőt tartottak nyilván Magyarországon, álláskeresőkön belül, 2017
57%-kal kevesebbet, mint 2010-ben. Az álláskeresők 15–64 éves állandó népességhez viszo-
nyított aránya országosan 3,8% volt. A területi különbségek továbbra is jelentősek: a legmaga-
sabb arányszámok döntően Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Dunántúl járásait jel-
lemezték, ahol szinte mindenhol az országos átlag feletti volt ez a mutató, néhány járásban még
a 10%-ot is meghaladta. Ezzel szemben a fővárosban, Pest régióban, Közép- és Nyugat-
Dunántúlon a járások nagy részében az aktív korú népesség kevesebb mint 3,0%-a volt állás-
kereső, néhány budapesti kerületben és Győr-Moson-Sopron megyei járásban pedig arányuk
kisebb volt, mint 1,0%.
Az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma 2017 végén 58%-kal kevesebb volt a 2010.
évinél. Országosan a munkanélküliek 28%-a tartozott ebbe a körbe, arányuk döntően az ország
középső részén lévő járásokban volt a legmagasabb.
2017-ben az álláskeresők közel egytizede volt pályakezdő. A járások közel négytizedében,
melyek nagyobbrészt a kedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzetű térségekben, Észak- és Százalék
Kelet-Magyarországon, illetve Dél-Alföldön helyezkednek el, az országos átlagnál maga- 10,8 – 21,1
sabb volt az arányuk. 21,2 – 25,1
A legnagyobb munkanélküliséggel küzdő járásokban az álláskeresők iskolai végzettsége jel- 25,2 – 27,8
lemzően alacsonyabb az átlagnál, a regisztrációban szereplők döntő része legfeljebb általános 27,9 – 32,4
iskolai végzettséggel rendelkezett. 32,5 – 44,2
2.14. A nyilvántartott álláskeresők aránya a 15–64 éves állandó népességből, 2017 2.16. A pályakezdő nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott
álláskeresőkből, 2017
0,7 – 1,9 1,6 – 5,3
2,0 – 3,0 5,4 – 7,4
3,1 – 4,5 7,5 – 9,4
4,6 – 7,4 9,5 – 11,8
7,5 – 13,4 11,9 – 18,8
TÉR-KÉP, 2017 25
2.3. Jövedelmi viszonyok 2.18. Egy adófizetőre jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem, 2017
2017-ben 5 millió személyijövedelemadó-fizető1 élt Magyarországon, 12%-kal
több, mint 2010-ben, ezer lakosra vetítve 504 adófizető jutott. A Dunántúl észa-
ki, valamint az Észak-Alföld középső részén volt a legmagasabb az adózók lakos-
ságarányos száma. A járások héttizedében a mutató nem érte el az országos
átlagot, a legalacsonyabb értékek az ország északkeleti és déli (nagyrészt) határ menti járá-
sait jellemezték.
2017-ben az egy adózóra jutó személyijövedelemadó-alap összege országosan 2,5 millió
forint volt. A magasabb keresetekkel összefüggésben az egy adófizetőre jutó adóalap össze-
ge a fővárosban, illetve vonzáskörzetében, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúl néhány
járásában, a nagyvárosok körzetében volt a legnagyobb. Ezzel szemben az Alföld, Észak-
Magyarország és Dél-Dunántúl határ menti területein élők rendelkeztek a legalacsonyabb
adóköteles jövedelemmel.
2017-ben az adófizetők egytizedének volt 5 millió forintnál magasabb adóköteles jöve- Ezer forint
delme. Ez az arány döntően a fővárosban és az ahhoz közeli járásokban, valamint Közép- és 1 505 – 1 824
Nyugat-Dunántúl egyes területein haladta meg az átlagot. A járások több mint negyedében 1 825 – 2 035
2 036 – 2 293
– főként Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon – a legmagasabb
2 294 – 2 656
jövedelműek aránya, az 5,0%-ot sem érte el. 2 657 – 4 486
1
Adatok forrása: NAV.
2.17. A személyijövedelemadó-fizetők ezer lakosra jutó száma, 2017 2.19. Az 5 millió forint jövedelemsáv feletti adófizetők aránya, 2017
Fő Százalék
436 – 471 3,0 – 4,5
472 – 483 4,6 – 6,0
484 – 494 6,1 – 8,2
495 – 511 8,3 – 12,0
512 – 546 12,1 – 25,5

2.3. JÖVEDELMI VISZONYOK
2
A társadalmi jövedelmek döntő hányada öregségi ellátás, azon belül öregségi nyugdíj. A nyug- 2.21. A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők tízezer lakosra jutó száma és
díjban és egyéb ellátásban részesülők népességhez viszonyított aránya a Dunától keletre eső megoszlása, 2018. január
országrész középső tengelye mentén és Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb. A mutató értéke Öregségi nyugdíjas
döntően a fiatalabb korösszetételű megyékben jóval alacsonyabb, mint országosan. Egyéb ellátásban részesülő
Az ellátottak nagy része mindenütt öregségi nyugdíjas, az egyéb ellátottak (hozzátartozói
nyugellátásban, megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban, életkoron alapuló ellá-
tásban, egyéb járadékban, járandóságban részesülők) aránya az északkeleti és déli megyékben
nagyobb, mint az ország többi részén. Magyarországon 2018 januárjában az öregségi nyugdí-
jasok átlagosan 130 ezer forint ellátást kaptak. Mivel a nyugdíjak nagysága függ az aktív
korban elért jövedelemtől, a magasabb keresettel rendelkező térségekben, Budapesten és Pest
régióban, illetve a Közép-Dunántúlon lévő járásokban a legnagyobb, az Alföld keleti terüle-
tein a legkisebb az öregségi nyugdíjak összege. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munka-
erőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújt jövedelmet, ami foglalkoz-
tatást helyettesítő, vagy egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatási formában
adható. Az e támogatásban részesülők népességhez viszonyított aránya a kedvezőtlenebb Fő
munkaerőpiaci helyzetű térségekben a legmagasabb, ezek döntően az ország északi, keleti és 2 327 – 2 475
dél-dunántúli területein az országhatárhoz közeli, valamint az Alföld középső részén helyez- 2 476 – 2 711
kednek el. Az ország kedvezőbb gazdasági helyzetű területein lényegesen alacsonyabb 2 712 – 2 804
2 805 – 2 853
a mutató értéke.
2 854 – 3 095
2.20. Az öregségi nyugdíj egy ellátottra jutó havi összege, 2018. január 2.22. Az aktív korúak ellátásában részesítettek tízezer lakosra jutó száma, 2017
Forint Fő
99 018 – 111 861 9 – 42
111 862 – 117 034 43 – 89
117 035 – 123 508 90 – 147
123 509 – 133 971 148 – 257
133 972 – 176 507 258 – 742
TÉR-KÉP, 2017 27
2.4. Társadalmi szolgáltatások 2.24. Kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmény vagy szolgáltatás
2017. január 1-jétől – a gyermekvédelmi törvény módosítása miatt – két intézmé- ellátásait helyben igénybe venni nem tudó kisgyermekek aránya, 2017*
nyi (bölcsőde, mini bölcsőde) és két szolgáltatási (családi bölcsőde, munkahelyi
bölcsőde) formában biztosított a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátása.
2018 végéig az önkormányzatoknak minden olyan településen meg kell szervez-
niük az ellátás valamelyik formáját, ahol 40-nél több 3 éven aluli él (jelenleg a települések
egyharmada), vagy legalább 5 gyermek esetében igény jelentkezik az ellátásra.
2017. augusztus 31-én az országban 938 családi bölcsőde, 754 bölcsőde, 50 mini bölcsőde
és 7 munkahelyi bölcsőde működött, összességében közel 46,5 ezer férőhelyet biztosítva.
A férőhelyek 29%-a Budapesten, 69%-a pedig olyan településen volt, ahol a 3 éven aluliak
száma meghaladta a 40-et. A 2017. május 31-i adatok szerint 44 ezer kisgyermeket gon-
doztak bölcsődékben, és átlagosan száz bölcsődei férőhelyre 95 beíratott gyermek jutott.
Az ország 174 vidéki járása közül 7-ben nem működött, 24 járásban és a főváros XVII.
kerületében pedig zsúfoltak voltak a bölcsődék, férőhely-kihasználtságuk meghaladta a
100%-ot. Százalék
2017-ben az ország 2623 olyan településén, amelyből 585-ben a 3 éven aluliak száma 0,0 – 8,6
meghaladta a 40-et, több mint 73 ezer 3 év alatti gyermek számára nem volt helyben elér- 8,7 – 25,1
25,2 – 44,1
hető bölcsődei ellátás. A bölcsődei ellátást helyben igénybe venni nem tudók aránya
44,2 – 62,7
Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Baranya, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád
62,8 – 100,0
megye egyes járásaiban volt a legmagasabb. * 0–2 évesek körében.
2.23. Kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmény vagy szolgáltatás* 2.25. Az egyes bölcsődetípusokban gondozott gyermekek aránya, 2017
száz férőhelyére jutó beírt gyermekek száma, 2017 (kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben vagy szolgáltatás keretében
gondozott gyermekek összesen=100%)
Zala
Komárom-Esztergom
Békés
Vas
Budapest
Veszprém
Hajdú-Bihar
Csongrád
Somogy
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Bács-Kiskun
Győr-Moson-Sopron
Nógrád
Pest
Fő Baranya
nincs férőhely Tolna
43,5 – 92,4 Fejér
92,5 – 96,4 Heves
96,5 – 99,9 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100%
100,0 – 114,3
* Bölcsőde, családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és mini bölcsőde együtt.
Bölcsőde Családi bölcsőde Mini bölcsőde Munkahelyi bölcsőde

2.4. TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÁSOK
2
2.27. Szociális étkeztetésben részesülők a 65 éves és annál idősebb népesség
Az önkormányzatok a szociálisan nehéz helyzetben lévőket szociális alapszolgáltatásokkal
százalékában, 2017
segíthetik. Ezek közül szociális étkeztetésben több mint 176 ezren, házi segítségnyújtásban
95 ezren részesültek 2017-ben. Az ellátottak számát és népességre vetített arányát tekintve
erősen kirajzolódik az ország középső, illetve kelet–nyugati megosztottsága. Mindkét ellátá-
si formát tekintve az ellátottak kétharmada a keleti, negyede a nyugati országrészben, közel
tizede Budapesten és Pest megyében él. Átlagosan a 65 éves és annál idősebbek 9,5%-a
részesült szociális étkeztetésben, 5,1%-uk házi segítségnyújtásban.
Időseket is ellátó nappali szociális intézmény a települések negyedén működött, 38,3 ezer
idős ember napközbeni ellátását megoldva. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó
intézménnyel a települések 16%-a rendelkezett, amelyek férőhelyein 90,4 ezer rászorulóról
gondoskodtak. A férőhelyek kihasználtsága átlagosan 95%-os volt, Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyében megközelítette, Somogyban meghaladta a 100%-ot is. A férőhelyek közül
57 ezer időskorúak, 16 ezer fogyatékosok otthonaiban vagy gondozóházában állt rendelke- Százalék
1,0 – 4,1
zésre, 97, illetve 94%-os kihasználtsággal. Az idősek bentlakásos intézményeit a 65 éves és
4,2 – 7,6
annál idősebb népesség 3,0%-a vette igénybe 2017-ben. Nyolc járásban (Cigándi, Mező- 7,7 – 12,5
csáti, Téti, Hajdúhadházi, Gyáli, Vecsési, Fonyódi és Szentgotthárdi) nem működött ilyen 12,6 – 18,1
intézmény. 18,2 – 49,3
2.26. Házi segítségnyújtásban részesülők a 65 éves és annál idősebb népesség 2.28. Idősek bentlakásos intézményében ellátottak a 65 éves és annál idősebb
százalékában, 2017 népesség százalékában, 2017
0,0 – 1,7
0,5 – 1,7
1,8 – 2,6
1,8 – 2,9
2,7 – 3,3
3,0 – 5,6
3,4 – 4,6
5,7 – 9,8
4,7 – 9,1
9,9 – 39,2
TÉR-KÉP, 2017 29
2017-ben hazánkban 40,7 ezer betöltött és 1,6 ezer betöltetlen orvosi állás volt, utóbbi a
2.30. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma, 2017
működéshez szükséges orvosi állások 3,8%-át képezte. A legtöbb üres orvosi állás a fekvőbe-
teg-ellátásban jelentkezett (992), a járóbeteg-ellátásban ennek harmada (332) volt betöltetlen.
Az üres orvosi állások 38%-a Budapestre koncentrálódott, az országos hatáskörű egészség-
ügyi intézmények jelenléte miatt. A tervezett állásokhoz viszonyítva azonban nem itt, hanem
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében alakult ki a legsúlyosabb orvoshiány, ahol az orvosi állá-
sok közel tizede volt betöltetlen, ezen belül a fekvőbeteg-ellátásban 18%-uk, szám szerint
131. Fejér és Győr-Moson-Sopron kivételével az ország minden megyéjében orvoshiánnyal
küzdöttek.
Az egészségügyi szakdolgozók országosan 100 ezer állást töltöttek be, ami 3,5 ezerrel
elmaradt az intézmények működéséhez szükséges állások számától, azaz a szakdolgozói állá-
sok 3,4%-a volt betöltetlen. Vas megyében az álláshelyek 7,9%-a maradt üresen, de
Komárom-Esztergom megyében és Budapesten (egyaránt 6,7%) is jelentősebb volt a szak-
emberhiány az átlagosnál. Az orvoshiánnyal küzdő Szabolcs-Szatmár-Beregben a szakdolgo- Fő
zóhiány nem volt kiemelkedő. 1 013 – 1 443
2017-ben a háziorvosi szolgálatot mintegy 6200 háziorvos, illetve házi gyermekorvos látta 1 444 – 1 558
1 559 – 1 642
el. Közel 1400, többnyire ezer főnél kisebb településen nem működött háziorvosi szolgálat.
1 643 – 1 796
Átlagosan egy háziorvoshoz 1584 lakos tartozott, de Pest, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-
1 797 – 2 231
Szatmár-Bereg és Fejér megyében 1700 főnél is több.
2.29. A betöltetlen orvosi állások aránya, 2017 2.31. Háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálattal nem rendelkező településeken
élők aránya a népesség százalékában, 2017
Hajdú-Bihar
Békés
Tolna
Vas
Budapest
Nógrád
Bács-Kiskun
Komárom-Esztergom
Veszprém
Pest
Csongrád
Zala
Somogy
Heves Százalék
Baranya 0,0 – 0,1
Fejér 0,2 – 1,8
Győr-Moson-Sopron 1,9 – 6,7
–1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 % 6,8 – 18,8
18,9 – 42,4

2.5. OKTATÁS
2
2.5. Oktatás 2.33. A más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya, 2017
Magyarországon a 2017/2018-as tanévben 323 ezer gyermeket írattak be az óvo-
dákba, 5300-zal többet, mint egy évvel korábban. 2017-ben a települések háromti-
zedén, 968-ban nem volt elérhető helyben az óvodai ellátás, leginkább Baranya,
Zala, Vas és Borsod-Abaúj-Zemplén megye aprófalvas térségeiben. A rendelkezés-
re álló férőhelyek száma az előző tanévhez képest gyakorlatilag nem változott, férőhelyhiány
országos szinten nem mutatkozott. Települési szinten 158 községben és 26 városban haladja
meg a beírt gyermekek száma a férőhelyekét. A legtöbb ilyen település Borsod-Abaúj-
Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében található. Országos átlagban egy óvodai
csoportra 22, egy óvodapedagógusra 10 gyermek jut.
Általános iskola 1339 községben nincs (közülük 942-ben óvoda sincs), a legtöbb ilyen tele-
pülés a dél- és a nyugat-dunántúli, illetve az észak-magyarországi megyékben található. Az
iskolák tanulói létszáma egy év alatt országosan 9 ezerrel (732 ezer főre) mérséklődött. Az
Százalék
iskolával rendelkező települések 65%-ában csökkent a tanulólétszám az előző évhez képest. A 0,3 – 7,9
mérséklődés leginkább a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Szabolcs-Szatmár-Bereg, a Pest és 8,0 – 12,3
a Bács-Kiskun megyei településeket érintette. A pedagógusok száma 0,7%-kal, 77 ezerre csök- 12,4 – 19,2
kent, egy pedagógusra országos szinten 9,5 tanuló jut. Az általános iskolai osztályok száma 19,3 – 28,9
29,0 – 54,7
jelentősen nem változott (37 ezer), átlagos létszámuk az előző tanévhez hasonlóan 20 fő.
2.32. Az óvodát helyben igénybe venni nem tudó gyermekek aránya a 3–5 évesek 2.34. Egy általános iskolai feladatellátási helyre jutó tanulók száma a nappali
körében, 2017 képzésben, 2017
Százalék Fő
0,0 80 – 130
0,1 – 1,2 131 – 156
1,3 – 5,0 157 – 196
5,1 – 11,3 197 – 253
11,4 – 49,4 254 – 413
TÉR-KÉP, 2017 31
2.36. A más településről bejáró középiskolai tanulók aránya, 2017

A 2017/2018-as tanévben nappali képzésben 428 ezren tanultak középfokú oktatási intézmé-
nyekben, 1,5%-kal (7 ezer fővel) kevesebben az egy évvel korábbinál. A beíratkozott tanulók-
nak 2416 feladatellátási hely állt rendelkezésére, 77-tel kevesebb, mint az előző évben.
A középfokú oktatás feladatellátási helyei jellemzően a nagyobb lélekszámú településeken,
főleg a városokban működnek, a községekben csupán 7,2%-uk található. Ez a területi koncent-
ráció a legkevésbé a gimnáziumokat jellemzi. A gimnázium 4 megye (Somogy, Tolna, Vas, Zala)
kivételével községekben is jelen van. A többi intézménytípus településtípus szerinti területi
koncentrációja nagyobb, szakgimnázium 9, szakközépiskola 7, szakiskola pedig 10 megyében is
csak városban található. A két legjelentősebb intézménytípus közül a gimnáziumi feladatellátási
helyek száma (2-vel) 892-re csökkent, míg a szakgimnáziumoké 830-ról 772-re esett vissza.
Országosan a diákok 43%-a gimnáziumba, 38%-a szakgimnáziumba, 17%-a szakközépisko-
lába, 1,7%-a szakiskolába, készségfejlesztő iskolába jár, de ebben jelentős eltérések vannak az
egyes régiók között. A megyék közül a gimnazisták aránya Pest megyében, a szakgimnáziumi
tanulóké Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb. 2017-ben a tanulók 46%-a Százalék
0,0 – 33,2
(194 ezer fő) nem azon a településen járt középiskolába, ahol lakott. Az átlagosnál alacsonyabb
33,3 – 45,2
bejárási arány Budapesten, valamint Csongrád, Hajdú-Bihar, Baranya és Bács-Kiskun megyék- 45,3 – 54,8
ben volt jellemző. 54,9 – 65,1
65,2 – 88,5
2.35. A nappali oktatásban részt vevő tanulók száma a középfokú oktatásban, 2017 2.37. A középfokú nappali oktatásban részt vevő tanulók megoszlása
feladatellátásihely-típusok szerint, 2017/2018
Pest
Budapest
Baranya
Komárom-Esztergom
Tolna
Hajdú-Bihar
Heves
Zala
Veszprém
Nógrád
Bács-Kiskun
Csongrád
Vas
Fő Fejér
100 000 Borsod-Abaúj-Zemplén
Békés
50 000 Somogy
Győr-Moson-Sopron
10 000 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %
1 000 Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola Szakiskola és készségfejlesztő iskola

2.5. OKTATÁS
2
A 2017/2018-as tanévben 283 ezer hallgató folytatott tanulmányokat felsőoktatási intéz-
2.39. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók ezer lakosra jutó száma és megoszlása
ményben, számuk 1,3%-kal (közel 4 ezer fővel) csökkent egy év alatt. Héttizedük a nappali képzési szintek szerint, 2017
képzést választotta. A hallgatókat a tanév során 64 felsőoktatási intézmény 125 képzési helyen Felsőoktatási (felsőfokú) szakképzés
fogadta, a képzési helyekből 13 külföldi. Az intézmények több mint felének a fővárosban volt Felsőfokú alapképzés
a székhelye, öt megyének ( Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Tolna, Vas és Zala) nem volt saját Felsőfokú mesterképzés (osztatlan képzéssel együtt)
székhelyű intézménye. A felsőoktatás főváros-koncentráltsága a képzési helyek tekintetében is Szakirányú továbbképzés
megmutatkozik, bár kisebb mértékben (a képzési helyek 34%-a budapesti). Nógrád megye Doktori képzések (PhD-, DLA-programok)
az egyetlen (és Salgótarján az egyetlen megyeszékhely), ahol kihelyezett tagozat sem műkö-
dött ebben a tanévben.
Minden második diák Budapesten, további kéttizedük a klasszikus egyetemi városokban
(Debrecenben, Szegeden, illetve Pécsen) tanult. Képzési hely szerint az érintett magyarorszá-
gi települések nagy részén (73%-án) kevesebb hallgató vett részt a felsőoktatásban, mint
2016-ban. Az ezernél több hallgatóval rendelkező települések közül mindössze a székesfehér-
vári, a hajdúböszörményi, a pécsi és a budapesti képzési létszám emelkedett. A hallgatók
többsége minden megyében a felsőfokú alap-, mester-, valamint osztatlan képzés valamelyi-
kén folytatta tanulmányait. A felsőoktatási szakképzések Zala és Jász-Nagykun-Szolnok Fő
megyében jelentek meg a legnagyobb (16 és 24%-os) arányban. A főváros a doktori képzések 0,0 – 4,6
indításában is meghatározó, az ország doktoranduszhallgatóinak több mint fele budapesti 4,7 – 8,2
intézmény tanulója. 8,3 – 11,4
11,5 – 35,7
35,8 – 85,5
2.38. A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók száma 2.40. Felsőfokú végzettségűek aránya a 25–74 éves népességből, 2017*
a nappali képzésben, 2017
Fő
100 000 Százalék
12,9 – 15,3
50 000 15,4 – 16,9
17,0 – 19,9
10 000 20,0 – 21,3
1 000 21,4 – 39,8
*Munkaerő-felmérés, alapfelvétel adatai alapján.
TÉR-KÉP, 2017 33
2.6. Lakás 2.42. 2013–2017 között épült lakások aránya a 2017. végi lakásállományból
2017-ben Magyarországon 14 389 új lakás épült, 44%-kal több az egy évvel
korábbinál, és kétszer annyi, mint a lakásépítés mélypontjának számító 2013.
évben. Az új lakások 24%-a Pest megyében, 19–19%-a Győr-Moson-Sopron
megyében, illetve Budapesten épült.
2017-ben tízezer lakosra országos átlagban 15 új építésű lakás jutott, azonban a főváros
egyes kerületeiben, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében, valamint a balatoni térség déli,
illetve nyugati területein ezt meghaladó volt a mutató értéke (Győri járás 68, Siófoki járás 56).
A 2013–2017 között épült lakások száma a 2017. végi lakásállomány 1,1%-át adta.
Budapest egyes kerületeiben, tágabb agglomerációjában, Győr-Moson-Sopron megyében,
illetve a nagyobb városokban és a Balatonhoz közeli térségben átlag feletti arány volt
jellemző.
A korábbi évektől eltérően a vállalkozások és a természetes személyek aránya közel
fele-fele arányban kiegyenlítődött, az önkormányzatok által épített lakások aránya nem érte Százalék
el az 1%-ot. A megyék többségében a lakások nagyobb részét magánszemélyek építtették, 0,0 – 0,1
0,2 – 0,3
a fővárosban viszont a vállalkozások szerepvállalása volt a meghatározó (71%), de Somogy
0,4 – 0,5
(63%), Baranya (55%) és Vas megyében (53%) is nagyobb súllyal voltak jelen a lakás- 0,6 – 1,2
építésben. 1,3 – 4,7
2.41. Épített lakások tízezer lakosra, 2017 2.43. A 2017 folyamán épített lakások megoszlása építtető szerint
Nógrád
Bács-Kiskun
Békés
Csongrád
Hajdú-Bihar
Zala
Fejér
Komárom-Esztergom
Heves
Veszprém
Pest
Tolna
Győr-Moson-Sopron
Vas
Darab Baranya
0,0 – 1,0 Somogy
1,1 – 2,9 Budapest
3,0 – 6,3 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %
6,4 – 15,4
Természetes személy Vállalkozás Helyi önkormányzat Egyéb építtető
15,5 – 85,7

2.6. LAKÁS
2
Magyarország lakásállománya 2018. január 1-jén 4 millió 440 ezer volt. Az épített és megszűnt
2.45. A használt lakások átlagára, 2017
lakások egyenlegeként 2017-ben a lakásállomány 12,2 ezer lakással bővült. A lakásállomány
gyarapodása és a népességfogyás következtében a laksűrűség csökkent, 2017 végén országosan
száz lakásra 220 lakó jutott. A laksűrűség a fiatalabb korösszetételű és a magasabb termékeny-
ségű térségekben, a főváros körüli, valamint az északi és a keleti járásokban magasabb az átla-
gosnál, összefüggésben a nagyobb családmérettel.
2017-ben folytatódott a lakáspiaci forgalom bővülése, több mint 150 ezer lakás cserélt gazdát,
ezek zömét használt lakások tették ki. Gyors ütemben nőtt az új építésű lakások értékesítése is,
azonban piaci részesedésük továbbra is alacsony (4,0%). Az átlagos eladási árak tovább emel-
kedtek, a fővárosban és tágabb környezetében, illetve a nagyvárosok járásaiban továbbra is
kiugróan magasak, a növekedés üteme azonban lassult a megelőző évekhez képest. Budapesten
a használt lakások átlagosan 24,4 millió forintba kerültek, 3,2 millió forinttal többe, mint
2016-ban. A megyeszékhelyeken 1,5 millió forinttal, 13 millió forintra nőtt az átlagos ár egy év
alatt. A kisebb városokban átlagosan 11,5 millió, a községekben 7,2 millió forintba került egy
használt lakás, mindkét érték emelkedett 2016 óta. Millió forint
2,2 – 4,3
A lakásállomány szobaszám szerinti megoszlása évek óta a három és annál több szobások
4,4 – 6,1
irányába tolódik, ezek részaránya 2017-ben megközelítette az 52%-ot. Az egy- és kétszobás
6,2 – 8,4
lakások aránya hagyományosan Budapesten a legmagasabb, 2017-ben együttes arányuk 58% volt, 8,5 – 15,6
összefüggésben a többszintes, többlakásos lakások túlsúlyával. 15,7 – 46,7
2.44. A száz lakásra jutó lakosok száma, 2017 2.46. A lakásállomány szobaszám szerinti megoszlása, 2017
Budapest
Hajdú-Bihar
Bács-Kiskun
Komárom-Esztergom
Vas
Békés
Nógrád
Csongrád
Veszprém
Zala
Baranya
Győr-Moson-Sopron
Fejér
Fő Pest
Somogy
130 – 206 Heves
207 – 219 Tolna
220 – 231 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %
232 – 246
247 – 284 1 2 3 4 és annál több
TÉR-KÉP, 2017 35
2.7. Bruttó hazai termék (GDP), 2.47. Egy főre jutó GDP az országos százalékában, 2016*
bruttó hozzáadott érték
A magyar gazdaság teljesítménye – a bruttó hazai termék alapján – 2013-ban
növekedési pályára állt, és évről évre az Európai Unió (EU–28) átlagát meghaladó
ütemben bővült. A konjunktúra fő forrása a termelési oldalon (évente változó
intenzitással) a piaci jellegű szolgáltatások és az exportorientált járműgyártásra alapozó ipar
voltak. A felhasználási oldalon 2013-ban és 2014-ben a gazdaság szinte minden területét
érintő beruházások, 2015-ben és 2016-ban pedig a háztartások dinamikusan emelkedő
fogyasztása járult hozzá leginkább a GDP bővüléséhez.
A változások az ország különböző térségeit eltérően érintették. A 2016-ig rendelkezésre
álló, egy lakosra jutó GDP alapján Budapest régió gazdasági fölénye a világgazdasági válság
Egy főre jutó GDP (%)
elmélyülésekor, 2009-ben volt a legnagyobb. Ezt követően előnye mérséklődött, illetve a többi
(országos átlag=100,0)
régió lemaradása csökkent, főleg azoké, amelyekben jelentős a járműgyártás és a hozzá kap- 43,4 – 61,5
csolódó ágazatok szerepe. 2016-ban Budapest régió mellett csak Nyugat-Dunántúl fajlagos 61,6 – 70,5
gazdasági teljesítménye haladta meg az országos átlagot, Közép-Dunántúlé 5,2, a többi 70,6 – 100,0
100,1 – 135,8
régióé 29–36%-kal elmaradt attól. 202,0
Mélyebb területi bontásban az előbbieknél is nagyobb a különbség. A fejlettségi rangsorban * Előzetes adatok.
A megyék területe a GDP abszolút értékével arányos.
a fővárost (ahol a hazai átlag több mint 2-szerese volt 2016-ban az egy lakosra jutó GDP)
Nyugat- és Közép-Dunántúl 2–2 megyéje követi: Győr-Moson-Sopron gazdasági teljesít- 2.48. A bruttó hozzáadott érték megoszlása a nemzetgazdasági ágak főbb csoportjai
ménye az országos 1,4-szerese volt, Fejéré és Komárom-Esztergomé kismértékben megha- szerint, 2016*
ladta az átlagot, Vasé valamelyest elmaradt attól. A többi megye egy lakosra jutó GDP-je
Budapest
jóval alacsonyabb, közülük még a legfejlettebbnek számító Pest megyében is 19%-kal alacso- Nógrád
nyabb a mutató értéke az országosnál. Az említetteken kívül Bács-Kiskun, Veszprém, Zala és Baranya
Somogy
Csongrád megyékben haladta meg az átlag háromnegyedét. A fejlettségi sorrend végén álló Pest
Nógrád megye gazdasági produktuma az országosnak mindössze 43%-a volt 2016-ban, a Hajdú-Bihar
Csongrád
szélső értékek (Budapest és Nógrád megye) között 4,7-szeres a különbség. Hosszabb időtá- Zala
von a viszonylag fejlett nyugat- és közép-dunántúli megyék teljesítménye ingadozik a leg- Békés
inkább, mivel ezek gazdasági szerkezetében nagyobb a döntően exportra termelő, így a Veszprém
Bács-Kiskun
globális gazdasági változásoknak is kitett feldolgozóipari ágazatok súlya. Jász-Nagykun-Szolnok
Heves
2010 óta Budapest pozíciója gyengült, a fejlettségi rangsor élén álló megyék közül Győr- Tolna
Moson-Soproné, Fejéré és Vasé számottevően erősödött, Komárom-Esztergomé alig válto- Borsod-Abaúj-Zemplén
Vas
zott. A közepesen fejlett – és 2012 óta szintén járműipari központtá váló – Bács-Kiskuné, Fejér
valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyéé is erősödött. A rangsor végén Nógrád megye Komárom-Esztergom
Győr-Moson-Sopron
lemaradása tovább nőtt, nemcsak az országos átlaghoz, hanem a közvetlenül előtte álló 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100%
Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyéhez képest is. Szolgáltatások Ipar Építőipar Mezőgazdaság
* Előzetes adatok.

2.8. VÁLLALKOZÁSOK
2
2.8. Vállalkozások 2.50. Ezer lakosra jutó termelő ágakba sorolt működő vállalkozások, 2016
2016-ban a működő vállalkozások több mint felének a fővárosban (28%), illetve

megyei jogú városban (23%) volt a székhelye. A legalább 250 főt foglalkoztató
vállalkozások esetében a tendencia még erőteljesebb: 64%-uk ezeken a települése-
ken koncentrálódott. Az országrészek közötti különbségek is meghatározóak: a működő
vállalkozások ezer lakosra jutó száma a nyugati és a középső térségekben jellemzően maga-
sabb, keleten – különösen az ország északi és keleti peremvidékein, de a közép-tiszai térség-
ben is – alacsonyabb volt. A termelő (mezőgazdasági, ipari és építőipari) vállalkozások 36%-a
található Budapesten és a megyei jogú városokban, az országrészek közötti differenciálódásuk
azonban szembetűnő. Az ezer lakosra vetített termelő vállalkozások száma leginkább a nyu-
gat- és az észak-dunántúli járásokban, valamint az ország középső vonalán magas, északon,
illetve a Tisza középső és felsőbb térségeiben rendkívül alacsony.
2016 végén a külföldiközvetlentőke-befektetések mintegy héttizede Budapesten (48%),
Győr-Moson-Sopron (13%), illetve Pest (8,8%) megyében összpontosult, és ezekben a térsé- Darab
6 – 11
gekben is néhány nagyvállalat a meghatározó. Az egy lakosra jutó külföldi tőke Győr-
12 – 13
Moson-Sopron megyében és a fővárosban volt a legmagasabb, az országos átlag egyaránt 14 – 15
2,7-szerese. Az országos átlagot ezen kívül csak Komárom-Esztergom és Fejér megye muta- 16 – 17
tója haladta meg, ugyanakkor Békés és Somogy megyéé mindössze egytizedét érte el. 18 – 24
2.49. Ezer lakosra jutó működő vállalkozás, 2016 2.51. Egy lakosra jutó külföldi befektetés, 2016
Darab Ezer forint/fő

17 – 40 241 – 366
41 – 47 367 – 785
48 – 57 786 – 1 073
58 – 75 1 074 – 2 374
76 – 273 2 375 – 6 575
TÉR-KÉP, 2017 37
2.9. Beruházás 2.53. A gazdasági szervezetek beruházásainak megoszlása gazdálkodási forma

szerint, 2017*
A nemzetgazdasági beruházások volumene – hétévi csökkenést és stagnálást köve-
Heves
tően – 2013–2015 között emelkedett. A bővüléshez a globális válság utáni kedve- Komárom-Esztergom
zőbb gazdasági kilátások, az uniós források fokozódó felhasználása és a vállalkozá- Győr-Moson-Sopron
sok finanszírozási költségeinek mérséklődése is hozzájárult. 2015 végére azonban az uniós Pest
Bács-Kiskun
támogatásokból finanszírozott fejlesztések többsége befejeződött, és 2016-ban a beruházások Veszprém
volumene 13%-kal visszaesett. A 2014–2020-as uniós költségvetésben rendelkezésre álló Tolna
Vas
újabb források, a vállalkozások kapacitásbővítése, a lakás- és egyéb ingatlanberuházások 2017 Hajdú-Bihar
folyamán a beruházási aktivitás jelentős élénkülését eredményezték, 23%-kal növelve a beru- Borsod-Abaúj-Zemplén
Nógrád
házások volumenét. Fejér
A beruházások megvalósulásának helye szerint 2017-ben a gazdasági szervezetek a fővá- Somogy
rosban és 13 megyében többet fordítottak fejlesztésekre, mint egy évvel korábban. A Dunától Csongrád
keletre fekvő országrészben – Nógrád megye kivételével – mindenhol nőtt a beruházások Békés
Zala
volumene (országosan is legnagyobb mértékben négy alföldi megyében), miközben a Baranya
Dunántúlon öt megyében is csökkenést mértünk. Ezzel a keleti országrész beruházásokon Budapest
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %
belüli súlya kismértékben emelkedett, köszönhetően elsősorban az itt megvalósult uniós for- Vállalkozások Költségvetési szervek Nonprofit szervezetek
rású (pl. közlekedési infrastruktúra) állami fejlesztéseknek. A beruházások legnagyobb, * Előzetes adatok.
A vállalkozások adatai az állami tulajdonú, kormányzati szektorba tartozó vállalkozásokat is tartalmazzák.
21%-os visszaesése Nógrád megyében következett be.
2.52. A gazdasági szervezetek egy lakosra jutó beruházási teljesítményértéke és 2.54. A gazdasági szervezetek beruházásainak megoszlása anyagi-műszaki összetétel
a beruházások megoszlása a nemzetgazdasági ágak főbb csoportjai szerint, 2017* szerint, 2017*
Mezőgazdaság Somogy
Ipar, építőipar Hajdú-Bihar
Szolgáltatások Tolna
Csongrád
Nógrád
Pest
Zala
Budapest
Baranya
Veszprém
Békés
Heves
Győr-Moson-Sopron
Fejér
Bács-Kiskun
Ezer forint/fő Vas
260 – 326 Komárom-Esztergom
327 – 500 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100%
501 – 531
Épület, egyéb építmény Gép, berendezés és jármű Egyéb
532 – 627 * Előzetes adatok.
* Előzetes adatok. 628 – 918 Az egyéb beruházás a mezőgazdasági célú, állatokkal, ültetvényekkel, földdel kapcsolatos beruházásokat tartalmazza.

2.10. KUTATÁS-FEJLESZTÉS
2
2.10. Kutatás-fejlesztés 2.56. A kutatás-fejlesztési ráfordítások egy lakosra jutó értéke és a K+F-költségek
megoszlása a kutatás-fejlesztési tevékenység típusai szerint, 2017
Magyarországon kutatatás-fejlesztésre 517 milliárd forintot fordítottak
Alapkutatás
2017-ben, folyó áron számítva 21%-kal többet, mint 2016-ban, a ráfordítások
Alkalmazott kutatás
GDP-hez viszonyított aránya pedig 1,35%-ra nőtt. A jelentős mértékű bővülés Kísérleti fejlesztés
hátterében döntően az állami költségvetésből 2016 végén kiutalt pályázati összegek
2017-ben történt felhasználása állt. Vas megye kivételével (ahol kismértékű csökkenést
regisztráltunk) minden megyében és a fővárosban is többet költöttek kutatás-fejlesztésre,
mint egy évvel korábban. Országos átlagot meghaladó mértékű növekedés többségében a
kutatás-fejlesztés tekintetében kis súlyúnak számító megyékben, a K+F-ráfordításokat
nagyobb mértékben felhasználó megyék közül pedig Pest, Veszprém, Győr-Moson-
Sopron és Csongrád megyében következett be.
A hazai K+F-tevékenység továbbra is fővároscentrikus: 2017-ben Budapesten műkö-
dött az ország 3109 kutató-fejlesztő helyének 43%-a, ahol a kutatással foglalkozók 54%-a
dolgozott, és itt használták fel a – területre bontható – K+F-ráfordítások több mint Ezer forint/fő
4,8 – 8,4
háromötödét. A fővárosban kutatás-fejlesztésre (előzetes GDP-adatokkal számolva) 8,5 – 13,9
a GDP 2,13%-át fordították 2016-ban. Ez az arány csak Csongrád (1,93%), Veszprém 14,0 – 23,4
(1,92%) és Hajdú-Bihar megyében (1,80%) közelítette meg a fővárosit. A többi megyé- 23,5 – 40,7
ben a GDP kevesebb mint 1,0%-át költötték kutatás-fejlesztésre. 40,8 – 181,5
2.55. Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában, 2016* 2.57. A kutatás-fejlesztési ráfordítások megoszlása források szerint, 2017
Budapest Komárom-Esztergom
Csongrád Vas
Veszprém Bács-Kiskun
Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok
Vas Nógrád
Győr-Moson-Sopron Borsod-Abaúj-Zemplén
Bács-Kiskun Somogy
Baranya Budapest
Fejér Fejér
Nógrád Békés
Pest Tolna
Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg
Heves Pest
Komárom-Esztergom Hajdú-Bihar
Borsod-Abaúj-Zemplén Heves
Somogy Veszprém
Szabolcs-Szatmár-Bereg Zala
Győr-Moson-Sopron
Tolna
Csongrád
Békés
Baranya
Zala
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %
0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 %
* Előzetes GDP-adatokkal számolva. Vállalkozások Államháztartás Nonprofit Külföld
TÉR-KÉP, 2017 39
2.11. Mezőgazdaság 2.59. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátás alapáron, 2017*
2017-ben a szélsőséges időjárás és a csapadékszegény nyár visszavetette a mező-
gazdaság teljesítményét, ami elsősorban az őszi betakarítású szántóföldi növények- Dél-Alföld
nek a rekordnak számító 2016-os évtől elmaradó terméseredményeiben mutatko-
zott meg. 2017-ben a nemzetgazdasági beruházások 3,5%-át fordították a mező- Budapest és Pest
gazdaság fejlesztésére, a foglalkoztatottaknak pedig 5,0%-a dolgozott az agrárszektorban.
A mezőgazdaság 2016-ban a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 4,4%-át állította elő, Nyugat-Dunántúl
teljesítményének hattizede évek óta az alföldi és a dél-dunántúli megyékből származik.
2017-ben a 14 millió tonnás gabonatermés 63%-át közel azonos arányban a két alföldi és Észak-Alföld
a Dél-Dunántúl régióban takarították be. Búzát a legnagyobb mennyiségben a dél-alföldi,
kukoricát az észak-alföldi és a dél-dunántúli megyékben arattak le a táblákról. A napraforgó Dél-Dunántúl
termesztés az Észak-Alföldön a legjelentősebb, a repcéé pedig a Nyugat- és Dél-Dunántúlon,
illetve a Dél-Alföldön. Közép-Dunántúl
A 870 ezres szarvasmarha-állomány 43, a 2,9 millió sertés 53%-át, az 1,1 millió juh
kétharmadát és a 32 millió tyúknak közel felét az alföldi (nagyobbrészt észak-alföldi) gazda- Észak-Magyarország
ságokban tartották.
0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 550 ezer forint/hektár
2017-ben a gabonafélék és az ipari növények egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibo-
csátása a Dél-Dunántúlon, a kertészeti termékeké a Dél-Alföldön, a gyümölcsféléké Észak-
Növénytermesztési és kertészeti termékek Élő állatok és állati termékek Szolgáltatás és másodlagos tevékenység
Magyarországon volt a legnagyobb. A szarvasmarhák és a baromfik fajlagos kibocsátása a
Nyugat-Dunántúlon, a sertéseké a Dél-Dunántúlon haladta meg leginkább az átlagot.
* A mezőgazdasági számlarendszer adatai alapján.
2.58. A mezőgazdaság részesedése a megyék és főváros bruttó hozzáadott értékéből, 2.60. Egy hektár szántóföld átlagára, 2013–2017*
2016*
Békés
Somogy
Hajdú-Bihar
Bács-Kiskun
Csongrád
Baranya
Tolna
Zala
Heves
Veszprém
Vas
Komárom-Esztergom Ezer forint/hektár
Fejér 381 – 797
Borsod-Abaúj-Zemplén 798 – 950
Nógrád 951 – 1 094
Győr-Moson-Sopron 1 095 – 1 345
Pest 1 346 – 1 932
Budapest Nincs adat
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 %
* Előzetes adatok. * A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján a mezőgazdasági termelőiár-indexszel súlyozott 5 éves átlagár.

2.11. MEZŐGAZDASÁG
2
2.61. A mezőgazdasági terület aránya az összes földterületből és a fontosabb növények termésátlagának eltérése az országostól, 2017
Százalék (eltérés ±)
Búza
Kukorica
Napraforgó
28,4
4,1
Százalék
36,0 – 49,6
49,7 – 53,4
53,5 – 58,2
58,3 – 65,4
65,5 – 80,1
Nincs adat
TÉR-KÉP, 2017 41
2.12. Ipar, építőipar 2.63. Egy lakosra jutó ipari termelési érték megyénként, 2017*
Az ipar a bruttó hozzáadott érték 27%-át állította elő 2016-ban Magyarországon.
A 2016-ra rendelkezésre álló területi adatok szerint súlya Győr-Moson-Sopron,
Komárom-Esztergom, Fejér és Vas megyében volt a legnagyobb, Budapesten a
legkisebb.
A legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai alapján az ország ipari
termeléséhez Győr-Moson-Sopron megye és Budapest járult hozzá 2017-ben a legnagyobb
(12, illetve 10%-os) mértékben. Ugyanakkor termelésük volumene kisebb mértékben emel-
kedett a 2016. évihez képest, mint az országos átlag. A termelési volumen legnagyobb növe-
kedését (16%) Veszprém megyében mértük, de Zala, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg és
Jász-Nagykun-Szolnok megyében is 10% feletti volt a bővülés.
Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében az egy lakosra jutó ipari terme-
lési érték az országos 2,7-, illetve 2,6-szerese volt 2017-ben. A rangsor végén Baranya megye Ezer forint/fő
állt, ahol a mutató az országos mindössze 42%-át érte el. 1 274 – 1 522
A járási szintű székhely szerinti adatok alapján egy lakosra országosan 3 millió 363 ezer 1 523 – 2 091
forint ipari termelési érték jutott 2017-ben. A Dunántúl Balatontól északra fekvő része, a 2 092 – 3 433
3 434 – 4 661
Tabi, a Paksi és a Dunaújvárosi járások, Budapest egyes kerületei, Észak-Magyarország ipari
4 662 – 7 982
hagyományokkal rendelkező települései, az M5-ös autópálya mentén elhelyezkedő járások,
valamint Debrecen és Makó jelentik az ország ipari tengelyét. * A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai.
2.62. Az ipar részesedése a megyék és a főváros bruttó hozzáadott értékéből, 2016* 2.64. Egy lakosra jutó ipari termelési érték járásonként, 2017*
Győr-Moson-Sopron
Komárom-Esztergom
Fejér
Vas
Heves
Tolna
Veszprém
Bács-Kiskun
Zala
Pest
Nógrád
Csongrád
Ezer forint
Békés
15 – 502
Hajdú-Bihar
Baranya 503 – 944
Somogy 945 – 1 472
Budapest 1 473 – 3 113
0 10 20 30 40 50 60 % 3 114 – 49 505
* Előzetes adatok. * Az SBS (Structural Business Statistics) adatbázisból származó, székhely szerinti adatok.

2.12. IPAR, ÉPÍTŐIPAR
2
2.66. Az építőipar részesedése a megyék és a főváros bruttó hozzáadott értékéből,
Az építőipar a bruttó hozzáadott érték 3,7%-át állította elő 2016-ban. Ez a hozzájárulás
2016*
megyénként 3,3–5,4% között szóródott, Budapesten ennél alacsonyabb (2,4%) volt. Bács-Kiskun
Az építőipar teljesítményét és – a többi nemzetgazdasági ágénál nagyobb változásokat muta- Vas
Pest
tó – területi mintázatát alapvetően meghatározzák az állami megrendelések, a közműfejlesz- Zala
tések, a vállalati beruházások, valamint a háztartási szektor építései és azok időzítése. Hajdú-Bihar
Magyarországon az építőipari termelés volumene 2006–2012 között folyamatosan csökkent, Nógrád
Veszprém
majd a 2013–2015 közötti emelkedést az uniós forrásból finanszírozott fejlesztések kifutása Heves
miatt 2016-ban 18%-os visszaesés váltotta fel. 2017-ben az újabb források rendelkezésre Szabolcs-Szatmár-Bereg
állásával és a lakásépítések bővülésével 30%-kal emelkedett az építőipari termelés volumene. Tolna
Győr-Moson-Sopron
2017-ben az építőipari termelés 22%-a Budapesten, 12%-a Pest, 6,7%-a Győr-Moson- Csongrád
Sopron, 6,6%-a Hajdú-Bihar megyében valósult meg. A legkisebb részesedést (0,8%) Somogy
Nógrád megye érte el. Az egy lakosra jutó építőipari termelési érték Somogy (283 ezer Baranya
Komárom-Esztergom
forint) és Győr-Moson-Sopron megyében (273 ezer forint) volt a legmagasabb, míg Nógrád Fejér
megyében a legalacsonyabb (82 ezer forint), az országos átlag 42%-a. Jász-Nagykun-Szolnok
Az építőipari termelés ágazatonkénti megoszlása megyénként jelentősen eltér. Országosan Borsod-Abaúj-Zemplén
Békés
a speciális szaképítés tette ki a termelési érték 37, az épületek építése 30%-át, az egyéb épít- Budapest
mények építése pedig csaknem harmadát. 0 1 2 3 4 5 6%
* Előzetes adatok.
2.65. Az export aránya az ipari értékesítésből, 2017* 2.67. Egy lakosra jutó építőipari termelési érték és a termelés megoszlása
ágazatonként, 2017*
Épületek építése
Egyéb építmények építése
Speciális szaképítés
Százalék Ezer forint/fő

37,6 – 51,2 82 – 144
51,3 – 71,7 145 – 169
71,8 – 80,9 170 – 186
81,0 – 84,3 187 – 216
84,4 – 88,3 217 – 283
* Az egy lakosra jutó termelési érték kiszámítása az építőipari és nem építőipar szervezetek együttes termelési értéke, az ágazat szerinti megoszlás
* A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai. az építőipari szervezetek termelési értéke alapján történt.
TÉR-KÉP, 2017 43
2.13. Kiskereskedelmi forgalom, turizmus 2.69. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás részesedése a megyék és a főváros
bruttó hozzáadott értékéből, 2016*
Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom 2013 óta tartó növekedése 2017-ben
tovább folytatódott: a forgalom volumene egy év alatt 5,3%-kal emelkedett. Somogy
Zala
Az eladások növekedési üteme a leginkább Pest régióban és Nyugat-Dunántúlon, Veszprém
a legkevésbé Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön élénkült, ezzel együtt a növekedés Heves
Vas
mögött 2017-ben nem húzódtak jelentős régiós különbségek. A kiskereskedelmi üzletek egy Nógrád
lakosra vetített forgalma 2017-ben átlagosan 1 millió 68 ezer forint volt. Budapest és Pest Budapest
régióban, Nyugat-Dunántúlon és Közép-Dunántúlon meghaladta az egymillió, Észak- Békés
Hajdú-Bihar
Alföldön és Észak-Magyarországon nem érte el a 820 ezer forintot. Baranya
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás GDP-n belüli súlya az előző évekhez hasonlóan Csongrád
a Balaton-parti megyékben (3,0–3,7%), valamint Hevesben (2,5%) volt a legnagyobb. Borsod-Abaúj-Zemplén
A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának évek óta tartó és egyre gyorsuló ütemű Jász-Nagykun-Szolnok
Bács-Kiskun
növekedése 2017-ben is folytatódott. A vendégek száma 6,9, a vendégéjszakáké 7,7%-kal Pest
haladta meg a 2016. évit, a 2010. évit pedig 59, illetve 52%-kal. A turizmus kiemelt célpont- Győr-Moson-Sopron
Tolna
ja továbbra is Budapest és a Balaton, ahol a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak Komárom-Esztergom
harmadát, illetve ötödét töltötték el 2017-ben. Míg a belföldivendég-éjszakák legnagyobb Fejér
arányban a Balaton térségéhez kötődtek, addig a külföldivendég-éjszakák hattizedét a főváros 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 %
kereskedelmi szálláshelyein regisztrálták. * Előzetes adatok.
2.68. A kereskedelem, gépjárműjavítás részesedése a megyék és a főváros bruttó 2.70. Egy vendégéjszakára jutó bruttó árbevétel a kereskedelmi szálláshelyeken, 2017
hozzáadott értékéből, 2016*
Pest
Budapest
Csongrád
Bács-Kiskun
Nógrád
Hajdú-Bihar
Baranya
Veszprém
Békés
Zala
Somogy
Fejér
Komárom-Esztergom
Heves Forint
Tolna 0 – 7 039
Borsod-Abaúj-Zemplén 7 040 – 10 637
Vas
Győr-Moson-Sopron 10 638 – 12 929
12 930 – 17 131
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20%
17 132 – 430 556
* Előzetes adatok.

2.13. KISKERESKEDELMI FORGALOM, TURIZMUS
2
2.71. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma és a legnagyobb forgalmat lebonyolító 10 település, 2017
Eger
Győr Hajdúszoboszló
Bük
Sárvár Budapest
Siófok
Balatonfüred
Vendégéjszaka (település)
10 000 000
Hévíz
5 000 000
Zalakaros
1 000 000
100 000
Vendégéjszaka (járás)
0 – 8 342
8 343 – 21 737
21 738 – 60 974
60 975 – 184 678
184 679 – 2 199 970
TÉR-KÉP, 2017 45
2.14. Közlekedési hálózatok 2.73. A járásközpontok közúti elérhetősége, 2016*

2017-ben a vasúttársaságok 7441 kilométer hosszúságú vasúthálózatot üzemel-
tettek vagy tartottak fenn üzemeltetésre képes állapotban. A többvágányú sza-
kaszok aránya 16, a villamosítottaké 41%. Vas és Pest megye, a főváros, valamint
Győr-Moson-Sopron megye vonalainak nagy többsége felsővezetékkel ellátott,
Nógrád megyében ugyanakkor nincs villamosított szakasz, arányuk Csongrád és Hajdú-
Bihar megyékben is csak 14–16% körül alakult. A legsűrűbb vasúthálózattal a főváros után
Fejér és Komárom-Esztergom megye rendelkezik, míg a száz négyzetkilométerre jutó
vasútvonalak hossza Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megyében a legrövidebb.
2017-ben az országos közutak hossza 32 ezer, a helyieké 179 ezer kilométer volt.
Az országos közutak sűrűsége Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb, az Alföld középső és déli
térségeiben a legalacsonyabb. A gyorsforgalmi és elsőrendű főutak aránya országosan 11%-ot
tett ki, Békés megyében volt a legkisebb, mindössze 5,5%. Az autópálya- és autóút-építések
ellenére továbbra is vannak olyan megyék, ahol nincs gyorsforgalmi út, illetve a megyeszék- Perc
helyek mintegy harmada nem rendelkezik közvetlenül ilyen kapcsolattal. A járásközpontok Járásközpont
1– 9
közúti megközelítése többnyire fél óránál rövidebb a járásukba tartozó településekről.
10 – 19
A járásközponttól legalább félórás megközelítési idejű települések közül a legtöbb időt 20 – 29
Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg 30 – 60
és Nógrád megyében veszi igénybe a központba történő utazás. * Adatok forrása: Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR).
2.72. A szállítás, raktározás gazdasági ág részesedése a megyék és a főváros bruttó 2.74. A legközelebbi gyorsforgalmi csomópont közúti elérhetőségi ideje, 2016*
hozzáadott értékéből, 2016*
Zala
Somogy
Budapest
Pest
Bács-Kiskun
Nógrád
Heves
Komárom-Esztergom
Csongrád
Vas
Veszprém
Hajdú-Bihar
Békés Perc
Fejér 0 – 14
Győr-Moson-Sopron
15 – 29
Tolna 30 – 44
Baranya 45 – 59
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 % 60 – 107
* Előzetes adatok. * Adatok forrása: Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR).

2.14. KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK
2
2.75. Magyarország főbb közlekedési hálózatai, 2018
Tengerszint feletti magasság, méter
Gönc Pálháza
1014
Sátoraljaújhely
Rudabánya Szendrő Záhony
Encs
Sárospatak Mándok
Putnok
Edelény Cigánd
Abaújszántó
Kazincbarcika Kisvárda
Szikszó Dombrád
Ózd Sajószentpéter Ajak
Sajóbábony Szerencs Nagyhalász
Miskolc Rakamaz Ibrány Vásárosnamény
Borsodnádasd Onga
Felsőzsolca Tokaj Kemecse Demecser Nyírmada
74 Balassagyarmat
Szécsény
Salgótarján Bélapátfalva
Alsózsolca Nyírtelek Baktalórántháza Fehérgyarmat
Tiszalök
Nyíregyháza Vaja
Bátonyterenye Pétervására Nyékládháza
Emőd Tiszavasvári Mátészalka
Tiszaújváros Máriapócs
Rétság Pásztó
Eger Polgár Hajdúnánás Nagyecsed
Nagykálló
Szob Csenger
Mosonmagyaróvár Mezőkövesd Újfehértó Nyírbátor
Nagymaros Verpelét Hajdúdorog
Vác
Gyöngyöspata Mezőkeresztes Mezőcsát Balkány
Esztergom Gyöngyös
Jánossomorja Visegrád Téglás
Győr Tát
Lébény Lábatlan Lőrinci Tiszacsege Nyíradony
Ács Komárom Nyergesújfalu Göd Őrbottyán Füzesabony Nyírlugos
Sopron Dorog Hajdúhadház
Tata Szentendre Dunakeszi Veresegyház Jászárokszállás Hajdúböszörmény
Fertőd Csorna Pomáz Gödöllő
Bábolna Piliscsaba Hatvan
Budakalász Aszód Heves Hajdúsámson
Pilisvörösvár Tiszafüred Balmazújváros
Fertőszentmiklós Kapuvár Pannonhalma Tatabánya Fót Tura
Zsámbék Kerepes Jászfényszaru
Tét Budakeszi Isaszeg Jászapáti Vámospércs
Budapest Kistarcsa Kisköre Hajdúszoboszló Debrecen
Beled Kisbér Oroszlány Bicske Biatorbágy Budaörs Pécel Jászberény Jászkisér Abádszalók
Nádudvar
Csepreg Répcelak Törökbálint Maglód
Diósd Sülysáp
Bük Nagykáta Derecske
Kőszeg
Mór Halásztelek Gyál Vecsés Gyömrő Püspökladány Kaba
Létavértes
Csákvár Kunhegyes
Martonvásár Érd Dunaharaszti Üllő Monor Tápiószele
Szigetszentmiklós Besenyszög
Bodajk
Pápa Százhalombatta Tököl Szigethalom Ócsa Pilis
Fegyvernek Karcag Berettyóújfalu
Zirc Újszász Kenderes
Dunavarsány
Vép Sárvár Celldömölk Várpalota Újhartyán
Szombathely Velence Ercsi Albertirsa Kisújszállás
Herend Gárdony Törökszentmiklós
Székesfehérvár Ráckeve Dabas Cegléd Abony
Pusztaszabolcs Biharkeresztes
Berhida Adony Szolnok Füzesgyarmat
Jánosháza Veszprém Örkény
Devecser Ajka Rákóczifalva Túrkeve
Körmend Balatonfűzfő Balatonkenese Szeghalom Komádi
Vasvár Lajosmizse Dévaványa
Balatonalmádi Polgárdi Rácalmás Nagykőrös
Aba Kunszentmiklós Martfű Mezőtúr
Sümeg
Dunaújváros Tiszakécske Körösladány
Szentgotthárd Zalaszentgrót Balatonfüred Kerekegyháza Tiszaföldvár
Tapolca Enying Kecskemét
Siófok Dunavecse Gyomaendrőd Vésztő
Zalalövő Sárbogárd Szabadszállás
Badacsonytomaj Zamárdi Szarvas
Őriszentpéter Zalaegerszeg Hévíz Balatonföldvár Solt Mezőberény
Keszthely Kunszentmárton
Dunaföldvár Békés Sarkad
Balatonlelle Izsák
Balatonboglár Simontornya
Csongrád Kondoros
Fonyód Tab
Pacsa
Tamási Kiskunfélegyháza
Lengyeltóti Békéscsaba
Kiskőrös Szentes Gyula
Lenti Paks Csorvás
Zalakaros
Marcali Soltvadkert Orosháza Újkígyós Elek
Igal Gyönk Mindszent
Kalocsa Medgyesegyháza
Letenye Kecel Kistelek
Nagykanizsa Nagybajom
Kiskunmajsa Jelmagyarázat
Hajós Kiskunhalas Tótkomlós
Dombóvár
Tolna Sándorfalva Hódmezővásárhely Mezőkovácsháza
Mágocs Szekszárd Battonya
Kaposvár
Nagymányok Bonyhád Jánoshalma
Mezőhegyes Megyei jogú város, város
Csanádpalota
Csurgó Sásd Makó
Komló
Bátaszék
Nagyatád Kadarkút Mélykút
Tompa Mórahalom Szeged
Gyorsforgalmi út
Pécsvárad Baja
Bácsalmás Főút
Szigetvár Mohács
Kozármisleny
Szentlőrinc Pécs
Barcs Vasút
Bóly
Villány
Folyó
Sellye Harkány
Siklós
Tó
TÉR-KÉP, 2017 47
2.15. Személygépkocsi-állomány 2.77. A személygépkocsi-állomány átlagos kora, 2017

2017 végén a magánszemélyek 3,2 millió, ezer lakosra vetítve 323 személygépko-
csit üzemeltettek. A járművek területi eloszlása a fejlett tömegközlekedéssel ren-
delkező főváros kivételével nagyrészt a térség gazdasági fejlettségéhez, az ott élők
jövedelmi viszonyaihoz, de az Ausztriába és a fővárosba történő gyakoribb ingá-
záshoz is igazodott. A legjobban ellátott Balaton környéki, a nyugati határhoz közeli és a
budapesti agglomerációhoz tartozó, valamint a leghátrányosabb helyzetű északkelet-ma-
gyarországi járások között esetenként kétszeres különbségek is kialakultak.
2017 végén a természetes és a jogi személyek által üzemeltetett személygépkocsik átlagos
kora 14,1 év volt. A legfiatalabb járműveket – összefüggésben a vásárlóerővel – elsősorban a
fővárosban, valamint a nyugat-dunántúli járásokban élők használták. Ezekkel az átlagosan
10–12 éves személygépkocsikkal szemben a Dél-Alföld jelentős részén átlagosan 16–17
évesekkel közlekedtek. A 15 évesnél idősebb gépjárművek aránya Bács-Kiskun megyében
volt a legmagasabb, közel 44%.
2017-ben összesen 272 ezer – ezer lakosonként 28 – személygépkocsit helyeztek az Év
országban első alkalommal forgalomba. Népességarányosan azokban a fejlettebb nyugati 9,5 – 13,7
határszéli, Balaton környéki és középső térségekben több személygépkocsit, ahol nagyobb 13,8 – 14,6
a fizetőképes kereslet. Egyes fővárosi és főváros környéki járásokban 8–10-szerese volt az 14,7 – 15,2
ezer lakosra vetített személygépkocsi-állomány értéke, mint a másik szélső értéket képvi- 15,3 – 15,8
selő észak-magyarországi határ menti járásokban. 15,9 – 17,6
2.76. Természetes személy által üzemeltetett személygépkocsik ezer lakosra jutó 2.78. A Magyarországon első alkalommal üzembe helyezett személygépkocsik
száma, 2017 ezer lakosra jutó száma, 2016
Darab Darab
196 – 272 8 – 14
273 – 306 15 – 19
307 – 334 20 – 24
335 – 363 25 – 30
364 – 443 31 – 93

2.16. INFOKOMMUNIKÁCIÓS ELLÁTOTTSÁG
2
2.16. Infokommunikációs ellátottság 2.80. Száz háztartásra jutó mobiltelefon, 2016
Az információ, kommunikáció gazdasági ág 2016-ban a nemzetgazdasági bruttó Nyugat-Dunántúl
hozzáadott érték 5,0%-át állította elő, volumene az előző évhez képest 5,8%-kal
emelkedett. 2009 óta a szektor összteljesítményének több mint négyötöde a fővá-
Közép-Dunántúl
rosból és Pest megyéből származott.
Tovább folytatódott a hazai internetpiac évek óta tartó bővülése, amit nagymértékben
befolyásolt a 2000-es években megjelenő harmadik generációs (3G), majd 2012-ben a negye- Budapest és Pest
dik generációs (4G) technológiák térhódítása. 2017-ben az országban közel 9,5 millió inter-
net-előfizetést tartottak nyilván, számuk az elmúlt egy évtizedben folyamatosan, évente Észak-Alföld
átlagosan 18%-kal növekedett. Az okostelefonok megjelenésével egyre népszerűbbé vált a
mobilinternet, 2017-ben már az előfizetések 69%-át (6,5 millió), az internetszolgáltatások Dél-Alföld
nettó árbevételének pedig 45%-át adták. Ugyanakkor a vezetékes kábeltelevíziós inter-
net-előfizetések száma (1,4 millió) is nőtt, amihez nagyban hozzájárult a szolgáltatók által Észak-Magyarország
kínált komplex csomagok elterjedése. Ezzel párhuzamosan a hagyományos technológiák,
mint például a telefonhálózati xDSL-kapcsolatok fokozatosan visszaszorulnak. 2017-ben
Dél-Dunántúl
748 ezer xDSL-előfizetést tartottak nyilván, 3,4%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
2017-ben az ezer lakosra jutó internet-előfizetések száma (mobilinternet nélkül) kiemelke-
0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 darab
dett Budapesten, de meghaladta az országos átlagot (300) a nagyobb városok köré szerveződő
járásokban is, ugyanakkor egyes Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj- Saját okostelefon Egyéb mobiltelefon
Zemplén megyei járásokban a 160-at sem érte el.
2.79. Az információ, kommunikáció gazdasági ág részesedése a megyék és a főváros 2.81. Ezer lakosra jutó internet-előfizetések száma, 2017*
bruttó hozzáadott értékéből, 2016*
Budapest
Pest
Csongrád
Hajdú-Bihar
Baranya
Tolna
Veszprém
Zala
Győr-Moson-Sopron
Somogy
Fejér
Bács-Kiskun
Vas
Darab
Békés
Nógrád 96 – 210
Heves 211 – 245
Jász-Nagykun-Szolnok 246 – 274
Komárom-Esztergom 275 – 310
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 % 311 – 413
* Előzetes adatok. * Budapest kerületeire nincs adat. Budapest esetében a főváros egészére számított érték.
TÉR-KÉP, 2017 49
2.17. Szennyvízkezelés 2.83. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, 2017*

A másodlagos közműolló (a közüzemi ivóvíz- és szennyvízgyűjtő-hálózatba
bekapcsolt lakások arányának különbsége százalékpontban kifejezve) értéke
a 2000-es évektől változott jelentősen, 2001 és 2017 között 39,2-ről 13,8 száza-
lékpontra csökkent. A nagy vízhálózati fejlesztések korábban lezajlottak, a csatornaháló-
zati fejlesztések azonban 2000 után vettek lendületet. A közműolló értéke jól mutatja,
hogy az ország egyes területei között jelentős különbségek vannak a csatornázottságban,
az alacsony mutató a csatornázott lakások magas arányát jelzi. 2017-ben a régiókat tekint-
ve a közműolló értéke Budapesten volt a legalacsonyabb (4,2), Dél-Dunántúlon a legma-
gasabb (22,5). A szennyvízelvezetés helyzete a közüzemi szennyvízhálózatra kapcsolt
lakások arányát nézve Dél-Alföldön (72%) és Dél-Dunántúlon (73%), a megyék közül
Bács-Kiskunban (67%), Tolnában (69%), Békésben (71%) és Somogyban (72%) volt a
legkedvezőtlenebb. Százalék
A szennyvízkezelés célja a szennyezőanyagok minél nagyobb mértékű eltávolítása ter- 20,7 – 62,9
mészetes vizeink védelme érdekében. 2017-ben 538 millió m3 szennyvíz távozott a köz- 63,0 – 71,7
műves csatornahálózaton keresztül, ennek 2,7%-a került tisztítatlanul felszíni vizeinkbe, 71,8 – 80,2
legnagyobb arányban a fővárosban. Ez az arány valamivel (0,4 százalékponttal) kevesebb 80,3 – 89,8
89,9 – 96,1
az előző évinél, illetve több mint fele a 10 és közel ötöde a 20 évvel korábbinak.
* Budapest kerületeire nincs adat. Budapest esetében a főváros egészére számított érték.
2.82. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba és a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba 2.84. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózaton elvezetett szennyvíz megoszlása
bekapcsolt lakások arányának különbsége (másodlagos közműolló), 2017* tisztítási fokozatok szerint, 2017
Veszprém
Hajdú-Bihar
Fejér
Somogy
Zala
Komárom-Esztergom
Békés
Heves
Budapest
Vas
Pest
Csongrád
Nógrád
Baranya
Százalékpont Bács-Kiskun
2,1 – 6,0 Tolna
Győr-Moson-Sopron
6,1 – 12,4
12,5 – 20,0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %
20,1 – 29,6 III. tisztítási fokozattal is tisztított Biológiailag is tisztított
29,7 – 72,2 Csak mechanikailag tisztított Tisztítás nélkül elvezetett

2.18. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
2
2.18. Hulladékgazdálkodás 2.86. A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék egy főre jutó
Magyarországon 2014-től – a megelőző évek csökkenő tendenciáját követően –
mennyisége, 2017*
a gazdaság élénkülésével együtt járó fogyasztás növekedéséből adódóan emelkedett
a közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék mennyisége. 2017-ben
a 3 millió 54 ezer tonna elszállított hulladék 3,3%-kal haladta meg az előző évi és tizedével
a 2013. évi mennyiséget.
Az egy főre jutó elszállított települési hulladék 2017-ben 312 kg volt, a legtöbbet (500 kg
fölött) a nagyobb idegenforgalmú Balaton környéki járásokban, a legkevesebbet az északkeleti
térségekben gyűjtöttek össze.
A hulladékhasznosítási lehetőségeket befolyásolja az elkülönített gyűjtés, amelynek elter-
jedtségi aránya az ország egyes területein igen eltérő: az összes elszállított hulladékon belül
járásonként 0–36% között szóródott, átlagosan 11% volt. A Balaton parti városok (Siófok,
Fonyód) térségeiben, valamint a Gyulai, a Hajdúböszörményi és a Hajdúhadházi járásokban
Kilogramm/fő
az elkülönített gyűjtés részesedése 30% fölött alakult. 155 – 237
A hulladékkezelési módok közül – az évek óta jellemző csökkenés ellenére – a környezeti 238 – 269
szempontból legártalmasabb lerakás aránya volt a legmagasabb (60%). Hányada a fővárosban 270 – 310
jóval átlag alatti, mindössze 28%, ugyanakkor a megyék felében még 70% fölötti. Az anyagában 311 – 360
hasznosított hulladék mennyisége és részesedése is növekvő, 2017-ben ez utóbbi 24%-ot tett ki. 361 – 650
Energiahasznosítással és anélkül történő égetéssel a hulladék 16%-át ártalmatlanították. * Budapest kerületeire nincs adat. Budapest esetében a főváros egészére számított érték.
2.85. Hulladék hasznosítása, ártalmatlanítása, 2017 2.87. A közszolgáltatás keretében elszállított elkülönítetten gyűjtött települési
hulladék aránya, 2017*
Budapest
Pest
Győr-Moson-Sopron
Bács-Kiskun
Hajdú-Bihar
Csongrád
Fejér
Veszprém
Baranya
Somogy
Békés
Komárom-Esztergom
Heves
Vas
Zala Százalék
Tolna 0,0 – 4,2
Nógrád
0 100 200 300 400 500 600 700 ezer tonna 4,3 – 8,1
Anyagában hasznosított hulladék 8,2 – 10,4
Energiahasznosítással és anélkül történő égetéssel kezelt 10,5 – 15,4
Lerakással ártalmatlanított hulladék 15,5 – 35,8
TÉR-KÉP, 2017 51
2.19. Energiafelhasználás és 2.89. Egy háztartási fogyasztóra jutó vezetékesgáz-fogyasztás, 2017

ivóvízfogyasztás
2015-től a háztartások villamosenergia-felhasználása és gázfogyasztása lassú
növekedésnek indult. 2017-ben a háztartási fogyasztók átlagosan 2166 kWh
villamos energiát használtak fel, 45 kWh-val többet, mint egy évvel azelőtt.
Az egy háztartási fogyasztóra jutó átlagfogyasztás Pest és Győr-Moson-Sopron
megyében jóval magasabb, Borsod-Abaúj-Zemplénben és a Balaton környékén alacso-
nyabb volt az országos átlagnál.
2017-ben a települések 91%-ában volt elérhető a vezetékes földgázszolgáltatás, és a
lakások 73%-ában használtak a lakók gázt. A háztartások éves átlagos gázfogyasztása az
előző évinél 19%-kal több, 1131 m3 volt. A növekedés elsősorban az év eleji átlagosnál
hidegebb időjárásra vezethető vissza. Budapest néhány külső kerületében, Fejér, Komárom-
Esztergom és Pest megye számos járásában a felhasználás 1500 m3 felett alakult. A főváros
több belső kerületében, valamint az ország északkeleti és délnyugati határa menti területe-
in viszont az átlagosnál sokkal kevesebb vezetékes gáz fogyott. Köbméter/fogyasztó
Az ezredforduló óta Magyarországon a háztartások átlagos vízfogyasztása ötödével csök- 497 – 955
kent. A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások 2017. évi átlagos vízfogyasztása közel 956 – 1 090
81 m3 volt. Budapest vonzáskörzetében az átlagosnak akár 1,3–1,7-szeresét is elérte a lakos- 1 091 – 1 184
sági vízfelhasználás, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl egyes vidékein viszont háztartá- 1 185 – 1 328
1 329 – 2 047
sonként 60 m3-nél kevesebb vezetékes hálózaton szolgáltatott vizet fogyasztottak.
2.88. Egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-felhasználás, 2017 2.90. Egy közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakásra jutó ivóvízfogyasztás,
2017*
Köbméter/lakás
Kilowattóra/fogyasztó
48 – 63
1 415 – 1 925
64 – 70
1 926 – 2 082
71 – 77
2 083 – 2 281
78 – 90
2 282 – 2 475
91 – 141
2 476 – 3 310
* A közkifolyókon keresztül szolgáltatott ivóvízzel együtt. Budapest kerületeire nincs adat. Budapest esetében a főváros egészére számított érték.

2.20. TERMÉSZETI KÖRNYEZET
2
2.20. Természeti környezet 2.92. Erdőgazdálkodási célú terület rendeltetés szerint, 2017. január 1.*
Magyarország területének 22%-át foglalja el erdőgazdálkodási célú terület. Borsod-Abaúj-Zemplén
Somogy
Az 1,9 millió hektár faállománnyal borított erdőterület nagysága 2000 óta 131 ezer Bács-Kiskun
hektárral nőtt. A faállomány 90%-át lomblevelű, 10%-át tűlevelű fafajok alkotják. Pest
Az erdőterületek koncentráltan helyezkednek el az országban, az Északi- és a Dunántúli- Veszprém
középhegység erdősültsége az éghajlati adottságok következtében kiemelkedő. Zala
2017 elején az erdőterületek 56%-a állami, 43%-a magán-, 1,0%-a közösségi tulajdonban Baranya
Nógrád
volt. A magánerdő aránya Szabolcs-Szatmár-Beregben volt a legmagasabb: 72%. Az erdő sok- Vas
rétű funkciói közül országosan a legnagyobb területigényű a gazdasági és a védelmi funkció. Heves
Győr-Moson-Sopron
A főváros erdőterületei – az átlagtól eltérően – főleg védelmi és közjóléti szerepet töltenek be. Hajdú-Bihar
Az országban 2017-ben 308 országos jelentőségű védett természeti területet tartottak nyil- Tolna
ván, amelyek nagysága 849 ezer hektárt tett ki. Az érintett területek 15%-a volt fokozottan Komárom-Esztergom
Fejér
védett. A védelembe vett területek 57%-át 10 nemzeti park foglalta el. A nemzeti parkok Csongrád
legnagyobb kiterjedésű területei Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun Jász-Nagykun-Szolnok
Békés
megyék részei. Budapest
A Natura 2000 egy összefüggő ökológiai hálózat, az Európai Unió madárvédelmi (2009/147/ 0 50 000 100 000 150 000 200 000 250 000 hektár
EK) és élőhelyvédelmi (43/92/EGK) irányelve alapján kijelölt különleges madárvédelmi, illetve
Gazdasági rendeltetésű Védelmi rendeltetésű Közjóléti rendeltetésű Egyéb
különleges természetmegőrzési területeket foglalja magába. Magyarországon az érintett terüle-
ten 46 élőhelytípust, 36 növény-, 91 madár- és 105 egyéb állatfajt azonosítottak. * Forrás: NÉBIH, Erdészeti Igazgatóság.
2.91. Erdősültség és az erdők tulajdon szerinti megoszlása, 2017. január 1.* 2.93. Országos jelentőségű védett természeti területek aránya és megoszlása, 2017*
Állami Nemzeti park
Közösségi Tájvédelmi körzet
Magántulajdon Természetvédelmi terület
5,0 – 11,7 4,6 – 5,2
11,8 – 21,4 5,3 – 6,8
21,5 – 26,6 6,9 – 9,5
26,7 – 30,4 9,6 – 12,0
30,5 – 40,5 12,1 – 16,1
* Forrás: NÉBIH, Erdészeti Igazgatóság. * Forrás: Agrárminisztérium.
TÉR-KÉP, 2017 53
2.94. Natura 2000 területek
Különleges madárvédelmi területek

Különleges természetmegőrzési területek
Mindkettő

3
3. Kiemelt téma: A gyermekvállalás

területi különbségei . . . . . . . . . . . . . . 55
3.1. A születések száma és alakulása..........................................56
3.2. A szülőképes korú nők száma és termékenysége .........57
3.3. Házas és nem házas szülők gyermekvállalása ................58
3.4. Az anyák életkora és iskolázottsága...................................59
3.5. Az anyák és az apák életkora ................................................60
3.6. Gyermekek a családban .........................................................62
3.7. Terhességmegszakítások ......................................................63
3 A GYERMEKVÁLLALÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI
3.1. A születések száma és alakulása 3.2. A születések számának alakulása, 2007–2017

A fejlett országok többségéhez hasonlóan a gyermekvállalás Magyarországon sem
éri el a népesség utánpótlásához szükséges szintet. Hazánkban az 1970-es évtized
vége óta (évente 170-190 ezer között) ingadozva, de egyre mérséklődött a születé-
sek száma, 1998-ban már nem érte el a 100 ezret, majd 2011-ben történelmi mélypontra
esett, 88 ezer újszülöttel. 2014 óta a születések száma évi 91–93 ezer közötti.
Hazánkban 2017-ben 91 577 gyermek született, 6 ezerrel, 6,2%-kal kevesebb, mint tíz
évvel korábban. Az ország 197 járása közül 93-ban az országos átlagot meghaladó szüle-
tésszám-csökkenés történt 2007-hez képest, ugyanakkor 56 járásban emelkedett vagy stag-
nált a gyermekvállalások száma. 25%-ot meghaladó növekedés három járásunkat jellemezte,
mindhárom Borsod-Abaúj-Zemplén megyei. Az ország Dunától keletre eső területén jóval
több járásban emelkedett a születésszám, mint a nyugati országrészen. Három budapesti
kerületben (VI., XIII., XVII.) is emelkedett az élveszületések száma, a VI. kerületben a szü-
lőképes korú nők létszámcsökkenése ellenére. Három olyan megyénk van, amelynek vala- Százalék, 2007=100,0
64,2 – 85,4
mennyi járásában csökkenés következett be: Csongrád, Vas és Zala.
85,5 – 91,3
2017-ben a tíz évvel korábbinál 0,3 ezrelékponttal kevesebb, 9,4 élveszületés jutott átlago- 91,4 – 97,3
san ezer lakosra. Járási szinten a mutató értéke 6,1 (Pécsváradi járás) és 17 ezrelék (Szikszói 97,4 – 99,9
és Encsi járás) közötti volt, az ország Észak-Kelet és Dél-Nyugat megosztottsága a ráta 100,0 – 135,4
alapján is kitűnik.
3.1. A születésszám és a nyers termékenységi arányszám alakulása 3.3. A születések ezer lakosra jutó száma, 2017
Élveszületés, ezer Élveszületés/ezer lakos
100 10,0
95 9,5
90 9,0
85 8,5
80 8,0
75 7,5
70 7,0 Fő
6,1 – 8,1
0 0 8,2 – 8,8
8,9 – 9,4
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
9,5 – 10,2
Élveszületések száma Ezer lakosra 10,3 – 17,0

3.2. A SZÜLŐKÉPES KORÚ NŐK SZÁMA ÉS TERMÉKENYSÉGE
3
3.2. A szülőképes korú nők száma és 3.5. A szülőképes korú nők aránya a női népességből, 2017
termékenysége
A korábbi évtizedek alacsony születésszáma következtében a szülőképes korú (15–49
éves) nők létszáma is egyre fogy. 2017-ben hazánkban 2 millió 244 ezer nő (a teljes
női népesség 44%-a) tartozott ebbe a korosztályba, 160 ezerrel kevesebb, mint tíz
évvel korábban.
A propagatív korú női népesség gyermekvállalási gyakorisága 2011-ben volt a legalacso-
nyabb. Az elmúlt hat évben folyamatosan emelkedett, így a teljes termékenységi arányszám
száz nőre kifejezett értéke 2016-ban és 2017-ben is elérte a 149-et, ami azt jelenti, hogy száz
nő az élete folyamán 149 gyermeknek adna életet az adott év termékenységi szintje mellett. Ez
nemcsak hogy 26-tal több a mélypontot jelentő 2011. évinél, de 18-cal meghaladja a tíz évvel
korábbit is, 1996 óta pedig a legmagasabb érték. A 15–49 éves nők – és ezen belül főleg a fiata-
labbak – számának csökkenése azonban olyan mértékű volt, hogy az emelkedő termékenység
ellenére sem emelkedett a születések száma Magyarországon. Százalék
A tíz évvel korábbihoz képest növekvő születésszámú 53 járás közül 40-ben a termékeny 35,9 – 40,5
korú nők létszámcsökkenése ellenére jött világra több gyermek. Ugyanakkor a jelenség fordí- 40,6 – 42,4
tottja is megfigyelhető: 21 járásban a termékeny korú nők létszámának növekedése ellenére is 42,5 – 43,4
43,5 – 45,0
csökkent a születésszám. Utóbbi járások közül 15 Budapest valamely kerületét alkotja és 4 járás
45,1 – 53,8
a főváros agglomerációjához tartozik, mindössze a Csengeri (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
és a Pannonhalmi (Győr-Moson-Sopron megye) járás nem esik közel a fővároshoz.
3.4. A szülőképes korú nők száma és a női népességen belüli arányuk 3.6. A teljes termékenységi arányszám, 2017
Nők, ezer fő Nők aránya, %
2 500 46
2 400 45
2 300 44
2 200 43
2 100 42
2 000 41 Gyermek/100 nő
91 – 136
0 0 137 – 146
147 – 158
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
159 – 170
A 15–49 éves nők száma, január 1. A 15–49 éves nők női népességen belüli aránya, január 1. 171 – 250
TÉR-KÉP, 2017 57
3.3. Házas és nem házas szülők gyermek- 3.8. A házasságon kívül született gyermekek aránya, 2017
vállalása
2012 óta az elsőszülöttek valamivel több mint fele, 2017-ben 51%-a házasságon
kívül született. Napjainkban a házasságon kívüli szülöttek döntő hányada nem
egyedülálló anya gyermeke, hanem élettársi kapcsolatban élő pároké. Mivel a párok egy
része a gyermekük születését követően hivatalosan is összeköti az életét, a második, harma-
dik és további gyermekek kisebb hányada jön világra nem házas szülők gyermekeként.
A többedik szülötteket is figyelembe véve 2017-ben a gyermekek 45%-a született házassá-
gon kívül. Számuk az előző évhez, 2016-hoz viszonyítva 5,4%-kal csökkent, ugyanakkor a
házasságból születetteké 1,8%-kal emelkedett. 2017-ben járásonként a házasságon kívüli
születések aránya tág határok, 21 és 71% között mozgott, a főváros II., XI. és XII. kerüle- Százalék
21,2 – 38,9
tében volt a legalacsonyabb, az Ózdi, a Sellyei és az Encsi járásban a legmagasabb.
39,0 – 45,9
A házasságban élő nők termékenysége továbbra is meghaladja a nem házasokét: 46,0 – 52,1
2017-ben átlagosan ezer 15–49 éves házas nőre 62, ugyanannyi nem házasra 29 élveszületés 52,2 – 58,7
jutott. 58,8 – 71,0
3.7. Száz élveszületésből a házasságon kívüli élveszületések aránya az anya kora 3.9. Ezer 15–49 éves házas nőre jutó élveszületés, 2017
szerint
%
100
90
80
70
60
50
40
30
20
Fő
10 33,6 – 50,1
50,2 – 55,0
0
55,1 – 59,2
–14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45–
59,3 – 63,6
éves
1990 2000 2017 63,7 – 95,0

3.4. AZ ANYÁK ÉLETKORA ÉS ISKOLÁZOTTSÁGA
3
3.4. Az anyák életkora és iskolázottsága 3.11. Élveszületések az anya legmagasabb iskolai végzettsége szerint
Az 1990-es évektől az addigi fiatalkori gyermekvállalással szemben – a nyugat-eu-

rópai mintához hasonlóan – mind több nő, illetve pár halasztotta későbbi életkorá- Felsőfokú iskola
ra a gyermekvállalást. 1990 és 2011 között a szülő nők átlagos életkora 25,7 évről
30,0 évre, az első gyermekek esetében 23,0 évről 28,3 évre emelkedett. 2011-től
a folyamat jelentősen lelassult, 2017-ben az anyák átlagos életkora a gyermekük születésekor
országosan 30,3, az első gyermeknél pedig 28,6 év volt. Főleg a fővárosban jellemző a kései Középiskola
anyaság, mindössze 4 kerületben volt az elsőgyermekesek átlagéletkora fiatalabb 30 évesnél, a
keleti, északkeleti országrészben viszont gyakoribb, hogy az elsőszülötteket fiatalon, 22–26
évesen vállalják.
Szakmunkásképző, szakiskola
A gyermekvállalás időzítését befolyásolja, hogy a nők hány éves korukig folytatják tanulmá-
nyaikat. A népesség egyre kisebb hányadát jelentő, alapfokú vagy alacsonyabb végzettségű nők
termékenysége a fiatalabb korcsoportokban magasabb, az érettségivel vagy felsőfokú végzett-
séggel rendelkező nőké később, a tanulmányaik befejezését követően nő. 2017-ben a gyerme- 8 osztály vagy annál alacsonyabb
kek 20%-át 8 vagy annál kevesebb osztályt végzett anyák hozták világra, az újszülöttek
33%-ának édesanyja érettségizett, és 33%-uké felsőfokú végzettségű. Járásonként tekintve a
0 5 10 15 20 25 30 35
felsőfokú végzettségű szülő nők aránya követi az iskolai végzettség szerinti részesedésük min- ezer élveszületés
tázatát. Budapest kerületeiben az élveszülöttek 37–77%-ának édesanyja diplomás, viszont
2007 2017
– főleg a keleti országrészen található – 75 járásban kevesebb mint 20%-uknak.
3.10. Az anyák átlagos életkora első gyermekük születésekor, 2017 3.12. A felsőfokú végzettséggel rendelkező anyák aránya, 2017
Év Százalék
22,8 – 25,9 5,6 – 14,7
26,0 – 27,2 14,8 – 20,9
27,3 – 28,2 21,0 – 27,8
28,3 – 29,6 27,9 – 37,8
29,7 – 33,2 37,9 – 77,4
TÉR-KÉP, 2017 59
3.5. Az anyák és az apák életkora

3.13a. Az anyák és az apák életkora a gyermek születésekor, 1987
Élveszületés
1300
1200
1100
1000
900
800
700
600
500
47
400 43
39 v
é
300 35 a,
kor
31 et
200 a él
27 ny
23 aza
100
19
0 15
15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59
az apa életkora, év
15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49

3.5. AZ ANYÁK ÉS AZ APÁK ÉLETKORA
3
3.13b. Az anyák és az apák életkora a gyermek születésekor, 2017
Élveszületés
1300
1200
1100
1000
900
800
700
600
500
47
400 43
39 v
é
300 35 a,
kor
31 et
200 a él
27 ny
23 aza
100
19
0 15
15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59
az apa életkora, év
15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49
TÉR-KÉP, 2017 61
3.6. Gyermekek a családban 3.14. A száz családra jutó 18 évesnél fiatalabb gyermekek száma, 2016
A 2016. évi mikrocenzus időpontjában hazánkban 1 millió 716 ezer családban, a

családok 63%-ában élt gyermek. A felvétel során gyermeknek tekintettünk min-
den olyan személyt, aki egyik vagy mindkét szülőjével élt, ha nem alkotott önálló
családot, függetlenül az életkorától, a családi állapotától, és attól, hogy van-e saját
megélhetési forrása. A szülőkkel élő, gyermek státuszú személyek 21%-a már elmúlt
24 éves, azonban 59%-uk, 1 millió 648 ezer gyermek még nem töltötte be 18. életévét.
A családok 37%-ában, 1 millió 10 ezer családban nevelkedtek 18 év alatti gyermekek. Ezek
54%-a egy–, 34%-a kétgyermekes, és 12%-a három– vagy többgyermekes nagycsalád volt.
Közel 200 ezer családban a szülő egyedül nevelte a kiskorú gyermekét, illetve gyermekeit.
Országos szinten száz családra átlagosan 60 fő 18 évesnél fiatalabb gyermek jutott.
Kiemelkedő volt a mutató értéke Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye több járásában, Hajdúhadház, Heves, Kunhegyes térségében, valamint több,
Budapest vonzáskörzetéhez tartozó Pest megyei járásban. A fővárosi kerületek közül Fő
Budapest XII. kerületében volt a legtöbb (70) az átlagos gyermekszám. 35 – 52
Az átlagosnál lényegesen kevesebb a száz családra jutó kiskorú gyermekek száma a nyu- 53 – 56
gati országrész több járásában és egyes dél-alföldi térségekben, valamint több fővárosi kerü- 57 – 59
letben, de ide tartozik szinte szigetszerűen kiemelkedve észak-keleten Pétervására és 60 – 66
67 – 99
Bélapátfalva térsége is.

3.7. TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK
3
3.7. Terhességmegszakítások 3.16. Ezer 15–49 éves nőre jutó terhességmegszakítás, 2017
A terhességmegszakítások száma az 1960-as évek végén volt a legmagasabb, több

mint 200 ezer beavatkozással. Ebben az időszakban évente ezer termékeny korú
nő közül mintegy 80 esett át ilyen jellegű műtéten, és száz élveszületésre több
mint 130 művi abortusz jutott. Az 1974. év fordulatot jelentett, ekkortól a terhes-
ségmegszakítások száma (102 ezer) már nem érte el az élveszületésekét (186 ezer), és ettől
az évtől a teljes terhességmegszakítási arányszám3 is egyértelműen visszaesett, bár a száz
nőre jutó abortuszgyakoriság még két évtizeden át száz fölött maradt, és a mutató értéke
csak a kilencvenes évek második felétől javult tartósan.
Az elmúlt két évtizedben a terhességmegszakítások száma a születésekénél nagyobb
mértékben csökkent. A 2017. évi 28,5 ezer művi beavatkozás azt jelenti, hogy száz élveszü-
letésre 31 abortusz jutott, ami az utóbbi hat évtized legalacsonyabb értéke. A mutató az
ország északkeleti és délnyugati részén haladta meg az átlagot, a legalacsonyabb értékek
több fővárosi kerülettel együtt Északnyugat-Magyarország térségét jellemezték. Eset
4,3 – 9,0
9,1 – 12,2
12,3 – 14,7
14,8 – 19,7
3
A teljes terhességmegszakítási arányszám azt fejezi ki, hogy a vizsgált év életkor szerinti gyakoriságai
19,8 – 32,2
mellett ezer nő hány terhességmegszakításon esne át élete folyamán.
3.15. A teljes termékenységi és a teljes terhességmegszakítási arányszám 3.17. Száz élveszületésre jutó terhességmegszakítás, 2017
Száz nőre
300
250
200
150
100
50
Eset
11 – 22
0
23 – 30
1960
1965
1970
1975
1980
1985
1990
1995
2000
2005
2010
2015
2017
31 – 36
37 – 43
Teljes termékenységi arányszám Teljes művi vetélési arányszám 44 – 66
TÉR-KÉP, 2017 63
4
4. Kiemelt térség: A munkaerőpiaci

körzetek jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . 65
4.1. A munkaerőpiaci körzetek lehatárolása . . . . . . . . . . . . . 66
4.2. Demográfiai jellemzők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
4.3. Foglalkoztatottság és ingázás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
4.4. Nyilvántartott álláskeresők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
4.5. Személyi jövedelemadó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73
4.6. Működő vállalkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74

4 KIEMELT TÉRSÉG: A MUNKAERŐPIACI KÖRZETEK JELLEMZŐI
4.1. A munkaerőpiaci körzetek lehatárolása

4.1. A települések közötti ingázási kapcsolatok, 2011*
Legerősebb kapcsolat
Második legerősebb kapcsolat
Harmadik legerősebb kapcsolat
* Az ingázási kapcsolatoknál a helyben foglalkoztatást is figyelembe vettük, így azoknál a településeknél, ahol nem jelenik meg a legerősebb kapcsolat, a település legerősebb kapcsolatát önmaga jelenti.

4.1. A MUNKAERŐPIACI KÖRZETEK LEHATÁROLÁSA
4
4.2. Az ingázók aránya a foglalkoztatottakon belül*
A technológia (elsősorban a közlekedés) fejlődésével lehetővé vált, hogy a foglal- %
koztatottak a lakóhelyüktől eltérő településen vállaljanak munkát, és oda naponta 40
– esetleg 2–3 naponta – ingázzanak. Ez a települések között intenzív kapcsolatokat
eredményezett, különösen azokban a térségekben, ahol van meghatározó központi 35
település, olyan foglalkoztatási centrum, amelynek munkaerőpiaca vonzó lehetőségeket kínál
a környező, esetenként a távolabbi településeken élők számára is. Az így kialakuló munkaerő- 30
piaci körzetek azonosítása, sajátosságaik feltárása foglalkoztatás- és közlekedéspolitikai 25
szempontból egyaránt lényeges. Ez is magyarázza, hogy az elmúlt években számos kísérlet
történt Magyarország munkaerőpiaci körzeteinek lehatárolására. A Központi Statisztikai 20
Hivatal 2013-ban csatlakozott ahhoz az uniós munkacsoporthoz, amely a munkaerőpiaci
körzetek kialakításának tagországi lehetőségeit egységes módszertan szerint vizsgálta, és ez 15
alapján – a Debreceni Egyetem kutatóival együttműködve – 2017-re elvégezte Magyarország 10
munkaerőpiaci körzeteinek lehatárolását.
A foglalkoztatásról és az ingázásról települési szinten a tízévenként végrehajtott népszám- 5
lálások szolgálnak átfogó információkkal, így a munkaerőpiaci körzetek lehatárolása a leg-
utóbbi, 2011. évi cenzus adatai alapján történt. A térfelosztást végző program ennek az 0
1990 2001 2011 2016
adatforrásnak a felhasználásával alakította ki a munkaerőpiaci körzeteket, úgy, hogy azok
minél zártabb foglalkoztatási egységek legyenek. Egy körzet annál zártabb, minél kevesebb * Az 1990., a 2001. és a 2011. évek adata népszámlálásból, a 2016. évé mikrocenzusból származik.
ingázási kapcsolata van más körzetekkel, vagyis az ott élőknek csak viszonylag kis része
(a lehatárolás módszertana szerint legfeljebb 24%-a) jár más munkaerőpiaci körzetbe dolgoz-
ni, és a kívülről történő bejárás sem jellemző (az ott dolgozók legfeljebb 24%-a érkezhet a
4.3. A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitás szerint
munkaerőpiaci körzeten kívülről).
Millió fő
Magyarország településeit az algoritmus 84 munkaerőpiaci körzetbe sorolta, amelyek arról
8
a településről kapták a nevüket, ahol a 2011. évi népszámláláskor a legtöbb foglalkoztatott
dolgozott.4 7
A lehatárolás alapját jelentő népszámlálási adatfelvétel óta Magyarországon folytatódtak az
elmúlt évtizedek demográfiai folyamatai (pl. a népességfogyás és az idősödő korszerkezet), 6
amelyek a legtöbb körzetben csökkentették a foglalkoztatás fő bázisának számító munkavál-
5
lalási korú népességet. Ezzel egyidejűleg azonban jelentősen bővült a foglalkoztatás, a mun-
kanélküliségi ráta pedig rekord alacsony szintre süllyedt. Arra, hogy a 2011. évi népszámlálás 4
óta történt demográfiai és munkaerőpiaci változások hogyan befolyásolták a települések
közötti kapcsolatokat, módosították-e a foglalkoztatási körzetek rendszerét, csak a következő, 3
2021. évi népszámlálás adatainak ismeretében adható teljes körű válasz. Jelen fejezet célja,
2
hogy a népességváltozás területi folyamatainak vizsgálatával, valamint a munkaerőpiachoz
kapcsolódó, lehetőség szerint települési szinten is rendelkezésre álló, legfrissebb adatoknak a 1
felhasználásával bemutassa a munkaerőpiaci körzetek aktuális helyzetét és a körzetek közöt-
ti különbségeket. 0
4
A munkaerőpiaci körzetek kialakításának módszertani hátterét, illetve a lehatárolás eredményét a Munkaerőpiaci körzetek 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Magyarországon című kiadványunkban részletesen ismertettük. Foglalkoztatott Munkanélküli Gazdaságilag nem aktív
TÉR-KÉP, 2017 67
4.4. Munkaerőpiaci körzetek Magyarországon*
Sátor-
aljaújhelyi
Kazinc-
barcikai Sárospataki Kisvárdai
Vásáros-
Ózdi Szerencsi naményi
Miskolci Fehérgyarmati
Salgótarjáni Nyíregyházi
Balassagyarmati Tisza-
Egri vasvári
Moson- Mátészalkai
Hajdú-
magyaróvári nánási
Gyöngyösi Mezőkövesdi Nyírbátori
Hajdúböször-
Esztergomi ményi
Soproni Győri Tatabányai

Tiszafüredi
Jászberényi Debreceni
Pápai Móri Kisúj- Karcagi

Celldö- Budapesti szállási Püspök-
Sárvári mölki ladányi
Szombathelyi Törökszent-
miklósi Berettyóújfalui
Ajkai Veszprémi Szolnoki
Székesfehérvári Mezőtúri Szeghalmi
Szent- Duna-
gotthárdi újvárosi
Tapolcai Kecskeméti
Zalaegerszegi Szarvasi Gyulai
Keszthelyi Siófoki Békéscsabai
Lenti Fonyódi Kiskun- Csong-

Tamási Paksi félegyházi rádi Szentesi
Kiskőrösi
Kiskun- Orosházi
Marcali Kalocsai majsai
Nagykanizsai Dombóvári Hódmező-
Szekszárdi vásárhelyi Mező-
Kaposvári Bony- kovácsházi
hádi Kiskunhalasi Szegedi
Nagyatádi Makói
Szigetvári Bajai
Barcsi Pécsi
Mohácsi
Siklósi
* A 2011. évi népszámlálás adatai alapján.

4.2. DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK
4
4.2. Demográfiai jellemzők 4.6. Természetes fogyás ezer lakosra, 2012–2017
A népszámlálást követő években (2012–2017 között) a 84 munkaerőpiaci körzet mind-
egyikében meghaladta a halálozások száma a születésekét. A Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyei központú körzetekben viszonylag mérsékelt volt a természetes fogyás, azonban
10 (dél-alföldi és nyugat-dunántúli) munkaerőpiaci körzetben több mint kétszer
annyian haltak meg 2012–2017 között, mint ahányan születtek. A Dunától keletre fekvő térsé-
gekben és a Dél-Dunántúlon a természetes fogyás mellett általában az elvándorlás is csökkenti
a népesség számát, miközben az ország középső része, valamint Nyugat- és Közép-Dunántúl
több területe vándorlási nyereséggel rendelkezik. Az odavándorlás miatt 2017. december 31-én
6 körzetben (a vásárosnaményiban, a fehérgyarmatiban, a mosonmagyaróváriban, a soproniban,
a győriben és a budapestiben) magasabb volt a lakónépesség száma a 2011. véginél. Közülük a
legnagyobb mértékben (6,2, illetve 5,5%-kal) a keleti határ mentén fekvő vásárosnaményi és
fehérgyarmati körzet népessége gyarapodott, amit a nemzetközi vándorlási többlet eredménye-
zett. A belföldi vándorlásokat tekintve azonban ez a két körzet a népességleadó térségek közé Fő
tartozik, miközben a másik négy gyarapodó népességű körzet a belföldi vándorlás célterületé- (–10,3) – (–7,0)
nek számít. A nagyobb városok népességmegtartó erejét, lokális vonzó hatását mutatja, hogy a (–6,9) – (–5,7)
megyeszékhelyeket magukba foglaló munkaerőpiaci körzetek népességvesztése általában kisebb (–5,6) – (–4,8)
volt az adott megye átlagánál. Ugyanakkor – két Borsod-Abaúj-Zemplén és két Békés megyei (–4,7) – (–3,1)
körzettel együtt – a salgótarjániban csökkent a legnagyobb mértékben (7,6–8,5%-kal) a lakóné- (–3,0) – (–1,0)
pesség 2012–2017 között.
4.5. A lakónépesség számának változása, 2012–2017 4.7. Vándorlási különbözet ezer lakosra, 2012–2017
Százalék Fő
(–8,5) – (–6,4) (–10,1) – (–5,1)
(–6,3) – (–5,6) (–5,0) – (–3,3)
(–5,5) – (–4,3) (–3,2) – (–2,4)
(–4,2) – (–0,1) (–2,3) – (–0,1)
0,0 – 6,2 0,0 – 11,4
TÉR-KÉP, 2017 69
4.8. Lakónépesség, 2017. december 31.

A demográfiai folyamatok az igen eltérő népességszámú foglalkoztatási körzetek közötti
különbségeket csak kismértékben módosították. A növekvő lélekszámú budapesti körzetben
2017 végén 3,2 millióan éltek. A többi körzet ennél jóval kisebb, a sorrendben következő
miskolci és debreceni 410, illetve 390 ezer fős. A miskolci övezet úgy is jóval nagyobb a
megyeszékhelyek átlagánál, hogy ha nem számítjuk bele az egyébként odatartozó és erős
alközpontként funkcionáló Tiszaújvárost, amely vonzáskörzetével együtt mintegy 60 ezer fős
népességet jelent. A debreceni körzet esetén figyelembe kell venni, hogy ott az önmagában is
sok lakosú centrum szerepe a vonzáskörzet foglalkoztatásában viszonylag mérsékelt, mivel az
Alföldön kevésbé jellemző az ingázás. A többi népesebb megyeszékhely munkaerőpiaci kör-
zetében 220–280 ezren éltek 2017 végén, és – Szekszárd kivételével – a kisebb lélekszámúa-
kéban is meghaladta a lakónépesség száma a 100 ezer főt. A legtöbb megyeszékhelyhez a
saját népességénél nagyobb lakosságszámú vonzáskörzet tartozott. A fővárost és a megye-
székhelyeket nem számítva az átlagos körzetnagyság 44 ezer fős volt, a legkevesebben (17–19
ezren) a lenti, a szentgotthárdi, a kiskunmajsai és a barcsi körzetben éltek. Fő
A lakónépességből a munkaerőpiacon ténylegesen megjelenők legnagyobb részét a 15–64 1 000 000
500 000
évesek adják. 2017 végén a teljes népesség 66,5%-a (a 2011. évi népszámláláskor 68,6%-a)
100 000
tartozott ehhez a korcsoporthoz. Arányuk egyes északkeleti (zömében Szabolcs-Szatmár- 10 000
Bereg megyében elhelyezkedő) foglalkoztatási körzetekben, a nyugati, főképp északnyugati
területeken és néhány dél-dunántúli körzetben volt a legmagasabb (67,4–69,3%), a legalacso- 4.9. A munkavállalási korú (15–64 éves) népesség aránya, 2017. december 31.
nyabb (64,2–65,3%-os) értékeket mutató térségek között pedig egyaránt előfordulnak
dunántúli, alföldi (elsősorban dél-dunántúli és dél-alföldi), valamint észak-magyarországi
körzetek is. A népesség idősödő korszerkezetét mutatja, hogy a 2011. évinél csaknem minden
térségben kisebb lett a 15–64 évesek aránya, és a munkavállalási korúak utánpótlását jelentő
15 évesnél fiatalabbak száma is csökkenő tendenciájú.
Kiterjedésüket tekintve a munkaerőpiaci körzetek a járásoknál jellemzően nagyobb, egy
átlagos megyénél általában kisebb területi egységek. Budapest körzete ebben a tekintetben is
kiemelkedően nagy: közel 9000 km²-en, Bács-Kiskun megyénél is nagyobb területen helyez-
kedik el, és a fővárossal együtt 275 település alkotja. Ezt leszámítva az átlagos körzetnagyság
35 településből áll. A megyeszékhelyeké ennél jellemzően nagyobb, különösen azoké, ame-
lyek vonzáskörzetéhez tagoltabb településszerkezetű, aprófalvas térségek is tartoznak
(a miskolci, a pécsi, a zalaegerszegi, a szombathelyi övezet 207–120 elemű). Ezzel szemben a
ritkább településhálózatú Alföldön az átlagosnál általában kevesebb település alkot egy kör- Százalék
zetet, a húsz legkevesebb (1–12) helységből álló munkaerőpiaci körzet közül csak egy nem az 64,2 – 65,2
Alföldön található. A térségen belül speciális Hajdúböszörmény helyzete, amely egymaga 65,3 – 65,9
66,0 – 66,4
képez egy körzetet.
66,5 – 67,2
67,3 – 69,3

4.3. FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS INGÁZÁS
4
4.3. Foglalkoztatottság és ingázás 4.10. Foglalkoztatási ráta a 15–74 éves népességen belül, 2011
A foglalkoztatási körzetek mérete, lakosságszáma általában a munkaerőpiaci

súlyukat is jelöli. A 2011. évi népszámláláskor a budapesti központú körzetben
összesen több mint 1,3 millió foglalkoztatott lakott (ebből közel 780 ezer a fővá-
rosban), miközben még a nagyobb lélekszámú megyeszékhelyek munkaerőpiaci
körzetében is csupán 100–150 ezer foglalkoztatott koncentrálódott. A főváros övezete nél-
kül számítva az átlagos körzetnagyság 31 ezer volt, ennél jellemzően csak a megyei jogú
városoké volt nagyobb. A helyben lakó foglalkoztatottak száma a Barcsi körzetben volt
a legalacsonyabb (6400 fő), de további 15 munkaerőpiaci körzetben sem haladta meg
a 10 ezret.
2011-ben országosan a 15–74 éves népesség 50,7%-a volt foglalkoztatott. A gazdaságilag
fejlettebb nyugat- és közép-dunántúli körzetekben, valamint a fővároséban a foglalkoztatási
arány rendszerint meghaladta az átlagost, Dél-Dunántúlon, az Alföldön és Észak-
Magyarországon jellemzően az alatti volt. Százalék
38,7 – 44,0
A KSH munkaerő-felmérése szerint 2017-ben 18%-kal több foglalkoztatott és 59%-kal
44,1 – 45,9
kevesebb munkanélküli volt az országban, mint 2011-ben. A megyei és – a 2016. évi mikro-
46,0 – 49,1
cenzusból rendelkezésre álló – járási szintű adatok azt mutatják, hogy a kedvező folyamatok 49,2 – 52,1
az ország minden térségében érezhetőek voltak. A foglalkoztatás a legkedvezőtlenebb mun- 52,2 – 58,4
kaerőpiaci helyzetű területeken jellemzően átlagot meghaladó ütemben bővült, így a foglal-
koztatási arány vonatkozásában az országon belüli különbségek összességében mérséklődtek.
A körzetek az ingázási szokások tekintetében is különböznek egymástól. Országosan a fog-
4.11. Az ingázók* aránya a foglalkoztatottak lakóhelye szerint, 2011
lalkoztatottak mintegy harmada ingázott 2011-ben. Az Alföldön ez az arány általában jóval
alacsonyabb, döntően a településszerkezet sajátosságai – a helyben foglalkoztatásnak jellemző-
en nagyobb terepet biztosító népesebb városok elterjedtsége és a települések közti sokszor
jelentős távolságok – miatt. Ezzel szemben a Dunántúlon, Észak-Magyarországon és a főváros
környezetében jellemzően intenzívebb az ingázási aktivitás, ezekben a térségekben a foglalkoz-
tatási körzetek települései között szorosabb munkaerőpiaci kapcsolatok alakultak ki.
Az emelkedő foglalkoztatási szinttel egyidejűleg a népszámlálás óta valamelyest fokozó-
dott a munkaerő mobilitása is: 2016-ban a foglalkoztatottak5 36%-a nem a lakóhelye telepü-
lésén dolgozott. (2011-ben 35% volt ez az arány.) Az ingázás gyakorisága a legtöbb megyé-
ben emelkedett. Kiemelkedően, a 2011. évi 2,7-szeresére (72 ezer főre) nőtt a naponta kül-
földre dolgozni járók száma. Ennek elszívó hatása elsősorban a nyugati határ mentén elhe-
lyezkedő munkaerőpiaci körzetekben jelentkezik, ugyanis a külföldre ingázók legnagyobb
csoportját továbbra is a Győr-Moson-Sopron és Vas megyéből Ausztriába átjárók adják.
A térségenként eltérő ingázási szokások ezekkel a folyamatokkal együtt sem változtak jelen- Százalék
tősen: míg Dél-Alföldön és Hajdú-Bihar megyében a foglalkoztatottak 25–28%-a ingázott, 19,7 – 26,4
addig a főváros vonzáskörzetébe tartozó Pest megyében 61, a vele szomszédos Fejér, 26,5 – 32,5
Komárom-Esztergom és Nógrád megyében pedig 49–52% volt ez az arány 2016-ban. 32,6 – 38,4
5
Átmenetileg külföldön tartózkodók nélkül.
38,5 – 44,0
44,1 – 53,9
* A munkaerőpiaci körzethez tartozó és az azon kívüli településre eljárók, valamint a változó településen dolgozók együtt.
TÉR-KÉP, 2017 71
4.4. Nyilvántartott álláskeresők 4.12. Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességen belül, 2017*
A népszámlálás óta eltelt időszak munkaerőpiaci változásairól települési szinten a
nyilvántartott álláskeresők adminisztratív adatai állnak rendelkezésre. Ezek sze-
rint Magyarországon 2017 végén kevesebb mint feleannyi álláskeresőt tartottak
nyilván, mint a 2011. évi zárónapon. A kedvező irányú változások – eltérő mér-
tékben – minden foglalkoztatási övezetben érezhetőek voltak. Harmadára-negyedére esett
vissza az álláskeresők száma 14 körzetben, közülük a legtöbb (7) Dél-Alföldön helyezkedik
el, de ebbe a csoportba tartozik néhány eleve jó pozícióból induló dunántúli körzet (pl. a
győri és a mosonmagyaróvári) is. A legkisebb mértékű csökkenés a nagyatádi és a tiszavas-
vári körzetekben történt, ahol így is mintegy negyedével kevesebb álláskeresőt tartottak
nyilván, mint 2011 végén. A változásokat a járási és megyei részletezettségű foglalkoztatott-
sági adatokkal összevetve az látszik, hogy helyenként a foglalkoztatás kiemelkedő bővülése
nem feltétlenül járt együtt a nyilvántartott álláskeresők átlag feletti visszaesésével. Azoknak
a (többségében észak-magyarországi és észak-alföldi) térségeknek egy részében, ahol az Százalék
elmúlt években a foglalkoztatási szint – viszonylag alacsony bázisról indulva – az országos- 0,9 – 2,9
nál is jelentősebben bővült, a nyilvántartott álláskeresők száma az átlagosnál kisebb mérték- 3,0 – 3,9
ben csökkent. Így a foglalkoztatási arány tekintetében alapvetően mérséklődtek, a nyilván- 4,0 – 5,8
tartott álláskeresők vonatkozásában viszont inkább erősödtek a korábban meglévő térségi 5,9 – 7,9
különbségek. Ebben a kettősségben vélhetően jelentős szerepe volt annak, hogy a kedvezőt- 8,0 – 11,6
* Nyilvántartott álláskeresők 2017. december 20-án, munkavállalási korú népesség 2017. december 31-én.
lenebb munkaerőpiaci területeken a széles körű közfoglalkoztatás a többi térségnél lényege-
sen nagyobb mértékben segítette a foglalkoztatás bővülését. Közfoglalkoztatott ugyanis az
lehet, aki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál álláskeresőként szerepel, ezért a nyilván- 4.13. A nyilvántartott álláskeresők számának változása, 2011–2017
tartottak száma sok esetben kevésbé csökkent azokban a térségekben, ahol ez a foglalkozta-
tási forma – részben a népesség alacsonyabb iskolázottsági szintje miatt – gyakoribb. Ezzel
szemben a nyugat- és közép-dunántúli körzetekben vagy a főváros övezetében az elsődleges
munkaerőpiac expanziója sokszor az állami munkaerő-közvetítő szerv közreműködése nél-
kül is felszívta az álláskeresőket, így ott – különösen a pénzbeli ellátásra nem jogosult
pályakezdők körében – kevesebb esetben volt szükség nyilvántartásba vételre.
Összességében a változások nem rajzolták át a munkaerőpiac területi mintázatát. A nyu-
gat- és közép-dunántúli foglalkoztatási körzetek zömében, valamint a budapesti övezetben
továbbra is jóval alacsonyabb az álláskeresők munkavállalási korú népességhez viszonyított
aránya, mint a dél-dunántúli és a Dunától keletre fekvő területeken. A Győr-Moson-Sopron
megyei körzetekben a mutató 1% körüli értékei azt jelzik, hogy ebben a térségben tényleges
munkaerőhiány alakult ki, amiben a külföldre ingázás egyre gyakoribbá válása is szerepet
játszott. Az elmúlt évek jelentős – ám az országos átlagtól rendszerint elmaradó – javulása
ellenére a legkedvezőtlenebb helyzetű (nagyobbrészt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod- Százalék
Abaúj-Zemplén megyei) körzetekben száz munkavállalási korúra 8–12 álláskereső jutott (–76,5) – (–63,2)
(–63,1) – (–58,0)
2017 végén, az országos átlag 2–3-szorosa.6
(–57,9) – (–52,7)
6
A nyilvántartott álláskeresők adatainak forrása: Pénzügyminisztérium. (–52,6) – (–46,2)
(–46,1) – (–26,1)

4.5. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
4
4.5. Személyi jövedelmadó 4.15. Személyi jövedelemadót fizetők aránya az állandó népességen belül, 2017
A legutóbbi népszámlálás óta történt munkaerőpiaci változásokat az is jelzi, hogy
2017-ben 12%-kal többen fizettek személyi jövedelemadót, mint 2011-ben. Számuk
5 millió fölé emelkedett, ami az állandó népesség felét jelenti. Az adófizetők népessé-
gen belüli aránya jóval kisebb területi különbségeket jelez, kevésbé szóródik a foglal-
koztatási körzetek között, mint a nyilvántartott álláskeresők aránya. A legtöbb gazdasági, illetve
munkaerőpiaci jelzőszámhoz hasonlóan e tekintetben is érzékelhető Nyugat- és Közép-
Dunántúl fölénye, azonban a kimagasló gazdasági teljesítményű Budapest munkaerőpiaci körze-
tében az országos átlagnál alacsonyabb (48%) a személyi jövedelemadót fizetők aránya.
A körzeteket alapvetően meghatározó munkaerőmozgás (az ingázásoké és a költözéseké egy-
aránt) jellemzően a magasabb kereseti lehetőségeket nyújtó térségek felé irányul. Az országon
belüli bérkülönbségeket jelzi, hogy az egy adófizetőre jutó adóköteles jövedelem éves összege a
fővárosi, valamint kilenc nyugat- és közép-dunántúli munkaerőpiaci körzet kivételével csupán a
– kiemelkedő kereseteket nyújtó energiaipar hazai bázisait is magukba foglaló – paksi és gyön-
gyösi övezetben volt országos átlag (2,5 millió forint) feletti 2017-ben. Közülük a paksiban volt Százalék
a legmagasabb a mutató értéke (3,1 millió forint), amit – a nemzetgazdaság szinte minden 44,2 – 47,7
területén bérfölényt mutató – Budapest körzete követett 3,0 millió forinttal. A térségi rangsor 47,8 – 48,6
alsó harmadába (adófizetőnként évi 1,6–1,9 millió forint szja-alappal) kizárólag alföldi, 48,7 – 49,6
észak-magyarországi és dél-dunántúli foglalkoztatási körzetek tartoztak. A megyeszékhelyek 49,7 – 51,4
körzeteiben ezeken a területeken is magasabb (2,1–2,4 millió forintos) adóköteles jövedelem 51,5 – 54,1
jellemző.
4.14. A személyi jövedelemadót fizetők és a foglalkoztatottak arányának* 4.16. Egy adófizetőre jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem összege,
összefüggése a munkaerőpiaci körzetekben, 2011 2017
Adófizetők aránya, %
55
50
45
40
35
Millió forint
1,6 – 1,8
0 1,9 – 2,0
0 40 45 50 55 60
2,1 – 2,2
foglalkoztatási ráta, % 2,3 – 2,4
* Adófizetők aránya az állandó népességen belül, foglalkoztatottak aránya a 15–74 éves lakónépességen belül. 2,5 – 3,1
TÉR-KÉP, 2017 73
4.6. Működő vállalkozások 4.18. Ezer lakosra jutó működő vállalkozás a munkaerőpiaci körzetek
népességnagyság-kategóriája szerint, 2016
A munkaerőpiaci körzetek határait, a foglalkoztatási viszonyokat, az ingázási irányo- Darab
kat a munkaerő-kereslet oldaláról alapvetően a vállalkozások és a költségvetési szer- 100
vek elterjedtsége, területi elhelyezkedése, munkaerőigénye határozza meg. A főváros
amellett, hogy az ország közigazgatási központja, a versenyszféra számára is kitünte- 90
tett célterületnek számít. A budapesti körzetben ezer lakosra 93 működő vállalkozás jutott 80
2016-ban, az országos értéknél (69) harmadával magasabb. A mutató értéke a gazdaságilag 70
fejlettebb nyugat- és közép-dunántúli térségekben, a nagyobb városok munkaerőpiaci körzeté-
60
ben, illetve az autópályák mentén jellemzően nagyobb, mint az ország más területein. Az ezer
lakosra jutó vállalkozások száma az északi, északkeleti határ menti övezetekben, valamint a sok 50
tekintetben belső perifériának számító Közép-Tiszavidéken a legalacsonyabb. 40
Munkaerőpiaci szempontból a nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások területi elosz-
30
lása kiemelten fontos. 2016-ban több mint 900 vállalkozás működött az országban legalább
250 fős létszámmal. Ezek 46%-ának Budapest, 34%-ának a megyeszékhelyek körzetében volt a 20
székhelye. A megyeszékhelyek közül a legtöbb (30–35) nagyvállalattal a győri, a debreceni és a 10
székesfehérvári, a legkevesebbel (4–5) a szekszárdi, a salgótarjáni és a békéscsabai övezetek ren-
0
delkeztek. Tizenöt munkaerőpiaci körzetben nem volt 2016-ban olyan vállalkozás, amelynek
–29 30–49 50–99 100–199 200–420 Budapesti körzet
létszáma meghaladta a 249 főt. Ezek zömmel az Alföld kevés településből álló, illetve határ (3,2 millió fő)
menti körzetei, valamint dél-dunántúli területek voltak. lakónépesség száma, ezer fő
4.17. Ezer lakosra jutó működő vállalkozás, 2016 4.19. Legalább 250 fős létszámú működő vállalkozások száma, 2016
Darab
29 – 42
43 – 48 Darab
49 – 55 100
56 – 62 50
63 – 93 10
1

4
A LEG… LEG… LEG… ÓZDI
SÁROSPATAKI
BUDAPESTI A legnagyobb
A legmagasabb népességvesztés
A legtöbb településből álló a nyilvántartott –8,5%
275 darab álláskeserők (2012–2017 között)
aránya
A legnagyobb területű
11,6%
9 ezer km² (2017)
SOPRONI A legtöbb lakosú NAMÉNYI
A legalacsonyabb 3,2 millió fő A legnagyobb
a nyilvántartott (2017. december 31.) népességgyarapodás
álláskeserők aránya 6,2%
A legtöbb foglalkoztatott
0,9% (2012–2017 között)
(2017) 1,3 millió fő
(2011. évi népszámlálás)
FEHÉRGYARMATI
LENTI A legalacsonyabb egy
adófizetőre jutó szja-
A legkevesebb lakosú alapot képező jövedelem
17 ezer fő évi 1,6 millió forint
(2017. december 31.) (2017)
TISZAVASVÁRI
A legkisebb területű
244 km²
BARCSI BÖSZÖRMÉNYI
A legkevesebb PAKSI A legkevesebb
foglalkoztatott A legmagasabb egy adófizetőre településből álló
6,4 ezer fő jutó szja-alapot képező jövedelem 1 darab
(2011. évi évi 3,1 millió forint
népszámlálás) (2017)
… MUNKAERŐPIACI KÖRZETEK
TÉR-KÉP, 2017 75
4
Területi egységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
Az Európai Unió országai, 2017. január 1. . . . . . . . . . . 78

Az Európai Unió régiói (NUTS-2-egységek), 2017. január 1. 79
Magyarország régiói, 2017. január 1. . . . . . . . . . . . . 80
Magyarország régiói, 2018. január 1. . . . . . . . . . . . . 81
Magyarország megyéi, 2017. január 1. . . . . . . . . . . . 82
Magyarország járásai, 2017. január 1. . . . . . . . . . . . . 83
Magyarország települései, 2017. január 1. . . . . . . . . . 84
TERÜLETI EGYSÉGEK
Az Európai Unió országai, 2017. január 1.
Finnország
Svédország Észt-
ország
Lett-
ország
Dánia Litvánia
Ír-
ország
Egyesült
Királyság Hol- Lengyelország
landia
Németország
Belgium
Csehország
Luxemburg Szlovákia
Ausztria Magyarország
Franciaország Románia
Szlové-
nia Horvátország
Olaszország
Bulgária
Portu-
gália
Spanyolország Görög-
ország
Ciprus
Málta

TERÜLETI EGYSÉGEK
Az Európai Unió régiói (NUTS-2-egységek), 2017. január 1.
TÉR-KÉP, 2017 79
TERÜLETI EGYSÉGEK
Magyarország régiói, 2017. január 1.
Észak-Magyarország
Közép-Magyarország Észak-Alföld
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Dél-Alföld
Dél-Dunántúl

TERÜLETI EGYSÉGEK
Magyarország régiói, 2018. január 1.
Észak-Magyarország
Buda-
pest Észak-Alföld
Közép-Dunántúl Pest
Nyugat-Dunántúl
Dél-Alföld
Dél-Dunántúl
TÉR-KÉP, 2017 81
TERÜLETI EGYSÉGEK
Magyarország megyéi, 2017. január 1.
Nógrád
Heves
Győr-Moson-Sopron Komárom-
Esztergom
Buda- Hajdú-Bihar
pest
Pest Jász-Nagykun-Szolnok
Vas
Fejér
Veszprém
Békés
Zala
Bács-Kiskun
Somogy Tolna
Csongrád
Baranya

TERÜLETI EGYSÉGEK
Magyarország járásai, 2017. január 1.
Sátoralja-
Edelényi újhelyi
Encsi Záho-
Putnoki Gönci nyi
Sárospataki Cigándi
Kazinc-
barcikai Szikszói Kisvárdai
Ózdi Szerencsi Ibrányi Vásárosnaményi
Tokaji Kemecsei
Salgótarjáni Miskolci
Szécsényi Bélapát- Bakta-
Balassa- falvai Fehérgyarmati
lóránt-
gyarmati Bátony- Tiszavasvári Nyíregyházi házai
terenyei Péter- Tisza- Mátészalkai
vásárai újvárosi
Rétsági Egri
Szobi Mezőkövesdi Csengeri
Pásztói Hajdúnánási Nagykállói
Mosonmagyaróvári Mezőcsáti
Gyöngyösi Nyírbátori
Váci Hajdú-
Szent- böszörményi Hajdú-
Esztergomi endrei Hatvani
Győri Komáromi Tatai Duna- Füzesabonyi hadházi
Pilis- Aszódi Balmazújvárosi
vörösvári keszi Nyíradonyi
Soproni Kapuvári Csornai 4
Hevesi
Tata- 3 13 15 Gödöllői Tiszafüredi Debreceni
Téti Pannon- Orosz- bányai Budakeszi 2
halmi Kisbéri lányi 12 15678141016 Jászberényi Hajdúszoboszlói
11 9 19 17
Bicskei 20 18
Kőszegi 22 21 23 Vecsési Nagykátai Jászapáti Kunhegyesi Derecskei
Érdi Sziget-
Celldö- Pápai Móri Marton- Monori
vásári szent- Gyáli
mölki Zirci miklósi Püspökladányi
Sárvári Szolnoki Karcagi
Szombathelyi Gárdonyi Török-
Várpalotai Székes- Dabasi Ceglédi szentmiklósi
Devecseri fehérvári Ráckevei
Ajkai Veszprémi Berettyóújfalui
Vasvári Sümegi Balaton-
almádi Nagykőrösi Mezőtúri Gyoma-
Körmendi Zala- Duna-
Szentgott- újvárosi Kunszentmiklósi endrődi Szeghalmi
szentgróti Balaton-
hárdi Tiszakécskei 1 Budapest I. kerület
füredi Enyingi Kecskeméti Kunszent-
Tapolcai
Zalaegerszegi Siófoki mártoni Sarkadi 2 Budapest II. kerület
Sárbogárdi Szarvasi Békési
3 Budapest III. kerület
Keszthelyi
4 Budapest IV. kerület
Csong- 5 Budapest V. kerület
Lenti Fonyódi Kiskunfélegyházi
Tabi Tamási Paksi rádi Szentesi Békéscsabai 6 Budapest VI. kerület
Kiskőrösi 7 Budapest VII. kerület
Gyulai
Marcali Kalocsai Kiskun- Orosházi 8 Budapest VIII. kerület
Letenyei Nagykanizsai majsai
Kisteleki 9 Budapest IX. kerület
Dombóvári Hódmező- Mezőkovácsházai 10 Budapest X. kerület
Tolnai vásárhelyi
Kaposvári Kiskunhalasi 11 Budapest XI. kerület
Bonyhádi
12 Budapest XII. kerület
Szekszárdi 13 Budapest XIII. kerület
Csurgói Nagyatádi Hegyháti Jánoshalmai Mórahalmi Szegedi Makói
14 Budapest XIV. kerület
Komlói Pécs- 15 Budapest XV. kerület
váradi 16 Budapest XVI. kerület
Szigetvári Bajai Bácsalmási 17 Budapest XVII. kerület
Szent- Pécsi
Barcsi 18 Budapest XVIII. kerület
lőrinci
Bólyi Mohácsi 19 Budapest XIX. kerület
20 Budapest XX. kerület
Sellyei 21 Budapest XXI. kerület
Siklósi
22 Budapest XXII. kerület
23 Budapest XXIII. kerület
TÉR-KÉP, 2017 83
TERÜLETI EGYSÉGEK
Magyarország települései, 2017. január 1.

ÁBRAJEGYZÉK
Ábrajegyzék
I. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
1.5. REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK
1.27. Népességváltozás ezer lakosra, 2012–2016 ..................................................................... 17
1.1. TÁRSADALOM 1.28. Az időskorú népesség eltartottsági rátája, 2017. január 1................................................ 17
1.1. A lakónépesség száma, 2018. január 1. ............................................................................. 6 1.29. Születéskor várható átlagos élettartam, 2016 .................................................................. 17
1.2. A népességváltozás és tényezői, 2007-2017 ...................................................................... 6 1.30. Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya a 25–64 éves népességből, 2017...... 17
1.3. Születéskor várható átlagos élettartam, 2016 .................................................................... 6 1.31. A 15–64 éves népesség munkanélküliségi rátája, 2017 ................................................... 18
1.4. Az egy négyzetkilométeres földrajzi rácshálóra (gridre) jutó népesség Európában, 2011 .... 7 1.32. Egy főre jutó GDP az Európai Unió átlagának százalékában, 2016 .............................. 18
1.5. A száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma, 2017. január 1. ........................................ 8 1.33. A tudomány és technika területén alkalmazott felsőfokú végzettséggel rendelkezők
1.6. Az ezer 15–49 éves nőre jutó élveszületések száma, 2016 ................................................ 8 aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, 2017 ........................................................ 18
1.7. Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya a 25–64 éves népességből, 2017 ... 8 1.34. Ezer lakosra jutó személygépkocsik száma, 2016 ........................................................... 18
1.8. A foglalkoztatottak aránya a 20–64 éves népességből, 2017 ............................................ 9
1.9. Munkatermelékenység - egy foglalkoztatottra jutó GDP – az Európai Unió átlagának II. TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK MAGYARORSZÁGON
százalékában, 2017............................................................................................................ 9
1.10. A szegénységi küszöb alatt élő népesség aránya, 2016...................................................... 9 2.1. NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM
2.1. Ezer 15–49 éves nőre jutó élveszületés, 2017 ................................................................. 20
1.2. GAZDASÁG 2.2. Ezer lakosra jutó halálozás, 2017.................................................................................... 20
1.11. Exportértékesítésünk az Európai Unió országaiba, 2017 ............................................... 10 2.3. Ezer lakosra jutó természetes szaporodás, fogyás (–), 2017 ............................................ 20
1.12. Az Európai Unió országaival folytatott külkereskedelmünk egyenlege, 2017 ................ 10 2.4. Az egy négyzetkilométeres földrajzi rácshálóra (gridre) jutó népesség száma, 2011 ...... 21
1.13. Egy főre jutó GDP az Európai Unió átlagának százalékában, 2017 .............................. 11 2.5. Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási egyenleg, 2017 ...................................................... 22
1.14. A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában, 2017 ....................................... 12 2.6. Száz gyermekkorúra jutó időskorú, 2017. december 31. .. .............................................. 22
1.15. Államadósság a GDP százalékában, 2017 ...................................................................... 12 2.7. Születéskor várható átlagos élettartam, 2017 .................................................................. 22
1.16. A fogyasztó árak változása, 2017 (az előző évhez képest) .............................................. 12
1.17. Vállalkozások születési rátája, 2016 ................................................................................ 13 2.2. MUNKAERŐPIAC
1.18. Vállalkozások kétéves túlélési rátája, 2016 ...................................................................... 13 2.8. A 15–64 éves népesség foglalkoztatási rátája, a foglalkoztatottak megoszlása
1.19. Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában, 2016 ........................................... 13 nemzetgazdasági szektoronként, 2017 ............................................................................ 23
2.9. A 15–64 éves népesség munkanélküliségi rátája, 2017 ................................................... 23
I.3. KÖZLEKEDÉS, INFRASTRUKTÚRA, SZÁLLÍTÁS INFOKOMMUNIKÁCIÓ 2.10. Az inaktívak aránya a 15–64 éves népességből, 2017 ..................................................... 23
1.20. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma, 2016 ...................................................... 14 2.11. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, 2017 .................... 24
1.21. A vasút részesedése az árutonna-kilométerben kifejezett belföldi áruszállításban, 2.12. Az üres álláshelyek száma és aránya a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál,
2016 ................................................................................................................................ 14 2017 ................................................................................................................................ 24
1.22. A szélessávúinternet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya, 2017 ....................... 14 2.13. A 15–64 éves foglalkoztatottak közül a munkába közlekedők és az ingázók aránya,
1.23. A transzeurópai közlekedési hálózat törzshálózata, 2013 ............................................... 15 az ingázók és a munkába közlekedők megoszlása, 2017. IV. negyedév ........................... 24
2.14. A nyilvántartott álláskeresők aránya a 15–64 éves állandó népességből, 2017................ 25
1.4. KÖRNYEZET 2.15. Az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresőkön belül,
1.24. A megújuló energiaforrások aránya a teljes végső energiafogyasztásban, 2016............... 16 2017 ................................................................................................................................ 25
1.25. A települési hulladék egy főre jutó mennyisége, 2016 .................................................... 16 2.16. A pályakezdő nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresőkből,
1.26. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának egy lakosra jutó értéke, 2016 .......................... 16 2017 ................................................................................................................................ 25
TÉR-KÉP, 2017 85
ÁBRAJEGYZÉK
2.3. JÖVEDELMI VISZONYOK
2.17. A személyijövedelemadó-fizetők ezer lakosra jutó száma, 2017..................................... 26 2.6. LAKÁS
2.18. Egy adófizetőre jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem, 2017 ................. 26 2.41. Épített lakások tízezer lakosra, 2017 .............................................................................. 34
2.19. Az 5 millió forint jövedelemsáv feletti adófizetők aránya, 2017 ..................................... 26 2.42. 2013–2017 között épült lakások aránya a 2017. végi lakásállományból.......................... 34
2.20. Az öregségi nyugdíj egy ellátottra jutó havi összege, 2018. január ................................. 27 2.43. A 2017 folyamán épített lakások megoszlása építtető szerint ........................................ 34
2.21. A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők tízezer lakosra jutó száma és megoszlása, 2.44. A száz lakásra jutó lakosok száma, 2017 ........................................................................ 35
2018. január .................................................................................................................... 27 2.45. A használt lakások átlagára, 2017 ................................................................................... 35
2.22. Az aktív korúak ellátásában részesítettek tízezer lakosra jutó száma, 2017 .................... 27 2.46. A lakásállomány szobaszám szerinti megoszlása, 2017................................................... 35
2.4. TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÁSOK 2.7. BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP), BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK
2.23. Kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmény vagy szolgáltatás 2.47. Egy főre jutó GDP az országos százalékában, 2016....................................................... 36
száz férőhelyére jutó beírt gyermekek száma, 2017 ........................................................ 28 2.48. A bruttó hozzáadott érték megoszlása a nemzetgazdasági ágak főbb csoportjai
2.24. Kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmény vagy szolgáltatás ellátásait szerint, 2016 ................................................................................................................... 36
helyben igénybe venni nem tudó kisgyermekek aránya, 2017 ........................................ 28
2.25. Az egyes bölcsődetípusokban gondozott gyermekek aránya, 2017 ................................. 28 2.8. VÁLLALKOZÁSOK
2.26. Házi segítségnyújtásban részesülők a 65 éves és annál idősebb népesség százalékában, 2.49. Ezer lakosra jutó működő vállalkozás, 2016 ................................................................... 37
2017 ................................................................................................................................ 29 2.50. Ezer lakosra jutó termelő ágakba sorolt működő vállalkozások, 2016 ............................ 37
2.27. Szociális étkeztetésben részesülők a 65 éves és annál idősebb népesség százalékában, 2.51. Egy lakosra jutó külföldi befektetés, 2016 ...................................................................... 37
2017 ................................................................................................................................ 29
2.28. Idősek bentlakásos intézményében ellátottak a 65 éves és annál idősebb népesség 2.9. BERUHÁZÁS
százalékában, 2017.......................................................................................................... 29 2.52. A gazdasági szervezetek egy lakosra jutó beruházási teljesítményértéke és
2.29. A betöltetlen orvosi állások aránya, 2017 ....................................................................... 30 a beruházások megoszlása a nemzetgazdasági ágak főbb csoportjai szerint, 2017.......... 38
2.30. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma, 2017........................... 30 2.53. A gazdasági szervezetek beruházásainak megoszlása gazdálkodási forma szerint,
2.31. Háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálattal nem rendelkező településeken élők 2017 ................................................................................................................................ 38
aránya a népesség százalékában, 2017............................................................................. 30 2.54. A gazdasági szervezetek beruházásainak megoszlása anyagi-műszaki összetétel
szerint, 2017 ................................................................................................................... 38
2.5. OKTATÁS
2.32. Az óvodát helyben igénybe venni nem tudó gyermekek aránya a 3–5 évesek körében, 2.10. KUTATÁS-FEJLESZTÉS
2017 ................................................................................................................................ 31 2.55. Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában, 2016 ........................................... 39
2.33. A más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya, 2017.................................... 31 2.56. A kutatás-fejlesztési ráfordítások egy lakosra jutó értéke és a K+F-költségek
2.34. Egy általános iskolai feladatellátási helyre jutó tanulók száma a nappali képzésben, 2017.. 31 megoszlása a kutatás-fejlesztési tevékenység típusai szerint, 2017 ................................ 39
2.35. A nappali oktatásban részt vevő tanulók száma a középfokú oktatásban, 2017.............. 32 2.57. A kutatás-fejlesztési ráfordítások megoszlása források szerint, 2017 .............................. 39
2.36. A más településről bejáró középiskolai tanulók aránya, 2017 ......................................... 32
2.37. A középfokú nappali oktatásban részt vevő tanulók megoszlása feladatellátásihely- 2.11. MEZŐGAZDASÁG
típusok szerint, 2017/2018 ............................................................................................. 32 2.58. A mezőgazdaság részesedése a megyék és a főváros bruttó hozzáadott értékéből,
2.38. A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók száma a nappali képzésben, 2016 ................................................................................................................................ 40
2017 ................................................................................................................................ 33 2.59. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátás alapáron, 2017.......................... 40
2.39. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók ezer lakosra jutó száma és megoszlása képzési 2.60. Egy hektár szántóföld átlagára, 2013–2017 .................................................................... 40
szintek szerint, 2017 .................................................................................................................. 33 2.61. A mezőgazdasági terület aránya az összes földterületből és a fontosabb növények
2.40. Felsőfokú végzettségűek aránya a 25–74 éves népességből, 2017 ................................... 33 termésátlagának eltérése az országostól, 2017................................................................. 41

ÁBRAJEGYZÉK
2.12. IPAR, ÉPÍTŐIPAR 2.84. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózaton elvezetett szennyvíz megoszlása tisztítási
2.62. Az ipar részesedése a megyék és a főváros bruttó hozzáadott értékéből, 2016 ............... 42 fokozatok szerint, 2017................................................................................................... 50
2.63. Egy lakosra jutó ipari termelési érték megyénként, 2017 ............................................... 42
2.64. Egy lakosra jutó ipari termelési érték járásonként, 2017 ................................................ 42 2.18. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
2.65. Az export aránya az ipari értékesítésből, 2017................................................................ 43 2.85. Hulladék hasznosítása, ártalmatlanítása, 2017 ................................................................ 51
2.66. Az építőipar részesedése a megyék és a főváros bruttó hozzáadott értékéből, 2016 ....... 43 2.86. A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék egy főre jutó
2.67. Egy lakosra jutó építőipari termelési érték és a termelés megoszlása ágazatonként, 2017 .. 43 mennyisége, 2017 ............................................................................................................ 51
2.87. A közszolgáltatás keretében elszállított elkülönítetten gyűjtött települési hulladék
2.13. KISKERESKEDELMI FORGALOM, TURIZMUS aránya, 2017 .................................................................................................................... 51
2.68. A kereskedelem, gépjárműjavítás részesedése a megyék és a főváros bruttó hozzáadott
értékéből, 2016 ............................................................................................................... 44 2.19. ENERGIAFELHASZNÁLÁS ÉS IVÓVÍZFOGYASZTÁS
2.69. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás részesedése a megyék és a főváros bruttó 2.88. Egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-felhasználás, 2017 ............................... 52
hozzáadott értékéből, 2016 ............................................................................................. 44 2.89. Egy háztartási fogyasztóra jutó vezetékesgáz-fogyasztás, 2017 ...................................... 52
2.70. Egy vendégéjszakára jutó bruttó árbevétel a kereskedelmi szálláshelyeken, 2017 .......... 44 2.90. Egy közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakásra jutó ivóvízfogyasztás,
2.71. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma és a legnagyobb 2017 ................................................................................................................................ 52
forgalmat lebonyolító 10 település, 2017 ........................................................................ 45
2.20. TERMÉSZETI KÖRNYEZET
2.14. KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK 2.91. Erdősültség és az erdők tulajdon szerinti megoszlása, 2017. január 1............................. 53
2.72. A szállítás, raktározás gazdasági ág részesedése a megyék és a főváros bruttó 2.92. Erdőgazdálkodási célú terület rendeltetés szerint, 2017. január 1................................... 53
hozzáadott értékéből, 2016 ............................................................................................. 46 2.93. Országos jelentőségű védett természeti területek aránya és megoszlása,
2.73. A járásközpontok közúti elérhetősége, 2016................................................................... 46 2017 ................................................................................................................................ 53
2.74. A legközelebbi gyorsforgalmi csomópont közúti elérhetőségi ideje, 2016 ..................... 46 2.94. Natura 2000 területek..................................................................................................... 54
2.75. Magyarország főbb közlekedési hálózatai, 2018 ............................................................. 47
III. KIEMELT TÉMA: A GYERMEKVÁLLALÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI
2.15. SZEMÉLYGÉPKOCSI-ÁLLOMÁNY
2.76. Természetes személy által üzemeltetett személygépkocsik ezer lakosra jutó száma, 2017 .... 48 3.1. A SZÜLETÉSEK SZÁMA ÉS ALAKULÁSA
2.77. A személygépkocsi-állomány átlagos kora, 2017 ............................................................ 48 3.1. A születésszám és a nyers termékenységi arányszám alakulása ....................................... 56
2.78. A Magyarországon első alkalommal üzembe helyezett személygépkocsik 3.2. A születések számának alakulása, 2007–2017................................................................. 56
ezer lakosra jutó száma, 2016 ......................................................................................... 48 3.3. A születések ezer lakosra jutó száma, 2017 .................................................................... 56
2.16. INFOKOMMUNIKÁCIÓS ELLÁTOTTSÁG 3.2. A SZÜLŐKÉPES KORÚ NŐK SZÁMA ÉS TERMÉKENYSÉGE

2.79. Az információ, kommunikáció gazdasági ág részesedése a megyék és a főváros bruttó 3.4. A szülőképes korú nők száma és a női népességen belüli arányuk ................................. 57
hozzáadott értékéből, 2016 ............................................................................................. 49 3.5. A szülőképes korú nők aránya a női népességből, 2017 ................................................. 57
2.80. Száz háztartásra jutó mobiltelefon, 2016 ........................................................................ 49 3.6. A teljes termékenységi arányszám, 2017......................................................................... 57
2.81. Ezer lakosra jutó internet-előfizetések száma, 2017 ....................................................... 49
3.3. HÁZAS ÉS NEM HÁZAS SZÜLŐK GYERMEKVÁLLALÁSA
2.17. SZENNYVÍZKEZELÉS 3.7. Száz élveszületésből a házasságon kívüli élveszületések aránya
2.82. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba és a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba az anya kora szerint......................................................................................................... 58
bekapcsolt lakások arányának különbsége (másodlagos közműolló), 2017 ..................... 50 3.8. A házasságon kívül született gyermekek aránya, 2017.................................................... 58
2.83. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, 2017 ...................... 50 3.9. Ezer 15–49 éves házas nőre jutó élveszületés, 2017 ....................................................... 58
TÉR-KÉP, 2017 87
ÁBRAJEGYZÉK
3.4. AZ ANYÁK ÁTLAGOS ÉLETKORA ÉS ISKOLÁZOTTSÁGA 4.6. Természetes fogyás ezer lakosra, 2012–2017. ................................................................ 69
3.10. Az anyák átlagos életkora első gyermekük születésekor, 2017 ............................................ 59 4.7. Vándorlási különbözet ezer lakosra, 2012–2017 ............................................................ 69
3.11. Élveszületések az anya legmagasabb iskolai végzettsége szerint ..................................... 59 4.8. Lakónépesség, 2017. december 31.................................................................................. 70
3.12. A felsőfokú végzettséggel rendelkező anyák aránya, 2017 .............................................. 59 4.9. A munkavállalási korú (15–64 éves) népesség aránya, 2017. december 31.................... 70
3.5. AZ ANYÁK ÉS AZ APÁK ÉLETKORA 4.3. FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS INGÁZÁS

3.13. Az anyák és az apák életkora a gyermek születésekor, 1987, 2007 ................................. 60 4.10. Foglalkoztatási ráta a 15–74 éves népességen belül, 2011 ............................................. 71
4.11. Az ingázók aránya a foglalkoztatottak lakóhelye szerint, 2011 ..................................... 71
3.6. GYERMEKEK A CSALÁDBAN
3.14. A száz családra jutó 18 évesnél fiatalabb gyermekek száma, 2016.................................. 62 4.4. NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK
4.12. Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességen belül,
3.7. TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK 2017 ................................................................................................................................ 72
3.15. A teljes termékenységi és a teljes terhességmegszakítási arányszám ................................... 63 4.13. A nyilvántartott álláskeresők számának változása, 2011–2017 ...................................... 72
3.16. Ezer 15–49 éves nőre jutó terhességmegszakítás, 2017 .................................................. 63
3.17. Száz éleveszületésre jutó terhességmegszakítás, 2017 ..................................................... 63 4.5. SZEMÉLYI JÖVEDELMADÓ
4.14. A személyi jövedelemadót fizetők és a foglalkoztatottak arányának összefüggése
IV. KIEMELT TÉRSÉG: A MUNKAERŐPIACI KÖRZETEK JELLEMZŐI a munkaerőpiaci körzetekben, 2011 ............................................................................... 73
4.15. Személyi jövedelemadót fizetők aránya az állandó népességen belül, 2017................... 73
4.1. A MUNKAERŐPIACI KÖRZETEK LEHATÁROLÁSA 4.16. Egy adófizetőre jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem összege,
4.1. A települések közötti ingázási kapcsolatok, 2011 .......................................................... 66 2017 ................................................................................................................................ 73
4.2. Az ingázók aránya a foglalkoztatottakon belül .............................................................. 67
4.3. A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitás szerint ........................................................ 67 4.6. MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK
4.4. Munkaerőpiaci körzetek Magyarországon ....................................................................... 68 4.17. Ezer lakosra jutó működő vállalkozás, 2016 ...................................................................... 74
4.18. Ezer lakosra jutó működő vállalkozás a munkaerőpiaci körzetek népességnagyság-
4.2. DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK kategóriája szerint, 2016.................................................................................................. 74
4.5. A lakónépesség számának változása, 2012–2017. .......................................................... 69 4.19. Legalább 250 fős létszámú működő vállalkozások száma, 2016 ..................................... 74

Felelős szerkesztő:
Dr. Bódiné Vajda Györgyi
Vezető szerkesztők:
Novák Géza, Szilágyi Dániel, Vida Judit
Szerzők:
Baunok László, Berettyánné Halas Judit, Dr. Berkéné Molnár Andrea,
Csiszérné Palkó Rita, Csőszné Seres Ilona, Deák Tiborné, Fejes László,
Hidas Zsuzsanna, Kissné Majtényi Mónika, Dr. Kormos Zoltán, Kovács Andrea,
Kurucz Lajos, Retz Tamás, Szilágyi Dániel, Tölcsér Marianna, Varsányi Tamás
Térképek:
Szilágyi Dániel, Weisz Tamás
Tördelőszerkesztő:
Bada Csilla
Infografika:
Damjanovich Katalin
További információ: kommunikacio@ksh.hu

Internet: www.ksh.hu
Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2018.105

Budapest, 2018

Ter Kep 2017 PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Ter Kep 2017 PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

TÉR-KÉP, 2017

Kiemelt téma: A gyermekvállalás területi különbségei

Központi Statisztikai Hivatal, 2018

A kézirat lezárása: 2018. november

A TÉR-KÉP, 2017 című kiadvány egy éves gyako-

Dr. Vukovich Gabriella

1.3. Közlekedés, infrastruktúra, szállítás,

1.5. Regionális különbségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

1.1. Társadalom 1.2. A népességváltozás és tényezői, 2007–2017

6 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

* Forrás: 2011. évi népszámlálás.

A népesség elöregedése az uniós tagországok jelentős részében egyre nagyobb prob-

8 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

1.2. Gazdaság 1.11. Exportértékesítésünk az Európai Unió országaiba, 2017

Az Európai Unió gazdasági teljesítménye 2013–2017 között folyamatosan

10 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

1.15. Államadósság a GDP százalékában, 2017

12 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

1.3. Közlekedés, infrastruktúra, 1.21. A vasút részesedése az árutonna-kilométerben kifejezett belföldi

14 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

Innsbruck Graz Budapest

Algeciras Valetta Limassol

16 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

1.28. Az időskorú népesség eltartottsági rátája, 2017. január 1.

1.30. Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya a 25–64 éves népességből,

18 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

2.1. Népesség, népmozgalom 2.2. Ezer lakosra jutó halálozás, 2017

20 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

2.6. Száz gyermekkorúra jutó időskorú, 2017. december 31.*

22 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

24 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

26 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

28 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

30 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

2.36. A más településről bejáró középiskolai tanulók aránya, 2017

32 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

34 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

36 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

2016-ban a működő vállalkozások több mint felének a fővárosban (28%), illetve

Darab Ezer forint/fő

2.9. Beruházás 2.53. A gazdasági szervezetek beruházásainak megoszlása gazdálkodási forma

38 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

40 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

42 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

Százalék Ezer forint/fő

44 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

2.14. Közlekedési hálózatok 2.73. A járásközpontok közúti elérhetősége, 2016*

46 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

2.15. Személygépkocsi-állomány 2.77. A személygépkocsi-állomány átlagos kora, 2017

48 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

2.17. Szennyvízkezelés 2.83. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, 2017*

50 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

2.19. Energiafelhasználás és 2.89. Egy háztartási fogyasztóra jutó vezetékesgáz-fogyasztás, 2017

52 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

2.94. Natura 2000 területek

Különleges madárvédelmi területek

54 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

3. Kiemelt téma: A gyermekvállalás

3.1. A születések száma és alakulása 3.2. A születések számának alakulása, 2007–2017

56 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

58 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

Az 1990-es évektől az addigi fiatalkori gyermekvállalással szemben – a nyugat-eu-

3.5. Az anyák és az apák életkora