VENDÉGVÁRÓ

Barangolások
Csongrád megyében

Ez a könyv megrendelhetô:
Well-PRess Kiadó Kft., 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15.
Tel.: 46/501-669, fax: 46/501-663
Hangposta: 46/501-672
E-mail: well.kerig@chello.hu, web-áruház: www.vendegvaro.hu

Fogyasztói ár: 2600 Ft

A webáruházban 5%-os kedvezménnyel: 2470 Ft
Well-PRess Kiadó • Miskolc
1997
 A kötet támogatói:

Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyûlése,

Csongrád Megyei Településfejlesztési Alapítvány,
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht.,
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata,
Csongrád Város Önkormányzata,
Makó Város Önkormányzata,
Szentes Város Önkormányzata,
Mórahalom Város Képviselôtestülete,
Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara,
Gulácsy Lajos Terem – Török Zsuzsa,
Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége
TARTALOMJEGYZÉK
Ajánlás 9 Derekegyház 160
SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 10–65 Székkutas 161
Szeged 10–14 A MAROS-VÖLGY 162–183
– Belváros 14–39 Újszentiván, Tiszasziget 164
– Felsôváros 40–43 Kübekháza 165
– Rókus 43–44 Deszk 165–166
– Móraváros 44–47 Klárafalva, Ferencszállás 166
– Alsóváros 47–52 Kiszombor 167–168
– Újszeged 52–55 Makó 168–174
Szôreg 56–57 Apátfalva 174–175
Tápé 57–59 Magyarcsanád 175–176
Algyô 59–61 Nagylak 176
Kiskundorozsma 61–65 Kövegy 177
A DUNA-TISZA KÖZE 70–89 Csanádpalota 177–178
Röszke 73–74 Pitvaros 178–179
Mórahalom 74–76 Ambrózfalva, Nagyér 179
Ásotthalom 76–78 Csanádalberti, Királyhegyes 180
Öttömös 78 Földeák 180–181
Rúzsa 79 Óföldeák 181–183
Pusztamérges, Domaszék 80 Maroslele 183
Zákányszék, Bordány 81 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 184–
Zsombó, Üllés 82 Túraútvonalak 184
Forráskút 83 Kerékpárutak 185
Szatymaz 83–85 Vadászat, vadgazdálkodás 186
Balástya 85–86 Vadászati idények 188
Kistelek 87–88 Horgászat 191
Csengele 89 Borászat, borkultúra 194
A TISZA-VÖLGY 90–127 Vízi közlekedés, kikötõk 196
Sándorfalva 93–95 Kompjáratok a Tiszán 197
Dóc 95 Határátkelôk 198
Ópusztaszer 96 Lovaglási lehetõségek 199
Pusztaszer 97 Fürdõk, strandok 200
Baks 97–98 Éttermek, vendéglátóhelyek 201
Csanytelek 98–99 Hotelek, panziók 203
Tömörkény, Felgyô 99 Kempingek 205
Csongrád 100–107 A megye éghajlata 206
Hódmezôvásárhely 108–120 Csongrád megye
Mártély 120–123 természetvédelmi területei 207
Mindszent 123–125 Múzeumok, kiállítótermek, tájházak 208
Szegvár 125–127 Idegenforgalmi irodák, szervezõk 210
ÓPUSZTASZERI Mûemlékek jegyzéke 211
NEMZETI TÖRTÉNETI EMLÉKPARK 128–145 Állandó programok a megyében 216
A KÖRÖS–MAROS KÖZE 146–161 Állandó programok Csongrádon 217
Szentes 148–155 A MÁV Rt. személyszállítási szolgáltatásai 218
Nagytôke 155 Csongrád megyei önkormányzatok 220
Fábiánsebestyén 158 Közérdekû intézmények 222
Eperjes 158–159 Kulturális intézmények 223
Árpádhalom 159 Ajánlott irodalom, képjegyzék 226
Nagymágocs 159–160 Névmutató 230
 A kötet szerzôi:
Somorjai Ferenc (településleírások)
Becsei Péter, Csizmazia György, Juhász Antal, Keveiné Bárány Ilona, Molnár Gyula,
Pálfy Katalin, Tóth Attila, Trogmayer Ottó
A fotók alkotói:
Dömötör Mihály, Csizmazia György, Enyedi Zoltán, IH-archívum, Juhász Antal,
Kanyó Béla, Molnár Gyula, Pávai Éva, Schmidt Andrea, Somogyi Károlyné,
Somorjai Ferenc, Szélpál János, Varga Zoltán, Veréb Simon

Fôszerkesztô: Pálfy Katalin

Felelôs szerkesztô: Körtvélyesi Erzsébet
Sorozatszerkesztô: Benedek Piroska
Lektor: Dr. Ormos Tamás, Olvasószerkesztô: Liska Lászlóné
Asszisztensek: Deák Orsolya, Nagy Gabriella, Sipos Zoltánné
Kiadói menedzser: Dr. Sárvári Józsefné
Marketing: PressKontakt – Szeged
Szivárvány Stúdió Bt. – Szôke Zsolt ügyvezetô igazgató – Szeged
Havril Andrásné – Cegléd
Könyvterv: Well-PRess Mûvészeti Kereskedelmi Reklámügynökség Bt. – Miskolc
Térképek: Agát Kft. TOP-O-GRÁF Térképészeti Irodája – Budapest
Tördelés: Nazar Bt. – Fésüs László – Miskolc
Nyomdai elôkészítés: Well-PRess Stúdió – Takács Tamás, Stunya János
Micropress DTP Stúdió
Nyomdai munkálatok: Borsodi Nyomda Kft.
Felelôs vezetô: Ducsai György ügyvezetô igazgató

Kiadó: Well-PRess Mûvészeti Kereskedelmi Reklámügynökség Bt.

3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Tel./Fax: 46/501-660
E-mail: welltitkarsag@chello.hu
Felelôs kiadó: Körtvélyesi Erzsébet
Minden jog fenntartva! ©
A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos e kiadványt részben vagy egészben sokszorosítani,
vagy más módon rögzíteni és hasznosítani.
ISBN 963 85620 6 4 ISSN 1219-431X
 AJÁNLÁS
Ne véljen fölfedezni, Kedves Olvasónk,
fontossági sorrendet útikönyvsorozatunk, a
VendégVáró eddig megjelent öt, magyar nyel-
vû kötete és az ezennel megtisztelô figyelmébe
ajánlott, hatodikként sorszámozott között.
Nincs az a bármilyen korrekt lista, mely hiteles
adatokkal támaszthatná alá: Csongrád megye
tévedhetetlenül hatodik a sorban. Ismerünk
persze osztályozási szempontokat, melyek sze-
rint elsô vagy éppen tizenkilencedik, jellemzô
adatokat, melyek élenjárónak vagy átlagosnak
minôsítenék. De nincs értelmük az ilyen kísér-
leteknek. Csongrád megye akkor is egyedi és
úgy is hasonló...
Persze, e kötet alkotói az egyediségét, a
másságát szeretnék hirdetni, jellegzetes arcát
fölmutatni – lám, a „fölmutatni” szó igekötôjét
más táján az országnak biztosan e-betûvel ír-
nák! A Tisza, a Körösök, a Maros vidékén meg
az a természetes, hogy nyelvünk e sajátosságát
nem törli le az e-betû halmozó, finomkodó,
nyelvi gôg. Francia barátunk járta meg ezzel
nemrégiben. Hallván tôlünk a gyakori e-ö cse-
rérôl, a Szegedre vivô utat tudakolta a fôvárosi
csúcsforgalomban, imígyen: „Szögöd?”. S igen
elcsodálkozott, hogy csak bámult rá a közleke-
dési dugóvá dagadt sokadalom. A térképe se-
gítette ki végül.
Hát ez az, a térkép... E kötet is térkép sze-
retne lenni, nem csupán a szó valós értelmé-
ben, hanem a szavak, a fotók jóvoltából is. A
táj, melyre most a Kedves Olvasó e kalauz se-
gítségével – egyelôre gondolatban, aztán a csá-
bításnak engedve remélhetôleg a valóságban is
– ellátogat, a közigazgatási „keresztségben”
egyik vízparti városáról kapta nevét, s lett
Csongrád megye. Lakóit – közel félmillióan
vannak – jellemezhetjük néhány ténnyel is:
például hogy négyük közül hárman városban
élnek, pedig a megye 60 települése közül 52 –
falu. Beszédes adat, hogy Magyarország pri-
môr zöldségeinek 60–70, szalámigyártásának
70, kôolaj-termelésének 63, a felhasznált föld-
gáznak pedig 53 százaléka e vidékrôl szárma-
zik – anélkül, hogy ipari monstrumok csúfíta-
nák el az alföldi tájat.
Egyébként makói hagymából és szegedi pap-
rikából, csongrádi kékfrankosból és
pusztamérgesi rizlingbôl, marosi gyógyiszap-
ból, szôregi tulipánból és tápéi gyékénysza-
tyorból százszázalékos a részesedésünk! A
közigazgatás évszázados hadiállapotait jelzi,
hogy majd’ mindegyik város büszkélkedhetett
már a megyeszékhelyi ranggal. Az meg a helyi
öntudat diszkrét fokmérôje, hogy feltûnôek a
települési névhasonlóságok. A csak „Ó” elô-
taggal megkülönböztetettek, a történelmi
Csanád elnevezést viselôk, a különféle „Nagy”-
ok és „-halmok”, „Puszta-” kezdetûek és „-
szék” utótagúak remélhetôleg nem keverik
meg túlzottan vendégeinket!
Hisszük: e kötet szerkezetének áttekintésé-
hez sem kell külön sillabuszt mellékelnünk.
Iparkodtunk nagyon, hogy logikusan fûzzük
föl könyvünk vezérfonalára mondandónk ele-
meit. Csongrád megyét – elsôsorban táji adott-
ságaira tekintettel – négy fejezetben, a látni-va-
lóik számát tekintve „túlsúlyos” Szegedet és
környékét, no meg az Ópusztaszeri Nemzeti
Történeti Emlékparkot további két, önálló
részben mutatjuk be. A többit már Önre bíz-
zuk, Kedves Olvasónk!
Útjára bocsátjuk e könyv kíséretében. Érezze
magát nálunk, velünk otthonosan!
Körtvélyesi Erzsébet Pálfy Katalin
felelôs szerkesztô fôszerkesztô
 SZEGED ÉS KÖRNYÉKE
SZEGED
Irányítószám: 6700, körzethívószám: 62
Azt a régi mondást, hogy „ki a
Tisza vizét issza, vágyik annak szíve
vissza”, már csak jelképesen tessék
érteni! A város, mely létét és szépsé-
gét, meg persze kudarcait és hátrá-
nyait is szôke folyójára vezetheti visz-
sza, az élet kincsei közül a tiszta vizet
már nem a Tiszából nyeri. Ettôl még
persze becsüli, babusgatja, büszkén
kitárulkozik partjaira – de éltetô erejét
nem élvezheti.
Nem volt ez mindig így. A város-
történet krónikásai egészen a leg-
utóbbi idôkig úgy emlegetik Szege-
det, mint folyójától elválaszthatatlant,
10
10 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
érte s általa élôt. Még ha a víz tett is –
szabályozása, s a védelmi erôk meg-
szervezése elôtt – mindent elsodorni
szándékozó kísérleteket a romba
döntésére. Legerôteljesebb próbálko-
zásának dátuma mindmáig – s e
szó remélhetôleg örökké érvényes
marad –: 1879. Akkor a város 265 há-
za élte túl a katasztrófát, öt és félezer
szegedi épület dôlt a hullámsírba, 75
ezer ember lett hajléktalan. De életre
kelt mégis! Nagykörútjának egyes sza-
kaszai máig ôrzik a segítséget nyújtó
városok nevét. A párizsi mintára ter-
vezett, sugaras-gyûrûs városszerkezet
jóvoltából, világos utcarendjénél job-
bat állítólag ma sem álmodhatnának a
városrendezôk. Ezt egyébként még a
városban járatlan ember is érzékelhe- Szegedet Baján avar kagán csapa- Szeged nevének
ti: könnyû a sugarak, s az összekötô tai szállták meg 567 után, s a környék eredete vitatott:
ívek áttekintô vázlata alapján tájéko- egészen a IX. század kezdetéig avar az egyik felfogás
zódni. S ahogy a város fô útjai össze- fennhatóság alá tartozott. Már Móra szerint személynévbôl
futnak, ugyanúgy rendezôdnek a me- Ferenc, a szegedi múzeum egykori keletkezett,
gye közlekedési erei is: Szegeden ran- igazgatója, igen sok avar sírt tárt föl. más vélemény
devúznak... Azokban az évtizedekben a griffekkel szerint a szeg
Itt kezdjük olvasóink, vendége- díszített öntött övvereteket még hun- (sarok, kiszögellés)
ink, majdani látogatóink kalauzolását nak tartották, így ezek az avar teme- szónak -d
is! A megye székhelye, Délkelet-Ma- tôk Móra Ferenc írásaiban hun sírok helynévképzôvel
gyarország igazgatási, mûvelôdési, helyeként szerepelnek. Ma már tud- ellátott alakja.
gazdasági és közlekedési központja, juk, hogy az avar kaganátus központ- Újabb nézet szerint
(az önállósult Algyô nélküli) 175 ezer ja valahol a magyar Alföldön, talán (Szekfû László)
lakójával hazánk negyedik legnépe- egy ideig Szeged környékén, minden- a szôke jelentésû
sebb városa. A Maros torkolata alatt, a esetre a Kárpát-medence központjá- szegbôl származik.
Tisza partján fekszik. Nagyobb része a ban lehetett. Minden valószínûség
folyó jobb partján, a kertváros jellegû szerint az Attila temetésérôl szóló le- Az árvízi emlékmû –
Újszeged pedig a bal parton terül el. genda az egykori avar kagánok temet- Segesdy György alkotása
Fölfûzi Szegedet az E75-ös nemzetkö-
zi fôút, mely Budapest felôl érkezik és
Jugoszlávia felé hagyja el Magyaror-
szágot. Keleti irányban a 43-as út ve-
zet ki a román határ felé, északkeleti
irányban a 47-es út Békéscsabán át
Debrecenbe, nyugatra, Baja irányába
az 55-ös fôút.
A Maros torkolata miatt átkelôhely
lévén, Szeged az ôskortól lakott hely.
A környéken az Öthalom területén
bukkantak a legrégibb emberi
településnyomokra. Az utolsó jégkor-
szak vége felé, mintegy 24 ezer évvel
ezelôtt, mamutvadászok egy csoport-
ja telepedett itt meg. Az ember jelen-
létét ettôl kezdve folyamatosnak te-
kinthetjük e tájon. Különösen fontos
újkôkori és bronzkori leletek kerültek
elô a városhoz tartozó falvakban, Tá-
pén és Szôregen.
A II. század közepérôl, Ptole-
maiosz leírásából ismerjük a település
legrégibb nevét: Partiszkon. A késôb-
bi vár helyén római ôrállomás vigyáz-
ta a tiszai átkelôhelyet, a Maros menti
só- és aranyszállítást. A nagyszéksósi
hun fejedelmi lelet és számos történe-
ti adat valószínûsíti, hogy Attila szék-
helye a környéken lehetett.

SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 11
11
 kezési szokásaira vonatko-
zik, ha nem is pontosan
úgy, ahogy a legenda be-
szél a Tisza elterelésérôl.
Azt ma már tudjuk, hogy a
leggazdagabb hun sír, mely
az V. század elején került
földbe, az 1920-as évek vé-
gén a szegedi múzeum
gyûjteményét gazdagította.
Azonban szó sem volt
aranykoporsóról. Szeged és
Kecskemét környéki leletek
alapján persze tudható,
hogy az avar fejedelmeket
A nagyszentmiklósi kincs aranylemezkékkel díszített koporsók-
néhány arany edényének ban helyezték örök nyugalomra, így a
másolata legenda a honfoglalást is megérô avar
lakosságtól eredeztethetô.
A környék a fejedelmi törzs szál-
láshelyéhez tartozott 896 után – a
jobb parti, ártéri szigeteket a honfog-
lalók sûrûn megszállták. A XI. század-
ban a település királyi birtok lett. A
Maroson úsztatott só, a közlekedés le-
hetôségei, az uralkodótól nyert kivált-
ságok a XII. században serkentették
várossá válását.
Neve elôször 1183-ban szerepel
oklevélben: Cigeddin. A tatárjárást
követôen Szeged e vidék legjelentô-
A múltról mesélnek sebb városa, ekkor kapja kitüntetô ki-
a leletek váltságait, s valószínûleg 1260–1280
között új várat építenek itt –
méghozzá kôbôl. A XV. szá-
zadban a török veszély mi-
att a Hunyadiak támogatá-
sával jelentôs hadászati és
egyházi központtá fejlôdött.
Hunyadi János innen indult
a török elleni, gyôztes
nándorfehérvári csatába
1456-ban. Még néhány évti-
zed, s a szabad királyi váro-
sok közé sorolja Szegedet
II. Ulászló (1498). A város
1522-ben már az ország
egyik legnépesebb telepü-
12
12 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
lése volt, lakosainak száma több mint
7000, annyi, mint Budáé, Pesté, Kas-
sáé. A török hódoltság alatt jelentôs
erôsség lett. Mint a szultáni birtokok
egyik központja, viszonylagos védel-
met élvezett. 1721-ben megnyílt az el-
sô gimnázium, a piaristáké. S még
ugyanabban az évtizedben, 1728-ban
a lakosságon belüli ellentétek és a ba-
bonás hiedelmek kiváltotta boszor-
kánypörök hozták kedvezôtlen hírbe
a várost.
A XVIII. század elsô felében,
hosszadalmas birtokperek után Sze-
ged számos környékbeli pusztát meg-
szerzett, így alakult ki hatalmas, 142
ezer kat. hold kiterjedésû határa. A
kaszálókon állattartó szállások épül-
tek, amelyek a XIX–XX. századi ta-
nyagazdaságok elôdei, a homokon pe-
dig az 1760-as évektôl szôlôt telepítet-
tek. Ekkortól létesültek a századunk
közepéig virágzó „szôlôhegyek”. A
Város határában lévô tanyákon, szô-
lôhegyekben és kertészségekben már
13.500 ember élt 1850-ben, a lakos-
ságnak több mint egynegyede.
A XVIII. század második felében
újjászületett a városkép. A századfor-
dulóra esik Vedres Istvánnak, „Szeged
Széchenyijének” és Dugonics András-
nak tevékenysége. Szeged a székhe-
lye 1849 júliusában a Pestrôl elmene-
kült kormánynak. 1854-ben pedig el-
készült a Pest–Szeged közötti vasútvo-
nal, s vasúti híd épült 1858-ra.
Az 1879. március 12-i árvíz pusztí-
tása után, 1880–1883 között Újszege-
det egyesítették Szegeddel. Lechner
Lajos körutas-sugárutas terve alapján
egységes arculatú város épült. Elkezd-
ték „eszményi szintre” feltölteni a vá-
rost: új tiszai partfal készült és meg-
erôsítették a várost közvetlenül védô
körtöltést. A gát ma is áll, másodrendû
töltésként fontos része a város árvíz-
védelmi rendszerének. Korábban fej-
lett kézmûipara mellett akkor bonta-
kozott ki a gyáripar, különösen a
Bakay Nándor alapította kendergyár
és Pick Márk szalámigyára fejlôdött je-
lentôs üzemmé.
Az 1920-as trianoni békeszerzô-
dés Szeged szomszédságában húzta
meg az országhatárt, s ez érzékenyen
érintette a város déli és keleti kapcso-
latait. 1921-ben Szegedre került a
Kolozsvári Tudományegyetem, két
évvel késôbb a csanádi püspök is
áttette székhelyét Temesvárról.
Elôször 1931-ben rendezték meg
a szabadtéri játékokat, s az elsô sze-
zont 1933–1939 között további sikeres
elôadások követték. Nobel-díjával
1937-ben szerzett világhírt a városnak
Szent-Györgyi Albert biokémikus pro-
fesszor.
1944 után lassan indult a fejlôdés.
A Város határában 1950-ben kilenc
önálló tanyaközséget szerveztek, így
a 816 km2-es szegedi határ 112 km2-
esre, lakossága pedig kétharmadára „...jó szívû gondos
csökkent. Szeged 1962. január 1-én is- eleink, gátak és
mét Csongrád megye székhelye lett. töltések tsinálására szán-
Az 1965-tôl feltárt kôolaj és földgáz- ván tehetségeiket,
mezôk „égô aranya” (Mocsár Gábor) ... földjeiket egyszer két-
nagy lendületet adott a város fejlôdé- szer szerentséssen meg-
sének. 1973-ban Algyô, Kiskundo- mentették...”
rozsma, Szôreg, Tápé és Gyálarét Sze- Vedres István
gedhez kapcsolásával létrejött a mai
város. „Most minden
Az ôsi iparágak (fa-, paprika-, gyászon, romláson, buká-
kenderfeldolgozás, konzervgyártás, a son,
szalámigyártás és a kézmûipar) mellé Tûzön, vizen keresztül él
újak települtek: textil-, ruha-, kábel-, Szeged.”
gumi-, kozmetikai ipar. Szeged az or- Juhász Gyula
szág egyik legjelentôsebb szellemi
központja és iskolavárosa. Egyeteme-
ire, fôiskoláira, általános, közép- és
szakmunkásképzô iskoláiba nem csu-
pán szegedi fiatalok járnak, így szep-
tembertôl júniusig több tízezerrel
megnô a város lélekszáma.
SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 13
13
Oltványi Páltól, A BELVÁROS A Nagyárvíz után 1883-ban
a múlt század szegedi Lechner Ödön tervei alapján eklekti-
néphagyományának Belvárosi sétánk kiindulópontja a kus-neobarokk stílusban alakították
ismerôjétôl tudjuk, hogy Széchenyi tér, a város közigazgatási át. Az új, körerkélyes tornyot, a város
Rózsa Dániel 82 éves sze- központja, fóruma. A mintaszerûen egyik szimbólumát, Babits Mihály a
gedi polgárt, aki parkosított, 50 ezer m2-es tér palotaso- csipkéit kacéran hordó, kecses tán-
azelôtt fôbíró is volt, rának egységes hatásával, mûvészi cosnôhöz hasonlította. Pazar közgyû-
s 50 éves feleségét szobraival hazánk egyik legszebb lési termének falait Ferenc József,
azzal vádolták: tere. Botanikai értékû növényzetébôl Erzsébet királyné (Vastagh György
bûbájosságukkal figyelemre méltóak az évszázados mûvei), ill. Tisza Kálmán és Tisza
hét esztendeig elvonták platánok, a tiszafák, páfrányfenyôk, Lajos (Benczúr Gyula mûvei) díszítik,
a határból az esôt és a császárfák, magnóliák. A XVIII. szá- mennyezeti freskóján a város címerét
harmatot, s a Tiszában lé- zad folyamán az egykori vár melletti angyalok ragadják a magasba (Vajda
vô halakat másfél akó nagy piacból alakult ki. A múlt század Zsigmond munkája).
pénzért eladva, roppant kilencvenes évei óta itt és az innen in- A szomszédos „Bérházat” (11. sz.)
kárt okoztak duló Kárász utcán van a korzó, a sze- 1870-ben emelték. Régebben a városi
felebarátaiknak. gediek kedvelt sétahelye, nyaranta tanács bérelte, innen kapta a nevét.
A vádlott az ördöggel rendezvények színhelye. Ma a polgármesteri hivatal irodáinak
evett és ivott is. A tér legszebb épülete a Városhá- ad helyet. A két épületet a velencei
A nemes tanács ôt za (10. sz.), melyet eredeti formájában mintára készült „Sóhajok hídja” köti
igazságérzetbôl küldte 1799–1805 között emeltek Vedres Ist- össze, amelyet Ferenc József tisztele-
máglyára. S hogy ván tervei alapján. Itt kezdte meg mû- tére létesítettek abból az alkalomból,
magányosan ne menjen a ködését 1800 ôszétôl az elsô magyar hogy az újjáépült várost meglátogatta.
túlvilágra, nejét is színigazgató, Kelemen László és tár- A Bérházban megszálló császár
hasonló büntetésben sulata. ugyanis ezen közvetlenül juthatott át
részesítette. A boszorká- Haynau az épület régi tornyából a városházára. A híd nevét a helyi
nyok kapitánya, Rózsa nézte végig a szôregi csatát 1849. au- hagyomány az adózáshoz köti: esze-
Dániel és a késôbbi híres gusztus 5-én, amikor egy – a magyar rint a hídon áthaladó polgárok sóhaj-
betyár, Rózsa Sándor táborból kilôtt – ágyúgolyó majdnem tozva keresték fel az egykori adó-
nem voltak rokonságban. eltalálta. A torony falába szorult löve- hivatalt.
déket évekig megôrizték, mint a A városháza elôtti parkrész me-
Az 1970-es árvíz szabadságharc egyik helyi emlékét. dencéit Pásztor János jelképes bronz-
szobrai, Az áldást hozó és A romboló
Tisza díszítik (1930). A nyugvó vizet a
kéjesen hancúrozó, kecsegén lovagló
najádok: a haragvót a pontyon szágul-
dó Triton személyesíti meg. A szom-
szédságukban álló magnóliafák lomb-
fakadás elôtti, áprilisi virágpompájuk-
ban a tér vonzó fotótémái.
A városházától balra, kicsivel ar-
rébb álló Grünn Orbán-ház (13. sz.)
1810-ben épült, Vedres István tervei
alapján. Földszintjén üzemelt az elsô
szegedi nyomda, melyet 1801-ben
alapított Grünn Orbán Fülöp. Az er-
kélyt díszítô Attila-dombormûvet a
ház alapozásakor találták, amibôl arra

14
14 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
következtettek, hogy itt állhatott a
nagy hun fejedelem sátra. Valójában a
relief római vitézt – egyesek szerint
római császárt – ábrázoló, XVIII. szá-
zadi öntöttvas kályhalap.
A ház elôtti parkrész közepén áll
Szent István király és felesége,
Gizella királyné szobra, Kligl Sándor
mûve (1996).
Az 1840-es évek elején kezdték
építeni a városháza jobb oldali szom-
szédját, a klasszicista stílusú Zsótér-
házat. Névadója, Zsótér János, gazdag
hajótulajdonos és gabonakereskedô –
hajóépítô telepein az ország akkori
legnagyobb hajói készültek.
A helyi hagyomány szerint csak
azért volt 99 hajója, mert csupán a ki-
rálynak volt szabad száz hajót tartani.
Ha a valóságban nem is volt annyi,
Szegeden akkortájt neki volt a leg-
több. Állítólag superjaival (hajóácsai-
val) olyan hajót is készíttetett, mely-
nek lapátkerekeit a fedélzeten körben
hajtott lovak forgatták: így akart a
gôzhajóval versenyezni. Széchenyi
azonban már 1833-ban Szegedre ér-
kezett „Duna” gôzhajójával, ami az ál-
lati erôvel mûködtetett hajók alkonyát
jelentette.
Az 1848–1849-es szabadságharc
idején katonai kórház és kaszárnya,
1849 júliusában a Szegedre menekült
kormány székháza volt. A két alka-
lommal ülésezô országgyûlés tör-
vényerôre emelte a zsidók egyen-
jogúságát és a megkésett nemzetiségi
törvényt, miután Kossuth Lajos és
Nicolae Bǎ lcescu itt aláírta a
magyar–román kibékülési tervet. A
ház tulajdonosa ekkor már Zsótér Já-
nos fia, a nagy mûveltségû, polgári
gondolkodású Zsótér Andor volt.
Jórészt róla mintázta Tóth Mihály
alakját Mikszáth A Tyoszty fiú esete
Tóth Marival c. regényében. Az 1879-
es árvíz idején itt lakott az író,
aki mint a Szegedi Napló fômunkatár-
sa, a rettenetes katasztrófa
elsô krónikása volt.
A Széchenyi tér Tisza fe-
lôli oldala és a Várkert közé
esô háztömbök nagyrészt a
vár helyére épültek a múlt
század nyolcvanas éveiben.
A bíróság (4. sz.) épülete
volt 1919-ben az ellenforra-
dalmi kormány és Horthy
Miklós hadügyminiszter
székhelye.
A szomszédos Tisza
Szálló (Wesselényi u. 4. sz.)
történelmi, irodalmi és mû-
vészeti emlékhely. Nagyter-
me a város legszebb hang-
versenyterme, ahol hatszor
ült a zongoránál Bartók Bé-
la, hol Basilides Máriával, hol A városháza belsô udvara:
Zathureczky Edével. Rajtuk kívül színház és koncerthelyszín
Dohnányi Ernô és Pablo Casals sze-
replése emlékezetes. A szálló kávéhá-
zában törzsvendég volt Babits Mihály
és Juhász Gyula. A város neves szülöttei:
Dugonics András
A Széchenyi tér 2. sz. házában talál- (1740–1818)
juk a Kass-gyûjteményt, Kass János író, egyetemi tanár,
(1927–) alkotásait, amelyeket szülôváro- Vedres István
sának adományozott. A Munkácsy-díjas (1763–1835)
szobrász és grafikusmûvész többek kö- vízépítô mérnök,
zött elnyerte az 1966-os lipcsei könyv- Kálmány Lajos
mûvészeti kiállításon A Világ Legszebb (1852–1919)
Könyve alkotójának díját. katolikus pap,
(Nyitva: hétfô kivételével 10–14 óráig.) folklórkutató,
Endre Béla
A bíróság elôtti parkrészben áll (1870–1928)
Deák Ferenc szobra, Zala György al- festômûvész,
kotása (1914). A neobarokk lobogó Huszka Jenô (1875–1960)
pátoszával megalkotott emlékmû zeneszerzô,
alakja mögött a „nemzet testét” jelké- Juhász Gyula
pezô fatörzs látható – újrasarjadó haj- (1883–1937)
tásokkal, magyar címerrel. Talapzatán költô,
a nagy politikus történelembölcseleti Balázs Béla (1884–1949)
figyelmeztetése olvasható. költô, filmesztéta,
A Tisza Szálló elôtti parkban áll Ti- Bálint Sándor
sza Lajos szobra , Fadrusz János (1904–1980)
és Rollinger Gál Rezsô mûve (1904). néprajzkutató.
SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 15
15

A szegedi sétálóutca ôsszel
Az árvíz utáni újjáépítés királyi bizto-
sa kora legjobb mûszaki és városren-
dezési elveit valósította meg. Érdeme-
iért grófi címet kapott, s a város dísz-
polgárává választották.
A sorban a következô Vásárhelyi
Pál szobra, az elsô, hazai mérnök
szobra, ifj. Mátrai Lajos alkotása, 1905-
bôl. A mellékalakok Pásztor Jánostól
valók. A pálmaág – a jó munkának ál-
lít emléket, a parasztasszony – karján
a gyermekkel – a jólét megszemélye-
sítôje. Balról egy kubikos látható, a
háttérben pedig árvédelmi ladik, a vé-
dekezés kellékeivel. A talapzaton le-
vô emléktábla a Tisza eddigi legma-
gasabb vízállását mutatja: 1970. június
2-án 961 cm (hivatalosan 960 cm),
tengerszint feletti magassága 83,98 m.
Bár ez 154 cm-rel meghaladta az
1879-es árvíz szintjét, a várost még-
sem öntötte el a Tisza, mert az árvíz
után korszerû gátrendszer épült és a
folyóhoz közeli területeket jelentôsen
feltöltötték.
A fôposta elôtti parkrészben áll
Széchenyi István szobra, Stróbl Alajos
márványból faragott mûve (1914). A
legnagyobb magyart díszmagyarban
ábrázolja, kezében süvegét tartva. A
talapzaton rakodópart részletei látha-
tók, kikötôbójára tekeredô hajókötél-
lel. A szürke márvány dombormû Szé-
chenyi sokrétû munkásságának: a Ma-
gyar Tudományos Akadémia alapítá-
sának, a pesti Lánchíd építésének, a
folyószabályozásnak és a gôzhajózás
megindításának állít emléket.
A Széchenyi térrôl a Kárász utcán
át jutunk a Klauzál térre, a város leg-
bensôségesebb terére. Klasszicizáló
hangulatával az olasz tereket idézi. A
közbülsô kétemeletes, kora eklekti-
kus háztömbök még 1872–1873-ban
épültek. Egységes homlokzatukkal
mintául szolgáltak a belváros árvíz
utáni újjáépítéséhez, melyet az 1. szá-
mú, Új Zsótér-házból irányítottak Ti-
sza Lajos és munkatársai.
E ház földszintjén van a nagy múl-
tú Virág cukrászda, a szegediek ked-
venc találkozóhelye. Árvay Sándor és
fia, Kálmán még a múlt század végén
tették híressé készítményeikkel, s már
akkor „a szegedi Gerbeaud”-ként em-
legették. 1922-ben adták el a Virágh
testvéreknek, akik a cukrászda hírne-
vét tovább öregbítették.
A tér névadója Klauzál Gábor
(1804–1866), az elsô népképviseleti
kormány földmûvelés-, ipar- és keres-
kedelemügyi minisztere, a város or-
szággyûlési képviselôje, aki vagy
negyven éven át a tér 8. sz. palotája
helyén álló házban lakott. A tér köze-
pén áll az ország egyik legkorábbi,
teljes alakos Kossuth szobra, melyet a

16
16 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
nagy államférfi születésének centená-
riumán, 1902-ben lepleztek le. Róna
József alkotása. Talapzatára a szegedi
toborzóbeszéd szavait vésték. Kos-
suth 1848 ôszén indult az Alföldre to-
borzóútra, Szegedre október 4-én ér-
kezett. A volt Európa Szálló (9. sz.)
mögött, a mai tiszti klub helyén állt az
egykori Bauernfeind-ház, mely elôtt
emlékezetes beszédét elmondta.
1849. július 12-én pedig a Kárász-ház-
ban (5. sz.) szállt meg, és vagy
hatvanezres tömeg elôtt mondta el
utolsó nyilvános, hazai beszédét. Sza-
vai híressé váltak:
„Ha – mint elôre megjósolám – kus hangulatát. Ilyen az 1870-ben A korzó palotasora köti
Debrecen lesz a hely, hol hazánk emelt Eisenstädter- ház (5. sz.) szép össze Szeged három
függetlenségét kivívjuk, úgy Szeged- öntöttvas erkélyrácsával és a vele egy- legforgalmasabb terét
rôl fog Európának a szabadság kihir- korú Várnay-ház (9. sz.), amelyet Vár-
dettetni...”. nay Dániel építtetett nyomda számá-
Jövendölése nem vált be: a kor- ra.
mány Szegedrôl Aradra költözött, Az utca végén emelkedô
majd bekövetkezett a világosi fegy- Ungár–Mayer-ház (16. sz.) Magyar
verletétel. Itt szállt meg 1857-ben Ede tervei alapján 1911-ben épült,
Ferenc József is, Kárász Benô vendé- szecessziós stílusban. Hatásos tetô-
geként. Az egykori tulajdonosá- idomaival, az ún. „pléhhölgyekkel”
nak nevét viselô ház 1845-ben épült, díszített saroktornyával, zavaros er-
klasszicista stílusban. kélykombinációival a városkép jelleg-
Figyelemre méltó erkélyének ko- zetes eleme. Földszintjén volt a hú-
vácsoltvas rácsa, és részben árkádos szas években a Korzó kávéház, a Sze-
udvara. Történelmi nevezetességû er- ged, majd a Délmagyarország – a leg- A híres Virág cukrászda
kélyérôl jelentette be 1918. október régibb, 1910-ben alapított, ma is meg- mindig tele ismerôsökkel...
31-én a szegedi Nemzeti Tanács a
város népének az ôszirózsás forrada-
lom gyôzelmét. Szólt ekkor az egybe-
gyûltekhez Juhász Gyula és Móra
Ferenc is. A hagyományoknak megfe-
lelôen 1919. június 2-án Károlyi Gyu-
la ellenforradalmi kormánya is itt hir-
dette ki megalakulását.
A tér sarkában álló Kenyérszegô
szobra az egykori kenyérpiacra emlé-
keztet (Pátzay Pál, 1984).
A Klauzál térrôl Szeged fôutcáján,
korzóján, a Kárász utcán folytatjuk sé-
tánkat. Páratlan számozású házsorá-
nak néhány épülete még ôrzi az árvíz
elôtti belváros biedermeier-romanti-

SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 17
17

Alkalmi színpad – jelenô, vidéki napilap – újságíró gár-
a néptáncfesztivál dájának törzsasztala, ahol Juhász
vendégegyütteseinek Gyula és egyetemi hallgató korában
Dugonics téri bemutatóján József Attila is gyakran megfordult.
Több versét itt írta. A kávéház egyko-
ri szép stukkós mennyezetének egy
darabja még megtekinthetô a helyén
nyílt boltban.
A Kárász utca a Dugonics térbe
torkollik. A város egykori búzapiaca
szabálytalan alaprajzával, néhány ár-
víz elôtti épületével még a régi Szege-
det idézi. Kelet felôl a szegedi egyete-
mek központi épülete (13. sz.) zárja,
mely Eötvös József kultuszminiszter
kezdeményezésére reáltanodának
épült 1873-ban, Skalnitzky Antal ter-
vezte. 1880-tól itt kapott helyet a So-
mogyi-könyvtár, 1894-tôl az ítélôtáb-
la, 1921-tôl pedig a Kolozsvárról átte-
lepült tudományegyetem.
A bölcsészettudományi kar hall-
gatója volt 1924–1925-ben József
Attila, akit lázító hangú költeménye
miatt nyelvészprofesszora eltanácsolt
a tanári pályáról. A Toldi utca felôli,
elsô emeleti, két elsô ablak mögött
volt Horger Antal szobája. Ide citálta
be „az egyetem fura ura” a költôt, és
itt marasztalta el a „Tiszta szívvel” cí-
mû verséért.
18
18 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
Ma a József Attila Tudományegye-
tem és a Szent-Györgyi Albert Orvos-
tudományi Egyetem rektori hivatala,
valamint a JATE Központi Könyvtára
mûködik az épületben. (E két egyete-
men kívül a Tanárképzô és az Élelmi-
szeripari Fôiskola, a zenetanár- kép-
zôsök kara 1998-tól felsôoktatási szö-
vetségre lép. Az Universitassal együtt-
mûködési szándékát nyilvánította ki a
Hittudományi Fôiskola és az Akadé-
miai Biológiai Központ is.) Az épület
elôcsarnokát József Attila, Vasvári Pál,
Móra Ferenc és Radnóti Miklós terra-
kotta mellszobrai díszítik.
Az épület jobb sarkánál áll József
Attila szobra , Varga Imre mûve
(1964). A tér szökôkútja a Nagyárvíz
századik évfordulójára készült (Tarnai
István, 1979). A tervezô attraktív fóru-
mot hozott létre az egyetem elôteré-
ben, amely térszínházi és ifjúsági ren-
dezvények befogadására, kórusmû-
vek elôadására is alkalmas.
A medence szegélyén Juhász
Gyula „Szonett Szegedhez” címû ver-
sének sorai olvashatók. A kút
programautomatikával vezérelt víz-,
fény- és hangjátéka kedvelt látványos-
ság. A 101 fúvókából kilövellô vízsu-
gár negyven vízképet állít össze, 80
színes lámpa váltakozó fényében,
kétféle zenei mûsor kíséretében. Az
elsôben Farkas Ferenc Árvízi szimfó-
niája után Vivaldi, J. S. Bach, Mozart,
Beethoven, Brahms zenéje csendül
föl. A másodikban könnyûzenei ösz-
szeállítás hallható.
A tér közepén áll Dugonics
András szobra, kezében Etelka címû
regényével (Izsó Miklós alkotása, a
mûvész korai halála után tanítványa,
Huszár Adolf fejezte be 1876-ban).
Dugonics a nagyszombati, majd a
pesti egyetem professzora, a magyar
matematikai szaknyelv megalkotója
volt (1784). Algebra- és geometria-tan-
könyvével igyekezett bebizonyítani,
hogy magyar nyelven – amelyet II. Jó- élményanyagának felhasználásával
zsef annyira lenézett – még a matema- tervezte meg a házat Reök Iván víz-
tika elvont igazságait is ki lehet fejez- ügyi mérnök, Munkácsy Mihály uno-
ni. Ô írta az elsô magyar regényt, az kaöccse számára. Az 1907-ben készült
„Etelkát” is (1788). épület formálása egyedülálló hazánk-
A tér északi oldalán álló, romanti- ban, sôt Európában is kuriózumnak
kus stílusú Vajda-házat (2. sz.) Hoffer számít.
Károly tervei alapján építették 1860- Plasztikus tagolása leginkább
ban. Szép, öntöttvas erkélyrács és ka- Antoni Gaudi barcelonai lakóházaival
ros gázlámpák díszítik. Itt lakott gyer- mutat hasonlóságot, de a homlokzat
mekkorában Balázs Béla, a jeles költô megformálására és részletképzésére a
és filmesztéta, s megfordult itt ven- párizsi metróállomások és Victor
dégként mûveinek késôbbi megzené- Horta brüsszeli házai lehettek hatás-
sítôje, Bartók Béla és Kodály sal. A homlokzaton alkalmazott, stili-
Zoltán is. A szemközti oldalon levô zált növényi ornamentika a lépcsô-
Katolikus Házban (12. sz.) kezdte házban is folytatódik, melynek orsó-
meg mûködését 1896-ban Engel Lajos terébe pillantva csupa kinyílt virág lát-
nyomdája és a Szegedi Napló szer- ható. A ritka szépségû kovácsoltvas-
kesztôsége. Többek között itt dolgo- munkákat Fekete Pál készítette, Ma- Európában párját ritkítja
zott Tömörkény István, késôbb Móra gyar Ede rajzai alapján. A kiugró pár- a Reök-palota,
Ferenc. Itt jelent meg 1947-ben az or- kányok alatti falmezôket eredetileg Magyar Ede alkotása
szág ma is élô, legrégibb irodalmi fo-
lyóiratának, a Tisza tájnak az elsô szá-
ma.
A Petôfi Sándor sugárút sarkán áll
a Keméndy-ház (1. sz.). Itt volt Kemén-dy
Nándornénak, a szegedi nônevelés
úttörôjének magániskolája. A múlt
század utolsó évtizedeiben gyakran
vendégeskedett itt Jókai Mór, aki 1849
nyarán ismerkedett meg Keméndy
Nándorral, a szabadságharc honvéd-
tisztjével, a betyárvilág keménykezû
megrendszabályozójával.
A Dugonics tér és a Kálvária su-
gárút sarkán álló copf stílusú Dáni-
házat (Dáni u. 7.) Vedres István ter-
vezte. Az 1820-ból való épület az ez
idô tájt mûvészi igénnyel emelt szege-
di polgárházak legszebb hírmondója.
Figyelemre méltó az oroszlánfej-kon-
zolos, henger alakú, zárt sarokerkélye
és boltíves udvari tornáca.
A Dugonics tér mellett, a Tisza La-
jos körúton találjuk a város legérdeke-
sebb épületét, a Reök-palotát (56.
sz.). Alkotója Magyar Ede, aki Európa
nagy mûvészeti centrumaiban szerzett

SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 19
19
 pucér vízitündéreket ábrázoló seccók
díszítették, melyek vízinövényekkel,
a homlokzat hullámzásával szimboli-
zálták a megrendelô foglalkozását.
Ezeket sajnos a család kérésére rövi-
desen lekaparták. Érdemes megtekin-
teni a házban mûködô bank stíluso-
san berendezett helyiségeit is.
A házat a szegedi népnyelv „ló-
faraháznak” nevezi, mivel a 3. honvéd
huszárezred lovasszobra (Gách
István–Turáni Kovács Imre, 1943) há-
tulsó felét mutatta az egykori sarki
kocsmának. A Reök-palotával szem-
közti kétemeletes épületben van a tu-
Figyelemre méltóak dományegyetem Állam és Jogtudo-
a részletek mányi Kara (Tisza L. krt. 54.).
A Dugonics térbe torkolló Somo-
Érdemes benézni gyi utca és a belôle nyíló Kelemen
a kapualjakba is! László utca is tartogat néhány látniva-
lót. Az 1860-as években, romantikus
stílusban épült Scheinberger-ház (Ke-
lemen L. u. 2.), a Mészáros-ház (So-
mogyi u. 11.) és a Bagáry-ház (Somo-
gyi u. 20.) az árvíz elôtti belváros em-
lékei.
Az ugyancsak romantikus Fekete-
ház (Somogyi u. 13.) Mayer Ferdinánd
vaskereskedô számára épült 1857-
ben, Gerster Károly tervei alapján – a
kor divatja szerint az angol gótika
szellemében. Nevét korábbi sötét-
szürke színérôl kapta. Figyelemre
méltó a kapuja, keresztbordás kapual-
ja és zárt sarokerkélye. Utóbbi a budai
Mátyás-templom nagyobbik tornyá-
Nosztalgiázni nak egyik emeletét példázza. Itt volt
villamoson is lehet... 1860-1865 között a belvárosi kaszinó,
az önkényuralommal szembeni ellen-
állás fészke. Itt született Endre Béla
festômûvész, aki Tornyai János mel-
lett, a hódmezôvásárhelyi mûvészeti
élet század eleji virágkorának egyik
szellemi serkentôje, a Mûvészek Ma-
jolika Telepének egyik alapító tagja
volt.
A könyvtárszobában alakult meg
1918. október 22-én a szegedi Nemze-
20
20 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
ti Tanács, ezért nevezte Juhász Gyula
a házat „a szegedi Pilvaxnak”. Ma a
Móra Ferenc Múzeum történeti osztá-
lyának gyûjteményei és kiállításai
vannak itt.
Két állandó kiállítása közül az egyik,
Csongrád és Csanád megyék társadalma
1867-tôl 1945-ig címmel céhes emlékeket,
a polgári életmód emlékeit, a XIX. század
vezetô iparágait (kender-, szalámigyártás,
paprikafeldolgozás) mutatja be, egészen
az egyetemalapításig. A másik kiállítás
Buday György életét kíséri végig Kolozs-
vártól, Szegeden, Rómán át Londonig.
Egyes korszakait színes és fehér-fekete
nyomatai, grafikái, ill. metszetei elevenítik
meg.
(Nyitva: hétfô kivételével 10–17 óráig.)
Tel.: 62/312-033
A szomszédos épületben levô
Hági étterem (Kelemen László u. 3.)
neve az elsô tulajdonos, Haggen-
macher Henrik nevének rövidítésébôl
keletkezett. A kerthelyiség falának
emléktáblája szerint e helyen állt
1856-tól a Nagyárvízig az elsô állan-
dó, fából épült színház.
A kor neves színigazgatóinak
(Molnár Györgynek, Latabár Endré-
nek) társulatai játszottak itt. Olyan je-
les mûvészek is, mint Lendvay Már-
ton, Szerdahelyi Kálmán, Szigeti Jó-
zsef, Prielle Kornélia. Az étterem he-
lyiségeit Szônyi Istvánnak a tiszai éle-
tet ábrázoló, nagy méretû pannói dí-
szítik: Tisza-parti jelenet; Hálófonó
halászok; Fôzô halász (1941).
A Kelemen László utca folytatása –
a Zrínyi utca – az Aradi vértanúk teré-
be torkollik. A változatos méretû és
stílusú épületekkel körülvett tér vá-
rosképi hangsúlyát a számos utcával
és a szomszédos terekkel meglévô in-
tenzív kapcsolata határozza meg. Itt
van az egyetemi, iskolai negyed köz-
pontja, szorgalmi idôszakban diákok
nyüzsgô sokaságával. A Dóm tér felôl
a püspöki palota (Aradi vértanúk tere
2.) és az egyetemi épületek mozgal-
masan tagolt homlokzata határolja
(Rerrich Béla, 1930). Az árkádok ko-
vácsoltvas kapuja fölött Glattfelder
Gyula püspök jelmondata olvasható:
Iustum amore (Az igazságot szeretet-
tel). Fölötte, a kôburkolatú bástya el-
sô emeletén Szent Gellértnek , a
csanádi egyházmegye elsô püspöké-
nek pirogránit fülkeszobra áll
(Ohmann Béla, 1930).
Az egyetemi épületek homlokza-
tát díszítô dombormû a Dóm téri épít-
kezések emlékére készült (Szent-
györgyi István, 1931.), a közremûkö-
dô személyiségek megörökítésével. A
püspöki palota elôtt áll II. Rákóczi Fe-
renc lovas szobra (ifj. Vastagh Györ-
gy, 1912). Talapzatán a fejedelem
1703. június 7-i kiáltványának kezdô
sorai olvashatók: „Kiújulnak a nemes
magyar nemzet sebei...”.
A tér legnagyobb épületét, a volt
piarista gimnáziumot és rendházat (1.
sz.) 1886-ban emelték, eklektikus stí-
lusban. Ma az egyetem természettu-
dományi karának dékáni hivatala és
intézetei vannak benne, többek kö-
zött a híres Bolyai Intézet, a matema-
tikai tanszékek otthona. Az 1721-ben
megnyitott gimnázium egykori nagy
nevû diákjai között találjuk Dugonics
Andrást, Katona Józsefet, Horváth Mi-
hályt, Reitter Ferencet, Budapest vá-
rosépítôjét (1813–1874), Gruby Dávi-
dot, korának legnagyobb párizsi or-
vosát, Chopin, Victor
Hugo, Liszt Ferenc kezelôorvosát
(1809–1898), Wartha Vincét, az
eozinmáz összetételének megállapí-
tóját (1844–1914), Tömörkény Istvánt
és Juhász Gyulát.
Az épület elôtti parkrészben
áll a szôregi csata emlékoszlopa.
Az 1849. augusztus 5-i ütközet áldoza-
tainak emlékére készült, Bajza
József soraival. Tetején a millenniumi A szegedi iskolaváros
turulmadár a bátorságot, a nemzeti centruma –
akarat legyôzhetetlenségét szimboli- a Hôsök kapuja környéke
zálja.
A teret délrôl a Hôsök kapuja ha-
tárolja. (Pogány Móric, 1936) A hom-
lokzat honvédszobrai (az élô és a ha-
lott katona) az elsô világháború áldo-
zataira emlékeztetnek (Lôte Éva,
1937). A kapu boltíveit Aba-Novák
Vilmos hatalmas freskói díszítették.
Három témát jelenítettek meg: a
háborús emlékezést, a hôsi halottak
dicsôítését és Horthy Miklós elindulá-
sát Szegedrôl. Középen, fejjel a tér fe-
lé az ítélkezô Krisztus mintegy 8 mé-
teres alakja látszott, lábainál a harso-
nás, ítélkezô angyalok csoportjával.
Jobbja felôl a „Hit” allegóriáját festette
meg a mûvész, a szalagot tartó fôan-
gyalok hatalmas alakjaival, lejjebb az
elesettekért gyertyát égetô barátok
csoportját, mellettük fiaikat sirató
anyákat, akiknek fülébe örökké kon-
duló lélekharang jajgat.
Lejjebb katonasírok következtek
és az ismeretlen hôst jelképezô ro-
hamsisakos mementó. A másik olda-
lon özvegyek és árvák csoportja volt
az eskütevôkkel. A dongaboltozat
város felôli oldalának témája a „Tett”
SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 21
21
22
22 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
allegóriája volt, két fôangyallal, a kor-
mányzó lovas alakjával és a parancsra
rohamra induló katonák zárt csoport-
jával. Ezen az oldalon, a keresztbolto-
zaton a „montellói fa” képe volt látha-
tó, a tövében rémülten összebújó ka-
tonákkal. Vele szemben üveges sze-
mû, halott katonák zárt rendben me-
neteltek a fakeresztes sírok felé.
A Hit oldalán levô keresztboltoza-
ton a „huszárroham” jelenete és a há-
ború keresztjét vivô katonák megrázó
víziója kapott helyet. A freskón 1945-
ben elôbb csak Horthy alakját fedték
be, majd 1949-ben az egészet levakol-
ták. Föltárása, helyreállítása még tart.
Az épület ma gimnázium. Boltíve
alatt kezdôdik a Boldogasszony su-
gárút, mely a nagyállomáshoz vezet.
A tôle jobbra álló Vadász-ház (Szent-
háromság u. 2.) Raichle J.
Ferenc tervei alapján épült 1910-ben,
szecessziós stílusban. Homlokzatát
Zsolnay-majolika és mozaikmotívu-
mok díszítik. Jelenleg a gimnázium
egyik épülete. A szomszédos, Szent-
háromság utcai bérházban (4.) élt és
alkotott a város két mûvésze: Buday
György grafikus és Dinnyés Ferenc
festô.
Az Aradi vértanúk terétôl pár lé-
pésre, a kiskörút tengelyében maga-
sodik a Honvéd téri új református
templom (Tisza Lajos krt. 85.),
Borsos József tervei szerint épült
1941-ben. Bejárata fölött az Isten
báránya-mozaik Gáborjáni Szabó Kál-
mán mûve.
Ellenkezô irányban, a kiskörúton
a Tisza felé folytatva sétánkat, a klini-
kákhoz érünk. A sebészeti klinika
(Pécsi u. 1.) falán dombormû hirdeti,
hogy helyén, az egykori Ipar utca
13. számú házban született Juhász
Gyula. A kiskörút végén, a Tisza-
parton áll a krómacélból készült
centenáriumi árvízi emlékmû, Seges-
dy György alkotása. A lendületesen
egymásnak feszülô hullámívek a tá-
madó erôket érzékeltetik, a 12 méter
magasba szökô függôlegesek a ren-
díthetetlenséget, a természeti erôkön
diadalmaskodó emberi helytállást jel-
képezik. Elôtte, a fekete kôvel borított
hasábokon Szeged és azon nemzetek
fôvárosainak címere látható, melyek a
város árvíz utáni megsegítésében ki-
emelkedô szerepet játszottak: Róma,
Brüsszel, Párizs, London, Berlin,
Bécs.
Az Aradi vértanúk terérôl nyíló tér
névadója Rerrich Béla, a Dóm tér
megálmodója. Márvány emléktáblája
a kísérleti fizikai intézet falán látható.
Mellette, a tér legmagasabb épületé-
ben (1. sz.) a fizikai és kémiai intéze-
tek vannak. A téren álló Szent
György-szobor eredetijét, a Kolozsvá-
ri-testvérek 1373-ban készült mûvét, a
Prágai Nemzeti Galériában ôrzik. Ez a
másolata 1939-ben került Szegedre –
1997-ben új, barokkos talapzatra he-
lyezték.
Melocco Miklós alkotása a téren
az 1956-os forradalom több mint
húsz, faragott figurából álló, szimboli-
kus emlékmûve (1997).
Az Aradi vértanúk terérôl egy ka-
pun át a Dóm térre érkezünk.
Szeged magja a XIX. századig a
földsánccal és vizesárokkal védett Pa-
lánk városrész volt. A földsánc a vár
nyugati tornyától, a mai fôposta tájá-
ról indult ki és a Kelemen
László–Zrínyi utca vonalában halad-
va, a püspöki palotánál keleti irányba
fordulva érte el a Tiszát.
A Palánk fölszámolása a Fogadal-
mi templom építésével kezdôdött. Ar-
ról, hogy az újabb árvizektôl megme-
neküljön a város – 1880-ban határoz-
tak a városatyák. Aztán eltûntek a
nagy árvíz elôtti macska-
köves utcák is, helyükön épültek a
klinikák, az egyetemi intézetek, a
dóm és a szeminárium.
SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 23
23
 A Fogadalmi templom elsô terveit
Schulek Frigyes, a budai Halászbástya
alkotója készítette, aki a párizsi Sacre-
Coeur-höz hasonlóan e templomot is
fehér terméskôbôl akarta felépíteni. A
város vezetôsége – sokallva a költsé-
geket – a terveket Foerk Ernôvel mó-
dosíttatta, aki inkább a lombardiai
téglaarchitektúrához vonzódott. Az
1913-ban megkezdett építkezést az
elsô világháború már 1914-ben félbe-
szakította. A tornyok addig elért ma-
Különös hangulatú világ: gasságát a Szózat sorai jelzik, melye-
a Dóm tér ket 1923-ban, az építkezés folytatása-
24
24 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
kor helyeztek el. Végül a templomot –
amely közben székesegyház is lett –
1930. október 24-én szentelték fel. Az
ünnepi misét Dohnányi Ernô kompo-
nálta.
A dóm a városkép egyik legjel-
lemzôbb eleme, XX. századi egyházi
építészetünk legmonumentálisabb al-
kotása, hazánk negyedik legnagyobb
temploma. Ötezren férnek el benne,
hossza 81, szélessége 51 méter, tor-
nyai 91 méteresek, kupolája 54 méter
magas, belül a padozatszinttôl 33 mé-
ter. Öt harangja közül a Tisza felôli to-
ronyban levô Hôsök harangja, 86 má-
zsányi súlyával az országban a máso-
dik legnagyobb. A neoromán stílusú
katedrális a könnyed homlokzatkeze-
lésû észak-olasz templomokat (Mode-
na, Verona) idézi.
A fôhomlokzat közepén védô-
szentjének, a Magyarok Nagyasszo-
nyának márvány szobra (Tóth István),
kétoldalt a 12 apostol mozaikképe
(Márton Ferenc). Alattuk a négy ôs-
elem szimbólumai: a föld (elefánt), a
levegô (sas), a tûz (fônixmadár) és a
víz (szirén) sorakoznak. A fôbejárati
baldachin oroszlánokon nyugszik: a
magyar koronát és a pápai tiarát ôr-
zik. Oromzatán a város címere, kétol-
dalt Szent István és Szent László, a kö-
zépsô boltív alatt Kapisztrán Szent Já-
nos, s Szent Gellért szobrával. A fôka-
pu szárnyait ó-, és újszövetségi jele-
netek ékesítik, fölöttük Krisztus tró-
nol.
A templom külsejét díszítô dom-
bormûvek az ôsfoglalkozásokat ábrá-
zolják. A két – jelképes díszítésû – ol-
dalbejárat közül a nyugati a háború, a
keleti a béke kapuja. A nyugati torony
oldalához támaszkodó Szent Antal-
kút, Erdey Dezsô munkája.
A templom belseje imponáló
térhatásával, szecessziós tarkaságával
ragadja meg a szemlélôt. A román
architektúra ellenére a belsô díszítés-
ben megnyilvánuló gazdagság, az A mellékoltár-
aranyozás bôkezûsége inkább bizánci ok közül a leg-
stílusjegyeket mutat. A misztikus han- jelentôsebb a ke-
gulatú, allegorikus falképek és dom- reszthajó nyuga-
bormûvek mintegy felelevenítik a kö- ti végében álló
zépkori román ornamentika „szegé- Szent Gellért-ol-
nyek bibliájá”-nak az emlékét. tár. Középsô fül-
A kórust tartó pilléreken a négy kéjében Gellért
evangélista szobra Tóth István alkotá- püspök szobra áll
sa. A fôhajó falain Szent Ferenc, Loy- Szent Imrével, a
olai Szent Ignác, Szent Leó pápa és szélsô fülkékben
Lisieux-i Szent Teréz képei sorakoz- Szent Istváné és
nak. A kupolatartó hevederívek hom- boldog Gizelláé.
lokfalán a próféták és az Ószövetség Tôle balra találjuk
kiváló alakjait, jeleneteit Muhits Sán- a dóm legbecse-
dor készítette. Ô a mestere a csege- sebb mûvészeti
lyekre festett sarkalatos erényeknek emlékét: Fadrusz
(Bölcsesség, Mértékletesség, Igazsá- János Krisztus
gosság, Bátorság) is. a keresztfán c.
A szentély nagy mozaikképe szobrát (1891). A
Mária megkoronázását ábrázolja, fölül mûvész modell
a Szentháromsággal (Márton Ferenc). hiányában önma-
Márton mûve a mennyezet képe, a gát kötöztette keresztre, és az így ké- A Pantheon
„szögedi Mária” is – díszes alföldi szült fényképek alapján mintázta meg
szûrben és szegedi papucsban. A fô- alkotását.
oltár képe a Magyarok Véd-asszonyát A Szent Gellért- oltár körüli fal-
ábrázolja, karján a gyermek Jézussal, festményeket Patay László készítette
fején a magyar koronával, vállán a ko- 1980-ban. Az oltár felôli falon Szent
ronázási palásttal, kezében jogarral. Gellért életébôl vett jelenetek látha-
Az alakot részben eltakarja az oltár fö- tók. A jobb oldali kereszthajóban álló
lé késôbb emelt baldachin. A szentély Szent Kereszt-oltár elsôként készült el
falán félkörívben húzódó, ötrészes 1924-ben és a templom felszentelésé-
dombormûsorozat és hat szobor az ig fôoltárként funkcionált. Megtekin-
árvízi fogadalom és a város régebbi tésre érdemesek még: a Klebels-berg-
fogadalmainak megvalósulását ábrá- síremlék, továbbá a Szent Dömötör-,
zolják (Tóth István). a Szent István- és a Szent László-oltá-
A mûvészien festett üvegablakok rok kompozíciói (Ohmann Béla alko-
(a négy evangélista) Róth Miksa mû- tásai).
helyébôl valók. A fôoltár és a balda- A dóm híres orgonája építésekor a
chin nemes márványból készült. A világ negyedik ilyen hangszere volt. A
szentségház ajtaját igazgyöngyök és pécsi Angster-gyár készítette 1930-ban.
rózsakorallok ékesítik. Ettôl balra a Játékasztala ötmanuálos, 9040 sípján
püspöki szék, Szent Gellért dombor- 136 féle játék adható elô. Legnagyobb
mûvével és 73 utódjának nevével sípja 5 méteres, a legkisebb másfél cen-
1983-ból való (Tóth Sándor alkotása). timéteres. Az üzemeltetéséhez szüksé-
Az új szembemisézô oltárban ôrzik ges levegôt hét villanymotor hajtja. A
Szent Gellért ereklyéit (szárkapocs- és templom nagy sikerû orgonahangver-
combcsontját). senyek színhelye.

SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 25
25
 A dóm altemploma a Somogyi
Könyvtár felôli oldalon, a nyugati to-
rony mellett nyílik. Innen folyosó
vezet a kereszthajó alatti sírokhoz,
illetve a kupola tengelyében levô ká-
polnához. A folyosón fényképek mu-
tatják be a templom építésének fázisa-
it, rövid leírások méltatják az itt nyug-
vók érdemeit. Érd.: Katolikus Plébá-
nia Hivatal. Tel.: 62/312-157
Amikor a Fogadalmi templom épí-
tése elôtt a helyét készítették elô, az
egykori Szent Dömötör-templom ba-
rokk tornyának bontásakor került
napvilágra a város legrégibb mûemlé-
ke, a dóm elôtt álló Dömötör-
torony. Alapjaiban XI. századi, alsó,
négyszögletes, román stílusú része
XII. századi, felsô, kora gótikus eme-
letei a XIII. századból valók.
Az átmeneti stílusú tornyocska a
Dél-Franciaországban gyakori, kora-
beli tornyokkal mutat hasonlóságot.
Valószínûleg bencés, vagy cisztercita
szerzetesek közvetítésével jutott el
hozzánk ez a toronyminta. A szegedi-
ek többsége le akarta bontatni, meg-
mentése – hosszas huzavona után –
Móra Ferencnek és Cs. Sebestyén Kár-
olynak köszönhetô.
26
26 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
Helyreállításakor, 1931-ben falába
ajtót vágtak, belsejét – olasz mintára –
keresztelôkápolnává képezték ki. Az
ajtó bélletébe a vár bontása során
megmentett, román kori faragott kö-
veket, ívmezejébe a város legrégibb
szobrászati emlékét, a XII. századi
Kôbárányt illesztették. (Utóbbi egy-
kor feltehetôen a vár elsô templomá-
nak homlokzatát díszítette.) Mivel
Szeged és a Kiskun kerület határpöré-
ben bizonyítékként szerepelt, 1719-
ben bekerült a város címerébe is.
A kovácsoltvas ajtó, „az élet kapu-
ja”, az élet egyes mozzanatait szemlél-
teti a keresztény liturgia szimbóluma-
ival. A két évszám közül az 1272-es
nagyjából a torony korára utal, míg az
1931-es az újjáépítést jelzi. Ekkor ké-
szült a torony belsejében látható stíl-
szerû keresztelômedence is. A falakat
Aba-Novák Vilmos falképei díszítik –
a mûvész 1932-ben a páduai nemzet-
közi egyházmûvészeti kiállítás nagy
aranyérmét nyerte el vele.
A bejárattal szemközti kép Krisz-
tus megkeresztelését ábrázolja közép-
kori szakrális stílusban. Ettôl jobbra
Szent Gellért kereszteli a pogány ma-
gyarokat, olasz és német szerzetesek
társaságában. A sátortábor a magyar-
ság nomád voltára utal, a lovak, lófe-
jek a lókultusz elemei.
A fülkében a „csodálatos halászat”
ábrázolása látható. Az ajtó felôli olda-
lon az Árpád-házi szentek és boldo-
gok sorakoznak. Balra Vajk (ettôl fog-
va István) megkeresztelését, a fülké-
ben Szent Dömötört örökítette meg a
mûvész.
Még a régi Templom téren állítot-
ták fel a dóm keleti tornya elôtti
Szentháromság-szobrot (Köllô Miklós,
1896), mely a megmentett Dömötör-
torony által megbontott térkompozí-
ció szimmetriáját hivatott visszabillen-
teni.
A Fogadalmi templom építésével
egyidejûleg érlelôdött meg egy mûvé-
szi, bensôséges és ünnepélyes tér ki-
alakításának a gondolata az egyetemi
és egyházi épületek összekapcsolásá-
val, a dóm elôtti tér egységes koncep-
ciójú körülépítésével. A pályázatot
Rerrich Béla nyerte meg, az építkezés
1928-tól 1930-ig tartott. Az égetett
klinkertégla borítású, történelmi han-
gulatú, mégis modern téregyüttest a
késô középkori és a XX. századi né-
met, angol, svéd építészet ihlette.
Rerrich a mûvészi hatás elérése
céljából sajátos variációs megoldáso-
kat alkalmazott. Ennek eredménye-
ként a téglák sokféle elhelyezésével, a
különféle alakú oszlopokkal folyton
változik a megvilágított felület, s az
így felfokozott árnyalatnyi színkü-
lönbségek keltette festôi hatás oldja a
falsíkok merevségét.
A tér nyugati oldalát a Hittudomá-
nyi Fôiskola (6. sz.) és a püspöki
palota határolja.
Az 5. sz. kapun át közelíthetjük
meg az Egyházmegyei Múzeumot és
Kincstárat – a megye legértékesebb
egyházi jellegû textíliáival, ötvösmûvésze-
ti remekeivel.
A palástok közül legrégibbek a XV.
századi Mátyás- és a Szent Gellért-mise-
ruha, de láthatók itt szép XVIII–XIX. szá-
zadi textíliák is. Az ötvöstárgyakat
XV–XIX. századi gótikus, reneszánsz,
barokk, klasszicizáló kelyhek, mon-s-
tranciák, ereklyetartók, feszületek, töm-
jénezôk képviselik. Az egykori Szent
Dömötör-templomból származó hat ba-
rokk faszobor ügyeskezû mesterekre
vall.
(Nyitva: hétfô kivételével 10–18 óráig;
decemberben, januárban 10–16 óráig.)
Szent-Györgyi Albert
A dómmal szemközt és a Tisza (1893-1986)
felôli oldalon különbözô természettu-
dományi és orvosegyetemi intézetek
találhatók.
A déli homlokzaton látható a ha-
zánkban egyedülálló zenélô óra, a
középkori egyetemek egyik jelképe.
A Rerrich tervezte számlap körüli fal-
nyílásokon az egyetemi tanácsot és
a ballagó diákokat ábrázoló színes
figurák vonulnak ki a Vaszy Viktor
által feldolgozott „Gaudeamus igi-tur”
zenéjére. Az óraszerkezet Csuri Fe-
renc szegedi órásmester mûve (1935).
A 9. sz. épület az Orvosvegytani
Intézet. Itt volt egyetemi tanár 1928-
1945 között Szent-Györgyi Albert
(1893-1986). Itt végezte azokat a kuta-
tásait, melyek eredményeképpen – el-
sôsorban a szegedi fûszerpaprikából
kivont C-vitamin elôállításáért – meg-
kapta az 1937. évi élettani és
orvosi Nobel-díjat. A kôbárány bekerült
Szent-Györgyi Albert írta a C-vita- a város címerébe is
minról: Az elsô kémiai analízishez
elegendô kis mennyiségeket káposz-
tából, narancsból és mellékvesékbôl
lehetett elôállítani. Balszerencsére az
említett növények az elôállítást csak
kis méretekben tették lehetôvé, és
nagy mennyiségû aszkorbinsav elôál-
lítására alkalmatlanok voltak. Az
egyetlen anyag, amely megfelelt a
nagymértékben való munkához, a
SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 27
27
 mellékvese volt. Hozzá tudtam jutni
Amerika nagy vágóhídjainak az anya-
gához, és miután a drága mellékvesék
mázsáit dolgoztam fel, körülbelül 25
gramm aszkorbinsavat állítottam elô.
Kezdettôl fogva gyanítottam, hogy az
aszkorbinsav a C-vitaminnal azonos,
de barangoló életem nem felelt meg
vitamin-kisérletek végzéséhez, azon-
felül a vitaminokat valahogyan ki nem
állhattam. Két évvel késôbb arra ítél-
tek, hogy professzor legyek, és Sze-
gedre küldtek a Biokémiai Tanszék
élére. Szeged történetesen a magyar
pirospaprika-ipar központja. Ez volt
körülbelül az egyetlen termés
(Capsicum annuum), amelyet még so-
hasem próbáltam ki. Valamilyen is-
meretlen ok folytán a természet a ma-
gyar pirospaprikát a legcsodálatosabb
aszkorbinsav-raktárral látta el.
Az Orvosvegytani Intézet elsô
emeleti ablaksora alatt, a Tisza felôli
oldalon a trianoni Magyarország vár-
megyecímereinek egyik fele látható,
míg a nyugati oldal vármegyecímerei-
nek helyére a hetvenes években új –
és a rendszerváltás óta nagyrészt ér-
vényüket vesztett – városcímerek ke-
rültek. Utóbbiak cseréje a történelmi
Magyarország vármegyecímereivel
folyamatban van. A körbefutó árká-
dok alatt az 1930-ban létesített, azóta
továbbfejlesztett Nemzeti Emlékcsar-
nok szobrai, dombormûvei kaptak
helyet, melyek a magyar történelem,
irodalom, mûvészet és tudomány ki-
váló alakjait ábrázolják. A gyûjtemény
a magyar portrészobrászatnak csak-
nem teljes keresztmetszetét adja.
Alapját Stróbl Alajosnak, a századfor-
duló egyik legjelentôsebb szobrá-
szának hagyatéka teremtette meg.
A Dóm tér – szépsége és akuszti-
kai adottságai révén – szinte kínálko-
zik monumentális rendezvények, sza-
badtéri játékok megtartására. Még a
tér körülépítésének ötletével egy idô-
28
28 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
ben Gemier jeles tanítványa, Hont Fe-
renc vetette fel a szabadtéri tömeg-
színjátszás gondolatát. Vele ellentét-
ben a város országgyûlési képviselô-
je, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter
a salzburgi játékok mintájára népies
és mûvészi passiójátékok megrende-
zésére helyezte a hangsúlyt. Az 1931-
ben, azután 1933–1939 között meg-
rendezett játékok a két világháború
közötti magyar színjátszás kimagasló
eseményei voltak. A klasszikus ma-
gyar színdarabok, operák mellett (Hu-
nyadi László, Az ember tragédiája,
Háry János) népszerû olasz operákat
is bemutattak.
Mascagni maga vezényelte itt a
Parasztbecsületet a Milánói Scala
ünnepelt sztárjainak 1935-ben, s Rein-
hardt az itteni elôadás alapján jósolta
meg Az ember tragédiája egyre na-
gyobb sikerét.
A város szélesebb repertoárral
1959-ben újította fel a szabadtéri játé-
kokat. Nemzeti kultúránk kiemelkedô
alkotásai, a dráma, opera- és táncmû-
vészet remekei s nemzetközi sikerda-
rabok szerepelnek nyaranta a mûso-
ron. A dalszínházi paletta igen gazdag
az utóbbi évtizedekben.
Szeged kétévenként a Nemzetkö-
zi Néptáncfesztivál hagyománytiszte-
lôinek zarándokhelye is. A folklór-
fesztivál idején a város utcái, terei és a
Tisza-part Európa különbözô orszá-
gainak zenéjétôl visszhangzik.
Befejezve nézelôdésünket a dóm
elôtti térrészen, sétáljunk tovább a
szerb templom felé.
Az orvosegyetem oktatási köz-
pontjának falát (13. sz.) ivókúttal egy-
bekomponált dombormû díszíti (Tóth
Valéria, 1979, bronz) – a termékeny-
ségnek, a születésnek, a kibontako-
zásnak allegorikus megformálása. Az
oktatási épület mellett magasodik a
belvárosi plébánia impozáns, neoro-
mán palotája (14. sz.), mely Ottovay
 Az 1995-ös Carmen
a Dóm téren

István tervei szerint épült 1926-ban. két-két kép Szûz Máriát, Szent Miklóst
A tér északkeleti sarkát lezáró ill. Krisztust és Keresztelô Szent Jánost
görögkeleti szerb templom, a város ábrázolja. Ez utóbbiakat Jovan
egyik fontos látnivalója. A szerbek a Popoviˇc festette 1761-ben, a többie-
török elôl menekülve jelentek meg ket N. Hodin 1881-ben – a korábbi
Szegeden. Cserni Jován, a „fekete cár” képek stílusához igazodva. Az északi
is a mohácsi vész után itt ütötte fel fô- diakónusi ajtón Mózes látható a kô-
hadiszállását és Alsóvároson érte ôt a táblával, a délin fivére, Áron. E képfal
vég 1527 júliusában. A szegedi szer- alighanem egyedülálló a hazai pra-
bek fôként a Palánkban és Felsôváro- voszláv egyházmûvészetben.
son laktak, iparral, kereskedelemmel Míg Jankovics Miklós híres mis-
foglalkoztak. Elsô templomuk a vár- kolci, egri ikonosztázai gazdag váz-
ban épült a XVII. század végén. Máso- szerkezettel tagoltak, zárt felépítésû- A 90-es évek sikerdarabja:
dik templomukat 1725-ben, a mai he- ek, addig a szegedi egy áttört rokokó az Elisabeth,
lyén építették fel; ebbe készült 1761- csipke. Kialakításában valószínûleg Lévay-Kunze musicalje
ben a jelenlegi ikonosztáz. A Szent
Miklósnak szentelt mai templom
1773–1778 között épült, Jován Dobits
tervei alapján, toronysisakja 1835-bôl
való. Legfôbb ékessége az ikonosztáz,
amely harmonikus egységbe olvasztja
az ôsi pravoszláv festészet hagyomá-
nyait és korának barokk mûvészetét.
A képfalak hagyományos felépíté-
sének megfelelôen, a felsô harmad-
ban középütt Krisztus látható a ke-
reszten, prófétákkal körülvéve. Az
alsó kétharmadot a Szentháromság,
Szent Péter és Pál, valamint az aposto-
lok népesítik be. A középsô, ún.
királyi ajtótól balra és jobbra esô

SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 29
29
 nemcsak kijevi, hanem bécsi mélyfa-
ragó szobrászok is közremûködtek. A
hajóban (naosz) kétoldalt álló trón-
székek közül a jobboldali a püspöké,
a baloldali Szûz Máriáé. A mennyezet
freskója a világ teremtését ábrázolja,
N. Hodin mûve 1881-bôl.
A márványmintás falakon XVII-
XIX. századi ikonok és latin kegyké-
pek átköltései sorakoznak. Mûvészi
értékével kiemelkedik közülük az uk-
rán eredetû Szent Kereszt és Veronika
kendôje. Ez utóbbit Andrej Rubljov
egyik követôje készítette a XVII. szá-
zad elején.
A naoszt (férfitemplomot) és a
pronaoszt (nôi templomot) az iko-
nokkal és mécsessel díszített királyka-
pu köti össze, ahol – ôsi hagyomány
szerint – a királynak is le kellett olda-
nia kardját, csak úgy közeledhetett a
szentélyhez. Ferenc József is eleget
A szerb templom
30
30 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
tett ennek az elvárásnak, amikor
1883-ban megtekintette az
újjáépült várost.
A pronaosz falait borító XVII-XVI-
II. századi arab, libanoni, szerb, kau-
kázusi, etiópiai ikonok többsége Szûz
Máriát ábrázolja. Az oltáron és a vitri-
nekben látható kegytárgyak a korabe-
li mûvészet becses darabjai.
A XVII-XVIII. századi, aranyozott
dombormûvekkel ékesített evangéli-
umos könyvek Oroszországból szár-
maznak. Kilépve a templomból, ves-
sünk egy pillantást Tóth Valéria Ifjú-
ság-kútjára is. A tér északnyugati sar-
kán áll a Szegedi Akadémiai Bizottság
székháza (Somogyi u. 7.). Valószínû-
leg Hild József tervei alapján Arleth
Ferenc építette, késô klasszicista stí-
lusban 1868-ban.
Az egykori Hungária-szálló volt
Szeged és az Alföld elsô nagyvárosi
vendéglátó épülete. Mikszáth Kálmán
is lakott egyik szobájában szegedi
újságíróskodása idején. Itt párbajozott
Gárdonyi Géza Újlaki Antallal, amiért
egy hónapot ült az államfogházban.
A székházzal szemben emelkedik
a Somogyi Könyvtár és Csongrád me-
gyei Levéltár modern épülete (Dóm
tér 1-4.). A könyvtár alapítója Somo-
gyi Károly esztergomi kanonok volt,
aki 1880-ban 43.701 kötetes könyvtá-
rát Szegednek ajándékozta, ezzel az
újjáépülô város szellemi felemelkedé-
sét szolgálva. Ma több mint félmillió
kötet könyv és folyóirat segíti a tudo-
mányos kutatást, az egyetemi, fôisko-
lai oktatást és a közmûvelôdést. Az
épület harmadik emeletén helyezték
el a Somogyi-emlékszobát: az alapító
legértékesebb könyvein kívül a
könyvtár saját beszerzésû ritkaságait
is itt ôrzi. A levéltár egyik részlege a
titkos levéltár, mely a város szabadal-
mi jogait biztosító régi okmányok és a
hírhedt boszorkánypörök iratainak
ôrzôje.
A Dóm térrôl nyíló Oskola utca az
egykori Palánk fôutcája volt. Nyugati
oldalának copf, klasszicista, romanti-
kus és kora eklektikus házai történel-
mi hangulatú együttest alkotnak. Kö-
zülük is kiemelkedik a 13. számú
Béró-ház, a város elsô kétemeletes
épülete (Vedres István, 1810). Föld-
szintjén és a szomszédos épület don-
gaboltozatos termeiben találjuk a stí-
lusosan berendezett Alabárdos étter-
met és borozót. Dombormûves kapu-
ja Meszlényi János (1968) alkotása.
Falát Grasselly László vaskereskedô
egykori boltjának cégtáblája, áruinak
mintagyûjteménye díszíti.
Az utca másik oldalán, a Tömör-
kény utca sarkánál látható kôbôl fara-
gott hajóorr, a valamikor itt állt Arany
Oroszlán vendéglô sarkát díszítette. A
Tiszából élô szegedi hajósok, vízimol-
nárok, hajóácsok háza elôtt cégérként
még a századfordulón is gyakori volt A Somogyi-emlékszoba
a földbe ásott, fából díszesen kifara-
gott hajóorr. Napjainkra ez az egyet-
len kôváltozata maradt meg hírmon-
dóul.
A Tömörkény István Gimnázium
és Szakközépiskola (1. sz.)
Baumgarten Sándor tervei szerint
épült 1902-ben, magyar szecessziós
stílusban. Elôtte áll az író mellszobra
(Kalmár Márton), a parkban Csikai
Márta kedves Juhászbojtárja (1969).
Kis kitérôkkel a városnak ezen a
részén több szép szobrot is szemügy-
re vehetünk. A Somogyi utca végén,
az ún. Sellô-ház homlokzatán, a város
jelképeként is tisztelt sellôalakot
Makrisz Agamemnon (1961), a ház
elôtt az ifjú lovas szobrát Mihály Ár-
pád (1965) formázta meg. A híd felé
tartva, Lapis András kalapos hölgye
(1992), egy parkszegletben Lóránt
Zsuzsa Családja (1992), a mûvészeti
szakközépiskola mûteremháza elôtt
Tóth Valéria Lányok címû szobra kö-
szön ránk. A szegedi középfokú kép-
zômûvészképzést kezdeményezô
Tápai Antal szobrászmûvésznek a
mûteremház homlokzatán Kalmár
Márton (1995) portrédombormûves
táblája állít emléket.
SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 31
31
 Az Oskola utca az egy-
kori halpiac helyén kiala-
kult Roosevelt térbe torkol-
lik, melyet az Újszeged felé
vezetô, belvárosi híd oszt
ketté.
A Feketeházy János által
tervezett és a párizsi Eiffel-
cég által 1883-ra felépített
régi vashidat a visszavonuló
magyar csapatok német pa-
rancsra 1944. október 9-én
felrobbantották. A jelenlegi
híd 1948-ra készült el.
A tér déli oldalán levô
Wodianer-ház (14. sz.) föld-
szintjén találjuk a halász-
csárdát. Vele szemközt, a
A Molnár-dixieland parkban áll Juhász Gyula 1957-ben
készült szobra , melyért alkotóját,
Segesdy Györgyöt Munkácsy-díjjal
tüntették ki.
Néhány méterre innen, a partfal
folyóra nézô oldalán hivatalos víz-
mérce tájékoztat az 1879 óta elôfor-
dult, magas vízállásokról.
A teret nyugat felôl a város leg-
szebb házsora határolja: a Victor
Hugo utcától a színház felé haladva a
remek tagolású homlokzatok egyre
gazdagodnak, hogy a végén átadják a
vezérszerepet a színház erôs plaszti-
kájú, városképi jelentôségû épületé-
nek. Közülük külön figyelmet érde-
mel a Milkó-palota (5. sz.), Lechner
Ödön alkotása 1883-ból. A francia re-
neszánsz könnyedségét idézi, de már
sokat elárul az építész késôbbi deko-
ráló hajlamából is. A sajátos falkép-
zés, a két emeletet átfogó, zárt sarok-
erkélyek, az ablakok ritmusa, a derûs
hatású színes cseréptetô késôbb a
kecskeméti városházán
jelentkezik érettebb formában, ma-
gyaros jelleggel. Szépek az udvari
árkádos, loggiás homlokzatok is.
A berlini mintakönyvek hûvös
szecessziója magyaros-népies díszíté-
32
32 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
sekkel egészül ki a Milkó-palota mö-
gött álló Beregi-ház (Deák F. u. 22.)
érdekes homlokzatán, amelyet piro-
gránit virágdíszek, szép rajzú festés és
graffitó ékesít (Kótay Pál, 1903). A tér
északi, szépen parkosított részét az
esténként színes égôkkel megvilágí-
tott szökôkút díszíti. Kétoldalt, egy-
mással szemközt áll Tömörkény
István és Móra Ferenc szobra (mind-
kettô Tápai Antaltól), a híd feljárója
mellett pedig Mikszáth Kálmáné
(Ungvári Lajos).
A tér fôépülete a görögösen klasz-
szicizáló, késô eklektikus stílusú Köz-
mûvelôdési Palota (1–3. sz., Stein-
hardt Antal és Lang Adolf, 1896). Por-
tikuszának két szélsô oszlopa elôtt
Szokratész és Homérosz, bejáratának
két oldalán Klió és Euterpé (a hôsköl-
tészet és a történetírás, valamint a ze-
ne múzsáinak) szobra látható. Nyuga-
ti oldalán Klauzál Gábor (ifj. Vastagh
György), Tisza felé nézô oldalán a ha-
zai gyorsírás úttörôje, Markovits Iván
(Horváth Géza), följárati lépcsôjének
bal oldalán Reizner János (Fritz Mi-
hály) bronz mellszobra áll.
Az épületben találjuk a Móra
Ferenc Múzeumot, melynek országos
tekintélyét egymást követô nagy
nevû igazgatói: Reizner János,
Tömörkény István és Móra Ferenc
alapozták meg.
Az elsô és a második emelet az ál-
landó kiállításoké. Az elôcsarnoktól
jobbra, az elsô két teremben Lucs Ferenc
ötven értékes képbôl álló gyûjteménye
látható: Szinyei Merse Pál, Ferenczy Kár-
oly, Csók István, Tornyai János, Rudnay
Gyula, Rippl-Rónai József, Mednyánszky
László és mások képei adnak ízelítôt a
modern magyar festészetbôl. A követke-
zô teremben az egykori szegedi Megvál-
tó-patika 1893-ban készült reprezenta-
tív, eklektikus-neoreneszánsz bútorzata,
patikaedényei és a megyei patikatörté-
neti kiállítás van.
SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 33
33

A Móra Ferenc Múzeum A Tisza felôli nagy teremben a „Csak
egy Földünk van” címmel rendezett kör-
nyezetvédelmi kiállítás Földünk titokza-
tosnak tûnô életével ismertet meg. A be-
járattal szemben nyíló díszterem falain
Vágó Pál szegedi árvizet ábrázoló hatal-
mas képe és Munkácsy Mihály Honfog-
lalás c. képének egyik változata mellett
fôleg alföldi és szegedi festôk: Zombori
Lajos, Thorma János, Mednyánszky
László, Nyilasy Sándor és Koszta József,
a folyosón Heller Ödön, Spányi Béla,
A rondellán volt Nyilasy Sándor, Vastagh György, Csók
1882-ig Huszár Mátyás István, Bihari Sándor, Iványi Grünwald
1820-ban létesített Béla, Vinkler László, Zombori Lajos,
vízmércéje. Dinnyés Ferenc, Szöri József, Dorogi Im-
Ez jelentette az elsô re, Zoltánfy István képeiben gyönyör-
magyarországi szintezési ködhetünk.
alapfelületet és sokáig Az épület város felöli szárnyában, a
minden magasságot Várkert felôli teremben van a Móra-
Szegedtôl Nagyszôllôsig, emlékszoba, melyet az igazgatói szoba
valamint az erdélyi egykori bútoraival, az író néprajzi gyûj-
hegyekig ebben a tésének néhány jellegzetes tárgyával
rendszerben adtak meg. rendeztek be. Az utolsó két teremben az
Huszár a szegedi „Avarnak mondták magukat...” címû ki-
vízmérce 0-pontját a vár állítás az avarok sírleleteit, mûvészetét,
keleti kapujának életformáját mutatja be. A kupolacsar-
küszöbmagasságánál nokban Gergely Sándor, Amerigo Tot,
jelölte meg, ami Borsos Miklós, Tóth Sándor, Varga Imre
az adriai vízszintre szobrászmûvészek alkotásai láthatók. A
vonatkoztatva folyosón kapott helyet Munkácsy Mihály
75,373 méter. Honfoglalás c. képének szénvázlata.
34
34 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
„Csongrád megye népmûvészete” cím-
mel a nagyteremben viseletek és búto-
rok, cserépedények, a szövés, fonás,
bôrmûvesség termékei tekinthetôk meg.
(Nyitva: kedden 10–15; a hét többi nap-
ján – hétfô kivételével – 10–17 óráig.)
Tel.: 62/470-370
A rakparton az 1882-ben lebontott
vár délkeleti rondellájának maradvá-
nya látható. Az egykori „Szu kaleszi”,
azaz vízitorony 1545-ben épült Szinán
Kodzsa mimárnak, az oszmánság leg-
nagyobb építômesterének elgondolá-
sai alapján.
A robusztus bástya átmérôje 20,
magassága 15 méter volt, a várral
nyaktag kötötte össze. Bontás után
megmaradt, nagyméretû téglákból ál-
ló alapfalaira az új partfal építésekor
jelképes falat emeltek. Padozatának
rajza a várnak a mai belvároshoz
viszonyított helyzetét szemlélteti.
A múzeum mögötti Várkert fái kö-
zött, csaknem eredeti környezetben
áll a vár maradványa. Már Antonius
Pius uralkodása alatt Lugióból
(Dunaszekcsô) kiindulva, a mai
Szegeden át, a Maros mentén közle-
kedett a császári futárposta Pannónia
és Dácia között. Egyes leletek
bizonysága szerint az i. sz. II. század-
ban a Deák Ferenc utca és a Vár utca
sarkán lehetett az a római ôrállás,
mely a dáciai só- és aranyszállítást
vigyázta. A népvándorlás során el-
pusztult épület helyén földvárat emel-
tek a honfoglaló magyarok. Ezt a tatá-
rok pusztították el, de IV. Béla helyé-
be hatalmas téglavárat építtetett,
melynek területe a Széchenyi
térrel vetekedett.
A római ôrállomás helyén épült a
palota, a ma látható maradvány he-
lyén pedig a XIV. századi, impozáns
Szent Erzsébet-templom magasodott.
A vár jelentôsége az Anjou-ural-
kodók, a Hunyadiak, de különösen a
A vármaradvány elôtt, török elôrenyomulása idején nôtt
a Tiszán horgonyoz a meg. Hunyadi János itt fogadta Murad
Szôke Tisza hajó. szultán küldöttségét és itt kötötték
A szegedi meg a szegedi békét (1444). Ulászló
idegenforgalom király ugyan esküt tett a tízéves béké-
fellendülésével re, négy nap múlva mégis innen hir-
egyidejûleg, már dette meg a török elleni hadjáratot.
a hatvanas évek elejétôl Hunyadi 1456-ban innen indult Nán-
volt itt egy hasonló dorfehérvár ostromára, Szilágyi Mi-
nagyságú és rendeltetésû hály pedig 1458-ban Budára, hogy
hajó. A jelenlegi Mátyást királlyá választassa. Az ország
a Ganz-Danubius egyik fô hada, Szapolyai vezetése
hajógyárban épült alatt tétlenül vesztegelt 1526-ban
1917-ben és eredetileg Szegeden, míg a mohácsi mezôn
IV. Károly nevét viselte. II. Szulejmán tönkreverte a királyi se-
Hossza 77, szélessége reget. A török 1543-ban végleg elfog-
8 méter. Egy ideig dunai lalta a várat és két évvel késôbb már ô
sétahajóként közlekedett állította helyre – helybeli templomok,
Passau és Orsova között. kôépületek anyagának felhasználásá-
1980-ban átalakították, val.
mellé fürdôkosarat A Habsburgok 1686. október 23-
rendeltek. án foglalták vissza az erôsséget.
1713–1719 között újjáépítették, köréje
Savoyai Jenô elgondolásai alapján
széles árkot, eléje csillag alakú föld-
sáncot húztak. Ez a forma a nagy
árvízig a belváros szerkezetét is meg-
határozta.
Itt raboskodtak 1833-tól a függet-
lenségükért kûzdô olaszok, a karbo-
nárik. Ötszázat 1848. október 4-én
Kossuth Lajos engedett szabadon.
A vár 1869–1872 között Ráday Ge-
deonnak, az alföldi betyárvilág felszá-
molására kiküldött királyi biztosnak
a fôhadiszállása volt. Laucsik Máté,
a furfangos székesfehérvári ügyvéd
1869-ben csellel csalta be Rózsa Sán-
dort ide: a betyár bevallotta viselt dol-
gait, így 1872-ben életfogytiglani
fegyházra ítélték.
A belváros fejlôdésének sokáig út-
jában álló, mélyen fekvô, rendeltetés
nélkül maradt épületet 1882-ben bon-
tották le. A ma is álló vármaradvány, a
Mária Terézia-kapuval 1751-ben
épült. Benne a múzeum állandó vá-
rostörténeti kiállítását találjuk.
A vármaradvány mellett létesített
kôtárban kaptak helyet a vár bontása so-
rán elôkerült legszebb román, gótikus,
reneszánsz és barokk faragványok. A
gyûjtemény számos darabja Esztergom,
Pécs, Székesfehérvár egykorú építômû-
vészeti emlékeivel egyenrangú, bizo-
nyítja Szeged kivételes szerepét az Al-
föld középkori mûvelôdésében.
(Nyitva: hétfô kivételével 10-tôl 14
óráig.) Tel.: 62/470-370

A vármaradvány a
Keszeggel

36
36 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE

A vármaradvány színház felôli ol-
dalán helyezték el 1969-ben az utolsó
szegedi halászbárkát, a Keszeget.
Orrtôkéjének nagybôgôfejre em-
lékeztetô faragványa a múlt századi ti-
szai bôgôshajók díszét és a szegedi
hajóácsok ügyességét idézi.
A Várkert oldalában húzódó séta-
útra néz a Szegedi Nemzeti Színház
homlokzata (Deák F. u. 12.). A város-
képi jelentôségû épületet Helmer
Hermann és Fellner Ferdinánd bécsi
cége emelte 1883-ban, eklektikus-
neobarokk stílusban.
Ugyan 1885-ben leégett, de a kö-
vetkezô évben apróbb változtatások-
kal helyreállították. A homlokzatát dí-
szítô allegorikus szobrok balról jobb-
ra: Színészi hivatás, Hôsköltészet, Tra-
A színház
mennyezeti freskója
gédia, Komédia, Opera, Színészi di-
csôség. Az elsô emeleti fülkékben,
kétoldalt Katona József és Erkel Fe-
renc szobra áll (Tápai Antal, 1956).
Jobboldalt emléktábla hirdeti, hogy
1944. december 3-án itt alakult meg a
Magyar Nemzeti Függetlenségi Front.
Az elôcsarnokban két neves szín-
igazgató, Makó Lajos és Vaszy Viktor
mellszobrát helyezték el. A nézôtér
mennyezeti pannói színházi ihletésû
jeleneteket ábrázolnak (Kern Ármin,
1886).
A nagy múltú színházban a tízes
években föllépett Fedák Sári, Rátkay
Márton, Hegedûs Gyula, késôbb Bilic-
si Tivadar, Jávor Pál, Neményi Lili,
Páger Antal és Rajz János. Az opera
mûfajának kimagasló egyéniségei:
Teltház a színházban
SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 37
37
 Simándy József és Komlóssy
Erzsébet is énekeltek itt. A színház
társulata nemcsak prózát játszik, te-
kintélyes az operett- és opera-reper-
toárja és önálló balett-társulata is van.
A színházzal szemközt, a parkban
áll Erzsébet királyné szobra. Ligeti
Miklós faragta carrarai márványból,
1907-ben. A Dózsa utca sarkán emel-
kedik a Kass Szálló (1-3. sz.).
Az egykor fényûzôen berendezett
szállodát Kass János, a modern szege-
di vendéglátóipar úttörôje építtette
1897-ben, Steinhardt Antal tervei sze-
rint. 1934-tôl 1977-ig Hungária Szálló
néven mûködött. Jelenleg föl-újítás
alatt van.
A Kass Szálló A szálló elôtt áll Dankó Pista szob-
a társasági élet központja ra. A város szülötte a századforduló
volt és lehet... legnépszerûbb nótaszerzôje volt.
Több mint 400 dalt írt, és az ô alkotá-
sa számos népszínmû dalbetétje. Da-
lait ma is országszerte éneklik. A lírai
szépségû, romantikus szobrot 1912-
ben Margó Ede készítette, aki a nóta-
király iránti tisztelete jeléül nem kért
tiszteletdíjat munkájáért, csak a már-
vány árát fogadta el.
A Dózsa utca másik oldalán levô
Deutsch-palota (2. sz.) majolika-díszí-
A behavazott Várkert tésû homlokzatát Lechner Ödön ala-
kította ki, rajta az építész fômûvének,
a budapesti Postatakarékpénztárnak a
hatása érezhetô. Ez a Lechner mun-
kássága nyomán kibontakozó magya-
ros szecesszió egyik legjellegzetesebb
szegedi példája.
A Dózsa utca és a körút kereszte-
zôdésében épült lakóház homlokza-
tán fedezhetjük föl a városalapítónak
tisztelgô dombormûvet: IV. Béla ki-
rályt ábrázolja (Lapis András, 1997).
A közeli Horváth Mihály utca sar-
kán áll a Vedres István Építôipari
Szakközépiskola (2. sz.). 1894-ben
épült fôreáliskolának. Itt tanult a szá-
zad fordulóján Balázs Béla, elsô évti-
zedében Rákosi Mátyás, és itt tanított
38
38 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
Babits Mihály. A szemközti oldalon
találjuk a Szegedi Nemzeti Színház
Kamaraszínházát (3. sz.). Eredetileg
ipartestületi székháznak épült 1929-
ben. Homlokzatát mesterségeket áb-
rázoló szobrok (bognár, csizmadia,
kovács és kômûves) díszítik.
A szomszédos épületben (5. sz.) van
a Móra Ferenc Múzeum Képtára, mely
idôszaki kiállításoknak ad helyet. Évente
nyári, kétévente téli tárlatot rendeznek
falai között. Eredetileg iparcsarnoknak
épült, szárnyas nôt és férfialakot ábrázo-
ló homlokzati dombormûvei a mezôgaz-
daság és az ipar allegóriái, a vásárhelyi
majolikagyár termékei.
(Nyitva: hétfô kivételével 10–17; kedden
10–15 óráig.) Tel.:62/313-962
Az Arany János utcában és a belô-
le nyíló Berzsenyi utcában érdemes a
fákat is megszemlélni. A város parkja-
it, kertjeit díszítô, sok szép ritka cserje
és fa közül itt a kelet-ázsiai eredetû
páfrányfenyôvel (latinul: Ginkgo
biloba) találkozunk. A kínaiak mint
szent fát, templomok köré ültetik. Át-
meneti alak a tûlevelûek és a
lombosfák között; legyezô alakú leve-
leit télre lehullatja. Cseresznye nagy-
ságú, húsos, sárga, csonthéjas termé-
sét Japánban és Kínában fogyasztják
is. Az elsô csemetéket Pollák Sámuel
háló- és kötélgyáros Svájcból hozta
magával még pár évvel az árvíz után,
és ültette el Takaréktár utca 3. sz. há-
zának udvarán. A védett fa leszárma-
zottai népesítették be a környék utcá-
it és a Széchenyi tér északi oldalát, eu-
rópai viszonylatban is egyedülálló
példányszámban.
Az Arany János utcán rövidesen a
Tisza Lajos körúthoz érünk. Mindjárt a
sarkon áll a város egyik legszebb sze-
cessziós épülete, a Gróf-palota (20.
sz.), melyet Lechner Ödön követôje,
Raichle J. Ferenc tervei szerint emel-
tek 1913-ban. Városképi hangsúlya és
ornamentális elemeinek gazdagsága
emeli az építész szegedi fômûvévé.
Három utcára nézô homlokzatával
úgy hat, mint egy keleti és magyaros
motívumokkal díszített, észak német
reneszánsz palota.
Kicsivel arrébb, a körút mentén
találjuk a város evangélikus templo-
mát (16. sz.), mely 1882-ben épült,
neoromán stílusban. A Gróf-palotával
szemközt nyíló Juhász Gyula utca 6.
sz. házában élt 1926-tól haláláig Sze-
ged legnagyobb költôje, Juhász Gyu-
la. Az intim udvarban emlékoszlopon
A munka címû versébôl olvashatunk
egy szakaszt.
A körútról a Szent Mihály utcán át
tegyünk egy kis kitérôt a Szent
István térre. Az itteni piactér jellegze-
tes városképi eleme az ezer köbméte-
res víztorony, hazánk legrégibb vas-
beton építménye (1903-1904, Zielin-
szky Szilárd). Tiszta, konstruktív szer-
kezetével, máig hibátlan mûszaki
megoldásaival, puritán dísztelenségé-
vel a születô új építészet egyik igen
korai példája.
A Szent István térrôl nyíló, rövid
Vidra utca a Kálvin térre vezet. Az itt
álló kakasos református templom
Schulek Frigyes tervei alapján, 1884-
ben épült, az észak-német gótika ün-
nepélyes stílusában. Az építész kevés
egyedi alkotása közül ez az egyik leg-
érdekesebb. Egymáshoz képest 120
fokban csatlakozó három hajója met-
széspontjában emelkedik a hatszögû
huszártorony, amely szervesen kap-
csolódik a gerincvonal és a tetôsíkok
felületéhez. Schulek a templom mellé
állítólag egy sudár jegenyét is „terve-
zett”, melyet el is ültettek néhány év-
vel késôbb, és magasra nôve nagy-
mértékben fokozta az épület harmo-
nikus hatását. Magassága már a kaka-
sos toronnyal vetekedett, amikor ki-
vágták. Mesélik azt is, hogy amikor
késôbb Schulek Szegeden járva ezt
megtudta, megsiratta.
A tér sarkán álló, két tömegre
bontott ún. Református palota (2. sz.)
1912-ben épült, Magyar Ede tervei
alapján. Szecessziós homlokzatát
szántást-vetést és aratást ábrázoló mo-
zaikok, olvasó és éneklô gyermeke-
ket megjelenítô szobrok díszítik.
Szemközt, a Tisza Lajos körút bal
oldalán látható városi gôzfürdôt (24.
sz.) 1896-ban emelték Steinhardt An-
tal és Lang Adolf tervei szerint,
neoreneszánsz stílusban. Vizének egy
részét a legrégibb szegedi artézi kút-
ból kapja, melyet Zsigmondy Béla fúrt Védett Ginkgo biloba
1887-ben. Késôbb a közvetlenül mel- a Takaréktár utcai
lette feltárt Anna-kút vizét is bevezet- ház udvarán
ték. Férfi és nôi osztályát, iszap- és
termálfürdôjét igen sok beteg keresi
fel. A fürdô melletti kis téren áll az An-
na-kút a szegedi születésû Csáky Jó-
zsef Táncoslány címû szobrával. A ku-
tat Pávai-Vajna Ferenc geológus szak-
véleménye alapján 1927-ben fúrták,
mélysége 944 méter. Az 52 oC hômér-
sékletû lúgos, jódos gyógyvíz
reumatikus és ízületi betegségek gyó-
gyítására, gyomorbántalmak enyhíté-
sére, a Basedow-kór, valamint bél-,
vese- és hólyagbetegségek megelôzé-
sére alkalmas. A szegediek a kútnál
melegen, vagy otthon hûtve fogyaszt-
ják a vizet. 1938-ban Patzauer Dezsô
leányáról Anna-víznek elnevezve,
szénsavval telítve forgalmazta.
Egy ideig hévízzel fûtötték a MÁV-
igazgatóság épületét is (Tisza Lajos
krt. 28.), mely a teret délrôl határolja.
Hazánkban itt alkalmaztak elôször
geotermikus fûtést. A német
neoreneszánsz stílusú palotát 1894-
ben emelték, Pfaff Ferenc tervei sze-
rint. Mögötte, zárt kertben áll az
Alföld jellegzetes, technikatörténeti
értékû 375-ös gôzmozdonya. 1910-tôl
1981-ig volt forgalomban.
SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 39
39
Látkép az új hídról
FELSÔVÁROS
Folytassuk városnézô sétánkat
Felsôvároson. A belvárostól északke-
letre fekvô, történelmi hangulatú vá-
rosrészt egykor fôleg halászok,
hajósok, vízimolnárok és iparosok
lakták, szemben az állattenyésztô,
földmûvelô Alsóvárossal. Ezt a kü-
lönbséget életmódjuk is tükrözte:
„Fölsô-város kényös város, Alsóváros
jámbor város.”
A Tisza Lajos körútról nyíló József
Attila sugárúton érjük el a Szent Györ-
gy teret, Felsôváros központját. Nevét
a középkori Szent György-templom-
ról kapta, melyet többszöri átépítés
után 1907-ben lebontottak.
A közeli Dugonics utcában, a század
elején épült iskola helyén állt
Dugonics András szülôháza. Erre utal
a Tömörkény István által fogalmazott
szöveg az iskola falán. Alatta látható
az egykori házon 1876-ban elhelye-
zett emléktábla, a ház képével.
A Szent György tér keleti oldalán
emelkedô Felsôvárosi templom
(Munkácsy Mihály u. 7.) a hozzá csat-
lakozó rendházzal együtt épült 1754-
1767 között, Lechner Vencel tervei sze-
rint, a Belgrádból idetelepült minori-
ták részére. Puritán, késô barokk
homlokzata részben az 1887. évi tûz-
vész következménye, mely után egy-
40
40 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
szerûbb formában állították helyre.
Korabeli, védett iparmûvészeti
mûkincsek a kapu figurális dombor-
mûvei és a padok. A már klasszicizáló
sekrestyeszekrény a XVIII. század leg-
végérôl való. A mûvészi asztalosmun-
kákat szerzetesek (Stöcherle
József, Szerkesz József Bernát és Bor-
si Simon) készítették. Az 1806-ból va-
ló fôoltár korábbi eredetû, pravoszláv
hatású képe Szent Miklós püspököt,
a kereskedôk és hajósok patrónusát
ábrázolja (Falconer Ferenc). A mel-
lékoltárok képeinek mesterei jobbára
ismeretlenek. A Szent Ferenc-oltár ké-
pén Szent Katalint festette meg Fal-
coner Ferenc. Stílusukban hozzá ha-
sonlóak és valószínûleg tôle
származnak az Árpád-házi Szent
Erzsébetet és Szent Ilonát ábrázoló
képek is. A Szent Antal-kép az egri
Kracker Lukács-mûhellyel mutat
rokonságot. A mennyezet és a szen-
tély falainak freskóit Bicskei Karle
János festette 1939-ben. A „Tisza-parti
Krisztus” és a mennyezet ókeresz-
tény emblémái Nemcsics Antal mun-
kái (1967).
A kerítést díszítô Kálvária-szobor-
csoport a magyar késô barokk szobrá-
szat országosan is figyelemre méltó
alkotása (1794). Alkotója valószínûleg
a legjobb pesti vagy budai mesterek
közé tartozott. A kertben látható, késô
barokk oszlopos Mária szobor a XIX.
század elején készülhetett. Eredeti-
leg a Szent Dömötör-templom elôtt
állt.
A Munkácsy Mihály utcából nyíló
rövidke Festô utcán át a Maros utcá-
hoz érünk. A sarkon álló Tímár-ház
(26. sz.) a Szegeden hajdan gyakori
háztípus utolsó emléke.
Zsalu-beiktatású, hatalmas, kitû-
nôen szellôztethetô padlásterében tí-
márbôrt, gabonát tartottak. A töröktôl
eltanult bôrkikészítô mesterség itteni
elterjedését a Tisza közelsége magya-
rázza: a munkamûveletekhez sok
vízre volt szükség.
A Tisza felôl fúvó, friss, tiszta szél-
nek volt szerepe abban is, hogy itt te-
lepedett meg a világhírû Pick-szalámi-
gyár (Maros u. 21.). A szegedi
szalámigyártás csak a múlt század
végén vált országosan, és századunk-
ban világszerte híressé. Feltétele volt
a Rókuson meghonosodott kukorica-
termesztés, az erre alapozott disznó-
tartás. A múlt század közepén Lom-
bardiában katonáskodó fiatal disznó-
vágók lesték el a szalámi összetétel-
ének és készítési eljárásának titkait.
Pick Márk 1869-ben alapított ter-
ményüzletét 1878-ban paprikakeres-
kedéssel bôvítette, ami már
szalámikészítéssel is együtt járt. 1883-
ban választotta külön
szalámigyártást. Elsô gyára a Guten-
berg utcában volt, 1900-ban költözött
a Tisza-partra. A technológiát Pick
Márk özvegye és fiai fejlesztették
tovább.
A szegedi szalámi világhírnevét
végül is az alapító fiának, Pick Jenô-
nek köszönheti. Helyszûke miatt az
1970-es években a Petôfi Sándor su-
gárút külsô szakaszán új gyáregység
épült, korszerûbb gépekkel, nagyobb
kapacitással. A gyár mellett volt egy-
kor a sóhivatal (Felsô-Tisza-part 15.),
mely ma diszkontáruház.
A Felsôvárosi híd elôtt, a Maros ut-
cából nyíló Árboc utca sarkán mûkö-
dik a Dél-alföldi Népmûvészeti Egye-
sület Alkotóháza (1-3.). Jeles szakem-
berek tanítják a különbözô mestersé-
geket: a csipkeverést, fazekasságot,
gyékényszövést, hímzést, kosárfo-
nást, papucskészítést és fafaragást, az-
zal a céllal, hogy a magyar tárgyi kul-
túra továbbéljen. Az idelátogatók be-
tekintést nyerhetnek a népi díszítô-
mûvészetbe, sôt megpróbálhatják a
tárgyak elkészítését is.
A Maros utca folytatása a Kis-Tisza
utca, neve a Tisza egyik – téli kikötô-
ül is szolgált – mellékágának emlékét
ôrzi. A XIX. század elsô felében hajós-
gazdák, halászmesterek lakták. A 8-
12. számú, klasszicista házsor a nagy Az alsó rakpart népszerû
árvíz elôtti paraszt-polgári építészet rendezvényei közül
legszebb városképi együttese. Berta a hôlégballonosoké
János hajósgazda házának (8. sz.) ka- a leglátványosabb.
puja eredeti klasszicista asztalosmun-
ka. A 7. számú ház kapualjának bibli-
ai témájú képeit Újhegyi „virágozó”
asztalos festette Bitó Ferenc halász
megbízásából. Az alkotót bizonyára a
templomi freskók ihlették.
A Felsôvárosi híd 1979-re készült
el. Az ország második leghosszabb A 12 és 24 órás
közúti hídja: az acél mederhíd, a vas- futóversenyek
beton parti hidak, a feljárórámpák a kitartás próbái.
együttes hossza meghaladja az egy ki-
a lométert. Szélessége 20,9 m. A vastag
iszapréteg miatt pilléreit 40 m mélyen
alapozták. Elsôsorban a belvárost
mentesíti az átmenô forgalomtól. Kö-
zepérôl szép kilátás nyílik a városra és
a 2,4 kilométerre esô Maros-torkolat-
ra. Az újszegedi hídpillér közelében
áll Tápai Antal Evezôs szobra (1959).
Itt talán jut idônk elmerengeni kicsit a
Tiszáról is... Juhász Gyula írta:
„Lágy lilába öltöztek a fûzfák,
Fák fölött a béke kékje leng,
Messze, mint az álom, él a város,
Itt a Tisza bûvölete már.”
SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 41
41
A nemzetközi Tisza-túra és
a jugoszláv jacht-klub
hajósai gyakori vendégei
az újszegedi partfürdônek.

Tavasszal március-illata van a víz- süktôl hangos a Tisza-part és a város

nek, színesek a párban úszó récék tol-
lai. A Várkertben a madárodúk
könyékén nyitnikékeznek a lakásfog-
laló cinegepárok, s a vén tölgyek csú-
csában énekel a feketerigó. Április –
virágzik városszerte az aranyvesszô –
Móra Ferenc kedves virága, Szeged-
hez szegülésének mágnese. Azután a
városháza elôtti liliomfák is rózsaszín
menyasszonyi, vagy inkább koszo-
rúslányi sziromruhát öltenek. Vissza-
érkeznek a molnárfecskék, s csivitelé-
árkádos erkélyei, ahol sárfészkeiket
tatarozzák. A Felsô-Tisza-parton, a
szalámigyár elôtti fûzfákon erôs,
pezsgô – a görög tengerpartok kabó-
cáinak hangjára emlékeztetô – muzsi-
kát hallunk: a berki tücsökmadár
nászénekét.
A csónakházaknál nyaranta hor-
gászok keszegelnek, a nyárvégi
Tisza-parton pedig késô délutánon-
ként kuttyogó hang jelzi: megkezdô-
dött a harcsafogás szezonja.

Indul a sétahajó a
belvárosi hajóállomásról.

42
42 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
 Furcsa, fából faragott-hajlított
szerszámmal ütögeti a vizet a csónak-
ban ülô halász – ez adja a messze-
szálló hangot. Ilyenkor már letisztult a
víz és az óriásharcsák – no nem a le-
gendásak, de azért 60-70 kilósak – fel-
figyelnek a csalira, ami lóbogár és bé-
ka is lehet. Kezdôdik a harcsa és a ha-
lász párharca, ami sokszor órák múl-
tán, a Boszorkány-szigetnél, a város
alatti partszakasznál ér véget. Szeren-
cse kérdése, kinek a gyôzelmével...
Ôsszel kárókatonák is halászgat-
nak a klinikák elôtti vízben, megsza-
porodnak a récék, szárcsák, sirályok.
Téli, jégpáncélos idôkben csak a sza-
lámigyári melegvizes befolyójánál lát-
juk a színes jégmadarat.
A hajóállomás körül a ma már
rendszeresen megjelenô bütykös
hattyúkat eteti a város apraja-nagyja.
Nászruhás récék, az újszegedi Liget-
ben morzézó fakopáncsok jelennek
meg azután, az elsô langyosabb napo-
kon a múzeumlépcsôn sütkérezô fia-
talok... Új tavasz köszönt a városra rö-
videsen.
Minden ôsszel bevontatják, ta-
vasszal kihozzák a boszorkány-
szigeti téli kikötôbôl a hajókat, úszó-
házakat. Érdemes böngészni a tiszai
hajók menetrendjét, mert rövidesen
ismét benépesül a folyó háta!
Megjelennek a sportolók is: a ka-
jakozók és a kenusok vízibázisa a
Felsô-Tisza-part 4. sz. alatti telep,
mely nem csupán a versenysportok
mûvelôinek otthona, hanem a túrá-
zók, a lelkes „víziamatôrök” elôtt is
nyitva áll. A szabadtéri sportpályák
mellett fedett tanmedence, kondicio-
náló terem, szauna kínál lehetôséget a
kikapcsolódásra, a rendszeres és
alkalmi testedzésre.
Itt a hajóállomásnál vegyünk bú-
csút a Tiszától azzal, hogy a folyót
szimbolizáló szobrot megnézzük (Tar
István, 1968).
RÓKUS
A belvárostól másik irányban,
nyugatra, nagyjából a Csongrádi és a
Kálvária sugárút között terül el
Rókus és Móraváros. Itt is találunk jó
néhány nevezetességet. A Széchenyi
térrôl elindulva a Kossuth Lajos sugár-
út felé vesszük az irányt.
A város legnagyobb forgalmú út-
vonala mai nevét a turini remete 90.
születésnapja alkalmából rendezett
országos ünnepségek idején kapta,
mivel alföldi toborzó útja során ezen,
az egykori budai országúton érkezett
meg Szegedre. Jégmadár a téli Tiszán
A Rákóczi téri megyeháza hat-
emeletes, sarkain mészkôlapokkal A menyecskék egykori
borított, alumíniumfüggöny falú épü- viseletének elengedhetetlen
lete elkészültekor színvonalas, mo- tartozékát, a szegedi
dern alkotásnak számított. (Schöner papucsot ma is szívesen
Ervin, 1961). Üvegburkolattal fedett viszik – vinnék ajándékba
elôcsarnokának függôfolyosóira spi- a város vendégei.
rálszerû lépcsô visz fel. Számos mûal- Ám a mutatós lábbeli
kotás díszíti, így Somogyi Sándor A készítésének neves mesterei
munka címû dombormûve, Paizs megfogyatkoztak –
László mozaikja. Rátkai Sándor népmûvész
A Rákóczi térrôl a Vadász utcán át az utolsó képviselôje
tegyünk rövid kitérôt a szomszédos az iparágnak.
Lechner térre. Névadója Lechner Mûhelye
Lajos, a város nagyárvíz utáni megter- a Munkácsy u. 5-ben
vezôje, az építkezések mûszaki irá- található.
nyítója. Emlékét a tér közepén obe-
liszk ôrzi. Néhány méterre a Szent Ro-
zália-kápolnát a pestis elleni
védekezésül emelték a XVIII. század
elején. Eredetileg a Szent Dömötör-
templom elôtti téren állt. Az árvíz után
neobarokk stílusban átépítették, majd
a Dóm tér kialakításával egyidejûleg,
1928-ban lebontották és a mai helyén,
kibôvítve építették fel újból. 1922 óta
a görögkatolikusoké.
Visszatérve a Kossuth Lajos sugár-
útra, nemsokára Rókus központjába,
a Szent Rókus térhez érünk. A város-
rész az egykori Szent Rókus-kápolná-
ról kapta a nevét. Lakói többnyire a
SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 43
43
 régebbi városrészek szegényeibôl ke-
rültek ki. A Szent Rókus tér sarkán, az
egykori trachomakórház épületében
(Kossuth L. sgt. 40.) orvosegyetemi
intézetek (kórbonctani és kórszövet-
tani, anatómiai és igazságügyi orvos-
tani) mûködnek.
Az anatómiai intézet európai hírû
preparátum-gyûjteményét Gellért Albert
(1894–1967) professzor alapította. Meg-
tekinthetô: elôzetes bejelentés alapján,
tanév közben, 9–15 óráig, legalább tízta-
gú, szakmai érdeklôdésû csoportok szá-
mára, gimnázium III. osztályától.
Tel.: 62/454-000
Piaci pillanat A tér közepén a neogótikus ró-
kusi templom 1909-ben épült, Aig-ner
Sándor és Rainer Károly tervei
alapján. Körülbelül itt állt a XVIII. szá-
zadi Szent Rókus-kápolna is, melyet
az 1738-as pestisjárvány emlékére,
1739. augusztus elsején, Vasas Szent
Péter napján szenteltek fel. A kápolna
helyén 1832-ben emeltek templomot.
Mivel a régi templom a nagy árvi-
zet követô feltöltés miatt mélyen ma-
radt, lebontották és helyére építették
a jelenlegit. Ez volt a szegedi katona-
ság és helyôrség temploma, majd a
Fogadalmi templom elkészültéig a
Szegedre költözött csanádi püspök
székesegyháza. Fôkapuját a Szent
Rókus és Szent Péter Krisztus elôtt
címû dombormû díszíti. A háromha-
jós, keresztházas bazilika belsô tere
íves, keresztbordás mennyezetével
megnyugtató térélményt nyújt.
Szentélyének fülkéiben, kétoldalt
Szent Istvánnak és a Magyarok
Nagyasszonyának szobra áll. Az oltá-
rokat a pécsi Zsolnay-gyár készítette.
A fôoltár képe – Szent Rókus a pesti-
ses betegek között – Vastagh György
alkotása. Figyelemre méltóak az
üvegablakok és a különös gonddal fa-
ragott stációképek is. A vörös mészkô
44
44 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
keresztelômedence még a régi temp-
lomból való. A templom mellett álló
Mária- és Krisztus-szobrot szintén a
Zsolnay-gyár készítette majolikából.
A templom mellett, a sugárút sar-
kán áll az öreg városi kórház, régi ne-
vén ispotály (Kossuth L. sgt. 42.), me-
lyet Vedres István és Schwörtz János
tervei alapján emelték 1805-ben.
Többször bôvítették, a sugárúti hom-
lokzata is a század végén nyerte el
mai formáját. Az épület elôtt álló, ta-
lapzatán márvány dombormûvû port-
réval díszített aktszobor Boros József
fôorvos emlékét ôrzi, aki 1925-ben re-
pülôszerencsétlenség áldozata lett.
(Petri Lajos, 1926)
MÓRAVÁROS
A Szent Rókus térrôl az Élel-misz-
eripari Fôiskola érintésével a Mars tér-
re jutunk. A hatalmas tér nevét a ró-
mai hadiistenrôl kapta, mert a nagy
árvíz után katonai gyakorlótérnek
használták. Késôbb gabona- és állat-
vásárok voltak itt, s 1931-ben kezdték
feltölteni. Sokrétû rendeltetése miatt
nehezen áttekinthetô: a piacot 1950-
ben telepítették ide a kiskörútról.
A távolsági autóbusz-pályaudvar
1966-ban épült, 1974-ben a vásárcsar-
nok. A tér déli felén tartják a Szegedi
Nemzetközi Vásárt, s a szakkiállításo-
kat. Az elsô szegedi „ipartermény és
állatkiállítást” 1876-ban rendezték.
A Nagyárvíz után lebontott vár
rendeltetésének pótlására laktanyákat
építettek. Közülük városképi szem-
pontból is jelentôs a Negyvenhatosok
laktanyája (Londoni körút 1.). Ugyan-
ekkor emelték a tér nyugati oldalát
meghatározó Csillagbörtön (Mars tér
13., Wagner Gyula, 1883) olasz
neoreneszánsz épületét: alaprajzáról
kapta a nevét. Középpontjából igen-
csak könnyen szemmel tarthatók fo-
lyosói...
 A Mars térrôl a Nagykörúton át, a
Hajnóczy utcában folytatva sétánkat,
érkezünk a város zsinagógáihoz.
Szegednek már a mohácsi vész
elôtt is volt zsidó lakossága, ám végle-
ges letelepedésüket csak II. József tü-
relmi rendelete tette lehetôvé.
Elsô templomukat 1803-ban emel-
ték. A második, a jelenlegi régi zsina-
góga (12. sz.) 1837–1843 között
épült, Lipovszky Henrik és Lipovszky
József tervei alapján, klasszicista stí-
lusban. Ebben mûködött egykor Löw
Lipót fôrabbi, aki az országban elsô-
ként vezette be a magyar nyelvû hit-
szónoklatot és az orgonával kísért is-
tentiszteletet.
Az épület Hajnóczy utca felôli fa-
lán magyar és héber nyelvû tábla mu-
tatja az 1879-es árvíz magasságát. (Az
akkori utcaszint 180 cm-rel volt ala-
csonyabban.) Az udvari homlokzat
emléktáblái az elsô világháború zsidó
hôseinek neveit örökítik meg. A régi
zsinagóga – helyreállítása után – kul-
turális célokat fog szolgálni, de alter-
natív színházi elôadásoknak, nyaranta
a Thealter címmel rendezett fesztivál-
nak napjainkban is helyet ad.
A Hajnóczy utca és a Gutenberg
utca közti kertben áll az új zsinagóga.
1900–1903 között emelték Baumhorn
Lipót tervei alapján, aki 22 zsinagógát
épített az akkori Magyarországon.
Legsikerültebb alkotása a szegedi,
mely egyben Európa egyik legszebb,
hazánk második legnagyobb zsidó
temploma: 48 m hosszú, 35 m széles,
48,5 m magas, belmagassága 32 mé-
ter. Szerkezeti jellegzetességei Löw
Immánuel fôrabbi nevéhez fûzôdnek,
aki „Die Flora der Juden” címû mun-
kájában a Biblia és a Talmud növé-
nyeit örökítette meg.
A mór-szecessziós stílusú épüle-
ten szinte valamennyi építészeti stílus
jegyei felismerhetôk. Mégsem zavaró
a stíluskeveredés, mivel egységet te-
remt a falak elefántcsontfehér–kék-
–arany színharmóniája. A zsinagóga
legszebb része a kupolabelsô, mely a
világot szimbolizálja, tartóoszlopai
pedig az erkölcsi világot meghatározó
munkát, kultúrát és a jó cselekvést. A
kupoladob 24 oszlopa a nap huszon-
négy óráját, fölötte a csipkebokor vi-
rágai a hitet jelképezik. A végtelen tér
élménye fogalmazódik meg a kupola
növényzetet jelzô, zöldesbarna díszí-
tôsorától egyre sötétülô, csillagos kék
üvegburkolatában (Róth Miksa). Kö-
zépütt a Dávid-csillag, s körülötte a
Nap kivilágítható sugarai koronázzák
az égboltot.
A világtájak felé irányuló fôdon-
gák mennyezetén a megfelelô nap- Elôadás a régi zsinagógában
szaki imák olvashatók héberül. A
falakon látható feliratok egy szent-
pétervári múzeumban ôrzött, i. sz.
916-ból származó biblia kéziratbetûi-
nek alkalmazásai.
Az impozáns márványoltár záró-
köve – mely az építés történetének le-
írását takarja – jeruzsálemi márvány-
ból van. Az izsópnövényt ábrázoló,
fémpántokkal díszített frigyszekrény
ajtaja, az ôsi frigyládához hasonlóan
Nílus-parti sittimfából készült. A szek-
rényben thóratekercsek vannak, raj-
tuk héberül Mózes öt könyve olvasha-
tó. A frigyszekrény fölött függ a finom
mûvû örökmécses, még feljebb a kis-
kupola – az épület nagykupolájának
leegyszerûsített mása – magasodik.
Mögötte van az orgona. Az iparmûvé-
szeti remekû, részben aranyozott,
bronz gyertyatartók, Titus római csá-
szár diadalívének dombormûvei a
Biblia leírása alapján készültek, fél-
drágakövekkel díszítettek. Figyelemre
méltóak a templom mûvészi szépségû
ablakai is: a földszintiek a liturgiai év
eseményeit örökítik meg.
A fôbejárat fölötti legszebb ablak-
csoport a történeti visszaemlékezés
ablaka. Közepét a régi és az új zsina-
SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 45
45
 góga képei díszítik. A régi épület bal
sarkához festett csónak, az árvízre
emlékeztet. Az elôcsarnok márvány-
tábláival és a két fekete kôkoporsóval
a koncentrációs táborok áldozatainak
állítottak emléket.
A zsinagóga kitûnô akusztikájá-
nak köszönhetôen Szeged egyik –
nagy befogadóképességû, 1300 ülô-
helyes – koncertterme is.
A kert nemes fái: a fôhomlokzat
elôtti tiszafa sor, a piramistölgyek
és császárfák Löw Immánuel fô-
rabbi botanikai jártasságát tanúsítják.
Az új zsinagóga
46
46 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
(Nyitva: szombat és a zsidó ünnepek
kivételével, április 1-tôl szeptember
30-ig 9–12 és 13–18 óráig, a téli hóna-
pokban 9–14 óráig.)
A zsinagóga stílusában épült a hit-
községi székház is (Gutenberg u. 20.,
Baumhorn Lipót, 1903.).
A közeli Kálvária sugárút –
Móraváros fôutcája – Baja felé vezet ki
a városból. A régi Palánk és Alsóváros
egy részébôl alakult ki ez a városrész,
melyben az 1827-ben kezdôdött par-
cellázás révén a város legszegényebb
családjai, földmunkások, napszámo-

sok, kender- és téglagyári munkások
jutottak olcsó telekhez. Móraváros ne-
vét egykori (1676) fôbírájáról, Móra
Balázsról kapta, akinek cölöpökkel
védett nemesi kúriája a mai Móra utca
tájékán állott.
A Kálvária tér 22. számú házban
mûködik a Magyar Televízió Szegedi
Körzeti Stúdiója. Érdekes mûszaki
megoldás védi az utcai zajoktól: ma-
gát az adásstúdiót a „ház a házban”
elv alapján alakították ki az épület-
ben.
Ugyancsak a Kálvária téren áll a
móravárosi Szent Kereszt plébánia-
templom, melyet Jézus halálának és
feltámadásának 1900. évfordulójára
építettek Fennesz László tervei alap-
ján (1933). Az évfordulóra Rómából
kapott Szent Kereszt-ereklyét a fôoltár
keresztjében ôrzik (Pleskó Béla). A
templomkertben 1997-ben állították
föl újból a századfordulón készült
Kálvária stációit. Dombormûvei a
zebegényi Kálvária reliefjeinek máso-
latai.
A Kálvária sugárút mellett, a Du-
gonics tértôl mintegy 2,2 kilométerre
van a Vadaspark. (Megközelíthetô a 3,
3A-s villamossal, a Textilmûveknél
kell leszállni. Autóval a Dugonics tér-
rôl a Kálvária sugárúton végighalad-
Szegedi Vadaspark
6701 Szeged
Cserepes sor, Pf. 724
Tel.: 20/387-182
va, a vasúti átjáró elôtti erdôben, a vá-
ros szélén találjuk meg. Táblák igazí-
tanak útba a tágas parkolóhoz.)
Csak évtizedes alapítású, mégis az or-
szág egyik leglátogatottabb vadasparkja a
szegedi, s ez a gazdag állatállomány szak-
szerû gondozásának köszönhetô. A park
erdejében föllelhetô a legtöbb hazai fafaj,
cserje és sok lágyszárú növény is. Termé-
szetes rovar- és madárvilága is gazdag. Ta-
vainál tanulmányozható a vízi, vízparti
növény- és állatvilág. A távoli országok ál-
latait eredeti élôhelyükhöz hasonló kör-
nyezetben igyekeznek bemutatni.
A négy és fél hektáros dél-amerikai
bemutatóban, a fûben sörényes farkas sé-
tál, a tavakban vízidisznók és tapírok für-
denek, a pampán a lámák vad ôse, a gua-
nakó együtt legelészik a kontinens jelleg-
zetes futómadaraival, a nandukkal. A
nagymarák kölykeiket maguk ásta
üregekben nevelik, nem egyszer szaba-
don, az állatkert más területeire „kiszaba-
dulva”. Az erdôben csuklyásmajmok ug-
rálnak fáról fára, a trópusi ház szabadtéri
kifutóiban az ember tenyerében is elférô,
apró selyemmajmok „csicseregnek”. A
vadasparkban megcsodálhatók Afrika,
Ázsia, Európa, Ausztrália jellegzetes és kü-
lönleges állatai a zebrától a kétpúpú tevén
át a hiúzig és a kengurukig. Érdekes a
przewalski vadlovak csoportja és sokáig el
SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 47
47

Jellegzetes napsugaras lehet nézegetni a fákon mozgó kis pandá-
oromdísz kat, a két szigeten természetes környezet-
ben nevelkedô gibbonokat és sziaman-
gokat is.
A látogatási idô áprilistól októberig, 9–18
óráig tart. Hogy a természeti értékeket
megôrizhessék, minden látogatót arra kér-
nek, hogy a saját és az állatok érdekében
tartsák be a figyelmeztetô jelzéseket.
Tel.: 62/326-579
ALSÓVÁROS
Újabb sétánk Szeged déli részébe,
a máig is kisvárosi, sôt helyenként fa-
lusi hangulatú Alsóvárosra vezet. La-
kói a múltban fôleg földmûvelô, állat-
tartó és paprikatermelô parasztok vol-
tak.
Az Aradi vértanúk terérôl nyílik a
város legrégibb, azonos nyomvona-
lon fennmaradt utcája, melyet már
1522-ben Szentháromság utcának ne-
veztek. A nagy árvízig ez volt Alsóvá-
ros fôutcája, ez vezetett be a Palánk-
ba. Mindjárt az elsô keresztutcánál, a
Vitéz utcánál forduljunk jobbra. Itt, a
16. sz. házon emléktábla hirdeti, hogy
1906 ôszétôl 1908 nyaráig, fôreálisko-
lai tanároskodása idején itt lakott Ba-
bits Mihály. A szomszédos Ady téren
áll a József Attila Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Karának épüle-
te (Egyetem u. 2.).
48
48 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
A hatalmas, neoromán stílusú pa-
lota – mely több természettudományi
intézetnek is otthona – Ottovay István
és Winkler Imre tervei alapján épült
1912-ben, 1925 óta egyetem. Hom-
lokzatán tábla hirdeti: itt tanult
1930–1935 között Radnóti Miklós.
A Vám térrôl a Szent Antal, majd a
Pásztor utcában folytassuk sétánkat,
errefelé még számos „napsugaras” há-
zat találunk. A parasztházak oromzata
századokon át sárral tapasztott nád-
ból, vagy vesszôfonatból készült. A
XVIII. század vége óta terjedt el a fû-
részelt fenyôdeszka alkalmazása, el-
sôsorban a Tisza menti városokban.
A szegedi tájon a homlokzatok
gyakori, jellegzetes díszítôeleme a
napsugárnak, régebben „istenszöm-
nek” nevezett deszkaorom. Tömör-
kény István így írt róla: „Ahol a tetô
oldalfala fából való, azt be szokás fes-
teni, leginkább a szokásos istenszeme
van a padlásoldalakon. A padláslyuk
a szem, abból áradnak szerte három-
szögben a sugarak.” A díszítést egy-
kor a pogány magyarság naptisztele-
tére vezették vissza. Valószínû azon-
ban, hogy a kultikus egyházi mûvé-
szetben gyökerezik, amelynek szép
barokk példái éppen az alsóvárosi és
a felsôvárosi templomban láthatók.
A Nagyárvíz utáni újjáépítéskor –
elsôsorban Alsóvároson – egész utca-
sorokon készültek napsugárdíszes
oromzatok. Városképi együttest al-
kotnak a Nyíl utca 41–47. számú és a
46. számú házak, a Szabadsajtó utca
1., 35., 37., 40. számú épületek és a
Tisza Lajos utca 57–63. számú házso-
ra. A Pásztor utca 39. sz. napsugaras
ház 1883-ban készült. Naiv díszítôele-
mei a városban egyedülállóak.
A bejárata melletti pilaszteren zsákkal
megrakott szamarat hajt a juhász,
ablakainak szemöldökpárkányait pa-
rasztembernek megfaragott konzolok
tartják.
 A Nyíl utcától a Sárkány utcán egy
buszmegálló a Vadkerti tér. Közepén
XVIII. században emelt, 1817-ben át-
alakított kôfeszület látható. A jellegze-
tesen barokk mûvet Vadkerti József,
az alsóvárosi ispotály gondnoka állít-
tatta. Végleges formáját valószínûleg
a híres szobrásznak, Dunaiszky Lô-
rincnek köszönheti.
A Tompa Mihály utcán a Szabad-
ság tér felé haladva még ízelítôt kap-
hatunk Alsóváros falusias hangulatá-
ból. Különösen vonatkozik ez a tér
északi oldalának fésûs beépítésû ház-
sorára. A szomszédos Pálfy u. 72. sz.
épülete Bálint Sándor szülôháza.
Bálint Sándor (1904–1980) egyete-
mi tanár, Szeged és a vallásos
népélet kiemelkedô kutatója volt.
Többször megfordult nála vendégség-
ben 1940–1941-ben Móricz Zsigmond
a „Rózsa Sándor” írása közben. Bálint
Sándor történeti és néprajzi adatok-
kal, az ö-zés titkaival szolgált az író-
nak.
A Pálfy utcát keresztezô Füzes ut-
ca folytatása, a Máglya sor a vasúti sí-
neken át a híres Boszorkány-szigetre
visz. Ez voltaképpen hajdan is csak
félsziget volt, ma az átlagosnál jobban
kiszélesedô, erdôs ártér. Eddig jönek,
s itt fordulnak vissza az egy órás vá-
rosnézô sétahajó járatai, ezekrôl is
megtekinthetjük a szigetet. Valahol itt
állottak 1728. július 13-án a máglyák.
A tôsgyökeres szegediek, az újonnan
betelepült kereskedôk, illetve hivatal-
nokréteg közötti ellentét, az elemi
csapások sorától, aszálytól sújtott, s
rosszindulatú bujtogatástól félreveze-
tett nép babonás nyugtalansága veze-
tett a boszorkánypörökhöz. A másfél
évtizedig tartó boszorkányüldözést
végül Van Swieten közbenjárására
Mária Terézia tiltotta meg.
A Máglya soron térünk vissza a
Földmíves utcára, a 8. sz. házon em-
léktáblát találunk.
Csonka János (1852–1939) Bánki
Donáttal közösen a porlasztó feltalá-
lója (1891), a magyar autógyártás
úttörôje; testvére, Csonka Ferenc
(1848–1940) pedig a paprikaminôsí-
tés kezdeményezôje.
A Földmíves utcán Alsóváros tör-
ténelmi központjába, a Mátyás térre
érkezünk, ahol az Alföld egyik legmo-
numentálisabb középkori mûemléke,
az alsóvárosi Havi Boldogasszony-
templom magasodik.
Az elsô ferences szerzetesek 1316-
ban a várban telepedtek le.
A környéken álló, XIII. század el-
sô harmadából való Szent Péter-temp-
lom anyagát, sôt valószínûleg alapfa-
lait is felhasználva – Mátyás király állí-
tólagos támogatásával – 1465-ben
kezdtek hozzá a mai templom építé-
séhez. Csak 1494–1503 között készül-
tek el vele, 1509. augusztus 5-én szen-
telték fel – a híres római Santa Maria
Maggiore-bazilika titulusa nyomán –
Havi Boldogasszony tiszteletére, aki-
nek ünnepe ma is a templom búcsú-
napja.
A befejezést jelzô évszám a hajó
mindkét oldalán látható. A templom
építôje a visegrádi építkezésekrôl is
ismert János testvér, aki valószínûleg
mindkét nyírbátori és a kolozsvári
Farkas utcai templomot is tervezte.
A tér felôli évszám alatt helyezték el
Mátyás király bautzeni dombormûvé-
nek másolatát 1931-ben.
A 63,5 méter hosszú teremtemp-
lom hajdan az Alföld legjelentôsebb
egyházi építménye lehetett. Tágas
méreteivel, világos elrendezésével el-
sôsorban a prédikációnak, az értelmi
meggyôzésnek akart színtere lenni.
A cisztercita eredetû építészetbôl a
kolduló rendek alakították ki a temp-
lomra jellemzô, sajátosan magyar,
puritánnak tetszô formavilágot.
A szentély mennyezete csillagbor-
dás, a hajóé az eredetileg tervezettnél
SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 49
49

Az alsóvárosi templom
Egyháztörténeti kincs:
a Mátyás király palástjából
készült miseruha
alacsonyabb, háló- tották meg kertjükben a paprikát,
bordás. Ez utóbbi amit kezdetben nem fûszerként, ha-
bordázata már nem nem pálinkába szórva a hideglelés (a
a mennyezet mere- malária) gyógyszereként használtak.
vítését szolgálja, A templom berendezése Szeged
csak díszíti azt. barokk kori mûvészetének legna-
A hazai ferences gyobb teljesítménye. A kapun belép-
templomokra jel- ve balról a tisztítóhelyen szenvedô
lemzô a sekrestye lelkek oltárának képe látható Hogger
kialakítása és a to- Jánostól (1747), a szôlôprésben szen-
rony elhelyezése is. vedô Krisztus középkori témájának
Utóbbi a szen- ábrázolása.
tély mellett emelke- Jobb felôl a Fekete Máriát, a híres
dik, így zsolozsmá- czestochowai kegykép mûvészi átköl-
záskor könnyebben tését találjuk Morvai Andrástól (1740),
egyidejûleg lehetett mellette Juhász Gyula „A Fekete Má-
harangozni. Alsó ré- ria” címû versének márványba vésett
sze a középkorban, sorai olvashatók.
folytatása 1771-ben, A hajó két freskója Szûz Mária hét
sisakja 1827-ben ké- örömét és hét fájdalmát ábrázolja.
szült el. A hagyo- (1947, Kontuly Béla). A belsô tér leg-
mány szerint a hangsúlyosabb eleme a Szûz Máriá-
templomhoz tarto- nak szentelt fôoltár (Graff Antal,
zó, kôfallal övezett középkori temetô- 1713). Kegyképe – a legenda szerint
ben (cinterem) hantolták el Dózsa – csaknem száz esztendeig rejtôzkö-
György fejét is, amelyet Szapolyai Já- dött a templom melletti Csöpörke-
nos erdélyi vajda elrettentésül küldött tóban, míg egy lovát itató török kato-
el Pálfy Balázs szegedi fôbírónak, aki- na meg nem találta. Ezt az eseményt
nek örökbe fogadott ábrázolja a bejárattól jobbra esô osz-
fia volt a népvezér. lopon elhelyezett dombormû, melyet
A fejnek a teme- Heksch Nándor készített Parobek Ala-
tô áttelepítésével jos festménye alapján.
ugyan nyoma ve- A feltûnôen szép fôoltárkép való-
szett, ám a Móra jában aligha korábbi a XVII. század
Ferenc Múzeumban legvégénél, feltételezhetjük: egy ha-
1775-ös évszámmal sonló középkori ábrázolás pótlására,
ma is ôriznek egy a kultikus folytonosság biztosítása ér-
vaskeresztet, azzal dekében készült. Fölötte a Mária-mo-
csak késôbb jelöl- nogram, majd a Szentháromság jelké-
hették meg Dózsa pe, amely döntô szerepet játszhatott
sírját. Felirata: „Sír- az alsóvárosi napsugaras házvégek
helye egy névtelen- XVIII. század végi kialakulásában. A
nek”. fôoltár két oldalán XVII–XVIII. száza-
A barátok a hó- di síremlékek láthatók.
doltság idején né- A kriptában nyugszik József
pük gyógyításával is lotharingiai herceg (1759–1812), a vár
foglalkoztak. Való- egykori parancsnoka, aki állítólag ot-
színûleg ôk honosí- tani kertjében a táj máig legjellegzete-

50
50 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE

sebb gyümölcsét, az ôszibarackot
meghonosította.
A toronyaljba nyíló barokk ajtón
primitív felirat tájékoztat az 1879-es
árvíz magasságáról. A szentély bal ol-
dalán levô Szent Vendel-oltár képe
Alsóváros egykori életformájára utal:
a jószágtartó gazdák védôszentjét áb-
rázolja Anton Gruber bécsi festôtôl
(1777). Vele szemközt a szegedi tiszai
életre is utal Nepomuki Szent János-
oltár. Képe az ugyancsak bécsi Josef
Hautzinger mûve, akinek alkotásai a
kor közép-európai festészetének leg-
javához tartoznak, minôsítve Szeged
akkori polgárságának mûvészeti igé-
nyeit. A diadalív jobb és bal oldalához
Az alsóvárosi templom
oltára, mint díszlet,
Felletár Melinda
hárfamûvész koncertjén
támaszkodó Szent Antal- és Szent Fe-
renc-oltár képei is tôle valók.
A szószéket Graff Antal faragta
1714-ben. A hangvetôn négy angyal-
ka látható a hit, remény, szeretet és
igazság szimbólumaival. Alul, a mell-
véden a Jópásztor és a négy evangé-
lista szobra ismeretlen mûvész alkotá-
sa 1781-bôl. A Szent József-oltár képe
az asztalosok, ácsok, a vele szemköz-
ti Szent Anna-oltáré a parasztgazdák
védôszentjét ábrázolja – az egykori
szegedi céhélettel összefüggésben.
Aisenhut József készítette 1775-ben a
Szent Kereszt-oltárt. Ô faragta a többi
oltár szobrait is. A Fájdalmas Szûz-
anya elôtt tisztelgô Pietá-oltárt 1739-
SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 51
51
A templom birtoklása
volt a tárgya az 1545. évi
szegedi disputának is,
amelyet némi eltéréssel
Dugonics, Mikszáth és
Gárdonyi elbeszélésben
örökített meg.
Az Ibrahim pasa által
elrendelt hitvitát egy
együgyûnek tûnô fráter
döntötte el fondorlatos
kérdésével:
„Hányan vannak
a Nagy Próféták?”
Miután Kis István
tagadta, hogy négynél
többen lennének,
a ferences barát ötödik-
nek Mohamedet említet-
te. Így megnyerve a török
rokonszenvét,
a ferenceseké maradt
a templom.
A komfortos Inter City-
vonatokkal 2 óra 10 perc
alatt Budapestrôl Szegedre,
az 1899-ben épült,
Pfaff Ferenc tervezte
állomásra ér az utazó
52
52 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
ben szentelték fel. Üvegszekrénybe
zárt szobra mögött a paradicsomi tu-
dás fája látható, az almát szájában tar-
tó kígyóval, míg a fából az oltár felsô
párkányzatán kereszt nô ki. E szokat-
lan barokk ábrázolás középkori le-
gendára utal: Jézus keresztfáját abból
az ágból nôtt fából ácsolták, amelyet
még Ádám tört le a tudás fájáról, ami-
kor az angyal kiûzte a Paradicsomból.
Más szóval az oltár a bûnbeesés és
Krisztus, mint megváltó halála közötti
összefüggés mûvészi megjelenítése.
Az oltár mellett álló Kapisztrán
Szent János-szobor a budai kicsinyí-
tett mása (Damkó József, 1922). A
sekrestye – egykor káptalanterem –
barokk bútorzata a XVIII. század kö-
zepérôl való. A szekrény középsô aj-
tajának festménye (Synagóga, Ecc-le-
sia) a rabbi és a pápa alakjával, vala-
mint a frigyszekrényre helyezett oltá-
riszentség ábrázolásával az Ó- és Új-
szövetség összefüggéseit jelképezi.
(1764, Falusi Zsigmond). Az egyes ol-
tároknak megfelelô szekrénykék ké-
peit Hogger Jánosnak tulajdonítják.
A rendház mai formáját
1718–1751 között nyerte, ám az utób-
bi évek kutatásai bebizonyították,
hogy nagyrészt középkori eredetû. A
feltárás során megtalálták az emeleti
szerzetesi cellák apró ablakait, me-
lyek különösen a nyugati épület-
szárny homlokzatán láthatók. A föld-
szinti, pálcatagos ablakok valószínû-
leg az elsô refektórium megvilágításá-
ra szolgáltak.
A rendház egyházmûvészeti gyûjte-
ménye a Dóm tér 5. sz. épületben tekint-
hetô meg. Különös kincse a XV. századi
Gellért-kazula, a Mátyás király palástjá-
ból készült miseruha és Marchiai Szent
Jakab háncsfonatos széke. Ez utóbbi je-
lenleg a makói múzeumban látható.
A templom déli oldalánál áll Szent
Ferenc szobra (Virág József, 1991), a
Földmíves utca tengelyében pedig
Bálint Sándoré (Kalmár Márton,
1985).
A templom megtekintése után a
belváros felé folytassuk sétánkat. A
térhez közeli Oltványi utca 2. sz. há-
zában lakott élete utolsó évtizedeiben
Kálmány Lajos (1852–1919), az alföldi
népköltészet úttörô érdemû kutatója.
A szomszédos Szent Ferenc utca az
Indóház térre vezet, a Nagyállomás-
hoz. Az utcát keresztezô Boldogasz-
szony sugárúton villamos visz a bel-
városba. A sugárútról kis kitérôvel, a
Bécsi körút 11/A sz. épületben talál-
juk Varga Mátyás színháztörténeti ki-
állítását.
Varga Mátyás Kossuth-díjas (1910–)
az Iparmûvészeti Fôiskola díszlettervezô
tanszékének professzora, a kolozsvári,
budapesti Nemzeti Színház, majd a Sze-
gedi Szabadtéri Játékok színpadképei-
nek alkotója. Kiállítóházának három
szintjén 60 évi munkásságának legszebb
darabjait: díszletterveket, kerámiákat, ill.
városképeket, mûemlékeket ábrázoló
fametszeteket és rézkarcokat láthatunk.
(Nyitva: hétfô kivételével 13–17 óráig.)
A sugárutat keresztezô Bokor utca
2. számú szecessziós házában lakott
1933–1934-ben Radnóti Miklós. A su-
gárút 15. számú épülete volt Móra Fe-
renc utolsó lakása (ma sportorvosi
rendelô).
A Markovits utca sarkán emelke-
dik a fôiskola gyakorló általános isko-
lája (Boldogasszony sgt. 8.). A három
utcára nyíló, neobarokk épület
Wälder Gyula alkotása (1929). Sarkán
a Boldogasszony-kút – Markup Béla
mûve – a sugárút névadójának állít
emléket. Fölötte, a régi magyar him-
nusz sorai olvashatók.
ÚJSZEGED
Újszegedre, a Tisza bal parti vá-
rosrészébe a belvárosból legköny-
nyebben a régebbi Tisza-hídon át tro-
libusszal jutunk el.
Itt a város másik arcával ismerked-
hetünk meg: a régebbi, túlparti város-
részek zárt beépítésével, nagyvárosias
ritmusával ellentétben parkokat, ker-
tes házakat, sportpályákat és strando-
kat találunk.
Újszegedet a XVI. század közepén
Királicának (királyné földje) hívták,
mivel Szapolyai János feleségének,
Izabella királynénak volt a birtoka.
1880. június 5-én csatolták Szeged-
hez, 1883 októberében nyílt meg a
közúti híd, a mai elôdje.
A hídtól balra, a Tisza hullámteré-
ben van a Partfürdô, ahol finom ho-
mokos és füvesített part várja a nap és
a víz szerelmeseit, hideg- és melegvi-
zes medencék, kabinok, büfék szol-
gálják a vendégek kényelmét. Bejára-
ta a Közép kikötô sorról nyílik, a
szomszédos Ligetfürdô bejárata pedig
a Szent-Györgyi Albert utca felôl.
Ez utóbbiban, a töltés védelmé-
ben ugyancsak hálózati és termálvíz-
zel feltöltött strandmedencék, pan-
csolók, dögönyözôk csábítanak für-
désre. A szomszédos Termálfürdôben
(Fürdô utca 1.) négy, különbözô hô-
mérsékletû és mélységû medence
gazdagítja a kínálatot. Kicsivel arrébb,
a Hotel Forrás (Szent-Györgyi utca
16–24.) szabadidôs programokkal,
gyógyüdülési lehetôségekkel, szau-
nával, teniszpályával várja a Szegedre
érkezôket.
A híddal szemközti, a Torontál tér
mögötti Népligetet báró Reitzenstein
Vilmos osztrák ezredes 1858-ban léte- Zúg a „hajrá Szeged!”
sítette katonáival, majd az árvíz után
bôvítették.
Egy ideig Ferenc József feleségé-
rôl Erzsébet-ligetnek nevezték. Erre
utal a bal oldali parkrész közepe tá-
ján három emlékfa, alattuk emlékkô-
vel. Bal felében 1500 személyes sza-
badtéri színpad, több teniszpálya,
jobb felében a hangulatos Vigadó sör-
kert és a Vidámpark szolgálja a kikap-
csolódást. Az igen öreg platánokra,
tölgyekre, értékes madár- és
rovarvilágra tekintettel a Ligetet a sze-
gedi önkormányzat védetté nyilvání-
totta.
A neogótikus Szent Erzsébet-
templomot (1909) Wihart Ferenc ter-
vezte. Mellette áll az a díszkút, mely
eredetileg (1888) az Anna-forrás he- A Partfürdô kempingje
lyére, az elsô szegedi artézi kúthoz
készült. Figurája vízöntô lányt ábrá-
zol, lábainál puttókkal.
A Székely sor végén, jobbról van a
sportuszoda és a sportcsarnok (Te- A ligeti csúszda
mesvári körút 33.). Az 50x21 méteres,
2 méter mély, feszített víztükrû me-
dencét ôsztôl tavaszig ponyvasátor
védi. Mellette tanmedence is van. Az
uszodával szomszédos sportcsarnok
(Dávid Károly, 1974) nemcsak sport-
versenyek, hanem kulturális rendez-
vények színhelye is.
A sportcsarnokkal szemközt ma-
gasodik a MTA Biológiai Központja
(Temesvári krt. 62.) A szegedi termé-
szettudományi kutatások nemzetközi
hírneve, különösen Szent-Györgyi
SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 53
53
Kosztolányi Dezsô költô Albert biokémiai iskolája tette alkal-
írta az orchideákról: massá a várost arra, hogy a hazai élet-
„Természetellenesnek tani kutatások színhelye legyen.
látszom, de azért a A kutatóintézet kezdeményezôje és
természet termett. elsô fôigazgatója Szent-Györgyi egy-
Ajkam olyan színû, mint kori tanítványa, Straub F. Bruno aka-
a nyers hús, duzzadt, démikus volt. Az 1973-ban létesített
mint a gyulladásos torok épület négy intézetet (biofizikai, bio-
s nyálkás és mézes. kémiai, genetikai, növényélettani)
Néha azt hiszed, hogy foglal magában. Az elôterét díszítô,
nem is vagyok virág, gömb alakú fémplasztika a sejtosztó-
hanem egy kis véres dást jelképezi (Józsa Bálint, 1974).
sárkány. A közeli Derkovits fasori irodaház
A gyarmati napfény elôtt állították föl Hyghiea istenasz-
bujasága árad belôlem, szony szobrát – a házban a közegész-
melyet nem tudok soha ségügyet szolgálók dolgoznak
elfelejteni. Fázékonyan (Szathmáry Gyöngyi, 1984). Az udvart
üvegházakba vonulok Lapis András nôalakja, az elôcsarno-
a plebejus virágok elôl. kot Benes József tûzzománc-kompo-
Wilde Oszkár nevetett zíciója díszíti (1984).
engem. Én is ôt.” Térjünk vissza a Torontál térre. Az
újszegedi templommal szemben, a sa-
rokház falán növénydíszes fémtábla
(Hemmert János) mutatja a Füvész-
kert (Hortus botanicus) felé vezetô
utat; távolsága innen két kilométer. (A
Mars térrôl induló 70-es autóbuszra is
fölszállhatunk.)
Útközben a Tisza-parton, az Alsó
kikötô soron, mindjárt a híd mellett, a
hullámtérben találjuk a szabadstran-
dot, az ún. Lapost, mögötte az Odesz-
sza-városrész panelházai magasod-
nak.
Az Alsó kikötô sor 5–7. sz.
pirostéglás épületben, a Gabonater-
mesztési Kutatóintézetben dolgozó
tudósok nagyszerû eredményeket ér-
tek el a paprika, rizs, kender, len ne-
mesítésében. Emléküket portrészob-
rok, dombormûvek örökítik meg az
intézet parkjában és épületének falán.
Innen a töltésre merôleges Lövölde út
visz a Füvészkerthez (42. sz.).
Az Egyetemi Füvészkertet Gyôrffy
István professzor alapította, aki az el-
sô világháborút követô, román meg-
szállás miatt a kolozsvári egyetemrôl
54
54 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
jött Szegedre – s itt az újonnan meg-
nyílt szegedi egyetem elsô botanikus
tanszékvezetôje lett.
A fôút egyik fatörzsét átölelô Gyôrffy-
gyûrû neki, az alapítónak állít emléket
(Hemmert János, 1979).
Az egyetemi növénytani oktatáshoz
elengedhetetlenül szükséges volt más
tájak, más országok, világrészek nö-
vényzetének bemutatása. Így kért a vá-
rostól területet a füvészkert alapításá-
hoz. Mélyfekvésû, hajdani Tisza-ártéri
területet kapott. A 17,5 hektáros füvész-
kert legváltozatosabb része az arboré-
tum. Ezerféle fát és cserjét gondoznak
itt, közülük is a legvonzóbb a kert fe-
nyôgyûjteménye – a legöregebb hazai
szecsuani ôsfenyô is itt él.
A kert növényföldrajzi egységekben
mutatja be a Dunántúl lankáinak flóráját,
a középhegységek – a Bükk, a Mátra, a
Budai hegyek és a Balaton-felvidék –
növényzetét. A balkáni s mediterrán cso-
portot gazdag gyûjtemény képviseli.
Örökzöld lombosfák (citrom, babér-
meggy), leanderek, pálmák, szentjános-
kenyérfa, jázmin, cédrus között baran-
golhatunk.
A tónál, a vízzel körülölelt kis szige-
ten a Kárpátok és a Keleti-Alpok növé-
nyei díszlenek. A füvészkert legszebb
része a langyos vizû tó. Ennek – a taviró-
zsák mellett – legszebb ékessége az indi-
ai lótusz. Virágzási ideje július – ekkor
hatalmas levelei közt rózsaszerûen nyíló
virágai beborítják a tó teljes felszínét. A
nagy tó mögött van egy másik kisebb, –
az ún. tündérrózsás dísztó – fölötte pe-
dig a sziklakert ritka növényeivel. Ezek
szomszédságában illatozik a Rosarium –
120 rózsafajta ezernyi töve színes és cso-
dálatos környezetet teremt, pihenteti az
idelátogató vendégeket. A rózsakert kö-
zepén is áll egy, trombitavirággal körbe-
futtatott, nádtetôs pihenô.
Vezetôvel sokáig gyönyörködhe-
tünk az üvegházak növényeiben. Gaz-

dag a kert kaktuszgyûjteménye is. (Csak
csoportosan látogatható, a téli hónapok-
ban 9-tôl sötétedésig; egész évben szün-
nap nélkül.)
A pálmák legtöbb faja a trópusokon
díszlik, az üvegházban szép gyûjtemé-
nyüket szemlélhetjük. A datolyapálma, a
kenderpálma, a legyezôpálma, a kó-
kuszpálma, a lakkpálma a legérdekeseb-
bek. Az üvegházban érdekesek a trópu-
si erdôk harasztjai – sok különleges páf-
rányfajta van közöttük. Fokozott érdek-
lôdést válthatnak ki a virágcsodák: az or-
chideák. Furcsa a virágalakjuk, pompá-
sak a színeik, gyakran erôs az illatuk.
Különösen a tigrisorchideák nagy virá-
gai izgalmasak – ezek nyáron a nagy tó
közelében állványokon a szabadban
pompáznak. A füvészkertben rendszer-
tani bemutatót is kialakítottak. Itt a bio-
lógus hallgatók ismerkednek sokféle nö-
vényfajjal, de az érdeklôdô vendég szá-
mára is hasznos ismereteket nyújtanak a
növényneveket táblácskákon feltüntetô
parcellák.
Sok gyógynövény közt járva döb-
benhet rá az ember, hogy a jelentékte-
lennek, gaznak hitt növények milyen
Tápai Antal Tavasz c.
szobra a Fûvészkertben
Nevezetes kaktusza a
kertnek az ún.
Kossuth-kaktusz.
Kossuth Lajos turini
számûzetésekor Helfy
Ignácnak ajándékozott
egy kaktuszt, ez a
kolozsvári botanikus-
kertbe került. Gyôrffy
professzor egyik
tanítványa mentette meg
a kaktuszt, amely regé-
nyes viszontagságok
után ma is szépen
díszlik.
fontos gyógyanyagokat tartalmaznak!
Látnivaló még a botanikus kertben a
madárodúk és -etetôk bemutatója –
mindjárt a bejáratnál, balkéz felôl. Itt, az
üvegtárlókban kitömött madarak „élôké-
pei” mutatják be a füvészkert gazdag
madárvilágát. Tavasszal minden bemu-
tató odúban költ valamilyen madár!
(Nyitva: 10–18 óráig, a nyári félévben
szünnap nélkül.) Tel.: 62/454-108
A Kertész utca 11-ben mûködik
alapítványi támogatással a Szegedi
Csillagvizsgáló.
(Nyitva: péntek este 18–21 óráig,
Tel.: 62/454-000/3618-as mellék.)
Újszegeden járva, érdemes meg-
nézni a Vízügyi Emlékhelyet (Szövet-
ség utca 1.). A Felsô kikötô soron, s a
Bérkert utcán (a 71-es busszal) köze-
líthetjük meg.
Az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igaz-
gatóság egyik volt gátôrházában be-
rendezett múzeum az artézikút-fúrás,
öntözés, folyószabályozás és árvízvé-
delem emlékeit mutatja be.
Innen a folyópartra egy földúton
leballagva megláthatjuk a Tisza és a
Maros összefolyásának helyét.
SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 55
55
 SZÔREG
Irányítószám: 6771
Közel járunk már Szeged Tiszán
túli városrészéhez, Szôreghez. Az
5500 lakosú település – öt kilométer-
re, délkeleti irányban, a 43-as út mel-
lett fekszik – virágkertészeirôl vált
híressé.
Régészeti leletek, elsôsorban
Móra Ferenc ásatásai bizonyították,
hogy a vizek fölé „magasodó” (89 m)
szôregi löszdombot az ôskortól lak-
ták. Szent Gellért legendája szerint
1029-ben Csanád vezér Ajtony ellen
küzdô seregei itt gyûjtöttek erôt a ké-
sôbbi gyôzelemhez. A település neve
elôször 1233-ban fordul elô oklevél-
ben. A török hódoltság után az udva-
ri kamara uradalma volt. 1781–1848
között Szeged bérelte. 1973. április
15-én csatolták Szegedhez.
Útban Szôregre, a régi hídon át-
kelve, a 43-as úton, Újszeged határá-
hoz közeledve balról látjuk a Holt-
Marost, a folyó szabályozás elôtti
medrének egy részét. Vele szemben
jobbról, az újszegedi temetôben
pihennek sokan az 1879. évi árvíz
áldozatai közül. A szegedi temetôk
ugyanis még víz alatt voltak, oda nem
A szôregi ortodox templom
56
56 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
temethették ôket. Emléküket obe-
liszk ôrzi. A temetô után jobbra futó
kamaratöltésnél zajlott le 1849. au-
gusztus 5-én a szôregi csata. Magyar
honvédeken kívül olasz és lengyel lé-
gionáriusok is küzdöttek itt. Az elesett
hôsök a töltés derékszögû megtörésé-
nél tömegsírban nyugszanak. Reájuk
emlékeztet a belvárosi Aradi vértanúk
tere turulos gránitoszlopa.
Szôregre érkezve, a 43-as útból
jobbra ágazik le a Szerb utca. Az itt ki-
alakult háromszögletû tér a szôregi
csata elesett harcosainak emlékére
kapta a Hôsök tere nevet. Közepén
hôsi emlékmû áll, rajta Trencsényi-
Waldapfel Imre verse és az elsô és
második világháború szôregi áldoza-
tainak névsora olvasható (1948).
Sétáljunk tovább a 43-as úton, pár
méter után a löszdombhoz érünk. Az
útról nyíló Apátság utcában egy temp-
lomromot találunk. A XIII–XIV. szá-
zad fordulóján épült templomból csak
a bal oldalhomlokzat téglafala maradt
meg, mintegy három méter magassá-
gig. A dombon, innen keletre már
1000 táján bizánci szertartású bazilita
szerzetesek monostora állhatott, mely
a kunok 1280. évi lázadásakor pusz-
tult el. A mostani rom a plébánia-
templomé lehetett. Építéséhez a ko-
rábbi monostor köveit is felhasznál-
ták.
A Szerb utca mentén, a Templom
téren áll a kora klasszicista stílusú
római katolikus templom; 1812-1816
között épült, Vedres István tervei
alapján. Fôoltárképe Alexandriai
Szent Katalint, a templom védôszent-
jét ábrázolja, Schwarz József pesti fes-
tôtôl (1817). A szemközti oldalon álló
plébániahivatalt (Szerb u. 16.) ugyan-
csak a múlt század elején emelték, ha-
talmas, boltozatos pincével. Falán
Kálmány Lajos dombormûve (Tápai
Antal, 1983) arra emlékeztet, hogy
1882–1885 között mint segédlelkész
itt élt, és gyûjtötte a népköltészet kin-
cseit.
Kicsivel arrébb, a Szerb utca bal
oldalán találjuk az 1779-ben épült
szerb templomot. 1912-ben készült,
klasszicizáló-barokk ikonosztázát
Slavko Gigi´c és Vasa Pomorisac
25 ikonja díszíti.
A négy zónás képfal alsó sorában
ószövetségi jeleneteket, feljebb tró-
nus ikonokat, majd ünnepeket (kö-
zöttük Krisztus feltámadását) látunk,
TÁPÉ
Irányítószám: 6753
Városnézô körutunk újabb állo-
mása Tápé. A 3000 lakosú település
Szegedtôl négy kilométerre keletre, a
Tisza partján fekszik. Kedvezô földraj-
zi helyzete miatt az újkôkor óta
lakott hely. A legrégibb magyar falvak
egyike; akárcsak a szegedi Alsóváros,
Tápé is a közelmúltig háborítatlan
emberi közösség volt a szegedi tájon.
Neve elôször 1138-ban fordul elô ok-
levélben. Tápé népe a gyékényszö-
vésrôl és szívósan ôrzött folklórjáról,
elsôsorban néptánc- és népzene-ha-
gyományáról vált ismertté. A Tisza ár-
terén és a határbeli tavakban termô
legfölül pedig szenteket. Középütt az
Utolsó vacsora, fölötte az Újszövetsé-
gi Szentháromság, legfölül a Golgota-
kereszt kompozíció képét festette
meg Slavko Gigic´ . A márvány után-
zatú falakon XVII–XX. századi, érté-
kes ikonok sorakoznak. Mûvészi szín-
vonalával közülük is kiemelkedik
Todor Popović XVIII. századi Fekete
Máriája. Aranyszájú Szent János s
Szent Miklós képeit Nagy Ferenc sze-
gedi festô készítette 1843-ban.
gyékénybôl évszázadok óta sokféle
szövöttgyékényt készítettek és ragasz-
kodtak a háziiparukhoz a gyékényes
rétek lecsapolása után is. A tápaiak
augusztus 20. táján messzi vidékekre
is eljártak gyékényt „szedni”, hogy a
szövés nyersanyagát beszerezzék.
„Gyékényt szûni” és dolgozni – a
tápai asszonyok számára egyet jelen-
tett. A lányok már 3-4 éves koruktól
elsajátították a munkafogásokat.
A gyékényfeldolgozás egyes fázisai-
ban részt vett a család apraja-nagyja.
A gyékényszônyegeket, szatyrokat
kofák és szegedi nagykereskedôk
közvetítésével értékesítették.
A nyersanyag beszerzését és a ter-
mékek értékesítését 1950 óta a
Tápéi templombelsô
SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 57
57
Jellegzetes tápai porta
Tápéi Háziipari Szövetkezet végzi.
(6753 Szeged-Tápé, Régész tér 8.)
1973-ban csatolták a városhoz.
Írók, költôk, mûvészek kedvelt faluja:
Juhász Gyula verseiben, Mikszáth
Kálmán elbeszéléseiben, Móricz Zsig-
mond regényeiben, Nyilasy Sándor
festményein örökítette meg a
falut és népét.
A Budai Nagy Antal Szegedrôl a Felsô-Tisza-part foly-
utcát keresztezô Rév utca tatása, az Irinyi János, majd Budai
balra a régi temetôhöz Nagy Antal utca vezet Tápéra. Útköz-
visz. Itt van Tápai Pista ben az Irinyi János utcáról nyíló Csap
kápolnája. utcán át tehetünk egy kis kitérôt a
A naiv bájú, népi barokk szomszédos Petôfi-telep központjába,
kápolna nevét a Fô térre. Az itt álló kéttornyú Petôfi-
Miklós Jakó Istvánról telepi római katolikus templom 1936-
(1838–1895), a tápai ban épült, Fábián Gáspár tervei sze-
mondavilág rint. A szentély üvegablaka, freskói és
alakjáról kapta. a többi falfestmény Vinkler László
Oltárát, faragott szobrait (1937–1993) mûvei.
érdemes megtekinteni. Tápén a Budai Nagy Antal utcáról
nyíló Vártó utcában van ifj. Lele József
néprajzi gyûjteménye (4. sz.). Lakóhá-
za alagsorában 1974-ben olyan ha-
gyományos házbelsôt rendezett be a
A híres tápai búcsún, néprajzkutató gazda, amilyen a szá-
szeptember 29-ét követô zadforduló táján Tápén még szokásos
vasárnap a kápolnával volt.
szemközti tisztáson A szoba (nagyház) fôhelye az ajtóval
hömpölyög a nép. szemben levô szentsarok. Az asztalt két
A hajdan nagy sarokpad öleli, a falon szentképek függ-
tömegeket mozgató nek. A sublótban régi ruhák vannak, te-
rendezvényt tején különféle „csentrösök”. Az ágy, a
néptáncosok bemutatói, bölcsô, a kuckó a kemencével látható
népi iparmûvészeti még a szobában. A konyha használati
vásár, templomi eszközei mellett néhány nádtetôs ház-,
hangverseny és valamint templommakett is helyet ka-
szórakoztató programok pott a kiállításon. A látnivalókat a halá-
teremtik újjá. szat, gyékényszövés, állattartás és gaz-
58
58 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
dálkodás eszközei egészítik ki. A Bálint
Sándor-tablón a nagy néprajztudós tápai
kapcsolatait korabeli fotók idézik.
(Nyitva: hétfô kivételével 15–19 óráig,
vagy elôzetes bejelentés alapján a 495-
066, ill. 470-370 telefonszámon.)
A tápéi tárgyi hagyomány eszkö-
zeit a Lele-múzeum ôrzi, a szellemi
hagyományokat a Gyöngyösbokréta-
gyökerekkel is táplálkozó, hagyo-
mányôrzô néptáncegyüttes ápolja. A
helyi Heller Ödön Mûvelôdési Ház
nyújt otthont az együttesnek.
A Budai Nagy Antal utca 60. sz.
ház udvaráról a kerítés fölé maga-
sodó öreg bádogfeszület éppúgy
tekint ma is népére, mint egy évszá-
zaddal ezelôtt. Róla szól Juhász
Gyula „A tápai Krisztus” címû verse.
Annak idején (1923) a tápaiak arrafe-
lé mentek Szegedre.
Az Árvácska utcából nyíló Nyilasy
utca 5. sz. házában dolgozott a tápai
népéletet eleven színekkel megörökí-
tô Nyilasy Sándor festômûvész 1918-
tól haláláig, 1934-ig.
A Budai Nagy Antal utca folytatá-
sa, a Honfoglalás utca a falu központ-
ján halad keresztül. Az itt álló Szent
Mihály-templom a megye egyik legré-
gibb mûemléke. Korábbi templom
helyén a XIII–XIV. század fordulóján
emelték. Ebbôl az idôbôl származik
régi támpilléres, kora gótikus szenté-
lye és tornyának alsó fele. Egykori ha-
jója és tornyának felsô része 1770-bôl,
jelenlegi fôhajója 1940-bôl való. Meg-
maradt szentélyének XIV–XV. száza-
di, több rétegû freskótöredékei apos-
tolokat ábrázolnak. A keresztelôme-
dence lombard másolat. A II. világhá-
ború tápai hôseinek emlékmûve Máté
István alkotása (1989).
A Rév utca kelet felé a tápai rév-
hez vezet, ahol komp visz át a Tápai
rétre, ahonnan további kirándulási le-
hetôség kínálkozik a Vetyeháti erdô-
be, Maroslelén át Makóra.
 ALGYÔ
Irányítószám: 6750
Algyôt, a Szegedtôl 11 kilométerre
lévô, 1997 ôszén önállósult települést
a József Attila sugárúton, a 47-es úton,
vagy a Rókusi vasútállomásról vonat-
tal közelíthetjük meg. Útközben az
„égô arany” birodalmán haladunk ke-
resztül.
Algyô hírnevét az 1965-tôl folya-
matosan feltárt kôolaj- és földgázme-
zô teremtette meg, de a szegediek
már 1917-ben tudtak létezésérôl. Az
itteni szénhidrogénmezô Európában
közepesnek számít, Magyarországon
a legnagyobb lelôhely. (Gáztermelése
a hazainak körülbelül a fele.) A 168-as
kút emlékezetes kitörésének helyén
ma emlékmû áll – a Szegeden „olajo-
soknak” nevezett szakmabeliek helyt-
állására utal. A 47-es útról balra a köz-
ponti ipartelep víztornyos épület-
együtteséhez, jobbra pedig Algyô-re
vezet a leágazó út.
Villa Geu neve elôször az 1138-as
dömösi adománylevélben szerepel
Tápéval együtt. Régi halászfalu a Ti-
sza partján, ahol az ártér füzesei ma is
bôven szolgáltatják a kosárfonáshoz
szükséges nyersanyagot.
Szegedhez csatolták ugyan 1973-
ban, de 1997-ben újra önállóságát sza-
vazták meg lakói – most 5050-en él-
nek itt. A település új központja most
kezd kibontakozni. A közelmúltban
emelték a faluházat (Búvár u. 5.) – a
színházteremben kulturális rendezvé-
nyekkel, szabadtéri színpaddal, kép-
zômûvészeti kiállításokkal színesíti az
algyôiek életét.
A Tisza töltése mellett, a Tüskevár
utcában áll a római katolikus plébá-
niatemplom.
Többszöri átépítése ellenére máig
megmaradt, egyenes záródású, kele-
telt szentélyének alapjai valószínûleg
még a XI. századból valók. Tornya
a XIV. század végén épült harma-
dik Szent Dömötör-templom tornyá-
Az algyôi olajmezô
SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 59
59
 val mutat meglepô hasonlóságot.
1750-ben barokk stílusban újították
meg, mai modern formáját 1936-ban
nyerte. Kereszthajója is ekkor készült.
A templom védôszentjét, Szent Annát
ábrázoló oltárkép a váci piarista rend-
házból való. Nem messze innen, a Sü-
li András utca 16. sz. házában szüle-
tett egyik legnagyobb naiv festônk,
Süli András (1896–1969). Mûvei a
kecskeméti Magyar Naiv Mûvészek
Múzeumában tekinthetôk meg.
Algyô fontos tiszai átkelôhely is. A
vasúti híd 1870-ben épült, mellette
1974-ben nyílt meg az új közúti híd. A
Tisza árterének hatalmas nyárfaerdei-
bôl, füzeseibôl és a közeli Fehér-tóról
járnak vadászgatni a szürkegémek, bí-
bicek, a kis- és nagy-kócsagok a régi,
„kaliczkás” vasúti híd, meg a 47-es út
szögletében kialakult, kis mesterséges
tólánchoz. Száraz években – lássunk
csodát! – gulipán és széki lile fészkel
az alig egyhektáros agyagos-vizes la-
posban. A költés rendszerint sikeres,
csak ha esôs nyarak járnak, pusztul el
az „árvíztôl” fészekaljuk.
60
60 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
Itt, a híd lábánál, tábla állítja meg
az utazót: a Gyevi kócsaghoz címzett
szabadidôhajóhoz invitál a jelzés, a
kék alapon fehér kiskócsag. A hajdani
híres vadmadár rajza emlékeztet a ti-
szai ôsmocsarak gazdag élôvilágára.
Lakatos Károly 1897-ben Szege-
den megjelent „Természeti és vadász-
képek” címû könyvében elsiratja a táj
élôvilágát. „Hová lett a régi kép, hová
a csillámló vizek, suttogó nádasok,
sárga s kék virágok tarka flórája innét?
– kacsák, sneffek, gémek, sirályok
százai, ezrei!” Szerencsére, szigetek-
ként, kisebb-nagyobb, természetkö-
zeli élôhelyeken fönnmaradt a régi
élôvilág.
Algyôn, elôttünk szárnyalnak a Ti-
sza fölött a hófehér selyemfátyolra
emlékeztetô kócsagok, bakcsók üldö-
gélnek a halászok varsakaróin. Szür-
kegém száll saséri fészektelepe felé,
dankasirályok és sárgalábú „tengeri”
sirályok kémlelnek halebéd után.
Halászcsér viszi csôrében a ki-
csiny, vízháti keszeget, csókák csa-
csognak az ártéri füzesek odvainál.
Kék-zöldszárnyú szitakötô lebeg a
vízparton, s rájuk vadászik a közeli
gyurgyalag-telep tarka-színes sár-
kányrepülôs madara. Jégmadár surran
élesen fütyülve a Tisza felett, s parti-
fecskék etetik kiröpült kicsinyeiket a
népes szúnyoghaddal.
Legfôbb ideje beljebb menni vala-
melyik közeli csárdába, halászlét en-
ni, csuszával lenyomtatni, s borral
megúsztatni aztán a halat! S megtudni,
miért nem forog a nótabeli do-rozs-
mai szélmalom...
KISKUNDOROZSMA
Irányítószám: 6791
Kiskundorozsma 12 ezer lakosú
település, Szegedtôl 7 kilométerre
nyugatra, a Kiskunhalas felé vezetô út
mentén. Dorozsma neve elôször a
dömösi prépostság 1138-ban kelt
adománylevelében szerepel. Már a
XIII. században monostora volt. A tö-
rökök a falut lerombolták, köveit a
szegedi várba építették. A helyiek
szerint innen származik a Dömötör-
torony falába beépített Kôbárány is.
Az elnéptelenedett pusztára 1718-
19-ben Orczy István, a kunok fôkapi-
tánya jászsági családokat telepített,
majd Heves és Nógrád megyei csalá-
dok települtek le. Ettôl fogva a
kiskun kerülethez tartozott. 1876
óta Csongrád megye része, 32 ezer
holdas határában 1930-ban több mint
tízezer ember élt, s négy tanyaköz-
pont bontakozott ki. A tanyaközpont-
okból (Bordány, Forráskút, Üllés,
Zsombó) 1949–50-ben önálló közsé-
geket szerveztek. Kiskundorozsmát
1973-ban csatolták Szegedhez.
A falu híres szülötte Jerney János
(1800–1855) akadémikus, ôstörté-
nész, nyelvész. Történelem iránti ér-
deklôdésének felkeltésében és kibon-
takozásában jelentôs szerepe volt
Horváth Mihálynak, a késôbbi közok-
tatásügyi miniszternek, aki 1832-1836
között dorozsmai segédlelkész.
A Szent János téri római katolikus
templom 1793–1796 között épült
(Rábel György) copf stílusban; tornya
1822-bôl való. Empire berendezésé-
bôl figyelemre méltó a szó-
szék, a padok és a sekrestyeszekrény.
A barokk úrmutató Schwager János
Mihály munkája (Pest, 1782). A fôoltár
elôtti ezüst örökmécsest özvegy
Csávojszkyné Liszka Erzsébet ajándé-
kozta a templomnak azért, mert a
sziksós fürdô visszaadta béna tagjaiba
az erôt. A templom déli oldalánál álló,
késôbarokk Nepomuki Szent János-
szobor 1811-ben készült. A dorozsmai szélmalomról
A Dorozsmai útról nyíló Bölcs szól a nóta
utcán keresztûl közelíthetjük meg
legkönynyebben a szélmalmot (Szél-
malom utca). Még 23 szélmalom volt
1905-ben Dorozsmán, ma már ez az
egyetlen a környéken.
Pap Zoltán verse és Dankó Pista
dallama tette ismertté: Nem fúj a szél,
nem forog a dorozsmai szélmalom...
A vályogfalú malmot egy Czékus ne-
vû gazda építtette 1821-ben.
Czékus Andortól 1900-ban Faragó
György vette meg. Elhunytával le-
álltak a malom vitorlái is (1949).
A négyszintes építmény földszintjét
lisztespadnak, elsô emeletét kôpad- Tavaszi sáfrány
nak, a másodikat sebeskerékpadnak,
a harmadikat nagy kerékpadnak ne- A dorozsmai Nagy-szék
vezték. A szeleskerék az utóbbi eme-
leten vette át a forgást a vitorlák ten-
gelyétôl, majd tengelye a második
emeleten a sebeskerék révén átadta a
két orsótányérnak, melyek az elsô
emeleten levô malomköveket forgat-
ták.
Régen három, késôbb már csak
két kôpár dolgozott. Egyiken búzát, a
másikon kukoricát, a harmadikon ár-
pát ôröltek, vagy daráltak. A köveket
a Felsô-Tisza-vidékén szerezték be, és
tutajon eresztették le Szegedig. Ha a
SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 61
61

A dorozsmai Sziksós-tó a kô megkopott, a molnár vágta meg
naturisták körében is csákánnyal.
kedvelt (Nyitva: május 15-tôl, szeptember
15-ig 12–16 óráig.)
Dorozsma központjától 3 kilomé-
terre, a kiskunhalasi út mellett találjuk
a szegediek egyik kedvenc kiránduló-
helyét, Sziksósfürdôt. Vizében klór,
nátrium és kötött széndioxid mutatha-
tó ki. Reuma, csúz elleni gyógyhatása
már régen ismert.
A tó környékét 1861-ben erdôsí-
tették. A telepített fenyves közepén
levô, 75x75 méteres, kibetonozott
szélû tó vízcseréjét a természetesen
felgyûlô sziksós víz mellett két fúrt
kút is segíti. A medence vizének hô-
mérséklete 25–30 oC között váltako-
zik, az idôjárásnak megfelelôen. Az
öltözôhelyek száma kétezer. (Nyitva:
május 1-tôl, szeptember 30-ig.)
Az elmúlt évtizedekben sok nya-
ralóház épült itt, és kialakítottak egy
70x700 méteres csónakázótavat is,
mely a naturizmus híveinek kedvelt
helyévé vált.
Turistaszálló, csárda, kempinge-
zési lehetôség, sportpálya, játszótér
is szolgálja a vendégek kényelmét.
Szegeddel a Mars térrôl induló
62
62 SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
rendszeres autóbuszjárat köti össze
(2T, 7T).
Dorozsmát a fürdô, illetve Bor-
dány irányába elhagyva, kb. 500 mé-
ter után, jobbra – a csatorna-hídon át
– Nagy-székre érünk.
A 17 hektáros, 1975 óta védett szi-
kes réten valaha a vadvizek nyári el-
párolgása után visszamaradt sziksót
összegyûjtötték, s bent a városban sú-
rolóporként árulták az utcai árusok.
Mára a vakszikfoltok eltûntek a kör-
nyék belvízrendezése következtében,
s a rétet birtokba vette a sziki mézpá-
zsittal és csenkesszel, bárányparéjjal
és sziki zsázsával, tengerparti kígyó-
fûvel és erdélyi útifûvel, alföldi aszat-
tal és homoki kikericcsel tarkított nö-
vényzet.
E rét északi végétôl egy földúton,
a zsombói úttal párhuzamosan, nyu-
gati irányba indulva, 300 méter után
egy magánterületen lévô akácoshoz
jutunk. Belsô oldalán virágzik kora ta-
vasszal a Dél-Alföld legnagyobb tarka
sáfrány-állománya – óvatos becslések
szerint is vagy tízezer tô!
Akár a dorozsmai fürdôtôl, a „ker-
tek alatti” összekötôúton is érkezhe-
tünk a szegedi határ másik
„vízibázisára”, a gróf Széchenyi
Istvánról elnevezett evezôspályára. A
névadó emlékét dombormû idézi –
Lapis András alkotása 1988-ban ké-
szült.
(A város sugaras útrendszerének
köszönhetôen a belvárosból is egy-
szerû megközelíteni: a Petôfi Sándor
sugárútról a röszkei országhatárhoz
vezetô, E75-ös útra hajtva. Jobb oldalt
majd tábla figyelmeztet, hol kell a pá-
lyához bekanyarodni.)
A környék belvizeinek fölöslegét
összegyûjtô tározót elkészülte, 1981
óta számos nemzetközi versennyel si-
keresen tesztelték.
A 2250 méter hosszú, és a vízállás-
tól függôen 115-125 méter széles mes-

terséges tavon 2000 m hosszú és 81 m
széles versenypálya épült, ahol az
evezôsöknek hat, a kajakosoknak,
kenusoknak kilenc, nemzetközi szab-
ványoknak megfelelô pálya alakítha-
tó ki. A 2,5–3,5 méter vízmélységû tó
– a szegediek röviden csak „Maty-
érnek” nevezik – motorcsónakok ver-
senyeztetésére is alkalmas.
S ami Szegeden ugyancsak sokat
nyom a latban: nem csupán sportolás-
ra, s öntözésre használható, hanem ki-
tûnô horgászvíz is. Halállománya tele-
pített, s a 40 hektáron az ország egyik
legjobb adottságú horgász versenypá-
lyája alakult ki.
A nyugati városrészen található a
repülôtér is – a Kálvária sugárút, s
folytatása, az 55-ös fôút vezet ki odá-
ig. A repülôtérnek két, egymásra me-
rôleges leszállópályája 1500 és 1300
méteres. A száraz, jó teherbírású füves
pálya optimálisan 40 személy szállítá-
sára alkalmas gépek fogadásával ter-
helhetô.
A repülôtéri technika a mûszeres
megközelítési és indulási eljáráshoz
adott. A fénytechnikai berendezések-
nek köszönhetôen rossz idôben, kor-
látozott látási viszonyok esetén is biz-
A vízisportközpontot
1998-ban kajak-kenu
világsztárok tesztelik.
tonsággal szállhatnak le a gépek.
Toronyszolgálatot reggel 8 órától
napnyugtáig tartanak, a repülés-tájé-
koztató szolgálat ettôl eltérôen, elôze-
tes jelzéssel igényelhetô. A fénytech-
nikai berendezést a leszállni szándé-
kozó gépek rádiófrekvenciás kapcso-
lattal is mûködésbe hozhatják.
A nemzetközi forgalomban a be-
és kilépést két nappal elôbb kell igé-
nyelni, az elôírások szerint. A repülô-
tér a turisztikai és a sportrepülésnek
is kiváló terepe. (A szükséges infor-
mációkat az AIP-kiadvány, a nemzeti
légiforgalmi információs könyv tartal-
mazza.)
A Délvidéki Aero Klub négy szak-
osztályt mûködtet (vitorlázó repülés,
motoros sportrepülés, sárkányrepü-
lés, ejtôernyôs). Az e sportágakban já-
ratos, megfelelô igazolással rendelke- Repülôtéri csendélet
zô érdeklôdôknek további informáci-
ót a Délvidéki Aero Klub ad a
repülôtér hívószámain: 62/466-585,
62/466-205, fax: 62/491-670.
Ugyan, kinek volna ellenére a
körültekintés ? Körsétánk végén tehát
hadd búcsúzzunk így: legyenek szíve-
sen látott vendégek a városnézô repü-
lôjáratokon is !
SZEGED
SZEGED ÉS
ÉS KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE 63
63
 A DUNA-TISZA
KÖZE

Ha azt mondjuk: homok, legin- És mégis ez a táj a megye – és az

kább az jut eszünkbe, amikor verôfé-
nyes nyári délutánokon kapkodjuk a
lábunkat a forró strandfövenyen. Pe-
dig a homok – termôföld is. Fôként a
Duna –Tisza közén, melyet régebben
– milyen sokatmondó elnevezés! –
„két víz közének” nevezett a nép.
Tudván, a két nagy folyó között vizet
aztán a legkevesebbet lát.
ország – egyik legintenzívebben mû-
velt területe! Vegyük példának a szô-
lôt... A mostani megyehatárok között
a szôlôkultúra visszanyúlik a VII. szá-
zadig, legalábbis errôl tanúskodnak
az avar kori leletek. A középkortól ke-
vés adatunk van, azt biztosan tudjuk,
hogy a módos szegedi gazdák szôlejei
a Fruska Gorán voltak.

70
70 A
A DUNA-TISZA
DUNA-TISZA KÖZE
KÖZE
 Minden valószínûség szerint a ta-
nyás gazdálkodás kialakulása, a
XVIII. századi homoki „szôlôhegyek”
telepítése után a múlt század második
felében virágoztatták föl azt a szôlô-
és gyümölcskultúrát, amely hamar
fölfejlôdött a Szegedrôl már korábban
kiterjeszkedô fûszerpaprika-termesz-
téshez.
A Duna-Tisza közi tanyás gazdál-
kodásnak megvan a maga története.
Az 1596. évi török hadjárat gyakorlati-
lag elnéptelenítette az Alföldet. A la-
kosság vagy rabszíjra került, vagy a
szultán védelme alatt álló ún. khasz
városokba költözött. E tájon Katona
Józsefet idézve „ôrzô pásztoraiknál te-
kintetre méltóbb barmok kóborol-
tak”. Az egykori szántóföldek helyén
ismételt erdôsödés indult, ám a ride-
gen tartott marhacsordák a hajtásokat
lerágták, így vált pusztasággá e terü- Én itt öregedtem meg
let. Ezeket a marhacsordákat hajtották az Alföldön,
Milánóba vagy Nürnbergbe harcias de sosem láttam.
pásztoraik, a hajdúk. A török kiûzése (Ti. délibábot.) Mon-
után egy ideig virágzott még a dani nem mertem, de
szarvasmarha-konjunktúra, ám a na- mindig azt hittem, Petôfi
póleoni háborúk, s az ipari forrada- találta ki
lom után a gabona lett a keresettebb. az egészet.
Ezt a szükségletet elégítette ki az Al- A Fehér-tón
föld szántógazdasága. olyanokat láttam,
Szeged városa óriási határrészt amilyeneket tán
birtokolván, folyamatosan bérbe adta a Hortobágy
– örökbérletbe – a föltöretlen legelô- se produkál.
ket, melyeket korábban a városból ki- Óceánokat és úszó
járó parasztok mûveltek meg. Ám, a hattyúfalkákat.
bérbe adható terület az elsô gyûrûben Az óceán gyakran ki-
elfogyott, követte a második, harma- gyulladt.
dik, sokadik, bérföldekbôl álló kör- A forgószél táncra
gyûrû, melyekre már nem lehetett na- kapja a szikes port...
ponta kijárni. Kezdetben csak nyaran-
ta laktak kint – a Hortobágyon ma is Móra Ferenc
A
A DUNA-TISZA
DUNA-TISZA KÖZE
KÖZE 71
71
Mióta a homokhátsági
falvak, tanyák
megnyíltak a turisták
elôtt, egy-egy szüreti meglévô, vasaló-forma veremlakás- dás ismét tért hódít. Ennek új formája
mulatságon, ban –, majd a jószág miatt is, meg a tá- a ténylegesen jól jövedelmezô, ám
aratóünnepen, volság miatt is házat, „tanyát vertek” a egész évi éjjel-nappali munkát meg-
búcsúban, bérelt föld közepén. követelô, fóliás kertészet.
kirakodóvásáron, A múlt század közepétôl kialakul- Mára alig-alig akad errefelé élô
népi hagyományokat tak a külterületi népiskolák, melyek család, melynek valamiképpen ne
felelevenítô lagzin nem száma Klebelsberg Kunó kultuszmi- volna köze a termôföldhöz. Ha más-
ritka az egész autóbusz- nisztersége alatt megsokszorozódott. ként nem, hát városkörnyéki tanyája,
nyi vendégsereg. Ekkor épültek az elsô templomok is, üdülôtelke elkerített szegletében tüs-
A falusi turizmusban leg- melyek aztán – kényszerûségbôl, az ténkedik a család apraja-nagyja. Vagy
inkább jeleskedô 1950-es évek elején meginduló köz- – s ez már a megélhetés egy újabb, fá-
Pusztamérgesen, úgy is pontosításkor – az akkor kialakuló radságos, ám eredményét tekintve
mint jeles szôlô- és falvak központjaivá váltak. (Példa er- csodás módja – a termálvízzel fûtött
bortermelô vidéken a re Zsombó, Üllés, Pusztamérges.) üvegházakban, a fóliával borított sát-
magyarországi Korunkban e falvak lassan mezô- rakban varázsolnak nyarat a télben,
borrendek várossá, várossá nôttek – ilyen Móra- paradicsomot, hónapos retket, epret
közremûködésével halom –, ám mostanra az elöregedett szüretelve bármelyik évszakban. S
szerveznek tanyai lakosság falvakba költözése le- nem ritka, hogy a vendég is részt kér
pincelátogató-túrákat. lassult, s a belterjes tanyai gazdálko- a munkából...

72
72 A
A DUNA-TISZA
DUNA-TISZA KÖZE
KÖZE
 E táj másik jellegzetes „terméke”,
a paprika – sajátságos módon – nem a
híres magyar konyha egyik újszerû fû-
szere gyanánt honosodott meg végle-
gesen. A török hódoltságtól egészen a
XIX. századbeli folyószabályozáso-
kig, s „az artézi kutak elterjedéséig az
akkoriban morbus hun-garicus néven
emlegetett malária, váltóláz, népiesen
hideglelés állandóan rettegtette és
gyötörte fôleg alföldi, tiszavidéki és
duna-menti népünket. Hamarosan rá-
jöttek a paprika jótékony hatására...
Nem kellett már sok idô hozzá, hogy
ételek fûszerezésére is felhasználják.”
– írja Bálint Sándor, a neves néprajz-
tudós A szögedi nemzet címû monog-
ráfiájában.
A Duna és a Tisza völgye közötti
homokvidék hévízkincsét a nyári sze-
RÖSZKE
Irányítószám: 6758, körzethívószám: 62
A Duna-Tisza közének bebaran-
golását ott kezdjük el, ahol Szegedet
elhagytuk: a Jugoszláviába vivô E75-
ös úton a röszkei határállomás felé a
181-es kilométerkô után balra kell le-
térnünk, hogy a 3200 lakosú Röszké-
vel megismerkedjünk. Van egy másik
– a kerékpárosok számára biztonsá-
gos – lehetôség: Szeged-Mihálytelek-
rôl nem a forgalmas nemzetközi fô-
úton, hanem a „kertek alatt” kerekez-
hetnek Röszkéig, útba ejtve a Bodoni-
Holt-Tiszát, mely jó horgászvíz.
Elôször 1439-ben említi oklevél a
középkorban virágzó falut Rezke né-
ven. A XVIII. század elején betelepí-
tett, de rövidesen el is költözött
szerb határôrök emlékét ôrzik a
Rácköröszt, Ráctemetô helynevek.
Aztán alsóvárosi dohánykertészek
szállták meg, akik a XIX. század köze-
pétôl áttértek a paprikatermesztésre;
ennek a szegedi alsó-városiakkal
zonon kívül errefelé vendégeskedôk Az egykori Holt-Tisza
értékelik igazán, hiszen a melegvizû keleti partja a Bánság
strandokon jólesik a fürdés egy-egy területére esett.
hûvösebb májusi, vagy októberi na- Az itt lévô szigeteken
pon is. A hatvanas-hetvenes években az i.e. VI. évezredbôl
szinte egymással versengve építették való települések nyomait
a medencéket, a strandokat. találták meg a régészek.
A szélhordta homokkal fedett, Ezek egynémelyike
egykori hordalékkúp-síkságon a Tisza a Kárpát-medence
völgyéig futó, hosszanti medencék legrégibb földmûvelô,
mésziszapos és szikes laposai hoznak termelô gazdálkodást
változatosságot – a természetbúvárok folytató népességének
nagy örömére. Közülük a máig legis- lakóhelye volt.
mertebb Beretzk Péter, a már Móra
Ferenc mûveiben is megénekelt,
utóbb Homoki Nagy István természet-
filmjeiben megörökített „Vadvízor-
szág” kutatója, akinek híres fehér-tói
madárgyûjteményét a szegedi Móra
Ferenc Múzeum ôrzi.
együtt valóságos mûvészeivé váltak.
A hajdani kertésztelepbôl száza-
dunk elejére fejlôdött faluvá Röszke,
de „Röszke–Szentmihálytelek tanyai
kapitányságból”, valamint Nagyszék-
sós és Feketeszél egy részébôl csak
1950-ben vált önálló községgé.
Határában került elô a páratlan értékû
nagyszéksósi hun fejedelmi aranyle-
let, melynek másolatát a szegedi mú-
zeum ôriz.
A község központjában a római Az egykori szögedi ha
katolikus templomot 1913-ban építet- azt mondta:
ték, páduai Szent Antal tiszteletére, „hazamögyök”,
homlokzatán Szeged címere látható. az annyit jelentett:
Berendezésének jelentôs része az bemegy a városba.
1923-ban elbontott szegedi Szent És amikor tényleg
Dömötör-templomból származik. A hazament, akkor
mellette álló II. világháborús emlék- azt mondta,
mû szenvedô, elgyötört emberalakja „mögyök a tanyára”.
az emberiség keresztjét jelképezi (Tó- A tanyaiak
biás Klára, 1989). halottaikat sokáig
Az utca túloldalán van az I. világ- a szegedi alsóvárosi
háború hôseinek emlékmûve, mellet- és rókusi temetôben
te Nagy Imre vörös márvány dombor- temették el, az ôsök
mûve. Figyelemre érdemes a Hunyadi csontjai mellé.
A
A DUNA-TISZA
DUNA-TISZA KÖZE
KÖZE 73
73
 János és a Rózsa utca sarkánál kialakí-
tott játszótér, amelynek berendezését
mártélyi fafaragó mûvészek készítet-
ték. Néhány szép napsugárdíszes ház-
orom látható még a fôutcán és a Ti-
sza-soron.
A községben sportcsarnok, labda-
rúgó pálya van, a környezô erdôk-
ben vadászni, a Gyálai-Holt-Tiszán
Röszkei tanya horgászni lehet.
Ha nem akarunk Jugoszláviába
menni, az E75-ös útról leágazás vezet
Mórahalom felé. A virágzó gyümölcs-
és kertkultúra látványa nyílván meg-
Mielôtt az E75-öst fogalmaztatja a kérdést: honnan a víz
Mórahalommal összekötô a homokon? Nos, a nyári szárazsággal
út északra fordulna, küszködô gazdák – de sokszor el-
a Tóth-tanya udvarán egy mondják, hogy a földjük fölött lyukas
körülbelül 150 éves a felhô! – ún. kopolyákat ásnak. A
kocsányos tölgy kelthet 15–20 méter hosszú, 6–7 méter széles,
ámulatot. A családi mély gödrök – víznyerôhelyek. Mély-
szájhagyomány szerint ségük változó, de mindig leér az elsô
a fa már 1848-ban talajvizes rétegig. Locsolnak belôlük,
megvolt! Hatalmas és s oázisai az állatvilágnak. Ide járnak
ma is egészséges. hajnalonként az ôzek gidástól, itt isz-
nak a madarak, s a teknôsbékák tojá-
saikat a parti homokba rejtik.
MÓRAHALOM
Irányítószám: 6782, körzethívószám: 62
Mórahalomra eljuthatunk rövi-
debb úton is: az 55-ösön. Úgy 20 kilo-
méterre van Szegedtôl. A város neve
a „Móra Halma” homokdombról veszi
Mórahalomtól nyugatra, eredetét – melynek elsô említése
néhány száz méteres 1729-bôl való. A halom névadója a
földúton érhetjük el a Móra-család, mely a XVII. századtól
Tanaszi-semlyéket. kap szerepet Szeged életében.
A tavasszal víz-borította, A mai Mórahalom területén már a
hosszúkás mélyedés az török hódoltság alatt állattartó szállá-
átvonuló vízimadarak pi- sok léteztek. A város határából önál-
henôje, fészkel itt lósult település fejlôdése különleges
néhány ritka madár is. utat járt be. „Mórahalom tanyai kapi-
Értékes a tányságban” Szeged közigazgatási és
Csipak-semlyékéhez kultúrközpontot létesített 1892-ben.
hasonló növényvilága. Az ebbôl kis faluvá fejlôdô Alsóköz-
74
74 A
A DUNA-TISZA
DUNA-TISZA KÖZE
KÖZE
Alig egy kilométerre a nemzetközi
fôút mórahalmi leágazásától, találjuk
a „kancsalszéli” iskolát. Az egy tanter-
mes, tanítói lakással együtt épült nép-
iskolát 1855. január 6-án nyitották
meg a tanyai gyermekek számára. A
századfordulón már 240 kisdiák tanult
a falai között. Szeged elsô tanyai nép-
iskoláinak egyike volt. 1964-ben zár-
ták be a kapuját. Azóta magánlakás. A
volt iskola mellett Polyák Ferenc népi
fafaragó misztikus Parasztember port-
réja látható.
Furcsa tóvidékre jutunk, útban to-
vább, Mórahalom felé. Az út északi
oldalán a Nagyszéksóstót, kicsit to-
vább délre a Kis-széksós-tót tüntetik
föl a térképek, de vizüket már elvesz-
tették, a nád benôtte medrüket.
A Madarász-tóban már tényleg csil-
log a víz. Most négy részre osztott ha-
lastóként hasznosítják. Náddal-sással
borított szélei és szigetei nádi- és vízi-
madaraknak adnak otthont. A nyílt vi-
zen nagy foltokban virágzik a tavi ró-
zsa. Ezekre költenek a védett
fattyúszerkôk.
pontot 1950-ben önálló községgé,
1970-ben nagyközséggé nyilvánítot-
ták, 1989-ben pedig városi rangra
emelték az öt és félezerlakosú
települést.
A városka római katolikus templo-
ma Szent László tiszteletére 1902-ben
épült. A templomkert stációinak dom-
bormûvei a pécsi Zsolnay-gyárban
készültek.
A templommal szemközti, köz-
ponti parkban áll az I. világháború
hôseinek (1927) és két, Szeged-
Alsótanyán meggyilkolt 48-as hon-
védtiszt, Gracza Antal és Záhony
István emlékmûve (1912).
A városháza elôtti Gyümölcsös
lány Kalmár Márton szobra. A város
Szeged felôli bejáratánál Nepomuki
Szent János szobra (1917) látható,
majd balkéz felôl Sváby Lajos „Gó-
lyák” címû sgraffitója egy három eme-
letes lakóház sarokfalán.
A templomtól száz méterre, a
Felszabadulás utcán találjuk az Erkel
Ferenc Mûvelôdési Házat, melyet az
Alsótanyai Gazdasági Egyesület 1905-
ben, bankkölcsönbôl építtetett. Tágas
nagyterme 1950-ig a tanyaközpont,
azóta a község, majd a kisváros mûve-
lôdési és társas életének központja.
Színpadán az öntevékeny színjátszó
csoportok, a helyi fúvószenekar, a pa-
rasztkórus és a hagyományôrzô
együttes sok kellemes percet szerez a
közönségnek. Báloknak, lakodalmak-
nak is helyet ad.
A Városi Fürdô 21x33 méteres me-
dencéjét 39,5 oC-os gyógyvíz táplálja.
Súlyfürdô, masszázs és fiziko-terápiás
kezelés is igénybevehetô (Nyitva:
szeptember 15 – május 1-ig hétfôtôl
péntekig 9–16-óráig; május 1 – szep-
tember 15-ig 9–19-óráig; hétfô szün-
nap; Szegedi u. 1. Tel.:281-039).
A Móra Ferenc Általános Iskola
sportcsarnokában többféle pálya áll a
látogatók rendelkezésére. A tanyai tu-
rizmus vendégei két panzióban is el-
helyezkedhetnek – a Turulnál (III.
kerület 86., Tel.: 281-742)
ÁSOTTHALOM
Irányítószám: 6783, körzethívószám: 62
Miután Mórahalmát elhagyjuk az
55-ös úton, tíz perces autózással az
ásotthalmi elágazáshoz érünk. A bajai
úttól szûk két kilométerre – Szegedtôl
34 kilométerre – fekszik a 4200
lakosú Ásotthalom nagyközség.
„Ásott Halom” homokdomb körül
Szeged város 1778-as határtérképe
csak tízegynéhány szállást tüntet föl.
A Szabadkával határos földeket a XIX.
század elején a város fölparcellázta
lehet lovagolni, sétakocsikázni és ôsi
magyar állatfajtákat látni (Nyírfa
Panzió, Remény u. 5. Tel.: 281-167).
Az egykori szegedi határ legvirág-
zóbb, fejlett mezôgazdasági kultúrájú
települése szomszédságában a
Csipak- és a Tanaszi semlyék –
természetvédelmi terület. (A temp-
lomnál forduljunk az országhatár felé
vezetô útra, s körülbelül 6–7 km
után elérünk az ún. csipaki iskolához
– ma már ott nincs tanítás).
A Dél-Alföld egyik legszebb és
legnagyobb sömjékes rétjének
mélyebb részén, egy fûzfákkal teli vi-
zes mélyedés, kopolya körül a zsom-
béksás között ezernyi szállal pompá- Tündérrózsás tó
zik májusban a szibériai nôszirom
és a korcs nôszirom csodakék virága.
Itt virágzik a Dél-Alföld egyik legrit-
kább növénye: a pókbangó.
Ennek a kipusztulóban lévô,
20–30 cm magas, 3–6 virágú növény-
nek a májusi virága pók potrohára
emlékeztet, s vörösesbarna színû.
Ugyancsak a réten találjuk meg egy
másik hazai orchidea fajunk, a polos-
kaszagú kosbor példányait.
A 15–20 cm magas, fürtös virágza-
tú, barna szirmú növény, májusban,
júniusban virágzik. Díszlik itt a vitéz-
kosbor és a mocsári kosbor is.
szegénycsaládoknak. Errôl a terület-
rôl írta Ferenczi János tanító 1873-
ban:
„– mivel több évig nem termett
semmit, azért nevezték el az ott lakók
Átokházának.”
„Kinn a pusztán, Átokházán szület-
tem, / Anyám se volt, mégis fölneve-
lôdtem” – szólt a kinnlakó pásztorok,
parasztok keserves nótája.
A puszta benépesedése az 1850-
es években kezdôdött, amikor Szeged
városa hosszú lejáratú haszonbéres
földeket parcellázott. Akkor épült a
A
A DUNA-TISZA
DUNA-TISZA KÖZE
KÖZE 75
75
 Erdei kápolna
Ásotthalmon

„Város tanyája” , amely körül Szegedrôl érkezô Ferenc József ava-

századunk elsô évtizedeiben a „tele-
pülésmag” – elemi iskola, templom,
kocsma, bolt, orvoslakás – kibontako-
zott.
A szél fújta homokbuckákat a XIX.
század eleje óta több mint háromezer
hektár erdô telepítésével kötötték
meg. Itt létesült az ország elsô „erdô-
ôri szakiskolája”, melyet 1883-ban a
tott föl. A szakiskola épülete a Bedô
Albert Erdôgazdasági Szakmunkás -
képzô Intézetnek ad otthont (Tanya
18.), parkjában a táj ôshonos és tele-
pített fái virulnak. Az iskola mögötti,
ún. tanulmányi erdô a leendô erdé-
szek oktatóterepe.
Ásotthalom (az egykori Városta-
nya) volt az egyik végállomása a Sze-

76
76 A
A DUNA-TISZA
DUNA-TISZA KÖZE
KÖZE
ged –Alsótanyai Gazdasági Kisvasút-
nak, amelyen 1928. február 1-jén in-
dult meg a közlekedés. A keskeny vá-
gányú kisvasút kapcsolta be a tanyák
népét a város gazdasági vérkeringésé-
be. 1976-ban nem csupán a kisvasút
forgalmát szüntették meg, hanem a sí-
neket is fölszedték.
Ásotthalom 1950-ben az Átokháza
kapitányság és a Királyhalom kapi-
tánysága egy részének területén vált
önálló községgé.
Az 1960-as évek végétôl, amikor a
tanyaiak elvándorlása, faluba költözé-
se fölerôsödött, számos szegedi csa-
lád vásárolt hobbi-tanyát a városi em-
bereket kirándulásra, kikapcsolódás-
ra csábító, erdôs, szôlô- és gyümölcs-
kertekkel tagolt határban.
A bajai út és a községbe vezetô út
találkozásánál kemping, a Honvéd
utcában 25–30 oC-os vizû fürdô
(Tel.: 291-580), valamint a Béke
utcában sportcsarnok áll a vendégek
rendelkezésére. A falusi, tanyai turiz-
must az Ásotthalmi Vendéglátók
Egyesülete (Tel.: 291-002) szerve-
zi, lovaglással, sétakocsikázással. A
községben három vadásztársaság mû-
ködik.
Még mielôtt a faluba beérnénk,
szemben a helységnévtáblával földút-
ra lehet rákanyarodni – vagy kétszáz
méterre ott vagyunk a Gárgyán-
erdôben , melynek pihenôhelyén
(kút, esôbeálló van) a dél-alföldi er-
dôk gazdájától, a DALERD Rt.-tôl ka-
pott engedéllyel lehet táborozni.
(6721 Szeged, Zsótér u. 4/b.)
A római katolikus templomot
1930-ban emelték, neoromán stílus-
ban – az egykori szegedi Dömötör-
templom orgonájával és berendezési
tárgyaival. Freskóit Parobek Alajos
festette.
Az ásotthalmi erdôkben több
erdei pihenôhelyet is kialakítottak. Az
erdô madárvilága igen gazdag, sokfé-
le énekes és ragadozó lakja. A gím-
szarvas is megtelepedett már.
A központból a Kelebiai útra
térve, egy S-kanyar után – már a határ
közelében – tôzegbánya-tavak
nyaranta kiszáradó medre vonzza a
ritka rovarokat, mocsári teknôsöket,
vízisiklókat.
Ez a természetvédelmi terület
a határ túloldalán is folytatódik,
ezért napjainkban folynak a tárgyalá-
sok közös tájvédelmi körzet kialakítá-
sáról.
A sertéshizlalda elôtti homokútra
fordulva, két kilométer után jutunk
el a Csodarétre, hivatalos nevén
Ásotthalmi Láprétre.
Csodarétnek a botanikusok ne-
vezték el, részint mert márciustól
szeptemberig 14 védett növénye vi-
rágzik váltva, részint mert valóságos
csoda óvhatta meg ezt a rétet napjain-
kig... 1989 óta védett.
(Megközelíthetô még a Szeged és
Ásotthalom között, a Kissoron át köz-
lekedô autóbusszal is – a kissori ta-
nyákig kell utazni. A buszmegállótól
jobbra, a földúton félórás sétával ju-
tunk el a kaszálórétre, de ez az út
azért személyautóval is bejárható.)
Márciusban itt nyílik Csongrád me-
gyében egyedülállóan a fokozottan
védett egyhajú virág. Április az
epergyöngyike, az agárkosbor és a
pókbangó hónapja, május a szibériai
és a fátyolos nôsziromé, s a kosboro-
ké. Aztán a szúnyoglábú bibircsvirág
és a vitézvirág nyílik, június közepétôl
pedig az Alföldön páratlanul a mocsá-
ri kardvirág bíborlilája borítja a rétet. Ásotthalmon, a Város
Szépek a buglyos fátyolvirág vagy tanyájában nyaralt 1920-
más nevén magyar szappangyökér ban Móra Ferenc.
rezgô bokrai és a magyar szegfû, vala- Itt írta egyik legszebb
mint a buglyos szegfû színes foltjai. kötetét, a Georgikont,
Ritka a fehér májvirág... amelyben méltó
Ôszidôn, szeptember elejétôl ok- magasztalás jut
tóber elejéig virágzik a kornistárnics – az ásotthalmi tájnak,
tüdôtárnicsnak is hívják, mert egykor erdônek, embernek.
A
A DUNA-TISZA
DUNA-TISZA KÖZE
KÖZE 77
77
 a tüdôbaj gyógyítására használták. Ég-
színkék virága szép ôsz-búcsúztató.
Baja felé, az 55-ös úton – mindjárt
az ásotthalmi elágazás után – a Kiss
Ferenc emlékerdôbe jutunk. Kiss Fe-
renc erdészt Móra Ferenc nevezte el a
szegedi erdôk atyjának.
Javaslatára az erdô egy részén ter-
mészetvédelmi területet hoztak létre,
tiszteletére emlékoszlopot állítottak.
Bronz reliefje Cs. Kovács László alko-
tása (1977).
ÖTTÖMÖS
Az 55. sz. út 31. Irányítószám: 6784, körzethívószám: 62
kilométerkövétôl délre
150 méterre van a híres Nyolcszázhetvenen laknak a
Rúzsa-fa. A hagyomány nyugati megyeszélen, az 55-ös úttól
szerint Rózsa Sándor, 2,5 kilométerre. Öttömös helyén már
a betyárvezér üldözôit az Árpád-korban falu állt.
becsapva a szürke nyár Elôször 1436-ban említik Hythe-
ágai között talált mes néven, ami török eredetû család-
menedéket, miközben névbôl származik és középkori kun
a pandúrok tovább- szállásra utal. Az 1897. évi parcellázás
nyargaló lovát követték. után nagyrészt szegedi szegény- és
Más szóbeszéd szerint kisparasztok települtek meg. 1908-
a betyárok a szürke- ban vált önálló községgé. Temploma
nyárra aggatott vagy 1939-ben épült, Kisboldogasszony
vésett, titkos jelekkel
tájékoztatták egymást.
78
78 A
A DUNA-TISZA
DUNA-TISZA KÖZE
KÖZE
Az emlékerdôben a dombokat ár-
valányhaj borítja. Valamikor a tanyai
legények kalapjukhoz tûzték a ter-
mésröpítô hajszálat. Védett növé-
nyünk. Májustól ôszig valósággal hul-
lámzik a domboldal tôle.
Az 55-ös út 36. kilométerét jelzô
táblánál, a bal oldalon is erdei
pihenô várja az autósokat. A mellette
álló Szent Erzsébet-kápolnát
Back Bernát módos szegedi polgár
1937-ben építtette.
tiszteletére. A Ruzsai utca végén,
jobbról van a Magyar László emlék-
park, a nagy utazó emlékmûvével
(Hemmert János) és Magyar Imrének,
Öttömös puszta egykori birtokosának
sírjával. A török alatt elnéptelenedett
öttö-mösi puszta a XIX. század máso-
dik felében azé a Magyar-családé volt,
melybôl Magyar László, a híres Afrika-
kutató, a dél-afrikai Bihé királya is
származott.
A tanyai turizmus céljait szolgálja
a Gyarmati Vendégház, az 55-ös út 34.
kilométerkövénél. (Tanya 1181, Tel.:
60/380-909)
RÚZSA
Irányítószám: 6786, körzethívószám: 62
A 2850 lakosú község – a megye
nyugati részén, az 55-ös úttól 8 kilo-
méterre – Szeged város „Csorva és
Átokháza tanyai kapitánysága” terüle-
tén 1950-ben önállósult. Neve hajdan
Rúzsajárás volt, ami a Rúzsa (Rózsa)
családnév és a legelô jelentésû járás
szó összetételébôl származott (Rúzsa
Jakab járása). A község helyén a
XVIII. század közepétôl állattartó
szállások, majd tanyák épültek, de ha-
tárának nagyobb része 1900 után, a
Laposjárás, Kisjárás, Kereset puszta
bérbeadásakor népesült be. Az 1960-
as évekig lakosságának még csaknem
egésze tanyán élt. Határában egy Ár-
pád-kori harangot, egy egyenes szen-
télyzáródású templom alapjait ásták
ki és egy XII. századi bronz templomi
füstölôt, mely királyi mûhelybôl való.
(Jelenleg a szegedi Móra Ferenc Mú-
zeum ôrzi).
Mûvelôdési háza 1967-ben, mo-
dern temploma 1987-ben épült, Ta-
kács János tervezte. A Tömörkény te-
ret díszíti Marton László felszabadulá-
si emlékmûve (1982), a mûvelôdési
ház elôtt Móra Ferenc mellszobra
Ócsai Károly alkotása (1980).
Rózsa Sándort a mai Rúzsa terüle-
tén, a volt Paplógó-tanyán (Tanya
631.) fogták el 1857. május 1-jén.
Akkor ezen a tanyán három család la-
kott, köztük Katona Pál, Rózsa Sándor
keresztkomája.
A hagyomány szerint Rózsa Sán-
dor és Katona Pál Majsára mentek a
vásárba, ahol Rózsa Sándornak meg-
tetszett egy csikó. Meg akarta venni,
alkudozott rá, de kevés pénz volt ná-
la. Elment, hogy pénzt szerezzen, de
a pénzzel már nem mert visszamenni
a csikó gazdájához, mert félt, hogy
felismerték. Ekkor ugyanis már 10
ezer forint volt kitûzve a fejére.
Komájának adta oda a csikó árát, de ô Az 55-ös útról leágazó rú-
meg ökröket vett a pénzen. Rózsa zsai út mentén,
Sándor beállított komájához, hogy az ún. Zöldfás iskola és
számon kérje tôle a csikó árát. Lóhá- templom mellett
ton odaállt Katona Pál ajtaja elé, azt a katolikus egyház
gondolván, hogy komája bent van a 1994-95-ben korszerû ok-
házban, ô azonban az ólak közül ke- tatási központot
rült elô egy vasalt lôccsel, és szóváltás hozott létre.
közben megütötte vele Rózsa Sán-
dort. Dulakodni kezdtek, s Rózsa Sán-
dor elôrántva pisztolyát, Katona Pál
karját megsebesítette. Közben a há- A szakrális népélet
rom család népe összeszaladt, és Ka- jeles emlékei a tanyai
tona Pál Maris nevû lánya egy baltával gazdák állította,
úgy fejbe vágta a betyárt, hogy elájult. dûlôút menti keresztek.
Ekkor megkötözték és pandúrkézre A bajai út mellett,
adták. A 10 ezer forinton, amit Rózsa Szegedtôl hét kilométerre
Sándorért kaptak, a három család osz- látható a „Bába-köröszt”.
tozott. (Katona József adatközlése
nyomán, aki Katona Pál dédunokája
volt).
A községtôl északra, a Ruki erdô
közelében jeles történeti emlékhely a
„Hóttfák”-nak (holtak fáinak) neve-
zett facsoport. 1948-ban két menekü-
lô honvédtisztet a pásztorok meggyil-
koltak. Emlékükre 12 tölgyfát ültettek
a helyszínen, amelyeket a helybeliek
kegyelete napjainkig megôrzött. (A
honvédtisztek emlékmûve
Mórahalom központjában látható.) Egyike a sok szép, védett
A községben vadászati, lovaglási, növénynek: a pókbangó
sétakocsikázási, télen lovas szánkózá-
si lehetôség van. Füves labdarúgópá-
lya, bitumenes kézi- és kosárlabda- és
salakos teniszpálya áll a látogatók
rendelkezésére. Szálláslehetôség a
Páva Panzióban kínálkozik, ahol ké-
résre tanyai programokat is szervez-
nek a vendégnek. (Tel.: 285-005)
A közeli Gölöncséri-, Honvéd-, és
Pálfi-erdô öreg fehér nyárakkal és töl-
gyekkel büszkélkedhet, noha ültetett
erdôk. A Pálfi-erdôben az erdészház
mögött pihenô- és táborozóhelyet
alakítottak ki, a kirándulók kényelme-
sen tanulmányozhatják az élôvilágot.
A
A DUNA-TISZA
DUNA-TISZA KÖZE
KÖZE 79
79
 PUSZTAMÉRGES
Irányítószám: 6785, körzethívószám: 62
A középkorban Asszonyszállása
néven kisebb kun település volt a ma
1300 lakosú község a megye nyugati
szélén, az 55-ös úttól 10 kilométerre.
Korábbi neve arra utal, hogy
templomának a Boldogasszony volt a
patrónája. Maradványait a XX. század-
ban hordták szét. Mérges puszta elne-
Nagygazda tanyája vezése 1642-ben bukkan fel. A XVIII.
Pusztamérgesen század elejétôl a német lovagrendé,
majd a jászkun kerülethez tartozott,
végül Jászberény birtoka lett.
Egy vállalkozó szellemû szegedi
bankár, Ormódi Béla vásárolta meg
1902-ben, felparcellázta és a puszta
legkietlenebb homoksiványán 300
holdas szôlôtelepet létesített. Korsze-
rûen mûvelt szôleje alapozta meg a
pusztamérgesi borok jó hírét.
1908-ban vált önálló községgé a
gazdasági kisvasút (1927–1976) egyik
A Domaszékkel végállomása.
szomszédos Bojárhalmon A megye talán leggondozottabb
egy fejedelemasszony faluja: frissen tatarozott házakkal,
öltözetének ezüst díszeit ápolt pázsitokkal és mindenütt pom-
tárták fel, melynek pázó virágokkal. Nem csoda, hogy
alapján a régészek
elôször rekonstruálták
a honfoglaláskori DOMASZÉK
magyar nôi viseletet. Irányítószám: 6781, körzethívószám: 62
Elsô Duna–Tisza közi túraútvona-
lunk végére érve, ismét csak Szeged-
Így szedik a kamillát rôl induljunk az 55-ös úton. Az elsô
falu a 3600 lakosú Domaszék. Neve a
Doma családnévbôl származik, s az
már 1522-ben elôfordul. Mivel a város
közelében fekszik (Szeged ide tíz ki-
lométer) és talaja is termékeny, a sze-
gedi puszták közül ez népesedett be
legelôször, fôleg alsóvárosiakkal.
Itt kezdôdött az 1760–70-es évek-
ben a homoki szôlôtelepítés és a múlt
század második felében elterjedt a fû-
szerpaprika termesztése is.
80
80 A
A DUNA-TISZA
DUNA-TISZA KÖZE
KÖZE
1996-ban I. helyezést ért el a Virágos
Magyarországért címmel meghirdetett
mozgalomban és különdíjat,
„Európa Oscar”-t kapott az Európai
Falufelújítási Díj elnyerésére kiírt ver-
senyben.
A Móra Ferenc téren, a római
katolikus templom (1939) mellett áll
az I. és II. világháború hôseinek em-
lékmûve. A Móra Ferenc Mûvelôdési
Ház elôterében a község életét bemu-
tató, állandó kiállítás tekinthetô meg.
(Tel.: 286-702)
A pusztamérgesi tájjellegû boro-
kat a Petôfi u. 30-ban, a borpincében,
s a másfél kilométerre lévô borászat
pincéjében kóstolhatjuk meg. A Lo-
vastanyán lovaglási lehetôség van, lo-
vaskocsis kirándulásokat, lovastábo-
rokat is szerveznek. Kellemes
kirándulóhely a közeli Mérges puszta
és a Láperdô védett területe.
Szálláslehetôséget fogadóban és a
falusi turizmusba bekapcsolódó ven-
dégfogadó házaknál találni Puszta-
mérgesen. Egyre több látnivalót
szeretnének kínálni a vendégnek: a
tûzoltószertár épületében például
Tûzoltó Múzeum nyílik.
A tanyaközség a város domaszéki és
feketeszéli kapitányságaiból 1949-
ben önállósult.
Az országút közelében álló mo-
dern Szent Kereszt plébániatemplom
1985–1988 között épült, Perczel Dé-
nes tervezte.
A Köztársaság teret díszíti a II.
világháború hôseinek emlékmûve.
Közelében nemzetközi szabványmé-
retû tornacsarnok és sportpályák áll-
nak a vendégek rendelkezésére.
A község vagy harminc borospin-
céjében kóstolgathatjuk a tájjellegû
homoki borokat. A tanyai turizmus
céljait szolgálja a Kovács-tanya
(Tanya 671.), lovaglási lehetôséggel.
ZÁKÁNYSZÉK elôtt a II. világháború
Irányítószám: 6787, körzethívószám: 62 hôseinek emlékmûve
(Bánvölgyi László,
Domaszéken váltsunk utat, s in- 1992) és a felszabadu-
duljunk a 2800 lakosú Zákány-székre! lási emlékmû (Tóth
Nevét a Zákány családról, a középkor Valéria, 1985) látható.
végének egyik legjelesebb szegedi fa- A községben a sport-
míliájáról kapta. csarnokot és füves
Az idetelepültek fôleg Szeged- labdarúgópályát a
Alsóvárosról valók. A falu magja a Za- vendégek is használ-
bosfa határrészen 1840-ben emelt hatják.
Lengyel-kápolna és a Máriaradnáról A falut északkelet
hozott kôkereszt környéke. felé elhagyva, az utolsó házak egyiké- Vadvizes rét
Az egykori tanyaközpontból nek udvarán 130 éves kocsányos Zákányszék határában
1950-ben vált önálló községgé. A tölgy pompázik. Aztán három, nagy
hatvanas években népességének még kiterjedésû semlyékhez, tavaszi vad-
csaknem egésze tanyán élt. Azóta kié- vízhez érünk. Áprilisban gólyahír-me-
pült maga a falu. Homoki zôk borítják a környezô nedves ré-
tanyáin fejlett a szôlô- és gyümölcs- teket, melyek ilyen tömegesen ritkán
kultúra, a fóliás növénytermesztés. fordulnak már elô. Nyár közepén a fe-
A Lengyel téren álló Szenthárom- hér zámpa virágzik itt csoportosan. A
ság plébániatemplom a régi kápolna község határában irodalmi
1924-beli kibôvítésével emlékhely a volt sebôkhegyi Kiss Pál-
keletkezett. Körülötte a kálvária tanya, ahol gyakran vakációzott
stációi sorakoznak. A templomkert Tömörkény István.

BORDÁNY Az Arany János utcában találjuk

Irányítószám: 6795, körzethívószám: 62 Szent István szobrát (1991), a park
másik végében a II. világháború hôse-
A 3000 lelkes, Szegedtôl 18 kilo- inek emlékmûvét – mindkettô Bán-
méterre, a kiskunhalasi út mentén völgyi László alkotása.
fekvô község névadója Dorozsma kis- Messze földön híres a Kisapáti Ezt a Mercedest
kun mezôváros egyik dûlôje, ahol család autómatuzsálemi (s újabban Bordányban mindenki
már a XVIII. század végén számos motor-) gyûjteménye (Rákóczi u. 60.). ismeri ...
mezei gazda megtelepedett. És mert e gyûjtô-
A falu magja az 1858-ban épült szenvedélyben so-
Dudás-kápolna körül alakult ki. A ká- kan osztoznak a ha-
polna helyén 1909-ben templomot táron innen és túl, a
emelnek; errôl a tanyaközpontot hazai veterán-rallik
Kistemplomtanyának nevezték. Mai útvonalát gyakran
nevét 1950-ben azután kapta, hogy kanyarítják
Kiskundorozsmától különvált. Bordány felé.
A neoromán stílusú római katoli- (Tel.:288-127)
kus templom fôoltárának képe Szent Bordányban jók
István koronafelajánlását ábrázolja, a sportolási és a
kétoldalt Szent Imre és Szent László vadászati lehetôsé-
szobra áll. gek is.

A
A DUNA-TISZA
DUNA-TISZA KÖZE
KÖZE 81
81
Zsombó neve a Forró ZSOMBÓ kenyérszaporítást ábrázolja. A mûve-
személynévbôl és Irányítószám: 6792, körzethívószám: 62 lôdési ház elôtti díszkút Máté István
a zsombó szegedi alkotása.
tájszóból keletkezett, Zsombóra Bordányból közvetle- A 8-as kilométerkônél álló híres
mely a zsombék nül és Szeged-Kiskundorozsma felôl zsombói csárdát írott forrás elôször
alakváltozata, és sûrû is érkezhetünk. Háromezren lakják. 1742-ben említi, de réti mészkôbôl
csomókban növô Elôször 1717-ben említik Forro Som- készült alapja és boltozata – a hagyo-
zsombéksásnak boja-ként. mány szerint – még a török idejében
a lápból kiemelkedô 1950-ig Kiskundorozsma tanya- épült. Állítólag Rózsa Sándor is gyak-
fonadékát jelenti. központja volt, ekkor önállósult. Gyü- ran megfordult itt. Mutogatták is 1956-
mölcster- ig azt az évszázados mocsári tölgyet,
mesztésérôl melyhez „a Sándor” a lovát szokta volt
híres köz- kötni.
s é g . A községben lovaglási (Takács
Itt élt Tom- Jenô, Dózsa-dûlô), az erdôben jó ki-
bácz János rándulási és vadászati lehetôség van.
(1901–1974), A tanyai turizmust Monori Gyula szer-
a híres me- vezi.
semondó. (Kodály Z. u. 23.Tel.: 255-129)
A Mária A szatymazi elágazás után nem
téren álló ró- sokkal balra a védett Zsombói-erdô
mai katoli - 22 hektárja terül el. Sétautak vezetnek
kus plébá - a csárda mellett egyre beljebb.
niatemplom Balra a nagyobbik, a belsô láp,
1925-ben mely öreg fákkal körülvett idôszakos
épült, Kis- vízállás. A zsombéksás közt tavasszal
boldog- gólyahír nyílik. A másik, az ún.
asszony tisz- külsô láp az erdô északi szélénél lel-
teletére. Ap- hetô föl: a sokszor méter magas zsom-
szisképe a békok mellett lápi bokorfüzek színe-
csodálatos sítik a tájat.

A zsombói ôsláp
ÜLLÉS
Irányítószám: 6794, körzethívószám: 62
A kiskunhalasi úton Szegedtôl 22
kilométerre van a 3300 lakosú Üllés.
A középkorban kun puszta, neve az
Achilles keresztnév elmagyarosodott
alakja. A puszta nagyobb része a XIX.
század végéig göböly- és marhajárás
volt. Innen eredt az 1900-as években
kialakuló tanyaközpont Göbölyjárás-
központ elnevezése. Utóbb Árpád-
központnak mondták. Kiskun-
dorozsma határából 1949-ben vált ön-
álló községgé.
A község temploma 1900-ban
épült, Páduai Szent Antal tiszteletére.
Üllés tanyavilágában tanított Fontos
Sándor festômûvész (1920–1991), aki-
nek képeit e táj világa ihlette.
Az általános iskolában állandó tár-
lat van Fontos Sándor 33 képébôl.
(Megtekinthetô: tanév közben, 8-tól
16 óráig, vagy bejelentkezéssel, a 282-
221 telefonszámon.) A festô mellszob-
ra Beliczay Mária alkotása (1997).
Ülléstôl 2,5 kilométerre, a kiskun-
halasi út bal oldalán a horgásztónál
tehetô próbára a szerencse.

82
82 A
A DUNA-TISZA
DUNA-TISZA KÖZE
KÖZE
FORRÁSKÚT 2200 lakosú, Szegedtôl 24 kilométer- Szatymazon
Irányítószám: 6793, körzethívószám: 62 re, a kiskunmajsai út mentén fekvô te- Zsótér Andornak,
lepülés. A falu közepén álló római ka- a dúsgazdag
Kiskundorozsmának Forráskútdû- tolikus templomot 1906-ban közada- hajósgazdának
lô, Gyapjasdûlô nevû határrészébôl, kozásból emelték, neoromán stílus- a szôlejében Mikszáth
továbbá Átokháza egy részébôl 1950- ban. Oltárképe Jézus mennybemene- Kálmán is többször
ben szervezôdött önálló községgé a telét ábrázolja. vendégeskedett.

SZATYMAZ I. és II. világháború emlékmûve – az

Irányítószám: 6763, körzethívószám: 62 utóbbi Gémes Katalin alkotása.
Figyelmet érdemel a központtól Szatymazon
Az E75-ös fôút mellett, Szegedtôl északnyugatra, mintegy másfél kilo- tûnt fel 1878-ban
16 kilométerre, a nagyváros több ta- méterre az Enyingi-szélmalom. Ha mint “kútyúprímás”
nyai kapitányságából 1950-ben létesí- Szatymazról a Balástyát Forráskúttal a gyerkôc Dankó Pista.
tett tanyaközség a négy ezer lakosú
Szatymaz. Elôször 1213-ban említik
Zotmazként. Neve török, más véle-
mény szerint kun családnévbôl szár-
mazik.
Egy II. József-korabeli térképen a
Szeged-Kistelek közti postaállomás
(lóváltó hely, ma a Postakocsi csárda)
neveként szerepel.
A Fehér-tó környéki szikes legelô-
kön kiterjedt juhtenyésztés és széksó-
söprés folyt. Szôlôvel és gyümölcsfák-
kal 1830-tól kezdik betelepíteni a ho-
mokot a Szeged-Felsôvárosról és Sze-
ged-Rókusról idetelepültek.
A falu Európa-hírû ôszibarack-
kultúráját néhány oltványokat honosí-
tó, nemesítô kisparaszt és tanyai taní- összekötô úton indulunk el, az alföldi Ôsszikes
tó tevékenysége alapozta meg a XX. tanyavilágba visz utunk. a szatymazi határban
század elején. Szatymaz környéke A nyárfás-akácos porták közötti,
már a két világháború között hazánk mélyfekvésû rétek másra, mint kaszá-
egyik legfontosabb gyümölcstermesz- lónak, nyári legelônek, nemigen al-
tô és exportáló kistája volt. kalmasak. Élôvilágukból a Dél-Alföld Az 1880-as évektôl
A múlt század végétôl nyaralóként egyik legsûrûbb szalakóta-népes- a szegedi polgárok
építtetett villák, nyári lakok közül ségét, a fokozottan védett kuvikot, a (kereskedôk, tisztviselôk)
több a Jánosszállás–Szatymaz közti út kisôrgébicset említjük. Hasonló rétek szôlôje nyaralóvá is vált.
mentén, felújítva ma is élettel teli. a zsombói úton is akadnak. A városi hivatalnokok
Szatymaz nagyobb szôlôhegyei az Al- Az E75-ös útról a Vilmaszállási út közül sokan jártak
pár- és a Neszûrj-hegy, melyekben vezet a 29 hektáros, nemrég még szatymazolni ide, ami
„hegygazdaság” mûködött. szikes tóhoz, melynek Makra-szék a annyit tesz: Szatymaz
A község temploma 1902-ben neve. (1760-ban említik legkorábban gyönyörûségeiért
épült Szent István király tiszteletére, – a Makra családnévbôl származik elhanyagolni
1938-ban bôvítették. Kertjében áll az elnevezése.) a hivatali teendôket.

A
A DUNA-TISZA
DUNA-TISZA KÖZE
KÖZE 83
83
Csúcsforgalom a
Korom-szigeten
Az utóbbi évek szárazsága, s a
belvízelvezetés hatására a kiszáradt
medret növényzet borította el, s a ma-
dárvilága is gyérebb. A természetvé-
dôk most a tó rekonstrukcióját fontol-
gatják.
Elvesztette szikes jellegét a Balás-
tya elôtti Szirtos-szék is.
A mindmáig – méltán – legismer-
tebb szikes tó persze a Fehér-tó. Nem
csak a szatymazi határé, hiszen az
E75-ös úttól a Szegedet Csongráddal
összekötô út Sándorfalva alatti határ-
részéig elnyúlik. Megközelítési lehe-
tôsége miatt könyvünk e községis-
Beretzk Péter archív
felvétele a Fehér-tóról
84
84 A
A DUNA-TISZA
DUNA-TISZA KÖZE
KÖZE
mertetôjénél mutatjuk be az olvasó-
nak.
A szegedi Mars téri autóbuszpá-
lyaudvarról a szaty-mazi, vagy a kis-
teleki járattal lehet kimenni a tóra. Az
E75-ös út menti Postakocsi csárdától
gyalogosan 30 perc alatt érhetô el a
nagy kilátó. (Személyautóval a csár-
dától 2,5 kilométerre, a szatymazi
temetôdombnál lekanyarodva, a be-
tonúton érünk a kilátó parkolójához.)
„A szegedi halastó, halastó,
Beleestem kocsistól, lovastól.
Jaj istenem, ki vesz ki, sej,
de ki vesz ki?
Sajnál-e még engemet
valaki?” – így szól a
Fehér-tót megéneklô dal.
Móra Ferenc így írt róla: „Mi az a
Fehér-tó? Az Alföld legnagyobb szikes
pocsolyája. Mikor jól érzi magát,
ötezer holdas tenger, amely elér Sze-
gedtôl Kistelekig, félóráig megy mel-
lette a gyorsvonat. Hal van benne
annyi, hogy a puli is azt enné, ha
bevenné a gusztusa a sárízû halat.
Nagy nyarakon eltûnik a tenger, s
akkor végeláthatatlan sziksó sivatag
lesz belôle, amely azután szeret
tengerrel álmodni.”
Ma már csak a tó legészakibb ôs-

szikesén, a sándorfalvi út és a tó kö-
zötti, mézpázsitos, szikfoltos réten lát-
hatunk aszályos években délibábot.
De ha ezt el is mulasztanánk, kárpót-
lást minden évszakban kapunk. Au-
tónkat a parkolóban hagyva, távcsô-
vel fölszerelkezve, óvatosan és csen-
desen lépkedjünk föl a kilátó falép-
csôin. Kitárul elôttünk a mára hatal-
mas nádastóvá alakult, hajdani szikvi-
lág óriási víztükre.
A tó életében nagy változást ho-
zott az 1920-as évektôl a halastó-
építkezés. Az algyôi fôcsatorna megé-
pülése után a Tisza vizével ellátott ta-
vakon igen eredményes és nagyhírû
halgazdálkodás folyik 14 négyzetkilo-
méteren. A halastavak rendszere új
madárfajok megtelepedését segítette
elô. Így a gémfélék (vörös- és törpe-
gém, bakcsók, kis- és nagykócsag, se-
lyemgém) fészkelnek a nádasokban,
s a nyílt vizen a récék, szárcsák, vöcs-
kök vonják magukra a figyelmet.
A nagy kilátóból tavasztól július
közepéig figyelhetjük a közeli Ko-
rom-szigeten élô, ezernyi dankasirály
költését. Közép-Európa egyik legné-
pesebb madárszigete ez!
Újabban már száz párban költ itt a
szerecsensirály is. A Korom-szigeten
halászcsérek is fészkelnek – csôrük-
A szatymazi temetôdomb,
több ezer éves
magaslata e tájnak.
ben viszik az apróhalat az örökéhes A védett területek
fiókáknak. Július végétôl hajnalban és látogatásához engedélyt
esténként kacsák ezrei húznak a tóra. a Kiskunsági Nemzeti
A leeresztett tavak, tocsogók kisvizé- Park Igazgatóságánál
ben távoli vándorútra gyülekezô kérhetnek:
cankók, sárszalonkák, bíbicek tízez- 6000 Kecskemét,
reit láthatjuk – tavasszal és ôsszel, té- Liszt F. u. 19.
len pedig a jéggel borított tavon réti- T.: 76/482-611
sasok (8–9 pár) telelnek át.
A halastó és a természetvédelem
érdekeit nem könnyû egyeztetni.
A haltakarmányból részt kérô tô-
késrécék ezrei is érzékeny vesztesé-
geket okoznak a halgazdaságnak, s
akkor még nem is említettük a legna-
gyobb halevôk, a kárókatonák ôsz-
ideji fölszaporodásakor tapasztalható
„halfogyatkozást”. A nagy kilátóból az
elôttünk fénylô, XI. számú halasta-
von, a haletetô karókon kárókatoná-
kat láthatunk, s a nádas-gyékényes
tengerek fölött barna rétihéják kering-
nek. Sirályok, csérek, kócsagok, gé-
mek, szárcsák figyelhetôk meg a to-
ronyból. Elégedjünk meg ennyivel,
hiszen ez is nagy élmény – ne indul-
junk el szabadon portyázva a nádasok
között! Ezzel már zaklatnánk az itt élô
nádimadarakat, ezen kívül a halgaz-
daság és a Kiskunsági Nemzeti Park
engedélye is szükséges a tó
megtekintéséhez.
A
A DUNA-TISZA
DUNA-TISZA KÖZE
KÖZE 85
85
Balástya mellett, BALÁSTYA
a Kapitányság Irányítószám: 6764, körzethívószám: 62
elnevezésû vasúti
megállóhoz vivô úton, A következô község az E75-ösön
öt kilométer után is a 3700 lakosú Balástya. Távolsága 23
találunk szikes tavat: kilométer Szegedtôl, melynek itt, a
a Bitó-széket. felsôtanyai határrészén 1891. október
(A névadó család 26-án avatták föl a Felsôközpont kül-
generációi 150 éve lakják területi közigazgatási és „kultúrköz-
a parti portát.) pontot”.
A tó is a kiszáradó Az avatási ünnepségre meghívták
medrek sorsára jutott. Mikszáth Kálmánt és Munkácsy Mi-
hályt is. A kis tanyaközpontban 1903-
ban Páduai Szent Antal tiszteletére
fölszentelt templom épült.
Lakói a belterjes szôlô- és gyü-
mölcstermelés mellett az ország
legjelentôsebb fóliás-, üvegházas
növény- és virágtermesztôi közé tar-
toznak. A falu a tanyaiak építkezései
és beköltözése folytán egyre gyarap-
szik. A községben sportcsarnok, füves
labdarúgópálya áll a vendégek ren-
delkezésére. Lehet lovagolni (Kovács
Szilveszter, Fehér-tó 12.), horgászni
(Ôsze-szék) és vadászni. A balástyai
tanyavilágot 25–30 km-es kerékpárút
köti össze az Ópuszta-szeri Emlék-
parkkal.
Balástya, ahol még van tér
a terjeszkedéshez
86
86 A
A DUNA-TISZA
DUNA-TISZA KÖZE
KÖZE
Balástyán élt Veszelkáné Gémes
Eszter e századi parasztíró. Számos
népéleti tárgyú írásán kívül két kötete
jelent meg: Mindig magam címmel
önéletírása (1979) és a Történetek Rú-
zsa Sándorról (1981.)
Munkácsy Mihály „Honfoglalás”
címû festménye mellékalakjainak
balástyai parasztok is voltak a modell-
jei. Mikszáth szerint Gyönyörû
típusok akadtak: „ôs arcok, szôrrel
benôve egészen a szemig, csontos,
körteképû kunok, laposfejû tatárok,
keresztbevágott szemmel, nyomott
pogácsaképû besenyôk, széles girbe-
gurba fiziognómiájú, zömök termetû
magyarok, apró, mélyen bent ülô
szemekkel.”
Balástya környéke is szikvidék. A
dóci út második kilométerénél jobbra
kanyarodva, ezer méter után a védett
törpe nôszirom több száz példánya
virágzik tavasszal.
Ha Forráskút felé tartunk, három
kilométer után egy földúton érünk az
Ôszeszéki-tó partjára. (A tómenti
szántó közepén a régi szélmalomnak
már csak a romja maradt.) Maga a tó a
nagy mennyiségû, lebegô ásványi
anyagtól szürkésfehér vizû, legna-
gyobb mélysége két méter is lehet.
Mióta horgászvízként használják
– pontyot telepítettek bele – sok a ná-
KISTELEK
Irányítószám: 6760, körzethívószám: 62
Már Kistelek felé haladva, két és
fél kilométer után a helyi védelmet él-
vezô Müller-szék (másik nevén:
Nagy-szék) érdemes figyelmünkre.
Megközelíteni csak a Kistelek
elôtti utolsó balra vivô, fûzfákkal sze-
gélyezett földúton lehet. Északi irány-
ban mélyülô, náddal szegett tó a
Müller-szék, melybe félsziget nyúlik
be – tavasztôl ôszig sokféle madár ta-
nyája.
Közel nyolcezren lakják a kisvá-
rost, mely Szegedtôl 29, az ópuszta-
szeri emlékparktól 11 kilométerre
van. Elôször 1420-ban említik okle-
vélben, helyén már a középkorban
egyházas település létezett.
A Budáról Szeged felé tartó posta-
út egyik állomásának védelmére a
Kiskunmajsa és a Csongrád közötti
utak keresztezôdésénél telepítette
Szeged városa 1776-ban. A XIX. szá-
zad második felében, a Félegyháza-
Szeged közötti vasútvonal megépülté-
vel bekapcsolódott az ország vasúti
vérkeringésébe.
Tanyai lakossága már az 1930-as
években az árutermelô állattenyész-
téssel és a homoki szôlôtermeléssel
jelentôs gazdasági erôt képviselt. Szá-
mottevô kisiparos és kereskedô réte-
gének, továbbá kedvezô közlekedési
adottságainak köszönhetôen a XX.
században a környezô tanyák és fal-
vak vonzásközpontjává vált.
Városi rangra 1989-ben emelték,
elismerve, hogy kiváló a kereskedel-
mi hálózata, s két jelentôs üzeme van:
a Magyar Kábelmûvek gyára és a sajt-
dason keresztül vezetô stég, meg a
csónak, ezért madárvilága megfogyat-
kozott. Nem vesztett viszont szerepé-
bôl madárvonuláskor.
üzem. A 60-as években a volt vásárté-
ren korszerû, kétemeletes gimnázium
épült, ahol 1978 óta postaforgalmi
szakközépiskolai tagozat is mûködik.
A Petôfi és a Rákóczi utcán né-
hány „fordított” szárazkapu-bejáratú
ház még ôrzi az 1920–30-as évek pa-
rasztpolgári építészetének jellegét. A
szegedi tájra jellemzô napsugaras
oromdíszítés több, szép darabját is
felfedezhetjük a városka utcáin sétál-
va.
A központjában álló Szent István-
plébániatemplom korábbi templo-
mok helyén 1825–1831 között épült,
kora klasszicista stílusban, Grisszer Já-
nos és Lipovszky Henrik terve alaján.
Mennyezetképei Szent István életébôl
vett jeleneteket ábrázolnak (Bicskei
Karle János,1938-1940). Fôoltárának
képén István király Szûz Mária tiszte-
letére oktatja fiát, Imre herceget.
A templom mellett I. és II. világhá-
borús emlékmûvek állnak,
utóbbit Borvendég Béla és Szathmáry
Gyöngyi készítette 1991-ben.
Érdemes fölkeresni az Árpád utcá-
ban Gyifkó Gyula szíjgyártó mûhe-
lyét. A népi iparmûvész címmel kitün-
tetett kézmûves kiváló mestere a sal-
langos lószerszámok készítésének.
A városban sportpályák, a nyári
szezonban mûködô strand, vadászati,
horgászási, az E75-ös fôút mellett, há-
rom kilométerre kempingezési és lo-
vaglási, kirándulási lehetôség várja a
vendégeket a Zöldmezô Kemping és
Szabadidôközpontban.
(Balástya, Tanya 374.
Tel.: 60/380-415)
Mielôtt elhagynánk Kisteleket, az
utolsó utcánál balra kanyarodva,
A
A DUNA-TISZA
DUNA-TISZA KÖZE
KÖZE 87
87
Tóalj körül fokozottan
védett madarak költenek
néhány házat kell csak elhagynunk,
s egy rétre érkezünk. Szikes tóban
folytatódik a rét – a helybeliek
CSENGELE
Irányítószám: 6765, körzethívószám: 62
Duna–Tisza-közi barangolásaink
utolsó állomásához le kell térnünk az
E75-ös útról: nyolc kilométer múlva
érünk a 2200 lakosú Csengelére.
Elôször 1423-ban említik Gengel
Teleke-ként. Neve az erdôs, bozótos
hely jelentésû csengelye kun szóból
származik. A középkori kun puszta
a török hódoltság után Szeged
birtoka lett. Vedres István mérnök
kezdeményezésére 1805-ben a
88
88 A
A DUNA-TISZA
DUNA-TISZA KÖZE
KÖZE
Tóaljnak, a térképek Bibic-tónak
nevezik. Szikes tavaink közül ez a leg-
lúgosabb.
csengelei ho-moksivány beültetésével
kezdôdött a szegedi homokpuszták
erdôsítése, amelynek a táj fejlett me-
zôgazdasági kultúrája az eredménye.
Elôször feketenyár- és fûzfacse-
metéket telepítettek, de kísérleteztek
eperrel, akáccal, még vadkörtével,
vadalmával, s persze tölggyel, szilfá-
val, nyírrel is.
A XX. század elején fôleg Balás-
tyáról és Kiskunfélegyháza környéké-
rôl érkeznek ide telepesek. A tanyás
határú község 1950-ben önállósult.
Az Erdészház (Tanya 578.) koráb-
 Messzirôl egyetlen fának
látszanak
a csengelei tölgyek

ban Szeged tanyája volt. Itt írta 1932- Megközelíthetô a vasútállomástól

ben Móra Ferenc Aranykoporsó címû
regényének nagy részét. A volt er-
dészház mellett a 30 méter magas fák-
ból álló, százéves kocsányostölgy-
csoport a természetvédelem oltalma
alatt áll.
a széles földúton. Három kilométer
után látjuk meg a tisztást a nyolc
méter átmérôjû kört alkotó nyolc
tölggyel.

A
A DUNA-TISZA
DUNA-TISZA KÖZE
KÖZE 89
89
 A TISZA-VÖLGY
A költô szerelmes szívvel simul
hozzá, a geológus holocént emleget,
a vízrajz ismerôje tudja róla: a Duna
elhagyott medrét örökölte. A Tisza –
mindenkinek jelent valamit. Minden-
kinek mást.
Csongrád megye természetföldraj-
zi arculatának meghatározó folyója, a
partjaira települt embereknek évszá-
zadokon keresztül megélhetési forrá-
sa a Tisza. S örök veszély is, persze. A
XIX. század derekán kezdôdött Tisza-
szabályozás a jelenlegi megyehatáron
90
90 A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY
belül 94.2 kilométert hagyott meg be-
lôle – magyar szakaszának utolsó
négy és fél kilométerén most határvíz
is: bal partja már Jugoszláviához tarto-
zik.
A szeszélyes vízjárású folyó az
1932-es árvíz idején Szegednél má-
sodpercenként 4260 m3 vizet szállított,
de volt itt ez az érték 35 m3 is – 1946
októberében. A töltéserôsítések és
magasítások annak ellenére sem vesz-
tettek aktualitásukból, hogy a Tisza
minden eddiginél nagyobb vízállásá-
nak valószínûsége egy százalékos, az-
az 100 évente egyszer fordulhat elô.
Mivel az Alsó-Tiszán érvényesül a tö-
rökbecsei vízlépcsô duzzasztó hatása,
gázlók a kisvízi idôszakokban sem
alakulnak ki – s ez hajózási szempont-
ból is kedvezô. A folyó nem minôsül
nemzetközi hajóútnak, de nemzetkö-
zi jelentôségû, 1000–1500 tonnás ha-
jók közlekedésére is alkalmas az alsó
szakasza. A Tokaj és Titel közötti sza-
kaszra vonatkozó magyar–jugoszláv
kétoldalú hajóút-egyezmény 1955 óta
van érvényben. Mégsem mondhatni,
hogy élénk hajóforgalom alakult vol-
na ki a Tiszán, noha az utóbbi évek-
ben szaporodnak – elsôsorban – az
alkalmi és kirándulójáratok. (A vízi
közlekedést egyébként csak a jeges
idôszakokban és árvizek idején szü-
neteltetik – évente átlagosan 60 na-
pon át.)
A folyószabályozáskor telepített
hullámtéri erdôk, fôként a gátakat vé-
dik a szél erejétôl, a hullámveréstôl.
Számunkra azonban természeti szép-
ségük, s búvóhely szerepük legalább
annyira fontos – hiszen élôviláguk
nélkül a Tisza-völgy más lenne, mint
ami most: természet- és tájvédelmi te-
rületek mozaikszerû füzére.
Leginkább a folyó csongrádbeli
középvidéke érdemes a kitüntetett fi-
gyelemre, hiszen ott, a Pusztaszeri és
a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben a
vízszabályozás elôtti sajátosságokat
még ôrzô növényvilág, az erdôtársu-
lások maradványai, az állatvilág válto-
zatossága ébreszt kedvet a barango-
láshoz, a túrasportokhoz, a természet-
fotózáshoz. Módjával, persze – mint
arról a következôkben bôvebben is
szólunk.
Még mielôtt a Tisza-völgybe kala-
uzolnánk az olvasót – elôbb a folyó
jobb, majd bal parti településeit járva „Megállok felhôs
végig –,azt a folyóközeli tájat választ- tavaszég alatt,
juk bemutatásra, mely városhoz, falu- S míg megy a víz, és az
hoz névleg sem kötôdik. idô szalad,
A jobb parton vagyunk még, s
nem is megyünk át az algyôi közúti Érzem, hogy az öreg
hídon, hanem elôtte balra fölhajtunk Tisza felett
a Tisza-gátra. Aszfaltos út visz a Szú- Az örök élet csillaga
nyogos- (Atkainak is hívott) holtágig. remeg.”
Útközben a fehér-tói halgazdasá-
got folyóvízzel ellátó fôcsatorna Juhász Gyula
A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY 91
91

Az atkai-holtág télen mellett, a gátôrháznál réges-régen
lakott, fehérgólya-fészekre figyelhe-
A fokozottan védett tünk föl. Innen már szaporodnak a
területek és a halastavak kubikgödrök, melyekbôl a gátépítés-
megtekintéséhez hez használt földet kitermelték: ter-
a Kiskunsági Nemzeti mészetszerû, gazdag élôvilágú, erdei
Park Igazgatóságának tavakká váltak idôvel. S kedvelt hor-
(6000 Kecskemét gászhelyek is! Aztán balról megpil-
Liszt F. u. 19. lantjuk a Szúnyogost, vagyis az Atkai-
Tel.: 76/482-600) holtág vizét, mely öt kilométer hosz-
engedélye szükséges. szan kanyarogva öleli körül az
Atka-szigetet. Tiszta vizében a betele-
pített pisztrángok is megélnek.
A szüret jó alkalom A jobboldalon már látszanak a
a család összetartására. Sasér Természetvédelmi Terület
fûzfái, s az aszfaltút végén a saséri
holtág víztükre. Földút vezet le a
Tiszához, a valamikori révhez, ahol
magálljt intenek azoknak, akiknek
nincs engedélyük a Sasér szigorúan
védett területén bóklászgatni!
A saséri holtággal szemben balra
is van egy lejáró, mely Atka északi vé-
géhez visz; itt kettészakad a holtág. A
kisebbik a vadregényesebb: a védett
tündérfátyol zöld levélszônyegébôl
sûrûn kandikálnak ki élénksárga virá-
gai. Jobbra a legöregebb hullámtéri
erdô sötétlik, benne idônként költ egy
rétisas-pár. Idehallatszik a közeli gém-
telep lakóinak hangoskodása. Három
kilométerrel messzebb nagy, fehér
tábla késztet pihenôre: annál a –
Petresnek nevezett – partszakasznál
vagyunk, ahol 1879. március 5-én át-
törte a Tisza a gátat, s 16 kilométerre
onnan, egy hétre rá elöntötte Szege-
det. A szakadás ereje – máig megma-
radóan – két mélyvizû tavat hozott itt
létre. Madárparadicsomok ezek is.
Nem sokkal feljebb, ahol a dóci
kamaratöltés zár be merôlegest a
tiszaival, megtaláljuk a Hétnôvér-fát.
Matuzsálem ez a fehér nyár, s arról
nevezetes, hogy két, egymás melletti
tôbôl hét törzs nyúlik az ég felé.
Ha továbbindulunk északra, elér-
jük az ún. Ányási kanyart, mely ked-
velt kiránduló- és horgászhelye a
Tisza jobb partjának.
Feljebb haladva a folyó mentén, a
Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet további
területeivel ismerkedhetünk meg –
ezeket a közeli településekrôl tehetô
kirándulások helyszíneiként mutatjuk
majd be – egészen a megye északi ha-
táráig, Csongrádon túlig.
Van persze a Tiszának egy másik
„arca” is: azzal a strandolni, vízi-
sportolni, üdülni vágyókat csábítja. A
vízpart változatossága, viszonylago-
san gyér beépítettsége egészséges és
kellemes környezettel szolgál. Noha a

92
92 A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY
Tisza megyei szakasza mentén har-
minc körül van a nyaranta látogatott
helyek száma, kifejezetten üdülési
célra két körzete alkalmas – ha a feje-
zetünkben nem taglalt Szegedet most
nem számítjuk. A „kicsik” a mártélyi
Holt-Tisza partjával és a csongrádi
Körös-torokkal szembeni üdülôöve-
zet kedveltségével nem vetekedhet-
nek, de a közelben lakóknak azért
kedves helyek.
Ilyen Csongrádon a bokrosi terü-
let, Szentesen a partfürdô üdülôházas
vízpartja, Mindszenten a Nagyrév fö-
lötti és a Kisrév körül kialakult nyara-
lótelep, vagy az algyôi híd fölött, a bal
parton az egyre népszerûbb naturista
strand. Aztán ott vannak a zártkerti
üdülôövezetek is: a csongrádi Öreg-
szôlô, Kisrét és Aranysziget (a Serházi
Holt-Tisza mentén), a szentesi Kis Ti-
sza-sziget, meg a mindszenti Tiszahát!
Aki egy-egy kánikulai hétvégén erre-
felé vendégeskedik, tapasztalhatja: a
nem hivatalos turizmusnak – s ezen a
rokonlátogatást, s az üzletfelek mun-
kanapok utáni együttes kikapcsoló-
dását egyaránt értjük – nagy kultusza,
sôt rituáléja is van. Tessenek megfi-
gyelni a szabadtûzön flekkent sütôk,
a bográcsban gulyást rotyogtatók be-
gyakorolt, szertartásos mozdulatait!
SÁNDORFALVA
Irányítószám: 6762, körzethívószám: 62
Az 1879. márciusában árvíz sújtot-
ta Algyô lakóinak Pallavicini
Sándor ôrgróf 597 ingyen háztelket
parcellázott birtoka ármentes homok-
hátságán, ahol évekkel azelôtt do-
hánykertészek éltek.
A most 7700 lakosú község
Szegedtôl északra 12 kilométerre,
sakktáblaszerûen települt: a régi falu
mellett az 50–60-as évek óta új falu-
rész alakul ki. A szegedi táj egyik
Ha pedig hal pirul a roston, vagy fô a
bográcsban, akkor mennyire titokza-
tossá válik a házigazda arca! (Nem
csak azt nem tudja meg tôle az ember,
hol tett szert a fôznivalóra, de még a
receptet is csak ímmel-ámmal, lehetô-
leg utánozhatatlanul árulja el.) Hal-
paprikást egyébként férfi fôzzön! Leg-
alábbis Mikszáth Kálmán szerint, aki
nyilván tapasztalatból írta.
Tömörkény pedig arra figyelmez-
tet: halpaprikást – fájdalom, halászlé Atkai tündérfátyol
néven hódította meg a világot ez a kü-
lönleges tiszai étel! – csak ha bogrács-
ban fôtt, akkor együnk.
E kötet olvasói megérdemlik,
hogy egy kitûnô segédeszközt ajánl-
junk a Tisza-völgy gasztronómiájának
megismeréséhez: a Szegedi szakács-
könyvet! Szerzôje, Rézi néni, vagyis
Dolecskó Teréz, a szegedi piaristák
híres szakácsasszonya jelentette meg
elôször 1876-ban. Rengeteg kiadást
ért meg, utódai, Szekula Teréz és
Kovács Teréz szakácsmûvészeti kiad-
ványaiban is tovább élt.
Tömörkény írja az eredeti Rézirôl Kis kócsag-fiókák a
és fôztjérôl: Saséri-holtágnál
„Nem is ételek voltak azok,
hanem költemények. Néha nehéz,
súlyos alexandrinusok, máskor tréfás,
játékos szerelmes versek.” A Hétnôvér-fa
legjobban fejlôdô, az utóbbi években
gyarapodó népességû települése.
Szegedrôl Sándorfalvára tartva,
balra hagyjuk el a Fehér-tót – a tó-
rendszernek ez az északi része. Jobb
kézre pedig az ún. Fertôi-halastavak
kísérik utunkat. Két évtizede körtölté-
ses rendszerben alakították ki e
tavakat a haltermelés bôvítésére.
A látogatáshoz ugyanúgy a Kiskunsá-
gi Nemzeti Park és a halgazdaság
engedélye szükséges, mint a Fehér-tó
megtekintéséhez. A szakrális népélet
jeles emléke az út bal oldalán
A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY 93
93

A sándorfalvi homokerdô
Északkeletre indulva
aszfaltos úton érhetünk
a Bibicháti-erdôbe.
Kétszáz hektárján
idôszakosan fészkel a
holló és a fekete gólya is.
A védett szarvasbogár
sem ritka errefelé.
Az erdô körüli füves
réteket lôtérként,
repülôtérként is
használták.
E határrész
kukoricatábláit
a Tölgyfás út szakítja ket-
té: csaknem százéves fái
közt öt kilométeres út ve-
zet a ligeterdôvel
kísért Tisza-partra.
A közeli petresi töltésen
emlékoszlop jelöli
az 1879-es
gátszakadás helyét.
94
94 A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY
látható, késô barokk Nepomuki Szent
János-szobor. Már Balla Antal 1778.
évi térképe föltünteti, így a tájon
legrégibb emléke a mártírhalált halt
prágai püspöknek, aki az útonjárók,
vízenjárók védôszentje. A megcsonkí-
tott kôszobrot a közelmúltban Kalmár
Márton szobrászmûvész újította meg.
A faluszéli útelágazásnál állt a
szintén XVIII. század végi „Romafô
Csárda”. Az I. világháború után bon-
tották el, helyén késôbb gépállomás
épült.
Sándorfalva központja a nagymé-
retû, árnyas, lombos Szabadság tér,
közepén a Szûz Mária tiszteletére
szentelt, eklektikus római katolikus
templommal (1882). Fôoltárképe
Szûz Máriát ábrázolja. A falait borító
seccok a biblia jeles személyiségeit és
a magyar szenteket örökítik meg
(1945). A templom körüli kálvária stá-
cióinak dombormûveit a pécsi
Zsolnay-gyár készítette.
A Széchenyi utca felôli oldalon
látható Petôfi Sándor és Arany János
mellszobra . Mindkettô Kelemen
Kristóf alkotása (1972, 1979). Néhány
utcában (Aradi u., Dózsa Gy. u.) még
találunk jellegzetes, századforduló
táján épült házakat.
A falu neves szülötte Budai
Sándor citerakészítô, a népmûvészet
mestere. Alapítója volt az országos hí-
rû helyi citeraegyüttesnek, csikófejes
citeráin sokan játszanak, számos da-
rabja külhoni gyûjteményekbe is elju-
tott. Sajátos naiv festményeit a kecs-
keméti Naiv Mûvészek Múzeuma és a
szegedi Móra Ferenc Múzeum ôrzi.
Ha a központból az E75-ös út
felé indulunk, a falu szélén hamar
kiérünk a sándorfalvi rétre, melyet ta-
mariszkusz bokrok takarnak az út fe-
lôl. Székaljnak is nevezik, hiszen méz-
pázsitos, sziki zsázsás, szikfoltos terü-
let ez, ahol még költ néhány
pár sziki lile, nagy goda, bibic,
piroslábú cankó, sárga billegetô, s
mezei pacsirta.
Utunkon északra haladva, a dûlô
utolsó háza – nádtetôs, ma már roska-
tag – volt sok évtizeddel ezelôtt a
„szentferenci csárda”. Szemben, az út
túloldalán fakereszt látható: helyén
valamikor Szent Ferenc kôszobra állt.
A hetvenes években Juhász Antal
jegyezte föl a következô mondát: „A
szentferenci csárdába betért egy
juhászembör. Szûrét a csárda elôtti
szoborra terítette. Iszogattak, múlat-
ták az idôt. Esteledett, mire a juhász
hazaindult. Hát nem találja a szûrt!
Mérgében a kampósbottal leütötte a
szobor fejét: Szent Ferenc, nem ôröz-
ted mög a szûrömet...” Az útszéli ke-
reszt lábánál terméskô látszott ki a
földbôl. A monda gyûjtôje kiásta a kö-
vet. Kámzsás, barokk jellegû szobor-
alak törzse került elô. Törzsének felsô
része, feje hiányzott. Így hát a monda-
beli eset megtörténhetett.
A falutól északra, a volt „Kôvágói
szôlôben” sok szegedi családnak van
hétvégi kertje és „hobbitanyája”. A ha-
tár elnevezése arra utal, hogy – a szô-
lôk telepítése elôtt – itt réti mészkôre
bukkantak, amit a középkorban
templomok, középületek falazatába,
utóbb a tanyaiak alapozáshoz, házaik
lábazatához, csirkeitatónak és sok
minden egyébre használtak. A szem-
léletes hasonlattal „darázskû”-nek ne-
vezett réti mészkô a környéken Pusz-
taszer, Kistelek, Dorozsma határában
is megtalálható, „vágásával” a hatva-
nas évekig foglalkoztak.
A hobbikertek második dûlôútján
balra fordulva jutunk a Nádas-tóhoz,
melyet korábban védelemre javasol-
tak, ám aztán homokbányászatba
kezdtek itt, s az így kialakult két
gödröt halastóvá, illetve stranddá
alakították át – horgászási, csónakázá-
si lehetôséggel.
A csongrádi út jobb oldalán a
sándorfalvi homokerdô már egészen
Dócig elér, s azon túl a hantházi
erdôben folytatódik. Itt is a Pusztasze-
DÓC
Irányítószám: 6766, körzethívószám: 62
Dóc 850 lakosú község a
szeged–csongrádi út közelében. A
volt Pallavicini-uradalom területébôl
létesült 1950-ben. Mai határában a kö-
zépkorban Sövényháza néven falu
volt, mely a török alatt elpusztult. A
kódexmásoló apáca, Sövényházi Már-
ta talán e falu lakója volt. A XVIII. szá-
zad második felében szegedi dohány-
kertészek telepedtek ide, megvetve a
mai település alapjait. A falu egyszerû
kis templomát magtárból alakították
ki 1823-ban.
A Balástya–Dóc–Ópusztaszer al-
kotta háromszögben, a sándorfalvi-
ópusztaszeri úttól nyugatra, az alföldi
tanyavilág járható – s esôs idôben bi-
zony nehezen taposható – földútjain
tavakkal tarkított, erdôs vidék teszi
kalandosabbá a kirándulást. Ezt a szi-
kes, szikesedô tórendszert a közeli
majorról Hantházi-tavakra keresztelte
a környék népe, noha a víz e mélye-
ri Tájvédelmi Körzet-
ben járunk – az erdé-
szet földútjain sétálva
gazdag gombalelôhe-
lyeket fedezhetünk föl,
ha értünk a válogatás-
hoz!
Az erdô észak-déli
fekvésû, s párhuzamos
a Tiszával, ezért a ma-
dárvonulásban is szere-
pet játszik. A vadászok
apróvadas területként
tartják számon.
Vadászházként mû-
ködik ma az egykori
Csikós-csárda, mely ré-
gen a szeged-–pusz-
taszeri uradalmi út pi-
henôhelye volt. Nepomuki Szent János-szobor
désekbôl – kivéve a csapadékos éve-
ket, s ha nem csatornák vezetik el –
többnyire fölszikkad.
Széleiken a füves tocsogókban, a
környezô erdôkben, a benyúló föld-
nyelveken és kisebb-nagyobb szige-
teken, a közéjük ékelôdött, értékes
növényállományú réten kitûnô élô-,
pihenô- és éjszakázóhelyet találnak a
madarak. A szikes tavak kiálló szik-
padjain ritka sziki fajok, a mélyebb vi-
zû részeken szárcsák és récefélék,
vöcskök, a nádban-sásban gémfélék
és nádi énekesek költenek. A homok-
falak gyurgyalagjai, parti fecskéi a há-
borítatlan nyugalmat kedvelik e táj- Gólyahír
ban. A fôúttal párhuza-
mos réten, a szomszé-
dos, már használaton
kívüli homokbánya om-
lófélben lévô falai kör-
nyékén élénk életet él a
természet. A hantházi
„világ” reménybeli cso-
dálóinak érdemes erre-
felé kanyarodniuk!
A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY 95
95
 ÓPUSZTASZER
A Hantháza major Irányítószám: 6767, körzethívószám: 62
megnevezése onnan
származik, hogy Útban Ópusztaszerre, a falu elôtt
a pusztán elsôként is érdemes pihenôt tartanunk. A
megtelepülôk házaikat Kûvágó-tó melletti, kéthektáros öreg
gyephantból, vagyis tölgyest ültetett, fehérnyáras erdôbe
gyeptéglákból építették. ágyazva leljük meg. Az út kanyarula-
tában jobbra találjuk Hantháza majort.
A Pallavicini-uradalom XIX. század-
ban kiépített 11 majorjának egyike,
ahol több cselédház, gazdasági épület
napjainkig fennmaradt. Akit a Szeged
vidéki „puszták népének” egykori
környezete érdekel, annak érdemes
itt megállnia.
Továbbhaladva az ópusztaszeri
erdô 90–100 éves kocsányos tölgy
csoportjainál állhatunk meg – egyik-
nél egyébként erdei pihenôt is kiala-
kítottak. E terület hivatalos védelmét
még nem rendelték el, így szabadon
látogatható.
A 70-es évek elején az a furcsaság
adódott, hogy a pusztaszeri emlék-
park Sövényházán volt, annak közép-
kori elôdje Sándorfalván, az akkori
Pusztaszer pedig a középkori Sáregy-
háza helyén. E keveredést szüntették
meg azzal, hogy Sövényházát Ópusz-
taszerre keresztelték át. (Távolsága
Szegedtôl 28 kilométer.)
A hajdani puszta 1803-tól a
Pallavicini-család birtoka. Az 1880-as
években Pallavicini Sándor Sövény-
házát uradalmi központtá és ún. „esz-
mei község”-gé szervezte.
A község belterülete az 1950-es
évek óta fejlôdött ki. A falu nevét
1973-ban változtatták Ópusztaszerre,
így egyértelmû lett: e község határá-
ban, s nem a szomszédos Pusztasze-
rében vannak a Bor-Kalán nemzetség
által épített középkori monostor rom-
jai, s itt emelték a millenniumi emlék-
mûvet is Árpád vezér szobrával. (Az
emlékparkot önálló fejezetben mutat-
juk be könyvünkben.)
96
96 A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY
A volt Pallavicini-kastélyt 1860-
ban emelték, 1880-ban két szárnnyal
bôvítették és eklektikus stílusban épí-
tették át. Jelenleg szociális otthon.
Környéke az ország leggazdagabb ap-
róvadas területe volt.
A kisteleki út leágazásánál van a
falu két világháború között épült, ró-
mai katolikus temploma. Szemben a
millecentenáriumra készült el Morvay
Lászlónak a Magyarok hét nyila címû
tûzzománc- és fakompozíciója.
A kistelek–baksi útelágazásnál
Baks felé folytassuk utunkat. Balra, az
úttal párhuzamosan közel 7 km hosz-
szú, tanyákkal beépült szôlô húzódik,
melynek hivatalosan Kiszer (Kis-Zer),
a nép ajkán „Kutyanyak” a neve. Az
uradalom 1853-ban – egyes vélemé-
nyek szerint birtoka védelmére – ha-
szonbérlôket telepített le itt, akiknek
dohányt is kellett termelniük. Fél év-
százada közel száz tanya sorjázott a
dûlôben. Mára igen megritkultak, de
sok tanyán még gazdálkodnak és
10–12 hobbitanya is akad. Ôsszel
nádtetôs színek alatt száradnak a föl-
fûzött, illatos dohánylevelek. Érde-
mes hát Kutyanyak megismerésére
egy kis „vargabetût” tenni.
A falu környéke – ezerarcú alföldi
táj. Füves puszták, akác- és nyárfaer-
dôk, kalászos búzamezôk, virágos
sömjék és a szôke Tisza szalagjából
összerakott – élô mozaik, a Puszta-
szeri Tájvédelmi Körzet része.
Körülbelül félúton járunk Szeged
és Csongrád között. A nagyobb, vagy
elônyös földrajzi fekvésû települések
– évszázadokkal ezelôtt is közlekedé-
si csomópontok – általában 27–30 km-
re vannak egymástól. A magyarázat:
gyalogszerrel ekkora utat lehetett egy
nap alatt megtenni. Nem véletlen te-
hát, hogy három középkori mérföld,
azaz egy napi járóföld, a jellemzô tá-
volság!
PUSZTASZER
Irányítószám: 6769, körzethívószám: 62
Kalandozásunkat a Tisza-völgy-
ben fölfelé folytassuk egy kis kitérô-
vel: a csongrádi, majd a kisteleki útról
Pusztaszerre. (Egy másik irányból, az
E75-ös út felôl három kilométer után
jutunk a 1750 lakosú községbe.) Ki-
épülése az ötvenes évektôl vett len-
dületet. A török alatt elnéptelenedett
Felsô-Pusztaszer bérlôje, majd birto-
kosa Kecskemét városa volt. A legelô-
ül használt pusztát a XIX. század kö-
zepén felosztották: a kecskemétieken
kívül szegedi és kisteleki gazdák is
megtelepedtek. A tanyákkal benépe-
sült puszta 1881-tôl 1934-ig Kistelek-
hez tartozott és csak ettôl kezdve vált
önálló községgé Felsô-Pusztaszer né-
ven.
Érdemes megtekinteni a temetô-
ben álló, kuriózumnak számító rava-
talozót (Makovecz Imre, 1990). A kulti-
kus hangulatú, színes kerámia dom-
bormûvek Péterfy László munkái.
A község nevezetessége a Hét
vezér emlékoszlopa (az Árpádhalmon
álló emlékmûhöz egy kilométeres
földút vezet). A turulmadaras obelisz-
ket Magyarország ezeréves fennállá-
sának emlékére, 1896-ban emelte a
Magyar Országos Diákszövetség,
BAKS
Irányítószám: 6768, körzethívószám: 62
Ópusztaszertôl a Baks felé vezetô
úton, még a falu elôtt másfél kilomé-
terre pillantjuk meg a pusztát, melyet
némely térképek Gáborpuszta-ként is
jelölnek.
A baksi puszta a Büdösszék-tóval
együtt több mint négyszáz hektáros,
szinte se vége, se hossza! A puszta
hátteréül a távolban a tiszai ártéri
erdô ezüstje szolgál. A terület védel-
Kecskemét város támogatásával, köz-
adakozásból. A Berczik Gyula tervez-
te emlékmûvön elöl Árpád vezér arc-
mása – bronz medalion – látható. A
többiek – Huba és Elôd, Kond és
Ond, Tas és Töhötöm – már kettesé-
vel következnek. A hagyomány sze-
rint a halom földjét a honfoglalók elsô
országgyûlése idején a résztvevôk a
sisakjukban hordták össze.
Az emlékmû mellett képzômûvé-
szeti alkotóház mûködik. A környezô
erdôkben vadászati lehetôség van.
Földutakon érkezhetünk – délke-
leti irányban – a Büdösszék-tó kutató-
házához. A széles nád- és sásfoltokkal
körülvett, sekély vizû, 60 hektáros szi-
kes tó nyaranta rendszerint kiszárad.
Kis szigetén, zsombékos részein költ
hazánk egyetlen fészkelô vadlúd-faja,
a nyári lúd is. A védett terület a tó túl- A pusztaszeri emlékmû
oldalán a baksi pusz-tában folytató-
dik.
Pusztaszerrôl Tömörkény felé in- A Büdösszékbe
dulva s az elsô földúton balra letérve a néphagyomány szerint
a Gömöri-szék szikese, s a magánkéz- egy juhnyáj süllyedt bele
ben lévô, még rekonstruálható állapo- juhászostul,
tú szélmalom mellett haladunk el. Az- szamarastul és ezután
tán jobbra fordulva elérünk a Szabó- nehéz szag ülte meg
tó, vagy Fülöp-szék száraz években a környéket.
kiszáradó szikeséhez, a legnagyobb A Büdösszék
hazai pókfaj, a szongáriai cselôpók meglátogatásához a
hazájába. Kiskunsági Nemzeti Park
engedélye szükséges!
mét a Kiskunsági Nemzeti Park Dél-
alföldi Felügyelôsége (Szeged 6724,
Föltámadás u. 29. Tel.: 62/498-058) A szongáriai cselôpók
látja el. Ha terepjárásra adjuk a fejün-
ket, a védett területre ott kaphatunk
belépési engedélyt.
Az útról balra földútra kell letérni.
Virágos rétek között járunk. A szike-
sedô, padkásodó pusztát akácfoltok, s
két nagyobb tölgyerdô tarkítja. Ritka
madarak fészkelnek az erdôben – az
utóbbi években többször megjelent itt
a kerecsensólyom is, úgy látszik, kez-
A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY 97
97
Ha Tömörkénybôl észak-
nyugatra indulunk,
a Gátér-Fehér-tó kínál lát-
nivalót. Néhány
kilométeres földút után, a
gátôrháztól a legszebb a
kilátás. (Megközelíthetô
az E75-ös útról is:
Pálmonostora felé kell
letérni, majd
a T-elágazásnál
Tömörkény felé
kanyarodni.)
Bár területét több
csatorna szeli át,
vize mégis oly magas
tavasszal, hogy madarak
ezreit vonzza.
Erdei Ferencnél
érzékletesebben nehéz
szólni az itteni, nagy
természeti változásokról:
„Jóitalú folyóvizet,
barmoknak kedves
legelôt és televény földet
kínált ez a táj
a honfoglaló
magyaroknak, hogy
a rátelepülôk sorsát véget
nem érô küzdelemmel
kösse saját sorsához.
Békésebb évszázadok-
ban a letelepülô magyar-
ság hajtotta uralma alá
a természet csendes és
háborgó elemeit: erdôk-
ké szelídítette a vadont,
halászóhelyekké
a vizeket, mezôvé,
szántókká és kertekké
a pusztaságot; harcok
idején pedig a természet
nyerte vissza hatalmát,
futóhomokkal borította
be a kerteket.”
98
98 A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY
di visszafoglalni alföldi élôhelyeit. A
kerecsensólyom volt a magyarság to-
temállata – a turulmadarunk.
A messzeségben a hajdani grófi li-
picai ménes lóistállói látszanak, s elôt-
tük hattyúfalkák, s fordított gémeskút
lebeg a látóhatáron... Délibáb ez – lát-
ható, ha rettenetes az augusztusi káni-
kula. Mintha tó vize csillogna. Tó ez
persze, csak éppen egy csöpp víz
sincs benne – kiszáradt.
A pusztai barangolás után ideje
benézni a faluba is. Baks 2440 lakosú
község a szeged–csongrádi út mellett,
a mindszenti révtôl hat kilométerre. A
Tisza menti rétségbôl kiemelkedô, a
múlt században szôlôvel beültetett
hátságon települt.
A XIX. század végén Tömörkényi
szôlô, utóbb Baksi szôlô a település
neve. Volt uradalmi cselédek, házat-
lan tanyai szegényparasztok teleped-
tek le itt. Sövényházához tartozott és
csak 1947-ben vált önálló községgé.
CSANYTELEK
Irányítószám: 6647, körzethívószám: 63
Elôször 1075-ben említik Chonu
néven a Tisza melletti, 3100 lakosú
községet. I. Géza királyunk tizennégy
halastavával együtt a garamszent-
benedeki apátságnak ajándékozta.
Virágzás – elnéptelenedés – bete-
lepülés – újabb enyészet hullámzása
jellemzi a falu évszázadait. De a do-
hánykertészkedés hagyománya a XX.
században is tovább él: az elsôk kö-
zött kezdtek melegágyi primôrök ter-
mesztésével foglalkozni.
A nagy területû, lazán beépített fa-
lu központja a Szabadság tér. Köze-
pén a márvány obeliszket a falu la-
kossága állíttatta a millenniumra
(1896). A tér délkeleti oldalán áll a
klasszicista stílusú Nepomuki Szent
János plébániatemplom (1842). A
A mindszenti révhez vezetô út közelé-
ben, a volt baksi major területén 1960-
ban Trogmayer Ottó bronzkori arany-
leletet tárt föl. A nagy értékû
leletet a Móra Ferenc Múzeum ôrzi.
A Tisza közelsége, a környék hor-
gászlehetôségei, a sétakocsikázási, lo-
vaglási lehetôségek, a kerékpártúrák,
a vadászatok is vonzóvá teszik a pusz-
ta-közeli Baksot.
Az agroturizmus híveinek újabban
a helybeli fogadós jóvoltából arra is
van lehetôségük, hogy a ház körül a
veteményesben, a fóliasátorban ker-
tészkedve pihenjenek.****Bakstól
északnyugatra – már Csanytelek utáni
bejárattal – a Csaj-tó halastavai láto-
gathatók – kétféle engedély birtoká-
ban (Kiskunsági Nemzeti Park Ig.
Tel.: 62/498-058, Tisza Halászati Szö-
vetkezet. Tel.: 62/269-106). Élôvilága
hasonló a Fehér-tóéhoz – 240 madár-
fajt figyeltek meg.
községháza felôli sarkon állították föl
a márványból faragott „Strasbourg-
követ” az Európához tartozás (és az
uniós fôvárostól 1197 kilométerre esô
Csanytelek, meg a francia Bellefosse
falu közti partnerkapcsolat) jelképe-
ként (1994).
Csanyteleken a halászat, a halte-
nyésztés nagy múltra tekint vissza. Ezt
az egyházi törvények is elôsegítették,
hiszen számos böjti napon a húsfélék
közül csak a hal volt fogyasztható.
A község szomszédságában a
Csaj-tó Közép-Európa egyik legmo-
dernebb halastórendszere, ahol pon-
tyot és busát tenyésztenek. A horgá-
szoknak jó lehetôséget nyújt a Megye-
si-tó és a Tisza-parti horgászhelyek
sora is. A Tisza strandolásra,
vízisportokra, az ártéri erdô vadászat-
ra alkalmas terep. A központból egy
földúton, kelet felé juthatunk fel a Ti-
sza-gátra. A gátakon itt és másutt is az
Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
– 6720 Szeged, Stefánia 4. Tel.:
62/312-933 – engedélyét kell kérnie,
aki gépkocsival szeretne a gátra fel-
hajtani.
A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet
legészakibb részén járunk. A Vidreéri
gátôrház elôtt a töltésrôl már látszik a
Labodári gémtelep, mely a sasérihez
hasonlóan magasra nôtt fûzfákra tele-
pült. Kárókatonák is költenek itt.
Labodár a legszélesebb hullámtér
Csongrád megye jobb parti Tisza-sza-
kaszán, legnagyobb távolsága a Tiszá-
tól több mint két kilométer. A valami-
kor összefüggô hullámtéri erdôt rit-
kán szakítják meg kisebb rétek, s a két
holtág, a Dögfenék és a Labodár mo-
rotvája. Sajnos, a vadregényes erdei
romantika eltûnôfélben van – az erdé-
szet irtásai közt azért még láthatók
idôsebb nyár- és fûzerdôk. Az erdé-
szeti utak száraz idôben járhatók –
TÖMÖRKÉNY
Irányítószám: 6646, körzethívószám: 63
A szeged–csongrádi útról négy
kilométeres kerülô Tömörkény, ahol
2100-an élnek. Az elôször 1326-ban
említett falut 1596-ban tatárok pusztít-
ják el.
A török után a Mindszent-algyôi
uradalom része, a mindszenti jobbá-
gyok legelôje. A jellegzetes tanyás
FELGYÔ
Irányítószám: 6645, körzethívószám: 63
A Vidreér közelében László
Gyula kora Árpád-kori település szá-
mos lakóházát tárta fel.
A XVIII. században a Károlyi gró-
fok dohánykertészeket telepítettek le,
majort építtettek, a mai községhatár
senkit ne érjen meglepetés, ha vad- A Strasbourg emlékkô –
disznó-nyomra bukkan! az Európához tartozás
(Látogatói engedélyt a Kiskun- jelképe
sági Nemzeti Parktól kell kérni.
Tel.: 62/498-058)
A Gátéri-Fehér-tó 20–40
település 1894-tôl vált önálló község- centis vizében a zsióka
gé. A Templom utcában, lomboktól az uralkodó, jól megél a
takarva áll a falu római katolikus rence, s nagy területet
temploma (1887), elôtte Nepomuki ural a sás és a nád.
Szent János szobrával (1890). Gazdag a kétéltû- és
Hagyományos parasztudvart talá- hüllôfauna is,
lunk Tóth János gazda házánál de madárvilága
(Kossuth L. utca 44.) magyar szürke a legszínesebb.
ökrökkel, mangalicákkal, racka ju- Idejárnak táplálékért
hokkal, pónilóval, kecskével, mezô- a Csaj-tó madarai.
gazdasági eszközökkel. Madárvonuláskor
betöltött szerepe miatt
védetté nyilvánítása
nagyobb részén pedig a csongrádi folyamatban van.
jobbágyok folytattak tanyás gazdálko- Újabban megjelent
dást. itt a tengerparti
Az 1450 lakosú község Csongrád- sárgalábú sirály.
tól négy kilométerre, a város határá- Értékesek a vakszikes
ból önállósult 1948-ban. Modern foltok, a szikpadkák,
plébániatemploma 1993-ban épült, a a sziki zsázsás-
községháza elôtt áll a Földmûves -bárányparéjos
emlékmû (Kligl Sándor). növénytársulások.
A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY 99
99
 CSONGRÁD
Irányítószám: 6640, körzethívószám: 63
Kalandozásunk a Tisza jobb part-
ján Csongrádon és környékén ér vé-
get. A csend és nyugalom városában,
mely árnyas parkjaival, kellemes
Tisza-parti strandjával régóta kedvelt
üdülôhely. Húszezren lakják. A város
a Körös torkolata felett, a 451. sz. út
mentén simul a Tiszához.
Csongrádon született Kedvezô földrajzi helyzete miatt
Csemegi Károly az újkôkor óta lakott hely. A közeli
(1826–1899) jogtudós, Bôldi rév Szentes felé jó átkelôhely
államtitkár, az 1878. évi volt a Tiszán. Árpád fejedelem
– mintegy nyolcvan éven 896-ban – a monda szerint – a vidéket
át érvényes – büntetô Ond törzsének adta szálláshelyül.
törvénykönyv Ond fia, Ete földvárat építtetett, me-
megalkotója. lyet az itt élô szláv eredetû nép a ma-
ga nyelvén „Csernigrádnak” (fekete
várnak) nevezett el. Innen eredhet a
város neve.
A XI. században Ajtony legyôzése
után Szent István az újonnan kialakí-
tott vármegye központjává tette. Elô-
ször 1075-ben említik a ség a Tisza-szabályozáskor pusztult
A Csongrádi Napok garamszentbenedeki apátság alapító-
rendezvénysorozata levelében. Idriszi arab geográfus nagy
mindig jó szórakozást igér és népes városnak találta 1153-ban. A
augusztusban. tatárok valószínûleg feldúlták és kira-
100
100 A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY
bolták 1241-ben, mert ezután IV. Béla
Szegedre tette át a megyeszékhelyet.
A XV. század elején, Zsigmond ki-
rály uralkodása alatt a helység ismét
városi rangot kapott. A török mint át-
kelôhelyet fontosnak tartotta, valószí-
nûleg ezért került a szultáni khász vá-
rosok sorába; erôdítményeit is felújí-
tották.
A földvár az évszázadok folyamán
elpusztult, s ma semmi nyomát sem
találják. A csongrádiak szerint a mai
Belsôváros ôrzi az Anonymus által
említett földvár helyét, ezt azonban a
régészeknek nem sikerült igazolniuk.
Van olyan vélemény is, hogy a vár a
Körös-Tisza torkolatánál feküdt. Per-
sze, ne a mai torkolatra gondoljunk,
hiszen akkoriban a Körös nem ott
ömlött a Tiszába, ahol napjainkban
sátorozni lehet. Evila Cselebi említi,
hogy a folyó vizét vezették a vár árká-
ba és Bél Mátyás is hasonlóról emlé-
kezik meg a XVIII. század elején.
Nagy a valószínûsége, hogy az erôs-
el.
A Rákóczi-szabadságharc bukása
után Csongrád gróf Károlyi Sándor
birtoka lett.
 A szabadságharcbeli részvétele
miatt a várost 1849-ben az osztrákok
felgyújtották. A XIX. század második
felében föld nélküli népének a Tisza-
szabályozás adott munkát, ekkor ala-
kult ki a kubikos életforma.
A várostól nyugatra fekvô magas
homokhát kedvez a szôlôtermesztés-
nek (ezt a területet hívják „Öregszô-
lôknek”). Már a XI. századból vannak
nyomai az itteni bortermelésnek. A
török idôkben kezdték termeszteni a
Skutari albán város környékérôl szár-
mazó kadarkát. Ma is fôleg a vörös-
borok a jellemzôek: a Csongrádi
Kadarka, a Kékfrankos, a Cabernet és
a Zweigelt. A város 1987-ben elnyerte
Rómában a „Szôlô és a Bor Nemzet-
közi Városa” címet. A Szent Vince
Borrend a legjelesebb borászokat tö-
möríti.
Szeged és Szentes felôl egyaránt a
Szentesi út vezet a városközpontba.
Jobbról az Ifjúság téren találjuk a
Sporttelepet. A Hunyadi térnél kettéá-
gazik az út.
Az 1937-ben emelt modern Hu-
nyadi téri református templom elôtt
áll a Kubikos-szobor (Tóth Béla,
1979); a közelében pedig Radnóti
Miklós szobra (Borbás Tibor, 1987).
A szomszédos Dob utcában van a
Gyógyfürdô (3. sz.), mely közel 7000
négyzetméteres, ligetes területen fek-
szik – uszodával, gyermekmedencé-
vel, fedhetô tanmedencével, füves na-
pozóval, játszótérrel, télen szaunával,
büfével és étteremmel.
Az 1091 méteres kútból nyert
46 oC-os, alkáli-hidrogénkarbonátos
gyógyvíz ízületi, reumatikus és nô-
gyógyászati betegségek megelôzésé-
ben és utókezelésében alkalmazható.
A gyógyászati rész teljes balneo-,
fiziko- és elektroterápiás ellátást
nyújt. (Nyitva: hétfô, kedd, csütörtök,
vasárnap 7–19; más napokon 7–24
óráig.)
A Fô utca jobb oldalán, modern A csongrádi strand
házak között áll Borbás Tibor Tisza
szobra (1987). A kompozíció nôalakja
és a körülötte hullámzó drapéria egy-
aránt kifejezi a folyó okozta tragédiá-
kat és lágy nyugalmát.
A Fô utcáról nyíló Fekete János ut-
ca a Piroska János térre visz. Az itt ál-
ló Szent József-templom 1930-ban
épült, neoromán stílusban. Szentélyé-
ben Szent Ferenc és Szent Antal erek-
lyéit ôrzik díszes tartókban.
A Fô utca folytatásában, a Széche- A szôlô és a bor városa
nyi utca elején jelentôs
mûszaki emlék a ma is
üzemelô Keresztény
Gôzmalom (1885).
A Széchenyi utca 29.
sz. alatti iskola helytör-
téneti, honismereti
gyûjteményét diákok,
tanárok és múzeumba-
rátok gyûjtötték össze.
Legértékesebb da-
rabjai: III. Károly ado-
mánylevele, Kossuth-le-
vél 1836-ból, Feszty
Árpád A magyarok bejö-
vetele c. körképének
reprodukciója, az Árpád-
kori malom- és ôrlôkô.
Képek idézik fel a város
A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY 101
101
 híres embereit, érdekesebb eseményeit.
Egy parasztház berendezése a paraszti
életmódot, annak eszközeit, tárgyait mu-
tatja be. Figyelmet érdemel a csongrádi
iparosmûhely is. Tel.: 383-754
Térjünk vissza a városközpontba.
A Dózsa György téren, az egykori ga-
bonapiac helyén ma virágos parkot
találunk. Középütt a II. világháború
hôseinek emlékmûve Tóth Béla,
Máté István és Lantos Györgyi alkotá-
sa (1992).
A tér sarkán álló Erzsébet Szálloda
(Fô u. 3.) 1906-ban épült. Egykor ár-
kádok övezték, sokáig a legnagyobb
tánc- és színházteremnek is helyet
A világháborús emlékmû adott. Szomszédos vele a rendelôinté-
zet neobarokk épülete.
Az utca túloldalán áll a Mûvelôdé-
si Központ , a hajdani Magyar
Királyi Szálló (Szentháromság tér 8.,
1895). Ma városi könyvtár és színház-
terem. Falán emléktábla jelzi, hogy
helyén állott Csemegi Károly jogtudós
szülôháza (Tóth Béla, 1982).
A dús lombú fáktól árnyas, szépen
parkosított Szentháromság tér a szá-
A legendásan kemény zadfordulón még csaknem kopár volt;
napszámos életnek, itt tartották évente az országos
s a kubikosoknak állít kirakódóvásárokat. Nevét a közepén
emléket a szobor. álló Szentháromság-szoborról kapta,
melyet Marschalkó János, a buda-
pesti Lánchíd híres oroszlánszobrai-
nak alkotója készített 1869-ben.
A teret észak felôl lezáró Hild-
sétány közepén Tóth Valéria Hild-
kútja látható. Ez abból az alkalomból
készült, hogy Csongrádot harmonikus
városfejlesztô munkájáért 1984-ben
Hild-éremmel tüntették ki.
A tér déli oldalán áll az Ének-
zenei Általános Iskola szecessziós
épülete (14. sz., Baumgarten Sándor,
1901). Homlokzati fülkéjében Kodály
Zoltán portréja látható (Dudás
Sándor), az iskola mellett pedig Szen-
tirmai Zoltán Lány hegedûvel
címû szobra (1971).
102
102 A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY
Az énekes-hangszeres képzés és
az általános iskolai oktatás egyesített
rendszere hazánkban itt valósult meg
elôször, ezért e kezdeményezést
„csongrádi példának” is nevezik.
A park Kossuth tér felôli részén áll
az I. világháború hôseinek emlékmû-
ve (1923).
A Kossuth tér a város fôtere. Az itt
emelkedô Nagyboldogasszony-temp-
lom 1762–1769 között épült
barokk stílusban, galériás tornya
1785-bôl való.
Homlokzati fülkéiben Nepomuki
Szent János és Szent Antal szobrai áll-
nak. Kapuja fölött istenszem-motívum
és a Károlyiaknak, a templom kegy-
urainak címere látható. Belsejében fi-
gyelmet érdemel a négy evangélista
szobrával díszített szószék és a fekete
márványból készült fôoltár, amelynek
képe Tiziano Mária mennybemenete-
le címû velencei oltárképének máso-
lata (Tari Lajos, 1917). A mellékoltár-
ok Szent Anna és Nepomuki Szent Já-
nos tiszteletére készültek. Az oldalká-
polnák bejárata melletti oltárok képe-
it (Fájdalmas Szûzanya, Szent Kereszt)
Piroska István festette. A mennyezet
freskói az Angyali üdvözletet, Krisztus
születését, Mária látogatását Erzsébet-
nél, József és Mária eljegyzését és
Szent István koronafelajánlását ábrá-
zolják (Lohr Ferenc és Tari Lajos,
1914).
A templom mellett álló Pietá 1802-
ben készült.
A balról nyíló Iskola utcában van
a Tari László Múzeum (2. sz.). Név-
adója Tari László (1901–1981) helyi
születésû fogorvos, akinek régészeti,
néprajzi és helytörténeti kutatásai és
gyûjtômunkája révén számottevôen
gazdagodott az intézmény. Az épület
falán látható, dombormûves emlék-
tábláját Lantos Györgyi készítette.
A múzeum egyébként a kubikosélet
emlékeinek gyûjtését tekinti egyik fel-
 adatának. E foglalkozás a XIX. század
második felében meginduló nagyarányú
folyószabályozási munkálatokkal füg-
gött össze, és ott alakult ki, ahol a leg-
ádázabb harcot kellett vívni a vízzel, va-
gyis a Dél-Tisza mentén. A kubikos el-
nevezés a kitermelt föld mennyiségének
egységébôl (1 kubik = 6,86 köbméter)
származik.
A speciális gyûjtemény sok ezernyi
nincstelen földmunkásnak állít emléket,
akik ásóval, lapáttal, csákánnyal, talics-
kával, kubikoskordéval 6,3 millió ka-
tasztrális holdnyi területet tettek szántó-
földi mûvelésre alkalmassá. Összesen
717 új medszakaszt ástak, 1716 km hosz-
szúságban. A Duna, a Tisza és mellékfo-
lyóik mentén 6300 kilométer hosszú töl-
tés készült el.
A századfordulóra ezenkívül 17 ezer
km vasútvonal és 58 ezer km út állott ké-
szen a történelmi Magyarországon. Az
évtizedekig tartó munkálatok során ala-
kult ki a kubikosok egységes rétege, me-
lyet azonos származás, életmód és mû-
veltség jellemzett.
Az egy faluból származó kubikosok
bandába verôdve szegôdtek el dolgozni.
A „bandagazdát” maguk közül választot-
ták, ô szegôdtette el a csapatot munkára,
számon tartotta a munkateljesítményt,
kiosztotta a fizetést.
Mint szervezett közösségben élô és A Nagyboldogasszony-
világlátott emberek, átmenetet jelentet- Németh József) a csongrádi foglalko- templomban gyakran
tek a parasztság és a munkásság között: zásokat ábrázolja: a kubikosságot, a rendeznek koncertet is.
a századforduló „viharsarki” agrármoz- halászatot, a szôlômûvelést.
galmait ôk alapozták meg. A vele harmonizáló stílusú, Csong- Aki sportolni szeretne
A múzeum egyre gazdagodó régé- rádi Galériában, Piroska János helyi fes- Csongrádon, fölkeresheti
szeti, helytörténeti és néprajzi gyûjtemé- tômûvész (1894–1987) félszáz akvarell- a Holt-Tisza partján
nyének anyagából idôszaki kiállításokat jét bemutató állandó tárlaton kívül éven- a városi sportpályát, ahol
rendeznek. (Nyitva: kedd–péntek 13–17; te 10-12 alkalommal neves hazai és kül- három teniszpálya áll
szombat 8–12; vasárnap 8–12 és 13–17- földi képzômûvészek alkotásaiból ren- készenlétben, vagy
ig. Tel.: 383-103) deznek kiállításokat. a Sághy Mihály Faipari
(Nyitva: hétfô–péntek 9–17 óráig.) Szakközépiskola
A Kossuth tér déli oldalán álló sportcsarnokát
városháza (7. sz.) 1937-ben épült, A hosszúkás teret kelet felôl a Ba- a Gyöngyvirág utca
Csókási Ferenc tervei alapján. tsányi János Gimnázium magyar sze- 16-ban, amelyet
Tanácstermének freskója (1980, cessziós épülete (1. sz.) zárja le (Ybl bérelni is lehet.

A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY 103
103
 Lajos, 1914). Elôtte Kossuth
Lajos mellszobra áll (Stróbl Alajos,
1899). Kossuth a templom mellett
mondta el 1848. október elsején hatá-
sos toborzóbeszédét. Szobra talapza-
tán a felirat ebbôl idéz: „Testvériség
köt össze bennünket, nincs szemes és
szemtelen többé. Egy hazának fiai,
polgárai, testvérei vagyunk!”. Beszé-
dére emlékeztet a gimnázium falán el-
helyezett dombormû is.
A városháza mögött, a Justh
Gyula utcában van a Városi Bíróság
XIX. század elején emelt épülete
(2/b.), mely eredetileg a Károlyi-
uradalom magtára volt.
A gimnázium épülete, A városközpont megtekintése
a magyar szecesszió után folytassuk sétánkat az egykori
egyik példája. Belsôváros felé! A város folyóhoz si-
muló, ôsi magjához a Gróf Andrássy
Gyula útja vezet. A területet hajdan a
Tisza három oldalról fogta körül, észak-
ról pedig a Kerek-árok – mely valószí-
nûleg a Körös torkolata volt – határolta.
Csongrád vára a XI. században a
Körös-Tisza szögében épülhetett. Az
árvizek, a város oldalát támadó Tisza
áttörése, majd a Körös medervonalá-
A Környezet- és nak megváltozása a török idôszak
Természetvédôk végén a várat rövid idô alatt elmosta.
Városi Egyesülete ad Ezzel egyidejûleg az árvizek szüntele-
felvilágosítást az nül pusztították a Belsôváros területét
érdeklôdôknek is. Más vélemények szerint viszont a
a városkörnyék tatárok által lerombolt Feketevár a
élôvilágáról, természetes Belsôváros helyén állt, amit ez utóbbi-
élôhelyeirôl. Nyáron nak gyûrû alakú földvárhoz igazodó
elôzetes jelentkezésre alaprajza is valószínûsít.
szakvezetést A Szent János téren álló Nepo-mu-
a Csongrád Nagyréti ki Szent János-kutat – egy korábban
Természetvédelmi itt állt Szent János-szobor helyén –
Területen vállalnak Máté István készítette 1987-ben. A
magyar és angol nyelven. szomszédos Szent Rókus téren látható
Szent Rókus-templomot török mecset
Bôvebb információ: alapjain emelték 1722-ben; barokk
6640 Csongrád,Pf.: 123 stílusába a többszöri átépítések klasz-
Szentháromság tér 14. szicizáló elemeket kevertek.
Tel.: 63/482-081 és A védôszentet ábrázoló fôoltárké-
63/482-697 pet Körvey György festette 1869-ben.
104
104 A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY
A mennyezet freskói Csongrád lát-
képét, a halász- és kubikosélet jelene-
teit ábrázolják (Borsa Antal és
Endrédy György 1947).
A töltés mellett álló Kántorház
(Szent Rókus tér 4.) kertjében elôke-
rült újkôkori telepnyomok arra utal-
nak, hogy a hajdan itt húzódó Kerek-
árok valamikor a Körös természetes
medre lehetett. Feltárták egy fából,
nádból épült XVIII. századi templom
maradványait is.
Haladjunk tovább a jellegzetes
hangulatú Öregvár utcán! Itt már való-
ban a régi Csongrád területén járunk.
Az Öregvár utca, Gyökér utca, Ék köz
és a többi kis utcácska arra a földhát-
ra települt, amely évezredek óta szál-
lást adott az egymást követô népek-
nek.
A középkor folyamán kialakult te-
lepülést a vizek – XIX. századi szabá-
lyozásukig – védelmezték, de növe-
kedését is akadályozták. Ezért a köz-
igazgatási központot a mai városköz-
pontba helyezték át.
Ez a városrész az Alföld egyetlen
település méretû, mûemléki együtte-
se, zegzugos utcáinak bonyolult, te-
kervényes hálózata élesen elkülönül a
város újabban, szabályos mértani
rendszerben épült részeitôl. Az Öreg-
vár és a Vár köz utcanevek a valami-
kori vár létére utalnak. A most is álló
házak legfeljebb a XVIII. századból,
nagyobbrészt a XIX. század második
felébôl valók, de valószínûleg sokkal
régebbi építkezési gyakorlatot követ-
nek. Eredetileg nem volt utcára nézô
ablakuk, amit talán a gyakori háborúk
elleni védekezés indokolt.
A húsznál több épület mûemléki
városrésze a Körös-torok mellett ala-
kult ki a közeli ártéri üdülôkörzet ré-
vén jelentôs, üdülô jellegû, idegenfor-
galmi bázissá fejlôdött.
A belterületi parkok rendszere a
Tisza-parti üdülôterületet egészítik
ki, melynek alapjait az 1930-as évek-
ben rakták le. Ma dús növényzettel
benôtt közparkok, sétányok jellemzik
a várost, szinte zöldbe borítva az épí-
tett környezetet, melyben egy csong-
rádi lakosra 63 m2 zöldfelület jut!
A Gyökér utcában levô Múzeumház
(1. sz.) tulajdonképpen egy telken álló
két épület. Az „öregház” a múlt század
végéig kedvelt és elterjedt berendezést,
a festett bútorokat mutatja be, szabadké-
ménnyel a konyhában.
A „nagyházban” egy módosabb gaz-
da szobáját tekinthetjük meg a 30-as
évekbôl. E tiszta szobát mindennapos al-
vásra és lakásra már nem használták. A
lefedett mennyezetû konyhában fôztek,
laktak és ott is aludtak.
A különálló épületben berendezett
kamrában három nemzedék tárgyai és
eszközei láthatók. (Nyitva: május 1. és
október 31. között, kedd–vasárnap
13–17 óráig.)
Az Öregvár utcával szemközti te-
ret, a Belsôváros „fôterét” Szervátiusz
Tibor Életfa címû alkotása díszíti
(1984). Ugyancsak a Gyökér utcában
(17. sz.) van a csongrádi születésû
szerb író, Milos Crnjanski emlékszo-
bája (Elôzetes bejelentkezés: Fábián
Györgyné, Tel.: 384-038).
Az egykori Belsôváros közvetlen
közelében – a töltés másik oldalán –
évszázadokat átfogó ellentétként terül
el a kellemes Körös-toroki strand és a
hozzá kapcsolódó üdülôterület. (Tel.:
383-185)
Erdei Ferenc a Tisza legszebb
partjának nevezte. Az erdô koszorúz-
ta festôi partszakaszon a meder enyhe
lejtésû. A 600–700 m hosszú, lídósze-
rû, széles homoksáv után a víz foko-
zatosan, mintegy 50–60 m szélesen,
egyenletesen és lassan mélyül.
A strandhoz öltözô, zuhanyozó,
gyermekjátszótér kapcsolódik. A für-
dô mellett 300 férôhelyes kemping
(faházakkal, sátorhelyekkel), étterem,
kisvendéglô, halászcsárda, büfék te-
szik kényelmesebbé az üdülést. Mind-
ezt csónakázási-, horgászási- és vízi-
sport-lehetôségek egészítik ki.
Jelentôs középkori emlék a város-
központtól északra, három kilométer-
re esô Ellésmonostor maradványa,
melyet a Fô utcáról induló Zsinór ut-
cán, majd a pontonhídon át, részben
földúton közelíthetünk meg. A mû-
szaki emléknek számító hajóhíd gátle-
járójánál áll a város másik,
egy dunántúli faluból származó
Nepomuki Szent János szobra; Máté A belsôváros élô múzeum
István restaurálta (1992).
A Tisza árterében homokdombra
telepített monostor feltárása 1990 óta
tart. Ellésmonostort egy 1306-os
oklevél említi elôször. Építtetôje a
Bor-Kalán nemzetség egy korai
képviselôje volt a XI–XII. század
fordulója körül. Elnevezése a latin
Achilleusból ered.
A bencés szerzetesek templom-
mal egybeépített szállásháza volt,
amelyhez többféle kiszolgáló épület
is tartozott: magtárak, konyha, mûhe-
lyek. A templomban és a temetôben
feltárt sírok a monostor több száz
éves fennállását bizonyítják, a megte- Az öregház
lepedéstôl kezdve a XVI. század kö-
zepéig. Az épületeket mély sáncárok-
kal vették körül. A domb nyugati ré- Némelyik helyreállított
szén egyhajós, patkóíves szentélyû, parasztház
kisméretû templom is épült. szálláshelyként bérelhetô.
A háromhajós bazilika belsejét
márvánnyal borították, kôfaragvá-
nyokkal díszítették. Nyugatról késôbb
két tornyot, délrôl újabb helyiségeket
építettek hozzá.
A Tisza innensô oldalán, a Móra
Ferenc rakpart végénél találjuk a
Mûvésztelepet (Tanya 833.), mely
Aranyi Sándor, Dienes Gábor, Klimó
Károly, Nagy Gábor és Szikora Tamás
képzômûvészek kezdeményezésére
A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY 105
105
 Ellésmonostor romjai
létesült 1975-ben. Az 1930-as évek-
ben épített emeletes villa nemzetközi
alkotóház mûtermekkel és bronzöntô
mûhellyel.
A város és környéke egész évben
színvonalas programokat, változatos
kikapcsolódási lehetôségeket kínál az
idelátogatóknak. Az állandó és idô-
szaki képzômûvészeti kiállítások mel-
lett hangversenyek, sportrendezvé-
nyek, a Csongrádi Borünnep és
a Csongrádi Napok rendezvénysoro-
zata minden generáció számára jó
szórakozást ígér.
A programokról a Csongrádi Ide-
genforgalmi Igazgatóság 63/483-631-
es telefonszámán lehet érdeklôdni. A
szervezet léte is jelzi, hogy várják ide
a vendégeket. Csongrádon a horgá-
szok is megtalálják számításukat, hi-
szen mind az élô, mind a Holt-Tisza
közkedvelt horgászparadicsom.
A Szentes felôl érkezôket nem
csupán a holtág szépsége bírja mara-
dásra, hanem partján a Csuka-csárda
is. Lovagolni a Szántói majorban lehet
(Frôlich-tanya, Tanya 95.,
Tel.: 63/483-460).
Csongrád belterületén helyi vé-
dettséget kapott a József Attila u. 39
106
106 A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY
sz. ház elôtti, közel 200 éves platánfa
és a Fô utcai platánfasor. A Körös-to-
rok homokos partját ugyanúgy
óvják a helybeliek, mint a Györfös el-
nevezésû, volt katonai gyakorlóteret a
Tisza jobb partján, a fahídtól egy kilo-
méterre.
A városkörnyéken sokfelé lehet
kirándulni. Külterületi természeti érté-
kei között tartják számon a Bokrosi-
víztárolót (halastót) a Tisza jobb part-
ján, északnyugatra, tíz kilométerre.
Északnyugatra, 12 kilométerre
Bokros-puszta és a Tisza-holtágak kí-
nálnak látnivalót – hivatalos védettsé-
gük egyelôre nem lévén, most még
szabadon látogathatók.
A Kónyaszéki-puszta – Csongrád-
tól északnyugatra, tíz kilométerre –
országos védetté nyilvánítását a Kis-
kunsági Nemzeti Park kezdeményezi.
A Csongrád Nagyréti Természetvédel-
mi Terület, mely a Tisza bal és a Kö-
rös jobb partján a szomszéd megye
határáig tart, 800 hektáron 1996 óta
élvez helyi védettséget. (Területén ta-
lálható az ellésmonostori kultúrtörté-
neti emlékhely is.)
Természetközeli a fûz és nyár li-
geterdô, ahol a tiszavirágzás június
végén a fahíd közelében figyelhetô
meg. Jellemzô védett állat- és növény-
fajai: a gyurgyalag, kis kócsag, nagy
kócsag, fekete gólya, illetve a Tisza-
parti margitvirág, nyári tôzike, réti
iszalag, pézsmahagyma, sulyom, ru-
caöröm.
A holtágak – a Nagy-Gombás
(Csongrádtól északnyugatra, 5 km-re
a hullámtéri erdô területén), a Szaka-
dás (északra 4 km, a hullámtéren), az
Ellésparti-Holt-Tisza, a Mámairéti-
Holt-Tisza (északnyugatra, 5–10 km-
re, Csongrád és Csépa között), a Fe-
kete vagy Dög-Körös (északra 5 km),
a Rázsonyi-Holt-Körös – horgász- és
kirándulóhelyek is.
Folytassuk utunkat ezután a Tisza
bal partján! Noha Csongrádról Szen-
tesre menet hídon keresztezhetjük a
Tiszát, könyvünk eddigi gyakorlatát
követve ismét Szegedrôl induljunk!
A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY 107
107
 HÓDMEZÔVÁSÁRHELY
Irányítószám: 6800, körzethívószám: 62
Szegedrôl Hódmezôvásárhely felé
tartva nincs lakott település útközben
– látnivaló azért akad! Átkelve az
Algyô fölötti Tisza-hídon, ha Nagyfa
felé letérünk a 47-es útról, immár
a folyó bal partján, 3–4 kilométerre
találjuk a „Tökös” nevû ártéri kubik-
erdôt.
Feketeharkály prüttyög, egerész-
ölyv kiö-kiö hangja száll, s az ártéri er-
dôk sûrûjében csodálatos tündérró-
zsás és vizitökös, úszó virágmezôk
tûnnek szemünk elé, a hajdani mo-
csárvilág utolsó virágkoszorúiként.
Télidôn egy-egy hatalmas rétisas por-
tyázik a jégtáblás folyó fölött, s récék
tarka seregei rettennek szét jöttére.
Az algyôi híd és Hódmezôvásár-
hely között a folyó szabályozása elôtt
Kopáncs múzeuma – hatalmas mocsárvilág terült el, mely-
a századeleji házkultúra nek ártéri szigetein virágzó kultúra
mintája alakult ki az i. e. elôtti VI. évezredtôl.
108
108 A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY
Az 1930-as években a szegedi egye-
tem régészprofesszora, Banner János
vezetésével nagyarányú ásatások
folytak, melyeknek anyagi fedezetét
Hódmezôvásárhely biztosította kü-
lönbözô segélyalapokból. Az
újkôkori telepek többségében edény-
töredékekbôl álló leletei szenzációt
jelentettek Európa archeológusai szá-
mára.
Különösen fontos az ún. Kökény-
dombi „Vénusz” és az ugyancsak Kö-
kénydombon elôkerült oltár, melyek
új megvilágításba helyezték az egyko-
ri kultuszéletet. (A legtöbb lelet a Tor-
nyai János Múzeum állandó kiállításá-
ban látható.)
Az algyôi híd után dûlôutakon ér-
hetjük el a gorzsai halmot, mely több
ezer éves kultúra maradványait rejti.
A szegedi múzeum régésze,
Horváth Ferenc által sok éven át foly-
tatott ásatások hatalmas házak, szen-
télyek maradványait hozták napvilág-
ra. Az ásatások eredményeit szakfo-
lyóiratok közölték, s a jövendô tervei
között szerepel a Tornyai János
Múzeum kertjében egy újkôkori ház
rekonstruálása. Az egykori, ártéri, szi-
get az összedôlt kôkori házak romjai-
ból „hízott meg” több méter magasra.
Ezen a szigeten volt az itt élt emberek
temetôje is, ahol halottaikat felék-sz-
erezve indították a másvilági útra.
Kishomok vasúti állomásnál – bal-
kézrôl, ha a 47-es úton megyünk to-
vább – három óriási fehér nyárfa tûnik
fel. Kérgükön – szemünkkel simogat-
va – megérezzük az idô múlását. Az
évszázados fák ezüstös levelei mesét
suttognak, csak értsük a mesét... S er-
re alkalmunk is kínálkozik, hiszen Vá-
sárhelytôl 6,3 km-re – a kopáncsi csár-
dánál kell jobbra fordulni, a jelzôtábla
útmutatása szerint – eljutunk a kopán-
csi tanyamúzeumba. Akácossal, öreg
diófákkal körbevédett udvarán meg-
pihenhetünk.
 Hódmezôvásárhely a török hódolt-
ság után nagy határú, aránylag gyorsan
tanyásodó mezôváros. 1910-ben 24.700
ember élt 6.000 tanyán, a város lakossá-
gának 40 százaléka.
A múzeummá alakított egykori Ko-
vács-tanya 1890 táján épült, mai képe az
1920 körüli állapotot tükrözi. A szemter-
melô-állattartó jellegû vásárhelyi tanyatí-
pust képviseli marhaistállóval, fedett
színnel, nyári jászollal, gabonatároló
hombárral és kukoricagóréval.
A tanyamúzeum „ôre”, az egykori
tulajdonos lánya, Bálint Lászlóné egy
800 méterre lévô tanyán lakik.
(Nyitva: április 1–október 31-ig.: 13–17
óráig, máskor bejelentkezéssel a közeli
Bálint-tanyán.)
A kopáncsi, meg az Anno csárdát,
a kiskerti üdülô- és hétvégi házakat
jobbkéznek elhagyva, a másik olda-
lon, a vasúti sínek mellett, a kerékpár-
út pántlikájának kíséretében közele-
dünk a városhoz. Laktanyáját ide, a
szélre telepítették, a ludak és birkák
járta rétre, melynek egy részét
motocross-pálya foglalja el.
A Népkert vasútállomás nagyra-
nôtt tulipánfája, színes kerámiaoszlo-
pai, szép iniciálék, a városba beveze-
tô út öreg platánsorához. Még néhány
perc, s beérünk a Szegedtôl 25 kilo-
méterre lévô, egykori (1950–1962)
megyeszékhelyre. Az 54.700 lakosú
város a Tisza-Maros szögében, a 45-ös
és 47-es számú utak találkozásánál: az
ôskortól lakott hely. A ôrzésére 1912-ben megalapították a
„Kökénydombi Vénusz” az újkôkor
emberének, a szikáncsi aranylelet a
hunoknak, a székkutasi ásatás az ava-
roknak a jelenlétét bizonyítja.
A város nevének „hód” összetevô-
jét Árpád-kori személynévbôl eredez-
teti a kutatás. IV. László a Hód-tó part-
ján verte le a lázadó kunokat 1280-
ban. Mezôvárosi rangra Hunyadi Já-
nos emelte a települést 1456-ban. Az
1552-ben török kézre került város a A II. világháború
hódoltság idejére khász birtok lett, hôseinek emlékmûve
földbirtokosa református hitre térítet-
te jobbágyait. 1617-ben a Bercsényi-
család birtokába került, 1722-ben Kár-
olyi Sándor vásárolta meg, a családé
maradt 1918-ig.
A XIX. század közepén a Tisza-
szabályozás földmunkái átmeneti
munkaalkalmat biztosítottak a sze-
gényparasztoknak (kubikosoknak).
1894-ben azonban a munkanélküliség
miatt egyre fokozódó társadalmi fe-
szültség a Szántó Kovács János-féle
radikális parasztzendülés kirobbaná-
sához vezetett.
A városhoz kötôdô képzômûvé-
szek – Tornyai János, Endre Béla, A magyar városok közül
Pásztor János és mások – a népi faze- elsôként 1997-ben
kasság nemes formakincsének meg- Európa-díjjal – becsület-
zászlóval – ismerték el
Mûvészek Majolika és Agyagipari Te- a vásárhelyiek
lepét – a Majolikagyár elôdjét. tevékenységét az uniós
A Népkert vasúti megállóhelytôl eszme, a testvérvárosi
az Ady Endre utca vezet a városköz- kapcsolatok ápolásában,
pontba. A Tisza szabályozása elôtt az az infrastruktúra
utca végén látható árvédelmi falig a fejlesztésében és
Hód-tó víztükre csillogott. A szabá- a környezetvédelemben.
lyozás tette lehetôvé a Kertváros és a E díj különbözô
Népkert kialakulását. A Bartók Béla fokozataiban 21
utca mentén, a strandfürdô elôtt jobb- európai város részesült.
A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY 109
109
Vásárhely neves szülöttei: ról látható, vékonyka Hód-tói csator-
Kallós Ede na a tavaszi belvizeket vezeti le a Ti-
(1866–1950) szába.
szobrász; A Bartók Béla utcánál balra for-
Tornyai János dulva jutunk el a Mûvésztelephez
(1869–1936) (Kohán György u. 4–14.). A 12, fû-
festômûvész; részfogasan kialakított, kétszintes,
Kiss Lajos mûtermes lakás jó feltételeket teremt
(1881–1965) az itt élô képzômûvészek alkotó mun-
néprajztudós, kájához. Emellett a vásárhelyi mûvé-
Bessenyei Ferenc szek kollektív mûterme is a szobrá-
(1919– ) szok, festôk és grafikusok rendelke-
színmûvész. zésére áll.
A Kohán György utca végén, az
árvédelmi falon túl az Erzsébet Kór-
ház (Dr. Imre József u. 2.) épület-
A Városháza a huszár tömbje magasodik. Parkjában az in-
emlékmûvel tézmény fejlesztésében és az orvosi
munkában egyaránt kiemelkedô dr.
Imre József mellszobra (Pásztor
János, 1926), valamint Szabó Iván
Anya gyermekkel címû szobra érde-
mel figyelmet (1960).
A kórház sarkánál kezdôdô, hosz-
szú Hôsök tere mentén húzódó Árvé-
delmi fal a város körüli körtöltés ré-
sze. Az 1879-es szegedi árvízkataszt-
rófa után kezdtek hozzá kiépítéséhez.
Észak felôl földbôl 17,5, délrôl téglá-
ból 3 kilométer hosszú gátfalat emel-
tek. Ez utóbbi, városképi jelentôségû
szakasz a Bocskai utcától a Zrínyi ut-
ca nyugati végéig tart. A téglafalba
több helyütt kocsi- és bolthajtásos
gyalogos lejárót vágtak.
A teret kettéválasztó lépcsô aljánál
áll a második világháborús emlékmû
– Lantos Györgyi alkotása.
A tértôl délkeletre a Strandfürdô
(Ady Endre u. 2.) 69.000 m2-en egyi-
dejûleg ötezer vendéget fogadhat.
Egy 50 méteres úszómedencéje és
hét, melegvizes medencéje van.
A 42 0C-os, alkáli-hidrogénkarbo-
nátos víz mozgásszervi és reumatikus
betegségek gyógyítására alkalmas.
A fürdôben gyógyászati részleg is mû-
ködik. Az egyik medencét Med-
gyessy Ferenc „Debreceni Vénusz” cí-
mû szobra díszít (1955). A belsô park-
részben találjuk Ferenczy Béni „Víz-
belépô”-jét (1962).
A fürdôhöz közel, a Tóalj utca
menti játszótéren áll Kisfaludi Stróbl
Zsigmond „Libás lány” címû alkotása
(1966).
A Hôsök terét északkeletrôl a Vá-
rosháza hátsó traktusa, s a Bethlen
Gábor Református Gimnázium
(Szônyi u. 2.) méltóságteljes épülete
határolja. Elôtte, a keskeny parkban
Kiss Lajosnak, Szeremlei Sámuelnek
(1837–1924), a város történetírójának
és Grezsa Ferenc (1932–1991) iroda-
lomtörténésznek a mellszobra áll. A
gimnázium Sándy Gyula tervei

110
110 A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY
szerint épült (1896–1897). Két és fél
évszázados, 70 ezer kötetes könyvtára
számos ritkaságot ôriz. Folyosóin, ter-
meiben az értékes szobrok – a „vásár-
helyi Pantheon” – a városhoz kötôdô
mûvészek alkotásai.
Az udvari bejárattal szemben nyí-
ló Oldalkosár utca még a hajdani tó-
partot idézi. (A partot kosárszerûen
font védômûvekkel erôsítették.)
Az Oldalkosár utcából nyíló Ár-
pád utcában (21. sz.) találjuk a Nép-
mûvészeti Tájházat.

A XVIII. századi, nádtetôs, vályogfa-

lú lakóház a város népmûvészeti értéke-
it mutatja be. A szobákban festett búto-
rok, hímzések, csúcsi, tabáni és újvárosi
tálak, korsók, butellák láthatók. A sza-
badkéményes konyha a huszadik század
elejének hangulatát idézi. Fazekas be-
mutatókat, kézmûves táborokat is szer-
veznek. Az idelátogató vendégeknek kí-
nálja portékáit a Kézzel Készült Áruk
Boltja. (Nyitva: 8–12 és 14–18-ig.)

A Szônyi utcába visszatérve a Kos-

suth tér felé folytassuk sétánkat! A
Szántó Kovács János Kollégium mel-
letti kis parkban áll a Bakay-kút.
Az Alföld elsô artézi kútját Zsig-
mondy Béla fúrta 1878–1880 között.
Nevét az egykori Bakay-házról kapta.
A 197,8 m mély kút eredeti helye a
mai Kossuth téren volt.
A parkosított Kossuth tér a város
fôtere. Középsô része, kettôs székso-
rával tavasztól ôszig a vásárhelyiek
korzója. A térbe nyugati irányból tor-
kolló Zrínyi utca kezdetét keskeny
park, a híres vásárhelyi promenád
maradványa szegélyezi. A tér délkele-
ti sarkán áll a város legrégibb, legje-
lentôsebb mûemléke, a református
templom és a vele hajdan szerves
kapcsolatban álló magtár.
A református templom fiókos
dongaboltozatú hajója 1721–1723
között készült el. 1741–1742-ben a Hódmezôvásárhely
templom köré lôréses téglafalat épí- a díszkutak városa
tettek, amelynek keleti és déli szaka-
sza ma is megvan. A toronyban he-
lyezték el a nagyecsedi kastély
II. Rákóczi Ferenctôl elkobzott óráját,
csengettyûjét, melyeket a város akko-
ri földesura, gróf Károlyi Sándor adott
el az egyháznak. A bejárat fölött a vá-
ros címerével ellátott, az építés idejét
és az akkori vezetôk nevét feltüntetô
emléktábla látható. A templom hajda-
ni kazettás, festett, stilizált virágmin-
tákkal ékesített, fatáblás mennyezetét
és karzatát az Iparmûvészeti Múzeum,
a papok padját a Tornyai János Múze-
um ôrzi.

A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY 111
111
Az országos hírû A XVI–XVII. századból azért nem
Bethlen Gimnáziumban maradt fenn vásárhelyi épület, mert a
számos nagy mûvész, törökök védelmi okokból tiltották a
tudós tanult. szilárd építôanyagok használatát. Itt is
Itt tanított 1945–1949 vályogtemplom állt, amelyhez elôször
között Németh László. a torony épült fel 1713–1714-ben. A
Az épület folyosói templomi magtárat 1744-ben építtette
pantheonjának portréi az egyház – a lakosságtól egyházi adó
Vásárhely szellemi fejében begyûjtött termények és tár-
életének kiválóságait gyak tárolására. A jellegzetesen ba-
örökítik meg. rokk homlokzatú épületben utazási
Az udvaron Brigetióból iroda mûködik.
(Ószôny) származó, A magtárral szemközt áll a gimná-
római kori szarkofágok, zium épülete (Kossuth tér 8.). Az egy-
oltárkövek és egy díszkút kori református Nagyoskola
látható: Kamotsay István 1820–1822 között épült, 1882–1883-
készítette 1967-ben. ban bôvítették. Az új gimnáziumi épü-
let felépítését követôen nevezték el
„Ógimnáziumnak”.
Emeletén találjuk az Alföldi Galériát,
melyben az alföldi képzômûvészet jeles
képviselôinek (Tornyai János, Koszta Jó-
zsef, Nagy István, Endre Béla, Rudnay
Gyula, Aba-Novák Vilmos,
Fényes Adolf, Pásztor János, Medgyessy
Ferenc és mások) alkotásai láthatók a
XIX. század közepétôl 1945-ig. Idôszaki
A Nagy András János-kút kiállításokat is rendeznek.
létesítéséhez egy eléggé (Hétfô kivételével 10–17 óráig látogatha-
elterjedt anekdota tó. Tel.: 342-277)
kapcsolódik.
A XIX. század gazdasági A sarokház elôtti parkban áll
konjunktúráját kihasználó Szántó Kovács János szobra. A jege-
Nagy András János pa- nyeként felmagasodó, érdes felületû,
rasztnábobot közcélú belsô feszültséget sugárzó bronzalak
adakozásra, elsôsorban alkotója Somogyi József (1965).
iskolaépítésre akarták A tér déli oldalán emelkedô Vá-
rábírni. Ô azonban isko- rosháza (1. sz.) az egyik legnagyobb,
lára nem adott pénzt, ilyen célú épület hazánkban. Eklekti-
mert úgymond kus stílusban épült 1892–1894 között,
„a tudománytól már Ybl Lajos tervei szerint.
sokan megzavarodtak, de Fôbejárata mellett Szántó Kovács
a tiszta víztôl János dombormûve látható. A lépcsô-
még senki.” ház fordulójában álló, elsô világhábo-
Ennek értelmében 30 rús katona szobrát, a „Fahonvédet”
ezer forint adományából Pásztor János faragta hársfából. A
kutat fúratott. dísztermet hat nagyméretû festmény
112
112 A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY
díszíti: Bercsényi Miklós, Deák Ferenc
(Tornyai Jánostól); Erzsébet királyné,
Ferenc József, Kossuth Lajos (Vastagh
Györgytôl); II. Rákóczi Ferenc
(Kemenczky Árpádtól). Érdemes a fi-
gyelemre a házasságkötô terem is,
amelyben Németh József gobelinje, s
a 12 hónapot jelképezô festményei
láthatók.
Az épület egykori, tetôtûz miatt
megrepedt, egy tonnás harangja a tér
közepére került.
A városháza elôtti, elsô világhábo-
rús Huszáremlékmûvet Pásztor
János készítette 1938-ban. A park fái
között találjuk még az 1848-as hon-
védemlékmûvet, Máté István alkotá-
sát (1990). A tér nyugati oldalán emel-
kedô Fekete Sas Szálloda (3. sz.) Pár-
tos Gyula tervei alapján 1905-ben
épült. Emeleti nagyterme hatalmas
méreteivel, szecessziós vonalvezetésû
páholysorával, rokokó díszítésével a
megyében az egyik legimpozánsabb.
A szálloda külsô falán emléktábla idé-
zi Vásárhely egykori prímását, Czutor
Bélát, Dankó Pista dalainak legavatot-
tabb tolmácsolóját.
A Zrínyi utca sarkán a Korsós lány
(Vízmerítô) szobra eredetileg a mai
helyétôl 10 méterre fúrt artézi kutat
díszítette (Pásztor János, 1908). A kö-
zelben, a Zrínyi utca 10. számú ház
elôtt van Pásztor János elsô mûve is,
Nyizsnyay Gusztáv dalköltô
(1829–1882) szobra. A Fekete Sas
Szálloda szomszédságában, a Hódi
Pál utca 1. sz. épületben mûködik az
önkormányzat hímzômûhelye, ahol a
sajátos vásárhelyi népmûvészeti ha-
gyományt ápolják.
A gyapjúhímzés a legrégebbrôl
fennmaradt népi hímzések egyike.
Vásárhelyen és Makó környékén ma-
radtak meg a legszebb szôrhímzéses
párnavégek. A mustrákat kézzel raj-
zolták a kendervászonra, és a hosszú
szôrû rackajuh gyapjújából sodort,
házilag festett fonallal hímezték. Ezt a
színárnyalatokban rendkívül gazdag,
szabadrajzú gyapjúhímzést XVII-XVI-
II. századinak tartják. Fölelevenítése
igazából az 1952-ben létesült háziipa-
ri szövetkezetnek köszönhetô.
A múzeumi darabokból kielem-
zett tizenöt mustra közül ma legjob-
ban a gránátalmás és a tulipános mo-
tívumokat kedvelik. A mûhelyben fô-
leg lakásdíszítô termékek és ajándék-
tárgyak készülnek. (Látogatható: hét-
fôtôl péntekig, 8–12 óráig, vásárlási
lehetôséggel, Tel.: 341-638)
A Kossuth tér északi oldalát a
Magyar Hitelbank (5. sz.) monumen-
tális szecessziós palotája uralja, amely
Müller Miksa tervei szerint épült 1907-
ben. A kupola tetejének szobra Mer-
kúrt, a kereskedelem istenét ábrázol-
ja, a fôhomlokzat nôi és férfi alakjai a
takarékosságot és a mezôgazdaságot
jelképezik (Balla József és Rubleczky
Géza munkái).
Az épület elôtt Kossuth Lajos
szobra áll (Kallós Ede, 1903) – azon a
helyen, ahol a hagyomány szerint a
nagy államférfi 1848. október 3-án be-
szédet mondott a város lakóinak.
A Kossuth tértôl északra, a Szántó
Kovács János utcán mintegy száz mé-
terre balról találjuk a Petôfi Mûvelô-
dési Központot (7. sz.). Ez Vásárhely
elsô igazán modern épülete, Janáky
István tervei alapján emelték
1948–1951 között. Elôcsarnokát
Németh József vásárhelyi festômû-
vész nagyméretû freskója díszíti.
Nagytermében színházi elôadásokat,
koncerteket rendeznek. A második
emeleten egy 300 négyzetméteres
szabadidôközpont mûködik. Az elsô
emeleti lépcsôfordulónál helyezték el
Móricz Zsigmond vörös márvány
portréját, Vasas Károly 1961-ben ké-
szült alkotását. Az író többször meg-
szállt a Fekete Sas Szállóban, ahol
szobra eredetileg állt.
A mûvelôdési központ mellett álló
görögkeleti templomot a Belgrád el-
este után betelepült görög, szerb és
román kereskedôk leszár-mazottai
építtették 1782–1783-ban, tornya
1806-ból való.
A XIX. század elején faragott,
biedermeier stílusú ikonosztázának
képeit a XVIII–XIX. században festet-
ték. Ezek három zónában helyezked-
nek el. Az örömhírvételt megjelenítô,
középsô, úgynevezett királyi ajtó két
oldalán látható, magasabb színvonalú
trónusikonok még barokk stílusban
készültek. Fölöttük az apostolok sora-
koznak, középütt Mária megkoroná-
zása, legfölül pedig a Golgota kereszt-
kompozíció látható az evangélisták
képeivel.
Az északi, diakónusi ajtón Mihály
arkangyalt, a délin Szent István diakó-
nust festette meg a mûvész. A copf stí-
lusú bútormûvesség jeles alkotásai a
Mária- és a püspöki trón, a királyka-
pu, valamint a padok.
A falakat díszítô ikonok nagy ré-
sze a Balkánról származik. A kegytár-
gyak közül legbecsesebb a Velencé-
bôl származó (1770-es évek) görög
nyelvû és az 1704-ben Moszkvában
kiadott, szláv nyelvû szertartáskönyv.
A templom mögött a múzeum felé
tekint Tornyai János mellszobra
(Gyenes Tamás, 1956). Az 1904-ben
alapított Tornyai János Múzeum
(Szántó Kovács János u. 6.) értékei és
kulturális szerepe következtében a
megye legjelentôsebb múzeumai kö-
zé tartozik.
Néprajzi gyûjteményének alapjait
Kiss Lajos vetette meg a század elején.
Legszebb darabjait állandó kiállítás mu-
tatja be.
Az újkôkori gyûjteményt a szegedi
egyetem régészeti intézetének ásatásai
alapozták meg a két világháború között.
Az újkôkor és rézkor mûvészete c.
A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY 113
113

A Kökénydombi Vénusz kiállítás anyagának legfontosabb darab-
jai a híres Kökénydombi Vénusz és vál-
tozatai, valamint a háromszögletû „oltár”
és a szegvári Sarlós Isten-szobor. Az
úgynevezett tiszai kultúra embere által
készített figurális alkotások a termé-
kenységkultusz jegyében születtek.
A Kiss Lajos-emlékszobában búto-
rok, levelek, fényképek és mûvei idézik
a nagy néprajztudós emlékét.
A Tornyai János Múzeumban ren-
dezett sokféle idôszaki kiállítás közül a
legjelentôsebb – és évente ismétlôdik –
a Mártélyi Képzômûvészeti Szabadiskola
nyári mûvésztelepi kiál-lítása, az orszá-
gos hírû Vásárhelyi Ôszi Tárlat és a
Csongrád megyei képzômûvészek tava-
szi tárlata.
(Nyitva: hétfô kivételével 10–17 óráig.
Tel.: 344-424)
A múzeum oldalán továbbsétálva
a Helyôrségi Klubhoz (Szántó Kovács
János u. 28.) érünk. Ebben a díszes
homlokzatú épületben lakott
114
114 A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY
vásárhelyi tartózkodása idején sógo-
ránál, Makay Ödönnél József Attila
is; 1934 végétôl június végéig itt dol-
gozott válogatott versein, amelyek
Medvetánc címmel jelentek meg.
A Szántó Kovács János utcától ke-
letre fekszik a Csúcs városrész. A
jobbra nyíló Jókai utcán közelíthetjük
meg legkönnyebben a Csúcsi
Fazekasházat (Rákóczi u. 103.).
A XIX. század közepén csaknem
kétszáz fazekasmester dolgozott a vá-
rosban. Ez volt a mesterség virágkora,
és itt volt az egyik legnagyobb
fazekasközpont az országban. A faze-
kasok Csúcson, Tabánban és Újváros-
ban telepedtek le nagy számban. A
csúcsi fazekasok fehér alapmázas
edényeket készítettek, kék színû
írókázott díszítéssel. A tabániak és az
újvárosiak viszont elsôsorban zöld és
barna mázas edényeikrôl voltak is-
mertek.
A gyáripar a XIX. századra erôs ver-
senytársukká vált, és a fazekasmestersé-
get szûkebb területre szorította. A Csúcsi
Fazekasházat 1974-ben nyitották meg,
miután a Finomkerámia-ipari Mûvek
megvásárolta 1973-ban Vékony Sándor-
nak, a népmûvészet mesterének lakását,
mûhelyét és a múzeum kezelésébe adta.
A mûhelyt úgy hagyták, ahogyan azt Vé-
kony mester öt évtizeden át használta. A
lakás egyik szobájában századfordulós
paraszti enteriôrt alakítottak ki, a többi
helyiségben Csúcs és más városrészek
kerámiái kaptak helyet. (Nyitva: hétfô
kivételével 13 és 17 óra között)
Visszatérve a városközpontba, Vá-
sárhely keleti részének látnivalóit ve-
gyük sorra. A Kossuth térbôl kiinduló
Andrássy út vezet Újvárosba. A balra
nyíló, parkosított téren római katoli-
kus templom áll (Andrássy út 11.):
1752–1759 között épült barokk stílus-
ban. Ybl Miklós tervei szerint 1860-
ban bôvítették háromhajósra.
Fôbejárata fölött a gróf Károlyi-család
címere látható. A fôoltár képe a Szent-
háromságot, két festett szobra Szent
Istvánt és Szent Imrét ábrázolja. A
templom elôtt, balról álló Kerámia-
oszlop, a majolikagyárat 1912-ben
alapító vásárhelyi mûvészek emléké-
re készült 1972-ben, Probstner János
munkája.
Az emlékmû mellett nyíló Szent
Antal utca 5. számú háza – a közgaz-
dasági és egészségügyi szakközépis-
kola – a város legszebb romantikus
stílusú épülete. 1874-ben emelték
Belák János tervei szerint. Eredetileg
belvárosi katolikus népiskola volt.
A templom mögött nyíló Virág ut-
cában van a Magyar Alkotómûvészek
Országos Egyesületének Alkotóháza
(3. sz.), ahol évente mintegy negyven-
ötven, az ország különbözô részeibôl
érkezô mûvész tölt el hosszabb-rövi-
debb idôt.
A Virág utca a Petôfi utcába tor-
kollik. Az itt álló evangélikus temp-
lom 1843-ban épült, romantikus stí-
lusban. Visszatérve az Andrássy útra,
mindjárt a sarkon találjuk a Károlyi-
grófok egykori tiszttartó házát (13.
sz.). 1820-ban építtette a Károlyi-ura-
dalom a klasszicista stílusú, timpano-
nos homlokzatú házat. Érdemes meg-
nézni tornácos udvari homlokzatát is.
Az Andrássy út déli oldalán a mo-
dern épületek közrefogta kis teret
Oroszlános kút díszíti – Kiss Kovács
Gyula alkotása (1980). Az Andrássy
útból balra nyíló Lánc utca 3. sz. alatt
van Ambrus Sándor fazekasmester
mûhelye, ahol korongolt kerámiákból
válogathatunk.
Századfordulós polgárházak kö-
zött érkezünk meg a Németh László
Városi Könyvtárhoz (Andrássy út 44.
sz.). Az 1880-ban alapított intézmény
állománya több mint 250 ezer kötet
könyv, hat ezer folyóirat és egyéb do-
kumentum, értékes helyismereti gyûj- A Kossuth téren
teménnyel. 27 japánakácot,
A Németh László-emlékszobában két kocsányos tölgyet
az író Vásárhelyen töltött éveivel kap- és egy platánt,
csolatos dokumentációs anyagot mu- a Zrínyi utcában
tatnak be, használati tárgyait és mûve- 28 nagyra nôtt
it tekinthetjük meg. A fotók, levelek, japánakácot,
kéziratok az író egész életútjára utal- a Kinizsi utcában
nak. Az 1965-ben kapott Herder-díj, 58 vadgesztenyét
az íróasztal, a szemüveg – mind be- helyeztek védelem alá.
cses darabjai a gyûjteménynek. (Tel.: A Bercsényi utca 17. és
346-811) 28. sz. ház elôtt egy-egy
A könyvtár elôtt áll Németh László kocsányos tölgy
mellszobra , Tóth Valéria alkotása érdemel figyelmet.
(1976). Néhány méterrel arrébb, a A Nagy András János
Bocskai utca sarkán találjuk Petôfi utcán nyugat felé
Sándor szobrát, Kamotsay István mû- haladva jutunk
vét (1983). a 84 hektáros,
Az Andrássy út a Kálvin János tér- sétautakkal szabdalt,
be torkollik, amelynek közepét Nagy fokozottan védett
András János kútja díszíti. Az öntött- Kása-erdôbe:
vas kút lefelé nagyobbodó tányérjai- alatta vannak a város víz-
val, túlcsorgó vízfüggönyeivel a nyerô kútjai.
toszkán kutakat idézi. Az Alföld egyik
legrégibb kútja, Zsigmondy Vilmos el-
gondolásai alapján Zsigmondy Béla
fúrta 1884-ben. 252,6 m mély, borovi
fenyôbôl készült csövén hajdan 694
liter víz jött fel percenként. Miután fo-
kozatosan elapadt, a városi vezetékre
kapcsolták.
A teret uraló, református Újtemp-
lom monumentális tömegével a vá-
roskép meghatározó eleme. 1792 és
1799 között épült késô barokk stílus-
ban, Fischer Boldizsár és fia, Ágoston
kecskeméti mesterek tervei szerint.
Körerkélyes tornya tûzfigyelô
hely volt, a XX. századig messze
hallatszó kürtszóval innen jelezték
az órákat és negyedórákat is. A
templom leghíresebb lelkipásztora
Szeremlei Sámuel volt. A templomtól
jobbra álló egykori református paplak
(7. sz.) 1820-ban épült, klasszicista stí-
lusban.
A templom mögött van az autó-
busz-pályaudvar. A teret északkelet-
A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY 115
115
 rôl határoló Állami Zeneiskola (4. sz.)
eredetileg szállodának épült 1893-
ban. Kitûnô akusztikájú nagyterme ta-
nári, növendék- és vendégmûvész-
koncertek helyszíne.
A Kálvin János térhez kapcsolódó,
Szent István tér jobb oldalán a zsina-
gógához érünk, amely 1852–-1857
között épült; 1906–1908 között,
Müller Miksa tervei alapján mór-sze-
cessziós stílusúra alakították át.
A Tûzoltó parancsnokság mellett
nyíló, szemközti Völgy utcából az uni-
tárius templom tekint felénk. Az Er-
délybôl származó unitáriusoknak már
a XVI. században voltak hitvallói Vá-
sárhelyen. Kis méretû templomuk
1910-ben épült, neogótikus stílusban.
A Tûzoltó parancsnokság oldalán
az egykori présház (Szent István tér 2.
sz.) hosszú, klasszicista homlokzatú
épülete a legszembetûnôbb.
Az 1800-as évek elején emeltette a
földesúr a saját termése és a lakosság
által beszolgáltatott szôlô feldolgozá-
sára. 1930-tól református leánylíceum,
majd gimnázium volt benne. Itt is ta-
nított Németh László. Jelenleg a Liszt
Ferencrôl elnevezett, ének-zenei álta-
lános iskola otthona.
A tér közepén áll Szent István
lovasszobra, Máté István alkotása
(1996). Mögötte, a teret északról lezá-
ró Szent István-plébániatemplom
1935–1938 között épült Fábián
Gáspár tervei alapján, az ókeresztény
bazilikastílus felidézésével.
A szentélyt elválasztó diadalív
freskói – a magyar és lengyel szentek
népes csoportjával – Korbuly Ferenc
alkotásai. A húsz, nagyméretû abla-
kon fôleg a jezsuita rend jelesei,
szentjei, a mellékhajók kerek ablaka-
in a keresztút stációi sorakoznak.

ódmezôvásárhely Megyei Jogú Város

H Közgyûlése hozta létre a Városellátó

és Szolgáltató Közhasznú Társaságot.
E társaság üzemeltetésében – a várostól mindössze
tíz kilométerre lévô Mártélyon – 2 üdülô várja egész
nyáron a pihenni, kikapcsolódni vágyó vendége-
ket, s mindazokat akik kies, szép környezetben, ké-
nyelmes, komfortos, 2–4 ágyas szobákban kívánják
tölteni szabadságukat.
hímzômûhely célja az eredeti hódmezôvá- Városellátó és Szolgáltató Kht.

A sárhelyi hímzés hagyományának megôrzé- H-6800 Hódmezôvásárhely, Kossuth tér 2. Tel.: 62/341-284
se és továbbfejlesztése a mai kor igényei-
nek és ízlésének megfelelôen.
A gyapjúhímzés a legrégebbrôl fennmaradt népi
hímzések közé tartozik, csodálatos pasztell színei
minden stílusú lakásban helytállóak. Termékeik fô-
leg lakásdíszítô termékekbôl (párnák, terítôk,
futók, alátétek) és ajándéktárgyakból (tûpárnák,
dobozok, könyvjelzôk, szemüvegtokok) tevôdnek
össze. A hímzômûhely 1996-tól a Városellátó és Be-
szerzési Kht. keretén belül mûködik.
Hímzômûhely
H-6800 Hódmezôvásárhely, Hódi Pál u. 1.Tel.: 62/341-638

116
116 A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY

A fôoltár felett a védôszent nagymére-
tû képe látható. A Jézus szíve-mellék-
oltár Fábián Gáspár elgondolásai
alapján, carrarai márványból készült,
zöld és sárga márványbetétekkel. A
templomhoz csatlakozó jezsuita rend-
ház elôtt áll Nepomuki Szent
János szobra, melynek kôbôl készült
elôdjét 1778-ban a Kálvin János téren
állították fel. 1888-ban vasból öntöt-
ték ki. Jelenlegi helyére az 1950-es
években került.
A közeli piactér után, az Oroshá-
zára vezetô út mellett van a védett
„epröskert”. Oltalom védi 224 eperfá-
jának két sorát. Évszázados a telepíté-
Vásárhelyen gyakoriak
az utcai rendezvények
sük, egybeesik a selyemhernyó-te-
nyésztés hazai kultuszának kezdeté-
vel, ezért e vénségek gazdaságtörté-
neti emlékek is.
A Szent István térrôl a Kutasi úton
és a belôle jobbra nyíló Simonyi utcán
jutunk a Serház térre. Az itt álló, im-
pozáns méretû (180 m hosszú,
15 m széles) serház bolthajtásos
épületét a Károlyi-uradalom emeltette
1804–1809 között.
Pincéjébôl két alagút vezetett a
Kistó-ér partjára, ahonnan a hûtôvizet
nyerték. A 20 és 30 hektoliteres vörös-
réz kazánokban évente 1800 hordó
sört fôztek. 1873-ban a város megvá-
Ki lesz a gyorsabb?
A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY 117
117
 sárolta, kórháznak, késôbb kaszár-
nyának használták. Itt kapott 1903-tól
mûtermet Tornyai János, majd Rud-
nay Gyula és Pásztor János. 1939-tôl
méntelep lett, ahol Benyovszky Sán-
dor is készített szénrajzot vágtató lo-
vakról. Jelenleg az Állami Tangazda-
ság központja, udvarában Szabó Iván
Játszó csikók címû szobrával (1971).
Ha visszatérünk a Kálvin János
térre, a Bajcsy-Zsilinszky utcán a vá-
ros gyáraihoz jutunk.
A Metripond Mérleggyárat
(70. sz.) – ma Metrisoft Kft. – 1852-
ben Pesten alapították, 1951-ben
telepítették Vásárhelyre. A legna-
gyobb közép-európai üzem volt,
amelyben mintegy 200 különféle mér-
leget készítettek a laboratóriumokban
használatosaktól a több száz tonna
mérôképességû, kohászati mérlege-
kig.
A Nagyállomásnál, a vasúti pályán
túl találjuk a Majolikagyárat (Széche-
nyi tér 1.).
Vásárhelyi képzômûvészek (End-
re Béla, Kallós Ede, Pásztor János,
Rubletzky Géza, Smurák József,
Tornyai János és Weisz Mihály)
alapították 1912-ben. Az épület hom-
lokzatának kerámiadíszei, a kerítés
oszlopain elhelyezett színes, mázas
vázák is jelzik a falakon belüli ipar-
mûvészeti tevékenységet.
A város központjától 12 kilomé-
terre esô Papi-szélmalmot a Békés-
sámson felé vezetô Erzsébeti úton
érhetjük el. Csanki Bálint építette
1856-ban. A Papi család tulajdona lett
1890-tôl, kezelésükben mûködött
1942-ig. A téglafalú, zsindelyfedésû
malom háromköves. Egy kô jó széljá-
rás esetén négy-öt mázsát ôrölt órán-
ként. Berendezése ma is eredeti és
igen jó állapotú. Megtekintése alka-
lomszerûen lehetséges. (Elôzetes be-
jelentkezés a Tornyai Múzeumban,
Tel.: 344-424).
118
118 A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY
A város központjától 13 kilomé-
terre álló Csomorkányi templomrom
felé a Bajcsy-Zsilinszky úton indulunk
el, majd a Majolikagyár érintésével a
Széchenyi tér után balra, a Cso-
morkányi utcán folytatjuk utunkat. In-
nen kb. 10 kilométerre találjuk a város
legrégibb mûemlékét.
Az Árpád-kori Csomorkány a XIV.
században mezôvárossá fejlôdött,
majd a Hunyadiak birtokaként élte vi-
rágkorát. Végleg 1596-ban pusztult el,
s romjaiból sohasem éledt újjá. Már a
XII. században volt temploma, melyet
a XIV. században gótikus stílusban
építettek át. A romjaiban ma is látható
templomot a XV. század utolsó har-
madában téglából emelték. Hosszú,
keskeny, magas épület volt, gótikus
hálóboltozattal, támpillérekkel. Belse-
jét vöröshomokkô-ôrleménnyel szí-
nezett habarccsal vakolták, freskók-
kal díszítették, padlóját égetett cse-
réplapokkal burkolták. Hossza a nyúj-
tott félköríves apszissal együtt közel
27, szélessége 8 méter volt. A temp-
lomromot 1830 körül megerôsítették.
A szélsô házakat elhagyva, síkság
tárul szemünk elé. Kalásztenger, ku-
koricaerdôket ringat a széljárás, a ta-
nyák közt kutyaugatás kísér utunkon.
Zörgô akácos, szélsuttogás és kutya-
ugatás – ez is a síkság, melynek ezer-
nyi a szépsége. Egy napraforgó virá-
gának csodás szimmetriája, a rezgô le-
vegôben szitáló vörösvércse keresztje
– megleshetô, ha belekóstolunk e táj-
ba. „A síkság minálunk a lényeget és
távlatot tekintve: mindörökre Petôfi
földje marad. Aki a síkságba sohasem
kóstolt bele, azt hiszi, hogy Petôfi esz-
ményítette és szépségeket látott ab-
ban, ami a sivatagnak és sivárságnak
csak enyhítôje.” Féja Géza sorai a ter-
mészeti szépségek lírai dicséretére
bíztatnak.
A város és környéke természeti
értékeit megismerni szándékozóknak
A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY 119
119
 Juhász a Szent György
napján rendezett
versenyen

A Mártély településnév érdemes felkeresniük a téglagyári erdôsávok határolnak. Fontos madara

eredete Rácz Pál helyi kubikot – az ún. Bábicki-gödröt. a fehér gólya, a nagy kócsag, a barna
gátôr szerint: „Mikor (A város belterületének északi részén, rétihéja, a szalakóta, a kis ôrgébics.
a magyarok begyüttek és a Rárósi úton haladva, a városhatárt A Batida-Kopáncsi legelô tanyák-
elfoglalták a hont, jelzô táblánál jobbra leágazó földúton kal, facsoportokkal erôsen tagolt, hat-
Taksony volt a vezérük... 200 méterre találjuk.) száz hektárnyi szikes gyep – a Vásár-
csak a folyóvizet itta A körülbelül harminc hektáros, helyrôl Maroslelére vezetô út jobb ol-
embör, jószág egyaránt. szikes jellegû agyagbánya-tavakat dalán, a várostól 7 km-re, délre.
Így vót erre mifelénk is. ezüstfa-ligetek teszik változatossá. Ugyancsak értékes természetvé-
Sátrakat állítottak. Madarai: a barna rétihéja, a kis lile, a delmi szempontból a Dózsa szövetke-
Várták a postát, hogy gólyatöcs, a gulipán, a tavi cankó, a zet homokbányája a kardoskúti út
mönjenek-e tovább. kis ôrgébics. baloldalán, Vásárhelytôl öt kilométer-
Mer elôre elkütték ôket, A Rárós-Kéktó Hódmezôvásár- re keletre. Vagy ezer pár parti fecske
hogy milyen a víz, a fû helytôl 12 kilométerre, északkeleti és jó néhány pár, fokozottan védett
mög a fôd. Telt az idô, irányban, a Rárósi út baloldalán vagy gyurgyalag teszi ornitológiai
haladt a nap, hûvösre 350 hektárnyi, szikes legelô, melyet érdekességgé ezt a bányát.
fordult, már a dér is
leesött. Nem gyôzte várni
a nép a hírhozót. MÁRTÉLY A középkorban ugyanis a Szent
Türelmetlenködtek. Irányítószám: 6636, körzethívószám: 62 Adorján mártír /Zenthadrianmartyr/
Utoljára is Taksony elé tiszteletére létesült zalavári bencés
álltak: ‘Uram, hát mi lösz Hódmezôvásárhely belvárosából apátság halászóhelye volt a terület. A
belôlünk, tûzifáról köll a Szántó Kovács János és Jókai utcán török hódoltságot a falu viszontagsá-
gondoskodni, ha itt ma- át vezet az út a 10 kilométerre fekvô gokkal bár, de átvészelte. A XVIII.
radunk!’ Taksony Mártélyra. Az 1300 lakost számláló te- században – Vásárhely részeként – a
belátta, hogy igazságuk lepülés múltja az Árpád-korba nyúlik Károlyiak birtoka lett, akik csanyte-
van, azért aszonta: vissza. Nevének eredetére vonatko- leki dohánykertészeket telepítettek
Már tél van fiaim,
‘M zólag több változat alakult ki. Az eti- ide. A kertészkedés megszûnése után
itt maradunk!’ mológusok a mártír szóból származ- 1860-tól halászként, béresként élt a
Így lött.” tatják a falu nevét. falu lakossága.

120
120 A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY
 A Tisza szabályozásával, 1887-
1892 között a falu mellett, illetve hatá-
rában két levágott holtág keletkezett.
Mártély ezért válhatott – noha ezer
szállal kötôdik amúgy is Vásárhelyhez
– a város kerékpárral is biztonságosan
megközelíthetô tiszai üdülôhelyévé.
Persze, látogatják távolabbról érke-
zôk, sôt külföldiek is: fôleg hollandok
és németek.
Az évente, augusztus elsô hét-
végéjén megrendezett falunapokon a
hagyományos kirakodóvásáron kívül
kulturális mûsorral, népszerû együtte-
sekkel, vetélkedôkkel, sportverse-
nyekkel, vízi kavalkáddal, lóverseny-
nyel, tûzijátékkal szórakoztatják az ér-
deklôdôket.
Érdemes sétát tenni a községben,
amely még ôrzi a régi halászfalu ké-
pét. Különösen a Rákóczi utcában ta-
lálunk jellegzetes, régi halászházakat.
Az 1894-ben épült vasútállomástól a
Kossuth utca vezet a Fô utcára. Ez
utóbbin áll az 1911-ben emelt, neoro-
mán stílusú katolikus templom. A
szemközti oldalon levô Mûvelôdési
Házban (Fô u. 49.) fafaragó szakkör
mûködik. Az Iskolamúzeum (Fô u.
45/47.) az 1920-as években épült ún.
népiskola eredeti felszerelésével a A mártélyi tájvédelmi
hajdani tanyai iskolákra emlékeztet. körzet 13 km hosszú és
(Megtekintésének idôpontját az iskola ahol legszélesebb, 5 km.
gondnokával tanácsos elôzetesen Hatvan százalékát
egyeztetni. Tel.: 228-060) természetközeli,
A Fô utca és a Tisza utca sarkán le- de fôleg telepített
vô Címeres Emlékpark rendezvény- erdôk borítják.
helyszínként létesült 1995. március A 80–100 éves nyárasok,
15-re, Csete György terve alapján. A füzesek a vízszabályozás
község címerével díszített oszlopot korából valók,
Nagy István fafaragó készítette. a fiatalabb nemes
A szomszédos Petôfi utcában (1. nyárasok
sz.), Tornyai János századfordulón II. világháború utániak.
épített háza helyén (ma óvoda) stili- A mártélyi holtágon
zált díszkapu, rajta tábla emlékeztet a (a strandtól ÉNy-ra)
jeles alkotómûvészre. A Tisza utcában nehezen járható
találjuk Fodor József festômûvész há- ösvényeken kijuthatunk
zát (14. sz.), mely a régi, falusi házak a Tiszához is.
helyreállíthatóságát példázza. A töltés Csónakázva is nagy
mellett látható Festôk Dombját a élmény a víz fölé
Mártélyi Szabadiskola létesítet-te benyúló ágakon
1996-ban azokért a mártélyiakért, a gémféléket,
akik beírták nevüket a magyar mûvé- a vízinövényeken
szet történetébe. megpihenô tôkés révéket
A Fô utcáról a vasúti sorompó becserkészni.
elôtt jobbra induló, két kilométeres A legelvadultabb,
földúton érhetô el a Késmárki Imre- legértékesebb,
féle szélmalom, mely Szalay Ferenc a Körtvélyes-sziget és
festômûvész tulajdona. Eredeti beren- a Barci-rét.
dezését bárki megtekintheti. A különleges élôvilág
alkalmazkodik
a bôvízû években
elöntött hullámtereken
a mostohább
körülményekhez.
A Nagy István-faragta
címeres emlékmû
A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY 121
121
 A faluból a Tisza töltésén átkelve a
Mártély-Körtvélyesi Tájvédelmi Kör-
zetbe érünk. A mintegy 10 km hosz-
szan húzódó 2232 hektárnyi területet
nyugatról a folyó bal partja, keletrôl
az árvédelmi töltés, északról a holtág
partvonala, délrôl az egykori hajóra-
kodóhoz vezetô út hullámtéri szaka-
sza határolja.
A Tisza szabályozásakor (1887) itt
kialakult két U-alakú holtág közül az
egyik a Mártélyi, a másik a Körtvé-
lyesi-Holt-Tisza; az elsô az Ányás-
szigetet, a másik Körtvélyes és Petres
földnyelvét tartja az ölében. A két mo-
rotva között húzódik a Kutyafenék
rétje, a körtvélyesi holtág alatt pedig a
Öreg fûz Barci-rét.
a mártélyi holtágnál A faluközeli ányási holtág szépsé-
ge már a századfordulón megihlette
a festômûvészeket is. Tornyai János
képein a befagyott víztükör borzongó
hideg kékjével jelentkezik, míg Endre
Bélánál derûs, líraibb megörökítést
nyer. Késôbb Rudnay Gyula képzô-
mûvészeti fôiskolás növendékei –
köztük Barcsay Jenô – voltak itt nyári
mûvésztelepi gyakorlaton.
1953-ban a Képzômûvészeti Alap
mûvésztelepet létesített. Az 1969-ben
emelt korszerû épületben közös mû-
Féltett és védett növény terem is van. A 60-as évektôl kezdve
a sulyom minden nyáron benépesül az Orszá-
gos Ifjúsági Képzômûvészeti Tábor.
A mûvésztelepen Ma képzômûvészeti szabadiskolaként
mûködik. Neves vásárhelyi képzômû-
vészek foglalkoznak az ifjú növendé-
kekkel.
Az itteni holtág mentén alakult ki
az üdülôtelep, stranddal, intézményi
és magánüdülôkkel, kempinggel,
büfével. Lehet csónakot, vízibiciklit
kölcsönözni, szörfözni. A holtág kivá-
ló horgászhely.
A Mártélytól három kilométerre
délre esô körtvélyesi holtágat a tölté-
sen és a parton egyaránt elérhetjük. A
körtvélyesi holtágat elôször Anony-
122
122 A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY
mus említi 1200 körül írott mûvében,
a Gesta Hungarorumban Körtvélytó
néven, melyet Árpádtól Ond, Ete apja
kapott volna meg Alpártól idáig terje-
dô birtokai határaként. E holtág a ma-
ga szigetével és a Barci-réttel már a
madarak (és kutatóik) birodalma. A
madárvilágot és vele a szabályozás
kori Tisza-ártér ránk maradt kicsiny
foltját óvja a védettség. A fél évszáza-
dos megfigyelés során 37 halat, 34
emlôst, 119 fészkelô és 124 átvonuló
madárfajt vettek számba. A természet
háborítatlan csendje fogadja az idelá-
togatót. Kora tavasszal, rendszerint
már márciusban megérkezik az elsô
áradás, a víz órák alatt gáttól gátig
nyúló tengerré válik, 2–3 m-es víz bo-
rítja el a hullámteret. Az árvíz alakulá-
sa kiszámíthatatlan. Egyik évben be
sem következik, máskor néhány nap
alatt levonul, de vannak esztendôk,
amikor hetekig is elidôzik. Ilyenkor
többnyire utoléri a „zöldár”, a Tisza –
lombfakadáskor esedékes – második
tavaszi árvize.
Az évszázados nyárasok, füzesek
mellett, a holtágakon tenyészik a ru-
caöröm, a békatutaj, a tündérrózsa, és
itt van a Tisza mente egyik legszebb
ecsetpázsitos mocsárrétje az igen
megritkult „harsogó” harissal. A
Körtvélyes-sziget a fekete gólyák gyü-
lekezôhelye, de elôfordul rétisas, hal-
vány geze, kis kócsag és üstökös gém
is.
A nyári napforduló táján csodála-
tos esemény tanúi lehetünk: kivirág-
zott a Tisza!
A tiszavirág három évig él az
iszapban, a folyó agyagos partfalá-
ban. A villásfarkú hímek vizet szántva
várják a fölröppenô nôstényeket. Mi-
kor egy-egy fölbukkan, ôrjöngô, ör-
vénylô kavargással veszik közre.
A kérészek rendjének e nevezetes
képviselôje a rövid ideig tartó nászre-
püléssel éltét még napnyugta elôtt be-
fejezi. „Temetô a Tisza, mikor kivirág-
zik”– szól a tévesen Dankó Pistának
tulajdonított, valójában Dancs Szilárd
és Salacz Elemér költötte nóta a hálót
javítgató halászok ajkán. „A te szerel-
med is ilyen kérész élet, Alig született
meg, máris semmivé lett.” A tiszavirág
lárvái – a keli-szek – igen jó harcsa-
csalogatók a horgokon, s a madarak is
összegyûlnek rajzásukkor, fogdossák
a repülô kérészeket. A tiszavirág-raj-
zások az utóbbi években valamelyest
erôsödnek. Sokasodásuk, fogyatkozá-
suk a vizet minôsíti. A tájvédelmi kör-
zet látogatható, a gémtelep kivételé-
vel. A Körtvélyes-szigeten s a Barci-
réten nem szabad motoros jármûvel
közlekedni, táborozni, rádiózni.
MINDSZENT
Irányítószám: 6630, körzethívószám: 62
Mártélytól a Mindszent-Elegei-
csatorna mentén haladunk tovább, és
kilenc kilométer után a Tisza bal part-
ján fekvô Mindszentre érkezünk. Ré-
gészeti leletek tanúsága szerint a vá-
ros határa a honfoglalás óta lakott;
Szer (Ópusztaszer) közelsége (7 km)
is ezt valószínûsíti. Fejlôdésében fon-
tos szerepe volt a tiszai kompnak. Né-
pessége a századelôn elérte a tízezer
lakost, zsellérsége a múlt századi fo-
lyószabályozások óta kubikosként
kereste kenyerét.
Mindszent határában,
Koszorúhalom-, Ludashalom-, Elege-
dûlôkben jelentôs tanyás gazdálkodás
folyt: századunk elsô évtizedeiben a
lakosságnak több mint negyede ta-
nyákon élt. A tanyai gyermekek okta-
tását négy külterületi elemi népiskola
szolgálta.
A 7860 lakosú település 1993.
október 1. óta város. Tisza-parti hely-
zetébôl adódóan vezetése fokozott
figyelmet fordít a vízi üdültetés, spor-
A körtvélyesi holtág
tolás fejlesztésére. Az évente megren-
dezett motorostalálkozók és a Mind-
szenti Napok is a város jobb megis-
merését szolgálják.
Mindszent legrégibb része Csúcs,
mely a Tisza mellett, azzal párhuza-
mosan települt. Régen a közigazgatá-
si központ is itt, a római katolikus
templom közelében volt, még ma is
találhatunk egykori uradalmi épülete- A Kossuth utcából
ket. A Kossuth utcában álló római ka- a Tisza utcán át
tolikus templom – korábbiak helyén közelíthetjük meg
– 1798–1800 között épült, késô ba- a homokos partú, szép
rokk stílusban. Homlokzatát Szent Pé- tiszai strandot,
ter és Pál apostolok szobrai díszítik. ahol kabinsor,
Bejárata fölött a város 1772-bôl való sportolási lehetôség,
címerét örökítették meg: két hal kö- kemping,
zött egy ekevas azt jelképezi, hogy a birka- és halászcsárda
várost hajdan földmûvesek és halá- szolgálja a vendégeket.
szok lakták.
A homlokzaton két, falba szorult
ágyúgolyó látható, melyeket a Vörös
Hadsereg katonái lôttek ki 1919-ben a
templomra.
A fôoltár hatalmas képe (Minden-
szentek) az egyik legjobb barokk al-
kotás a megyében. Több, mint száz
alakot ábrázol, változatos, színek
A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY 123
123
A hagyomány gyönyörködtetô, mégis egységes
a tatárjárás elôttre teszi összhatásával és a barokkra jellemzô
Mindszent keletkezését. mozgalmassággal. Ezt és a mellékol-
Az 1332–1335. évi pápai tárok képeit Sporer Mihály és Cso-
tizedjegyzék említi kány Antal egri festôk készítették. A
a Mindszent közvetlen rézfedeles vörös márvány keresztelô-
közelében fekvô Apor kút 1827-bôl való.
falu plébániáját. A szentély falának dombormûvén
Apor a török idôkben Szent Imre látható Szent Istvánnal és
elnéptelenedett, lakói Szent Gellérttel (Andrejka József,
Mindszentre menekültek. 1935). A mellékoltárok képei Szent
Mindszent neve a XV. István király koronafelajánlását és a
században tûnik fel. keresztre feszített Jézust ábrázolják.
Már 1423-ban A Szent Kereszt-oltáron ôrzik
templomos település. a Szent Kereszt-ereklyét, amelyet
Nevét is Mindenszentek Kruzslitz Mauritius olaszországi
tiszteletére épített irgalmasrendi szerzetes, Mindszent
egyházáról kapta. szülötte és díszpolgára 1933-ban aján-
dékozott a templomnak.
Figyelmet érdemel még a Jézus
Szíve- és a Szent József-szobor,
A mindszenti melyeket tiroli mesterek faragtak
világháborús emlékmû fából a XVIII. században.
A Kossuth utca északkeleti irány-
ban a tiszai révhez visz, ahol ma is
komp közlekedik – a réven át 16
kilométerre van Ópusztaszer.
A Kossuth utca másik irányban a
város mai központjába vezet. A par-
kosított Szabadság tér közepét az elsô
világháborús emlékmû díszíti
(Nemes György). A közelben álló,
a második világháborúra emlékezte-
tô, kôbe faragott nôalak Fritz Mihály
alkotása.
A Mûvelôdési Ház (1965) elôtt Sa-
mu Katalin Olvasó nô címû szobra áll
(1973). A Szabadság térrel szomszé-
dos, dús lombú Köztársaság tér köze-
pén találjuk a neobarokk városházát
(1928). XX. század eleji, szárazkapus
parasztpolgár lakóházban adtak he-
lyet a hatvanas évek elejétôl gyarapo-
dó Honismereti Gyûjteménynek
(Köztársaság tér 5.)
Parasztkonyha és szobaberendezés,
népi cserépedények, takácsmûhely,
1864-bôl való patikabútor, a halászat és
a kubikosság eszközei, valamint a tele-
pülés hôseinek emlékkiállítása láthatók.
(Megtekintése elôtt a könyvtárban kell
bejelentkezni. Tel.: 62/225-140)

A kisváros könyvtárát 1996-ban

Keller Lajos plébánosról nevezték el,
aki a századfordulón megírta Mind-
szent 1700–1900 közötti történetét.
Figyelmet érdemlô mûszaki em-
lék – a belterülettôl pár száz méterre
északra – az 1885-ben épített Kurca-
toroki zsilip.
Mindszent neves szülötte Bene
Ferenc orvosprofesszor (1775–1858),
akinek emlékét a Rendelôintézetben
márványtábla örökíti meg és Gyovai
Pál szegényparaszt, kubikos, aki élete
hajlatán megírta élettörténetét és pá-
ratlan naivitású terméskô szobrokat
faragott. Szobrait a kecskeméti Naiv
Mûvészek Múzeuma ôrzi.

124
124 A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY
SZEGVÁR
Irányítószám: 6635, körzethívószám: 63

Mindszenttôl északra átmenetileg

eltávolodunk a Tiszától és a Kurca kö-
zelében folytatjuk utunkat. Az ôsi Ti-
sza-mederben folyó, több mint 30 ki-
lométeres Kurca a Körösbôl – annak
torkolatától alig egy kilométerre –
szakad ki és a Tiszával párhuzamosan
kanyarog, míg végül Mindszent fölött
ömlik bele. Elôször I. Géza adomány-
levele említi 1075-ben – Curicea né-
ven.
Mindszenttôl újabb nyolc kilomé-
ter után érkezünk Szegvárra. Szegvár
a „vizek faluja”: területén folyik ke-
resztül a Kurca és a Kórógy-ér. A köz-
ség közepén levô Kórógy-tó a telepü-
lés kellemes színfoltja.
Szegvár és környéke valóságos
horgászparadicsom. A vadregényes világértéket is képviselô település fö- A híres „Sarlós Isten”
ártéri erdôvel körülvett Tisza-holtág lé szarvasmarha istállókat és silókat
három kilométerre van. építettek – hallatlan értéket pusztítot-
A gazdag vízivilágnak köszönhe- tak el. Az elôkerült leletek részben a
tôen Szegvár és környéke már az új- szentesi, részben a Magyar Nemzeti
kôkorszakban lakott terület. A köz- Múzeumba kerültek. A volt Károlyi-kastély
ségtôl északra, a Tûzköves nevû
határrészen feltárt újkôkori település
leleteinek egy része a helyi falumúze-
umban tekinthetô meg.
Az ártéri mocsárból kiemelkedô
magaspart azért kapta a „Tûzköves”
nevet, mert már a középkorban is fel-
tûnt, milyen sok kovapengét lehet ta-
lálni az Alföld homokvidékén. E pen-
géket tûzcsiholáshoz használták.
Készítésük idején azonban (i. e. IV.
évezred) ezek sarlók, fûrészek, fa- és
bôrmegmunkáló eszközök részei vol-
tak. A kôkori falu nevezetessége
Európa legrégibb, két hatalmi jelvény-
nyel ábrázolt istenszobra. A
Sarlós Isten , melynek arcát lapos
maszk fedi, talán az olymposi
Pantheon egyik alakjának, Zeusz ap-
jának legkorábbi, eddig ismert ábrá-
zolása. Sajnos, az 50–60-as években a

A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY 125
125
 A XII. századtól a XVI. századig
Szeg-nek (Zeegh) említik a települést.
Ezen a Kurca kiszögellése, nagy ka-
nyarja értendô, amely U-alakban öve-
zi a falut. A XVI. század elején Dóczy
János – II. Ulászló fôkamarása – a falu
birtokosa, aki a Kurca partjára erôs
fallal övezett kastélyt építtetett. Ettôl
kezdve Szegvár a neve. A kastélyerôd
alapfalait és pincéjét a 80-as években
Vörös Gabriella, a szentesi múzeum
régész-igazgatója föltárta, remélhetô-
leg a jövôben bemutathatók lesznek a
romok is. A vízparton látható várszerû
fal a Károlyi-kastélyhoz tartozhatott.
A XVIII. század elején Szegvár és
környéke gróf Károlyi Sándoré lett,
aki a mai Heves és Nógrád megye te-
rületérôl jobbágycsaládokkal telepí-
tette be a falut és új kastélyt építtetett.
1730-ban kastélyát vármegyeháza cél-
jára ajánlotta fel, de a megyeszékhely
holléte csak 1776-ban dôlt el Szegvár
javára.
A nagy múltú Szegvár gazdag, né-
pi építészeti emlékekben és hagyo-
mányokban. (Múlt századi paraszthá-
zak a Kápolna és a Kórógy utcában
maradtak fönn.) S hogy ezeket fölmu-
tassa, számos tanyai és falusi szállás-
hellyel várja pihenésre, kerékpározás-
ra, lovaglásra, horgászásra, csónaká-
zásra vágyó látogatóit.
A falu központját, a Kossuth teret
a névadó politikus 1992-ben készült
mellszobra (Tóth Sándor) és a Szent-
háromság-szobor díszíti. A II. világhá-
ború emlékmûvének alkotója Tóth
Béla (1995).
Az egykori, Kossuth téri várme-
gyeháza (1. sz.), a volt Károlyi-kastély
1725–1727 között épült barokk stílus-
ban. Udvari árkádos része késôbb ké-
szült. A lépcsôház és a földszinti abla-
kok kovácsoltvas rácsai korabeli, szép
munkák. Az udvaron hajdan emeletes
börtönépület állt, ahol a vármegyei
bíróság által elítélt rablók, betyárok
126
126 A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY
töltötték büntetésüket. 1910-ben bon-
tották le. Az egykori gazdasági épüle-
teket a XX. században részben átala-
kították. Az egykori megyeháza nem-
rég még óvoda és nevelôotthon volt.
Nem messze a közelmúltban feltárták
a Dóczy-udvarház alapfalait és bolto-
zott pincéjét.
A Hunyadi utcán a Kurca hídjához
érkezünk. A hídfô bal oldalán álló
Nepomuki Szent János-szobor 1795-
ben készült késô barokk alkotás. A
hídról jól látható a vármegyei börtön
XIX. századi téglafalának maradvá-
nya. Egy, a múzeumban ôrzött, 1909-
bôl származó festmény még épnek
ábrázolja.
A Hunyadi János utca jobb olda-
lán találjuk a falumúzeumot (31–33.
sz.). A XVIII. század végi oszlopsoros,
nádtetôs épület a Károlyi grófok ura-
dalmi ispánjának háza volt.
A tárgygyûjtést a szegvári születésû
Jaksa János tanító kezdte az 1848/49-es
szabadságharc centenáriumára szerve-
zett országos gyûjtés keretében. A szé-
pen gyarapodó gyûjteményt 1955-ben
falumúzeummá nyilvánították.
A múzeum kiállítása az újkôkori, ún.
Tûzköves határrész legszebb emlékeivel
kezdôdik: a mindennapi élet tárgyi esz-
közei mellett a híres agyagszobor, a „Sar-
lós Isten” másolata és egy korabeli lakó-
ház berendezésének rekonstrukciója is
látható.
Kitüntetett helyet foglalnak el a
szegvári Kossuth-kultusz tárgyi emlékei.
A nagy államférfi Szegváron is tartott
toborzóbeszédet 1848. október 1-én és
1867-ben a falu díszpolgárává választot-
ták. Erre emlékeztet 1867. április 9-én
dedikált fényképe és Gracza szobrász-
mûvész 1908-ban készített Kossuth-
mellszobra.
A kiállítás nagyobb része a hagyo-
mányos népélet sajátosságait tárja a
látogató elé. Az egykori szabadkémé-
 nyes pitvar a múlt századi parasztkony-
ha hiteles környezetét, edénykészletét
mutatja be. A tejesköcsögök, lekváros-
fazekak, pálinkásbutykosok, butellák,
korsók részben helyi tálasok, részben
szentesi és hódmezôvásárhelyi fazeka-
sok készítményei.
A falumúzeum leglátványosabb ré-
sze a szegvári parasztszoba. A gerendás
mennyezetû és agyagpadozatú, volt
ispán-lakás életszerû környezete a
szegvári parasztok múlt századi bútorai-
nak, berendezési tárgyainak. A virág-
mintás, tornyos nyoszolya, a sarokpad, a
fúrott lábú székek mellett látunk itt szá-
zadvégi sublótot, rajta dohánytartóval s
szakrális emlékekkel, findzsákkal, bög-
rékkel, tálakkal. Külön teremben kaptak
helyet a kendertermesztés és -feldolgo-
zás eszközei és a pásztorok használati tassuk utunkat. A falu széli Sport-té- A szegvári falumúzeum
tárgyai: lóbéklyók, kolompok, fakula- ren a 60-as években helyreállított kéményének is van
csok, a szôrtarisznya és egy bôrduda fa- szélmalom látható. (Látogatási feltéte- vendége
ragott kosfeje. le megegyezik a falumúzeuméval.
A népélet tárgyi emlékeit Bartucz Tel.: 364-557) Az oszlopsor XVIII.
Lajos professzornak, a falu szülöttének századi jellegzetesség
1910-ben készített fényképei egészítik ki
a szegvári kubikosról, iskolás gyerme-
kekrôl és az egykorú falusi bíróról.
A Dóczy-udvarház régészeti leleteit
bemutató kiállításon reneszánsz faragvá-
nyok, bélyeges téglák, vaseszközök, re-
konstrukciós rajzok, régi térképek, ábrá-
zolások láthatók. (Látogatható: április 1-
tôl szeptember 30-ig szombaton 9–14,
vasárnap 12–18 óráig.
Más alkalmakkor elôzetes bejelent-
kezéssel a 364-557-es telefonon.)
A múzeum szomszédságában álló
római katolikus templom 1737-ben
épült, de támpilléres szentélye még
középkori. Tornya 1753-ból való. Ol-
tárképe Szûz Mária születését ábrázol-
ja. A klasszicizáló keresztelôkút és a
padok 1790-ben készültek. XVIII. szá-
zadiak a templommal szemben álló,
volt tiszttartó házak.
A Hunyadi utcán menjünk vissza a
Kossuth térig, majd Szentes felé foly-

A
A TISZA-VÖLGY
TISZA-VÖLGY 127
127
 ÓPUSZTASZERI NEMZETI
TÖRTÉNETI EMLÉKPARK
Az archeológia, a nyelvészet, s
más tudományok mûvelôinek bizo-
A magyar állam nyára még hosszabb ideig munkát ad,
alapvetése történt fejtörést okoz a hely, melyet az 1970-
ezen a földön... es évek legelején Erdei Ferenc szoci-
Önmagunk ográfus, a Magyar Tudományos Aka-
megbecsülése, nemzeti démia akkori fôtitkára kezdeménye-
történelmünk köteles zésére kezdtek megtervezni, kialakí-
tisztelete is parancsolja tani. Negyedszázadon át a Csongrád
tehát, hogy tiszteljük ezt megyei Múzeumok Igazgatósága gon-
a múltat is, és ápoljuk doskodott gyarapodásáról. Mire 1995-
ezt az emléket is. re elkészült a Feszty-körkép, Magyar-
ország népszerû múzeumi kiállítóhe-
Erdei Ferenc: lyei közül is az egyik leglátogatottabb
Város és vidéke lett az Ópusztaszeri Nemzeti Történe-
ti Emlékpark. 1996-ban minden re-
kord megdôlt: 546 ezren keresték fel
a parkot.
Aki eltökélte, hogy megismerke-
dik az 55 hektáros, a Pusztaszeri
Tájvédelmi Körzethez tartozó nemze-
ti emlékhellyel – e minôsítés ugyan
még nem emelkedett hivatalos rangra
–, az a látogató a népszerûségi adatok
1936-ban ismeretében többet vár, de többet is
a Pusztaszeri Árpád kap ismereteinek gyors bôvítésénél.
Egyesület szerzôdést Olyan múzeumegyüttest találhat
kötött Pallavicini Alfonz itt, mely régészeti, történeti, mûvelô-
Károly ôrgróffal: déstörténeti, képzômûvészeti, termé-
99 évre – egy pár fehér szettudományos és néprajzi gyûjte-
galambért, s holdanként ményeit, kiállításait élményt adó
egy ezüstpénzért a szo- programokkal, szórakoztatást szolgá-
bor körüli 29,5 holdat ló rendezvényekkel is kiegészíti. S
haszonbérbe vették. mert mindezt az alföldi táj szépséges
A Nemzeti Árpád Liget- keretében találja a látogató, a rá váró
ben emlékhelyet élmény összetettségében joggal bíz-
terveztek. hat.
E szándékot a második Barátságos, ligetekkel, rétekkel,
világháború folyóvölgyekkel szabdalt vidék a
meghiúsította, utána Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet 22 ezer
az egyesület is megszûnt. hektárja. Az alatta néhány ezer méter
128
128 ÓPUSZTASZERI
ÓPUSZTASZERI NEMZETI
NEMZETI TÖRTÉNETI
TÖRTÉNETI EMLÉKPARK
EMLÉKPARK
mélyen húzódó, sziklás hegységre év-
milliók alatt rárakódott üledék vi-
szonylag egyenletes felszínt hozott
létre – nehéz ma elhinni, hogy egykor
a Duna medre is idevándorolt!
Ingázott a Tisza is – alámosva a
magasabb térszintû, löszös-homokos
területeket. Ez éppen Ópusztaszer
térségében is megfigyelhetô. A múlt
század folyószabályozásai után végle-
gesült a változatos táj az ország
hatodik, legnagyobb ilyen területe-
ként. 1976-ban nyert intézményes,
legfôképp a növény- és állatvilágot
óvó védelmet az E75-ös fôúttól egé-
szen a Tisza vonaláig.
Bármelyik úton indulunk el
Ópusztaszerre, találkozunk a tájra
olyannyira jellemzô kunhalmokkal,
melyek mérete az egészen kicsi, pár
méterestôl a sokezer köbméteresig
változhat. A közhit sokféleképpen ne-
vezi ezeket a halmokat – határ-, kun-,
templomhalomnak, korhánynak – és
helyi vagy vándorlegendákat kapcsol
hozzájuk. A valóságban ezek egykori
földpiramisok, melyekbe kora bronz-
kori pásztortörzsek vezetôi és család-
tagjaik temetkeztek. Geográfiai felmé-
rések szerint számuk az Alföldön
mintegy 3-4 ezer lehetett, a modern
agrotechnika azonban ezek túlnyomó
többségét elpusztította.
A III. évezredben keletrôl, talán a
Kaukázus elôterébôl bevándorolt,
egész Észak- és Közép-Európát meg-
hódító pásztortörzsek hagyatékai
e halmok. A földbe mélyített gödörbe
eltemetett halott másvilági útjára túl-
nyomórészt prémeket adtak, ezért a
kései kincskeresôk munkája bizony
hiábavaló volt. A gödröt gerendákkal
fedték le, s fölé emelték a halmot.
Sokszáz dolgos kéz viszonylag rövid
idô alatt hordhatta össze kosarakban
az iszonyatos földmennyiséget, hi-
szen a halottnak járó végtisztesség
maradéktalan megadása a nemzetség
minden tagjának kötelessége volt.
Az emlékpark környékén számos
ilyen halom található, melyeket a köz-
hit a honfoglaló magyarokhoz kap-
csolt, ám tudnunk kell, hogy a hon-
foglalásnál több ezer évvel korábban
készültek.
Az emlékpark felé vezetô utakon
kezdôdik az ismerkedés: akár az E75-
ösrôl – a kisteleki városközpontban –
tér le az utazó, akár a Csongrádot Sze-
geddel összekötô úton halad, vagy
vasúton érkezik, a Dél-Alföld az igazi
arcát mutatja már.
Búzaföldek, szôlôk, gyümölcsös-
kertek, homoki erdôk szegélyezik
az utat, mely mellett, ahogy közele-
ÓPUSZTASZERI
ÓPUSZTASZERI NEMZETI
dünk, fel-feltûnnek már a millenniumi Pusztaszer a nevem,
Árpád-emlékmû stilizált rajzával az út- itt szerzett
baigazító táblák: merre is menjünk, törvényeket Árpád
hogy el ne tévedjünk, s ki ne kössünk Hôseivel, s a hont biztos
– ha csak nem oda akartunk menni – alapra tevé.
a hasonnevû faluban, Pusztaszeren. S áll az azóta
(A mai Pusztaszer – korábban Fel- kilenc századnak
sôpusztaszer – Kecskemét város birto- véridején túl;
ka volt, ahol a „szomszédvár”, Kecs- Várja virágzását,
kemét városa állított millenniumi em- s vajha ne várja hiún!
lékoszlopot. Az egyetlen ó-betûnyi
különbségre fôként az E75-ös úton Vörösmarty Mihály:
autózók ügyeljenek!) Pusztaszer
Ha a jelzéseket pontosan követ-
jük, vagy menetrend szerinti autó-
busszal érkezünk, rövid séta áll elôt-
tünk, amikor jármûvünkbôl kiszál-
lunk: az emlékparkhoz vezetô bekö-
tôút a Szeri Csárda s a magánvállalko-
zásként emelt Megmaradás Fala mel-
lett vezet el, s egyenesen a fôbejárat-
nál ér véget.
Sokféle akarat munkálkodott a Erdei Ferenc –
szeri puszta emlékhellyé válásában a az emlékpark megálmodója
NEMZETI TÖRTÉNETI
TÖRTÉNETI EMLÉKPARK
EMLÉKPARK 129
129

Az emlékpark fôbejárata XIX. század végétôl az 1970-es éve-
kig, amikor országos emlékbizottság
alakult a legendák szerinti honfoglalá-
si helyszín kiépítésére, s az újabb,
második honfoglalásként is emlege-
tett, 1945-ös földosztás emlékének
ápolására.
Már 1970-ben megfogalmazódott:
a múzeumi rész a romkertbôl, a skan-
zenbôl és a Feszty-körképet is befo-
gadó, vagyis a honfoglalást idézô
épületekbôl álljon. A pihenôerdôben
A Szent István-napon, pedig meg kell teremteni a kirándu-
augusztus 20-án tartott lók, múzeumlátogatók fogadásának
új kenyér-ünnepet idézi kulturált feltételeit. Az emlékpark mai
a fôbejárat dombormûve látogatói meggyôzôdhetnek arról, ne-
130
130 ÓPUSZTASZERI
ÓPUSZTASZERI NEMZETI
NEMZETI TÖRTÉNETI
TÖRTÉNETI EMLÉKPARK
EMLÉKPARK
gyedszázad elteltével, miként váltak
valóra e tervek.
A fôbejárati üvegkupola – sátrat
idéz a formája, s mert a szomszéd
nagyváros ajándékaként valósult
meg, Szegedi kapu a neve – Kiss
István építész tervei alapján készült.
Pilléreit szegedi képzômûvészek
alkotásai, falát belül Tóth Valéria 76
négyzetméteres, az új kenyér ünnepét
megjelenítô bronz dombormûve dí-
szíti. A bejárati pilléren helyezték el a
park megálmodójának, Erdei Ferenc-
nek a portréját – Lapis András dom-
bormûvét.
Itt válthatjuk meg belépôjegyün-
ket, vehetjük át elôre megrendelt kör-
kép-belépônket s innen indulunk be-
barangolni a parkot – elôször a fôsé-
tány fái árnyékában. Az 1937-ben fúrt
artézi kút – hogy is hívhatnák más-
képp: az Árpád-kút – vizébôl „merít-
ve” erôt, kezdôdhet a séta! (Kánikulai
napokon biztosan visszatérünk még
majd ide, hiszen az ajándékok, em-
léktárgyak, harapni- és innivalók be-
szerzésekor is ez az árnyas parkterü-
let kínálja a nagyobb választékot. Per-
sze, pihenésre más, alkalmas helyeket
a rejtettebb, távolabbi parkrészeken is
felfedezhetünk magunknak...)
A sétány végét az 1896-ban
emelt, klasszicizáló Árpád-emlékmû
zárja le, melynek alkotópárosa
Berczik Gyula építész és Kallós Ede
szobrász. Az 1997-ben újrafaragtatott
szobor hatásos háttérdíszlet a nemze-
ti ünnepek s más rendezvények cere-
móniáihoz. Névadója is lett a falu ha-
gyományos népünnepélyének: a ré-
gebben szeptember elsô vasárnapján
tartott összejöveteleket ma is emlege-
tik – szobori búcsúként – Ópusztasze-
ren. 1997-ben elôször – a turisztikai
szezonra tekintettel – június utolsó
szombatja lett az emlékpark honfog-
lalók tiszteletére rendelt napja: a Hun-
niális egész napos „Szertartás” – törté-
 6 8
10
9

7
11
4 3 5

2 12

1
P

nelmi emlékezéssel, irodalommal, legzetes festészeti mûfajáról – alkot- 1. Fôbejárat

mûvészeti programokkal és számos
szórakoztató, zenés-táncos rendez-
vénnyel, sportbemutatóval.
A tervek szerint ez az évente is-
métlôdô parkünnep vezeti be majd
mindig a Nagyboldogasszony napjá-
val (augusztus 15.), Szent István nap-
jával (augusztus 20.) folytatódó, s a
szeptember eleji, Kisasszony-napi
szobori búcsúval záródó, nyári ren-
dezvényfolyamot.
A rotunda – e szó jelöli a kör ala-
kú építészeti alkotásokat – Novák Ist-
ván tervei alapján épült. Nem csupán
a Feszty-körképpel, hanem a panorá-
ma terét övezô, íves terekben kiállítá-
sokkal, rendezvényekkel is színesíti a
park kulturális kínálatát. A magyar-
sággal rokon népekrôl, Szer monosto-
ráról és koráról, a millenniumi idôk
kis- és nagyvárosainak viseleteirôl, a
körképrôl – mint a múlt századvég jel-
hat a vendég átfogó képet az állandó 2. Ajándékbolt,
kiállítások helyszíneit járva. büfé, WC
S talán eloszlatható egy tévedés 3. Rotunda:
is... Pusztaszert ugyanis a hazai köz- Feszty-körkép,
vélemény sajnálatos módon a vérszer- állandó és idôszaki
zôdés színhelyének tartja. Ma már ne- kiállítások,
héz kideríteni, hogy ez a butaság hon- információ
nan eredeztetett, valószínû, hogy 4. Vízügyi emlékhely
Anonymus sorainak félreértelmezésé- 5. Árpád-emlékmû
bôl. Aki azonban a Gesta Hungaro- 6. A fafeldolgozás
rum fordítását elolvassa, világosan emlékhelye
megérti, hogy a vezérek esküje, mely- 7. Romkert, ásatás
lyel Álmost és utódait kívánták nagy- 8. Magyarok háza
fejedelemnek, még Etelközben, a ki- 9. Az „erdô – ember”
vonulás elôtt játszódhatott le. Sajnos, kiállításk
a park létrehozói negyedszázad óta 10 . Szabadtéri
hiába tiltakoznak e téveszme ellen, néprajzi múzeum
megállíthatatlanul felbukkan újra és 11 . Kilátódomb,
újra. Úgy tûnik, a fantáziát rettentôen szabadtéri színpad
izgatja a vezérek vérének gyûjtô- 12 . Lovaspálya, játszó-
edénybe csorgatása és az ezt körítô, terek, sportpályák,
hátborzongatónak vélt szertartás. tûzrakóhelyek

ÓPUSZTASZERI
ÓPUSZTASZERI NEMZETI
NEMZETI TÖRTÉNETI
TÖRTÉNETI EMLÉKPARK
EMLÉKPARK 131
131

A honfoglalók nyomában,
az ôshazában járt lovas-
csapat a Hunniális
megnyitóján (1997. június 28.)
Az Árpád-emlékmû
mészkôtestének
zugaiban apró páfrányfa
zöldell.
Érdekesség, hogy
a Vereckei-hágó
környékén is él e faj.
Az Árpád-emlékmû ma is
ünnepi díszlet
A rotunda létrehozásakor a szer-
vezôk szándéka szerint – a mai kávé-
ház helyén – nagy kiállítás jött volna
létre, melynek akkori ideiglenes címe
„Az Uraltól a Kárpátokig” volt. Szeret-
ték volna bemutatni a magyarság év-
ezredes vándorlásának útvonalát, an-
nak fôbb állomásait. Az anyagi okok-
ból meghiúsult kiállítás bemutatta
volna a vándorlást igazoló régészeti
bizonyítékokat. Így került a már meg-
lévô vitrinekbe az a fényképkiállítás,
mely a rokon népeink életébôl mutat
be epizódokat. A rotunda elôcsarno-
kában kiállítás foglalkozik Európa
körképeivel.
Szegeden alakult meg az 1990-es
évek elején az Európai Körképek Szö-
vetsége, mely elhatározta: kiállításain
nemcsak a saját, hanem a társaság
többi tagjának különleges festménye-
it is „reklámozza”. Végsô soron min-
denütt úgy vélik, hogy a körkép egye-
dülálló – ami igaz is a maga területén
és mûfajában. Sajnos, csak a kiállítá-
son felsorolt néhány maradt meg az
elmúlt két évszázadban készült több
mint száz, hasonló technikájú mûal-
kotásból. A legújabb éppen most szü-
letik meg a mûvészek ecsetje nyomán
Rómában, ahol az Antik Fórum min-
dennapi életérôl készül a Fesztyéhez
hasonló körkép.
A körkép csarnokának földszint-
jén, a „Szer monostora és kora” tárla-
ton azokat a leleteket teszik közzé,
melyek az egykori Szer kolostora és
mezôvárosa feltárásakor elôkerültek.
A kiállítás érdekessége, hogy jó-
szerivel alig van magyarázó szöveg,
inkább korabeli törvényekkel és idé-
zetekkel igazítják el a látogatót. (Elsô-
ként az országban felsorolják mind-
azokat, akik közremûködtek a feltárá-
son – annak tudatában, hogy még
bizonnyal sok „névtelen” emlékszik
vissza a Szeren eltöltött, dolgos
napokra.)
A rotunda lesz a háza annak
a készülô, különleges kiállításnak,
melynek címe: „Magyar Szellemi
Pantheon”. Bemutatják majd azokat a
találmányokat, melyeket a magyar
szellem az emberiségnek adott. A
gyufát, a karburátort, a dinamót, a go-
lyóstollat, a számítógépet, a hologra-
mot...
A két részbôl álló, „Promenád
1896” címû kiállítás a millecente-nári-
um tiszteletére készült. Európában
egyedülálló módon idézi fel az elmúlt
századvég hangulatát. A látogató
ugyanis a tükörrendszer segítségével
együtt sétál a századfordulós figurák-

132
132 ÓPUSZTASZERI
ÓPUSZTASZERI NEMZETI
NEMZETI TÖRTÉNETI
TÖRTÉNETI EMLÉKPARK
EMLÉKPARK
kal, akár az alvégen, akár a képzelet-
beli városka fôutcáján.
A rotunda-kupola csúcsában –
amint a tervbevett lift elkészül – kilá-
tót alakítanak ki.
A néhány kilométerre kanyargó
Tiszáig is ellátni innen. A négy eme-
letnyi magasságból az alföldi táj pano-
rámája tárul elénk.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történe-
ti Emlékpark központi múzeumépüle-
tében a vendég azt érezheti: arra a
helyre érkezett, ahol III. Béla király
jegyzôje, Anonymus szerint a honfog-
laló magyarok tábort vertek, s elren-
dezték „az országnak minden szokás-
törvényét.” A múlt homályába veszô
történésekre fényt deríteni – a tudo-
mány feladata. Az mindenesetre tény,
hogy az 1971 óta folyó ásatások egy
X. századi település és temetô marad-
ványait tárták fel. kolostora állt e helyen a XIII. század Promenád 1896 –
Felvetôdik a kérdés: miért éppen derekáig, a tatárjárásig. A pusztítást viselettörténeti kiállítás
Szeren ejtették meg a szerét az ország rendre újjáépítés követte egészen a a rotundában.
egész dolgának? Két uralkodó véle- XVI. századig, amikor Kemál török
mény ismeretes: – Az egyik szerint: pasa említi feljegyzéseiben Szer
Anonymus fantáziájának szülötte a mezôváros lerombolását.
történet, hogy ezzel is igazolja hivata- A magyarok honfoglalásának és Sajátos eljárással
li felettesének, Kalánnak, aki Ond ve- Kárpát-medencebeli letelepedésének tisztították meg
zér leszármazottja volt, birtokjogait. A e vidéki kötôdéseire tekintettel, dön- a földarabolt
másik szerint: Szer közel esik a Kár- tött úgy az ópusztaszeri emlékpark ki- képcsíkokat a rárakódott
pát-medence mértani középpontjá- alakítására létrehozott országos em- szennyezôdéstôl, s a ko-
hoz, ahonnan az öt évig tartó, lékbizottság, hogy e tájba illeszkedô rábban fölvitt konzervá-
honfoglaló hadmûveleteket irányít- múzeumépületben lesz legméltóbb lóanyagoktól. Oldószer-
hatták. Feltehetôen szükség volt helye – restaurálása után – Feszty rel
ugyanis egy olyan helyre, ahová a hír- Árpád híres körképének is. átitatott fûrészporral terí-
vivôk befuthattak és ahonnan a pa- A körkép-mûfajt két évszázada tették be a vásznak
rancsokat továbbíthatták, hiszen a szabadalmaztatta Robert Barker brit hátoldalát, s a feloldódott
hadjáratot nem tekinthetjük esetleges, festômûvész. Olyan végtelenített, kör viasz-gyanta masszát a
véletlenszerû hadmozdulatok soroza- alakú vászonra festett, melynek kö- fûrészporral együtt távolí-
tának. A nemzetségi hagyomány már zéppontjába állva a nézô az ábrázolt tották el. (2500 liter
erre emlékszik, amikor a XII–XIII. táj, vagy esemény részesének érez- hígító, s 70 mázsa
század fordulóján, s talán már az elve- hette magát. Ezt az érzést fokozza a fûrészpor fogyott el.)
szett ôskrónikában is, e helyet jelöli vászon és a nézô közé épített elôtér, Az eredetileg 1650 m2
meg a honfoglalás befejezô színhelyé- azaz terepasztalhoz hasonló dioráma, képfelületbôl jó 900 m2
ül. mely szinte folytatja a képet, össze- semmisült meg.
A régészek mindenesetre bizonyí- mosva a valóságot annak festett másá- Egykori nyomatok
tották: a magyar Alföld legnagyobb val. alapján pótolták.

ÓPUSZTASZERI
ÓPUSZTASZERI NEMZETI
NEMZETI TÖRTÉNETI
TÖRTÉNETI EMLÉKPARK
EMLÉKPARK 133
133

A Feszty-körkép A XIX. század divatos körképei
millenniumi plakátja egyikét Párizsban ismerte meg Feszty
Árpád, s hazatérve apósától, Jókai
Mórtól kapta a tanácsot: a honfoglalás
közelgô ezredévi ünnepségei tisztele-
A háborúban súlyosan tére ne bibliai, hanem magyar törté-
megrongálódott körkép nelmi témát válasszon.
restaurálásának eljárását Részvénytársaság alakult: a mai,
a wroclawi körképnél budapesti Szépmûvészeti Múzeum
szerzett tapasztalatokra helyén telket béreltek, Feszty Adolf
építve dolgozta ki a építész megtervezte a körkép befoga-
lengyel dó épületét, helyszínrajzokat készí-
Ars Antiqua tettek a Keleti-Kárpátok lábánál, a
restaurátor-csoport. volóci-völgyben, s 1892-ben hozzálát-
tak a több mint kétezer figura, s a
legendás táj megfestéséhez.
A Belgiumból hozatott s élénk fi-
gyelem közepette megfestett óriásvá-
szon persze lázas izgalomba hozta az
országot. Avatása, 1894 Pünkösd va-
sárnapja és az 1945-ös, városligeti
bombatalálat között, Budapest egyik
fô látványosságának bizonyult.
Újabb fél évszázadnak kellett el-
telnie, hogy megkezdôdhessen a pa-
norámakép második élete. Restaurá-
lására lengyel szakemberek nyerték el
a megbízást – pályázat útján. Nevüket
az elôcsarnokban tábla örökíti meg.
Itt, az elôtérben – csoportok kérésére
idegen nyelveken is – rövid tájékozta-
tó hangzik el a panorámaképrôl. A
körképhez vezetô feljáró elején Tóth
Béla – Csongrádon élô – szobrászmû-
vész alkotása, Feszty Árpád mellszob-
ra látható.
Amikor a látogató fölsétál az eny-
he emelkedôn – ahol mozgássérült
vendégek akár tolószékükben ülve is
gond nélkül följuthatnak –, s megér-
kezik az emlékpark fôépületének, a
rotundának a szívébe, szinte körül-
öleli a XIX. századi, magyar nemzeti
romantika legnagyobb képzômûvé-
szeti alkotása.
A 120 méter hosszú, 15 méter ma-
gas és 38 méter átmérôjû, kört formá-
zó panorámakép a festôi eszközök, a
mûvészi fantázia segítségével és a né-
zôk képzelôerejének jóvoltából idézi
fel történelmünk 11 évszázaddal
ezelôtti eseményének, a honfoglalás-
nak, néhány elképzelt epizódját.
Feszty Árpádot több festôtársa se-
gítette a két évig, 1892-tôl 1894-ig tar-
tó alkotómunkában: a táj részleteinek
fölvázolását Mednyánszky Lászlónak,
a lovas csatajelenetek megörökítését
Vágó Pálnak köszönhetjük.
A körkép fontosabb jeleneteit
egy-egy reflektor fénye világítja meg.
Ha a látogatók követik e jelzést,

134
134 ÓPUSZTASZERI
ÓPUSZTASZERI NEMZETI
NEMZETI TÖRTÉNETI
TÖRTÉNETI EMLÉKPARK
EMLÉKPARK
ahogy az óra jár, a fénynyaláb vezeti
tekintetüket körbe-körbe, a kép rész-
leteihez illô, hangulatteremtô hangef-
fektusok kíséretében.
A Keleti-Kárpátok lábánál elterülô
Volóci-völgy ma Kárpát-Ukrajnához
tartozik. A legenda szerint ide érkez-
tek – a Vereckei-szoroson leereszked-
ve – honfoglaló ôseink, mielôtt a Kár-
pát-medencében megtelepedtek.
A leghangsúlyosabb jelenetben
Árpád fejedelem vezérei társaságában
domb tetejérôl tart terepszemlét,
figyeli gyôztes csapatai mozgását.
Talán sejti is már, hogy a vándorló,
hazát keresô magyarság e vidéken
otthonra talál. meg a magyar törzsek lovasrohamát. A vezérek csoportja
Megérkezik a fejedelem asszonya Bátorságuk, önfeláldozásuk ellenére
és díszes kísérete is. A négyes – lándzsával, fejszével – képtelenek
ökrösfogat utasaitól – a sátor két olda- védekezni a nyílzápor, a magyarok
lán – ökörkoponyák tartják távol a harcmodora ellen. Szvatopluk egyik A Sámán és a Kádár
rossz szellemeket. Az elôtérben, a
romba döntött kôoltáron, az emberál-
dozatok között, ott a fôpap holtteste
is – a gyôztes sokaság lassanként min-
dent elural, áthömpölyög a romokon.
A szekérút túlfelén a füstölgô
ôrtorony mélyébôl addig rejtôzködô,
fiatal nôket hoznak ki a katonák – né-
hányan már megadóan tûrik sorsukat.
Újabb, 11 évszázaddal ezelôtti
életkép következik: az erdô alján sát-
rat ver, s jószágait tereli a síkság felé a
magyarság. A körképnek ezek a rész-
letei a legnépesebbek: a több mint
2000 szereplô javát itt örökítették meg
a festôi ecsetvonások. A völgy másik
magaslatán a Sámán – a Táltos – és az
áldozati állat, a fehér ló rituális meg-
ölésére hivatott másik fôpap, a Kádár
jut hangsúlyos szerephez. Köröttük
igricek ôsi muzsikájára fiatal lányok
járják önkívületig a táncukat. A fel-
szálló fehér füst jó elôjel: kedvezô lesz
a táltos jóslata.
És valóban: a csata kimenetele
nem kétséges többé. Az ôslakosok itt,
a volóci-völgyben már nem állíthatják

ÓPUSZTASZERI
ÓPUSZTASZERI NEMZETI
NEMZETI TÖRTÉNETI
TÖRTÉNETI EMLÉKPARK
EMLÉKPARK 135
135
Az ökumenikus kápolna
a park temploma

A Tiszán és a Maroson
évezredeken keresztül
sokezer tutajt úsztattak
le. A tutajeresztésnek
köszönhette létét,
fölvirágzását
a folyómenti települések,
köztük Csongrád,
Mindszent, s fôként legyôzött alvezére, Latorc vesztesként Útközben érdemes bekukkantani
Szeged hajóépítôipara. is ôrzi méltóságát. De népe sorsát sejt- a tiszai halásztanyára : a nádtetôs
Szegeden már a XIX. szá- ve, már felnéz a gyôztesekre: a hon- kunyhó és berendezése mártélyi halá-
zad elején országos hírû foglaló magyarság fejedelmét kísérô, szok útmutatása szerint készült.
volt a fahajóépítés. Ved- hét vezérre. Melocco Miklós Aratópár címû
res István A rotundabeli élmények hatásá- szobrát körbejárva induljunk tovább
1805-ben arról tudósít: nak oldására nyílván jólesik a tóparti az ember és a természetvédelem, s
„...sehol jobb hajógyártók séta, melynek elsô állomása a gátôr- különösen az erdészet kapcsolatát
nem találtatnak – ház. Egy 1893-ban épült, dongéri ôr- szemléltetô kiállításegyütteshez.
a tenger partjait sem telepet „megmintázó”, az Alsó-Tisza- A jobbára természeti értékeket be-
kivéve – mint vidéki Vízügyi Igazgatóság jóvoltából mutató, s építészeti kialakításuk miatt
a szegediek.” elkészült, tornácos múzeumházban is kedvelt, jurta-formájú kiállítóháza-
A gôzhajók és az az ôr szobája, tiszti szoba, konyha és kat Csete György és Dulánszky Jenô
uszályok az 1880-90-es kamra, a melléképületben kocsiszín, tervezte. Ôsi, több ezer éves techniká-
évektôl egyre istálló és szertár kapott helyet. A ház val hajlították hajlékká a fenyôfát. S
visszaszorították elôtt, a tóparton pedig árvízvédelmi mint az ôsi jurták, melyekben közé-
a fenyô- és tölgyfából töltésszakaszt alakítottak ki. A zápor- pen tûz lobogott, e pavilonok is az ég-
ácsolt búzáshajókat, tározó – az Árpád-kori Tisza-meder – re nyílnak: a bevilágító üveg–acél ku-
ám a szegedi hajóácsok mindenkori vízállása leolvasható a polatetôk, a templomi zászlók (Csete
az 1920-30-as években is vízmércérôl. A töltést ún. kezelôhíd Ildikó), a faragott padok (Nagy István
készítettek homokszállító köti össze az orros barátzsilippel. A ti- mártélyi fafaragó) díszítéseit a hon-
dereglyéket, kompokat, szai fafeldolgozásnak is emlékhelye a foglaláskori ötvösmûvészetnek, a
halászbárkákat. parkbeli tó környéke – olykor-olykor ránk maradt tarsolylemezeknek, amu-
A fahajókat vízfolyás pedig horgászversenyeké. letteknek, gomboknak a motívumai
ellenében lovakkal A tutajozás mozzanatai, a Kárpá- ihlették.
vontatták. A tiszai vízen tokban kivágott faanyag mozgatását A kupolák sorát a Világ Magyarja-
járók múltba veszô szolgáló eszközök, csúszdák, a fafel- inak Háza nyitja meg. A kupola belsô
életmódját Tömörkény dolgozás módjainak bemutatója, a ha- palástján körbe vándorol a Nap fénye
István novellái jóépítés „pillanatképei” kísérik tovább – világórájául Ausztrália, vagy Ameri-
örökítették meg. a látogatót. ka magyarjainak. A tárlókban a Ma-

136
136 ÓPUSZTASZERI
ÓPUSZTASZERI NEMZETI
NEMZETI TÖRTÉNETI
TÖRTÉNETI EMLÉKPARK
EMLÉKPARK
gyarok Világszövetsége tevékenysé-
gét illusztráló, a világban szétszórtan
élô magyarok összetartozását szem-
léltetô dokumentumok, térképek, fo-
tók, jellegzetes népmûvészeti tárgyak.
S középütt, a jurtaotthonok világító-
melengetô tüze helyén: a magyar ki-
rályi korona másolata.
A koronát idézi, de már szimboli-
kus értelemben – a mélyszürke, a vö-
rös, a zöld és a sárga színeivel az erdô
színvilágát elénk táró legújabb, 1997-
ben berendezett kiállítóház – ahogy
az emlékpark látogatói elnevezték: a
koronás jurta.
A szülôföldjétôl távol, Kaliforniá-
ban élô, Czene Ferenctôl származik
az az ötlet, hogy a Sziklás hegység
nemzeti parkjában villámcsapás miatt
már korábban kidôlt mamutfenyô tör-
zsébôl egy szeletet hozzanak haza. Az
erdészek nyelvén bütünek hívott fa-
törzs-korong méretei tiszteletet paran-
csolnak: egyik átmérôje 6,3 méter, s a
kisebbik oldalán is 5,4 méter! Az óri-
ásfenyôbôl kivágott, 80 centiméter
vastag szelet tömege hét és fél tonna.
Jellemzô epizódja a bonyolult en-
gedélyezési eljárás után mesterfavágó
ÓPUSZTASZERI
ÓPUSZTASZERI NEMZETI
közremûködésével levágott mamutfe- „És Hérodotosz?
nyô-szelet új, a fa holta után kezdô- A Krisztus elôtti
dött életének, hogy amikor kamionra V. században
pakolták, az egyik kaliforniai mérési a Kaukázustól északra el-
ponton, 12 dekagrammal (!) haladta terülô szkíták
meg a szállítmány az engedélyezett földjén jár.
határértéket. Ezért át kellett rakni egy Leírja, hogy szaunáikat
nagyobb teherautóra... és más építményeiket így
A behajózás elôtt fertôtlenített, készítik: hajlékony
megérkezése után pedig konzervált rudakat szúrnak le a föld-
bütü korát is meghatározták: idôszá- be, majd ezeket
mítás után 200 tájékán kezdôdhetett a hajlítják össze sátorrá.
mamutfenyô élete. A bütüre a köré Így készül a Béla király
épített galériáról jó a rálátás – évgyû- korabeli magyar
rûinek határain a magyarság történel- szauna is, a jurta is,
mének fontos dátumait jelenítették a kemence is és
meg, csatajelenetek modellezésével. az elsô magyarországi
(E kiállítás különleges érdekessé- körtemplomok is így
gének szánják a Kárpát-medence ösz- épülnek. ...de a
szes talajtípusának gyûjteményét, pin- hortobágyi pásztor meg
céjében pedig egy igazi bányászakna a csongrádi kubikus is ily
élethû mását.) A szorosan, egymásba módon hajlítja könnyed,
karoló épületegyüttes házaiban a Kár- feszes, elegáns hajlékait,
pát-medence honfoglalás kori jelleg- melyek mint a tojáshéj –
zetes állat- és növényvilágával ismer- erôsek,
kedhet meg a látogató. Kiállító házat vékonyak, fatakarékosak.
rendeztek be a magyarság földmûve- Talán így készült
lési eszközeinek is. Akit pedig nem Árpád csepeli, s Attila
csupán a látvány érdekel, feltétlenül fapalotája is.
Gyermekként
képzeltem így.
Tudjátok, a mesék
világában élek, amióta
megbíztatok az
ópusztaszeri hajlékok
tervezésével.”
Csete György
A középkori monostor
rekonstruált
maradványai: a romkert
NEMZETI TÖRTÉNETI
TÖRTÉNETI EMLÉKPARK
EMLÉKPARK 137
137
„A diadal után Árpád ve-
zér meg vitézei... addig
a mocsárig mentek,
melyet Körtvély-tónak
mondanak, ...
Azon a helyen a vezér és
nemesei elrendezték
az országnak minden
szokástörvényét meg
valamennyi jogát is.
...Azt a helyet, ahol mind-
ezt elrendezték,
a magyarok
a maguk nyelvén
Szerinek nevezték el
azért, mert ott ejtették
meg a szerét az ország
egész dolgának.”
Anonymus:
Gesta Hungarorum
A monostor harangját
1997-ben öntötték újra.
138
138 ÓPUSZTASZERI
ÓPUSZTASZERI NEMZETI
NEMZETI TÖRTÉNETI
TÖRTÉNETI EMLÉKPARK
menjen le annak a jurtának a pincéjé-
be, ahol az erdei állatok kiállításának
részeként a medve, a hiúz, a farkas
hangja is hallható. A jurtaláncszemek
sorát a kéttagú templomegyüttes zár-
ja: ökumenikus istentiszteletek – újab-
ban házasságkötô ceremóniák – hely-
színe az Erdôtemplom.
A jurtaházakat fölfûzô gyalogút
túlfelén a Trogmayer Ottó vezetésével
1970-ben kezdôdött ásatások nyomán
feltárt monostorromnál tehetünk idô-
utazást.
Ezt tették a régészek is, amikor a
mai romkert helyén a ritkás akácerdô-
ben hozzákezdtek Szer föltárásához.
Megtalálták a legelsô magyar telepe-
sek temetôjét, ahol még pogány szo-
kás szerint temették el a halottakat.
Településük a késôbb épített monos-
tor területére is kiterjedt.
A középkori település központjá-
ban állt Szer monostora, melynek há-
rom fô építési periódusát lehetett el-
különíteni. A legrégibb templom egy-
hajós, eredetileg torony nélküli, kôbôl
készült épület, melyet késôbb hom-
lokzati toronnyal és sekrestyével bô-
vítettek. Valószínû, hogy az ezredfor-
duló táján épülhetett, s a pogányláza-
dások idején rongálódhatott meg.
Újjáépítették, s a XI. század végén
csaknem kétszer akkora, különleges
EMLÉKPARK
alaprajzú építményt emeltek a való-
színûleg Közép-Európából érkezett
bencés szerzetesek.
Ritkaság Magyarországon, hogy a
templomnak nyugati szentélye is van.
Középen, a kerek, pillérszerû emel-
vény, az egykori keresztelômedence
alapja lehetett. Ekkor épült a kôkolos-
tor is, melynek nagytermi pincéjét si-
került feltárni. Ekkor válhatott Szer a
Bor-Kalán nemzetség központjává és
temetkezési helyévé.
A XII. század végén élt e nemzet-
ség legismertebb alakja, Kalán püs-
pök – III. Béla idejében az ország má-
sodik embere. Ahogy a pécsi székes-
egyház átépítése, neki köszönhetôk
Szeren is az újabb építkezések. A fres-
kókkal díszített, márványpadozatos,
háromhajós templom mellett újjáépült
a kolostor is: U-alakja zárt, belsô ud-
vart fogott körül. Az épületdíszek kö-
zül kevés maradt meg: a múlt század
végén a romok között mészégetô ke-
mencék mûködtek. A néhány, meg-
maradt faragványon felismerhetô III.
Béla esztergomi építômestereinek
kezenyoma – a hazai román kori mû-
vészet kiemelkedô alkotásai. A tatá-
rok pusztítása utáni újjáépítési perió-
dusban az épületek szerényedtek, a
védôfalat mély árok övezte. A török
idôbôl arról tudósít egy 1551-es kelte-
zésû levél, hogy a budai országút-
menti településre kisebb ôrség vi-
gyáz. A monostortól délre húzódó
sávban feltárt mezôváros leletei azt
igazolják, hogy a település a XVI. szá-
zad végéig lakott volt.
A különbözô építési periódusokat
a romkert-rekonstrukció is megjelení-
ti – a feltárás és a helyreállítás folyta-
tódik. A korábban feltárt, középkori
harangöntô gödör alján csaknem hi-
ánytalanul megtalálták egy középkori
harang öntôformáját. (2118 darab-
ban!) A Vályi Katalin régész vezette
feltárás (1993) után az MTA Régészeti

Intézetében M. Glattfelder Lúcia resta-
urálta az öntôformát, s ennek köszön-
hetôen az emlékpark újabb, ritkaság-
számba menô értékkel gazdagodott:
Máté István szobrászmûvész és Makk
József kohómérnök ugyanis újra ki-
öntötte a féltonnás bronzharangot
1997 nyarán.
Püspöki fölszentelése óta a rom-
kert új dísze a Szent Gellért-harang.
Az ásatás közben kitermelt föld
kilátódombbá formálódott – lejtôje
nézôtérként szolgál, amikor szabadté-
ri színházában koncertet, folklórmû-
sort, színházi elôadást tartanak. A mo-
nostordombról rálátni a park különle-
ges látványosságára, a szabadtéri nép-
rajzi múzeumra.
A Dél-Tisza-vidéken a török ura-
lom alatt elnéptelenedtek az Árpád-
kori falvak. A mezôvárosok mûvelet-
len pusztává vált környékén csak ak-
kor pezsdült meg ismét az élet, ami-
kor Mária Terézia – a jobbágyokat e
földek mûvelésében korlátozó törvé-
nyeit – föloldották.
A XVIII. század a szállások, ta-
nyák építésének ideje. Az 1900-as
évek legelején Szeged lakóinak több
mint negyven, Hódmezôvásárhely
népességének csaknem 40 százaléka
élt tanyán. A lakosság mezôvárosi és
tanyai megoszlása indokolta, hogy e
kétfajta életvitel, paraszti kultúrájának
ÓPUSZTASZERI
ÓPUSZTASZERI NEMZETI
Koncertek,
színielôadások,
folklórbemutatók
színhelye a színpad.
változatait mutassa föl az ópusztaszeri
néprajzi múzeum, kiegészítve a köz-
és a közösségi élet tipikus helyszínei-
vel.
Elsôként, a múzeumfalu fôutcájá-
nak kezdetén, a közeli Pusztaszer
árpádhalmi tanyai iskolájában ülhet
századeleji padba a vendég. A száz
évvel ezelôtti népiskolai törvény elô-
írásainak szigorúan megfelelô, típus-
terv szerinti és méretû tanteremben
osztatlan tanítás folyt – s a kor szoká-
sa szerint – felnôtteknek is tartottak
benne elôadásokat egészségvédelem-
rôl, a gazdálkodás kérdéseirôl. Mivel
a templomépítésre kevés tanyaköz-
pont áldozhatott, e tanyai iskolák a fe-
lekezeti élet színtereiként is szolgál-
tak.
A korszak tanyai iskolái mellôl Szokásos építési mód
elmaradhatatlan volt a kereszt és a ha- a vertfalkészítés
rang. A messzehangzó harangszó még századunk
gyakorta a közelgô veszedelmet, derekán is.
a vihart, jégesôt is jelezte a környék A deszkák közé döngölt
lakóinak. vertfal alapanyaga
Az építését tekintve befejezettnek a szürkés, feketés
máig sem mondható skanzen, Juhász agyagtalaj,
Antal néprajzkutató és a szegedi amely vályogvetésre is
Móra Ferenc Múzeum munkatársai- alkalmas.
nak szakmai irányításával épült. A A XIX. században
legszélsô, akácossal körülvett porta gyephantokból
eredetije a szegedi határban volt. – ma azt mondanánk:
A XIX. század közepére jellemzô, gyeptéglákból –
szoba-konyha-kamra osztású ház ho- raktak falat.
NEMZETI TÖRTÉNETI
TÖRTÉNETI EMLÉKPARK
EMLÉKPARK 139
139
 mokon gazdálkodó, 15 holdas, állat-
tartó, önellátó, de piacra is termelô
gazdáé lehetett. Ezért épült istálló, ko-
csiszín, gabonatároló. Szôlôt és kony-
hakertet is ennek az életvitelnek a
szemléltetésére telepítettek a tanyá-
hoz.
A Szeged környéki híres fûszernö-
vény, a paprika szárítására használa-
tos górét – ebben a füzérek esôtôl
védve szikkadhattak –, Domaszékrôl
hozták át az emlékparkba.
A mintaként kiválasztott móra-
halmi tanya lakóépületének csak a
pontos mása épülhetett meg Ópusz-
A csongrádi halász háza taszeren – ezért az építôanyagokat is
úgy válogatták össze bontásokból,
hogy koruk megegyezzen a rekonst-
ruálandó minta életkorával. A haszná-
lati tárgyak, munkaeszközök, bútorok
az 1900-as évek elejét mintázzák. A
tanya belsô berendezése tipikus csa-
ládmodellnek felel meg, korosodó
szülôk és családos fiuk
közös életteréül szolgál.
A lóistállóban, a szénatartó fölé
priccset eszkábáltak, ahol kisparaszti
gazdaságban a legényfiú éjszakázott.
Az istállóval egy födél alá épült kocsi-
színben, a mezei munka eszközeit tar-
tották, az 1910–20-as évektôl pedig a
Kinek a keze,
féderes „nagyatádi kocsit”, ami a ho-
kinek a lába jár! moki parasztok piacozó és ünneplô
kocsija lett. A szegedi tanya mellett
Mártélyés Szegvár határából áttelepí-
tett széldaráló, mögötte nádtetôs juh-
szín látható.
Szentes-Magyartésrôl telepítették
az emlékparkba a gabonatermelô és a
külterjes állattartó gazdaságtípust
megtestesítô tanyát, mely a múlt szá-
zad végérôl való.
A beljebb lépô vendég egy refor-
mátus kisgazda tanyáját veheti alapo-
sabban szemügyre. A nádtetô alatt
egy födél alá kerül a szoba-konyha, a
kamra, az istálló s még a kocsiszín is.
Deszkaoldalú ereszet épül az ajtó elé,

140
140 ÓPUSZTASZERI
ÓPUSZTASZERI NEMZETI
NEMZETI TÖRTÉNETI
TÖRTÉNETI EMLÉKPARK
EMLÉKPARK
ami napközben mindig nyitott,
ugyanis belül, a pitvarnak mondott
konyhában sem ablak, sem üveges aj-
tó nincs. A tûzhely itt már rakott, nem
füstöli tele a konyhát – lekvár- és
szappanfôzésre, disznóvágáskor és
nagymosáskor vízmelegítésre a rézüs-
töt használják. A célszerû bútorokkal
berendezett szoba földje, tapasztott-
mázolt.
Kint, az udvar közepén gémeskút
ágaskodik vályúval. A házzal szem-
ben az ól, mely hármas rendeltetésû:
disznó, tyúk, liba nevelkedik benne.
A vályogfalú kerekól jellegzetes mel-
léképülete a szentesi tanyának – ma
kedvenc témája, minden fényképezô
látogatónak.
A szomszédos épület, a folyó-kö-
zelben lakók fontos megélhetési for-
rásának, a halászatnak, Csongrád vá-
rosából származó mementója. A
vízenjárók védett, csongrádi belsôvá-
rosában, a Gyík utca 16. szám alatt,
ma is megvan az a mintaépület, mely
nem különbözött számottevôen a
földmûves családok portáitól.
A boltíves pitar, a szabadtûz, a ke-
mence, a szoba, a halászó szerszámo-
kat is tároló kamra bútorzata érzékel-
teti: a halászat sem számított könnyû
kenyérkeresetnek.
A halász családja rákényszerült,
hogy a ház körül veteményest gon-
dozzon, szôlôt mûveljen, nyáron
eljárjon aratni, csépelni, a férfiember
kubikusnak álljon. A halat jobbára
azért fogták, hogy piacon árulják –
legfeljebb az apróhalat fôzték, sütöt-
ték meg.
Az utca túlfelén egy – Hódmezô-
vásárhely határában található – ko-
vácsmûhely másába kukkanthat be a
látogató. Az önellátó parasztgazda-
ságnak kovácsra, bognárra, szíjgyár-
tóra a tanyavilágban is szüksége volt.
Mûhelyeik a forgalmasabb utak-
hoz települtek, s velük együtt gyakran
ÓPUSZTASZERI
ÓPUSZTASZERI NEMZETI
más iparos, kézmûves is dolgozott. Az A föld- és sárfalaknak
emlékpark jeles ünnepein mindig többféle változata
megtelik élettel az iparostelek és mû- ismert az Alföldön.
hely, melynek eredetijét a múlt század A sövény- vagy paticsfal
végefelé építették. (Mivel vázát vesszôfonadék
kézmûvesmûhelyek bemutatása volt adja, melyet sárral kívül-
a cél, e telken a lakóházat és a mellék- belül vastagon
épületeket elhagyták a tervezôk.) betapasztanak.
A kovács-, a szíjgyártó- és a bog- Ennek az építési módnak
nármûhely mellett, a szín teteje alatt, az emlékét ôrzi
üveg mögött, környékbeliek használ- a Sövényháza
ta jármûveket mutatnak be a látoga- helységnév,
tóknak. Akik közül talán nem min- 1973-ig Ópusztaszer
denki tudja, hogy az ökör vontatta község elnevezése.
négykerekû a szekér, s minden, amit A Tisza mentén elterjedt
ló húz, kocsinak nevezendô! A do- volt az ágasos vagy
rozsmai és a szegedi kocsigyártók a csömpölyeges ház: a fal
századforduló táján alakították ki a vonalában a földbe
festett kocsiknak azt a fajtáját, melyet oszlopokat ástak, s ezek
rugóval (féderrel) láttak el, s mely közét töltötték ki
elôl-hátul bôrüléses, – így személy- szalmával összegyúrt
szállításra, s a hátsó ülést kiemelve, sárral, hosszúkásra
teherhordásra is alkalmas volt. Széles formázott
körben „nagyatádi kocsi”-nak nevez- csömpölyegekkel.
ték. Módos gazdáknak díszesebb kivi-
tel járt – ezek már inkább hintók, mint
kocsik.
A Dél-Alföld megint más tájékára
jutottunk a következô múzeumház- A szélmalom elôtti piactér,
ban: a makói hagymásgazdáéban a alkalmi rendezvényeknek
gyors polgárosodás tipikus jelei fe- is színpada.
NEMZETI TÖRTÉNETI
TÖRTÉNETI EMLÉKPARK
EMLÉKPARK 141
141

A tûzoltószertár dezhetôk fel. A hagymatermesztés,
a Szent Flórián-szoborral Makón és környékén, az elszegénye-
dett, zsellérsorba süllyedt családok-
nak a felemelkedés esélyét adta meg
a XIX. század vége felé.
A gyûjtemény különleges A ház mintájául a Diós-família ma-
darabja a szegedi Hodács kói otthonát választották, mely az
Andor kocsigyárában Aradra vivô fôúton található: többszö-
1939-ben készült rös gazdacseréje, fokozatos korszerû-
„szandlaufer” sítést, átépítést eredményezett.
és a budapesti Kölber- Így lett cseréptetôs, hajópadlós,
féle kocsigyárnak konyhája cementlapokkal burkolt,
egy 1928-ban készített udvara téglával kirakott. Nincs már
hintaja, mely 1950 elôtt a szabadtûzhely, a helyiségek pingál-
csongrádi polgármester tak, az utcai ablakokat spaletta takar-
„szolgálati jármûve” volt. ja. A legszembetûnôbb változás, hogy
a bútorok fényezettek, az ágyakat a
falhoz, egymás mellé állították, – a
plüsstakarós cimbalom a polgári jó-
mód jele. Ami megmarad a régi ház-
ból, az a szülôk festett bútorain, cse-
réptárgyain kívül csak a boglyake-
mence, mert fölötte szárad télen a
dughagyma. A nemzedékek átalakuló
szokásait szemléltetô lakóházat gaz-
dasági udvar melléképületei: hambár
és kotárka, tyúkól, gyökérmosó, gé-
meskút, füstölô, árnyékszék és disz-
nóól egészítik ki. A fôépület istálló-
ban és színben végzôdik, ami olyan
gazdaságra emlékeztet, mely új típu-
súnak számít.
Új jelenség a múlt század utolsó
negyedében, hogy egyre szaporod-
nak a tanyavilágban az olvasókörök, a
közösségi élet helyszínei. Az 1890-
ben alapított pusztafeketehalmi olva-
sókör telkét például egy módos vásár-
helyi gazda ajánlotta föl.
A közös erôbôl felépített ház
nagyterme társasvacsorák, bálok, mû-
kedvelô elôadások rendezésére szol-
gált. Lehetett kuglizni, biliárdozni, hí-
reket adni-venni. Késôbb a gazdatan-
folyamok, tejgyûjtô akciók adtak új
funkciót az olvasókörnek.
A skanzenbeli épületben e hagyo-
mányokat a park csoportosan érkezô
látogatói tapasztalhatják meg legin-
kább: az emlékpark turisztikai prog-
ramjában fontos szerephez jut az ol-
vasókör. A néptáncbemutatóktól a

POSTAMÚZEUM
Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban
Milyen volt egy kisposta a múlt század végén?
Hogyan éltek a postamesternôk? Hogyan mûködött
Puskás Tivadar telefonhírmondója?
Tekintse meg Ópusztaszeren a Magyar Posta Rt. kiállítóházát!
A századforduló hangulatát idézô, ma is mûködô múzeumpostán
levelezôlapokat, különleges bélyegeket, ajándéktárgyakat vásárolhat
és alkalmi bélyegzést kérhet.
Szegedi Postaigazgatóság

142
142 ÓPUSZTASZERI
ÓPUSZTASZERI NEMZETI
NEMZETI TÖRTÉNETI
TÖRTÉNETI EMLÉKPARK
EMLÉKPARK
disznótorig, a kemencében sült
túróslepénytôl a kugliversenyig sok-
féle módon éled újjá a Hódmezôvá-
sárhely környéki olvasókör.
A Dél-Alföld népi építészetének
híres eleme, a napsugaras oromdísz.
Ez az ékessége a szeged-alsóvárosi
paprikatermelô család házának. Szor-
galmas törpebirtokosok, 2–3 hold
paprikatermésébôl élô kisparasztok
világa teremtôdött újjá a szegedi,
Pásztor utca 63. számú ház emlék-
parkbeli párjával. Az eredeti a várost
romba döntô nagy árvíz után, a Sze-
gedi Királyi Biztosság típusterve alap-
ján készült.
A századforduló építészeti és la-
káskultúráját, a gazdálkodás fô ágá-
nak, a paprikatermesztésnek és fel-
dolgozásának a munkaeszközeit mu-
tatja be a látogatóknak. Az ereszalja
(téglaoszlopos folyosója) a fölfûzött
paprikacsövek szikkasztására szolgál.
Pirosló paprikafûzéreket Szeged kör-
nyékén ma is gyakran látni.
A készruhán és a lábbelin kívül
alighanem mindent árultak a falusi
szatócsboltok – az emlékparkbeli
épület eredetije – a ma Szegedhez tar-
tozó Tápéra való. A két világháború
közötti évtizedek jellegzetes közszük-
ségleti cikkeit kínálta benne – több-
ÓPUSZTASZERI
ÓPUSZTASZERI NEMZETI
nyire a kereskedô-tulajdonos felesé-
ge. A tápéi Fodor Dávid – pékmester
lévén – 1939-ben saját mûhelyébôl
bôvítette az árukínálatot. S persze az
emlékparkbeli szatócsbolt és pékség
is mûködik – dagasztóteknôben kelt,
kemencében sült finomságok illatával
csalogatva a látogatókat.
Átellenben a tömörkényi község-
háza (1896) eklektikus épülete zárja a
mezôvárosokra jellemzô utcasort.
A XIX–XX. századi közigazgatási
munka dokumentumait bemutató
válogatás adja a skanzenbéli – eredeti
helyén lebontásra ítélt, s így
megmentett – községháza belsô
dekorációját. A községi bíró és az
adóhivatal szobáját századunk elsô
felének jellegzetes hivatali bútorzatá-
val rendezték be.
A történeti emlékpark életében új-
kori hagyomány van kialakulóban az-
zal, hogy egyre gyakrabban tartják itt
esküvôi szertartásukat házasulandó if-
jú párok. Az épület másik szárnyában
községi postahivatalt és postatörténe-
ti kiállítást rendeztek be – emlékekkel
szemléltetve a postaforgalom, a táv-
közlés fejlôdését.
A községháza udvarán épült nád-
tetôs színben állították ki a „vörös
postakocsi” mását. A tûzoltószertár is
Az ökörsütés is népszerû
az emlékparkban
NEMZETI TÖRTÉNETI
TÖRTÉNETI EMLÉKPARK
EMLÉKPARK 143
143
A Magyar Madártani és itt kapott helyet – képet adva az ön-
Természetvédelmi kéntes falusi tûzoltóegyletek tevé-
Egyesület 15. sz. kenységérôl, technikai fölszereltségé-
Csongrád megyei helyi rôl. Az udvarról akár vissza sem kell
csoportja a Dél-Alföld menni az utcára, hogy az ember a
madár-élôhelyeit tartja képzelt mezôváros piacterére jusson.
megfigyelés alatt. A szélmalom elôtt persze nem
Madár- és természet- csupán magának az épületnek a meg-
védelmi tevékenységé- szemlélésére érdemes megállni – hi-
nek része a fiatalok szen ez a tér az emlékparkbeli majáli-
környezeti nevelése, sok, sátoros ünnepek vigasságainak is
táborok, madarászsuli, a „térszínpada”. Ne lepôdjön meg
elôadások szervezése. senki, ha itt citerás váltja a népdal-
Túravezetést is vállalnak énekest, tánczene nyomja el a rezes-
hazai és külföldi bandát!
csoportoknak, A Szentes melletti, dónáti tanya-
egyéni turistáknak. földrôl átköltöztetett, szélmalom vi-
Az ópusztaszeri torlái sajnos, már nem szólnak bele az
emlékpark környékének egyvelegbe – bár mûködéséhez min-
ritka madár- és növényvi- den tartozék megvolna.
lága a csoport túra- A négyszintes malom 1867-tôl
vezetôivel ismerhetô meg ôrölt. Földszintje a „lisztespad”, efö-
a legkönnyebben. lött van a „kôpad” két ôrlôpárral, majd
a „sebeskerékpad” és legfölül a
„nagykerékpad”. Ipari mûemlékké
századunk ötvenes éveiben nyilvání-
tották.
A kiserdô felé haladva az út a me-
zôgazdasági gépgyûjteményhez vezet
el. Legféltettebb darabja az 1893-ban
készült gôzlokomobil, amellyel nagy-
Magyar Madártani birtokokon szántottak, s hajtották
és Természetvédelmi meg a cséplôgépet.
Egyesület 15. sz. Az agrotechnika fejlôdését követ-
Csongrád megyei hetik nyomon a látogatók, ha a vetô-
helyi csoportja és aratógépet, traktorokat, a kombájnt
6701 Szeged, és a növényvédô repülôgépet must-
Pf.: 708 rálják.
Tel.: 62/437-107, A keskeny nyomtávú gazdasági
62/442-094 vasút egy jellegzetes, századeleji állo-
mása, mozdonya és kocsijai a gép-
gyûjtemény részének is tekinthetôk,
de úgy is felfoghatók, mint melyeken
– egyelôre gondolatban – elindulunk
fölfedezni az alföldi táj erdeit, termé-
szeti értékeit.
Tornácos erdészház hívogat efféle
szemlélôdésre. A Bács-Kiskun me-
144
144 ÓPUSZTASZERI
ÓPUSZTASZERI NEMZETI
NEMZETI TÖRTÉNETI
TÖRTÉNETI EMLÉKPARK
EMLÉKPARK
gyei, pirtói erdôkerület imrehegyi er-
dészházában természetvédelmi kiállí-
tás tablói állítják idôrendbe a Homoki
Nagy István „vadvízországi” filmjei-
ben megörökített Fehér-tó megóvásá-
nak történetét. Külön termet kapott a
homoki erdôk élôvilágának a bemu-
tatója, egy másikban a Tisza hullámte-
rei láthatók.
Az erdészház mögött szabadtéri,
nádtetôvel fedett erdei tanteremben
gyakran telepednek le diákcsoportok
– itt még a természettudományos is-
meretszerzés sincs ellenükre!
Visszaútban a park fôbejáratához,
emlékkô állítja meg a látogatót. Me-
mentó ez a kô: a földreform megvaló-
sulásának elsô lépéseként a puszta-
szeri Pallavicini-uradalom területén
kezdôdött el 1945-ben a földosztás.
Akkori szónoki fordulattal: a második
honfoglalás. Az ünnepi gyûlés hely-
színéül ezért is választották az Árpád-
emlékmûvet körülvevô ligetet, az elsô
honfoglalás legendák szerinti vidékét.
A parknak ezen a részén tisztások
és erdei tornapályák, játszóterek és
szabadtéri tûzrakóhelyek, sportpá-
lyák kínálnak kellemes idôtöltésre,
megpihenésre helyet.
Színesítik a napot a lovasbemuta-
tók, a környék erdeiben szervezetten,
vezetôvel vagy szabadon tehetô gya-
logos- és kerékpártúrák, lovasfogatos
kirándulások a közeli Tiszához, vagy
a homoki erdôkben.
A programtervezéshez, a szolgál-
tatásokról az emlékpark információs
szolgálatától kérhetô tanács és bô-
vebb információ, vagy szegedi irodá-
jában, mely a megye idegenforgalmi
hivatalaként mûködik.
Az emlékpark látogatóinak a MÁV
50 százalékos alkalmi menettérti ked-
vezményt ad, ha Kistelekre, vagy Sze-
ged vasútállomásaira érkeznek. (Az
emlékparkban le kell pecsételtetni a
menetjegyeket.)
 A Feszty-körkép és a rotunda kiállításai
szünnap nélkül, egész évben megtekinthetôk
9–17 óráig,
április 1. és október 31. között 9–19 óráig.
A park és a szabadtéri néprajzi múzeum nyitva: áp-
rilis 1. és október 31. között 9–19 óráig.

Egész napra szóló parkbelépô

a helyszínen váltható!
Érvényes az emlékparkban található
kiállításokra
– kivéve a Panoptikumot és a Feszty-körképet,
mely csak elôrendelt jeggyel tekinthetô meg.

Jegyek elôrendelése telefonon: 62/275-133,

62/275-257, 62/275-055, 62/275–187,
62/275-167, telefaxon: 62/275-007,
munkanapokon reggel 8-tól délután 4 óráig,
levélben: Nemzeti Történeti Emlékpark Kht.,
6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68.

Információk az Interneten:
http://www.tiszanet.hu/internetto
http://www.jate.u-szeged.hu/csongrad/welcome

ÓPUSZTASZERI
ÓPUSZTASZERI NEMZETI
NEMZETI TÖRTÉNETI
TÖRTÉNETI EMLÉKPARK
EMLÉKPARK 145
145
 A KÖRÖS-MAROS KÖZE
Szokatlanul nagyok a települések
közti távolságok, kicsik a falvak a
puszta végtelenjében – így jellemez-
hetnénk azt az északkeleti megye-
szeletet, melyet az ország „középtá-
jak” szerinti felosztásában Körös–Ma-
ros közének neveznek. Ezt a kifeje-
zést elvétve lehetett hallani mindad-
dig – akkor is leginkább a földrajzzal
hivatásszerûen foglalkozók eszme-
cseréin –, míg a legújabb keletû
(1996) nemzeti parkhoz tartozóként
Csongrád megyének a Körösök és a
Maros közti, északkeleti cikkelyét ki
146
146 A
A KÖRÖS-MAROS
KÖRÖS-MAROS KÖZE
KÖZE
nem jelölték. Mozaikokból áll össze a
Körös-Maros Nemzeti Park – Csong-
rád megyét az egészéhez viszonyítva
kisebb foltokban érinti.
A Békés–Csongrádi síkot (benne a
Körösszög kistájat) a Veker és a
Maros régi mederrendszerének feltöl-
tôdése jellemzi. Egyenletesen emel-
kedik kelet felé. A Békés-Csanádi-hát
(benne a Békési-hát) is éppen csak
idenyúlik Szentes magasságában,
Nagymágocs és Árpádhalom területé-
re – a Maros hordalékkúpjának ága-
ként.
 Erekkel szabdalt táj ez – a folyó-
szabályozást követôen általában bel-
vízlevezetôként hasznosulnak a régi
medrek. Hévízkincsére immár a me-
zôgazdaság is alapozhat: e vidék –
különösen Szentes és környéke – az
ország primôr zöldségtermesztésének
biztos bázisa.
A Körösök három, egyesült
ágának csupán 9 kilométeres, torkola-
ti szakasza érinti Csongrád megyét, a
most bemutatandó régióban pedig
csak a bal parti, Szentes–Magyartés
és Nagytôke közigazgatási területét
érintô részét kell számításba ven-
nünk.
A Hármas–Körösön hajórakodás-
ra alkalmas partrész Szelevénynél
(11+500 fkm), a 4512-es számú úthoz,
s Magyartésnél, (6+450 fkm), a 45121-
es számú úthoz kapcsolódóan találha-
tó. A Hármas-Körös hajózhatóságát
korlátozza, hogy a bökényi hajózsilip
mérete kicsi, s jelenlegi állapotában
használhatatlan is.
Ez az egyik leghidegebb telû alföl-
di területe az országnak – és ami a
csapadékátlagokat illeti: a legszára-
zabb is. A szélsôségeket jellemzi,
hogy a Hármas–Körösön, a bökényi „Annyira magáévá tett
duzzasztónál a legkisebb vízállást és áthasonított
1968-ban mérték (–285 cm), a legna- a föld varázsa,
gyobbat (1020 cm) alig két év múltán, hogy talán élni sem
1970-ben. A két szélsô érték között tudnék már nélküle,
több mint 13 méter a különbség! és képeim, amelyeket
A Körös egyébként kitûnô öntisz- itt alkottam,
tuló képességének köszönhetôen ál- éppen a magyar
talában I. osztályú minôsítést kap a tájhangulat kifejezô
„tisztasági vizsgán”. A Hármas–Körös erejével képesek
megyei szakaszán a hullámtéri erdôk- annyira hatni, mint
nek elsôsorban védelmi funkciójuk azokat a külföldi
van. (A régió másik, Szentessel érin- elismerésekbôl látom.”
tett folyójáról, a Tiszáról a völgyének
településeit bemutató fejezet élén ta- Koszta József
lálnak olvasóink általános információ-
kat.) Beregháti részlet
A
A KÖRÖS-MAROS
KÖRÖS-MAROS KÖZE
KÖZE 147
147
 SZENTES
Irányítószám: 6600, körzethívószám: 63
A Hármas-Körös torkolatától dél-
keletre, a Kurca partján, a 45. sz. út
mellett fekvô Szentes lakóinak száma
33.000. A határában, fôleg a Kurca-
parton végzett ásatások bizonyítják,
hogy a kôkor óta lakott hely. A hon-
foglaláskor Ond vezér törzsének egy
része telepedett itt le.
Elôször 1332-ben említi oklevél,
legrégibb ismert alakja: Scenthus, ol-
vasva: Szentüs. Nevének eredetét a
helyi legenda Zendus János magyar
hadvezérhez köti, aki Szentes meg-
alapítója. Elôször 1564-ben említik
mezôvárosként.
A település lakossága a török
megszállást túlélte, bár 1596-ban és
1693-ban hosszabb-rövidebb ideig a
nádasokban keresett menedéket.
1720-ban királyi adománylevéllel
Harruckern György birtoka lett, aki
kedvezményes betelepítéssel gyarapí-
A Kossuth téri lakóház totta Szentes lakosságát. 1730-ban is-
mértani rendjét mét mezôváros. Házasodás révén a
a sok virág oldja. Károlyi grófoké lett, tôlük 1836-ban
váltotta meg magát;
1848-ban pedig ren-
dezett tanácsú váro-
si címet kapott.
Kossuth hívó
szavára sokan álltak
a szabadságharc
zászlaja alá. 1849
februárjában itt volt
Damjanich fôhadi-
szállása. A kiegye-
zés után – az ország-
ban egyedülálló
gesztussal – a város
minden 48-as hon-
védnek házhelyet
adományozott. Föld
nélküli lakossága
kubikosként vette ki
részét a Tisza-szabá-
lyozásból. 1878-tól 1950-ig Csongrád
megye székhelye.
A múlt század végén sokat fejlô-
dött a város: 1886-ban megépült a
vasútvonal Kunszentmárton, 1893-
ban Hódmezôvásárhely felé. A tiszai
vasúti-közúti híd 1903-ban készült el.
Az elsô világháborúban elesett mint-
egy ezer szentesi hôs tiszteletére ala-
kították ki a város északnyugati ré-
szén, a Kertvárosban a Hôsök ligetét –
minden elesett hôs emlékére egy fát
ültettek.
A két világháború között nagy
volt a szegénység. Móricz Zsigmond
1935-ben járt Szentesen, s a látottakat
„Gyalogolni jó” címû mûvében örökí-
tette meg: „... nincs állat, amelyik ezt a
nyomort elbírná az emberen
kívül...”.
A termálkutakra alapozva a város
körül virágzó zöldségtermesztés, vi-
rágkertészet alakult ki. Új lakótelepek
épültek, az ôsi település emlékét már
csak a városmag ôrzi, melyhez szerve-
sen kapcsolódik a Kurcán túli, vadre-
gényes Széchenyi-liget. Szentes hatá-
ra, a Kurca, Tisza és Körös szabdalta
táj a vízi sportok kedvelôinek paradi-
csoma lett. A fûzfákkal szegélyezett
partokon egyre-másra épülnek a mo-
dern hétvégi házak.
A város alá a 47-es úton érkezve,
már messzirôl észrevehetô a 240 mé-
ter magas, karcsú mûsorszóró torony
acéltûje. (A televízió 1959-es szilvesz-
teri mûsorát sugározta legelôször.) A
folyamatos mûszaki fejlesztések ered-
ményeképpen a Dél-Alföld nagy telje-
sítményû telekommunikációs szolgál-
tatója.
A Szent Imre herceg utca és a Pe-
tôfi Sándor utca találkozásánál, az ál-
talános iskola saroképülete elôtt áll az
Olimpiai tölgy. A Berlini Nyári Olim-
piai Játékokon 1936. augusztus 9-én
Lôrincz Márton kötöttfogású birkózás-
ban, légsúlyban olimpiai bajnokságot

148
148 A
A KÖRÖS-MAROS
KÖRÖS-MAROS KÖZE
KÖZE
 A Kossuth tér

nyert. Mivel a kocsányos tölgyet erdé-
lyi szülôfalujában nem tudta elültetni,
ezért Szentesnek ajánlotta fel; itt ültet-
te el 1937-ben.
A Petôfi Sándor (egykori Úri)
utca számos, múlt századi klasszicista,
romantikus és kora-eklektikus háza
városképi érték (4., 5., 7–9.,
11–14. sz.). A klasszicista Péter Pál-
ház (9. sz.) borkereskedô számára
épült 1830 körül, utcai szárnya alatt
dongaboltozatos pincével. Itt kapott
helyet a Polgárház-múzeum, a Koszta
József Múzeum Helytörténeti Gyûjte-
ménye.
A múzeum gyûjtôköre: helytörténet,
ipar- és képzômûvészet, zene- és iroda-
lomtörténet, mezôvárosi kisipar és kis-
kereskedelem. A XIX–XX. századi pol-
gári életforma relikviáit (Pollácsek Péter
asszimilált zsidócsaládja otthonának szá-
zadfordulós berendezéseit, Péter Pál Ot-
tokár orvosi rendelôjét és kottatárát) hét
szobában mutatja be az állandó tárlat.
Pincéjében idôszaki kamaratárlatokat és
elôadásokat rendeznek.
(Nyitva: hétfô kivételével
13–17 óráig. Tel.: 316-678)
A Petôfi utca a város fôterébe, a
Kossuth térbe torkollik. A régi és az új
szerencsés ötvözete a tér, mely a
turini remete 90. születésnapja alkal-
mából kapta mai nevét. (Korábban
Fô, majd Piac térnek hívták. A piac
1950-ben költözött át az Apponyi térre.)
Kossuth Lajos – Jókai Mór és
Vasvári Pál társaságában – 1848.
október 1-jén a mai Ady Endre utcán
át hajtatott a régi városházára. Nagy
hatású toborzóbeszédét a tér délkele-
ti részén mondta el, ahol Tóth István
által készített szobrát 1934-ben felállí-
tották. A szobor 1974-ben került a volt A 45-ös úton,
megyeháza elé. 4,8 kilométerre
A Kossuth tériek a város legjelleg- a városközponttól
zetesebb épületei. A Petôfi Sándor ut- nem közforgalmú,
ca sarkán áll a szecessziós stílusú nem nyilvános,
Petôfi Szálló (Petôfi u. 2., Komor Mar- de motoros, vitorlázó
cell és Jakab Dezsô, 1898) repülôgépek és
Ötszáz személyes a színházterme motoros sárkány-
– a város szülöttérôl, Tóth Józsefrôl, a repülôk által használ-
nagy jellemszínészrôl nevezték el. A ható repülôtérre
bejárat fölött látható mellszobrát figyelhetünk föl.
Koncz Antal mintázta. 750-szer 150 méteres
A teret keleti oldalról az a hateme- a pályamérete,
letes lakóház zárja le, melynek elsô igény szerint
emeletén van a helyi képzômûvészeti AFIS-szolgálattal.
élet legjelentôsebb színhelye, a Szen- A rádiófrekvencia:
tesi Galéria (5. sz.). Havonta váltakoz- 123,950 Mhz.
va új képzô-, ipar-, fotómûvészeti, A füves pályával
néprajzi és helytörténeti kiállításokat kapcsolatban bôvebb
mutatnak be. információ
(Nyitva: szombat, vasárnap kivé- a 63/311-989-es
telével 10–13 és 15–18 óráig.) telefonon kapható.

A
A KÖRÖS-MAROS
KÖRÖS-MAROS KÖZE
KÖZE 149
149
 A tér északi oldalán Szentes legjel-
legzetesebb épülete, a nagyméretû,
kora klasszicista stílusú Református
Nagytemplom áll (1808–1825). Tûzfi-
gyelô, körerkélyes tornyának alsó ré-
sze 1770 körüli. Itt helyezték el a kö-
zelében hajdanvolt, böldi templom
középkori harangját.
A templom mögött induló Kiss
Bálint (egykori Templom) utca szá-
mos épülete védett. (1–12. sz.).
A 2. sz. – klasszicista, református lel-
készlak (1836) – nyújtott menedéket
az önkényuralom idején Vörösmarty
Mihálynak. Az utca névadója, Kiss Bá-
lint (1772–1853) református lelkész
korának polihisztora, kiváló termé-
szetbúvára volt.
A teret nyugatról a volt megyehá-
Méltóság és neoreneszánsz za középrizalittal hangsúlyozott, mél-
harmónia: a levéltár tóságteljes épülete határolja (1. sz.,
150
150 A
A KÖRÖS-MAROS
KÖRÖS-MAROS KÖZE
KÖZE
Makay Endre, 1883) neoreneszánsz
stílusban. Attikáján a megye címere
látható, Justicia és Minerva alakjával.
Kôrácsos ablakainak oszlopsorát a
mesterségek allegorikus nôalakjai (a
mezôgazdaság, a háziipar, a hajózás,
a vadászat, a kereskedelem és a halá-
szat) díszítik. Ma a levéltár és több
más intézmény otthona.
A levéltárban Csongrád megye,
Szentes, valamint a volt járások, köz-
ségek XVIII. századtól keletkezett ira-
tai tanulmányozhatók, jelentôs a tér-
kép- plakát- és fotógyûjtemény is. A
legértékesebb dokumentumok állan-
dó kiállításon tekinthetôk meg.
A volt megyeháza elôtt fúrták
a város elsô – az Alföld harmadik – ar-
tézi kútját 1885–1886-ban, Zsigmondy
Béla irányításával. A 312 méter mély
kutat Franciaországból származó szo-
borcsoport díszítette. 1934-ben bon-
tották le. A tér déli oldalát a városhá-
za saroktornyos, manzárdtetôs épüle-
te uralja; Bohn Alajos tervei alapján
emelték 1911-ben. A hozzá stílusban
is kapcsolódó egykori Szentesi Taka-
rék palotájában találjuk többek között
a Városi Könyvtárat (Petôfi S. u. 1.,
1928).
A Kossuth térhez kapcsolódik a
valamivel kisebb, szabályosan parko-
sított Erzsébet tér. Régebben Szenthá-
romság térnek nevezték, a nyugati ré-
szén 1886-ban felállított szoborról.
Közepét az elsô világháború hôseinek
emlékmûve díszíti (Pásztor János,
1926). A déli oldalon látható katolikus
általános iskolát 1912-ben emelték,
magyaros szecessziós stílusban. Nyu-
gat felôl a városi bíróság (1911) épü-
letét árkádsor köti össze a katolikus
plébániával. Ide torkollik a városnézô
sétánk elején már érintett Szent Imre
herceg utca.
A sarkon áll a város egyik leg-
jelentôsebb mûemléke, a római
katolikus Szent Anna-templom. Már a
középkorban is volt itt templom, me-
lyet a török hódoltság alatt a reformá-
tusok használtak. Az 1764–1768 kö-
zött emelt barokk templomot 1844-
ben a torony kivételével lebontották.
Jelenlegi, klasszicizáló formáját 1847-
ben nyerte.
A fôhomlokzat fülkéiben Szent Jó-
zsef és Szent Péter szobra látható. A
mennyezet szecessziós stílusú seccóit
Endre Béla és Rudnay Gyula festette
1910-ben; a szentély mozaikhatású
képe az Angyali üdvözletet ábrázolja,
a többi képen a Napkeleti bölcsek és
Krisztus életébôl vett jelenetek látha-
tók. A diadalív seccója: Magyar Szen-
tek hódolata az Oltáriszentség elôtt
(Terney Béla, 1949).
A Szent Anna-templom melletti,
nagy múltú Horváth Mihály Gimnázi-
umot (Szent Imre herceg u. 2., 1888,
Benkó Károly) 1915–1918 között bô-
vítették (Ybl Lajos). Az 1859 óta mû-
ködô gimnázium Szentes legpatiná-
sabb középiskolája. Magas színvonalú
nyelvi képzése és az országban elsô-
ként elindított színjátszó tagozata tette
ismertté. Dísztermében függ Zolnay
Károlynak (1833–1925), a gimnázium
egykori igazgatójának, a szentesi kö-
zépiskolai oktatás megszervezôjének
életnagyságú képe (Zolnay Géza,
1926). Elôkertjében áll Horváth Mi-
hály szobra (Kisfaludi Strobl Zsig-
mond, 1934). 1974-ig a Kossuth teret
díszítette.
Az utca szemközti oldalán Máté
István Randevú-kútja látható (1991).
Térjünk vissza ismét az Erzsébet
térre és a Kurca hídján át tegyünk egy
kis sétát a Széchenyi-ligetben! A hét
hektáros, árnyas ligetet a Kurca és a
Vecseri-fok által határolt szigeten léte-
sítették. Nevét 1860-ban, Széchenyi
halála alkalmából kapta.
Középsô részét a századfordulón
botanikus kertté alakították át. A vá-
ros közparkja, s 1953 óta természetvé-
delmi terület. Öreg fái közül a platá- A katolikus
nok, vadgesztenyék és magas kôrisek Szent Anna-templom
értékesek. Alattuk kis- és nagylevelû
hársak, narancseper és zöldjuharfák
díszlenek. Az örökzöld fák közül a ti-
szafa-matuzsálemek, mocsárciprusok,
fekete- és simafenyôk az említésre
méltók. Elszórtan találunk öreg ko-
csányos tölgyeket, közöttük piramis
alakúakat is. A Kurca-partján száz
éves platánsor vezet a strandfürdôig.
A liget elôtt, a hídfônél Máté István II.
Világháborús emlékmûve (1989) áll, a
bejárat után jobbról pedig Pataki Sán-
dor fafaragó Széchenyi-emlékoszlo-
pa.
A liget bejáratától egyenes út ve-
zet az alapításának centenáriumát
1997-ben ünnepelt Koszta József Mú-
zeumhoz. Az épület 1870-ben épült,
késô klasszicista stílusban. A múze-
umnak különösen népvándorlás kori
gyûjteménye nevezetes, ami a lelkes
és hozzáértô autodidakta, Csallány
Gábor régészeti ásatásainak eredmé-
nye.
Kiemelkedô értékû a néprajzi anyag
is, mely a földmûvelés, vízimolnár-, ta-
kács-, kékfestô-, mézesbábkészítô mes-
A
A KÖRÖS-MAROS
KÖRÖS-MAROS KÖZE
KÖZE 151
151
 terség emlékei mellett ôrzi a hajdan hí-
res szentesi fazekasok munkáinak gaz-
dag gyûjteményét. A mezôváros 425
éves fennállásának emlékére 1989-ben a
vízi életmódot és a tanyai gazdálkodást
bemutató néprajzi, valamint a mezôvá-
rosi életet megjelenítô helytörténeti kiál-
lítást nyitottak.
Külön termet kapott Koszta József
35 festménye.
Az épület elôtt áll Borbereki Kovács
Zoltán Kubikos szobra, amelyet 1934-
ben készített a mûvész, de sok viszon-
tagság után csak 1947-ben került mai he-
lyére.
1937-ben a Párizsi Világkiállítás kép-
zômûvészeti Nagydíját nyerte el a mû-
A Kis makrancos – vész egy másik alkotásával együtt.
Kisfaludi Strobl Zsigmond (Nyitva: 13–17 óráig, hétfô szünnap.
alkotása Tel.: 313-352)
A múzeummal szomszédos a han-
gulatos, sokféle lehetôséget kínáló
strandfürdô. Az alföldi városok közül
elsôként itt, a ligetben épült városi
gôz- és kádfürdô 1868-ban.
A strand területének 71 ezer négy-
zetméterén másfél ezren vendéges-
kedhetnek egyidejûleg. Van télen sá-
torral fedhetô versenymedencéje,
csak nyáron használt nagymeden-cé-
Szentesi paprikanemesítô: je, kör alakú pancsolója.
Szalva Péter A 28 oC-os vizet termálkút adja. A
medencék melletti játszótér, az árnyas
liget, a nyaralóházak és a napozásra,
játékra alkalmas füves terület a pihe-
nést, – a vendéglô, a büfé, a kölcsön-
zô pedig a fürdôzôk kényelmét szol-
gálják. Van itt kemping, horgászási,
csónakázási lehetôség, foci-, tenisz-
és kézilabdapálya is.
Kanyarodjunk vissza az Erzsébet
térre és tegyünk egy kis sétát az észa-
ki irányba induló Tóth József utcában.
A 26. számú, XIX. század eleji föld-
szintes házban született Tóth József, a
múlt század közepének legjelentô-
sebb drámai színésze, 1850-tôl 1867-
152
152 A
A KÖRÖS-MAROS
KÖRÖS-MAROS KÖZE
KÖZE
ig a Nemzeti Színház tagja. Az utca 15.
sz. háza, az utána következô Sima Fe-
renc utca 18. sz. ház, valamint a Céh-
ház utca 2. sz. lakóház a XIX. század
elejérôl való, még a régi Szentes han-
gulatát ôrzi. Az Ady Endre utca és a Si-
ma Ferenc utca sarkán találjuk a török
fürdôkre emlékeztetô termálfürdôt
(Ady Endre utca 44. Dávid Károly,
1962).
A kupola nagy medencéjének víz-
hôfoka 35 oC, négy kismedencéjének
vize különbözô hômérsékletû. A für-
dôt a közeli kórház területén fúrt,
1735 méter mély kút 71 oC-os gyógy-
vize táplálja. Az alkáli-hidrogén-
karbonátos, fluoridos meleg víz ízüle-
ti, mozgásszervi és krónikus nô-
gyógyászati betegségek kezelésére al-
kalmas. Az udvari medence szélén
Segesdy György Nôi aktja látható
(1963).
A Sima Ferenc utcából nyíló Bat-
thyány utca elnevezése arra emlékez-
tet, hogy – az 1848-as, elsô független,
magyar kormány elnökének kivégzé-
se után – Szentes híres-neves szülötte,
Horváth Mihály volt a Batthyány-ár-
vák nevelôje.
A Sima Ferenc utca végén találjuk
a híres szentesi kórházat (44–54. sz.),
mely a városszéli ispotályból 1861-
ben jött létre. A századforduló után
hosszú évtizedekig vármegyei, utóbb
megyei kórház volt.
Az emeletes fôépület 1902-ben
épült, késôbb újabb pavilonok léte-
sültek. Helyi védettségû a kórház 16
hektáros parkja, melyet a harmincas
években alakítottak ki tervszerûen. A
ritka fenyôk, mocsári ciprusok és páf-
rányfenyôk látványa, a parkot átszelô
Kurca-csatorna sétára csábító útjai –
ahogy mondják – már fél gyógyulás-
nak számítanak. A virágos, lombos
parkban van a város egyik legszebb
szobra, Kisfaludi Strobl Zsigmond Kis
makrancos címû alkotása (1959).
 A rendelôintézet elôtti, a gyógyí-
tást szimbolizáló szoborcsoport alko-
tója Paulikovics Iván (1987).
A kórházzal szemben, a Sima
Ferenc utca egyik, már lebontott há-
zában élt és alkotott Drahos István
(1895–1968) grafikus és fametszô mû-
vész. Elsôsorban ex librisei és famet-
szet-illusztrációi híresek. Bélyeget is
tervezett. Hagyatékát a Koszta Múze-
um gondozza.
A város keleti részébe a Kossuth
térrôl, a Kossuth Lajos utcán indul-
junk el. Mindjárt a hatemeletes ház
után balról látható Szentes legrégibb
mûemléke, a Szent Miklós magyar or-
todox templom. 1786-ban épült, késô az utca túloldalán, a Postapalota elôtt Kemping, strand, védett
barokk stílusban, benne egykorú szép 1991-ben állították fel Tóth Valéria parkerdô, sportpályák –
ikonosztázzal és falfestményekkel, bájos Fortuna-szobrát. ez a város szabadidô
külsô falfülkéjében Szent Miklóst áb- A Luther téri, neogótikus evangé- központja.
rázoló freskóval (Kéri László). likus templom (1905, Francsek
A stilizált, aranyozott levéldíszek- Imre) oltárképét a szentesi születésû
kel és rózsafejekkel ékesített szentély- Hegedûs László festette.
rekesztô 39 képe három zónában he- Az utca másik oldalán, a lépcsôze-
lyezkedik el: alul a trónusikonok; fö- tesen kialakított ötemeletes házsor
lötte a Krisztust közrefogó imádkozó sarkán van Horváth Mihály emléktáb-
alakok, közbenjárók; legfölül a Gol- lája (12. sz.). Az egykor itt állt házban
gota kereszt-kompozíció a próféták- 1809-ben született Szentes nagy fia. A
kal. dombormû Borsos Miklós alkotása A Szent Miklós-templom
A királyi ajtón az Örömhírvétel, a (1981). ikonosztáza
diakónusi ajtókon Mihály arkangyal
és Szent István diakónus képe látható.
Az ikonok nagy részét Stefan Tenecki
és mûhelye készítette. A Trónoló Isten
Anyja a Gyermekkel- és a Tanító
Krisztust megjelenítô trónusikonok
nemcsak a mester munkásságának,
hanem a teljes magyarországi ortodox
emlékanyagnak is jeles darabjai.
Tenecki a XVIII. század második
felének kiemelkedô festôje volt; a
Kijevi Festôiskolán tanult, Aradon volt
a mûhelye. Világi tárgyú képeket is
festett, ecsetje alól kerültek ki a
Rákóczi-szabadságharc kuruc és la-
banc vitézeit ábrázoló elsô olajképek.
A Kossuth Lajos utca 5. szám elôt-
ti térplasztika Kovács Ferenc alkotása,

A
A KÖRÖS-MAROS
KÖRÖS-MAROS KÖZE
KÖZE 153
153
 Horváth Mihály fiatalon, 33 éves
korában lett az MTA tagja, 1848-tól
csanádi püspök, az 1849-es független
magyar kormány vallási és közoktatá-
si minisztere volt. Az egyetlen fôpap,
aki a kormányt Debrecenbe követte.
A szabadságharc leverése után az or-
A Ganz-gyár két- szágban bujdosott, majd Belgiumba
illetve háromtengelyes menekült. Csak 1867-ben tért haza.
motorkocsikból Sétáljunk tovább a Kossuth utcán!
és kéttengelyes A kanyar után jobbról látható zsinagó-
mellékkocsikból álló ga (35. sz.) 1868–1870 között épült,
motorvonatai a MÁV mel- romantikus stílusban, valószínûleg
lékvonalaira Knabe Ignác tervei szerint. Megérett a
készültek. felújításra. A mellette kialakított kis
A motorkocsikból park sarkában áll Koszta József em-
1926–1937 között lékoszlopa. Dombormûvét Borsos
128 üzemelt. Miklós készítette 1969-ben.
A MÁV Rt. szentesi A brassói születésû Koszta József
vontatási fônöksége (1861–1949) a XX. századi magyar
két motorkocsit és festészet kimagasló alakja, az alföldi
két mellékkocsit eredeti iskola egyik legegyénibb hangvételû
állapotúra varázsolt – képviselôje. Az 1910-es években tele-
ezek újjáépítve pedett le a Szentes határában levô fel-
szolgálják az utazókat. sôréti tanyán, ahol elsôsorban exp-
A szerelvény 180-200 resszív erejû, realista képei születtek:
utasnak biztosít – eredeti az alföldi táj és a paraszti élet ábrázo-
környezetben – utazási lása jelenti életmûvének legjavát.
lehetôséget, külön Az Apponyi tér – beépítéséig
megrendelés alapján. (1962) – Szentes vásártere volt.
154
154 A
A KÖRÖS-MAROS
KÖRÖS-MAROS KÖZE
KÖZE
A teret ma modern épületek sze-
gélyezik. Közepét a Földmunkás em-
lékmû díszíti (Marton László, 1969).
Kicsivel távolabb, a Bartha János Ker-
tészeti Szakközépiskola épületén
(Kossuth Lajos utca 45.) találjuk Hein-
rich Böll emléktábláját. A Nobel-díjas
német író 1944-ben a Gazdasági Isko-
lában mûködô hadikórház ápoltja
volt.
A Kossuth utca, majd folytatásá-
ban a Baross utca, a vasútállomáshoz
visz, ahonnan Hódmezôvásárhely és
Orosháza, illetve Kiskunfélegyháza és
Kunszentmárton irányába indulnak
vonatok.
A város szélén is találunk néhány
látnivalót. Ilyen a Vízügyi Múzeum az
Obester-telep után, a Csongrádi út
jobb oldalán. Az 1925–1928 között
épült egykori szivattyútelep mûködô-
képes gépei, berendezései a belvízel-
vezetést és az ármentesítést szolgál-
ták. (Nyitva: munkanapokon 8–15
óráig.)
A Szarvas felé vezetô 45-ös út mel-
letti, termálvizek tárolására létesült,
139 hektáros Termáltó az év nagy ré-
szében vízi sportolásra alkalmas. Köl-
tô- és vonulóhelye a vízimadaraknak
is. Körülötte üdülô- és vízitelep kiala-
kítását tervezik.
A Veker-ér partján terült el az egy-
kori Ecser falu, melynek elsô említé-
se: 1138 (Ecer). Álmos herceg ekkor a
dömösi prépostságnak adta 65 ke-
nyéradó szolgájával. A település ere-
detileg kun szállás, majd kun község
lett. Aztán 1566-ban a Gyula ellen vo-
nuló török-tatár sereg pusztította el, s
többé nem épült fel.
Szentesrôl a Szarvas felé vezetô
úton közelíthetjük meg a 15 kilomé-
terre lévô Ecseri templomromot. Ritka
a látvány: fehérgólya fészkel rajta. A
hajdani falu templomának romja
messzire látszik az ecseri rét felôl.
Egykor nagyobb terjedelmû lehetett;

téglalap alakú hajójához csatlakozó
keskenyebb, támpilléres szentélye a
nyolcszög három oldalával zárult.
Hossza 15,75 méter, szélessége a ha-
jónál 8,57 méter.
A téglaméretek, az eltérô falazási
technika, a déli bejárat fölötti félkör-
íves záródású román ablak azt bizo-
nyítják, hogy a templomnak Árpád-
kori periódusa is volt. A korai falazás
terméskô és tégla vegyes felhasználá-
sával készült. A szentély délkeleti sar-
kán álló, egyetlen vaskos támpillér
utólagosan épült. A torony romjai
1733-ban még álltak. A régészeti kuta-
tás tanúsága szerint (1961) a templom
XIV. századi lehetett.
A megyehatárig végtelen puszta
keretezi utunkat, melynek Cserebö-
kénytôl délre esô része tájvédelmi
NAGYTÔKE
Irányítószám: 6612, körzethívószám: 63
Az 570 lakosú községet a Szen-
tes–Kunszentmárton vasútvonal men-
tén, a 45-ös út közelében találjuk. A
Bor-Kalán nemzetségbôl származott,
Tôke elônevû illetôrôl kapta nevét. Az
1488-ban említett Thenke helység te-
rületén haladt át az országos jelentô-
Az ecseri templomrom
körzet. A mozaikos Körös–Maros
Nemzeti Parkban járunk! A csaknem
teljesen sík, pusztai tájat, mely valami-
kor ártér volt, szikes- és édesvizek
mocsaras vízállásai, folyómeder-ma-
radványok, enyhe löszhátak és kun-
halmok tagolják.
A túzok, ugartyúk, réti fülesba-
goly, szalakóta, kék vércse, hamvas
rétihéja fészkelése nem számít itt
rendkívülinek. Rendszeresen megfi-
gyelnek a pusztán havasi lilét, aranyli-
lét, kis pólingot, sarkantyús sármányt A várostól 5–6
és hósármányt – csapatokban vonul- kilométerre délkeletre
nak! A cserebökényi puszta botanikai a Fertô-Lapistói
kincsei a mocsárfoltokban fennma- szikes-füves pusztát is
radt vízi növénytársulások. védelemre javasolták.
(Információ: Körös–Maros Nem- A Nagymágocs és
zeti Park Igazgatósága 5541 Szarvas, Fábiánsebestyén felé
Pf.:72 Tel.: 66/313-855) vezetô utak fogják
közre – sziki pacsirta,
ugartyúk, nagy goda,
ségû Nagyaradi út, mely állítólag piroslábú cankó
Aradtól Bécsig vitt. költ e vidéken.
A századfordulón Szentes 32 ha- A puszta szélén,
tárrészének egyike; megôrizte a kö- a halastavakon és trá-
zépkori falu nevét. Nagy tanyavilágá- gyaszikkasztó tavakon is
ban iskolák és olvasókörök könnyí- ritka madarak
tették meg lakói társadalmi érintkezé- költenek – ilyen a
sét. A mai község – a II. világháború gólyatöcs. Vonuláskor
után épült a vasútállomásnál – 1952 népesek a vízi- és parti
óta önálló. madarak csapatai is.
A
A KÖRÖS-MAROS
KÖRÖS-MAROS KÖZE
KÖZE 155
155
156
156 A
A KÖRÖS-MAROS
KÖRÖS-MAROS KÖZE
KÖZE
A
A KÖRÖS-MAROS
KÖRÖS-MAROS KÖZE
KÖZE 157
157

Május elsô hétvégéjén FÁBIÁNSEBESTYÉN
szervezik a lovasnapokat Irányítószám: 6625, körzethívószám: 63
A 2500 lakosú, Szentestôl keletre,
16 kilométerre fekvô község elsô la-
kói minden bizonnyal az 1280-as
hódtavi csata után letelepített kunok
voltak. Nevét XIII. században épült,
Szent Fábián és Szent Sebestyén
vértanúk tiszteletére szentelt templo-
máról kapta. A XV. század második
felében már népessé vált falu a
Hunyadi-, majd az enyingi Török-csa-
lád birtoka. Az 1552-es török támadás
Eperjestôl nyugatra érzékenyen érintette, s az 1596-os tö-
részben mûvelt, részben rök-tatár pusztítást már nem is élte túl.
felhagyott rizsföldek Még 1852-ben is pusztaként szerepel,
foglalnak el nagy ettôl kezdve települ be kizárólag ma-
területeket. gyarokkal.
A nedves rétekre
hasonlító élôhelyeket
sokféle madár birtokolja. EPERJES
Megfigyelték itt már az Irányítószám: 6624, körzethívószám: 63
igen ritka székicsér
költését is. Nyolcszáz lakosú község Szentes-
Északra a falutól tôl északkeletre, 26 kilométerre,
puszta terül el. Békés megye határánál. Több pusztá-
Elszórt tanyáival ma is ból alakult 1935-ben Kiskirályság né-
látványos alföldi táj ez – ven. A községet alkotó puszták közül
a helyiek szerint Kiskirályság és Újváros a középkor-
valamikor a túzok is ban népes helységek voltak. Kiski-
költött itt. rályság nevét Mátyás király iránti
158
158 A
A KÖRÖS-MAROS
KÖRÖS-MAROS KÖZE
KÖZE
A község központja a Szabadság
tér; itt találjuk a polgármesteri hivatalt
(1. sz.), a többi közintézmény nagy
részét és szép szobrokat, emlékmûve-
ket.
Az orvosi rendelô elôtti nôalak
Tóth Valéria alkotása, a mackókat
Samu Katalin faragta kôbe, a II. világ-
háborús emlékmû alkotója Návay
Sándor.
A község Árpádházi Szent
Erzsébet tiszteletére szentelt temploma
(Honvéd utca) 1932-ben épült.
Becses népi mûemlék a falutól há-
rom kilométerre lévô Cserna-féle szél-
malom, melyet a gádorosi úton köze-
líthetünk meg.
A községtôl nyugatra, négy kilo-
méterre, a Kórógy-ér közelében, kis
dombon áll a hajdani falu Puszta-
templomának romja.
A szentesi úttól mintegy 500 mé-
terre, északra található, legkönnyeb-
ben a sertéstelepen keresztül – enge-
déllyel – közelíthetô meg. (A trágya-
szikkasztó tavakat ritka madarak
vették birtokukba: gólyatöcsök, guli-
pánok fészkelnek a táplálékban bô-
velkedô, háborítatlan vizeken.) A tég-
lából épült, kb. két méter magas rom
az egykori templom délnyugati tám-
pilléres sarokfala.
Május eleji rendezvénye a község-
nek a lovasnapok, májusfaállítással,
versenyekkel.
tiszteletbôl kapta, annak emlékére,
hogy Szilágyi Mihály egy birtokvitát
követôen Hunyadi-birtokra telepítette
át az általa lerombolt Zeleméres falu
lakosságát. A XV. század végétôl a
margitszigeti apácák birtoka. Az 1552.
évi török pusztítást még kiheverte, de
1596-tól több mint kétszáz éven át
pusztaként említik.
A kiskirálysági puszta a XIX. szá-
zadban gróf Károlyi István birtoka,
melyet szentesi taksás jobbágyok bé-
reltek földesuruktól az örökváltságig
(1837). A taksát nem a jobbágytelek
nagyságának arányában fizették, ha-
nem a kialkudott összeg szerint.
Maga a község a II. világháború
után települt, korábban a lakosság 80
százaléka tanyákon élt. A Kiskirályság
nevet 1954-ben változtatták Eperjesre.
Címerében Szilágyi Mihály címerének
ÁRPÁDHALOM
Irányítószám: 6623, körzethívószám: 63
A II. világháborúig Nagymágocs
határrésze volt, azt követôen vált
önállóvá a 690 lakosú, a megye keleti
határánál, Nagymágocstól 9, Oroshá-
zától 15 kilométerre lévô község.
Áthalad rajta az Alföldi Kék Túra
útvonala.
A Dózsa György utca melletti,
árnyas parkban a kastélyt gróf Berch-
told Lipótné építtette a századfordu-
lón. 1908–1915 között itt volt jószág-
NAGYMÁGOCS
Irányítószám: 6622, körzethívószám: 63
Elôször 1426-ban Magoch-ként
említik a 3700 lakosú, Szentestôl 19
kilométerre, délkeletre lévô községet.
Nevét elsô birtokosáról, a Szente-
Mágocs nemzetségrôl kapta. Az 1596.
évi tatár pusztítás Mágocsot is meg-
semmisítette. A középkori Mágocs
monostorát a XIX. század közepén
bontották el, az uradalmi gazdálkodás
kiépítése miatt. A két világháború kö-
zött még ún. pusztaközség: lakói ma-
jorokban, tanyákon éltek. Csak az ezt
követô házhelyosztás után kezdtek
egy helyre tömörülni.
A Mágocs-ér mellett álló, U-
alaprajzú, középrizalittal hangsúlyo-
zott, emeletes, volt Károlyi-kastélyt
motívuma és a királyi alapítást jelké-
pezô korona látható.
A határbeli szikeseken mindig je-
lentôs volt a juhtenyésztés. Az 1980-as
években országos juhászversenyeket
szerveztek, amelyek mindig sok ér-
deklôdôt vonzottak. A községben van
tenisz-, foci- és kosárlabda-pálya, sá-
torozási és vadászati lehetôség.
igazgató Székács Elemér, a híres bú-
zanemesítô. Az épület ma mûvelôdési
ház és iskola.
Mellette Árpád fejedelem szobra A Pusztatemplom romja
látható (1996, Fromann Richárd). Az
utca másik oldalán 1920-ban emelték
az ezen a vidéken ritkaságszámba
menô, favázas római katolikus temp-
lomot.
A település körül hajdan volt hét
halom közül még megvan a legna-
gyobb, az Orosháza felé vezetô út
mentén látható Árpádhalom, amelyet
Makovecz Imre Életfája díszít.
Az eperjesi tanyagazda
állattartásra
gróf Károlyi Imre építtette 1896–1897- rendezkedett be.
ben, eklektikus-neobarokk stílusban.
Most kastélyotthon, s megtekinthetô.
Negyven hektáros, arborétumsze-
rû parkja a kertmûvészet remeke, rit- Károlyi-címeres ablaküveg
ka fenyôfélékkel, a tiszafa és a tuja
változataival, ôstölgyekkel, platánok-
kal. A parkot díszítô, évszakokat jel-
képezô, XVIII. századi szobrok való-
színûleg a szegvári kastély mellôl
származnak. (Restaurálás alatt.)
A környezet festôi hangulatát fo-
kozza a 10 hektáros tó is, túlpartján
pihenôvel. Esténként a szarvasboga-
rak rajzását is megfigyelhetjük.
A tó felôli oldalon, az épület elôtt
a Szabin nôk elrablása a témája a ba-
rokkos szoborcsoporttal díszített szö-
kôkútnak. A mûkô másolat eredetije
osztrák területen lehet. Az épület fô-
A
A KÖRÖS-MAROS
KÖRÖS-MAROS KÖZE
KÖZE 159
159
 bejárata elôtt kedves kis szobor, a Ha-
las fiú márványfigurája fogadja a láto-
gatót. Érdemes szemügyre venni a
kastély belsô tereit, az elôcsarnokot, a
télikertet, a könyvtárszobát és a sza-
lont.
A park bejáratával szemközt álló
három szintes, zabsilós magtár (1856,
Ybl Miklós) érdekessége, hogy belse-
je kizárólag faszerkezetû.
A park sarkában látható, neoro-
mán stílusú római katolikus templom
(1883, Bachó Viktor) szép üvegabla-
kai Katzmann Ede mûhelyébôl valók.

A középrizalitos
nagymágocsi kastély DEREKEGYHÁZ
Irányítószám: 6621, körzethívószám: 63
Rizalit: Az 1900 lakosú, Szentestôl 13 kilo-
épületek sarkain méterre délkeletre, a Kórógy-ér mel-
vagy közepén lett fekvô község nevét az Árpád-kori
elôreugró templomáról kapta, amely nagy mére-
homlokzatrész. tû, szilárd anyagú lehetett. Maradvá-
nyai a XIX. század elején még látha-
tók voltak. A település az 1241-es ta-
tárjárás után majd félszáz évvel ké-
sôbb kezdett benépesülni. A XVI. szá-
A derekegyházi uradalom zad második felében háromszor pusz-
központja volt tította a török (1552, 1566, 1596), az-
a Károlyi-kastély. tán végleg megsemmisült.
1702-ben báró Schlick Lipót
császári tábornok kapta birtokul a
pusztát, tôle 1722-ben gróf Károlyi
Sándor vásárolta meg.
A Károlyi-család nagyszabású ura-
dalmi központtá építtette ki kastéllyal,
gazdasági épületekkel. A XX. század
elsô felében határának felét – a tégla-
gyárral együtt – a báró Weiss Manf-
réd-örökösök birtokolták, akik a mû-
velhetô terület jelentôs részén – ab-
ban a korban rendkívül modern meg-
oldásként – különleges, hajós öntözô-
rendszert építettek ki. A szabályosan
kialakított csatornákon közlekedô ha-
jó az 1960-as évekig igen hasznosan
dolgozott.
Az árnyas parkban álló, barokk-
copf stílusú, volt Károlyi-kastély ere-
detileg földszintesnek épült 1765-ben.
A XIX. században a grófi család ked-
venc nyaralóhelye volt. Emeletet
1869-ben húztak rá, 1932-ben man-
zárddal látták el. Jelenleg elmeszociá-
lis otthon.

A Kórógy-ér ideális horgászhely,

környéke népszerû kirándulóhely a
környezô erdôvel együtt, mely kiváló
vadászterület is.

160
160 A
A KÖRÖS-MAROS
KÖRÖS-MAROS KÖZE
KÖZE
SZÉKKUTAS
Irányítószám: 6821, körzethívószám: 62
A múlt század közepéig a vásárhe-
lyi puszta része, ezt követôen népe-
sült be részben orosházi betelepülôk-
kel Székkutas. 2700 lakosú község a
megye keleti határánál, Hódmezôvá-
sárhelytôl 20 kilométerre.
1950 elôtt a Hódmezôvásárhely-
Kutaspuszta nevet viselte. 1979-ig
lakosságának háromnegyede külterü-
leten élt.
Itt született Nótás Szabó Pál, a pa-
rasztköltô:
„Nagy a vásárhelyi puszta,
De sok szögény legény lakja,
Én is laktam nagy ideig,
Tizenhárom esztendeig.”
Az 1920-as években, diák korában
a faluban vendégeskedett Hugo Har-
tung (1902–1972), akibôl késôbb is-
mert író lett. Kutaspusztai élményeit.
Ich denke oft an Piroschka (Gyakran
gondolok Piroskára) címû regényé-
ben írta meg 1954-ben. Mind a könyv,
mind a belôle készült film világhírû
lett.
A falumúzeumban régészeti, nép-
rajzi, helytörténeti és Hugo Hartung-
gal kapcsolatos kiállítást találunk.
(Megtekinthetô, miután a mûvelôdési
házban elôzetesen bejelentkezett az
érdeklôdô. Tel.: 293-734)
A falumúzeum és az ABC áruház
között látható Tóth Valéria Anya gyer-
mekével c. bájos szobra. A Mester ut-
cában áll a falu neogótikus, római ka-
tolikus temploma (1927), a vasúti so-
rompón túl, az Erkel utcában pedig a
neoromán református templom
(1926).
Hódmezôvásárhely felé négy
kilométerre, a sóshalmi iskola autó-
buszmegállójához érve a környék ta-
nyavilágában élôk közadakozásából a
20-as évek végén áthelyezett, I. világ-
háborús emlékmûre figyelhetünk föl,
melyet a faluba költözésükkor hoztak
át a néptelenné vált, ún. belsô szôrhá-
ti iskolájuk mellôl. A székkutasiak ol-
vasókörének is helyet adó iskolában,
a tanterem falán pedig a két világhá-
ború emléktábláit helyezték el.
Figyelmet érdemel még a Piroska-
féle szélmalom a Békéscsaba felé tar-
tó vasútvonal túloldalán, az állomás-
tól 750 méterre.
A községtôl hat kilométerre, az
orosházi út közelében van a kakas-
széki gyógyintézet.
A Kakasszéki-tó vizének gyógyha-
tását a környék lakossága már régóta
ismerte; gennyedô sebekre gyakorolt
hatását Genersich Antal egyetemi ma-
gántanár bizonyította be.
Erre alapozva épült fel 1932-ben a
száz ágyas gyógyintézet. A reuma- és
mozgásszervi szanatórium jelenleg a
vásárhelyi Erzsébet Kórház (Tel.: 344-
211) reuma- és rehabilitációs osztálya.
Termálkútból nyert gyógyvizét az
idült reumás betegségek és krónikus
nôgyógyászati gyulladások kezelésé-
nél eredményesen alkalmazzák. A tó-
fürdô, a fürdôház, a fizikoterápiás
részleg nem csak beutalóval kereshe-
tô föl. A gyógyintézet mellett kempin- Derekegyházától délre,
gezni lehet. Parkját 100–130 évek fák négy kilométerre
díszítik. sétálhatunk a T-erdôben,
Székkutastól nyolc kilométerre, mely alakjáról kapta
már Békés megyében található a nevét. Nem ritkák itt
Kardoskúti-Fehér-tó. A 488 hektáros a 60–70 éves
természetvédelmi terület hírét madár- kocsányos tölgyek.
világának és a tó körüli, jellegzetes Az ún. szálaló
pusztai tájnak köszönheti. fakitermeléskor
Székkutastól DK-re földutakon otthagyott farönkök
járható be az egészen a Kardoskúti re- adnak otthont
zervátumig elnyúló Székkutasi vagy az Alföldön ritka
Ficséri puszta. Viszonylag háborítat- szarvasbogárnak.
lan, ennek köszönhetôen több védett Június második felében
állat – Túzok, nagy goda, bíbic – élô- zúg az erdô
helye. a rajzásuktól.
A
A KÖRÖS-MAROS
KÖRÖS-MAROS KÖZE
KÖZE 161
161
 A MAROS-VÖLGY

Elég egy bármennyire vázlatos, s rôl szólva nem szoríthatjuk be magun-

legalább a települések helyét föltün-
A Maros szilajabb, tetô térképre ránézni, hogy föltûnjön:
kiszámíthatatlanabb, Csongrád megyének a Maros-völgyet
mint a Tisza. kísérô és az attól északkeleti területé-
kat a Dél-Alföldre, benne az Alsó-Ti-
sza vidékére általában helytálló föld-
rajzi, település-szerkezeti jellegzetes-
ségek „korlátai” közé.
A városok köré szervezôdött, „ta-
nyás” peremterületek helyett e tájra az
egymáshoz majdnem látótávolságra
sûrûsödô, közigazgatásuk önállóságát
büszkén ôrzô aprófalvak a jellemzô-
ek. A Csongrádi – a megye tiszántúli
részét ÉNy–DK irányú sávban átszelô
– síknak a román határhoz legköze-
lebbi, alsó harmadán, az Erdélybôl
idekanyargó Maros torkolatközeli völ-
gyében járunk.
Könyvünkben némi egyszerûsí-
téssel nevezzük Maros-völgynek e tá-
jat, mint tettük ezt a Körös–Maros kö-
ze ugyancsak több kistájat magába
foglaló, turisztikai szempontból mégis
egységesnek tekinthetô vidékével.

162
162 A
A MAROS-VÖLGY
MAROS-VÖLGY
 A vízrajzi adottságok ezen a vidé- adta a megélhetésüket. A múlt század „Termesztenek pedig
ken is érdemesek a figyelemre: a sze- derekán a rendkívül éles folyókanya- veres- és fokhagymát
szélyes Maros játssza itt a fôszerepet. rokat 13 átvágással kiiktatták – ekkor sokat; paprikát annyit,
Magyarországi szakasza 50 kilométe- szûnt meg az a fura helyzet, hogy a hogy némelyek törve
rébôl 21 – határvíz is, s 11 település Maros szemközti folyással torkollott a hordókat
közigazgatási területét érinti közvetle- Tiszába. töltenek meg véle;
nül. (Vízgyûjtô területének alig 6–7 A folyót kísérô, hullámtéri erdôk mindenféle káposzta- és
százaléka van magyar földön. A víz- közül a Makó–Landori – természetvé- salátanemet eleget
minôségi problémákat ez – ha nem is delmi terület. Szabadon látogatható s jót. De kivált
menti, de legalább – magyarázza.) A 421 hektárján a hûvösebb, páradús gyökeres növényeirôl
Gyergyói havasokban eredô folyó ép- marosi mikroklíma kedvez a tölgy- híres Makó.
penséggel nem büszkélkedhet kiszá- kôris-szil keményfa-ligeterdônek, a Az itt termô
mítható vízjárással. A makói vízmér- füzeknek, s a Maros árvizekor ideke- petrezselyem, zeller,
cén eddig mért legkisebb (–100 centi- rült bánáti és erdélyi csigáknak is. peszternák, sárgarépa
méter, 1983) és legnagyobb vízállás Értékes az állatvilága – madarai mind bôségével, mind
(625 centiméter, 1975) között csa- jellegzetes ártéri társulást alkotnak. A szépségével s jóságával
pong. Különleges gondot ez akkor holló hangját rendszeresen halljuk. elsôséget érdemel.”
okoz, ha árhulláma egybeesik a Tiszá- Erdeiben a gímszarvas és a vaddisznó Szirbik Miklós,
éval. A Maros árhulláma 1970-ben vi- is állandó lakó. Védett virágos növé- Makó prédikátora,
szonylag telített tiszai medret talált, nye, a nyári tôzike, foltokban virít. 1830 körül
ami lehetetlenné tette a gyors levonu-
lást. A legmagasabb víz 1 cm-rel ki-
sebb volt az 1975. évinél, de tartóssá-
ga miatt jóval veszélyesebb árvízi
helyzetet teremtett. Biztonsági okok-
ból Makó teljes lakosságát ki kellett
telepíteni. Az árvízi fenyegetettség
szerencsére nem változott át tényle-
ges veszedelemmé. (Szintén 1970-es
dátumú egy csúcs is: másodpercen-
ként 2500 köbméter vizet vitt a folyó –
míg legkisebb vízhozama alig
30 m3/sec!)
„Hogy nem üres beszéd a Maros
szava, azt dugig való vizeinek sebes-
ségébôl látták. Gyürkôzött, ahogy a
makóiak is. A gyöngébb nemet, gye-
reket, öreget éjnek évadján eltelepí-
tették, miután dudás kocsikkal felri-
asztották, s a férfiak a gátra mentek az
utolsó szálig. Hat napig szakadatlan
támadt a Maros. S elfogták. A víz és a
lelkek egyensúlya így helyreállt.
(Tóth Béla, 1970)
Az itt élô emberek a XVII. száza-
dig elvadult, vízjárta, mocsaras táj la-
kói voltak – a halászat mellett az erdé-
lyi só- és faanyag-szállítás, a tutajozás

A
A MAROS-VÖLGY
MAROS-VÖLGY 163
163
 ÚJSZENTIVÁN metek – fôleg az 1944. évi menekülés,
YJDJCTYNBDFY s 1946-os kitelepítésük következté-
Irányítószám: 6754, körzethívószám: 62 ben – mára alig maradtak.
A falu központjában, kis halmon
A 43-as számú, országos fôútról áll a görögkeleti szerb templom ,
Szôregen letérve, Szegedtôl 11 kilo- amely elôdje helyén 1853-ban épült,
méterre, délkeletre az elsô megálló az késô klasszicista stílusban. Ikonosztá-
1500 lakosú község. Elôször 1411-ben za három nyílással ellátott egyszerû
említik, Zenth Iwan néven. Kezdettôl deszkafal.
fogva kisebb nemesi családok birto- Három zónában helyezkedik el 26
kolták, magyar jobbágyok lakták – a képe: alul a trónusikonok, fölöttük a
XVII. század közepéig, amikor a fel- szentek, legfölül az ünnepek képei.
Az M-betû az 1,7 méter szabadító háborúk következtében el- Középütt az utolsó vacsora, fölötte az
magas tölgyfaoszlopon pusztult. újszövetségi Szentháromság ábrázolá-
a „mélypont” szó 1783-ban Ószentivánról (a mai sa. A királyi ajtón az Örömhírvételt és
rövidítése a tiszaszigeti Tiszaszigetrôl) ideköltözött a szerb la- a négy evangélistát, a diakónusi ajtó-
határban. kosság. A XIX. század derekán kon Szent István diakónust és
Mivel az ószentiváni Csanádról rajnai frank eredetû, Mihály arkangyalt festette meg a mes-
szivattyútelephez vezetô jómódú németség települt be, mely ter. A trónusikonok és a királyi ajtó
burkolt útról balra példamutató istállózó jószágtartást képei 1912-ben készültek, a többit
letérve 800 métert még folytatott. A Szegedrôl kirajzott do- Barcsai Ferenc autodidakta festô má-
gyalogolni is kell, hánykertész és bérlô, cselédsorban solta 1948-ban, a férfi és nôi templo-
a könnyebb eligazodás élô magyarság hosszú idôn át a leg- mot elválasztó falra fektetett ikonok
érdekében utalunk rá: szegényebb rétegként élt errefelé. Né- alapján.
a mélyponti jel egy
legelô csordakútjával
szomszédos, TISZASZIGET nevezték, a nép mindig Szigetként
tôle északnyugatra Irányítószám: 6756, körzethívószám: 62 emlegette, egészen 1955-ig: akkor
tölgyerdô terül el. kapta mai nevét.
A Tisza gátja innen Szegedtôl délre, 13 kilométerre A község központjában álló, késô
2 kilométer. fekvô, 1600 lakosú község Tiszasziget szecessziós római katolikus templom
a jugoszláv határ mellett. páduai Szent Antal tiszteletére épült
Tiszasziget: itt van Az 1484-ben már oklevélben emlí- 1913-ban. Az óvoda udvarát
az ország tett Sziget a XVI. században elpusz- Samu Katalin Mackó-szobra teszi
legmélyebb pontja tult. A csanádi tiszttartóság szerbe- derûssé.
ket telepített ide A falu szélén, az Újszentiván felé
1746-ban. Szeged vezetô út mellett egy romos szélma-
városa 1783-ban a lom látható, még aránylag ép beren-
királyi kamarától dezéssel.
megvásárolta, mi- A falutól nyugatra, 1,5 kilométer-
re a szerbek át- re, a Csûri- és Hatvanlánc-dûlôk kö-
költöztek a mai zötti, kelet–nyugati völgyvonal kb.
Újszentivánra, ezt 300-szor 50 méteres teknôjében
a falut pedig do- bronzjelvényes tölgyfaoszlopot állí-
hánykertész ma- tottak fel 1984-ben. Az oszlop 75,8 m
gyarok népesítet- tengerszint feletti magasságával
ték be. Noha Magyarország legmélyebb pontját je-
Ószentivánnak löli.

164
164 A
A MAROS-VÖLGY
MAROS-VÖLGY
KÜBEKHÁZA
Irányítószám: 6755, körzethívószám: 62

A román határ melletti, Szegedtôl

20 kilométerre, délkeletre fekvô, 1550
lakosú, Kübeck Károly bécsi kamarai
elnökrôl elnevezett, szabályos utca-
hálózatú falut a kincstár alapította
1844-ben.
Az odatelepült lakosság szinte tel-
jesen szegedi gyökerû volt. 1851-tôl
svábok is kezdtek beköltözni. Földjük
egy meghatározott részén a falubeliek
kötelesek voltak dohányt termeszteni.
A trianoni szerzôdés Kü-bekházát Ju-
goszláviához csatolta, majd 1921. au- A templommal átellenes oldalon A kübekházi
gusztus 19-én visszakerült Magyaror- lévô Petôfi-mellszobor a szabadság- Szent István-templom
szághoz. A németek egy részét 1946- harc centenáriumára készült.
ban kitelepítették. A téren s a Felszabadulás utcán
A falu közepén, a kör alakú Petô- több klasszicista, eklektikus, német
fi téren álló, neogótikus Szent István- gazdaház érdemes a figyelemre.
plébániatemplom 1879–1880-ban A falutól délre állították föl a Hár-
épült. Fôoltárképe Szent István koro- mashatár-emlékmûvet. Az építmé-
nafelajánlását ábrázolja (Keszler nyen a magyar, a szerb és a román
János). Figyelemre méltóak szép stá- állam címerei utalnak a közeli állam-
cióképei is. határokra.

DESZK Maroson a szegedi hajósgazdák ho-

LTCRF mokoshajóit megrakodni. A község
Irányítószám: 6772, körzethívószám: 62 lakosságának nyolc százaléka ma is
szerb nemzetiségû. Hullámtér Deszknél
A 3000 lakosú, Szegedtôl 9 kilo-
méterre, délkeletre, a 43-as út mellett
fekvô községet 1490-ben említik elô-
ször (Dezk). Neve személynévi erede-
tû, talán a Desiderius régi magyar be-
cézô alakja.
A szôregi csata során, 1849. au-
gusztus 5-én teljesen leégett, de ha-
marosan újjáépült. 1928-ban báró
Gerliczy Félix birtokát fölparcellázta;
a kastélyt szép parkjával a kincstár vá-
sárolta meg.
A déli Tisza vidéken a deszki szer-
bek voltak a búzáshajók, homokos
dereglyék lovas vontatói. Még
1940–42-ben is ôk vontatták föl a

A
A MAROS-VÖLGY
MAROS-VÖLGY 165
165
Ezekben a Maros-közeli A klasszicizáló volt Gerliczy-kas-
falvakban nem kell tély (Alkotmány u. 36.) 1884-ben
messzire menni, hogy épült; 1919-ben és 1942-ben egy-egy
a vadregényes folyópart emeletet húztak rá. Ma tüdôkórház.
látványában Kilenc hektáros parkjában kivéte-
gyönyörködhessen les méretû kocsányos tölgyek és né-
az ember. Nyaranta hány szép díszítôszobor, Varga Imre,
a vízbôl kiemelkedô Vass Károly és Kovács Ferenc alkotá-
homokpadokon lilék, sai érdemesek a figyelemre.
cankók, kiskócsagok A mellette álló neogótikus római
keresgélnek táplálékot, katolikus templomot 1901–1902 kö-
vadrécék pihennek meg. zött emelték. Színvonalas berendezé-
A szakadékos partokon sét – oltárait, szószékét és keresztúti
parti fecskék telepei stációit – tiroli mesterek faragták. Az
alakulnak ki. üvegablakok is innsbrucki mûhely-
A Maros déli partját ben készültek.
keskenyfûz-nyárerdôk A Felszabadulás utcában álló gö-
szegélyezik. rögkeleti szerb templom 1859-ben
A víz fölött épült, késô klasszicista stílusban. Ek-
repülô drágakô, lektikus jellegû ikonosztázának 31 ké-
jégmadár száll...
KLÁRAFALVA
Irányítószám: 6773, körzethívószám: 62
A Szent Klára tiszteletére épített
Klárafalva környékén templomáról elnevezett, 500 lakosú
bronzkori temetôk falut – Szegedtôl 18 kilométerre – elô-
nyomaira bukkantak, s ször 1488-ban említik. Határában van
ugyanott a környék egyik legnagyobb bronz-
több avarkori kori települése – valószínûleg i. e.
települést is találtak. 1800–1300-ig laktak emberek e fal-
FERENCSZÁLLÁS
Irányítószám: 6774, körzethívószám: 62
Maros melletti, 700 lakosú község
Ferencszállás – Makótól 10 kilométer-
re, a 43-as út mentén. 1828-ban alapí-
totta báró Gerliczy Ferenc a család
majorjából, uradalmi béresek és zsel-
lérek letelepítésével. Nevét a földbir-
tokos keresztnevérôl kapta. A falu he-
lyén korábban (1810–1814) dohány-
szárító pajták épültek, a kertészek a
Nagymajorban laktak, amit az egykori
térképeken Kukutyin-pusztának ne-
166
166 A
A MAROS-VÖLGY
MAROS-VÖLGY
pe három zónába rendezôdik. Az al-
só, ún. trónusikonok között szokatlan
az Isten Anyja – Gyermek nélküli
megjelenítése. A második sorban az
ünnepek ikonjai sorakoznak (köztük
Krisztus feltámadása); középütt az
Utolsó vacsora, fölötte az Úr színe-
változása. Ez utóbbi két oldalán az
apostolok láthatók, míg legfölül a
Golgota kereszt-kompozíció. A királyi
ajtón az Örömhírvételt, a két szélsô
diakónusi ajtón Szent Demetert, ill.
Mihály arkangyalt festette meg alkotó-
juk. A képek nagy részét Dusˇ an
Aleksić aradi festô készítette 1880 kö-
rül, az ajtók és az Utolsó vacsora ke-
vésbé ismert festô, Nikolić munkája.
Figyelmet érdemel az 1929-ben,
tipusterv alapján épült emeletes
iskola.
vacskában. Az 1550–1552. évi török
hadjáratokban teljesen elpusztult.
1777-ben települt újra Magyar-
csanádról származó magyar dohány-
kertészekkel; majd makói hagymater-
mesztôk is költöztek a faluba. A ma-
jorságból fejlôdött település 1801-tôl a
báró Gerliczy-család tulajdona.
Szent Kereszt temploma modern
stílusban épült (1935).
veztek. Ferencszállás lakói egy ideig
falujukat is Kukutyinnak nevezték.
Az ismert szólásmondás, hogy
„Möhetünk má’ Kukutyinba zabot
högyözni” az 1800-as évek egyik nagy
árvízének idejérôl származik, amikor
zabbal volt bevetve a kukutyini határ.
Az árvíz miatt nem lehetett rámenni a
kukutyini földekre,
de a leleményes parasztemberek nem
hagyták veszni a termést: ladikokba
ültek és úgy vágták le a zab „hegyét”.
KISZOMBOR
Irányítószám: 6775, körzethívószám: 62

Kiszombor 4400 lakója Makótól 5

kilométerre, a Maros másik oldalán, a
bal parton él. A síkságból kissé kie-
melkedô terület már a korai idôkben
lakott, késôbb a Szegedrôl Erdélybe
vezetô, Maros menti út egyik ellenôr-
zô pontja lehetett itt, a közelében át-
kelôhellyel.
A középkorban a Csanád nemzet-
ség birtoka. Elôször 1256-ban Zom-
bur-ként említik. Zsigmond 1418-ban
mezôvárosi rangra emelte. Az 1596-os
török-tatár pusztítás során csaknem
teljesen megsemmisült, s csak 1647- induló bordás boltozat a tatárjárás A kiszombori templom
tôl kezdett újra benépesülni. után készülhetett, amikor IV. Béla az Csongrád megye
Kiszombor a szegedi nagytáj mû- egresi cisztereket a templom újjáépí- egyik legértékesebb
emlék jellegû épületekben leggazda- tésére utasította. Árpád-kori mûemléke
gabb faluja. A Szent István téren álló A román stílusú körtemplomhoz
római katolikus templom leválasztott 1744-ben kápolnát építettek, amit a
hajdani szentélye, az Árpád-kori kör- templom újabb, 1776. évi bôvítésekor
templom Csongrád megye egyik leg- hajóvá alakítottak át. A mai, leválasz-
jelentôsebb román kori emléke. tott, neoromán hajót és tornyot 1910-
Hasonlóan a többi, kívül henger ben emelték, Csányi Károly tervei
alakú, belül hatkarélyos, téglából ké- alapján. A háztemplom fôoltára mö- A templom rotundája
szült templomhoz (Gerény, Karcsa) a
XII–XIII. század fordulóján épülhe-
tett, feltehetôen a johannita lovagrend
közremûködésével.
A hatosztásúra szerkesztett tér-
kompozíció, mely a régi keresztény
és mohamedán világban bajelhárító
jelkép volt, Kaukázus vidéki elôké-
pekre utal. A kb. 8 méter átmérôjû
rotunda falfelületét egykor sûrûn el-
helyezkedô faloszlopok díszítették.
Bejáratát a fal síkjából kissé elôre-
lépô kapuépítmény tette hangsúlyos-
sá, amelyhez további 5x5 méteres,
téglából rakott épület csatlakozott.
A belsô tér – az eredeti mélységé-
re lesüllyesztett (1,13 m) járószinttel –
lenyûgözi a látogatót. A keskeny iker-
ablakok között életfát jelképezô, ki-
domborodó díszítés látható. A fülkék
közti keskeny faloszlopokról

A
A MAROS-VÖLGY
MAROS-VÖLGY 167
167
Rónay Móricnak,
Torontál megye
fôispánjának nagyon
megnyerte tetszését
Ferenc József öccsének,
Miksa fôhercegnek
Trieszt melletti Miramare-
kastélya.
Ezért itt egyszerûbb
formában, némileg
hasonlót építtetett
1858-ban.
Jelenlegi, elhanyagolt
állapotában
gazdasági célt szolgál.
Szokás volt, hogy
a parasztházak
utcai homlokzata alá
virágoskertet telepítettek,
a ház elé toldott ereszetet
viszont kiépítették
az utcai kiskapuig.
Néhány ilyen, „röpülô
ereszetes” ház még
látható a faluban.
168
168 A
A MAROS-VÖLGY
MAROS-VÖLGY
götti karéjban különbözô korú fres-
kók három rétegét találták meg 1939-
ben.
A színvonalas alkotásokat koráb-
ban Niccolo di Tomaso firenzei
festômûvész XIV. századközepi esz-
tergomi tevékenységével hozták kap-
csolatba. Valójában a képek egy része
– feltehetôen a második, harmadik és
negyedik kép – még a XIII. századból
való. 1982-ben a templom mennyeze-
tén mozgalmas elrendezésû, barokk
falképegyüttes került elô.
A bordák által határolt mezôkben
– a diadalív felett – Mária mennybe-
menetelének jelenete látható. Vele
szemközt egy másik szent asszony áb-
rázolása. A további négy boltmezôn a
négy evangélistát lehet felismerni. A
diadalív melletti karéjok boltozatán
két barlangban fekvô, ill. térdelô re-
metét festett meg a mûvész, míg a be-
járat felôli karéjokban Keresztelô
Szent Jánost és Szent Istvánt.
A téren, a templom közelében
szép díszkutat találunk, amelyre 1997-
ben került a restaurált XVIII. századi
MAKÓ
Irányítószám: 6900, körzethívószám: 62
Huszonhét ezren laknak Szeged-
tôl 31 kilométerre, a nagylaki határát-
kelôhely (Románia) felé vezetô, 43-as
út mentén, a Maros jobb partján: Ma-
kón. A kedvezô marosi átkelôhelynél
már honfoglaló ôseink települést ta-
láltak Velnök (Vönek) néven, ami
ószláv nyelven révészt jelent.
A kereszténység felvétele idején
Ajtony volt a Maros vidék ura, majd
Csanád vezér felette aratott gyôzelme
után a XVI. század közepéig a telepü-
lés a Csanád-nemzetség birtoka.
A XIII. század második felétôl a
birtokos Makó bánról Makófalvának
nevezték. Csak a török uralom alatt
Nepomuki Szent János-szobor. Vele
szemben az elsô világháború katona-
figurája látható, átellenben pedig a
második világháborús hôsök emlék-
mûve (1994). Szent László egész
alakos szobra 1896-ból való, a millen-
niumi emlékmû a kovácsoltvas ke-
reszttel és a keresztre feszített Krisz-
tussal a paplak elôtt áll.
A térbôl nyíló Makói utca sarkán
áll a romantikus volt Rónay-kastély.
A falu központjában található volt
uradalmi épületek az alföldi klasszi-
cizmus figyelemre méltó alkotásai.
Ilyen a termelôszövetkezet székháza
(Szent István tér 1.), a Gólyafészek
kisvendéglô (Szegedi utca 1.), a Ga-
bonatermesztési Kutatóintézet magtá-
ra (Óbébai utca 3.) és a hagymaátve-
vô épülete (József Attila utca 5.).
A Helytörténeti Gyûjtemény (Sze-
gedi u. 1.) szintén egy régi magtár-
épületben kapott helyet. Anyaga a
község lakóinak XIX. század végi és
XX. századi életét tárja elénk. (Megte-
kintése elôtt a közeli könyvtárban le-
het jelentkezni. Tel.: 297-012)
rövidül le neve Makóra, ami pogány
eredetû utónév (jelentése turk nyel-
ven: dicsôséges).
A XVI–XVII. században a török
pusztításai ellenére a település mindig
újjáépült, sôt – viszonylagos önálló-
sága révén – a XVI. századra, a refor-
máció idejére esik szellemi kibonta-
kozása. A török nem akadályozta az
új hit terjedését. Abádi Benedek és
Szegedi Kis István hitújító tevékeny-
sége révén Makó református esperesi
székhely lett. A város és környéke
1719–1848 között a csanádi püspökök
tulajdona, ôk telepítették be 1750 kö-
rül a görögkatolikus ruszinokat. 1730-
ban Csanád megye székhelye lett. A
XVIII. század utolsó évtizedében je-
lentôs vallásos irodalmi életet él a vá-
ros. Szikszai György nyitotta meg a
sort, akinek „Keresz-tyényi Tanítások
és Imádságok” címû könyve 89. kia-
dásban 1975-ben jelent meg.
A XVIII. század végén honosodott
meg e tájon a hagymatermesztés, ami
a város gazdasági jólétét alapozta
meg. A hagymát maguk a termelôk
értékesítették, de bekapcsolódtak az
ún. cserések is, akik árujukat más áru-
kért cserélték el. Bejárták a Bánátot,
az Alföldet, Erdélyt, sôt a közvetítô
kereskedelem révén Galíciába, Len-
gyelországba is eljutott a makói hagy-
ma és zöldség.
Az elsô világháború sok áldozatot
követelt Makó népétôl. A trianoni bé- Szeged felôl érkezve a közúti híd A hagymaföldek
keszerzôdés következtében a város makói hídfôje mellett Rajki László jótékony takarója a hó
határszélre került. A nehéz gazdasági a Parasztpárt megalakulása címû a makói határban
körülmények ellenére azonban pezs- bronz dombormûve, emlékköve fo-
gô szellemi élet bontakozott ki. gad (1989). A hídtól 1,5 kilométerre,
Az értelmiség legjobbjai a Justh jobbra van a Maros-parti üdülôtelep.
Gyula vezette függetlenségi pártba tö- Vadászház, teniszpálya, lovaglási le-
mörültek. Itt alakult meg a Nemzeti hetôség várja az idelátogatókat. Az
Parasztpárt 1930-ban. A második vi- üdülôtelepen keresztül jutunk a part-
lágháború végén, 1944. szeptember 6- fürdôhöz. A festôi környezetû, déli
án Makó az elsô felszabadult magyar fekvésû, enyhén lejtôs fövenystrand
város. Megyeszékhelyi szerepének el- forró homokja kiváló napozóhely, az
vesztését (1950) városközpontjának ártéri erdô dús lombú fái karéjában. A
átépítésével és iparosítással kívánták fürdô területe 13 ezer négyzetméter,
ellensúlyozni. egyszerre hétszázan strandolhatnak.

A makói fôtér egyik nézete

A
A MAROS-VÖLGY
MAROS-VÖLGY 169
169

A református Az itteni gyógyiszapot már régóta
nagyiskola belsô udvara használják iszappakolás formájában
reumatikus és mozgásszervi betegsé-
A város neves szülöttei: gek gyógyítására. A strandot kabinok,
Pulitzer József zuhanyozók, játszóterek és vendég-
(1847–1911) lôk teszik kényelmesebbé.
amerikai újságíró, A városba érkezve a Szegedi utcá-
lapkiadó, a róla ról tegyünk egy kis kitérôt a Szent Ist-
elnevezett irodalmi díj ván térre! Az itt álló belvárosi Szent
alapítója; István-plébániatemplom 1765–1772
Galamb József között épült, barokk stílusban. Beren-
(1881–1955), dezésébôl kitûnik a rokokó szószék
a Ford autógyár és a klasszicizáló keresztelômedence.
tervezôje; A déli kápolnában ôrzött Havi Bol-
Torma Imre (1893–1954), dogasszony-kép a hagyomány szerint
festômûvész; 1552-ben került a szegedi alsóvárosi
Erdei Ferenc templomból Makóra.
(1910–1971), szociológus, A templom mögött látható Szeplô-
államférfi telen fogantatás-szobor a XVIII. szá-
és agrárközgazdász. zad második felébôl való. A téren álló
neobarokk Szentháromság-szobor
1888-ban készült.
A Vörösmarty utca 8. számú épü-
let helyén álló, korábbi házban lakott
a múlt század elején Kelemen László
(1762–1814), az elsô magyar színigaz-
gató, a hivatásos színjátszás megte-
remtôje, a szomszédos templom
orgonista kántora.
Az Árpád utcán térjünk vissza
ismét a Szegedi utcára. A Kálvin utca
sarkán, kis parkmezôben áll Bartók
170
170 A
A MAROS-VÖLGY
MAROS-VÖLGY
Béla szobra, a nevét viselô ének-
zenei általános iskola elôtt (Varga Im-
re, 1981).
A Kálvin utca bal oldalán a Juhász
Gyula Mezôgazdasági és Egészség-
ügyi Szakközépiskola modern épüle-
tének homlokzatát Takács Gyôzô Vi-
rágkompozíciója díszíti (1975). Elôtte
a kertben Juhász Gyula mellszobra
látható (Humenyánszki Jolán, 1980).
A Kálvin utcából nyíló Kálvin té-
ren van az egyik legjellegzetesebb
mûemléki együttes, a református
ótemplom és az egykori református
nagyiskola.
Az 1776–1788 között épült
ótemplom 47 méter magas kôsisakos
tornyával sajátosan vidékies barokk
alkotás. Homlokzatának klasszicizáló
elemei, északi harántszárnya az 1828-
as átépítés eredménye. Ekkor készült
faoszlopokon nyugvó, stukkódíszes
mellvédû karzata és orgonája is. A
szószék Erdôdy Pál, a tölgyfából ké-
szült szép padok pedig Joó Sámuel
helyi asztalos munkái: füzérdíszei a
makói kertek akkoriban divatos virá-
gait mintázzák.
A templom melletti egykori refor-
mátus nagyiskola (7. sz.) 1812–1820
között épült, klasszicista stílusban;
homlokzatát füzérek és rozetták díszí-
tik.
Itt tanított hajdan Szirbik Miklós
(1781–1853), a város történetírója, itt
diákoskodott Tömörkény István és
elemistaként Erdei Ferenc.
Az óvoda (3. sz.) falán emléktábla
jelzi, hogy a helyén álló egykori refor-
mátus paplakban élt és alkotott
Szirbik Miklós és itt született Hajnal
Antal (1838–1907), a fiumei kikötô
tervezôje.
Sétáljunk vissza a Szegedi utcára,
mely a Széchenyi térre visz. A város
fôtere három útvonal találkozásánál
alakult ki, a XVIII. század végén.
Mindjárt az elején, balról az 1859-ben
emelt régi városháza látható. Ma
Gyermek- és Ifjúsági Ház (6. sz.). Ro-
mantikus homlokzatát az angol góti-
kára jellemzô sarokbástyák díszítik.
A közeli cukrászdánál vagy 250
molnárfecske épített magának fészket
– szorosan egymás mellett.
A Marcibányi téri Gyógyfürdô (7.
sz.) területe közel 16 ezer m2, három-
negyed része zöldterület, park és ját-
szótér. Kétezer vendég kényelmesen
elfér. Úszómedencéje és 42 oC-os víz-
hômérsékletû gyógymedencéje is
van. Az alkáli-hidrogénkarbonátos
gyógyvíz elsôsorban reumatikus,
mozgásszervi és egyéb krónikus be-
tegségek gyógykezelésére alkalmas. világháborúban elesett katonák em- A volt megyeháza – ma
Ugyanitt felhasználják a híres marosi lékmûve áll (Pásztor János, 1929). városháza – fôhomlokzata
gyógyiszapot, – más gyógyhelyekre is Jobbra, a fôtéri szökôkút a fiatalok
szállítva. kedvenc tartózkodási helye, nyaranta
A Széchenyi tér városképi jelentô- térzenével. Mellette József Attila szob-
ségû épülete a Korona Szálló ra áll (Tar István, 1957), kicsivel ar-
(10. sz.). Itt lakott makói évei alatt Tö- rébb pedig a Megriadt lány (Nagy
mörkény István. Apja, Steingassner Gyula, 1989). A teret déli oldalról az
József 1877–1880 között bérelte a 1970 körül épült ún. csipkeházsor ha-
nagyvendéglôt, amelynek piacos ven- tárolja, földszintjén üzletekkel (1970).
dégei oly mélyen vésôdtek az író A 15. sz. házon emléktábla hirdeti,
emlékezetébe. hogy Kossuth Lajos, Magyarország
A szálló elôtti parkrészen az elsô kormányzó elnöke 1849. augusztus 1-

A Návay-emlékszobor
mellékalakjai utóbb
kerültek a térre.

A
A MAROS-VÖLGY
MAROS-VÖLGY 171
171
 én a jelenlegi ház helyén álló, hajdani
fogadó vendége volt.
A házsor elôtti parksávban Pu-
litzer József mellszobra áll (Kiss Jenô).
A hosszú tér keleti végén a klasszicis-
ta stílusú városháza, a régi Makó leg-
szebb mûemléke (22. sz.) kínálkozik
fotótémául.
Korábban az 1780-ban elkészült
régi megyeháza állt itt. A napóleoni
háború gabonakonjunktúrája a tele-
pülés gyors gyarapodását eredmé-
Az Espersit-ház nyezte. Ez lehet az oka, hogy a régi fa-
kiállításának részlete lak felhasználásával, 1834-–1836 kö-
zött új megyeháza épült a neves mér-
A múzeum bejárata elôtti nök, Giba Antal tervei alapján.
szobor József Attila Meg- Ez volt 1950-ig Csanád megye
fáradt ember címû versét székháza, számos kulturális esemény,
jeleníti meg. (Somogyi képzômûvészeti kiállítás, hangver-
József, 1983) seny színhelye. Bartók Béla szerepelt
itt 1929. április 5-én.
Az épület elôtt Hollósy Kornélia
(1827–1890) mellszobra látható (Telcs
Ede, 1903). A kiváló operaénekesnô
egy ideig Makón élt.
A bejárat két oldalán az elmúlt
években állították fel Návay Lajos
(1870-–1919) emlékszobrának meg-
maradt mellékalakjait. (Szentgyörgyi
István, 1935). Návay 1911-tôl a képvi-
selôház elnöke volt, a proletárdiktatú-
ra idején terroristák gyilkolták meg.
A városháza parkja elôtt áll Kos-
suth Lajos szobra (Kallós Ede, 1906).
A múzeum homlokzatdísze Kossuth toborzóútja során nem járt
ugyan Makón, de az ittenieket harcra
lelkesítette: „Emlékeztetni ôsi szép
A makói zsinagóga nevedre, Csanád, melyet egyik ôsve-
zérünk horda”.
Folytassuk sétánkat a Megyeház
utcán, közben vessünk pillantást a vá-
rosháza szép udvarára.
A Kazinczy utca sarkán áll a József
Attila Múzeum; homlokzatát Varga
Imre fakompozíciója (1981) díszíti.
A múzeum állandó kiállítása a város
hétszáz éves fejlôdését mutatja be. Egyik
színfoltja az elsô világháború elôtti pia-
172
172 A
A MAROS-VÖLGY
MAROS-VÖLGY
cot ábrázoló életkép, mely ízelítôt ad
Makó gazdag népéletébôl. A kiállítás
méltó emléket állít a város nagy fiának,
Erdei Ferencnek is.
Az udvart Erzsébet királyné egykor
Aradon felállított mellszobra díszíti, al-
kotója Zala György.
A melléképületben a múzeum mun-
katársai apátfalvi parasztházat rendeztek
be. A szabadkéményes pitvarból egyik
oldalon a tisztaszoba, más felôl a lakó-
szoba nyílik. Apátfalván a századelôn a
tisztaszobába világoskék alapon festett,
virágozott bútorokat helyeztek, a lakó-
szobában pedig továbbéltek a sötétkék
alapon virágdíszes ládák, padok, aszta-
lok, falitékák. Mindkét szoba sarkos el-
rendezésû.
A múzeum udvarán kisebb szabad-
téri néprajzi együttes létesült. Makó és
környéke népi építészetének jellemzô
reliktumai láthatók. Az egysejtû, lapos
tetejû putri a Honvéd városrészben volt
cigányputrik másolata.
Régebben gyakori volt, hogy a ga-
bonát szántalpakra, vesszôbôl font, zsin-
delytetôs „kas”-ban, „életöskas”-ban tá-
rolták, melyeket télen a tanyáról a faluba
tudtak vontatni. A takaros „búzáskas”
Apátfalváról való. Módos gazdák 50–100
mázsa gabona tárolására is alkalmas
hombárt építtettek.
A fejlett kocsigyártó mesterségek
eszközanyagát bognár- és kovácsmû-
hely tárja a látogatók elé.
Külön épületben mutatják be a
hagymatermesztés eszközeit, munka-
módját és a hagymások életmódját.
(A múzeum nyitva: kedden 11–16-ig, a
hét többi napján 10–17 óráig, hétfôn
szünnap. Tel.: 213-540)
A Kazinczy utcai Espersit-ház
(6. sz.), Makó irodalmi emlékmúzeu-
ma 1979 óta.
Espersit János (1879–1931) ügyvéd,
radikális politikus, lapszerkesztô, irodal-
 mi és mûvészeti mecénás, a helyi értel-
miség kiváló képviselôje, Juhász Gyula
barátja és József Attila pártfogója volt.
Lakása két évtizeden át a Dél-Alföld
egyik legkiemelkedôbb szellemi köz-
pontjának számított.
(Nyitva: 10–17 óráig, hétfô szünnap.
A szomszédos múzeumban kell jelezni
a látogatási szándékot.)
Udvara nyaranta zenés irodalmi
esték színhelye. József Attila itt látha-
tó mellszobra Varga Imre alkotása
(1980).
A Megyeház utca 16. sz. ház elôtti
kis parkban áll a Juhász Gyula-emlék-
fa. A másfél méter törzsátmérôjû ko-
csányos tölgyet az 1810-es években
ültették. Juhász Gyula gyakran keres-
te fel makói tartózkodása alkalmával.
Magas kora, formája (koronája 25 mé-
ter átmérôjû) és irodalomtörténeti je-
lentôsége miatt 1974 óta védett.
A téren látható játékszerek a nem-
zetközi fafaragó tábornak a székely
fafaragó mûvészet stílusában készült
alkotásai.
A Megyeház utca az Erdei
Ferenc térre vezet, amelynek 9. sz. há-
zában született a tér névadója. Sírját –
végakaratának megfelelôen – a szom-
szédos református temetôben találjuk.
A Toldi utcán át a Templom közbe
jutunk – a késô barokk görög katoli-
kus plébániatemplomhoz. 1777–-
1778-ban épült Mária Terézia támoga-
tásával. Figyelemre méltóak díszes
ikonosztáza (1888) és padjai. Neoba-
rokk stílusú falfestményeit Groh Ist-
ván festô- és iparmûvész elgondolásai
alapján Torma Imre készítette 1928-
ban.
A Templom-közbôl az Erdélyi
püspökrôl elnevezett és a Fecske ut-
cán át tegyünk egy kis kitérôt a görög-
katolikus temetôbe. Az itt álló kápol-
na (1760) volt a kis számú ruszin
(kárpát-ukrajnai) közösség elsô épít-
ménye.
A szovjet sírok elôtt Hadik Magda
Mementó címû emlékmûve látható;
talapzatába vésve Fodor József „Piros
fejfák” címû költeményének elsô
versszaka olvasható.
A belváros nyugati, déli és keleti
része után tekintsük meg a Széchenyi
tértôl északra esô nevezetességeket.
A város központjából észak felé nyíló,
sugárútszerû Csanád vezér tér elején,
kis parkban emlékmû idézi a pusztító
erejû 1821-es árvizet és az 1970. évi Juhász Gyula emlékfája
árvíz elleni sikeres védekezést. A mö- védett érték
götte álló második világháborús em-
lékmû Kiss Jenô alkotása (1993). Még
távolabb a téren találjuk az autóbusz-
pályaudvart, a Volán-irodát.
A jobbra nyíló Eötvös utcában a 1991 óta minden ôsszel
zsinagógáért érdemes megállni (15. megrendezik a Makói
sz.). 1870-ben épült, romantikus stí- Hagymafesztivált,
lusban. Mûvelôdéstörténeti jelentôsé- mely korábban
gû, hogy ennek elôdjében hangzott el inkább csak szakmai
az országban elôször magyar nyelvû programokat kínált.
prédikáció. Manapság kulturális,
Az Eötvös utcát keresztezô Kecs- sport- és gasztronómiai
keméti Ármin utca 2. sz. lakóházának rendezvényekkel
a falán tábla emlékeztet Kecskeméti kiegészülve
Ármin (1874–1944) híres makói három napon át kínál
fôrabbira, akinek nagy érdeme van a kikapcsolódást
zsidó ismeretek magyar nyelvû nép- a város vendégeinek,
szerûsítésében. és ismerkedési,
A Csanád vezér tér nyugati olda- tapasztalatszerzô
lán (6. sz.) a József Attila Gimnázium alkalmakat a szakmai ér-
1895-ben épült, eklektikus stílusban, deklôdôknek.
Gerle Lajos tervei alapján.
Itt tanított négy évig Juhász
Gyula, itt tanult József Attila és Erdei
Ferenc. József Attila, a tizenöt és fél
éves diák 1920 októberében érkezett
Makóra. Verseire Juhász Gyula figyelt
fel, akinek pártfogása révén a Nyugat
is közölt néhányat belôlük. Tizenhét
éves volt, amikor elsô kötete, a „Szép-
ség koldusa” megjelent, Juhász Gyula
meleg hangú bevezetôjével. Az épület
sarkánál, a járdába ágyazottan látható
a kötet bronzba öntött címlapja (Ko-
csis Imre, 1983).
A
A MAROS-VÖLGY
MAROS-VÖLGY 173
173
 A gimnázium oldalán álló Szent
Gellért Középiskolai Kollégium épü-
letét (14. sz.), a volt püspöki nyári la-
kot a Temesvárott lakó Kôszeghy
László csanádi püspök emeltette
1826-ban, a hozzá csatlakozó dór osz-
lopos kápolnával együtt.
Az alföldi klasszicizmusra oly jel-
lemzô, hosszú épületegyüttes kelle-
mes megjelenését jó árnyékhatású ko-
ronázópárkánya, szerény párkány- és
frízdíszei fokozzák. Az udvarán álló
gimnáziumi diákotthon ad helyet nya-
ranta a Rudnay Gyula munkásságá-
nak hagyományaira épülô, nemzetkö-
A Kálvária-kápolna zi festôtelepnek. A kápolna elôtt álló
oltárképe Korsós lány szobra az elsô makói ar-
tézi kútra emlékeztet.
A kápolna mellett nyíló Hollósy
Kornélia utcán a Petôfi-parkba érünk.
Hajdan itt volt a katolikus temetô,
majd a püspöki lakhoz tartozó Püs-
pökkert, melyet 1922-ben nyitottak
meg a közönségnek. Most a szabadté-
ri Árkádia-színpadot találjuk a park-
ban. Petôfi Sándor mellszobra Nagy
Gyula alkotása (1954).
APÁTFALVA
Irányítószám: 6931, körzethívószám: 62
Hangulatos, ma is sajátos faluké-
pet mutató település a 3.600 lakosú
község Makó és Nagylak között, a 43.
sz. út mentén, a Maros jobb partján.
Az 1334. évi pápai tizedjegyzék-
ben szerepel elôször „Pothfalua” né-
ven, a nép ma is sokszor Pátfal-vának
hívja. Neve onnan származik, hogy a
falut a csanádi monostor apátja birto-
kolta. Dózsa elôhadát Báthori István
temesi fôispán és Csáki Miklós
csanádi püspök Apátfalvánál verte
meg 1514. május 23-án. A török alatt
elpusztult települést 1753-ban jászsá-
gi, Heves megyei és környékbeli csa-
ládokkal népesítették be.
174
174 A
A MAROS-VÖLGY
MAROS-VÖLGY
A Hollósy Kornélia utca kivisz a
hosszú Kálvária utcára, amelynek szá-
mos kis háza még a XIX. századi Ma-
kót idézi. Itt találjuk a város legrégibb
mûemlékét is, a mûvészi szobrokkal
körülvett, barokk Kálvária-kápolnát
(80. sz., 1734).
Az utcáról nyílik a katolikus
temetô. A kora klasszicista temetôká-
polna (1829) mellett áll Tarnay Antal
alispán öntöttvasból készült, empire
sírkeresztje (1850), a hajdan oly híres
makói síremlékek közül az egyik
máig megmaradt.
A Kálvária utcából nyíló Szép
utca a belvárosba vezet. A Kristoffy-
ház (Szép u. 6. sz., 1820) és a Lono-
vich-ház (Teleki László u. 5., 1840) a
helyi kúriák jellegzetes példái. A
Csanád vezér tér folytatása, a Kossuth
utca az Újvárosba vezet.
A Vásárhelyi utcai torkolata után
jobbról két szép templomot látunk: a
késô romantikus újvárosi református
templomot (1879–1883) és az újvárosi
római katolikus templomot (1913).
Dózsa György mellszobrát a Hu-
nyadi utcai iskola (22. sz.) kertjében
állították föl (Dabóczi Mihály, 1979).
A betelepült jászsági, palócföldi
családok hagyományaikat a II. világ-
háborúig megôrizték. A lányok,
asszonyok „testhözálló”-t és 4–5 alsó-
szoknyát viseltek. Több család napja-
inkig használja az elôdöktôl örökölt,
festett parasztbútorokat.
A mérnöki tervek szerint kijelölt,
nyílegyenes utcákat keskeny közök
kötik össze.
A falu 1757-ben emelt, római
katolikus templomát 1932-ben,
Tóbiás László tervei alapján gyökere-
sen átalakították. Ekkor nyerte el ba-
zilikás belsô tere a mai formáját. Fô-
homlokzati fülkéiben Szent István és
Szent Imre szobra áll. A berendezés
nagy része (rokokó padsorok, olaj-
festmények, egyes szobrok) még
XVIII–XIX. századiak.
Az oltár képe Szent Mihály arkan-
gyal sátán fölötti gyôzelmét ábrázolja
(Pesky József, 1854). Két életnagysá-
gú szobra (Jézus és Szûz Mária) A.
Zwerger tiroli mûhelyében készült.
Egy sarokkal arrébb, a Templom ut-
ca–Nagy köz keresztezôdésében osz-
lopokon nyugvó födél alatt áll Nepo-
muki Szent János szobra (1824).
Nepomuki Szent János a vízenjárók és
útonjárók védôszentje volt, apátfalvi
szobra a táj legszebb, épségben meg-
ôrzött késô barokk emléke.
A faluban számos fûrészelt desz-
kaoromzatú, klasszicizáló homlok-
zatú, vakolatdíszes, századeleji pa -
rasztház látható. A Mûvelôdési Ház-
MAGYARCSANÁD
XFYFL
CENADUL-UNGURESC
Irányítószám: 6932, körzethívószám: 62
Útban Nagylak felé a 43-as úton,
az 1680 lakosú községben, Magyar-
csanádon tarthatunk pihenôt, mielôtt
a nyolc kilométerre lévô határfaluba
érnénk.
Elôször 1700-ban említik Uy Csa-
nád néven; ekkor telepítette a bécsi
haditanács szerb katonákkal – a régi
Apátfalva helyére, a marosi határôrvi-
dék védelmére. Az akkori határôrség
feloszlatása (1750) után a szerbek
nagy része Oroszországba vándorolt,
helyükre románok és magyarok ér-
keztek. A magyar családok a mai
Apátfalvára költöztek 1762-ben.
Látnivalói a Fô utcán sorakoznak.
Ezen a tájon szokatlan, hogy egyszer-
re négy templom következik egymás
után, hozzájárulva a falu sajátos, festôi
hangulatához. Legtekintélyesebb a
ban (Templom u. 57.) állandó
fotókiállítás mutatja be a falu életét.
(Megtekinthetô elôzetes bejelentke-
zéssel, Tel.: 62/260-126)
A Királyhegyesre vivô és a csa-
nádpalotai út keresztezôdésében,
nyolc kilométerre Apátfalvától talál-
ható a Langó-kápolna, amely a népi
vallásosság becses emlékhelye.
A módos Langó-család a század-
fordulón építtette, szentképei, beren-
dezési tárgyai adományokból gyûltek
össze. A környezô tanyák népe Kis-
asszony napján (szeptember 8.) a ká-
polnánál tartotta búcsúját az 1940-es Ritka történelmi emlék
évekig. az Apátfalvától hat
Mára a határ csaknem elnéptele- kilométerre a máltai
nedett. A szántóföldekbôl kiemelke- keresztre emlékeztetô,
dô kis kápolna hálás fotótéma, a Pol- gneiszbôl faragott
gármesteri Hivatal közremûködésével kôkereszt. A hagyomány
tekinthetô meg. szerint Kun László
emlékére emelték.
A Királyhegyes felé
román ortodox templom, melyet még vezetô úton közelíthetjük
együtt építettek a románok a szerbek- meg, a terményszárító
kel 1808-ban. Gyönyörû ikonosztázát után jobbra letérve,
Bantkó János aradi mester faragta az a Belezi-csatorna.
1820-as évek második felében. Az Ehhez hasonlóak
oszlopokkal, párkányokkal tagolt, Szászországban,
gazdagon aranyozott, klasszicizáló Csehországban,
barokk képfal 51 ikonja Milutin Thüringiában
Bandričic´ öt zónába rendezôdik: leg- fordulnak elô, ott a
alul a szentírásbeli események képei XIII–XIV. században
sorakoznak, fölöttük a trónusikonok; voltak általánosak.
a harmadik sorban az ünnepek (kö- A kôkereszt korának
zöttük Krisztus feltámadása) képei lát- meghatározásához egy,
hatók; fölül, a lunet-tában a szenve- az Arad-csanádi
déstörténet jeleneteit, az apostolokat vasútállomás
és a Golgota kereszt-kompozíciót fes- közelében talált
tette meg a mester. A királyi ajtón az feliratos sírkô segített.
örömhírvétel, fölötte az utolsó vacso- Tanúsága szerint is
ra ikonja látható, a diakónusi ajtókon legkésôbb a XVI–XVII.
pedig Mihály, s Gábor arkangyal. században készülhetett.
Hét évtizedes együttlét után a ki- Megmaradását részben
sebbségbe került szerbek 1888-ban annak köszönheti,
saját templomot építettek az elôbbi hogy katonai térképeken
mögött; hasonlót, de kisebbet, az or- is jelölt „vonatkozási
todox egyházi elôírásoknak megfele- pont” volt.
A
A MAROS-VÖLGY
MAROS-VÖLGY 175
175
 lôen azonos tájo-
lással. Ebben is
szép ikonosztázt
találunk. A kék
márványutánza-
túra festett, ara-
nyozott faragvá-
nyokkal díszített,
eklektikus képfa-
lat Mihajlo Janić
aradi mester fa-
ragta. 37 ikonja –
Doka Putnik mû-
ve – négy zóná-
ban helyezkedik
el, témájuk az
apostolokat ábrá-
zoló képek híján
Magyarcsanád román és megegyezik a román templombeli ké-
szerb ortodox temploma pekével.
A Fô utca másik oldalán álló ró-
mai katolikus templom 1939-ben
épült, Pozsonyi Zoltán tervei szerint, a
NAGYLAK
Irányítószám: 6933, körzethívószám: 62
Dózsa György szobra –
Lapis András alkotása (1980) A 700 lakosú községet – a 43-as
úton határátkelôhely Románia felé –
elôször 1313-ban Nog-
lok-ként említik.
A tatárjárás után lét-
rejött nagylaki urada-
lomhoz a XV. század-
ban már 60 falu és 14
puszta tartozott, maga
Nagylak városi rangra
emelkedett.
Nagy vérengzés ját-
szódott itt le 1514. máju-
sában. Miután Apátfal-
vánál Báthori István te-
mesi ispán és Csáki
Miklós csanádi püspök
seregei megverték Dó-
zsa György elôhadát,
ide tértek ünnepelni.
176
176 A
A MAROS-VÖLGY
MAROS-VÖLGY
római iskola szellemében. A szentély
üvegablakainak témája: Szent
István Szent Gellértre bízza fia, Szent
Imre nevelését.
A szomszédos községháza elôtt
látható bronz nôalak a magyar-román
és szerb nép összefogásának emlék-
mûve, Lantos Györgyi alkotása (1989).
A Mûvelôdési Házban (Fô u. 52.) he-
lyezték el a nemzetiségek népmûvé-
szeti gyûjteményét, amelyben bútoro-
kat, szôtteseket, népviseleteket, hasz-
nálati tárgyakat láthatunk.
(Megtekintése elôtt az iskola telefon-
számán lehet jelentkezni: 261-809)
A Fô utca és az Árpád utca sarkán
álló neogótikus református templom
1911–1912-ben épült, Kövecs Antal
tervezte.
Magyarcsanád és Nagylak közt,
ahol a Maros – határfolyó, található a
Senki szigete. Hatalmas fáin szürke-
gémek és kárókatonák fészkelnek.
A Gyula alatt táborozó népvezér
már másnap hajnalban, május 24-én
itt termett és felgyújtotta a várost.
Báthori és Nagylak urai Temesvárra
menekültek, de Csáki Miklóst és még
sokakat kegyetlen módon végeztek ki
a feldühödött parasztok.
A parasztlázadás, majd a hatszori
török pusztítás nyomában rom és
pusztulás maradt, jóllehet a hajdani
város középkori templomának és
várának alapfalai még 1774-ben meg-
voltak. Az elöregedô, elfogyó ma-
gyarság helyébe szerbek, majd kiván-
dorlásuk, 1750 után románok, 1903-
ban szlovákok költöztek.
A történelmi Nagylak mezôváros
Trianon után Romániához került. A
magyar oldalon mindössze a Nagy-
laki Kenderfonó Részvénytársaság
1904-ben alapított kender- és lenázta-
tó gyára maradt, amelyben, Bács me-
gyei svábok kezdtek dolgozni.
KÖVEGY
Irányítószám: 6912, körzethívószám: 62
Csanádpalota mellett, Makótól 17
kilométerre keletre 500-an vannak a
kövegyiek. A falu nevét Keövek-ként
1757-ben említik elôször, ezt a
nagylaki szerbek változtatták a ma
ismert formára. Pusztaként – mint
CSANÁDPALOTA
Irányítószám: 6913, körzethívószám: 62
A 3400 lakosú, Makótól 20 kilo-
méterre, keletre, a román határ mel-
lett fekvô falut elôször 1421-ben emlí-
tik Tótpalota néven.
Kezdettôl fogva a nagylaki urada-
lomhoz tartozott, s annak sorsában
osztozott. A falu határában, Csiga-
pusztán zajlott le 1514 májusában a
nagylaki csata. A török idôkben há-
romszor tették pusztává, legutoljára
1686-ban. Az idôközben – 1620 körül
– betelepült magyarok pár házból ál-
ló falujukat Mezôpalotának nevezték.
A XVIII. században német, majd
magyar és szlovák családok népesítet-
ték be; neve ekkor Palota lett. A né-
metek és a szlovákok hamar elmagya-
rosodtak. A falu mai nevét 1882-ben
kapta.
A község központjában van a par-
kosított Kelemen László tér, mely a
század végi, emeletes községházával,
a szemközti templommal
és a plébániával már-már kisvárosi
hangulatot teremt. A tér közepén II.
világháborús emlékmû és az 1956-os
hôsi halottak emléktáblája látható. A
községháza felôli sarkon a kôszobor a
falu felszabadulásának emlékmûve
(Antal Károly, 1969). A rendelôintézet
parkját Végváry Gyula térplasztikája
díszíti (1974).
A római katolikus templom 1768-
ban épült barokk stílusban.
nagylaki dûlôt – a kincstár bérbe adta. Csanádpalotától
A községet csak 1843-ban telepítették nyugatra,
be – fôként környékbeli magyar do- másfél kilométerre
hánykertészekkel. található a
Szûz Mária tiszteletére szentelt ró- Palotai-tehénjárás,
mai katolikus temploma 1901–1902- mely puszta, legelô,
ben épült, neogótikus stílusban. Mel- valamikori ôs-Maros-
lette a II. világháború hôsi emlékmû- meder maradványa. Száz-
ve áll. ötven hektárján
értékes az élôvilág:
költ itt a kisôrgébics és
Fôoltárának képe Nepomuki a parlagi pityer is.
Szent Jánost ábrázolja, amint beteget A puszta közepét egy kb.
gyógyít. (1850, Szikora Gy.) Az erede- 120 éves eperfa jelöli ki.
ti oltárszobor a bejárat elôtt jobbról,
baldachin alatt látható.
Ennek a templomnak a plébánosa
volt 1895–1907 között Kálmány Lajos
(1852–1919), a magyarországi nép-
költészet, a népi hitvilág emlékeinek
neves kutatója. A templom oldalán, a
Szent István utcában találjuk a Tájhá-
zat (42. sz.).
Létrehozása Asztalos P. Kálmán
(1905–1989) parasztköltô, autodidakta
néprajzkutató érdeme: összegyûjtötte a
faluban használatos XIX–XX. századi
tárgyakat.
A konyhában használatos eszközök
(korsók, tálak, butellák, üvegek) mellett A csanádpalotai Tájház
A
A MAROS-VÖLGY
MAROS-VÖLGY 177
177
 a századforduló divatjának megfelelôen
berendezett szobabelsô látható a gyûjte-
ményben: festett bútorokkal (sarokpad-
dal, asztallal, ággyal, sublóttal) és szent-
képekkel. Ritkaságnak számít a mosó-
gép fából készült elôdje.
Az udvaron és a kocsiszínben mezô-
gazdasági szerszámok, vontatóeszkö-
zök, a raktárban a kenderfeldolgozás
eszközei kaptak helyet. (Megtekinthetô,
ha a szomszédos mûvelôdési házban
vagy a könyvtárban – Kálmány Lajos tér
– elôzetesen bejelentkezett az érdeklô-
dô. Tel.: 263-048 vagy 263-023)
Kelemen László síremléke A már lezárt, régi temetôben
nyugszik Kelemen László (1760–1814),
az elsô magyar színigazgató, aki élete
végefelé – keserûen, kiábrándultan –
visszavonult a színpadtól és Csa-
nádpalotán telepedett le. Csak két
évig kántortanítóskodott a faluban,
PITVAROS
Šˇ
PITVARO S
Irányítószám: 6914, körzethívószám: 62
A Pitvaros Puszták Tájvédelmi
Körzet a Blaskovics, a Montág és a
Nagykopáncsi puszták maradékaiból
tevôdik össze, Csongrád és Békés me-
gye határán 4124 hektáron.
A lefolyástalan laposokban létre-
jött, természetes fejlôdésû szikesek
Pitvaroson sportpályák, közé löszös maradványfoltok illesz-
lovaglási lehetôség kednek. Ezek növénytársulásaiban ta-
áll a vendégek vasszal tömegesen virágzik a tavaszi
rendelkezésére. hérics és ôsszel a vetôvirág. A tájvé-
S innen folytathatják delmi körzet európai jelentôségû ma-
útjukat tovább dárélôhely, a daruvonulás fontos, vé-
a szomszéd megyébe, dett területe. Kék vércse, túzok, sisa-
a mezôhegyesi kos sáska is él itt.
ménesbirtokra A falut 1470-ben említi oklevél
a kirándulók. Pythwarus néven. A ma 1670 lakosú
Az út mentén védett község Makótól 26 kilométerre, Bé-
réti ôszirózsákat kés megye határánál fekszik. A török
csodálhatunk meg. hódoltság alatt elpusztult, területe
178
178 A
A MAROS-VÖLGY
MAROS-VÖLGY
mert a magyar nyelv népszerûsítésé-
vel ellenlábasokat szerzett magának a
helyi németség körében. Halála kö-
rülményei is ellehetetlenült helyzeté-
re utalnak: az ispán parancsára meg-
vadított lovak – kocsistól – árokba bo-
rították.
Sírja körül kegyeleti parkot alakí-
tanak ki – a Szentháromság tiszteleté-
re, 1863-ban épült temetôkápolnával
és hôsi pantheonnal, 1848, 1914 és
1944 halottainak emlékhelyével.
A mûvelôdési ház elôtt áll
Kelemen László márvány mellszobra
(Palotai Gyula,1973).
Csanádpalotán még több helyütt
megmaradtak a jellegzetes, régi házak
– a Szent István, a Béke és a Diófa ut-
cában érdemes ezeket fölkeresni.
Értékes ipari mûemlék a Zel-
mann-család száz éves hengermalma
a falu szélén.
1755-tôl kincstári kezelésû bérföld. A
mai község 1816-ban létesült nagylaki
evangélikus szlovák zsellérekbôl, va-
lamint Gömör és Hont vármegyékbôl
érkezett telepesekbôl. A királyi kama-
rától rájuk rótt, rosszul jövedelmezô
dohánytermesztés megtagadása után,
1843-ban területének kétharmadát el-
vették, s ott két új falut alapítottak: a
mai Csanádalbertit és Ambrózfalvát.
Munkát keresni – tavasztól ôszig – a
Dunántúlra, a Felvidékre is eljárt a
nép.
A II. világháborút követô magyar-
csehszlovák lakosságcsere idején a fa-
lu szlovákságának háromnegyede át-
települt.
A falu közepén magasodó evan-
gélikus templom 1882-ben épült, ro-
mantikus stílusban. Vele szemközt, a
fôutca másik oldalán az I. világháború
hôseinek emlékmûve áll. Az Arany Já-
nos utcában látható kis római katoli-
kus templomot 1950-ben emelték

Nagyboldogasszony tiszteletére. Táj-
jellegû szlovák házat találunk a Dózsa
György utcában.
(Bejelentkezés: Szuda Mihály,
Tel.: 62/292-189).
AMBRÓZFALVA
Irányítószám: 6916, körzethívószám: 62
Az 530 lakosú község Pitvarostól
négy kilométerre (a mai megyehatár-
nál) 1844-ben létesült.
Pitvaros határából 1861-ben vált
önálló községgé. Elsô telepesei bé-
késcsabai szlovákok voltak. Eredeti-
leg Kis-Pitvarosnak hívták, jelenlegi
nevét 1849-ben báró Ambrózy Lajos
NAGYÉR
Irányítószám: 6917, körzethívószám: 62
Megyehatárszéli, 660 lakosú köz-
ség Nagyér – Pitvaros és Tótkomlós
között.
A XV. századi Székegyház nevû
falut a török elpusztította. A hosszú
idôn át bérbe adott pusztán a környe-
zô települések magyar lakosaiból
1818-ban népesedett be gróf Mailáth
György országbíró közbenjárására.
Sokáig Nagymajláth volt a neve.
A pitvarosi puszta
átnyúlik
Békés megyébe
A Mezôhegyesi út 48. sz. házban
népmûvészeti gyûjtemény tekinthetô
meg: szlovák szôttesek, varrottasok,
ágynemûk, lakberendezési tárgyak.
(Tószegi Gyuláné, T.: 62/292-041) Makó-Rákosról indulva,
Csanádalberti elôtt egy
kilométerrel jobbra
temesi királyi kincstári igazgatóról forduljunk be a földútra,
kapta. majd megint jobbra
A szabályos alaprajzú, kis falu szá- már látható lesz
zadvégi községházával szemközt az az a kunhalom, melynek
obeliszk – a község címerével – az tetejérôl – jó távcsôvel
alapítás 150. évfordulójára 1994-ben kényelmesebben –
készült. Ápolt parkban látható az I-II. áttekinthetjük
világháború hôsi halottainak emlék- a két pusztát.
mûve. A Luther utcában találjuk a ro- A két évszázada még
mantikus stílusú evangélikus templo- összefüggô gyepterületek
mot (1862–1863). – nyaranta idônként
kiszáradó mocsarakkal –
madárviláguk miatt
Eleinte dohánytermesztéssel fog- lettek védettek.
lalkozó lakói a kevés és rossz föld mi- Az idôközbeni botanikai
att vándormunkásokká lettek, vagy kutatások értékes
elköltöztek. növényvilágot
Népessége 1938-ban volt a leg- térképeztek fel.
több: 1250. Jelenlegi nevét 1952 óta A látogatók
viseli; ennek utótagja a Királyhegyesi- a Körös–Maros
Száraz-érrel függ össze. Nemzeti Parkhoz
Az Ambrózfalvához hasonló, sza- fordulhatnak
bályos alaprajzú falu közepén áll az engedélyért és kísérôért.
1898-ban épült községháza. Vele (5541 Szarvas,
szemközti a neogótikus református Anna-Liget, Pf. 72.
templom és parókia (1909). Tel.: 66/313-855)
A
A MAROS-VÖLGY
MAROS-VÖLGY 179
179

Csanádalberti temploma CSANÁDALBERTI
Irányítószám: 6915, körzethívószám: 62
Ugyancsak Pitvaros határából vált
ki 1844-ben Csanádalberti: 540 lakosú
község Makótól északkeletre.
Pitvarosról, Nagylakról és Tót-
komlósról érkezett szlovákok népesí-
tették be, ezért kezdetben Új-Pitvaros-
KIRÁLYHEGYES
Irányítószám: 6911, körzethívószám: 62
Eredetileg a mai községtôl észak-
keletre esô Nagykirályhegyes pusztán
(Csikóspuszta), az ún. királyhegyesi
csárda környékén kellett lennie a fa-
lunak, mely ma – 770 lakosával – Ma-
kótól északkeletre, 16 kilométerre ta-
lálható.
Elôször 1455-ben Kyralhegyesse-
ként említik. Kezdetben a vásárhelyi
uradalomhoz tartozott. A török idôk-
ben többször elpusztult, de újratele-
FÖLDEÁK
Irányítószám: 6922, körzethívószám: 62
1845 tavaszán a Maros és a Tisza
áradásai elöntötték a mai Óföldeákot,
180
180 A
A MAROS-VÖLGY
MAROS-VÖLGY
nak hívták. 1860-ban lett önálló.
Albertinek 1863-tól nevezték talán
annak a személynek a neve után, aki
a falu telepítését kezdetben irányítot-
ta. Jelenlegi nevét 1908-ban kapta.
Legnagyobb lélekszámát 1935-ben ér-
te el: akkor 1460-an voltak a
csanádalbertiek. A II. világháborút
követô magyar-csehszlovák lakosság-
csere során szlovák népességének
vagy 80 százaléka elköltözött, helyük-
re felvidéki magyarok érkeztek.
A szabályos alaprajzú település
fôutcáján találjuk az 1899-ben épült
községházát. Elôtte az obeliszket a
községalapítás 150. évfordulóján állí-
tottak 1994-ben. Kicsivel arrébb, ápolt
parkban I. világháborús katonaszobor
látható. A faluképet meghatározó, ek-
lektikus evangélikus templom 1882-
ben épült.
A szomszédos Petôfi Sándor utca
1., 3. sz. nádtetôs házai a XIX. század
népi építészetének megtekintésre ér-
demes emlékei.
pült. Végsô pusztulása után a kincs-
tártól a környezô települések bérelték
pusztaként.
A jelenlegi falut a kincstár alapí-
totta 1843-ban apátfalvi és Békés me-
gyei napszámosok telepítésével, akik
dohánytermesztéssel foglalkoztak.
A község központjában néhány
tekintélyes, XIX. századi házat talá-
lunk. A fôtér tengelyében álló neogót
római katolikus templom 1902-ben
épült. Átellenben az I. és II.
világháború hôseinek emlékmûve áll.
elpusztítva a házak nagy részét.
Návay Károly földbirtokos a lakossá-
got partosabb területre telepítette át.
Így jött létre a ma 3440 lakosú
község Makótól 13 kilométerre észak-
ra. Návay a károsultak rendelkezésére
bocsátotta majorsági földjét, ahol a je-
lenlegi községet felépítették.
A község központja a parkosított
Szent László tér, közepén a romanti-
kus stílusú római katolikus templom-
mal. Ekker Alajos aradi mester tervei
alapján épült (1855–1857).
Külsô falán Oltványi Pál (1823-
–1909) plébánosnak, a falu XIX. szá-
zadi jótevôjének emléktáblája látható.
A templom háromhajós belsô tere im-
ponáló hatású. Oltárképe Szent Lász-
lót ábrázolja, akinek névünnepe a fa-
lu búcsúnapja.
A templom mellett Nepomuki
Szent János szobra áll (1870).
A teret díszíti még az I. és II. világ-
háború hôseinek emlékmûve. A
templom mögött nyíló Béke utcában
van a református templom, mely
1938-ban épült, modern stílusban.
Az Arany János utca 16. sz. alatt
található Fodor Imre helytörténeti
gyûjteménye, ahol festmények, régi
órák, használati eszközök tekinthetôk
meg. (Tel.: 295-217)
ÓFÖLDEÁK
Irányítószám: 6923, körzethívószám: 62
A XI–XII. században jött létre a fa-
lu – ma 530 lakója él Makó és Hódme-
zôvásárhely között, a Száraz-ér mel-
lett. Az 1035-ben Csanádra költözött
Fülöp apátról kapta nevét, aki a szer-
vezôdô egyházmegyében számos
apátság és esperesség alapítója volt.
Legkorábbi adatunk a településrôl
az 1332–33-as pápai tizedjegyzékben
szerepel. A középkor folyamán virág-
zó mezôváros volt, csak a török hó-
doltság végén pusztult el. 1723-ban
települt újra. 1729-tôl a Návay-család
birtoka. 1845-ben, a tiszai
és marosi árvíz után lakossága bizton-
ságosabb helyre, a mai Földeákra köl-
A Vásárhelyi utca végén, a sorom- Jellegzetes alföldi falu
pón túl Mária-kegyhelyet létesítettek. fôtere: Földeák
Az 1883-ban felállított, majd eltá-
volított Mária-szobrot a falu fennállá-
sának 150. évfordulóján helyezték
vissza. A község jelentôs eseménye a
három napos, hagyományôrzô pün-
kösdi falunap, bállal, az elszármazot-
tak találkozójával. A Mária-kegyhely- Földeák a Fülöp
hez is kivonul a falu népe. (görög Philipposz)
rövidített változatának,
a Fil (késôbb Föl)
elôtagnak és az írástudót
tözött. Templomát magtárrá alakítot- jelentô deák szónak
ták, berendezését az akkor épülô föl- az összetétele.
deáki templomba vitték át. 1950-ben Földeáktól nyugatra
Óföldeák néven önállósult. A templo- telepítették a Kornél
mot Návay László hét éves erdôt 72 hektáron,
szibériai számûzetésében tett fogadal- a Száraz-ér mellett.
ma szerint 1923–1924-ben állították Helyi védelem alatt áll.
helyre. A 120 évesre becsült
A római katolikus templom keleti kocsányos tölgyei
kétharmada alapjaiban XIV. századi, a leginkább figyelemre
mai formáját a XV. század közepén méltók. Az erdô északi
nyerte. A szentély kezdettôl fogva oldalán a Száraz-éri ugart
boltozott volt, míg a hajót legelônek
egy késôbbi átépítés során látták használják.
el további támpillérekkel és hálóbol- Az erdôben
tozattal. galambász héját,
Északi oldalán a XV. században egerészölyvet,
különálló harangtorony épült. Ezután vörös vércsét
fallal vették körül, amelyhez a tornyot figyeltek meg – költeni.
A
A MAROS-VÖLGY
MAROS-VÖLGY 181
181
 Az óföldeáki templom
tornyából szemmel
tartották az utakat.
is hozzákapcsolták. A lekerekített sar-
kú, trapéz formájú erôdnek két tornya
és egy bástyája volt: a déli oldalon ál-
ló bástyából a Makó felé vezetô utat
ellenôrizték. Az északi toronyból Vá-
sárhely és Csomorkány felé láttak ki,
míg a nyugati, ún. kaputoronyból a
Szeged felôl érkezôket tarthatták
szemmel.
A keleti oldalon csak a fal és a
tetején futó fa védmû jelentette a
védelmet, a Száraz-ér közelsége
nem tette szükségessé újabb bástya
építését.
A kb. öt méter magas, tégla erôd-
falat hat méteres, 2,5–3 méter mély
sáncárok vette körül. A késôbbi szá-
Maroslele és Óföldeák zadokban szerepét vesztett erôd
közt, a Gencsháti major anyagát a XVIII. században a lakosság
istállókból, uradalmi épü- széthordta.
letbôl, magtárból és la- Nem sokkal utána a templom ha-
kott tanyákból álló épü- jójára fából készült síkmennyezet ke-
letegyüttese parkot rült, ennek egy szakasza a karzat fö-
keretez: 130 évesre lött még látható. A famennyezet többi
becsült kocsányos része 1924-bôl való.
tölgyein, óriás A XVIII–XIX. század fordulóján
vadgesztenyéin költ készült a szentély jelenlegi csehsüveg
a ritka füleskuvik boltozata – a középkori csillagbolto-
és a gyöngybagoly is. zatnak csak imitációja.
182
182 A
A MAROS-VÖLGY
MAROS-VÖLGY
A csehsüveg boltozat fölött még
megvan a késô gótikus födémszerke-
zet. Szintén XVIII–XX. századi bôví-
tés, illetve átépítés eredménye a
templom fôhomlokzat felôli egyhar-
mad része.
Az új torony egy 1753-ból való áb-
rázolás alapján épült. Stílusa az erdé-
lyi haranglábakra emlékeztet. Az ab-
lakok – kivéve a szentély déli oldalán
levôt – neogótikusak (1922–1923). A
szentségtartó fülke valószínûleg a
XIV–XV. században készült, de a XX.
században neogótikus díszítéssel
látták el.
A neogótikus szárnyas oltáron – a
trianoni békeszerzôdés következté-
ben határainkon túlra került – búcsú-
járó helyek kegyképeinek másolatai
láthatók (Nagyszombat, Máriaradna,
Fiume, Fraknó vára).
A templom középkori, faragott kô
szenteltvíztartója a földeáki templom-
ba került. A szentély alatti kripta 1759-
ben készült. A sekrestye barokk bol-
tozatával, ülôfülkéivel a XVIII. szá-
zadban, két részletben épült.
A közeljövôben tervezik a templo-
mot övezô egykori védôfal olyan mér-
tékû rekonstrukcióját, hogy a
fô megközelítési irányból és a temp-
lomdombot körülvevô utcákból a
templomerôd hajdani összképe érzé-
kelhetô legyen. A templommal szom-
szédos a japánakáccal, kocsányos
tölggyel, hárssal és erdei fenyôvel
ékeskedô park. Ennek szélén áll a
klasszicizáló, oszlopos-timpanonos
volt Návay-kúria.

MAROSLELE Ez a kb. 250–300 éves fehér nyár

Irányítószám: 6921, körzethívószám: 62 50 méteres magasságával igazi óriás.
(Törzsének kerülete mellmagasság-
Elôször 1274-ben említik Lele né- ban meghaladja a 12 métert.) Törzse
ven a ma 2300 lakosú, Makó és Hód- 2,5 méter magasan több ágra oszlik, s
mezôvásárhely közötti, Maros-közeli egy-egy ág még 8–10 méter magasan
községet. Az elnevezése alapjául szol- is egy méter vastag!
gáló személynév valószínûleg a lélek Kedvelt kirándulóhely volt a fa
szó családjába tartozó régi magyar Lél környéke már régebben is, ezt emlék-
személynévbôl származik. tábla jelöli. A fán villámcsapások nyo-
A középkori falu az 1552. évi tö- mai, s kikorhadások láthatók, mégis Évszázadok tanúja
rök hadjárat után 1596-ban pusztul el él. a vetyeháti öreg nyár
végképp. 1702-tôl a csanádi püspök
tulajdona, innen ered korábbi, Püs-
pöklele elnevezése. A XIX. század
elején telepedtek itt meg makói do-
hánytermesztôk. A község 1872-ben
jött létre.
A falu jelentôs eseménye a min-
den év szeptemberében megrende-
zett egyhetes Lelei Napok, ôszi vásár-
ral és sportversenyekkel, divatbemu-
tatóval egybekötött mûsorral.
A falu központjában, a Szabadság
tér közepén áll a római katolikus plé-
bániatemplom (1902, Papp József) Fá-
ból faragott fôoltárának szobrai: közé-
pütt a védôszent – a Magyarok Nagy-
asszonya, kétoldalt Szent István és Il-
lés próféta.
A régi mesterségek iránt érdeklô-
dôk figyelmébe ajánljuk Vincze
József (József Attila u. 9.) és Vízhányó
Zoltán (Arany János u. 5.) lószerszám-
készítô, szíjgyártó mesterek mûhelye-
it.
Közel a faluhoz a vetyeháti erdô,
benne egy óriás nyárfa a Maros árte-
rületén, az ártéri erdôk és a megmû-
velt hullámtéri szántók által körbezárt
tisztás szélén.

A
A MAROS-VÖLGY
MAROS-VÖLGY 183
183
 088 Praktikus infor mációk
Segélyszolgálat:
0–24 óráig Tel.: 088 TÚRAÚTVONALAK
Az Alföldi Kék-túra útvonal megyei
SZEGED szakasza 136 kilométer.
Kossuth Lajos sgt. 112. A Magyar Természetbarát Szövetség
Tel.: 62/474-874 Csongrád megyei tagozata túrafüzet-
tel is ellátja az érdeklôdôket.
(Cím: 6701 Szeged, Pf.: 548
HÓDMEZÔVÁSÁRHELY Victor Hugo u. 1.; Benedek Jenô
Lévai u. 48. titkár a 62/434-134 telefonszámon ér-
Tel.: 62/342-711 hetô el.)
A túraútvonal kezdete Csongrád és
Bács-Kiskun megye határán, az 55. sz.
SZENTES fôút 40,5 km-nél található Petró-czy-
Villogó u. 20. iskola. Végpontja Csongrád és Békés
Tel.: 63/314-741 megye határa, Gádoros községnél. Az
útvonal nyolc szakaszra tagozódik,
amelyek külön-külön is teljesíthetôk,
a teljesítés idôtartama és idôpontja
nem korlátozott.
I. szakasz: 0,0 km Petróczy-iskola
(55. sz. út) – 6,0 km Back-kápolna –
12,4 km Rózsa Sándor fája – 21,5 km
Ruzsa, Pálffy-erdô.
Látnivalók: a tanyai iskolafejlesztés
Klebelsberg-i mintáját jelképezô
Petróczy-iskola, Öttömösön Magyar
László Afrika-kutató emlékhelye, a
Back Bernát szegedi malomtulajdo-
nos által építtetett kápolna.
II. szakasz: (19,5 km hosszú): Ruzsa
község – Ruzsa-Vágó – 13,33 km
Zákányszék – 19,5 km Bordány.
Látnivalók: a ruzsai parkerdô, Zá-
kányszék rendezett központja, a Bor-
dány melletti szikes puszta, kitérôvel
a dorozsmai Sziksósfürdô és a szélma-
lom.
III. szakasz: (18 km hosszú): Bordány
– 5,0 km Zsombó – 12,9 km
Szatymaz – 14,2 km Postakocsi csár-
da – 18 km Sándorfalva.
184
184 PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
Látnivalók: a zsombói csárda, a
zsombói erdô és védett láperdô,
Szatymaz híres barackosai, Sándor-
falva határában a védett Fehér-tó.
IV. szakasz: (19,5 km hosszú):
Sándorfalva – Ópusztaszer.
Látnivalók: Dóc térségében található
a Szeged 1879-es katasztrófáját okozó
petresi gátszakadás emlékhelye, a
Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet, a Sas-
ér, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti
Emlékparkban a szabadtéri néprajzi
múzeum, a Feszty-körkép és más kiál-
lítások.
V. szakasz: (11 km hosszú):
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Em-
lékpark – 3,9 km Levelény – 8,5 km
Mindszent rév – 11 km Mindszent
vasútállomás.
Látnivalók: a kék-túra egyetlen rév-át-
kelôje, a mindszenti avar halmok és
Mindszent honismereti gyûjteménye.
VI. szakasz: (13,5 km hosszú): Mind-
szent – 7 km Koszorúhalom – 10,5
km Ludas-halom (45. sz. út) – 13,5
km Ördöngös major.
Látnivalók: az Ördöngös majorból tu-
ristaút vezet Derekegyházára, mely-
nek nevezetessége a nagymágocsi-nál
szerényebb Károlyi-kastély.
VII. szakasz: (17 km hosszú): Ördön-
gös major – 6,2 km Tompahát – 12,2
km Ótompahát – 17 km
Nagymágocs.
Látnivalók: a nagymágocsi Károlyi-
kastély a hozzá kapcsolódó arboré-
tummal, a magtárral és templommal.
VIII. szakasz: (16 km hosszú):
Nagymágocs – 7,3 km Árpádhalom –
16 km Gádoros.
Látnivalók: Árpádhalom falu keleti
határában áll Árpád halma, a honfog-
laló ôsöknek emléket állító jelképpel.
KERÉKPÁRUTAK
Szeged megtekintése után a klinikák
mellett kezdôdô Tisza rakparton,
majd ennek végén az Irinyi utca–Bu-
dai Nagy Antal út vonalán haladva
érünk a tápéi komphoz. A Tiszán át-
kelve Makó irányába folytatjuk az
utat. A második útelágazásnál (kb. 10
km) balra letérünk Maroslele felé. Az
ajánlott útvonal Óföldeák felé vezet,
de Maroslelén balra letérve rövidíthe-
tünk Hódmezôvásárhely felé, Batida
érintésével.
Ha az ajánlott útvonalat választjuk,
akkor a falu után 2 km-re ismét balra
fordulunk. Óföldeák után 4 km-re is-
mét balra, valamivel gyengébb minô-
ségû úton haladunk Hódmezôvásár-
hely felé, végig a vasútvonallal párhu-
zamosan.
Hódmezôvásárhelyen a város határá-
tól a Makói út–Csomorkányi út–Szé-
chenyi tér szakaszon biztonságos ke-
rékpárúton közlekedhetünk. A város
megtekintése után a Szántó Kovács
János, majd a Jókai utcán keresztül ju-
tunk a Mártély–Mindszent útra. A vá-
ros határától a Mártélyi TVK területén
kerekezünk.
Mártély festôi fekvésû település a Ti-
sza partján, jó szálláslehetôséggel. A
Tisza holtágánál igen szép nyáras-
füzes erdô terül el (TVT).
Mindszent felé folytatjuk az utat, ahol
komppal kelünk át a Tiszán. Mind-
szent és Baks között a 18. túráéval
azonos útvonalon haladunk.
Baks határában délre fordulunk
Ópusztaszer felé. Itt is alföldi, sík terü-
leten haladunk, oldal- és szembe-
szélre számíthatunk.
A nemzeti emlékhely megtekintése
után Sándorfalva felé pedálozunk to-
vább. A helység után kb. 4 km-re ke-
resztezzük az E75-ös fôutat.
Szatymazon viszont a vasútvonalat
kell kereszteznünk. A falu utáni sza-
kasz már sokkal csöndesebb. Egy ide-
ig (5 km) Zsombó felé haladunk, de
oda nem megyünk be, hanem Kis-
kundorozsma–Szeged felé balra leté-
rünk. Kiskundorozsmáról kerékpár-
úton jutunk be Szeged központjába.
Az országos kerékpáros túra útvonal-
ból ajánlott:
1. sz.: Szeged–Algyô–Hódmezôvásár-
hely–Mártély–Szentes–Székkutas–
Hódmezôvásárhely–Maroslele–
Makó–Szeged (100 km)
2. sz.: Szeged-Kiskundorozsma–
Bordány–Forráskút–Kiskunmajsa–
Kistelek–Ópusztaszer–Sándorfalva–
Szeged (65 km)
3. sz.: Szeged–Maroslele–Óföldeák–
Szikáncs–Hódmezôvásárhely–
Mártély–Mindszent–Ópusztaszer
–Sándorfalva–Szatymaz–Zsombó–
Kiskundorozsma–Szeged
(126 km, több napos túra)
A Csongrád Megyei Kerékpáros
Szövetség titkára: Fekete Lajos
(62/312-868,
elérhetô hétköznapokon)
Forrás: Csordás–Fehér:
Magyarországi kerékpártúrák
Kiépített kerékpárutak:
Szentesen a 45-ös út mentén a vasút-
állomási csomóponttól a Gergely-
dûlõig (termál-tó, illetve kiskertek); a
451-es úttal párhuzamosan is kerék-
párutat találunk, amely a laktanyától a
tiszai hajóállomásig tart.
Hódmezõvásárhelyen, a belterületi
kerékpárút-hálózathoz csatlakozva
Mártély községig, a mártélyi üdülõte-
rületig az állami út mentén.
Szegeden, a Kossuth Lajos sugárúton
kivezetõ kerékpárút folytatásaként
Kiskundorozsma Sziksósfürdõig kere-
kezhetünk kiépített kerékpárúton.
Újszegedrõl a makói úttal párhuzamo-
san Szõregig vezet biztonságos kerék-
párút.
PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 185
185
 VADÁSZAT, VADGAZDÁLKODÁS
Utazási iroda
Csongrád megye közigazgatási terü-
6722 Szeged, letébôl a belterületek, közutak, vas-
Attila u. 12. utak, bekerített területek leszámításá-
Tel.: 62/323-989 val mintegy 80–85 százalék vadászte-
Tel./Fax: rületként szolgál. A megyében 44 va-
62/328-879 dásztársaság mûködik, átlagos mûkö-
Külföldi, belföldi üdülési dési, gazdálkodási területük 9 ezer
programok, hektár. Ám nagyságukban számottevô
sítúrák, körutazások, különbségek vannak: a 3 és félezer
városlátogatások, hektáros vadászati területtôl a 20–21
diáküdültetés, ezer hektárosig.
iskolai kirándulások, Jellemzôen és tipikusan apróvadas
szakmai utazások Csongrád megye. Természeti adottsá-
szervezése, gaiból következik ez a jelleg: viszony-
repülôjegy, egyéni lag kevés az erdôs terület, az összterü-
szállásfoglalás. let 7–8 százaléka.
A tiszántúli területeken többnyire in-
tenzív nagyüzemi mezôgazdálkodás
folyik, a búza és kukorica termesztése
jelentôs, s a vadállomány is ehhez al-
kalmazkodóan alakult ki. A Duna–
Tisza közi homokhátságon a kisebb
parcellák jellemzôek, a szôlô- és gyü-
mölcstermesztés gyakori. Ezen a vidé-
ken már arányaiban jelentôsebb az er-
dôterület. A meglevô erdôk jórészt
mesterséges úton, többnyire fekete
fenyôbôl, akácból, hazai és nemes
nyárfákból létrehozott erdôségek.
Mintegy 30–35 ezer hektár erdôt tarta-
nak nyilván ma az erdôfelügyelôsé-
gek Csongrád megyében.
Észak–déli irányban a megyét ketté-
osztja a Tisza folyó. A hullámtereken
az erdôség magasabb, több helyen
védett területek találhatók, Mártély
körzetében például a természetvédel-
mi terület szinte egésze hullámtér. Fo-
lyamatban van a Maros jobb partjának
védelmi területté nyilvánítása. Ez je-
lentôs erdôterületet is érint. Az or-
szághatárig, Nagylakig terjedô északi
hullámterület védettsége nyugalmas
állapotokat teremt, kedvezô a már
megtelepedett nagyvadak számára. A
számarányban nem túl jelentôs szar-
vas- és vaddisznó- állomány
a megyében döntôen a hullámtereken
él.
A Tisza vonala jellemzô madármozgá-
si út, a Tisza-völgye ôsszel jelentôs
madárcsapatok iránytûje. A vadászha-
tó vízimadarak hosszabb-rövidebb
ideig tartózkodnak e területeken. A
nagylilik jellemzi döntôen a vízivad-
állományt, amelynek vadászatát kü-
lön engedélyhez köti a hatályos jog-
szabály.
(Tehát nem automatikusan érvénye-
sül az állami vadászati idény, mint
például a vetési lúdnál, amely ugyan
elôfordul a megyében, de az ôsszel
megjelenô vízivadnak alig 10–20 szá-
zaléka.)

K i r á l y h e g y e s i F ö l d t u l a j d o n o s o k V T.
Vadászati lehetôség:
– Ôzbak, vadkacsa, fácán –
a törvényes szezonnak megfelelôen.
Cím: 6900 Makó, Erdélyi püspök u. 5.
Tel.: 62/213-421
Tel./Fax: 62/213-559, 30/551-198

186
186 PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
A vadászható vadkacsáknak mind az
öt fajtájával lehet találkozni. Zömében
tôkés récék ezek, a vadkacsa-teríték-
nek több mint 90 százaléka.
Az apróvad-állományból a mezei
nyúl, a nagyvad-állományból az ôz a
jelentôs a megyében, mennyiségét és
minôségét tekintve is. E két vad a bér-
vadásztatással és a lôttvad értékesítés-
ével jórészt képes fedezni a megye
vadgazdálkodásával együtt járó költ-
ségeit.
Az ôzállomány trófea-minôsége –
szakértô megállapítások szerint – az
országos ranglista elsô három helye-
zettje közé sorolja Csongrád megyét,
Békés és Szolnok után. Elsôsorban a
tiszántúli területekre, az igazi búzater-
mô vidékre jellemzô a minôségi ôzál-
lomány. A becslési adatok alapján
mintegy 50 szarvas, 50 dámszarvas,
10–12 ezer ôz, mintegy 100 vaddisz-
nó, 40–50 ezer mezei nyúl, 50 ezer fá-
cán él a területen. (Mesterséges fácán-
tenyésztéssel mintegy 70–100 ezer fá-
cán kerül a vadászati terepekre.)
A vadászati terítéken évente 2,5–3
ezer ôzet, 50–80 vaddisznót, 15–20
szarvast, 50 ezer fácánt, 20–25 ezer
mezei nyulat (élô vadat és lôtt vadat
együttesen, fele-fele arányban) szám-
lálnak. A vízivadak közül évente 4–5
ezer vadkacsa, 100–150 vadliba,
100–200 szalonka kerül puskavégre.
Külföldi bérvadásztatás:
Harmónia vadászbolt
Szeged, Oskola u. 23.
Tel.: 62/325-044
Nyitva: hétköznap 8–17-ig
szombaton 8–12-ig
– Sörétes, golyós, maroklôfegyverek,
gáz, riasztópisztolyok
– Engedély nélkül vásárolhatók flóbert- és
légpisztolyok, légpuskák és kiegészítôik
nagy választékban
Hódiana Vadászati és Kereskedelmi
Kft. (6800 Hódmezôvásárhely,
Ady E. u. 37. T.: 62/346-012)
Szentesi Trófea Vadászati és Utazási
Iroda (6600 Szentes, Széchenyi u. 35.
T.: 63/316-016)
Expocaccia Kft. (6726 Szeged,
Bal fasor 4. T.: 62/432-245).
Vadászházak:
Szeged-Gyálaréten, Szôregen, Makón,
Hódmezôvásárhelyen, Szentesen,
Ópusztaszeren, Derekegyházán, Ár-
pádhalmon mûködik vadászház.
Többségük 4–6 személyes, jellemzô-
en egyéni vadászatoknál célszerû az
igénybevételük.
Információk:
A vadászat minden kérdésében a
Vadászszövetség Csongrád Megyei
Elnöksége címén (6721 Szeged,
Római krt. 18/B. T.: 62/314-362)
kérhetô felvilágosítás.
Vadásztársaságok:
(A VT-k utáni címek általában a va-
dásztársasági elnökök, ügyvezetôk cí-
mei)
Bokros-Ellésparti VT.,
6648 Csongrád-Bokros, Gyójai u. 9.
Május 1. VT.,
6641 Csongrád, Erkel F. u. 2.
Bársony I. Szakközépiskola
6640 Csongrád, Szentesi út 2/A.
PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 187
187
HÓDIANA Új Élet VT., Csanytelek
VADÁSZATI ÉS 6647 Csanytelek, III/2. Gátôrház
KERESKEDELMI KFT. Ópusztaszeri Vízügyi VT.
6720 Szeged, Széchenyi tér 4.
Hódmezôvásárhely, Balástyai Móra F. VT.
Ady E. u. 37. 6760 Kistelek, Munkácsy út 31.
Tel./Fax: 62/344-179, Üllési Potyondi VT.
62/346-012 6794 Üllés, Felszabadulás u. 75.
Bordányi Barátság VT.
6795 Bordány, Béke d. 67.
Ôszeszék és Környéke VE.
6763 Szatymaz, Árpád u. 44.
Sándorfalvi VT.
6762 Sándorfalva, Brassói u. 15.
Szegedi Mezôgazdasági Kft. 6728
Szeged, Külterület 41. Halgazdaság
Szegedi Felszabadulás VT.
6728 Szeged, Külterület 35.
Dorozsma–Domaszék VT.
6791 Szeged, Széchenyi u. 44.
Zákányszéki Földtul. VT.
6787 Zákányszék, Petôfi u. 33.
Ruzsa és Környéke Földt. VT.
SZEGEDPACK
Dobozkészítô és
Papírfeldolgozó Kft.
6701 Szeged, Huszár u. 8.
Tel.: 62/311-432, 311-443
Fax: 62/311-432
Tevékenységi kör:
CSOMAGOLÓANYAG-GYÁRTÁS
Három- és ötrétegû hullámdobozok és tálcák gyártása
Karton dobozok készítése
Stancolás (bedugófüles-önzárós dobozok,
különféle alakzatok stancolása)
méretre vágás, válaszlapok készítése
egyéb csomagolástechnikai termékek
gyártása papírból
188
188 PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
6786 Ruzsa, Alkotmány tér 2.
Bogárzó és Környéke Földt. VE.
6771 Szeged, Iskola u. 6.
DALERD Rt. – Ásotthalom
6721 Szeged, Zsótér u. 4/B.
Ásotthalmi Földt. VE. 6783
Ásotthalom, Felszabadulás u. 56.
Mórahalmi Ft. Árpád Vezér VT.
6782 Mórahalom, Dankó P. u. 9.
Szegedi Széchenyi Zs. VT.
6701 Szeged, Pf.: 903
Röszkei Földtul. VT.
6758 Röszke, Szántó K. J. u. 34.
Szentesi Hubertus VT.
6601 Szentes, Pf.: 70
Pankotai AGRÁR Rt.
6600 Szentes, Klauzál u. 17.
Eperjesi Gazdálkodók Egyesülete
6624 Eperjes, Béke u. 13/B.
Fábiánsebestyéni Kinizsi Szövetkezet
6625 Fábiánsebestyén, Belsô d. 25.
OMVV Árpádhalmi VG.
6623 Árpádhalom, Fácántelep
Szentesi Új Barázda VT.
6601 Szentes, Pf.: 93
Szegvári VT.
6635 Szegvár, Dózsa Gy. u. 6.
Mindszenti VT.
6630 Mindszent, Árpád u. 1.
DEREKMEZÔ Rt. 6621 Derekegyház,
Köztársaság tér 11.
DALERD Rt. – Tompahát
6721 Szeged, Zsótér u. 4/B.
Székkutasi Petôfi VT.
6821 Székkutas, VII. ker. 4.
Hódmezôvásárhelyi Szakszervezeti
VT. 6800 Hódmezôvásárhely,
Táncsics u. 25.
Hódmezôvásárhelyi Elôre VT.
6800 Hódmezôvásárhely,
Zrínyi u. 40.
Földeáki Dózsa VT.
6922 Földeák, Pf.: 8
Petôfi VT., Pitvaros
6914 Pitvaros, Széchényi u. 31.
Királyhegyesi Földtul. VT.
6900 Makó, Erdélyi püspök u. 5.
Csanád Vezér VT.
6900 Makó, Aradi u. 23. máj.1.–jan. 31. Védett területek
Makói Marosmenti VT. Japán szika szarvasbika, látogatásához a Tisza
6901 Makó, Pf.: 61. tehén, ünô, borjú jobb partján
Hunor VT. 6726 Szeged, szept. 1.–dec. 31. a Kiskunsági Nemzeti
Népkert sor 10. fszt. 2. Dybowski szika Park Igazgatóságától
Dél-Tiszai VT., Tiszasziget szarvasbika, tehén, ünô, (6000 Kecskemét,
6756 Tiszasziget, Móra u. 34. borjú szept. 1.–dec. 31. Liszt F. u. 19.,
Deszki Gazdák VT. Mezei nyúl szept. 1.–dec. 31. T.: 76/482-611),
6772 Deszk, Péró Szegedinác u. 53. Üregi nyúl, róka, pézsma-pocok, a Tiszától keletre
Szôreg-Kübekházi Hármashatár VT. nyestkutya, aranysakál, mosómedve a Körös–Maros
6771 Szeged, Makai út 7. egész évben. Nemzeti Park
Kiszombori–Marosszögi Egyetértés Házi görény, nyest Igazgatóságától
VT. 6775 Kiszombor, Óbébai u. 12. szept. 1.–febr. 15. (5541 Szarvas, Pf.: 72,
Fácánkakas okt. 1.–jan. 31. Tel.: 66/313-855)
Fácántyúk az 1. pont szerint kell engedélyt kérni.
VADÁSZATI Fogoly a 2. pont szerint
IDÉNYEK: okt. 1.–nov. 30.
Vetési lúd a 4. pont szerint
Gímszarvasbika, okt. 1.–jan. 31.
golyóra érett szept. 1.–okt. 31. Nagylilik a 6. pont szerint
bika, selejt szept. 1.–jan. 31. Tôkés, böjti, csörgô, barátréce,
tehén, ünô szept. 1.–jan. 31. kerceréce, szárcsa a 3. és 4. pont
borjú szept. 1.–febr. 28. szerint aug. 15.–jan. 31.
Dámbika, Erdei szalonka az 5. pont szerint
golyóra érett okt. 1.–dec. 31. márc. 1.–ápr. 10.
bika, selejt okt. 1.–jan. 31. Balkáni gerle aug. 1.–febr. 15.
tehén, ünô okt. 1.–jan. 31. Örvös galamb aug. 1.–okt. 15.
borjú okt. 1.–febr. 28. Seregély aug. 1.–nov. 30.
ôzbak máj. 1.–szept. 30. Dolmányos varjú, vetési varjú, szarka,
suta, gida okt. 1.–jan. 31. szajkó, nagy kárókatona, sárgalábú si-
Muflonkos, jerke, rály egész évben
bárány szept. 1.–jan. 31. Vetési varjú fészektelepeken a 8.
Vaddisznó kan, süldô, malac egész pontban foglalt kiegészítéssel
évben, máj. 1.–febr. 28.
koca a 7. pont szerint

Minolta Magyarország Kft.

Szegedi Kirendeltség
Tevékenysége a MINOLTA irodatechnikai eszközök
teljes körû karbantartása, kellék és alkatrész
ellátása,forgalmazása. Széles körû szakmai tapaszta-
latokkal, rugalmas szolgáltatásokkal és kedvezô
árakkal állunk ügyfeleink rendelkezésére.
CÍM: 6720 Szeged, Zárda u. 6.
Tel./Fax: 62/324-877, 490-379

PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 189
189
 1. Fácántyúk a kibocsátási hely 1000
méter sugarú körzetében – a hivatal
által kiadott külön engedély alapján –
legfeljebb a teríték 20 százalékáig lô-
hetô, a fácánkakas vadászati idényé-
ben.
2. Fogolyra a hivatal külön engedélye
alapján szabad vadászni. Azokon a
vadászterületeken, ahol a vadászati
idény kezdete elôtt kibocsátás történt,
a fogolyteríték nem haladhatja meg a
kibocsátás 30 százalékát.
3. Vadrécére augusztus 15-tôl 31-ig
csak húzáson szabad vadászni.
4. Természetes vadrécébôl, szárcsából
naponta, személyenként legfeljebb
8–8 darab, vetési lúdból naponta, sze-
mélyenként legfeljebb 4 darab ejthetô
el. Tenyésztett vadkacsa tilalmi idôn
kívül is napi terítékkorlátozás nélkül
lôhetô.
5. Erdei szalonkára csak húzáson sza-
bad vadászni. Egy alkalommal, sze-
mélyenként legfeljebb 2 darabot sza-
bad elejteni.
6. Nagylilik indokolt esetben a hivatal
által meghatározott idôben és
mennyiségben lôhetô.
7. Vaddisznó korú vadnak minôsül az
50 kiló zsigerelt súlyt elérô vagy meg-
haladó nôivarú vaddisznó.
8. Vetési varjú fészektelepeken és
azok 200 méteres körzetében, a meg-
jelölt vadászati idényen kívül lehet
egyéb szárnyas apróvadfajokra va-
dászni.
9. Gímszarvasbikát, dámbikát, ôzba-
kot, muflonkost, Japán szika és
Dybowski szika szarvasbikát egész
évben, mezei nyulat október 1–január
31-ig, egyéb vadfajt és sutavadat a vo-
natkozó vadászati idényben szabad
élve befogni.
A vadászati idény, ha annak kezdete
vasárnapra vagy hétfôre esik, akkor
kiterjed az azt megelôzô egy, illetve
kettô napra. Ha a vadászati idény vé-
ge péntekre vagy szombatra esik, ak-
kor az kiterjed az azt követô két, illet-
ve egy napra is.

Rent a Car Ügyfélfogadás: hétfô-csütörtök: 9-16-ig

péntek: 9-15-ig
Autókölcsönzô szombat-vasárnap, ünnepnap: 9-13-ig

Bérelhetô személygépkocsik:
OPEL CORSA, OPEL ASTRA,
OPEL ASTRA CARAVAN, OPEL VECTRA,
TOYOTA COROLLA, TOYOTA CARINA II.,
TOYOTA HATCHBACK, TOYOTA CARINA E.
Bérelhetô 6 és 9 személyes mikrobuszok:
TOYOTA PREVIA, TOYOTA HIACE

6726 Szeged, Kállay Albert u. 13. Pf. 834 Telefon: 62/431-577, Fax: 62/430-194
E-mail: ISA@tiszanet.hu Home Page: http://www.tiszanet.hu/ISARentacar
HORGÁSZAT holtág (69 ha) a Tisza bal oldalán.
2/8. Gyálaréti-Holt-Tisza-ág Görbe
A sorszám után: a víz kezelôjét, a víz- szakasza a Szérûskerti átjárótól délre
terület megnevezését, kiterjedését, (kb. 20 ha). Csak éves területi enge-
megközelíthetôségét, s napi területi dély váltható a szegedi Herman Ottó
engedélyváltási lehetôséget tüntettük egyesületnél.
fel. 2/9. Gyálaréti-Holt-Tisza-ág Lisztes
1. Horgászegyesületek Csongrád Me- szakasza: a röszkei átjárótól balkéz fe-
gyei Szövetsége: lôl. Csak éves területi engedély vált-
1/1. Atkai holtág (területe 107 ha), ható a szegedi Herman Ottó egyesü- Taurus Emergé
Szegedtôl Északra a Tisza jobb part- letnél. Gumiipari Kft.
ján. Megközelíthetô a 47-es úton az Csatornák:
algyôi hídtól a gáton. Napijegy a sze- 2/10. Dongér 6728 Szeged
gedi horgászboltokban, az egyesületi 2/11. Levelény-Kistiszai Budapesti út 10.
irodákban, és a víz partján a halôrház- 2/12. Sártói Tel.: 62/421-622
ban alkalomszerûen. 2/13. Ökröstói Fax: 62/461-642
1/2. Maty-éri tározó (területe 40 ha) 2/14. Gyúlói
Megközelíthetô az E75-ös fôút felôl. 2/15. Nagyszigeti Kereskedelem,
Napijegy a szegedi horgászboltokban, 2/16. Hódtó-Kistiszai Marketing
az egyesületi irodákban, alkalomsze- 2/17. Kopáncsi 1087 Kerepesi út 17.
rûen a vízparti halôrházban kaphatók. 2/18. Kosdi Telefon: 1/210-0900,
2. Tisza Halászati Szövetkezet: 2/19. Porgányi Fax: 1/313-1409
Területi engedély a horgászegyesüle- 2/20. Batidai
tekben és a horgászboltokban vásá- 2/21. Gencsháti Magyarország
rolható. 2/22. Szárazér legnagyobb mûszaki
2/1. Tisza folyó az országhatártól: 160 2/23. Sámson-Apátfalvi gumitermék
fkm–258 fkm, (1941 ha terület). A sze- 2/24. Királyhegyesi gyártója 60 % feletti
gedi medencés kikötô és a tápéi téli Figyelem! A csatornákon az amur ki- exporttal.
kikötô kivételével. fogása nem megengedett! Termékek:
2/2. Maros folyó a tiszai torkolattól az 3. Szegedi Herman Ottó Horgász- szállítószalagok
országhatárig, 0– 50 fkm. (535 ha), egyesület: nagynyomású,
Makótól csak a jobboldali partról hor- 3/1. Fehérpart-Szilvás (Gyálai-Holt- nagyátmérôjû
gászható. Tiszaág) (68 ha) EH olajipari tömlôk
2/3. Körös folyó a tiszai torkolattól a 3/2. Keramit, Tejes, Gumis (bányata- hidraulika és ipari
szelevényi gátôrházig: 0–12,7 fkm vak) (1,4 ha) EH gumitömlôk
(184 ha) 3/3. Sancer (bányató) (2 ha) EH gumilemezek,
2/4. Serházzugi-Holt-Tisza: Mentett 3/4. Rókusi-tó (4 ha) EH autószônyegek
oldali holtág (80 ha) Csongrád város- 3/5. Tápéi téli kikötô (2,9 ha) OH tekercsben
tól DK-re a Tisza jobb partján a 3/6. Fehértói-fôcsatorna az Irma-ma-
240–250 fkm között. A Tisza-gáttól a jori bejárótól az Algyôi szivattyúház-
nádgazdasági átjáróig. nál lévô ATIVIZIG tilalmi táblákig. A Taurus Emergé
2/5. Mámai-Gyovai-Holt-Tisza: a Ti- (3,6 ha) OH ISO 9001 és
sza bal partján és Csongrádtól ÉK-re, (EH = egyesületi, ISO 14001 szerint
Csépa községtôl délre. Mentett oldali OH = országos horgászrend) tanúsított
holtág (20 ha). Napijegyet lehet váltani: az egyesület rendszerben
2/6. Akolszögi-Holt-Tisza Szegvártól irodájában (6725 Szeged, dolgozik.
Ny-ra 5 km-re a Tisza bal partján. Szentháromság u. 63.)
2/7. Körtvélyesi-Holt-Tisza: Ártéri I. félévben: hétfô szünnap,

PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 191
191
 kedd du. 14–18 óráig,
szerdától péntekig 8–12, 14–16 óráig.
II. félévben: ua. mint fent, és
csütörtök du. 14–16 óráig, valamint a
szegedi horgászboltokban.
4. Dobó Ferenc Horgászegyesület:
Mártélyi-Holt-Tisza megközelíthetô
Hódmezôvásárhely–Mártély–Mind-
6721 Szeged, Árboc u. 1–3. szent–Szegvár–Szentes útvonalon. A
Tel.: 62/313-433 vízterületre az országos horgászrend
Fax: 62/324-994 érvényes. Jegyek válthatók az egyesü-
Egyesületünk a tárgyalkotó let irodájában, és a halôrnél.
népmûvészek szervezete. (6636 Mártély, Petôfi u. 2/B)
Alkotóházunkban mindenki 5. Csongrádi Sporthorgászok
megtalálhatja Egyesülete:
az egyéniségének megfelelô 5/1. György-víz (8 ha)
elfoglaltságot. 5/2. Aranyszigeti-víz
Szakágaink: 5/3. Bányatavak (8,6 ha)
Bábkészítés, csipkeverés, Napijegyet az egyesületi irodában, a
fafaragás, gyöngyfûzés, Körös-toroki Kempingben, a Szeged
gyékény- és kosárfonás, Touristnál és a Harcsa horgászboltban
szövés, bôrmûvesség, (6640 Csongrád, Zsinór u. 14.) lehet
fazekasság, hímzés, váltani.
gyertyakészítés, origami, 6. Szentesi Horgászegyesület:
mézeskalács, tojásfestés, 6/1. Kurca Szentesnél (36 ha)
szegedi papucskészítés, 6/2. Zsoldos-féle
népi babakészítés, téglagyári gödör (2 ha)
csuhé és szalmatárgyak, 6/3. Antal kubik-gödör (5,1 ha)
szabás-varrás, foltmozaik. 6/4. I. II. Téglagyári gödör (3,7 ha)
NÉPMÛVÉSZETI BOLT 6/5. Veker-éri fôcsatorna (1,7 ha)
7. Makói Sporthorgász Egyesület:
Alkotóházunk nyitva tartása:
Hétfôtôl szombatig Makói téglagyári gödör (6,8 ha)
9–17 óráig. 8. Mindszenti Horgászegyesület:
Csoportok részére A Kurca mindszenti szakasza (8 ha): a
elôzetes bejelentkezés Szegvári Horgászegyesület határánál
alapján bármikor levô Ludaséri-csatorna Mindszent fel-
rendelkezésre állunk. öli oldalától a Tisza bal partján levô
töltésbe beépített szivattyúig tart. A
MINDEN ÉRDEKLÔDÔT víz átlagos mélysége 1 m, szélessége
SZERETETTEL VÁRUNK! kb. 20–25 m. Napijegy az egyesület
irodájában nappal
(6630 Mindszent, Bajcsy-Zs. u. 33.),
valamint szintén csak nappal a Csoko-
nai utcában ifj. Gyenes Vilmos hor-
gászfelszereléseket árusító boltjában
hétfôtôl 8–16-ig, szombaton 8-tól 12-
ig kapható.
9. Szegvári Horgászegyesület:
192
192 PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
9/1. Kórógy-tó (1,2 ha)
9/2. Kurca (11,2 ha)
9/3. Kórógy-fôcsatorna (1,2 ha)
10. Székkutasi Horgászegyesület:
Kakasszéki-tavak (30 ha)
11. Makadám Horgászegyesület:
Vízterülettel nem rendelkezik!
12. Alkotmány Horgászegyesület:
Ôszeszéki-tó (71 ha)
13. DEFAG Horgászegyesület:
Dénesmajori-tó (3,9 ha)
Békés megyében található.
14. Napsugár Horgász Egyesület,
Ruzsa:
Ruzsai-víztározó (3 ha)
15. Csanyteleki Horgászegyesület:
Meggyesi-tó (2,5 ha)
16. Szegedi Vízmûvek HE.:
Szeged-Kiskundorozsma Sziksóstó
megközelíthetô: a dorozsmai kisker-
tek telkesjáratával (2T, 7T), gépkocsi-
val az üllési úton.
17. Zsigmondy Vilmos Olajbányász
Horgászegyesület
Algyô–Szeged vasút melletti kubik
(3,5 ha)
18. Móra Ferenc Horgászegyesület
Salakos (11 ha): a Móra Ferenc HE és
a Megyei Szövetség közös tulajdona a
Fehér-tó szegedi oldalán a sándorfalvi
úttól az E75-ös útig terjed. 10–15 m
széles, 0,8–1,5 m mély. Tavasszal és
ôsszel igen kedvezôek a fogási lehe-
tôségek. A víz megközelíthetô a
sándorfalvi útról a fehér-tói fôcsator-
na-hídtól Szeged felé kb. 200 m-re
földúton, illetve az E75-ös úttól a Ha-
lászcsárda után Szeged felé a Halásza-
ti Kft. bekötôútján keresztül. Napije-
gyet az egyesület irodájában lehet vál-
tani.
19. FÉG Horgászegyesület (Makó)
Üzemi-tó (zárt)
20. Maros Ponty Horgászegyesület
(Deszk): Deszki-tavak (20 ha)
21. Kiszombori Sporthorgász
Egyesület: Vályogos (6,8 ha)
 HORGÁSZVIZEK
KEZELÔI: CÍM: TELEFON:
1. Horgászegyesületek
Csongrád Megyei Szövetsé- 6721 Szeged, Bocskai u. 2. 06-62/310-620
ge
2. Tisza HSZ. 6753 Szeged, Körös sor 83. 06-62/312-966
3. Herman Ottó HE 6725 Szeged, 06-62/441-196
Szentháromság u. 63.
4. Dobó Ferenc HE 6801 Hódmezôvásárhely, 06-62/346-533
Zsoldos u. 1.
5. Csongrádi Sport HE 6641 Csongrád, 06-63/482-111
Öregvár u. 36., Pf.: 6
6. Szentesi HE 6600 Szentes, Farkas M. u. 2. 06-62/313-631
7. Makói Sport HE 6900 Makó, Tömörkény u. 1. 06-62/413-766
8. Mindszenti HE 6630 Mindszent, 06-62/225-652
Bajcsy-Zs. u. 30.
9. Szegvári HE 6635 Szegvár, Szabadság tér 2. 06-62/313-397
10. Székkutasi HE 6821 Székkutas, Petôfi u. 2.
11. Makadám HE 6800 Hódmezôvásárhely, 06-62/346-822
Erzsébeti út 6.
12. Alkotmány Tsz. HE 6764 Balástya, Rákóczi u. 5. 06-62/278-222
13. DEFAG HE 6701 Szeged, Budapesti út 1. 06-62/322-833
14. Üllési HE 6794 Üllés, Petôfi u. 12. 06-62/282-195
15. Csanyteleki HE 6647 Csanytelek, Radnóti u. 9.
16. Vízmûvek HE 6720 Szeged, 06-62/486-586
Tisza Lajos krt. 88.
17. Zsigmondy HE 6701 Szeged, 06-62/367-044
Ipartelep (Algyô) Pf.: 37
18. Móra Ferenc HE 6720 Szeged, Viktor H. u. 6. 06-62/312-736
19. FÉG HE 6900 Makó, Aradi út 136. 06-62/413-766
20. Maros Ponty HE 6722 Deszk, Zrínyi u. 6. 06-62/313-450
21. Kiszombor Sport HE 6775 Kiszombor, 06-62/411-967
Nagyszentmiklósi u. 2.

SADE-Magyarország
Mélyépítô Kft.
6728 Szeged, Budapesti u. 8.
Tel.: 62/428-021 Fax: 62/428-022
Társaságunk igény szerint vállalja különbözô mûtárgyak
(csatorna-, ivóvíz-, gáz-, kábeltelevízió-hálózatok,
szennyvíztisztító telepek)
kivitelezését és üzemeltetését.

PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 193
193
 BORÁSZAT,
BORKULTÚRA
Két borvidékkel jellemezhetô Csong-
rád megye: az egyik Pusztamérges
környéke, a másik Csongrád vidéke.
Külön utakon járó, eltérô történelmet
élt szôlôvidék e kettô.
Míg Pusztamérges–Ásotthalom–Mó-
rahalom borhistóriája Szeged történe-
tével függ össze – a mostanra önálló
települések Szeged déli, délnyugati
övezetében, korábban a város külbir-
tokai voltak, Csongrád a saját történe-
tét példázza, a szôlôkultúrában, borá-
szatban is hagyományos történelmi
múltja van.
Az elsô írásos magyar nyelvû adat a
csongrádi szôlôrôl a garamszent-
benedeki apátság ajándékozó levelé-
ben olvasható: ez Garamszentbene-
deknek juttatja az Alpárig, a doku-
mentumban „a királyné szôlejéig” ter-
jedô területet.
A középkor borpiacát szegedi és óbu-
dai kereskedôk uralták. A török elôl
sokan közülük fölfelé mentek, a mai
Szlovákia területére, s a Felvidéken,
Zólyom környékén alakították ki a
szôlôbirtokokat, miután a déliek oda-
vesztek a török elôretörés miatt.
A török uralom idején az Alföld gaz-
6726 Szeged, Alsókikötô sor 11.
Tel.: 62/434-134 Fax: 62/435-143 Levélcím: 6701 Szeged I. Pf.: 139
– Ponyvaszövetek (speciális kikészítéssel)
– Ipari szûrôszövetek (pamut és szintetikus), könnyû pamutszövetek,
jutaszövetek (dekoráció-konfekcionált zsákok),
kendertermékek gyártása, forgalmazása
194
194 PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
dasági élete szôlômûvelés szempont-
jából is visszaesett. Mindezzel együtt
több forrás szól arról, hogy bizonyos
mértékben még az „igazhitûek” is él-
tek az Alföld áldásos nedûjével.
Az 1700-as években, gazdasági sta-
tisztikák alapján Szeged belterületén,
a kötöttebb talajon, Tarján részen szô-
lôskertek vannak, noha ezzel együtt
még nagyon erôs borkultúráról nem
beszélhetünk. Az alföldi szôlôter-
mesztés fellendülése akkor követke-
zett be, amikor a filoxéra miatt a törté-
nelmi borvidékeken a szôlô kipusz-
tult Szeged környékén.
A Duna–Tisza közi hátságon jó lehe-
tôség nyílott szôlôtermesztésre, mert
a kvarcos-löszös területen, homokvi-
déken nem él meg a filoxéra kártevô.
A szôlôtelepítés Szeged környékén a
telkesítéssel vett még nagyobb lendü-
letet.
Álljon itt néhány adat:1913-ban a vá-
rosi földeken 12 ezer 540 kat. holdon,
a városhatár 8,8 százalékán volt szôlô.
A városközeli, homokos talajú határ-
részeken, ahol a szôlô a XVIII. század
óta honos, a földek egynegyedén szô-
lôt termeltek. Alsótanyán összesen
9172, Felsôtanyán 2842 kat. hold szô-
lô virult.
Csongrád városnak a történelmi idôk-
tôl voltak szôlôskertjei, így saját váro-
si birtokain is virágzott a szôlôkultúra.
Szôlôtörténete tükrözi azt, hogy régen
a bor funkciója mennyivel tágabb volt
a mainál. Nem csupán élvezeti cikk-
nek tartották, hanem használták
gyógyszerként, gyógyászati szerep-
körben, s egyáltalán a napi élet része
volt, kalóriát biztosított az emberek-
nek.
Csongrád megye szôlôs területein a
fajták maradandósága nem jellemzô.
A korábbi idôkben erôsebben honos
kövidinka, kadarka inkább csak a ta-
nyakörnyéki szôlôkben maradt meg.
Univerzális fajták honosodtak az
újabb telepítések nyomán:
Chardonnay, Rajnai rizling, Zöld
Veltelini, Ottonel muskotály. Vallják
számosan, hogy az alföldi, löszös ho-
moktalajon, a kedvezô idôjárási adott-
ságok nyomán és a lelkiismeretes mû-
veléssel a bortermelôk jobb ízt tudnak
elérni, mint más vidékeken.
Egy bizonyos: az alföldi bor népsze-
rûsítése nem illékony feladat. A ha-
gyományok elôadása, színesítése, a
megfelelô miliô nagy részt képvisel a
borkultúrában. A Szent Vince Bor-
rend, amely néhány éve 31 szegedi és
környékbeli gazda, kereskedô össze-
fogásával alakult meg, fontos felada-
tának tartja a borkultúra ápolását,
népszerûsítését.
Csorog a Vince telik a pince – tartja a A pusztamérgesi
népi bölcsesség. A január végi télûzô rizling elterjedésérôl
idôkben, ha az eresz csorog, nem le- szól az az anekdota,
het föltartóztatni a tavasz közeledtét. miszerint
A Vince-nap környékéhez több népi a pusztamérgesi bor
rituálé kapcsolódik. olyképpen jutott el
Ennek újjáélesztésére, minden évben még Bécsbe is,
borünnepet rendeznek Csongrád vá- s lett általa hangos
rosában, január-február fordulóján, a császárváros,
színes eseménysorral. A borrend szor- hogy a telepítés
galmazta a Pusztamérgesen Béla-nap költségeit a gazdák
környékén megtartandó borünnepet csak borral tudták
is. kifizetni.
Csongrád, a szôlô és a bor nemzetkö- Ormándi Béla volt
zileg is elismert városa, Pusztamérges, a telepítés egyik
a borával ismerendô homoki kistele- pénzembere,
pülés, Mórahalom, a címerében is aki a hitelt bécsi
szôlôfürtös település egyaránt borver- bankházaktól vette fel,
senyek színhelye. Újabban Szegeden s a tartozás
is újkori hagyomány teremtôdött a fejében borral
borfesztivál megrendezésével. látta el Bécset.
A Szent Vince Borrend borbemuta-
tókkal, arra érdemesek, kívülállók
rendtaggá, „hírvivô”-vé fogadásával
látványos, élvezetes programokat kí-
nál. A vendégek kívánságára is tarta-
nak bemutatókat, díszes borrendi ak-
tust.
Elôzetes jelentkezés:
Szent Vince Borrend,
Fülöp Mihály nagymester,
6722 Szeged, Rákóczi tér 1.
Megyeháza, Tel.: 62/483-583.

SZEGEDI
FÔÉPÍTÉSVEZETÔSÉG
6728 Szeged, Fonógyári u. 16.
Tel.: 62/466-747, 478-222, 494-720
Fax: 62/480-657

– Út-, csatornaépítés
– Szennyvíztisztító-építés
– Benzinkút-,díszburkolatépítés
– Üzemcsarnoképítés

PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 195
195
 VÍZI KÖZLEKEDÉS,
KIKÖTÔK
Élénk vízi élet jellemzi Csongrád me-
gyét. Az élõvizek körül döntõen a Ti-
sza vonzza a vízitúrázókat. A nemzet-
közi Tisza-túra célállomása Szeged. A
szeszélyes, hordalékos, örvényekkel
és vízforgókkal jellemezhetõ Maros
kevésbé ajánlott vízitúrákra.
Sport és kirándulási célokra, csónaká-
zásra alkalmasak még a holt-ágak.
A természetkedvelõknek különösen
Mártély ajánlott.
Szörfözésre: Kiskundorozsma, Szik-
sóstón van lehetõség.
TISZAI KIKÖTÔHELYEK:
Szegedi Nemzetközi Hajóállomás
174,12–174,27 fkm, a jobb parton
határátkelôhelyként is szolgál.
Mindszent, személyhajó állomás
215,00–215,06 fkm, a bal parton.
Csongrád, személyhajó állomás
244,65–244,75 fkm, a jobb parton.
Csanytelek, hajóállomás
224,10–224,15 fkm, a jobb parton.
Szentes, hajóállomás
237,7 fkm, a bal parton.
Algyô, Gyevi Kócsag
189 fkm, a jobb parton.
Kereskedelmi kikötô (szegedi
közforgalmi medencés kikötô)
169,3 fkm, jobb parton.
VÍZPARTI KEMPINGEK:
A vízitúrázók fizetô kempinget
találnak négy helyen:
Csongrád, a Körös toroknál
244 fkm, a Tisza jobb partján
(A csongrádi Idegenforgalmi Igazga-
tóság kezelésében. Tel.: 63/383-631)
Szentes, a szabadstrandnál
237,5 fkm, a bal parton.
Mindszent, szabadstrandnál
196
196 PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
215,2 fkm, bal parton.
Szeged, a Partfürdôn
174,2 fkm, a bal parton.
Csanytelek
226 fkm, jobb parton.
Mindszent, Ányás – motorcsóna-
kosok által kialakított táborhely
214–213,5 fkm, a jobb parton.
Mindszent, Ányás –
naturisták táborhelye
211,5 fkm, a bal parton.
Szeged
184 fkm, a jobb parton.
SPORTHAJÓK KIKÖTÔHELYEI:
Szeged
Szabadság úszóház, Béke úszóház,
Szeged Nemzetközi Hajóállomás,
Tisza úszóház, Kati úszóház,
Szeged-Tápén a 176,8 fkm-nél
Yacht kikötô
Szeged-Algyôn, a Gyevi Kócsag
sporthajókikötô a 189 fkm-nél,
a jobb parton.
VÍZI KÖZLEKEDÉSSEL KAPCSOLATOS
TUDNIVALÓK :
A Tisza 1600 tonnás rakott bárkákkal
is még biztonsággal hajózható.
Átlagos vízmélység: 7 méter. Szeged
teljes belterületén, a 172–180 fkm-
szakaszon 20 kilométeres sebesség-
korlátozás van érvényben!
A Tiszán szörfözni nem szabad és
ugyancsak tiltott a tutajon közleke-
dés. Ezen kívül minden egyéb vízi
sporteszköz – a szükséges felszerelé-
sekkel – közlekedhet a Tiszán, bele-
értve a vitorlást, evezôs csónakot és
motoros hajót egyaránt.
Figyelni kell rá, hogy a Tiszán átfeszí-
tôköteles kompok közlekednek Sze-
ged-Tápén a 177,8 fkm-nél, továbbá
Mindszent és Baks között a 217,1 fkm-
nél. Pontonhíd van Csongrádnál a 247
fkm-nél.
Szeged Nemzetközi Hajóállomásról
menetrendi járatban – létszámkorláto-
zással – száz ülôhelyes személyhajó
közlekedik Szeged–Csongrád között
oda-vissza úton július 15. és augusz-
tus 20. között, szombatonként.
A hajóút fölfelé 5 óra idôtartamú,
visszaúton 4 óra 20 perc. A hajó
Algyôn, Mindszenten, Csanyteleken
(Ópusztaszer) és Csongrádon köt ki.
Bérelt járatban a PassNave Szeged
és a jugoszláviai Zenta között is in-
dít hajót. Bármely belföldi szakaszra
is bérelhetô hajó – 100 ülôhelyes
motoros.
Elôzetes igényléssel a Mahart
Pass-Nave szegedi hajóállomáshoz le-
het fordulni. (Tel./Fax.: 62/313-834.)
Városnézô sétajáratok hetente 3 alka-
lommal indulnak, ezek pontos idejét
a hajóállomásnál az információs táb-
lán tüntetik fel.
(Érdeklôdni telefonon a Pass-Nave
telefonszámán is lehet.)

KOMPJÁRATOK november: 07.00–17.00

december: 07.00–16.00
A TISZÁN
MINDSZENT, NAGYRÉV,
információs telefon:
SZEGED-TÁPÉ 62/225-018
információs telefon.: január: 07.00–16.00
62/495-405, 495-406 február: 07.00–17.00
Közlekedik március: 07.00–18.00
január: 07.00–16.00 április: 06.30–19.00
február: 07.00–17.00 május: 06.30–19.00
március: 07.00–18.00 június: 06.30–19.00
április: 06.30–19.00 július: 06.30–20.00
május: 06.30–19.00 augusztus 20-ig: 06.30–20.00
június: 06.30–19.00 augusztus 21-tôl
július: 06.30–20.00 szeptember 30-ig: 06.30–19.00
augusztus: 06.30–20.00 október: 07.00–19.00
szeptember: 06.30–19.00 november: 07.00–17.00
október: 07.00–18.00 december: 07.00–16.00

Admiralitás Kft.
6723 Szeged, Csongrádi sgt. 27.
(6701 Szeged, Pf. 150)
Tel.: 62/491-021, 62/491-017, 62/491-019
Fax: 62/491-014
Nemzetközi és belföldi folyami teherszállítás a Tisza és a
Duna vonalán al-dunai tengeri rácsatlakozással
Folyami homok- és kavicstermelés, értékesítés
(Tisza menti kikötôk: Szeged, Szentes, Szolnok, Tiszafüred,
Tiszaújváros, Bodrogkeresztúr)

PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 197
197
 HATÁRÁTKELÔK Szeged átkelô számával azonos.
Magyarország és Románia között:
KÖZÚTI HATÁRÁTKELÔ Nagylak Tel.: 62/412-751
Információ a határállomásokról: Battonya (Békés megye)
HÖR-Info: 1200-0022 Tel.: 68/457-614

Magyarország és Jugoszlávia között: VASÚTI HATÁRÁTKELÔ

Röszke (Szeged)
Tel.: 62/272-410 Röszke–Horgoš (Jugoszlávia): nyitva
TISZA Tompa (Bács-Kiskun megye) nappal (személyforgalom)
VOLÁN Rt. Tel.: 77/351-777
6724 Szeged, A tiszaszigeti határátkelô a két ország VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI ÉRTÉKESÍTÔ
Bakay N. u. 48. polgárai számára május 1-tôl október KÖZPONTOK
Tel.: 62/421-322, 1-ig naponta reggel 8 és délután 18
Fax: 62/421-783 óra között, október 2-tôl április 30-ig Szeged, Indóház tér 2.
reggel 8-tól délután 16 óráig vehetô Tel./Fax.: 62/310-973, 20/226-261
Menetrend igénybe. Szentes, Kolozsvári u. 2.
szerinti helyi, Információs telefonszáma a Röszke– Tel./Fax.: 63/313-574, 20/226-258
helyközi,
távolsági és
nemzetközi
személyszállítás SZEGEDI KÖZLEKEDÉSI
Különjárati
megrendelések TÁRSASÁG
ügyintézése KÖZÖNSÉGKAPCSOLATOK IRODA
Jármûjavítás,
karbantartás,
felújítás,
gumiabroncs- – BÉRLET ÉS MENETJEGY ÁRUSÍTÁS
futózás, fényezés
fülkében, – TALÁLT TÁRGYAK KEZELÉSE
világszínvonalú
márkaszervizek, – PANASZ, ÉSZREVÉTEL,
alkatrész
értékesítés KÖZÉRDEKÛ BEJELENTÉS
– JÁRMÛREKLÁM ÜGYINTÉZÉS
– INFORMÁCIÓ

TELPARK VÁROSI PARKOLÁSI RENDSZER

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT
Idegenforgalmi
szolgáltatások TEL.: 62/487-421
autókölcsönzés
KÖZÖNSÉGKAPCSOLATOK IRODA
SZEGED, MÉREY U. 6/B. TEL./FAX: 62/485-495

198
198 PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
LOVAGLÁSI Váczi József
6900 Makó, Lesi szôlô u. 8.
LEHETÔSÉGEK A Privát Kemping mellett.
Tel.: 62/211-676 (17 óra után)
Admiralitás Ménes,
Baks–Ópusztaszer Benkô Sándor ANTIKVITÁS, RÉGISÉGEK,
6701 Szeged, Csongrádi sgt. 27. 6636 Mártély, Községháza u. 1/a. KERESKEDÉSE (HASZNÁLTCIKK)
Tel.: 62/491-243 Tel.: 60/354-482, 62/228-133 Szeged, József A. sgt. 29.
(Szt. Miklós u. sarok)
Zöldmezô Kemping Turul Tanya Tel.: 62/310-614
és Szabadidô Park (Schöll Jánosné) Nyitva: H–P. 10–17 óráig
6764 Balástya,Tanya 374 6782 Mórahalom, III.ker. 86. Sz. 10–13 óráig
Tel.: 60/380-415, 60/472-568 Tel./Fax: 62/281-742

Dr. Frôhlich Antal Cseppentô Attila

6640 Csongrád, 6767 Ópusztaszer, Major 102.
Tanya 95. Tel.: 60/488-318

Vincze-tanya Gera Vilmos

6772 Deszk 6785 Pusztamérges, III. ker. 5.
Deszk-fehértói gátôrház Tel.: 30/584-965
6772 Deszk Pf.: 12
Tel.: 62/326-500 Paplóber Bt.
ANTIKVITÁS
6727 Szeged, Dolgos u. 1.
(használtcikk kereskedés)
Kinizsi Lovasklub Tel.: 62/480-634
Szeged,
6625 Fábiánsebestyén, Belsô dülô 54.
Csongrádi sgt. 2/B.
Tel.: 63/366-567, Fax: 63/366-230 Gold Lovasklub
Tel.: 62/322-914
6753 Szeged-Tápé, Honfoglalás u. 65.
Nyitva: H–P. 10–13.30
Hód-Mezôgazda Rt. Tel.: 62/496-792
6800 Hódmezôvásárhely,
Tanya 1447 Tápéi Maraton Tereplovas Klub
Tel.: 62/345-811, 341-900 6753 Szeged-Tápé, Berettyó u. 2/b.
(csak saját lóval) Tel.: 62/495-315
HOBBY BOLT
Vasútmodell-régiség
Szeged, Brüsszeli krt. 17.
• Társasházak kezelése, üzemeltetése Tel.: 62/487-787
• Építôipari karbantartása, javítása Nyitva: H–P. 9–18 óráig
• Hibaelhárító gyorsszolgálat Sz. 9–13 óráig
• Anyagbeszerzés, raktározás,
kereskedôházi tevékenység
• Fôvállalkozások bonyolítása,
terveztetés, mûszaki ellenôrzés
• Társasház építés
Épületkezelô és LOKOMOTÍV VASÚT-MODELL
• Lomtalanítás, parkok gondozása Fenntartó Kft. ÉS MAKETT BOLT
• Egységrakományok, ömlesztett Szeged, Rókusi krt. 70.
Tel.: 62/472-672
anyagok szállítása, konténerek bérbeadása Fax: 62/421-453 Tel.: 62/492-416
• Könyvelés, bérügyintézés Postacím: Szeged, Pf.: 7 Nyitva: H–P. 15–18 óráig
Sz. 11–13 óráig

PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 199
199
KOVÁCS OPTIKA FÜRDÕK, MÓRAHALOM
Szeged, Gyógyfürdõ, Szegedi út 1.
Tisza L. krt. 65. STRANDOK Tel.: 62/381-039
– SZTK vények
beváltása SZEGED
– Régi szemüveg ÁSOTTHALOM Gyógyfürdõ, Tisza L. krt. 24.
alapján új szemüveg Strandfürdõ, Honvéd u. 2. Tel.: 62/487-509, 487-660
készítése Tel.: 62/291-580 Termálfürdõ, Fürdõ u. 1.
– Üveg, mûanyag Tel.: 62/431-133
lencsék CSONGRÁD Ligetfürdõ, Torontál tér
– Szemüvegtok, Városi Gyógyfürdô Tel.: 62/431-672
napszemüveg és Uszoda, Dob u. 3–5. Partfürdõ, Közép-kikötõ sor
– Kontaktlencse Tel.: 63/383-918 Tel.: 62/430-429
ápolószerek Sziksósfürdõ, Kiskundorozsma
HÓDMEZÕVÁSÁRHELY Tel.: 62/463-050
Strandfürdõ, Ady E. út 1. Sportuszoda, Temesvári krt. 33.
Tel.: 62/344-238 Tel.: 62/434-234

MAKÓ SZENTES
Melegvízfürdõ, Marczibányi tér 7. Termál gyógyfürdõ, Ady E. u. 44.
Tel.: 62/212-590 Tel.: 63/313-765
Strand, Marospart Uszoda, Alsórét 188.
Tel.: 62/211-325 Tel.: 63/314-167
ÉTTERMEK, Dob u. 3–5. Tel.: 63/483-199 SELLÔ VENDÉGLÔ
Pizzeria Pompei Szeged, Pille u.
VENDÉGLÁTÓ- Kis-Tisza u. Tel.: 60/435-269 Tel.: 62/313-300
Nyitva:
HELYEK Platán Étterem mindennap,
Fõ u. 20/24. Tel.: 63/383-651 nyitástól zárásig
– Péntek, szombat:
ALGYÕ Tulipán Ételbár zene, tánc
Halászcsárda Szentháromság tér 2–6. – Rendezvények
Vásárhelyi u. 53. Tel.: 62/417-020 Tel.: 63/483-106 lebonyolítása 90 fôig
Szolid árakkal
ÁSOTTHALOM DESZK várjuk kedves
Zsuzsi Cukrászda Hóbiárt Bisztró vendégeinket!
Kossuth u. 14. Tel.: 62/381-430 Petõfi S. u. 22. Tel.: 62/271-579

BAKS Vörös Szegfû Cukrászda

Park Fogadó Alkotmány u. 75. Tel.: 62/371-567
Fõ u. 11. Tel.: 62/375-311
DOMASZÉK
BALÁSTYA Rózsakert Vendéglõ
Hotel Orchidea Étterem Bajai út. Tel.: 60/450-938
Felszabadulás u. 4.
Tel./Fax.: 62/378-355 FÁBIÁNSEBESTYÉN
Kiss Vendéglõ
Vadásztanya Vendéglõ Köztársaság u. 29. Tel.: 63/366-531
Lenin tér 8. Tel.: 62/378-520
Zamat Kávéház
CSANÁDPALOTA Úttörõ u. 7. Tel.: 63/366-574
Kis Vendéglõ
Kelemen L. tér 10. FELGYÕ
Tel.: 62/263-010 Fenyõliget Vendéglõ
Akácfa u. 11. Tel.: 63/480-076
CSENGELE
Öregmalom Vendéglõ FORRÁSKÚT
Felszabadulás út 16. Vendéglõ
Tel.: 62/286-043 Felszabadulás u. 61. Tel.: 62/382-145 ÁFONYA CUKRÁSZDA
Újszeged
CSONGRÁD HÓDMEZÕVÁSÁRHELY Derkovits fasor 4.
Csuka Csárda Bagolyvár Étterem Tel.: 62/432-114
Szentesi u. 1. Tel.: 63/483-776 Kaszap u. 31. Tel.: 62/345-726 Nyitva: mindennap

Garden Vendéglô Dobay Csárda CUKRÁSZÜZEM

Vasút u. Tel.: 63/483-082 Damjanich u. 31. Tel.: 62/346-178 VÖRÖS SZEGFÛ
CUKRÁSZDA
Kemence Csárda Mexico Étterem Deszk,
Öregvár u. 54. Tel.: 63/483-340 Andrássy út 10/12. Tel.: 62/240-872 Alkotmány u. 75.
Tel.: 62/271-567
Kertvendéglô Pizzéria Nyitva: mindennap

PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 201
201
ARANY KORONA Szántó Kovács J. 2. Tel.: 62/341-113 Szent István u. 8. Tel.: 62/286-895
ÉTTEREM KISTELEK PUSZTASZER
Szeged Otthon Vendéglõ Vendéglõ
Victor Hugo u. 6. Fekete József u. 4. Tel.: 62/259-911 Felszabadulás u. 11. Tel.: 62/276-498
Tel.: 62/321-750
KISZOMBOR RÖSZKE
Gólyafészek Kisvendéglõ Paprika Vendéglõ
Szegedi u. 1. Tel.: 62/297-041 Felszabadulás u. 81. Tel.: 62/372-430

MAKÓ RÚZSA
Arad Vendéglõ Pára Panzió Étterem
Aradi u. 126. Tel.: 62/212-584 Fõ u. 1. Tel.: 62/285-005

Halászcsárda SÁNDORFALVA
Csanád Vezér tér 4. Tel.: 62/213-284 Fecskefészek Vendéglõ
Alkotmány krt. 22. Tel.: 62/251-292
Korona Étterem
Széchenyi tér 10. Tel.: 62/211-082 SZATYMAZ
Postakocsi Csárda
Maros Étterem IV. körzet 128. Tel.: 62/283-146
Rákóczi u. 6. Tel.: 62/211-424
SZEGED
FÁRAÓ ÉTTEREM MÁRTÉLY Alabárdos Étterem
Szeged Hullámtér Vendéglõ 6720 Oskola u. 13. Tel.: 62/312-914
Nagy Jenô utca 1. Hullámtér Tel.: 62/228-015
Tel.: 62/323-305 Aranykorona Étterem
MINDSZENT 6720 Szeged, Victor Hugo u. 6.
Róna Étterem Tel.: 62/321-750
Szabadság tér 26. Tel.: 62/225-042
Bárka Étterem
MÓRAHALOM 6721 Szeged, Kálmány Lajos u. 6.
Varga Csárda Tel.: 62/315-914
Szegedi út 1/C. Tel.: 62/281-655
Botond Étterem
NAGYLAK 6720 Szeged, Széchenyi tér 13.
Vendéglõ Tel.: 62/312-435
Petõfi u. 7. Tel.: 62/279-148
Fehértói Halászcsárda
ÓPUSZTASZER 6728 Budapesti út Tel.: 62/461-044
Árpád Vendéglõ
Tóhajlat 139. Tel.: 62/275-032 Kiskõrössy Halászcsárda
6723 Felsõ-Tisza-part T.: 62/495-480
Szeri Csárda
PROKO TRAVEL Pusztaszeri major 111. Osztrák–Magyar Étterem
Szeged Tel./Fax: 62/275-165 6721 Sóhordó u. 18. Tel.: 62/324-801
Kölcsey u. 2.
Tel.: 62/486-283 PUSZTAMÉRGES SZEGVÁR
Tel./Fax: 62/484-225 Vendéglõ Vendéglõ

202
202 PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
Kossuth tér 6. Tel.: 63/364-801 dôszobás szoba; minibár;éjszakai bár.
SZENTES HÓDMEZÕVÁSÁRHELY
Aranykalász Étterem Hotel Fáma
Apponyi tér 18. Tel.: 63/312-046 Szeremlei u. 7.
Tel.: 62/222-292 Fax: 62/222-344
Fehér Holló Étterem
Vásárhelyi út 11. Tel.: 63/314-374 Hotel Pelikán
Ady E. u. 1.
Tûzmadár Étterem Tel.: 62/345-072. Fax: 62/345-855
Csongrádi út 63. Tel.: 63/313-955
Vándorsólyom fogadó
TISZASZIGET Tanya 1231. Tel.: 62/341-900
Sziget Vendéglõ
Rákóczi u. 4. Tel.: 62/254-162 MAKÓ
Fenyõ Panzió
ÚJSZENTIVÁN Batthyány u. 38/B. Tel.: 62/212-951
Fûzfa Csárda
Felszabadulás u. 5. Tel.: 62/277-154 Korona Szálló
Széchenyi tér 10. Tel.: 62/213-384
ZÁKÁNYSZÉK
Fényes Kisvendéglõ Motel Makó
Dózsa Gy. u. 54. Tel.: 62/381-634 Wekerle u. 30. Tel.: 62/212-232

ZSOMBÓ Privát Motel

Jóbarát Vendéglõ Maros-part Tel.: 62/211-914
Felszabadulás u. 55. Tel.: 255-302
MÁRTÉLY
Hunnia Panzió
HOTELEK, Árnyas u. 5–7. Tel.: 62/228-080
PANZIÓK Nádirigó Panzió
BALÁSTYA Üdülõtelep Tel.: 62/228-022 IBUSZ UTAZÁSI
Hotel Orchidea. IRODA
Felszabadulás u. 4. MINDSZENT 6720 Szeged
Tel.: 62/378-272 Fax.: 62/278-355 Panzió és Nyaralóházak Somogyi u. 11.
Tisza-parti strand Tel.: 62/344-861 Tel.: 62/471-177,
CSONGRÁD 311-626
Hotel Erzsébet MÓRAHALOM – Beutaztatás
6640 Csongrád, Fô u. 2. Turul Tanya III. ker. 86. – VALUTA váltás
Tel.: 63/483-960 Tel./Fax: 62/381-742 – Repülôjegyek,
2-, 3- és 4-ágyas szobák; eszpresszó; menetjegyek váltása
rendelésre városnézô és kiránduló- ÓPUSZTASZER – Fizetô vendéglátás
programok szervezése. Szeri Kemping Turistaszálló – Programok
Árpád-liget 111. Tel.: 62/275-123 szervezése
Hotel Tisza – Külföldi utak;
6640 Csongrád, Fô u. 23. ÖTTÖMÖS körutazások
Tel./Fax.: 63/483-594 Gyarmati Vendégház – Bel- és külföldi
Nonstop; 15db – 2, ill. 3 ágyas –, für- 6784 Tanya 1181. szállásfoglalás

PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 203
203
 Tel.: 60/380-909 Tel.: 62/421-800. Fax: 324-579
PUSZTAMÉRGES Hotel Petro
Forró Fogadó Kállay u. 6–10.
Petõfi u. 60. Tel.: 62/286-762 Tel.: 62/431-428. Fax: 62/431-429

PUSZTASZER Hotel Royal

Nyárfás Fogadó Kölcsey u. 1–3.
6789 Tanya 1. Tel.: 62/375-070 Tel.: 62/475-275. Fax: 62/312-123

Tanya Hotel Tisza

6789Tanya 454. Tel.: 62/364-168 Wesselényi u. 1. Tel./fax: 62/478-278

RÖSZKE Kastély Hotel Étterem

Forró Fogadó Algyõi út 142. Tel.: 62/480-580
I. ker. 4. Tel.: 62/372-245
Anna Panzió
RÚZSA Anna u. 6. Tel.: 62/437-123
Páva Panzió
Fõ u. 1. Tel.: 62/385-005 Csirke Panzió
Bocskai u. 3/B. Tel.: 62/313-188
SÁNDORFALVA
Lugas Panzió-Vendéglõ Csókafészek Fogadó
Május 1. tér 1. Tel.: 62/251-755 Szeged-Kiskundorozsma,
Vereshomok d. 4. Tel.: 62/462-621
SZATYMAZ
Napfény Eurocamp üdülõházai Família Panzió
IV. ker. 130. Tel.: 62/283-116 Szentháromság u. 71–73.
Tel.: 62/441-802
SZEGED
„KM” TOURS Hotel Aranylabda Fortuna Panzió
UTAZÁSI IRODA Szeged-Tápé, Pécskai u. 8. Tel.: 62/431-907
Szeged, Nagyáruház Budai Nagy Antal u. 27.
fsz. (Jókai u. 1) Tel.: 62/495-400. Fax: 62/495-200 Joó Panzió
Tel./Fax: Móra u. 10/B. Tel.: 62/442-564
62/310-782 Hotel Forrás
20/520-229 Szent-Györgyi Albert u. 16–24. Kata Panzió
Szolgáltatásaink: Tel./fax: 62/430-130 Bólyai u. 15. Tel.: 62/311-258
– Külföldi, belföldi
csoportok, egyéni Hotel Hungária Marika Panzió
turisztikai és szakmai Maros u. 1. Nyíl u. 45. Tel./fax: 62/443-861
utazások szervezése Tel.: 62/480-580. Fax: 322-457
– Üdültetés Pölös Panzió
– Valuta vétel-eladás Hotel Matrix Pacsirta u. 17/A. Tel.: 62/498-208
– Utasbiztosítás Zárda u. 8.
– Autóbusz bérlés Tel.: 62/313-666. Fax: 62/313-827 Rózsa Panzió
– Program szervezés Hattyas sor 19. Tel.: 62/321-419
Ügyvezetô igazgató: Hotel Napfény
Kelemen Jánosné Dorozsmai út 4. Sára Panzió

204
204 PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
Zákány u. 13. Tel.: 62/498-206 MAKÓ NAPFÉNY
Szivárvány Panzió Motel kemping EUROCAMPING-MOTEL
Tisza L. u. 27. Tel.: 62/441-932 Wekerle u. 30. Tel./fax: 62/212-232 6763 Szatymaz,
IV. ker. 130.
Vasutas Sport Fogadó Privát kemping. Motel Marospart Tel./Fax:
Kossuth L. sgt. 74/C. 6900 Marospart 62/383-116, 383-146
Tel.: 62/314-723. Fax: 62/325-541 Tel.: 62/211-914, 411-872 Szegedtôl 10 km-re
(156 km-nél)
SZENTES MÁRTÉLY természetvédelmi
Petõfi Szálloda Ifjúsági tábor tájkörzetben,
Petõfi S. u. 2. Tel.: 63/311-644 Tisza-part Tel.: 62/228-048 határos a Fehér-tó
Madár-rezervátummal.
Termál Üdülõházak Tisza-part kemping és Panzió* A fûthetô faházak egész
Széchenyi-liget. Tel.: 63/314-167 Tel.: 62/228-057 évben üzemelnek.

MINDSZENT
Aranypart kemping
KEMPINGEK Kossuth u. 27. Tel.: 62/225-959

CSONGRÁD ÓPUSZTASZER
Körös-toroki kemping Szeri kemping
6640 Csongrád, Körös-torok Szeged Tourist Szoborkert
Tel.: 63/483-185 Tel.: 62/275-123
Fax.: 63/483-631
Sátras és lakókocsis helyek, 2–3 ágyas RÖSZKE
komfort nélküli és kétágyas komfor- Forró Fogadó
tos faházak; közös konyha és tusoló; I. kerület 4. Tel.. 62/372-245
tûzrakóhelyek; horgászjegyváltás a
recepciónál; megrendelésre: borkós- SZATYMAZ
tolás, lovaglás; kajak- és csónak-, kis- Napfény-Eurocamp
motor- és kerékpárkölcsönzés; mini IV. ker. 130.
vidámpark; Tel.: 62/283-116. Fax: 62/383-146
étkezés a Happy Day Hotelben, a Ha- COOPTOURIST
lászcsárdában, a kemping melletti vál- SZEGED UTAZÁSI IRODA
lalkozói udvarban; büfé, ajándék- és Napfény kemping 6720 Szeged
játékárusítás pavilonokban; pénte- Dorozsmai út 4. Kiss Menyhért u. 2.
kenként este élô zene. Tel.: 62/421-800. Fax: 324-579 Tel./Fax: 62/312-158
HÓDMEZÕVÁSÁRHELY – Bel- és külföldi egyéni
Termál kemping* Partfürdõ kemping és csoportos utazások
Ady E. u. 1. Tel./fax: 62/345-033 Közép-kikötõ sor – Szakmai utak,
Tel.: 62/430-843. Fax: 321-559 rendezvények
KISKUNDOROZSMA – Szállásfoglalás
Sziksós kemping Postás Sporttelep kemping – Beutazó programok
Széksósi út Tel.: 62/463-029 Dorozsmai út 18. Tel.: 62/324-980 – Idegenvezetés
– Valutaváltás
Naturista kemping SZENTES – Repülô- és nemzetközi
Sziksósfürdõ Termál kemping autóbuszjegyek vétele
Tel.: 62/361-488, 326-830 Széchenyi-liget Tel.: 63/314-167 – Utasbiztosítás

PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 205
205
 A MEGYE
ÉGHAJLATA
Csongrád megye éghajlatát déli
fekvése mellett alapvetôen három, jól
elkülöníthetô felszíni egysége befo-
lyásolja.
Középsô részén, észak–déli irány-
ban húzódik a Tisza völgye a hozzá-
tartozó alacsony- és magas ártéri terü-
letekkel. Az alacsony ártér nyugaton
mintegy 10, keleten több, mint 20 ki-
lométeres sávban kíséri a folyót. Itt ta-
láljuk – a Tisza-Maros torkolat kör-
nyékén – hazánk legalacsonyabban
fekvô területeit 78–79 m tengerszint
feletti magasságban. A folyó mentén
az egykori meder maradványai, a mo-
rotvatavak (pl. Mártélyi-holtág) teszik
változatossá a felszínt, ahol a folyó
mérsékli a hômérsékleti szélsôsége-
ket.
Nyugaton a homokfelszíneken,
ahol 125 méteres tengerszint feletti
magasság is elôfordul, szélsôsége-
sebb a klíma, erôsebbek a nyári fel-
melegedések. A mikroformák (ho-
mokbuckák és buckaközi mélyedé-
sek) tovább módosítják az éghajlati
elemeket, közöttük elsôsorban a hô-
mérsékletet.
A tiszántúli területeken a felszínt
az egykori folyómedrek és a szél által
kialakított halmok tarkítják. A korai
letelepülés nyomai, a kunhalmok is
nagy számban fordulnak elô itt, s
ezek is módosítják a síkvidéki éghaj-
latot.
A megye területe a meleg, száraz,
forró nyarú éghajlati körzetbe tarto-
zik, s ez a hômérsékleti átlagok mel-
lett az erôs felmelegedések nagy gya-
koriságában is kifejezôdik.
Nem véletlenül tartják Szegedet a
napfény városának – országosan kie-
melkedô mértékben részesül a megye
a napsugárzásból. A napsütéses órák
206
206 PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
száma évi átlagban 1960 és 1992 kö-
zött 2094 volt. Május–augusztus hóna-
pokban a napfénytartam havi értéke
minden évben 200–300 óra volt. Júli-
usban és augusztusban általában napi
9–10 órát süt a Nap.
Különösen a Tisza-Maros szöge és
tágabb környezete nagyon meleg. Itt
az évi középhômérséklet meghaladja
a 11 °C-ot. Szegeden az utóbbi 35 év-
bôl csak 7 évben esett az évi közép-
hômérséklet 10 °C alá, ugyancsak hét
olyan év fordult elô, amikor 11 °C felett
volt az évi középhômérséklet.
A megye északkeleti részén és a
délnyugati csücskében 10,6–10,8 kö-
zött, a középsô területeken 10,8 és
11,0 °C között változik az évi közép-
hômérséklet. A júliusi középhômér-
séklet meghaladja a 22 °C-ot, január-
ban –1,2 °C a minimumok havi kö-
zépértéke.
Érdekesség, hogy a február hide-
gebb a decembernél, a május viszont
melegebb novembernél. A téli hóna-
pokban, de áprilisban és májusban is
melegebb a Tisza-völgy a környezeté-
nél. Júniusban azonban a nagyobb
borultság következtében környezeté-
hez képest valamivel hûvösebb. Júli-
usban és augusztusban az erôs felme-
legedés miatt jelentôs különbségek
nem mutatkoznak, talán csak annyi-
ban, hogy a Dél-Tisza-völgy mele-
gebb, mint az északi területek.
Szeptemberben már gyakoriak, a
derült idôjárás következtében az erô-
sebb lehûlések, október-november
hónapokban általában az északkeleti
és északi területek a hidegebbek.
Decemberben a kontinentális klí-
majelleg uralkodik erôs lehûlésekkel,
a keleti-délkeleti területek a hidegeb-
bek (1,0–1,5°C hômérséklet-különb-
ség is elôfordul a megyén belül).
A csapadék nagy része tavasz vé-
gén és nyár elején hullik, évi középér-
téke az utóbbi száz évben 580 mm. Az
utóbbi 35 év átlagában az évi csapa-
dékösszeg 495 mm volt, ami jelentôs
csökkenés a megelôzô idôszakhoz vi-
szonyítva. A legtöbb csapadék június-
ban hullik, legszárazabb a január és a
február. A csapadék eloszlásában
nem lehet szabályszerûséget megálla-
pítani.
Március kivételével minden hó-
napban elôfordulhat 100 mm-t meg-
haladó csapadékmennyiség. Elôfor-
dul azonban olyan eset is, hogy febru-
ár, április, július és november hóna-
pokban egyáltalán nem hullik csapa-
dék. Hóban szegény terület Csong-
rád, a hótakarós napok évi száma 33,
a hóréteg átlagos vastagsága 20 cm.
Gyakoriak az olyan telek, amikor
egyáltalán nem hullik hó.
A szélviszonyok tekintetében is
változatos terület a megye. A Tisza-
völgyben az egész év során alacso-
CSONGRÁD MEGYE
TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI
Országos jelentôségû területek:
1. Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet
2. Mártélyi Tájvédelmi Körzet
3. Pitvarosi Puszta Tájvédelmi Körzet
4. Cserebökényi Puszták Tájvédelmi
Körzet
5. Ásotthalmi Láprét
Védettségi eljárás alatt:
6. Gátéri Fehértó
Megyei vagy helyi jelentôségû
védett értékek:
1. Ásotthalmi Emlékerdô
2. Ásotthalom, Bogárzó
3. Ásotthalom, Tanulmányi erdô
4. Mórahalmi Csipak-semlyék
nyabb légnyomás alakul ki, az ideá- A Kiskunsági Nemzeti
ramló D-i, É-i és ÉNy-i szeleknek leg- Park ismeretterjesztô
nagyobb a gyakoriságuk. programjai
A megye keleti részén az ÉK-i és a Pusztaszeri
K-i szelek dominálnak, a nyugati terü- Tájvédelmi Körzetben:
leteken megnô az ÉNy-i szelek száza-
lékos aránya. Nyáron általában meg- 1. Szegedi Fehér-tó:
nô az ÉNY-i szelek gyakorisága a D-i madármegfigyelés
és K-i szelekkel szemben. Néha a hi- halastavi
deg déli szél, a ,,bóra” is eléri a déli környezetben.
határmenti régiót. (Indulás
Összességében elmondható, hogy a halászcsárdától.
Csongrád megye hazánk szélsôséges Útvonal: kutatóház–
klímájú területe, ahol a szélsôséges kilátó–szatymazi
jelleget elsôsorban a nyári erôs felme- temetô)
legedések okozzák. A téli idôszakban
gyakran fellépnek olyan melegebb 2. Pusztaszeri
déli hatások, amelyek az erôs lehûlé- Büdösszék,
seket megakadályozzák, így kelleme- Baksi puszta:
sebbé teszik az egyébként gyakran Madármegfigyelés
kemény hidegekkel járó, téli idôsza- a szikes tavakon és
kot. a pusztán.
(Indulás: Pusztaszer,
Munkástelep
buszmegálló.
A programok
félnaposak,
5. Kisteleki Müller-szék kiegészíthetôk
6. Kisteleki Bíbic-tó az Ópusztaszeri
7. Csengelei tölgyfacsoport Nemzeti Történeti
8. Makó-Landor hullámtéri erdõ Emlékpark
9. Juhász Gyula Emlékfa, Makó megtekintésével.
10. Vetyeháti nyárfa
11. Szentesi Széchenyi-liget Idôpont egyeztetése:
12. Csongrád Nagyréti minden hétfôn
Természetvédelmi Terület telefonon
13. Páfrányfenyõ, Szeged 13–16 óráig,
14. Szegedi Füvészkert Tel./Fax.:
15. Újszegedi Liget 62/498-058
16. Kiskundorozsmai Nagyszék
17. Zsombói Õsláp
18. Hódmezõvásárhely, Epres-kert
19. Hódmezõvásárhely,
védett fasorok és fák
20. Hódmezõvásárhely,
Népkert (liget) és a strand fái
21. Öttömös, Baromjárás

PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 207
207
 MÚZEUMOK, alapítójának emlékszobája
Alföldi Galéria
KIÁLLÍTÓTERMEK, 6800 Hódmezõvásárhely,
Kossuth tér 8.
TÁJHÁZAK Tel.: 62/342-277
Nyitva: 10–07 óra, hétfõ: szünnap
CSONGRÁD Az Alföld mûvészete a kezdetektõl
1945-ig
Tari László Múzeum
6640 Csongrád, Iskola u. 2. Csúcsi fazekasház
Tel.: 63/383-103 6800 Hódmezõvásárhely,
Nyitva: 13–17 óra, hétfõ: szünnap, Rákóczi u. 101.
szombat: 9–12, (Gondnok: Rákóczi u. 102.)
vasárnap: 9–12, 13–17 óra Nyitva: 13–17 óra, hétfõ: szünnap
Vékony Sándor fazekas egykori
Múzeumház mûhelye
6640 Csongrád, Gyökér u. 1.
Tel.: 63/383-103 Kopáncsi tanyamúzeum
Nyitva: 13–17 óra, hétfõ: szünnap 6800 Hódmezõvásárhely,
Tanya 3440. (A 47-es út mellett)
Tiszai Galéria Nyitva: 13–17 óra, hétfõ: szünnap –
6640 Csongrád, Dózsa Gy. tér 4. Berendezett tanya, szélmalom
(Népkert bejáratánál)
Erzsébeti szélmalom
Alkotóház és Galéria Elõzetes bejelentkezés
6640 Csongrád, Kossuth tér 9–11. a Tornyai Múzeumban
Tel.: 63/384-166 Tel.: 62/344-424

Alkotóház Népmûvészeti tájház

6640 Csongrád, Tanya 833.
Tel.: 63/383-351
Helytörténeti és
Néprajzi Gyûjtemény
6640 Csongrád, Széchenyi u. 29.
(Széchenyi Iskola)
Tel.: 63/383-754
HÓDMEZÕVÁSÁRHELY
Tornyai János Múzeum
6800 Hódmezõvásárhely,
Szántó K. János u. 16–18.
Tel.: 62/344-424
Nyitva: 10–17, hétfõ: szünnap
Az újkõkor és a rézkor mûvészete.
Kiss Lajos (1881–1963)
néprajztudósnak, a múzeum
6800 Hódmezõvásárhely,
Árpád u. 21.
Tel.: 62/341-750
KISZOMBOR
Helytörténeti gyûjtemény
6775 Kiszombor, Szegedi u. 1.
(Megtekinthetõ a közeli könyvtár
munkatársainak segítségével.)
MAKÓ
József Attila Múzeum
6900 Makó, Megyeház u. 4.
Tel.: 62/213-540
Nyitva: 10–17 óra, hétfõ: szünnap
(Makó 7000 éve
Szabadtéri kiállítás az udvarban: bog-
nár-, kovácsmûhely,

208
208 PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
apátfalvi parasztház, putri)
Börcsök Attila
magángyûjteménye
6900 Makó, Váradi u. 96.
Levélcím: 6900 Makó, Vágóhíd u. 22.
Elõzetes egyeztetéssel
Espersit-ház
6900 Makó, Kazinczy u. 6.
Nyitva: 10–17, hétfõ: szünnap
József Attila emlékkiállítás
MINDSZENT
Honismereti gyûjtemény
6630 Mindszent, Köztársaság tér 25.
ÓPUSZTASZER
Nemzeti Történeti Emlékpark
6767 Ópusztaszer,
Szoborkert 68. Pf.: 97.
Tel.: 62/275-133
Nyitva: 9–17 óra, hétfõ: szünnap
Árpád-emlékmû; XIII. századi temp-
lom- és kolostorrom; skanzen; szente-
si tanya, Felsõ-Pusztaszer árpád-halmi
tanyai iskola, pusztafekete-halmi ol-
vasókör, kovács-, bognár- és szíjjártó
mûhely, makói hagymakertész háza,
csongrádi halászház, szegedi tanya,
Szeged-alsóvárosi papri-katermelõ
háza, Szentes-dónáti szélmalom, sza-
tócsbolt és pékmûhely, községháza
és postahivatal, tûzoltószertár,
gátõrház; Az erdõ temploma; szabad-
téri gépmúzeum, Bütü-ház
Feszty-körkép, Szer mezõváros
(régészeti kiállítás), Promenád 1896
(viselettörténeti kiállítás).
SZEGED
Móra Ferenc Múzeum
6720 Szeged, Roosevelt tér 1–3.
Tel.: 62/470-370
Nyitva: 10–17 óráig, hétfõ: szünnap
Lucs Ferenc mûgyûjtõ
képgyûjteménye
„....Csak egy Földünk van...”
– természettudományi kiállítás
Patika-múzeum
Móra-emlékszoba
„...avarnak mondták magukat...”
– régészeti kiállítás
Csongrád megye népmûvészete
– néprajzi kiállítás
Válogatás a múzeum
képzõmûvészeti törzsanyagából
Mai magyar szobrászat
Móra Ferenc Múzeum Képtára
6720 Szeged, Horváth M. u. 5.
(Idõszaki kiállítások)
Tel.: 62/313-962
Vármúzeum-Kõtár
Stefánia (Postacím: 6720 Szeged,
Roosevelt tér 1–3.)
Tel.: 62/470-370
Nyitva: 10–14 óra, hétfõ: szünnap
Szeged múltja, jelene, jövõje – város-
történeti kiállítás
Fekete-ház
6720 Szeged, Somogyi u. 13.
Tel.: 62/312-033
Nyitva: 10–17 óra, hétfõ: szünnap
Csongrád és Csanád vármegyék
társadalma 1867–1945-ig
Buday György grafikusmûvész
élete és mûvei
Kass Galéria
6720 Szeged, Vár u. 7.
Nyitva: 13–17 óra, hétfõ: szünnap
Kass János grafikái
Varga Mátyás színháztörténeti
kiállítása
6722 Szeged, Bécsi krt. 11/A
Nyitva: 14–18 óra, hétfõ: szünnap
Díszletek, grafikák, kerámiák
Szélmalom
6791 Szeged-Kiskundorozsma,
Bölcs u.
PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 209
209
O L A S Z -M A G Y A R Nyitva: IV. 15.–X. 31., 13–17 óra Tel.: 62/325-305
UTAZÁSI IRODA Ifj. Lele József néprajzi Kálvária Galéria
Hungary gyûjteménye 6724 Szeged,
6722 Szeged 6753 Szeged-Tápé, Vértó u. 4. Dr. Boross József u. 27.
Attila u. 14. Tel.: 62/470-370/65 mellék Tel.: 62/322-746.
Tel./Fax: 62/322-465 Nyitva: IV. 15.–X. 15., 15–19 óra,
Tel.: 62/486-333 elõzetes bejelentkezéssel bármikor SZEGVÁR
Falumúzeum
Paprika-múzeum 6635 Szegvár, Hunyadi u. 31–33.
6710 Szeged-Mihálytelek, Nyitva: IV. 1.–X. 30-ig,
Kapisztrán u. 42. (Mûvelõdési Ház) szerda: 14–19, szombat: 9–14,
Nyitva: elõzetes bejelentkezéssel vasárnap: 14–18 óra
Tel.: 62/324-745 Szegvár története és néprajza
Szeg várának kövei és vasai
Pick-kiállítás
6721 Szeged (Szalámigyár), SZENTES
Felsõ-Tisza-part 10.
Nyitva: elõzetes bejelentkezéssel Koszta József Múzeum
Tel.: 62/483-283 6600 Szentes, Alsórét 187.
Tel.: 63/313-352
Vízügyi emlékhely Nyitva: 13–17 óra, hétfõ: szünnap
Maros-toroki gátõrház Szentesi népélet
Tel.: 62/435-414 (helytörténeti kiállítás)
Nyitva: áprilistól októberig, 9–12 és Koszta József festményei
14–17 óra, szünnap: hétfõ Agyagból formált szépség (régészeti
kiállítás)
Gulácsy Terem Oppidon 1564.
6720 Szeged, Kárász u. 17.
Tel.: 62/312-530 Szentesi Galéria
6600 Szentes, Kossuth tér 5.
Impala Ház Nyitva: 10–13, 15–18, szombat,
6721 Szeged, Zárda u. 9. vasárnap: zárva

IDEGENFORGALMI Pusztamérgesi Idegenforgalmi Iroda

6755 Pusztamérges, Móra tér 1.
IRODÁK, Tel.: 62/286-711

TOP TOURS SZERVEZÔK Falusi Vendéglátás Szervezô Iroda

Utazási iroda Csongrádi Idegenforgalmi 6635 Szegvár, Puskin u.10.
6722 Szeged, Igazgatóság 6640 Csongrád Fô u. 14. Tel.: 63/364-557
Szentháromság u.15. Tel./Fax.: 63/481-631
Tel./Fax: Hódmezôvásárhely
62/423-734, Mórahalmi Turisztikai Egyesület Polgármesteri Hivatal
330-494 6782 Mórahalom, Szegedi u. 1. 6800 Hódmezôvásárhely
30/434-464 Tel.: 62/281-039 Kossuth tér 1.
Mûködési eng. szám: Tel.: 62/344-222
R–0351/92/1997. Fax.: 62/342-825

210
210 PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
MÛEMLÉKEK
JEGYZÉKE
APÁTFALVA
VK József Attila u.,
Nepomuki Szt. János-szobor és
baldachinháza, készült l824-ben.
CSANÁDPALOTA
MJ Szt. István út loo.: Hengermalom
CSANYTELEK
MJ R.k. templom, klasszicista, (l841)
CSEREBÖKÉNY
M Ecser: Ecser falu középkori temp-
lomának hajóromja, gótikus, épült a
XV. században
CSONGRÁD
MJT A belváros népi mûemléki
jelentôségû területe.
MJ Baross Gábor rakpart 21.:
népi halászház.
MJ Kossuth tér r.k. templom, barokk,
épült 1762–1769.
MJ és VK Belváros, Halászfalu:
Ék utca, Gyökér utca, Kígyó utca,
Öregvár utca népi halászházai.
VK Csongrád, Öregszôlô,
közutak keresztezésében ún.
„zöld kereszt”, népi.
VK Külterület, Tanyaház 384.:
Tanyaház és melléképületei, népi
MJ Szegedi mûút, Tanya 243.: Szent
Vendel-szobor és baldachin, a szobor
klasszicista, l820 körül, a baldachin
romantikus, 1860 körül.
DOMASZÉK
MJ Bogármalom 597.: Tanya-lakóház
melléképületekkel, népi.
DEREKEGYHÁZ
MJ Köztársaság tér 9.: Volt Károlyi-
kastély, barokk-copf, épült 1769-ben.
FÁBIÁNSEBESTYÉN Jelmagyarázat:
MJ Szentesi mûút, Templom dûlô:
Templomrom, gótikus, támpillér és M: mûemlék
sarokmaradvány. MJ Gádorosi mûút: MJ: mûemlék jellegû
Cserna-féle szélmalom, népi. MJT: mûemléki
jelentôségû terület
HÓDMEZÔVÁSÁRHELY MK: mûemléki
MJ Alkotmány u. 5.: Gimnázium, környezet
romantikus, épült 1860 körül. VK: városképi
MJ Árpád u. 21.: Népi lakóház és mel- jelentôségû
léképületei, népi életmódtörténeti r.k.: római katolikus
múzeum. Ref.: református
MJ Csomorkány: Templomrom, gör.kel.: görögkeleti
román-gót, épült a XIII–XIV. sz.-ban.
M Kossuth tér : Ref. ótemplom és
magtár, barokk. A templom tornya
1714-ben, hajója 1720–1721 között
épült.
MK Kossuth tér, Deák F. u., Szegfû u.,
Mária Valéria u.: A ref. ótemplom, a
gör.kel. templom és a belvárosi r.k.
templom mûemléki környezete.
MJ Kossuth tér 8.: Volt ref.
ógimnázium, empire-neoempire,
épült 1820–1822 között.
M Andrássy út 11.: r.k. templom,
barokk-neobarokk, épült 1752–1758
között.
MJ Andrássy út 13.: Károlyi-kúria,
uradalmi intézôség, empire, épült
1802-ben. Ma háziipari és népmûvé-
szeti szövetkezet székháza.
MJ Mátyás u. 8.: Népi lakóház,
klasszicista, épült 1850 körül.
MK Kálvin János tér: A ref. újtemp-
lom és a Kossuth Zsuzsa Gimnázium
(Liceum) mûemléki környezete.
MJ Kálvin J. tér: Medencés artézi kút,
neoreneszánsz. Készült 1884-ben.
M Kálvin J. tér: Ref. újtemplom, copf,
épült 1793–1799 között.
MJ Kálvin J. tér ( Andrássy út 60.):
Volt ref. parókia, klaszszicista, épült
1820 körül.
VK Rákóczi u. 101. : Csúcsi fazekas-
ház, lakóház és fazekasmûhely, népi.
MJ Serház tér: Volt serház, serfôzô
kombinát és falanszter, empire(1804)
PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 211
211
 VK Szántó Kovács János u. 13–15.:
Városi polgárház, sarokkupolás, eme-
letes, poszt-eklektikus.
M Szántó Kovács J. u.: Ortodox temp-
lom, copf, épült 1783–1807.
MJ Szeremlei u. 3.: Zsinagóga,
romantikus-szecessziós, épült
1852–57 között.
MJ Szt. István tér 2. : Volt Károlyi-bor-
ház, késôbb szeszfôzde és kimérô,
majd gazdasági felsô népiskola,
alsófokú kereskedelmi iskola.
Németh László emlékszobával. Empi-
re-neoreneszánsz, épült 1810 körül.
MJ Kossuth tér 3.: Fekete Sas szálló,
Eklektikus-neobarokk.
MJ Erzsébeti köves út mellett: Tanya,
Papi-féle szélmalom, népi.
MJ Gorzsa, Tanya-múzeum és apró-
szélmalom, lakóház, melléképületek.
VK Körtöltés–Hódtó-part, Árvízvé-
delmi fal, épült 1879–1881 között, 3
km hosszú, tégla.
KISTELEK
MJ Kossuth tér: r.k. templom, klasszi-
cista, épült 1831. Kiszombor
MJ Nagyszentmiklósi u. 2–4.:
Magtár, klasszicista, épült 1840 körül.
MJ József Attila u. 5. : Darálómalom-
magtár, klasszicista, épült 1830 körül.
MJ Szegedi u. 2.: Emeletes por-
tikuszos magtár, klasszicista, (1835).
MJ Móricz u. 1–3.: Volt Rónay-kastély,
romantikus, (1858).
M Szent István tér: r.k. kerektemp-
lom, románkori, épült 953-ban, vagy a
XI–XII. században.
MK Szent István tér: A középkori r.k.
kerektemplom (rotunda) mûemléki
környezete.
MJ Szent István tér: Volt Rónay-kúria,
késô klasszicista, épült az 1860-as
években.
MJ Szegedi u. 11/b.: Gólyafészek
vendéglô, volt Rónay-kúria, klasszi-
cista, épült 1835-körül.
212
212 PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
MAGYARCSANÁD
MJ Templom tér: Román ortodox
templom, copf, épült 1808-ban.
VK Templom tér: Szerb pravoszláv
templom, posztcopf, épült 1880-ban.
MAKÓ
MJ Kálvária u. 80.: Kálvária-kápolna,
kálváriaszobrokkal és stációfülkék-
kel. Barokk, épült 1734-ben.
MJ Úri u. 28.: Polgárház, romantikus,
épült 1865-ben.
MJ József A. u. 3.: Volt püspöki szám-
tartói lak. Klaszszicista, épült 1835-
körül.
M Kálvin tér: ref. ótemplom, rokokó,
épült 1787–1788 között, a torony
1790-ben.
MK Kálvin tér: a ref. ótemplom mû-
emléki környezete.
M Kálvin tér 7.: Volt ref. kollégium,
empire, épült 1812– 1820 között.
MK Széchenyi tér, Úri u, Kazibczy u.,
Megyeház u. : a városháza mûemléki
környezete.
MJ Széchenyi tér 6.: Volt városháza,
romantikus, épült 1860 körül.
VK Széchenyi tér 10.: Korona szálló,
romantikus, eklektikus, (1870).
M Széchenyi tér 22.: Volt Csanád-
megyeháza, ma városháza. Az 1780-
ban tervezett földszintes megyeházát
1834–1836 között megnövelték
klasszicista stílusban.
MK Csanád vezér tér: a volt püspöki
nyári lak és kápolna mûemléki kör-
nyezete.
M Csanád vezér tér 12.: Volt csanádi
püspöki nyaraló és kápolna, empire,
1826-ban épült .
MJ Katolikus temetô: Szent Anna-ká-
polna, klasszicista, épült 1829-ben.
MJ Templom köz: Gör. kat. templom,
rokokó, épült 1777–1778 között.
M Szent István tér: r.k. plébániatemp-
lom, barokk, épült 1756–1772.
MJ Szent István tér: Kôkép,
Immaculata-szobor, oszloptalapza-
ton, késô barokk, XVIII. sz.
MK Szent István tér: a r.k. plébánia-
templom mûemléki környezete.
MJ Görög katolikus temetô: Gör. kat.
temetôkápolna, XVIII. század vége,
népi.
MÁRTÉLY
MJ Tanya 24.: Késmárki Imre-féle
szélmalom, népi.
VK Tanya 24.: Molnárház a szélma-
lom mellett, népi.
MINDSZENT
MJ Kossuth u. : r.k. templom, copf,
épült 1800-ban.
NAGYMÁGOCS
MJ Szentesi u. 9.: Zabsilós magtár, ro-
mantikus, épült 1850 körül.
M Szentesi u. 2.: Károlyi-kastély, ma
kastélyotthon.
ÓFÖLDEÁK
M Dózsa Gy. u.: r.k. templom,
gótikus, épült 1290 körül.
PITVAROS
MJ Kossuth u. 38.: Lakóház, népi.
SZEGED*
M Dáni u. 7.: Dáni-ház, empire lakó-
ház, épült 1810 körül.
M Dóm tér: Szent Dömötör-torony,
koragótikus, épült 1200 körül.
M Kárász u. 5.: Volt Eisenstädter-ház,
kereskedô-polgárház, romantikus,
épült 1860 körül.
M Kárász u. 9.: Várnai-ház, iparos-
polgárház, épült 1860 körül.
M Klauzál tér 1.: Zsótér-ház, kereske-
dô-polgárház, neoreneszánsz-
eklektikus, épült 1873-ban.
M Klauzál tér 5.: Kárász-ház-palota,
klasszicista lakóház, épült 1845-ben.
M Mátyás tér 26. : Alsóvárosi r.k. Ha-
vi Boldogasszony-templom, közép-
kori alapokon gótikus-barokk, épült
1492– 1503 között, tornya barokk,
1772-bôl.
M Mátyás tér 26.: Ferences rendház
(kolostor), reneszánsz-barokk, épült a
XVI–XVII–XVIII. században.
M Munkácsy M. u. 7.: Felsôvárosi ró-
mai katolikus, volt minorita templom,
barokk, épült 1847–1867 között.
M Somogyi u. 7.: Volt Hungária Szál-
ló, klasszicista, épült 1840 körül,
a Szegedi Akadémiai Bizottság
székháza.
M Somogyi u. 13.: Fekete Ház, volt
Mayer Ferdinánd vaskereskedô háza,
romantikus-neogótikus, épült 1857-
ben, 1985-tôl múzeum.
M Stefánia (Várkert): Szegedi Vár
ágyúházának maradványa, barokk,
épült 1751-ben.
M Széchenyi tér 2. elôtti közterületen:
Tisza Lajos szobra, felavatva 1904-
ben, Fadrusz János mûve.
M Széchenyi tér 9.: Zsótér-ház,
klasszicista, épült az 1840-es évek-
ben, hajósgazda-ház.
M Kiskundorozsma: Szélmalom, ipar-
történeti múzeum, népi építészeti em-
lék 1821-bôl.
M Szeged-Tápé, Régész tér: r.k. temp-
lom, gótikus, épült az 1290-es évek-
ben.
MJ Arany J. u. 2–4. : Volt Kass, majd
Hungária Szálló, épült 1897-ben.
MJ Csaba u. 34.: Napsugaras oromza-
tú népi lakóház, 1879–1880-ból.
MJ Dugonics tér 2. Vajda ház, roman-
tikus lakóház, 1860.
MJ Dugonics u. 26.: Járossy-ház,
koraeklektikus polgárház, (1870).
MJ Dugonics temetô: Dugonics And-
rás síremléke, klaszszicista, 1847-bôl
MJ Fekete sas u. 11. : Volt Aranysas
Fogadó, romantikus, 1860-as évek.
MJ Gogol u. 22.: Zákány-ház,
késôromantikus lakóház, 1870-es
évek
MJ Hajnóczy u. 1.: Balassa-ház,
romantikus lakóház, 1860-as évek
PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 213
213
 MJ Hajnóczy u. 12. : Volt ortodox zsi-
nagóga, 1843.
MJ Horváth M. u. 7. : Rieger-ház, ko-
ra klasszicista lakóház, 1830-körül.
MJ Kálvária sgt. 8.: Sándor-ház, ro-
mantikus lakóház, 1860-as évek.
MJ Kárász u. 15.: Herz’l-ház, eklekti-
kus lakóépület, 1872.
MJ Kelemen u. 2. : Scheinberger-ház,
volt kereskedô-polgárház, romanti-
kus,1860 körül
MJ Kis-Tisza u. 8.: klasszicista
lakóház az 1860-as évekbôl
MJ Kis-Tisza u. 8/a.: Berta János volt
hajósgazda háza, népi-empire,
1810-körüli
MJ Kis-Tisza u. 8/b.: Volt hajósgazda
ház. 1810 körül
MJ Kis-Tisza u. 9.: Volt hajósgazda
ház, népi-empire, 1810 körül
MJ Kis-Tisza u. 10. : Volt hajósgazda
ház, népi-empire, 1810 körül
MJ Kis-Tisza u. 11. : Volt hajósgazda
ház, népi-empire, 1810 körül
MJ Kis-Tisza u. 12.: Volt hajósgazda
ház, népi-empire, 1810 körül
MJ Klauzál tér 2.: Volt Bankpalota,
neoreneszánsz-eklektikus, 1873.
MJ Klauzál tér 7.: Wagner-ház, volt
kereskedô-polgárház, 1820 körüli
MJ Maros u. 26.: Tímár-ház, empire,
1810 körüli
MJ Munkácsy M. u. 9.: Mária-oszlop,
barokk, készült a XVIII. században
MJ Munkácsy M. u. 9.: Kálvária
szoborcsopor, késô barokk, 1792.
MJ Munkácsi u. 9.: volt minorita rend-
ház, barokk-rokokó, épült 1747–1767
közt
MJ Nádor u. 3.: Volt polgárház,
romantikus, 1860-as évek
MJ Nyíl u. 50.: Napsugaras oromdíszû
népi lakóház, épült 1879-ben.
MJ Oroszlán u. 6.: Volt Kiss Dávid
ház, kereskedô-polgárház,
romantikus, 1857.
MJ Oskola u. 5.: Mozgay-ház, volt ke-
reskedô-polgárház, empire,(1800)
214
214 PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
MJ Oskola u. 7.: Bozsics-ház, volt ke-
reskedô-polgárház, romantikus,1866.
MJ Oskola u. 13.: Béró-ház, kereske-
dô-polgárház, késô copf, 1800 körül
MJ Oskola u. 15.: Damjanovich-Frum-
ház, volt kereskedô-polgárház,
klasszicista
MJ Oskola u. 17. : Bugarszky-ház,
volt kereskedô-polgárház, klasszicis-
ta, 1820 körül
MJ Oskola u. 19.: Pfann-ház, volt ke-
reskedô-polgárház, klasszicista, 1820
körül
MJ Oskola u. 23.: Brauswetter-ház,
volt kereskedô-polgárház, empire,
1820 körüli
MJ Roosevelt tér 1–3.: Móra Ferenc
Múzeum, Közmûvelôdési Palota, ek-
lektikus, 1896.
MJ Sóhordó u. 13.: Volt klarissza zár-
da, romantikus, 1850.
MJ Somogyi u. 3/a.: Görögkeleti
szerb templom, barokk, 1773-1778.
MJ Somogyi u. 11.: Mészáros-
Porgányi-ház, romantikus polgárház,
1860 körül
MJ Somogyi u. 20.: Bagáry-ház,
romantikus lakóház, épült 1875-ben
MJ Stefánia 10.: Volt Vajda-palota,
(1911), franciaudvaros neoempire.
MJ Széchenyi tér 10.: Városháza,
1799–1800, copf stílus, eklektikus-
neobarokk átépítés 1883.
MJ Széchenyi tér 13.: Grünn Orbán-
ház, empire, 1810, polgárház-
nyomda volt
MJ Tisza L. krt. 29.: Volt Molnár-ház,
kora eklektikus, 1875-körül
MJ Tisza L. krt. 56. : Reök-palota, sze-
cessziós lakóház, épült 1907.
MJ Vadkerti tér: Kôkereszt, késô-
barokk, 1817-bôl.
MJ Szeged-Kiskundorozsma,
Szt. János tér: r.k. templom, copf,
épült 1793–1796.
MJ Szeged-Szôreg, Apátság u.:
Középkori plébániatemplom marad-
ványa, épült a XIII. században
MJ Szeged-Szôreg, Szerb u. 40.:
Szerb pravoszláv templom,
copf-klasszicista, épült 1785.
MJ Szeged-Szôreg, Templom tér:
r.k. templom, késô copf, (1814).
*Szeged esetében a védettségi kategó-
riák szerinti a lista
SZEGVÁR
MJ Erdei F. u.: r.k. templom, barokk,
szentélye épült 1700 körül,hajó 1737.
MJ Hunyadi u. 31–33.: Volt sóház, ma
helytörténeti múzeum
MJ Sport tér 43.: Szélmalom, népi.
MJ Kossuth tér 1.: Volt Károlyi-kas-
tély, majd megyeháza, a vár
XVI–XVIII. század között épült, a kas-
tély és melléképületei a XVIII. század-
ban.
MJ Kurca-hídfô: Nepomuki Szt. Já-
nos-szobor, barokk, XVIII. század
épült 1807–1826 között
MK Kossuth tér: A ref. templom mû-
emléki környezete
VK Kossuth tér 1.: Volt megyeháza,
neoreneszánsz-eklektikus, (1883).
MJ Kossuth u. 4.: Magyar ortodox
templom, copf, épült 1786-ban.
MJ Köztársaság tér: r.k. Szent Anna
templom, klasszicista, épült 1843-
1847 között, a torony barokk, (1768).
VK Páva u. 3.: Kukorica góré és
jégverem
MJ Petôfi u. 4.: Polgárház, klasszicis-
ta, épült 1840 körül
MJ Petôfi u. 9.: Polgárház, klasszicis-
ta, épült 1830 körül
VK Szent Anna u. 17.: Volt kikötôi
csárda, barokk, XVIII. század.
MJ Széchenyi liget: Koszta József Mú-
zeum, volt Károlyi-kastély, késô
klasszicista,1840

SZENTES ÚJSZENTIVÁN
MJ Kiss Bálint u. 2.: Ref. lelkészlak, MJ Felszabadulás u.: Szerb pravosz-
empire, épült 1803-ban. láv templom
M Kossuth tér: ref. templom, copf,

Parkolási rend Szegeden

A város fizetô parkolási rendszere elôre váltandó parkolószelvé-
nyekkel, napijegyekkel, illetve bérletekkel mûködik. Szegeden há-
rom, a várakozóhelyek telítettségétôl függôen besorolt díjzónáját a
kihelyezett parkolótáblák színei jelzik: a zöld, sárga és kék alapú
jelzések - ebben a sorrendben - rövidebb, illetve hosszabb idôtarta-
mú várakozást engedélyeznek. Az üzemanyagtöltô állomásokon,
trafikokban, élelmiszerboltok pénztárjainál kapható piros, illetve
kék (ún. órás, vagy félórás) parkolójegyeket a napokat, órákat és
perceket jelzi lyukasztásoknál a kör alakú kivágás kitépésével kell
érvényesíteni, s a parkolójegyet a jármû szélvédôje mögött, jól lát-
ható helyen elhelyezni. Szegeden videó kamerás parkolóellenôr-
zést – és emelôdarus elszállító jármûveket is! – mûködtetnek, ezért
a városba érkezôknek azt tanácsoljuk: még a várakozás megkezdé-
se elôtt szerezzenek be elegendô parkolószelvényt, vagy napije-
gyet.

PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 215
215
ÁLLANDÓ PROGRAMOK A MEGYÉBEN
Hónap Rendezvény Helyszín, rendezô

Január: Szeri farsang Ópusztaszer Nemzeti Történeti

Emlékpark
Vince-nap Ópusztaszeri N. T. Emlékpark

Február: Szeri farsang Ópusztaszeri N. T. Emlékpark

Gyertyaszentelô Boldogasszony Ópusztaszeri N. T. Emlékpark
Valentin-nap Ópusztaszeri N. T. Emlékpark

Március: Gergely-járás Ópusztaszeri N. T. Emlékpark

Emlékünnepség és koszorúzás
a Megmaradás Falánál
Tavaszköszöntô, József-nap,
az Iparosok napja
Gyümölcsoltó Boldogasszony-nap
Ópusztaszer,
Dél-Alföldi Média Kft.
Ópusztaszeri N. T. Emlékpark
Ópusztaszeri N. T. Emlékpark

Április: Húsvétolás Ópusztaszeri N. T. Emlékpark

Szent György napi juhászverseny és Hódmezôvásárhely,
Alföldi Állattenyésztési Napok Hódmezôgazda Rt.
Szent György-napi búzaszentelés és
kutyakiállítás, vásár Ópusztaszeri N. T. Emlékpark

Május: Ópusztaszer lakóinak majálisa Ópusztaszeri N. T. Emlékpark

Majális, utcabál
Pünkösdi sokadalom
Szezonnyitó az uszodában
Orbán-napi borverseny
Pünkösd: Hagyományôrzô program
és népmûvészeti vásár
Mórahalom
Ópusztaszeri N. T. Emlékpark
Csongrád, Idegenforg. Ig.
Ópusztaszeri N. T. Emlékpark
Ópusztaszeri N. T. Emlékpark

Június: Búcsú és Mórahalom

Mûvészeti fesztivál
Falunap
Szent Iván-napi népszokások
Hunniális: SZER-TARTÁS
a honfoglaló ôsök tiszteletére
Makó
Sándorfalva
Ópusztaszeri N. T. Emlékpark
Ópusztaszeri N. T. Emlékpark

Július: Szegedi Szabadtéri Játékok Szeged

Kamionos Country Találkozó Szeged
„Miénk a tér” Ifjúság program Mórahalom

Augusztus: Szegedi Szabadtéri Játékok Szeged

Néptáncfesztivál Szeged

216
216 PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
 Kôrös-toroki Napok Csongrád
Havas Boldogasszony-búcsú Szeged
Szeri Expo, Emlékünnepség, koszorúzás Ópusztaszeren
a Megmaradás Falánál Dél-Alföldi Média Kft.
Szent István-napi vásár
és folklór program Ópusztaszeri N. T. Emlékpark
Falunap Szegvár
Stefánia Party 20-án az alsó rakparton Szeged
A háromnapos programokból: Mazsorett fesztivál, motoros találkozó, repülôs és
ejtôernyôs bemutatók, VW bogár találkozó, veterán autók felvonulása, koncertek, utcabál,
fáklyás vízi parádé, tüzijáték, folyamatos vendéglátás, vásár.

Szeptember: Repülônap Szeged, Délvidéki Aero Klub

Borünnep Csongrád
Kisasszony-napi „szobori” búcsú Ópusztaszeri N. T. Emlékpark
Búcsú Sándorfalva, Zsombó
Hagymafesztivál Makó
A Város napja, szüreti mulatság Mórahalom
Szent Mihály ünnepe és szüret Ópusztaszeri N. T. Emlékpark

Október: Vásárhelyi Ôszi Hetek Hódmezôvásárhely

Ünnepség a Megmaradás Falánál Ópusztaszer, Dél.-A. Média Kft.

November: Márton-napi libator Ópusztaszeri N. T. Emlékpark

Népdalkörök és kórusok találkozója Mórahalom
Disznóölô Szt. András napja Ópusztaszeri N. T. Emlékpark

December: Böllérnap Mórahalom

Szeri a Mikulás Ópusztaszeri N. T. Emlékpark
Böllérnap Sándorfalva
Luca-nap Ópusztaszeri N. T. Emlékpark
ÁLLANDÓ PROGRAMOK CSONGRÁDON
Január 22: A Magyar Kultúra Napja: a Csongrádi Mûvésztelep alkotóinak kollektív kiállítása
és komolyzenei hangverseny
Február: Csongrádi Borünnep
Május utolsó
vasárnapja: Hôsök Napja – koszorúzási ünnepség
Június vége: Regionális Pszichopedagógiai Napok
Július: Három napos Dixiefesztivál
Július: Plain Air Nemzetközi Alkotótábor kollektív kiállítása
Július–augusztus: Zenei programok, templomi hangversenyek
Augusztus: Csongrádi Napok (benne: Alföldi Lakodalmas, Marketing- és Kereskedelmi Napok,
Országos Videofilm Szemle, Nemzetközi Mûvészeti Fesztivál – néptánc, népdal,
fúvószene –, Nagyboldogasszony-búcsú, augusztus 20-i ünnepség,
Nemzetközi kishajó-találkozó, Vízifelvonulás, Tûzijáték, Körös-toroki Napok)

PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 217
217
 Fedezze fel 26 ÉVEN ALULI FIATALOK
KEDVEZMÉNYEI:
kedvezményeinket! – belföldön magyar állampolgárok
korlátlan számú és viszonylatú (kivétel:
CSALÁDI KEDVEZMÉNYEK: a lakóhely és a munkahely között)
– Három vagy több saját 18 éven aluli 33 %-os mérséklésû menetjegyet vásárol-
gyermekkel utazó szülõ (szülõk) hatnak személyi igazolvány alapján
2. kocsiosztályon 90 %-os mérséklésû me- – nemzetközi forgalomban az európai
netjegyet vásárolhatnak. vasutak területén INTER RAIL igazol-
– Két, 18 éven aluli gyermekkel utazó egy vánnyal rendelkezõ fiatalok 15 illetve 30
vagy két felnôtt kísérõ 33 %-os napig korlátlanul utazhatnak.
kedvezményt vehet igénybe.
– Gyermekek 4 éves korig díjmentesen IDÔSKORÚAK UTAZÁSI
utazhatnak, ha külön ülõhelyet nem KEDVEZMÉNYEI:
foglalnak el, 4–14 éves korig 50 %-os – 70 éven felüli magyar állampolgárok
mérséklésû kedvezményre jogosultak. 2. osztályon díjmentesen utazhatnak,
– 20 %-os mérséklésû menetjegyet
CSOPORTOS KEDVEZMÉNYEK: válthatnak az 55. életévüket betöltött nõk
– Szervezett utazás keretén belül 10–19 fõ és a 60. életévüket betöltött férfiak.
33 %-os, 20 fõ felett 50 %-os kedvez- – nyugdíjasok 50 illetve 90 %-os kedvez-
ményt vehetnek igénybe kétpéldányos ménnyel utazhatnak nyugdíjas utazási
írásos bejelentés alapján. utalványuk alapján
– Nemzetközi forgalomban legalább hat – nemzetközi utazásokhoz 60 éven felüli
fõs csoportnál igényelhetõ társasutazási magyar állampolgárok bármely kocsiosz-
kedvezmény. A kedvezmény mértéke tályon 30 %-os kedvezményre jogosultak
országonként változó 20–50 %. RES igazolvány alapján.

TANULÓK KEDVEZMÉNYEI: Vonatainkon

Érvényes diákigazolvánnyal rendelkezõk: kényelmesen,
– korlátlan számú 50 %-os menetjegyet
vásárolhatnak. kedvezményeinkkel
– lakóhely és az iskola, illetve a gyakorla- olcsóbban utazhat!
ti oktatás székhelye között 67,5 %-os ked-
vezményre jogosultak Válasszon bennünket!
– tanulók és óvodások rendszeres
iskolába (óvódába) járásra a lakóhely
és a tanintézet között 90 %-os
mérséklésû havijegyet válthatnak.
MÁV Rt.
218
218 PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
 CSONGRÁD MEGYEI VASÚTÁLLOMÁSOK,
INFORMÁCIÓS TELEFONSZÁMOK:
Csongrád, Vasútállomás Hódmezõvásárhely, Vasútállomás
Telefon: 63/383-440 Telefon: 62/222-338

Kistelek, Vaspálya u. 2. Makó, Állomás tér 15.

Telefon: 62/364-355 Telefon: 62/212-211

Szeged, Indóház tér 2. Szeged-Rókus-Szeged,

Telefon: 62/421-821 Kossuth L. sgt. 125.
Belföldi információ 5–22 óráig: 62/405-112 Telefon: 62/313-871

Szentes, Kolozsvári u. 2. Újszeged, Vasútállomás

Telefon: 63/313-751 Telefon: 62/435-726

Kényelmes Gyorsaság
Menetjegyrendelés Szegeden, telefonon:
62/310-136

SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSAINK:
– Belföldi és külföldi utazások útvonalterv kidolgozása,
– Menetdíj-kalkuláció készítése,
– Különvonatok, nosztalgia vonatok,
– Csoportos utazások,
– Tanulmányi kirándulások szervezése,
– Együttes elhelyezés biztosítása,
– Kerékpárszállítás vonatokon,
– Szálláshelyek értékesítése,
– Reklámlehetôségek állomásokon, vonatokon.

Személyszállítási Értékesítõ Központok:

Szeged, Indóház tér 2.
Tel./fax: 62/310-973, 20/226-261
Szentes, Kolozsvári u. 2.
Tel./fax: 63/313-574, 20/226-258

MÁV Rt. Szegedi Területi Igazgatósága

Személyszállítási Osztály
Tel.: 62/422-402, tel./fax: 62/324-683

PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 219
219
 CSONGRÁD MEGYEI
TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK
CSONGRÁD MEGYEI CSANÁDALBERTI FÁBIÁNSEBESTYÉN
ÖNKORMÁNYZAT 6915 Fô u.30. 6625 Szabadság tér 2.
6741 Szeged Tel.: 62/299-131 Tel.: 63/366-555
Rákóczi tér 1.
Tel.: 62/483-583 CSANÁDPALOTA FELGYÔ
Fax: 62/314-637 6913 Kelemen tér 10. 6645 Széchenyi u.1.
Tel.: 62/263-001 Tel.: 63/383-162,
ALGYÔ 383-809
6750 Algyô, CSANYTELEK
Kastélykert u. 40. 6647 Szabadság tér 2. FERENCSZÁLLÁS
Tel.: 62/417-095 Tel.: 63/383-181 6774 Szegedi u. 53.
Tel.: 22
AMBRÓZFALVA CSENGELE
6916 Dózsa Gy. u. l. 6765 Petôfi u. 13. FORRÁSKÚT
Tel.: 62/298-051 Tel.: 62/286-165, 6793 Felszabadulás
286-033 u. 74.
APÁTFALVA Tel.: 62/382-323,
6931 Templom u. 69. CSONGRÁD 382-222
Tel.: 62/260-001 6640 Kossuth tér 7.
Tel.: 63/482-166, FÖLDEÁK
ÁRPÁDHALOM 482-300 6922 Szt. László tér 1.
6623 Petôfi u. 7. Tel.: 62/295-005
Tel.: 63/456-057 DEREKEGYHÁZ
6621 Kossuth u. 4. HÓDMEZÔVÁSÁRHELY
ÁSOTTHALOM Tel.: 60/306-597 6800 Kossuth tér 1.
6783 Szabadság tér 1. Tel.: 62/341-672
Tel.: 62/291-422, DESZK Fax: 62/342-825
291-519 6772 Tempfli tér 7.
Tel.: 62/271-230, KIRÁLYHEGYES
BAKS 271-244 6911 Jókai u. 38.
6787 Fô u. 92. Tel.: 62/287-945
Tel.: 62/269-233 DÓC
6766 Alkotmány u. 17. KISTELEK
BALÁSTYA Tel.: 62/270-231 6760 Árpád u.1.
6764 Rákóczi u.5. Tel.: 62/364-790,
Tel.: 62/278-222, DOMASZÉK 364-144
278-320 6781 Köztársaság tér 1.
Tel.: 62/284-031 KISZOMBOR
BORDÁNY Fax: 62/284-011 6775 Nagyszentmiklósi
6795 Felszabadulás u. 8.
u. 44. EPERJES Tel.: 62/297-003
Tel.: 62/288-311 6624 Petôfi u. 1.
Fax: 62/288-186 Tel.: 63/455-527

220
220 PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
KLÁRAFALVA NAGYTÔKE SZEGED TAURUS EMERGÉ
6773 Kossuth u. 171. 6612 Széchenyi tér 6. 6720 Széchenyi tér 10. GUMIIPARI KFT.
Tel.: 62/279-622 Tel.: 63/450-609 Tel.: 62/475-575 6728 Szeged
Fax: 62/421-605 Budapesti út 10.
KÖVEGY ÓFÖLDEÁK Tel.: 62/421-622
6912 Fô u. 27. 6923 Bajcsy-Zs. u. 2. SZATYMAZ Fax: 62/461-642
Tel.: 62/263-881 Tel.: 62/295-603 6763 Kossuth u. 60.
Tel.: 62/283-311 Kereskedelem,
KÜBEKHÁZA ÓPUSZTASZER Marketing
6755 Petôfi tér 2. 6767 Tóhajlat 131. SZEGVÁR 1087 Kerepesi út 17. Te-
Tel.: 62/254-514 Tel.: 62/275-011, 6635 Szabadság tér 2. lefon: 1/210-0900, Fax:
275-157 Tel.: 63/364-800 1/313-1409
MAGYARCSANÁD
6932 Templom tér 1. ÖTTÖMÖS SZENTES Magyarország
Tel.: 62/261-801 6784 Felszabadulás 6600 Kossuth tér 6. legnagyobb mûszaki
u. 12. Tel.: 63/311-190, gumitermék gyártója
MAKÓ Tel.: 62/298-544 313-022 60 % feletti exporttal.
6900 Széchenyi tér 22. Termékek:
Tel.: 62/411-203 PITVAROS SZÉKKUTAS – szállítószalagok,
6914 Kossuth u. 30. 6821 Béke u. 2. – nagynyomású,
MAROSLELE Tel.: 62/299-001 Tel.: 63/344-441 nagyátmérôjû
6921 Szabadság tér 1. olajipari tömlôk
Tel.: 62/256-033 PUSZTAMÉRGES TISZASZIGET – hidraulika és ipari
6785 Móra tér 1. 6756 Szt. Antal tér 10. gumitömlôk
MÁRTÉLY Tel.: 62/286-711, Tel.: 62/254-022 – gumilemezek,
6636 Rákóczi u. 1. 286-850 autószônyegek
Tel.: 62/346-444 TÖMÖRKÉNY tekercsben
PUSZTASZER 6646 Ifjúság u. 8.
MINDSZENT 6769 Kossuth u. 45. Tel.: 63/477-294 A Taurus Emergé
6630 Köztársaság tér 31. Tel.: 62/276-597 ISO 9001 és ISO 14001
Tel.: 62/225-030 ÚJSZENTIVÁN szerint tanúsított
RÖSZKE 6754 Felszabadulás u.7. rendszerben dolgozik.
MÓRAHALOM 6758 Felszabadulás Tel.: 62/277-021
6782 Felszabadulás u. 84.
u. 34. Tel.: 62/273-244, ÜLLÉS
Tel.: 62/281-079 273-405 6794 Felszabadulás
u. 40.
NAGYÉR RÚZSA Tel.: 62/282-122,
6917 Szabadság u. 33. 6786 Alkotmány tér 2. 282-241
Tel.: 62/299-501 Tel.: 62/285-011
Fax: 285-172 ZÁKÁNYSZÉK
NAGYLAK 6787 Lengyel tér 1.
6933 Petôfi u. 14. SÁNDORFALVA Tel.: 62/290-651,
Tel.: 62/279-140 6762 Szabadság tér 1. 290-615
Tel.: 62/251-215
NAGYMÁGOCS Fax: 251-522 ZSOMBÓ
6622 Szentesi út 11. 6792 Alkotmány u. 3.
Tel.: 63/363-002 Tel.: 62/255-401

PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 221
221
KÍGYÓ KÖZÉRDEKÛ
GYÓGYSZERTÁR
6900 Makó INTÉZMÉNYEK
Széchenyi tér 8.
Tel.: 62/211-150 ALSÓ-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI
Nyitva: H–P. 8–20-ig FELÜGYELÔSÉG
Szo. 8–16-ig 6721 Szeged, Felsô Tisza-part 17.
Páratlan hét vasárnap: Tel.: 62/312-513, 325-471
8–13-ig
ügyelet a páratlan ALSÓ-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI
héten IGAZGATÓSÁG
6720 Szeged, Stefánia 4.
Tel.: 62/312-933
CSM. ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ÉS
ÉLELMISZERELLENÔRZÔ ÁLLOMÁS
6724 Szeged, Vasasszentpéter u. 9.
CSM FÖLDHIVATAL
6724 Szeged, Kálvária sgt. 41–43.
KORZÓ GYÓSZERTÁR CSM FÖLDMÛVELÉSÜGYI HIVATAL
6900 Makó 6722 Szeged, Rákóczi tér 1.
Széchenyi tér 25.
Tel.: 62/212-997 CSM KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
Nyitva: H–P. 8–18-ig 6721 Szeged, Berlini krt. 16–18.
Szombat: 8–12-ig
CSM KÖZÚTKEZELÔ KHT.
6721, Szeged, Juhász Gyula u. 9.
Tel.: 62/471-271
CSM. NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI ÉS
TALAJVÉDELMI ÁLLOMÁS
6800 Hódmezôvásárhely, Rárósi út 2.
CSM RENDÔRFÔKAPITÁNYSÁG
KÜLFÖLDIEKET ELLENÔRZÔ HIVATAL
6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 22–24.
Tel./Fax: 62/477-577
CSM TÛZOLTÓ PARANCSNOKSÁG
APAFFY PATIKA 6728 Szeged, Napos u. 2.
6900 Makó,
Apaffy u. 21. DÉL-ALFÖLDI ERDÉSZETI RT.
Nyitva: 6721 Szeged, Zsótér u. 4/b.
H–P. 7.30–19-ig Tel.: 62/324-121, 324-173
Szombat: 8–12-ig
Tel.: 62/212-101
DÉL-ALFÖLDI TERÜLETI FÖLDTANI
SZOLGÁLAT
6721 Szeged, Sóhordó u. 20/b.
KECSKEMÉTI ERDÔFELÜGYELÔSÉG
Tel.: 76/321-477
Fax: 76/321-951
KISKUNSÁGI NEMZETI PARK
IGAZGATÓSÁGA
6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19.
Tel.: 76/482-611
KÖRÖS–MAROS NEMZETI PARK
IGAZGATÓSÁGA
5541 Szarvas, Pf.: 72
Tel.: 66/313–855
KSH CSM IGAZGATÓSÁG
6701 Szeged, Jobb fasor 6–10.
MAGYAR AUTÓKLUB CSM. SZERVEZETE
6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 112.
Tel.: 62/474-874
MAGYAR CAMPING- ÉS CARAVANING CLUB
6701 Szeged, Pf.: 311
ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI
ÉSMUNKAÜGYI FELÜGYELÔSÉG
6726 Szeged, Alsókikötô sor 6/a.
ORSZÁGOS MÛEMLÉKI FELÜGYELET
SZEGEDI IRODA
6720 Szeged, Oroszlán u. 6.
Tel.: 62/471-067
Fax: 62/471-561

222
222 PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
KULTURÁLIS
INTÉZMÉNYEK
KÖNYVTÁRAK LEVÉLTÁRAK

CSONGRÁDI VÁROSI KÖNYVTÁR CSONGRÁDI LEVÉLTÁR

6640 Csongrád, Szentháromság tér 8. 6640 Csongrád, Justh Gyula u. 33.
Tel.: 63/483-764 Tel.: 63/483-537

JATE EGYETEMI KÖNYVTÁR CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR

6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Tel.: 62/454-000,
Fax.: 62/312-718
JÓZSEF ATTILA KÖNYVTÁR
6900 Makó, Deák F. u. 2.
Tel.: 62/412-253
6720 Szeged, Dóm tér 1/2.
Tel.: 62/321-199
HÓDMEZÔVÁSÁRHELYI LEVÉLTÁR
6800 Hódmezôvásárhely,
Bajcsy-Zsilinszky u. 21.
Tel.: 62/344-808

NÉMETH LÁSZLÓ KÖNYVTÁR MAKÓI LEVÉLTÁR

6800 Hódmezôvásárhely 6900 Makó, Széchenyi tér 6.
Andrássy út 44. Tel.: 62/411-145
Tel.: 62/346-811
SZENTESI LEVÉLTÁR
MINDSZENTI TERÜLETI KÖNYVTÁR 6600 Szentes, Kossuth tér 1.
6630 Mindszent, Köztársaság tér 12. Tel.: 63/313-944
Tel.: 62/225-140

MÓRAHALOM, TÓTH MENYHÉRT VÁROSI

KÖNYVTÁR
6782 Mórahalom,
Felszabadulás u. 29.,
Tel.: 62/281-441

SOMOGYI KÖNYVTÁR
6720 Szeged, Dóm tér 1/2.
Tel.: 62/322-322
Fax.: 62/321-921

SZENTESI VÁROSI KÖNYVTÁR

6600 Szentes, Petôfi S. u. 1.
Tel.: 63/314-795

PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 223
223
 TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS PONTOK
MAGYARORSZÁGON

NEMZETI TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS KÖZPONT

1052 BUDAPEST, SÜTÔ U. 2.
TELEFON: 117-9800, TELEFAX: 117-9578
HELYI ÉS REGIONÁLIS 3170 SZÉCSÉNY BAKONYSZOMBATHELY 8600 SIÓFOK, FÔ U. 41.
TURISZTIKAI ADY ENDRE U. 12. 2884 KOSSUTH U. 50. TEL./FAX: 84/310-117
HIVATALOK ÉS TEL.: 32/370-777 TEL.: 34/359-155
INFORMÁCIÓS IRODÁK FAX: 32/370-170 FAX: 34/359-111 8330 SÜMEG
/a TOURINFORM KOSSUTH U. 13.
hálózat tagjai/ 2600 VÁC BALATON ÉS TEL./FAX: 87/352-481
DR. CSÁNYI KRT. 45. KÖRNYÉKE
BUDAPEST TEL.: 27/316-160 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR
TURISZTIKAI HIVATAL FAX: 27/316-464 BADACSONYTOMAJ VÁROSHÁZ TÉR 1.
információs irodái: 8258 RÓMAI ÚT 55. TEL./FAX: 22/312-818
ÉSZAK-DUNÁNTÚL TEL./FAX: 87/472-839
1062 BUDAPEST 8300 TAPOLCA
NYUGATI PÁLYAUDVAR 9021 GYÔR 8630 BALATONBOGLÁR DEÁK FERENC U. 20.
TEL./FAX:: 302-8580 ÁRPÁD U. 32. ERZSÉBET U. 12-14. TEL.: 87/323-415
2040 BUDAÖRS TEL./FAX: 96/311-771 TEL./FAX: 85/353-230 FAX: 87/322-496
M1-M7 AGIP
KOMPLEXUM 9021 GYÔR 8220 BALATONALMÁDI 8749 ZALAKAROS
TEL.: 23/417-518, ÁRPÁD U. 32. BAROSS GÁBOR U. 2. GYÓGYFÜRDÔ TÉR 1.
FAX: 23/417-518 TEL.: 96/317-709 TEL./FAX: 88/438-408 TEL./FAX: 93/340-421
FAX: 96/328-750
BUDAPEST /információ csak telefo- 8130 ENYING 8253 RÉVFÜLÖP
KÖRNYÉKE non és írásban/ KOSSUTH U. 29. VILLA FILIP TÉR 8/b.
TEL./FAX: 22/372-952 TEL./FAX: 87/463-092
2100 GÖDÖLLÔ 9400 SOPRON
KIRÁLY KASTÉLY LISZT FERENC U. 1. 8360 KESZTHELY 8230 BALATONFÜRED
TEL.: 28/410-124 TEL.: 99/314-170 KOSSUTH U. 28. PETÔFI SÁNDOR U 8.
FAX: 28/420-588 FAX: 99/338-892 TEL./FAX: 83/314-144 TEL.: 87/342-237
FAX: 87/340-566
2000 SZENTENDRE, 9431 FERTÔD 8716 MESZTEGNYÔ
DUMTSA JENÔ U. 22. MADÁCH SÉTÁNY 1. SZABADSÁG TÉR 6. 8237 TIHANY
TEL.: 26/317-965 TEL.: 99/370-934 TEL./FAX: 85/329-066 KOSSUTH L. U 20.
FAX: 26/317-966 FAX: 99/370-170 TEL./FAX: 87/448-804

224
224 PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
8174 BALATONKENESE 7200 DOMBÓVÁR 5100 JÁSZBERÉNY 6000 KECSKEMÉT
BÉRI BALOGH HUNYADI TÉR 27. LEHEL VEZÉR U. 3. DEÁK FERENC TÉR 3.
ÁDÁM TÉR 1. TEL./FAX: 74/466-053 TEL.: 57/411-976 TEL.: 76/487-387
TEL.: 88/491-904 FAX: 57/412-163 FAX: 76/412-750
FAX: 88/481-741 7333 KÁRÁSZ
PETÔFI U. 36. 6000 KECSKEMÉT 5465 CSERKESZÔLÔ
BALATONVILÁGOS TEL./FAX: 72/420-074, KOSSUTH TÉR 1. FÜRDÔ U. 1/A.
8171 DÓZSA GY. U. 1. TEL./FAX: 76/481-065 TEL.: 56/320-011
TEL./FAX: 88/446-034 7030 PAKS FAX: 56/320-035
SZENT ISTVÁN TÉR 2. 5310 KISÚJSZÁLLÁS
8749 ZALAKAROS TEL./FAX: 75/421-575 DEÁK FERENC U. 6. 5241 ABÁDSZALÓK
GYÓGYFÜRDÔ TÉR 1. TEL./FAX: 59/321-982 (Szezonban)
TEL./FAX: 93/340-421 7754 BÓLY FÜZES KEMPING
ERZSÉBET TÉR 1. 4400 NYÍREGYHÁZA TEL./FAX: 59/355-406
8500 PÁPA TEL./FAX: 69/368-100 ORSZÁGZÁSZLÓ TÉR 6. (Szezonon kívül)
FÔ TÉR 12. TEL./FAX: 42/312-606 DEÁK FERENC U. 12.
TEL.: 89/312-100 7500 NAGYATÁD TEL./FAX: 59/355-603
FAX: 89/324-282 KORÁNYI S. U. 4. 5540 SZARVAS
TEL.: 82/351-888 KOSSUTH TÉR 3. ÉSZAK-
8200 VESZPRÉM FAX: 82/351-020 TEL./FAX: 66/311-140 MAGYARORSZÁG
MEGYEHÁZ TÉR 5.
TEL./FAX: 88/421-011 ALFÖLD 6720 SZEGED 3300 EGER
VICTOR HUGO U. 1. DOBÓ TÉR 2.
DÉL-DUNÁNTÚL 4024 DEBRECEN TEL.: 62/311-711 TEL.: 36/321-807
PIAC U. 20. FAX: 62/312-509 FAX: 36/321-304
8840 CSURGÓ TEL.: 52/412-250
CSOKONAI U. 24. FAX: 52/314-139 5000 SZOLNOK 3200 GYÖNGYÖS
TEL./FAX: 82/471-351 SÁGVÁRI KRT. 4. FÔ TÉR 10. PF. 173
5700 GYULA TEL.: 56/424-803 TEL./FAX: 37/311-155
7020 DUNAFÖLDVÁR, KOSSUTH L. U. 7. FAX: 56/341-441
RÁKÓCZI U. 2., TEL./FAX: 66/463-421 3530 MISKOLC
TEL./FAX: 75/341-176 5350 TISZAFÜRED MINDSZENT TÉR 1.
5500 GYOMAENDRÔD HÚSZÖLES U. 21/A. TEL./FAX: 46/348-921
7400 KAPOSVÁR FÔ ÚT 173-179. TEL./FAX: 59/353-000
FÔ U. 8. TEL./FAX: 66/386-851 3910 TOKAJ
TEL./FAX: 82/320-404 6133 JÁSZSZENTLÁSZLÓ SERHÁZ U. 1.
HAJDÚSZOBOSZLÓ RÁKÓCZI U. 2. TEL.: 47/352-323
7400 KAPOSVÁR 4200 SZILFÁKALJA U. 2. TEL.: 77/492-135 FAX: 47/352-259
CSOKONAI U. 3. TEL./FAX: 52/361-612 FAX: 77/492-091
TEL./FAX: 82/317-133
4071 HORTOBÁGY
7621 PÉCS PÁSZTORMÚZEUM
SZÉCHENYI TÉR 9. TEL./FAX: 52/369-119
TEL.: 72/213-315,
FAX: 72/212-632

PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 225
225
 AJÁNLOTT IRODALOM
Bálint Sándor: A Szögedi Nemzet. I–III. k. A Móra Ferenc Múzeum
évkönyvei sorozat 1974/75–2., 1976/77–2., 1978/79–2.
Bálint Sándor: Szeged városa. Képzômûvészeti Alap Kiadó, Bp. 1959.
Bálint Sándor: Szeged – Alsóváros. Szent István Társulat, Bp. 1983.
Blazovich László–Kristó Gyula: A csongrádi régió 1100 éve. Szeged, 1993.
Erdei Ferenc: Város és vidéke. Szépirodalmi K., Bp. 1972.
Garami László: Képes útikalauz. Védett természeti értékeink. Bp. 1993.,
Medicina Könyvkiadó.
Juhász Antal: A napsugaras oromdíszítés és megóvásának lehetôségei.
Mûemlékvédelem, 1980. XXLV.
Kiss Ferenc Csongrád megyei Természetvédelmi Egyesület Évkönyve.
(1990–1991) és II. (1996) Szeged.
Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink
a XII–XIII. században. Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1976/77–1.
Nagy Zoltán–Papp Imre: Szeged Városképek – mûemlékek. 1960.
Marián Miklós (szerk.) A Dél-Alföld madárvilága. Somogyi Könyvtár,
Szeged, 1980.
MÉM FTH: Csongrád megye térképe. 1:150 000. Kartográfiai Vállalat,
Budapest, 1988.
Oltvai Ferenc: Szeged múltja írott emlékekben 1222–1945. Szeged, 1968.
Peterson–Mounfort–Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. 1986.
Péter László: Szeged utcanevei. 1974.
Péter László: Szeged irodalmi emlékhelyei. Szeged, 1974.
Rakonczay Zoltán (szerk.): Kiskunságtól a Sárrétig – A Dél-Alföld természeti
értékei. Mezôgazdasági Kiadó, Bp. 1987.
Tardy János (szerk.): Magyarországi települések védett természeti értékei. Me-
zôgazdasági Kiadó, Bp. 1996.
Tasnádi Róbert: A Szegedi Fehértó halgazdasága. Szeged, 1997.
Tóth Béla: A szegedi nagyárvíz képeskönyve. Szeged, 1979.
Trogmayer Ottó: A csongrádi vár – Múzeumi kutatások Csongrád megyében.
1980.
Trogmayer Ottó–Zombori István: Szer monostorától Ópusztaszerig.
Magvetô, Bp. 1980.
Varga József: A szegedi Dóm tér. 1976.

226
226 PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
KÉPJEGYZÉK E könyv alkotói
köszönik azok
A szerzôk neve utáni számok az oldalszámot jelzik, zárójelben és dôlt szám- segítségét,
mal tüntetjük fel, hogy a felvétel az adott oldalon föntrôl lefelé hányadik. akik tanácsaikkal,
Dömötör Mihály 135/2 (reprodukció) észrevételeikkel,
Csizmazia György 8, 61/2, 75, 76, 78/2, 79, 83, 85/1, 91/1, 93/2, 95/2, egy-egy újabb adat-
169/1 tal,
Enyedi Zoltán 11, 12/2, 18, 42/2, 48, 50/1, 55, 57, 62, 72, 77, 91, 92/2, az ajánlott
99, 100, 101/1, 101/2, 102/1 102/2, 103, 104, 105/1, 107, 108, 109, 110, irodalom
111, 114, 120, 121, 122/3, 125/1, 125/2, 127/2, 129/2, 130/1, 130/2, jegyzékében fel
132/1, 132/2, 133, 134 (reprodukció), 135/1 (reprodukció), 136, 137, nem tüntetett
138, 139, 140/1-3, 141, 142, 143, 148, 149, 150, 152/1, 152/2, 153/2, írásaik részleteivel
158/1, 159/3, 160/2, 163, 169/2, 170, 171/2, 172/2, 174 hozzájárultak
IH-archívum és PR-fotó 43/2, 47, 51/2, 52, 81/2, 154, 178, 180 a szövegrészek
Juhász Antal 58, 74, 80/1 pontosításához,
Kanyó Béla 29/1, 29/2 a képanyag
Molnár Gyula 32, 39, 40, 43/1, 60, 61/3, 71, 78/1, 80/2, 81/1, 82, gazdagításához:
84//1, 84/2 (reprodukció), 88, 89, 93/1, 93/3, 94, 97/2, 122/1-2, 123, Béres Mária,
129, 129/1, 155, 159/2, 162, 165/2, 173, 179, 183 Bocskai István
Pávai Éva 106 Csete György,
Schmidt Andrea 13, 16, 17/1, 17/2, 24, 25, 26, 34, 41/1, 41/2, 46, 53/3 Dénes József,
Somogyi Károlyné 7, 12/1, 14, 20/1, 20/2, 30, 31, 38, 53/2, 59, 61/1, Dömötör János,
105/2, 105/3, 167/2, 172/1 Fülöp Mihály,
Somorjai Ferenc 56, 85/2, 95/1, 97/1, 124, 151, 159/1, 160/1, 165/1, Göbölös Péter,
167/1, 171/1, 172/3, 175, 176/1-2, 177, 181, 182 Hollósi Zsolt,
Szélpál János 153/1 Pávai Éva,
Varga Zoltán 131 Rózsa Gábor,
Veréb Simon 15, 19, 20/3, 21, 27, 36, 37/1, 37/2, 38, 42/1, 44, 45, Szenti Tibor,
50/2, 51/1, 53/1, 63, 64, 117/1, 117/2, 164 Szélpál István,
Tóth Ferenc,
Zika Klára.

PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 227
227
SZEMÉLYNÉV-MUTATÓ
Aba-Novák Vilmos 21, 26, 112, Benyovszky Sándor 117, Dolecskó Teréz 93,
Abádi Benedek 168, Berchtold Lipótné 159, Dózsa György 50, 174, 176,
Aigner Sándor 43, Berczik Gyula 97, 130, Drahos István 153,
Aisenhut József 51, Beretzk Péter 72, 84, Dudás Sándor 102,
Ajtony 56, Berta János 41, Dugonics András 12, 15, 18, 21, 40, 52,
Aleksic´Dušan 166, Bessenyei Ferenc 110, Dulánszky Jenô 135,
Ambrózy Lajos 179, Bicskei Karle János 41, 87, Dorogi Imre 34,
Ambrus Sándor 115, Bihari Sándor 34, Dunaiszky Lôric 49,
Amerigo Tot 34, Bilicsi Tivadar 37, Ekker Alajos 181,
Andrejka József 124, Bitó Ferenc 41, Endre Béla 15, 20, 109, 112, 117, 122, 151,
Anonymus 100, 122, 131, 133,138, Bohn Alajos 150, Endrédy György 104,
Antal Károly 177, Borbás Tibor 101, Engel Lajos 19,
Antonius Pius 34, Borbereki Kovács Zoltán 152, Eötvös József 18,
Arany János 94, Boros József 44, Erdey Dezsô 24,
Aranyi Sándor 105, Borsa Antal 104, Erdei Ferenc 98, 105, 128, 129, 130, 170,
Arleth Ferenc 30, Borsi Simon 40, 172, 173,
Árpád vezér 96, 97, 100, 122, 135, 138, Borsos József 23, Erdôdy Pál 170,
159, Borsos Miklós 34, 153, 154, Erkel Ferenc 37,
Árvay Sándor, Kálmán 16, Borvendég Béla 88, Erzsébet királyné 14, 172,
Asztalos P. Kálmán 177, Böll, Heinrich 154, Espersit János 172,
Attila 11, Brahms, Johannes 18, Evila Cselebi 100,
Babits Mihály 14, 15, 38, 47, Budai Sándor 94, Fábián Gáspár 58, 116, 117,
Bach, J. S. 18, Buday György 20, 23, Farkas Ferenc 18,
Bachó Viktor 160, Casals, Pablo 15, Fadrusz János 15, 25,
Back Bernát 78, Chopin, Frédéric 21, Falconer Ferenc 40,
Bajza József 21, Crnjanski, Milos 105, Falusi Zsigmond 51,
Bakay Nándor 13, Czékus Andor 62, Faragó György 62,
Balázs Béla 15, 19, 38, Czene Ferenc 137, Fedák Sári 37,
Bǎlcescu, Nicolae 15 Csáky József 39, Féja Géza 118,
Bálint Sándor 15, 49, 52, 58, 72, Csáki Miklós 174, 176, Feketeházy János 31,
Balla Antal 94, Csallány Gábor 151, Fekete Pál 19,
Balla József 113, Csanád vezér 56, Felletár Melinda 51,
Bandričić , Milutin 175 Csanki Bálint 118, Fellner, Ferdinánd 37,
Bánki Donát 49, Csányi Károly 167, Fennesz László 46,
Banner János 108, Csávojszkyné Liszka Erzsébet 61, Fényes Adolf 112,
Bantkó János 175, Csemegi Károly 100, 102, Ferenc József 14, 17, 53, 76, 168,
Bánvölgyi László 81, Cserni Jován 29, Ferenczi János 76,
Barcsai Ferenc 164, Csete György 121, 136, 137, Ferenczy Béni 110,
Barcsay Jenô 122, Csikai Márta 31, Ferenczy Károly 34,
Barker, Robert 133, Cs. Kovács László 78, Feszty Adolf 134,
Bartók Béla 15, 19, 170, 171, Csokány Antal 124, Feszty Árpád 101, 133, 134, 135,
Bartucz Lajos 127, Csók István 34, Fischer Boldizsár, Ágoston 115,
Basilides Mária 15, Csókási Ferenc 103, Fodor Dávid 143,
Báthori István 174, 176, Csonka János, Ferenc 49, Fodor Imre 181,
Batsányi János 103, Cs. Sebestyén Károly 26, Fodor József 121, 173,
Baumgarten Sándor 31, 102, Csuri Ferenc 27, Foerk Ernô 24,
Baumhorn Lipót 45, 46, Czutor Béla 112, Fontos Sándor 82,
Beethoven, Ludwig van 18, Dabóczi Mihály 174, Francsek Imre 153,
III. Béla 133, 138, Damjanich János 148, Fritz Mihály 32, 124,
IV. Béla 36, 38, 100, 167, Damkó József 51, Fromann Richárd 159,
Belák János 115, Dancs Szilárd 123, Gáborjáni Szabó Kálmán 23,
Bél Mátyás 100, Dankó Pista 37, 62, 83, 112, 123, Gách István 20,
Beliczay Mária 82, Dávid Károly 53, 152, Galamb József 170,
Benczúr Gyula 14, Dienes Gábor 105, Gárdonyi Géza 30, 52,
Bene Ferenc 124, Dinnyés Ferenc 23, 34, Gaudi, Antoni 19,
Benes József 53, Dobits, Jován 29, Gellért Albert 43,
Benkó Károly 151, Dohnányi Ernô 15, 24, Gémes Katalin 83,

228
228 PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
Genersich Antal 161, Huszka Jenô 15, Kocsis Imre 173,
Gergely Sándor 34, Izabella királyné 53, Kodály Zoltán 19, 102,
Gerle Lajos 173, Izsó Miklós 18, Kolozsvári-tesvérek 23,
Gerliczy Félix 165, Iványi Grünwald Béla 34, Komlóssy Erzsébet 37,
Gerliczy Ferenc 166, Jakab Dezsô 149, Komor Marcell 149,
Gemier 28, Jaksa János 126, Koncz Antal 149,
Gerster Károly 20, Janić, Mihajlo 176, Kontuly Béla 50,
I. Géza 98, 125, Jankovics Miklós 30, Korbuly Ferenc 116,
Giba Antal 171, János testvér 49, Kossuth Lajos 15, 36, 55, 104, 113, 148,
Gigić, Slavko 56, 57, Jávor Pál 37, 171,
Glattfelder Gyula 21, Jerney János 61, Koszta József 34, 112, 147, 152, 154,
Gracza Antal 75, Jókai Mór 19, 134, 149, Kosztolányi Dezsô 54,
Gracza (szobrász) 126, Joó Sámuel 170, Kótay Pál 32,
Graff Antal 50, 51, Józsa Bálint 53, Kovács Ferenc 153, 166,
Groh István 173, József Attila 18, 114, 171, 172, 173, Kovács Teréz 93,
Grasselly László 31, II. József 19, 45, Köllô Miklós 21, 27,
Grezsa Ferenc 110, József herceg 50, Körvey György 104,
Grisszer János 87, Juhász Antal 94, 140, Kôszeghy László 174,
Gruber, Anton 51, Juhász Gyula 13, 15, 17, 18, 20, 21, 23, Kracker Lukács 41,
Gruby Dávid 21, 32, 38, 42, 50, 58, 91, 170, 172, 173, Kruzslitz Mauritius 124,
Grünn Orbán Fülöp 14, Justh Gyula 169, Kun László 175,
Gyenes Tamás 113, Kálmány Lajos 15, 52, 177, Kübeck Károly 165,
Gyifkó Gyula 88, Kalmár Márton 31, 52, 75, 94, Lakatos Károly 60,
Gyovai Pál 124, Kallós Ede 110, 113, 117, 130, 171, Lang Adolf 32, 39,
Gyôrffy István 54, 55, Kamotsay István 112, 115, Lantos Györgyi 102, 110, 176,
Hadik Magda 173, Kárász Benô 17, Lapis András 31, 38, 53, 63, 130,
Haggenmacher Henrik 20, III. Károly 101, IV. László 109,
Hajnal Antal 170, IV. Károly 36, László Gyula 99,
Harruckern György 148, Károlyi Gyula 17, Latabár Endre 20,
Hartung, Hugo 161, Károlyi Imre 159, Laucsik Máté 36,
Hautzinger, Josef 51, Károlyi István 158, Lechner Lajos 12, 43,
Haynau 14, Károlyi Sándor 100, 109, 111, 126, 160, Lechner Ödön 14, 32, 38,
Hegedıs Gyula 37, Kass János (képzômûvész) 15, Lechner Vencel 40,
Hegedıs László 153, Kass János (szállodatulajdonos) 37, ifj. Lele József 58,
Heksch Nándor 50, Katona József 21, 37, 71, Lendvay Márton 20,
Heller Ödön 34, 58, Katona Pál 79, Ligeti Miklós 37,
Helmer, Hermann 37, Katzmann Ede 160, Lipovszky Henrik 45, 87,
Hemmert János 53, 54, 78, Kecskeméti Ármin 173, Lipovszky József 45,
Herodotosz 137, Kelemen Kristóf 94, Liszt Ferenc 21, 116,
Hild József 30, Kelemen László 14, 170, 178, Lohr Ferenc 102,
Hodács Andor 142, Keller Lajos 124, Lóránt Zsuzsa 31,
Hodin, N. 30, Kemál pasa 133, Lôrincz Márton 148,
Hoffer Károly 19, Kemenczky Árpád 112, Lôte Éva 21,
Hogger János 50, 51, Keméndy Nándor, -né 19, Löw Lipót 45,
Hollósy Kornélia 171, Kéri László 153, Löw Immánuel 45, 46,
Homérosz 32, Kern Ármin 37, Lucs Ferenc 34,
Homoki Nagy István 72, 144, Keszler János 165, Magyar Ede 17, 19, 20, 39,
Hont Ferenc 28, Kisfaludi Strobl Zsigmond 110, 151, 152, Magyar Imre 78,
Horger Antal 18, Kiss Bálint 150, Magyar László 78,
Horta, Victor 19, Kiss Ferenc 78, Mailáth György 179,
Horthy Miklós 15, 21, Kiss István 52, 130, Makay Endre 150,
Horváth Ferenc 108, Kiss Jenô 171, 173, Makay Ödön 114,
Horváth Géza 32, Kiss Kovács Gyula 115, Makk József 139,
Horváth Mihály 21, 61, 151, 152, 153, 154, Kiss Lajos 110, 113, Makó Lajos 37,
Hugo, Victor 21, Klauzál Gábor 16, 32, Makovecz Imre 97, 159,
Humenyánszki Jolán 170, Klebelsberg Kunó 28, 71, Makrisz Agamemnon 31,
Hunyadi János 12, 109, Kligl Sándor 15, 99, Margó Ede 37,
Huszár Adolf 18, Klimó Károly 105, Mária Terézia 49, 139, 173,
Huszár Mátyás 34, Knabe Ignác 154, Markovits Iván 32,

PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 229
229
Markup Béla 52, Páger Antal 37, Rippl-Rónai József 34,
Marschalkó János 102, Paizs László 43, Rollinger Gál Rezsô 16,
Márton Ferenc 24, 25, Pálfy Balázs 50, Róna József 17,
Marton László 79, 154, Pallavicini Alfonz Károly 128, Rónay Móric 168,
Mascagni, Pietro 28, Pallavicini Sándor 96, Róth Miksa 25, 45,
Máté István 59, 82, 102, 105, 112,116, 139, Palotai Gyula 178, Rózsa Dániel 14,
151, Papp József 183, Rózsa Sándor 14, 36, 78, 82,
ifj. Mátrai Lajos 16, Pap Zoltán 62, Rubleczky Géza 113, 117,
Mátyás király 36, 49, 50, 158, Parobek Alajos 50, 77, Rubljov, Andrej 30,
Mayer Ferdinánd 20, Pártos Gyula 112, Rudnay Gyula 34, 112, 117, 122, 151, 174,
Medgyessy Ferenc 110, 112, Pásztor János 14, 16, 109, 110, 112, 117, Rúzsa Jakab 79,
Mednyánszky László 34, 135, 150, 171, Sághy Mihály 103,
Melocco Miklós 23, 136, Pataki Sándor 151, Salacz Elemér 123,
Meszlényi János 31, Patay László 25, Samu Katalin 124, 158, 164,
M. Glattfelder Lucia 139, Patzauer Dezsô 39, Sándy Gyula 110,
Mihály Árpád 31, Pátzay Pál 17, Savoyai Jenô 36,
Miklós Jakó István 58, Paulikovics Iván 153, Schlick Lipót 160,
Mikszáth Kálmán 15, 30, 52, 58, 83, 85, 86, Pávai-Vajna Ferenc 39, Schöner Ervin 43,
93, Perczel Dénes 80, Schulek Frigyes 24, 39,
Mocsár Gábor 13, Pesky József 175, Schwager János Mihály 61,
Molnár György 20, Péterfy László 97, Schwarz József 56,
Monori Gyula 82, Péter Pál Ottokár 149, Schwörtz János 44,
Móra Balázs 46, Petôfi Sándor 71, 94, 115, 174, Segesdy György 11, 23, 32, 152,
Móra Ferenc 11, 17, 18, 19, 26, 34, 42, 52, Petri Lajos 44, Simándy József 37,
56, 71, 72, 77, 78, 79, 84, 89, Pfaff Ferenc 39, Skalnitzky Antal 18,
Móricz Zsigmond 49, 58, 113, 148, Pick Jenô 41, Somogyi József 112, 172,
Morvai András 50, Pick Márk 13, 41, Somogyi Károly 31,
Morvay László 96, Piroska István 102, Somogyi Sándor 43,
Mozart, W. A. 18, Piroska JÁnos 103, Sövényházi Márta 95,
Muhits Sándor 25, Pleskó Béla 47, Spányi Béla 34,
Munkácsy Mihály 19, 34, 85, 86, Pogány Móric 21, Sporer Mihály 124,
Murad szultán 36, Pollácsek Péter 149, Smurák József 117,
Müller Miksa 113, 116, Pollák Sámuel 38, Steingassner József 171,
Nagy András János 112, 115, Polyák Ferenc 74, Steinhardt Antal 32, 37, 39,
Nagy Ferenc 57, Pomorisac, Vasa 56, Stöcherle József 40,
Nagy Gábor 106, Popovič, Jován 29, Straub F. Bruno 53,
Nagy Gyula 171, 174, Popovic, Todor 57, Stróbl Alajos 16, 28,
Nagy Imre 73, Pozsonyi Zoltán 176, Süli András 60,
Nagy István 112, 121, Prielle Kornélia 20, Sváby Lajos 75,
Návay Károly 180, Probstner János 115, Szabó Iván 110,
Návay Lajos 171, Pulitzer József 170, 171, Szalay Ferenc 121,
Návay László 181, Putnik, Doka 176, Szalva Péter 152,
Návay Sándor 158, Rábel György 61, Szántó Kovács János 112,
Nemcsics Antal 41, Ráday Gedeon 36, Szapolyai János 36, 50, 52,
Neményi Lili 37, Radnóti Miklós 18, 48, 52, Szathmáry Gyöngyi 53, 88,
Nemes György 124, Raichle J. Ferenc 23, 38, Széchenyi István 15, 16, 63,
Németh József 103, 112, 113, Rainer Károly 43, Szegedi Kis István 168,
Németh László 112,116, Rajki László 169, Székács Elemér 159,
Nikolić 166, Rajz János 37, Szekfı Lászó 11,
„Nótás” Szabó Pál 161, II. Rákóczi Ferenc 111, Szekula Teréz 93,
Novák István 131, Rákosi Mátyás 38, Szent-Györgyi Albert 13, 27, 53,
Nyilasy Sándor 34, 58, Rátkai Sándor 43, Szentgyörgyi István 21, 171,
Nyizsnyay Gusztáv 112, Rátkay Márton 37, Szentirmai Zoltán 102,
Ócsai Károly 79, Reinhardt, Max 29, Szent István 100, 130,
Ohmann Béla 21, 25, Reitter Ferenc 21, Szerdahelyi Kálmán 20,
Oltványi Pál 14, 181, Reitzenstein Vilmos 53, Szeremlei Sámuel 110, 115,
Orczy István 61, Reizner János 32, 34, Szerkesz József Bernát 40,
Ormódi Béla 80, Rerrich Béla 21, 23, 27, Szervátiusz Tibor 105,
Ottovay István 29, 48, Reök Iván 19, Szigeti József 20,

230
230 PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
Szikora Gy. 177, Tóth Béla (szobrász) 101, 102, 126, 134, Végvári Gyula 177,
Szikora Tamás 106, Tóth István 24, 25, 149, Veszelkáné Gémes Eszter 86,
Szikszai György 169, Tóth József 149, 152, Vincze József 183,
Szilágyi Mihály 36, 158, 159, Tóth Sándor 25, 34, 126, Vinkler László 34, 58,
Szinán Kodzsa 34, Tóth Valéria 29, 30, 31, 81, 102, 115,130, Virág József 52,
Szinnyei Merse Pál 34, 153, 158, 161, Virágh-testvérek 16,
Szirbik Miklós 163, 170, Tömörkény István 19, 21, 34, 40, 48, 81, Vivaldi 18,
Szokratesz 32, 93, 170, 171, Vízhányó Zoltán 183,
Szônyi István 20, Trencsényi-Waldapfel Imre 56, Vörös Gabriella 126,
Szöri József 34, Trogmayer Ottó 98, 138, Vörösmarty Mihály 129, 150,
II. Szulejmán 36, Turáni Kovács Imre 20, Wagner Gyula 45,
Takács Gyôzô 170, Újhegyi (asztalos) 41, Wartha Vince 21,
Takács János 79, Újlaki Antal 30, Weiss Manfréd 160,
Tápai Antal 31, 32, 37, 42, 55, 56, Ulászló 36, Weisz Mihály 117,
Tari Lajos 102, II. Ulászló 12, 126, Wihart Ferenc 53,
Tari László 102, Ungvári Lajos 32, Wilde, Oscar 54,
Tarnai István 18, Ybl Lajos 104, 112, 151, Winkler Imre 48,
Tarnay Antal 174, Ybl Miklós 114, 160, Záhony István 75,
Tar István 43, 171, Vadkerti József 49, Zala György 15, 172,
Telcs Ede 171, Vágó Pál 34, 135, Zathureczky Ede 15,
Tenecki Stefán 153, Vajda Zsigmond 14, Zendus János 148,
Terney Béla 151, Wälder Gyula 52, Zielinszky Szilárd 38,
Thorma János 34, Vályi Katalin 139, Zolnay Géza 151,
Tisza Kálmán 14, Van Swieten 49, Zolnay Károly 151,
Tisza Lajos 14, 16, Varga Imre 18, 34, 166, 170, 172, Zoltánfy István 34,
Titus császár 46, Varga Mátyás 52, Zombori Lajos 34,
Tiziano 102, Várnay Dániel 17, Zwerger A. 175,
Tóbiás Klára 73, Vasas Károly 113, Zsigmond király 100,
Tóbiás László 174, Vass Károly 166, Zsigmondy Béla 39, 111, 115, 150,
di Tomaso, Niccolo 168 ifj. Vastagh György 21, 32, Zsigmondy Vilmos 115,
Tombácz János 82, Vastagh György 14, 34, 44, 112, Zsótér Andor 15, 83,
Torma Imre 170, 173, Vasvári Pál 18, 149, Zsótér János 15
Tornyai János 20, 34, 109, 110, 112, 117, Vaszy Viktor 27, 37,
121, 122, Vedres István 12, 13, 14, 15, 19, 31, 44, 56,
Tóth Béla (író) 163, 89,

A KÖNYVBEN BEMUTATOTT CSONGRÁD MEGYEI TELEPÜLÉSEK NÉVMUTATÓJA:

Algyô 59–61 Forráskút 83 Ópusztaszeri
Ambrózfalva 179 Földeák 180–181 Nemzeti Történeti Emlékpark 128–145
Apátfalva 174–175 Hódmezôvásárhely 108–120 Öttömös 78
Árpádhalom 159 Királyhegyes 180 Pitvaros 178–179
Ásotthalom 76–78 Kistelek 87–88 Pusztamérges 80
Baks 97–98 Kiszombor 167–168 Pusztaszer 97
Balástya 85–86 Klárafalva 166 Röszke 73–74
Bordány 81 Kövegy 177 Rúzsa 79
Csanádalberti 180 Kübekháza 165 Sándorfalva 93–95
Csanádpalota 177–178 Magyarcsanád 175–176 Szatymaz 83–85
Csanytelek 98–99 Makó 168–174 Szeged 10–55
Csengele 89 Maroslele 183 Szegvár 125–127
Csongrád 100–107 Mártély 120–123 Szentes 148–155
Derekegyház 160 Mindszent 123–124 Székkutas 161
Deszk 165–166 Mórahalom 74–76 Tiszasziget 164
Dóc 95 Nagyér 179 Tömörkény 99
Domaszék 80 Nagylak 176 Újszentiván 164
Eperjes 158–159 Nagymágocs 159–160 Üllés 82
Fábiánsebestyén 158 Nagytôke 155 Zákányszék 81
Felgyô 99 Óföldeák 181–183 Zsombó 82
Ferencszállás 166 Ópusztaszer 96

PRAKTIKUS
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK 231
231