VENDÉGVÁRÓ

Látnivalók
Jász-Nagykun-Szolnok
megyében

Ez a könyv megrendelhetô:
Well-PRess Kiadó Kft., 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15.
Tel.: 46/501-669, fax: 46/501-663
Hangposta: 46/501-672
E-mail: well.kerig@chello.hu, web-áruház: www.vendegvaro.hu

Fogyasztói ár: 2600 Ft

A webáruházban 5%-os kedvezménnyel: 2470 Ft

Well-PRess Kiadó · Miskolc

1999
 A kötet támogatói:

Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatala,

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyûlés,

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata,

Abádszalók, Berekfürdô, Besenyszög, Cibakháza, Csépa, Jánoshida, Jászapáti,

Jászárokszállás, Jászberény, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászjákóhalma,
Jászszentandrás, Kenderes, Kétpó, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagykörû, Öcsöd,
Rákócziújfalu, Szászberek, Szelevény, Tiszabura, Tiszafüred, Tiszagyenda,
Tiszaörs, Tiszaroff, Tószeg, Törökszentmiklós, Vezseny önkormányzatai
TARTALOMJEGYZÉK
Ajánlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9
A JÁSZSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .110–41
Jászfényszaru . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14
Pusztamonostor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15
Jászágó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15
Jászárokszállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16
Jászdózsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19
Jászjákóhalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20
Jászapáti . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22
Jászszentandrás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25
Jászivány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26
Jászkisér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .27
Jászladány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .27
Jászalsószentgyörgy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28
Jánoshida . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .29
Jászboldogháza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30
Alattyán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31
Jásztelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31
Jászberény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .32
Jászfelsôszentgyörgy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .41
SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE . . . . . . . . . . . . . . . . . . .442–79
Szászberek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .48
Újszász . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .48
Zagyvarékas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50
Szolnok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .51
Tószeg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .62
Tiszavárkony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .62
Vezseny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .63
Tiszajenô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .64
Rákóczifalva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .64
Rákócziújfalu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .65
Martfû . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .65
Besenyszög . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .67
Tiszasüly . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .67
Kôtelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .68
Hunyadfalva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .69
Nagykörû . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .69
Csataszög . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .70
Szajol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .70
Tiszapüspöki . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .71
Törökszentmiklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .72
Tiszatenyô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .75
Kengyel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .76
Kétpó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .76
Kuncsorba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .77
Örményes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .77
Fegyvernek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .78
Tiszabô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .79
A TISZA-TÓ ÉS KÖRNYÉKE . . . . . . . . . . . . . . . . .880–101
Kunhegyes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .84
Tiszagyenda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .86
Tiszaroff . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .86
Tiszabura . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .88
Abádszalók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .89
Tiszaderzs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .90
Tomajmonostora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .91
Tiszaszentimre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .92
Tiszafüred . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .93
Tiszaigar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .98
Tiszaörs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .98
Nagyiván . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .99
NAGYKUNSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1102–125
Kunmadaras . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .106
Berekfürdô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .107
Karcag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .108
Kisújszállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .114
Kenderes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .116
Túrkeve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .118
Mezôtúr . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .120
TISZAZUG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1126–145
Mezôhék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .132
Tiszaföldvár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .132
Cibakháza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .134
Nagyrév . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .135
Tiszainoka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .135
Tiszakürt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .136
Tiszasas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .138
Csépa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .138
Szelevény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .140
Cserkeszôlô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .140
Kunszentmárton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .142
Öcsöd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .144
Mesterszállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .145
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK . . . . . . . . . . . . . . . .1146–200
Turisztikai információk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .146
Közérdekû információk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .147
Mivel utazzunk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .149
Gyógyturizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .153
Aktív pihenés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .157
Falusi turizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .164
Védett természeti értékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .165
Népmûvészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .170
Zenei élet, színház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .173
Állandó rendezvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .175
Gasztronómia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .177
Hol étkezzünk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .180
Hol szálljunk meg? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .182
Kiemelt mûemlékek, befektetési lehetôségek . . . . . . .186
Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .191
Fotójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .192
Kislexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .193
Névmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .197
 Szerzôk: Szilágyiné Katona Ilona, Paulina Éva (településleírások), dr. Kertész Róbert (múzeumok),
dr. Tárnoki Judit (régészet), Sári Zsolt (néprajz), Gulyás Katalin (történeti áttekintés),
dr. Tóth Albert (ökológia), dr. Pethô Mária, Paulina Éva (gasztronómia)
Lektor: Eszenyi Irén
A praktikus információkat összeállította: Hollóczkiné Kovács Zsuzsanna, Bárándiné Nikolényi Edit, Marsi Gabriella
A fotókat készítették: Hídvégi Péter, Kardos Tamás, Kozma Károly, Mészáros János, Urbán Sándor, Varga József
Címlap: Ratkai Barna: Szigligeti Ede szobra

Fôszerkesztô: Szilágyiné Katona Ilona

Felelôs szerkesztô: Körtvélyesi Erzsébet
Sorozatszerkesztô: Benedek Piroska
Kiadói lektor: Dr. Ormos Tamás, Olvasószerkesztô: Gyarmati Béla
Kiadói menedzser: Dr. Sárvári Józsefné
Marketing: Well-PRess Telemarketing – Miskolc. E-mail: wellcall@matavnet.hu
Könyvterv: Well-PRess Kiadó Kft. – Miskolc
Térképek: Agát Kft. TOP-O-GRÁF Térképészeti Irodája – Budapest
Akvarellek: Nemes István – Baja, szaklektor: Horváth Benô – Miskolc
Nyomdai elôkészítés: Well-PRess Stúdió. E-mail: wellpres@matavnet.hu
Tördelés: Nazar Bt. Miskolc – Fésüs László
Nyomdai munkálatok: Borsodi Nyomda Kft. Felelôs vezetô: Ducsai György ügyvezetô igazgató

Kiadó: Well-PRess Kiadó Kft.

3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 15. Tel./Fax: (+36) 46/501-660
E-mail: welldir@matavnet.hu – I n t e r n e t : w w w . w e l l - p r e s s . h u

Felelôs kiadó: Körtvélyesi Erzsébet, Esterházy György

A könyv anyagának lezárása: 1999. november 30.

Minden jog fenntartva! © A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos e kiadványt részben vagy egészben sokszorosítani,
vagy más módon rögzíteni és hasznosítani.
ISBN 963 85916 92 ISSN 1219 – 431 X
A Lehel-kürt
A Körösök vidéke
 AJÁNLÁS
Köszöntjük Önt abból az alkalomból, hogy
kezében tartja Jász-Nagykun-Szolnok megye
útikönyvét. A VendégVáró útikönyvsorozat
legújabb kötete az Alföld közepén elhelyezke-
dô megye látnivalóit, érdekességeit fûzi egybe.
Ôszintén örülünk annak, hogy elkészült ez a
hiánypótló könyv, és jó útitársa lehet annak,
aki fel szeretné fedezni ezt a sokarcú térséget.
Bármilyen hihetetlen, de valóban sokarcú ez a
térség, hisz egyszerre élvezhetjük itt a Tisza fo-
lyó, a Tisza-tó, a Körösök vidékének természe-
ti szépségeit, a puszta romantikáját, a gyógyító
hatású termálfürdôket és gyógyfürdôket, a má-
ig élô népmûvészetet, és résztvevôi lehetünk a
színes kulturális rendezvényeknek, megízlel-
hetjük a Jászkunság ízeit.
Jász-Nagykun-Szolnok megyét kistérségi fel-
osztásban mutatjuk be.
Megyei barangolásunkat a Mátra lábánál fek-
vô szelíd Jászságban kezdjük, ahol a megye
mûemlékeinek többsége található. A gazdag
történelmi események, a jász öntudat, a régi
hagyományok ápolása meghatározzák a térség
jelenét. Felejthetetlen túrákat tehet itt az idelá-
togató, élvezheti a természetvédelmi területek
különlegességét, gyönyörû barokk templomok
látványát.
Szolnok és térsége a következô állomás,
ahol elsôsorban a természeti szépségek, ritka-
ságok azok az adottságok, amiket turisztikai
látnivalóként ajánlhatunk a vendégeknek. A
„szôke” Tisza vidéke számos pihenési és ki-
kapcsolódási lehetôséget nyújt, kerékpárral,
gyalog, netán hajóval és csónakkal, kajakkal és
kenuval is bejárható a vidék, így igazán meg-
érinthet bennünket a táj szépsége, az itt élô
emberek kedvessége.
A megye északi részén egy igazi turistapara-
dicsom fekszik, ez a Tisza-tó. Hazánk második
legnagyobb vízfelülete, mely valójában csak
nevében és látványában tó, hiszen a Tisza fo-
lyó duzzasztásával jött létre. A 127 km2 kiterje-
désû Tisza-tónak rendkívül gazdag a növény-
és állatvilága. Távoli vidékekrôl is felkeresik a
pihenni vágyók, a horgászok, a vadászok, a
vízisportok szerelmesei szinte zarándokhe-
lyüknek tekintik.
A magyar puszta jelenével és múltjával is-
merkedhet meg az, aki a Nagykunságot vá-
lasztja úti célul. A kunhalmok rejtélyes világa, a
legendák földje várja és hívja a látogatókat. A
tájegység büszkén ôrzi sajátos etnikai, történel-
mi eredetét, mellyel múzeumaiban, tájházai-
ban ismerkedhetünk meg.
A Tiszazug valójában egy rejtett kincs. Akit
valamikor már megérintett a vadregényes Tisza
és Körösök vidéke, az bizony nehezen tud el-
szakadni. Ha teheti, minden évben visszatér
egy kellemes termálfürdôzésre, egy Tiszai ha-
jókirándulásra, vagy akár egy hamisítatlan falu-
si disznóvágásra.
Minden településrôl készítettünk egy telepü-
lésleírást, és kiemeltük azokat a nevezetessé-
geket, látnivalókat, melyeket feltétlenül megte-
kintésre ajánlunk. Érdekességekkel, sztorikkal,
legendákkal próbáltuk színesebbé tenni a le-
írásokat. Gondoltunk azokra, akik célirányo-
san szeretnének ismerkedni, netán speciális kí-
nálatot keresnek, ezért turisztikai termékek
szerint is csoportosítottunk. Külön írtunk a
gyógy-és termálturizmusról, a falusi turizmus-
ról, az aktív turizmusról, a gasztronómiáról, a
rendezvényekrôl és sok olyan hasznos tudni-
valóról, amik érdekelhetik az utazót.
Többéves gyakorlati tapasztalat birtokában
tudjuk azt, milyen segítséget igényelnek utazá-
saik során a turisták, ezért megpróbáltuk a ne-
kik legmegfelelôbb tartalommal és szerkeszté-
si elvekkel elkészíteni az útikönyvet.
Kívánjuk, hogy hasznos útitársa legyen a
most soron következô VendégVáró útikönyv.
Szeretettel ajánljuk figyelmébe!
Körtvélyesi Erzsébet Szilágyiné Katona Ilona
felelôs szerkesztô fôszerkesztô

Jász-Nagykun-Szolnok megyei barangolásunkat a
Jászságban kezdjük. Budapest felôl keletre haladva
az M3-as autópályán a 3-as fôúton, a 30-as, vagy a
31-es úton érjük el a Tiszától nyugatra fekvô Jászsá-
got, mely a megye északnyugati részét foglalja el.
Földrajzi és tájképi adottságai változatosak, sokszí-
nûek, ezért igazán izgalmas kirándulások, túrák
helyszíne lehet ez a kistérség.
A Jászsági-sík a Mátra déli elôterének hordalék-
kúpjaitól a Tisza árteréig elnyúló egyenletes síkság,
melynek kialakulásában a terület tartós süllyedése,
valamint a Zagyva és Tarna folyók feltöltô tevékeny-
sége játszott fôszerepet. A kis lejtésû síkságon a
Zagyva gyakran változtatta medrét, s áradásai nyo-
10
A JÁSZSÁG
mán nagy kiterjedésû vizes laposok és mocsarak ma-
radtak vissza.
Ezer éve a Jászság még mocsarakkal tarkított er-
dôs, ligetes táj volt, ahol a folyók mélyebb fekvésû
ártereit puhafás ligetek (fûz-nyárligetek) borították, a
magasabb térszinteken keményfás ligetek (kocsá-
nyos tölgy-, kôris erdôk) tették változatossá. Ennek
már inkább csak emlékét ôrzi a jászdózsai Pap-erdô
(☞ Jászdózsa). A folyók szabályozása és a belvizek
elvezetése következtében eltûntek a hajdani mocsa-
rak, s a kiszáradó mocsárrétek lassanként szikes-
pusztai társulásoknak adták át helyüket. Jól példázza
ezt a napjainkban is tartó folyamatot a Jászberénytôl
északkeletre fekvô borsóhalmi terület. Mélyebben

fekvô, nedvesebb részein ritka szép-
ségû ártéri rétek pompáznak. Feltétle-
nül meg kell említeni néhány jellemzô
növényt, például a réti iszalagot, a fá-
tyolos nôszirmot, valamint a réti mar-
gitvirágot. A nyár múltával ezerszám
díszíti a réteket lila csillagjaival az ôszi
kikerics. A kissé magasabban fekvô,
kiszáradó és szikesedô felszínt réti
ecsetpázsit helyett már pusztai cicka-
fark és sovány csenkesz borítja.
Gyepjüket sziksaláta s üde illatot
árasztó bárányüröm színesíti. Ez a te-
rület ad otthont egyik lepkeritkasá-
gunknak a nagy szikibagolynak.
Különleges színfoltja a Jászságnak a
táj nyugati szélén húzódó homokvi-
dék, amely a Galga–Zagyva hordalék-
kúpjának délkeleti szárnyát alkotja.
Rozsnokgyeppel fedett buckás felszí-
nét többnyire ültetett akácosok és
nemesnyárasok borítják, de a termé-
A JÁSZSÁG
szetes eredetû fehér nyárfának is szép
állományai vannak. Impozáns faóriá-
saik a madarak számára különösen
vonzóak. Odvaikban szalakóta és fa-
kopács költ, lombkoronájukban héja
fészkel. Különös értéke a vidéknek a
Hajta-mocsár (☞ Jászberény), a me-
gye egyik legértékesebb védett terüle-
te, a Zagyvamenti Természetvédelmi
Terület (☞ Jászberény, Jászfelsôszent-
györgy), a Pusztamizsei Természetvé-
delmi Terület (☞ Jásztelek), valamint
a helyi védettséget élvezô jászjákóhal-
mi templom-part és tér, ill. a temetô.
A Jászság legrégibb ismert lakói kö-
zépsô kôkori halászok és vadászok
voltak, akik a folyók futását követve
észak felôl vándoroltak ide i. e. 8000
körül. A honfoglaló magyarok gyéren A Pusztamizsei
népesítették be a területet, ezért Tak- Természetvédelmi
sony fejedelem a X. században a Terület
Zagyva alsó folyása mentén besenyô- Jászteleknél
11
 A JÁSZSÁG
Jászoknak hívjuk a mai
Jász-Nagykun-Szolnok
megye északnyugati
részén élô egykori Jász
Kerület, 15 önálló
jász település és három
nem jász eredetû község
lakóit. A XIII. században
települtek be az országba
a kunokkal együtt,
a történelem folyamán
kiváltságokat élveztek.
Eredeti iráni nyelvüket
már nem beszélik,
ennek ellenére még
ma is erôs etnikai tudattal
rendelkeznek. Büszkék
arra a nevezetes
eseményre, – amit
redemptiónak hívunk –
mely során vissza-
vásárolták kiváltságos
jogaikat Mária Teréziától.
A jászok szokásaikban,
viseletükben, népi kul-
túrájukban is
megôrizték
hagyomá-
nyaikat.
ket telepített le. Keresztény hitre térí-
tésük céljából Jánoshidán premontrei
prépostság létesült. A tatárok pusztítá-
sa nagy károkat okozott az egész or-
szágban, a megye több területe lakat-
lanná vált, ezért IV. Béla elkezdte a la-
katlan területek benépesítését. A mai
Jászság területére jászokat telepített. A
jászok alán kötelékekbôl kiszakadt
iráni nyelvet beszélô emberek voltak;
földmûveléssel és állattartással foglal-
kozó bizánci keresztény hitûek.
A történészek szerint a jászok a ku-
nokkal együtt költöztek be az ország-
ba. A befogadott kunok – politikai jo-
got nem élvezô, tôlük kulturálisan és
etnikailag is elkülönülô – segédnépe
voltak. 1323-ban Károly Róberttôl ki-
váltságokat nyertek: ezentúl saját ka-
pitányaik és bíráik vezették ôket, s
Berényszék néven létrejött autonóm
közigazgatásuk. Gazdasági, vallási,
nyelvi asszimilációjuk a
XV. században jelentô-
sen elôrehaladt, feudá-
lis privilégiumaik vi-
szont szilárd alapot
biztosítottak etnikai
különállásuknak. A
XVIII. században sa-
játosan alakult a
Jászkunság
helyzete.
1702-ben a Nagykunsággal és a Kis-
kunsággal együtt eladta I. Lipót csá-
szár ezt az országrészt a Német Lovag-
rendnek. A lovagrend pedig 1731-ben
eladta a Pesti Invalidus Háznak.
Késôbb a lakosoknak Mária Teré-
zia, az osztrák örökösödési háború
katonai áldozatvállalásai nyomán,
1745-ben engedélyezte a „megválta-
kozást” a Pesti Invalidus Ház földesúri
fennhatósága alól. A Jászkunság kifi-
zette önerejébôl a földesúrnak az 580
ezer forintot, az uralkodónak felsze-
reltek 1000 lovast, a késôbbiekre pe-
dig vállalták a nemesi felkelésekben
való részvételt és az országos adók fi-
zetését. Mária Teréziától megerôsítve
visszakapták kiváltságaikat. Ez az ese-
mény volt a redemptió. A Jászság né-
pe erôs etnikai csoporttudattal rendel-
kezik mégis.
A paraszti gazdálkodás mellett több
kismesterség is jelentôssé vált a Jász-
ságban, a szûcsmesterség egyik köz-
pontja lett. A jászsági szûcsök férfisu-
bát (☞ Jászárokszállás, Jászapáti), nôi
subát és ködmönt (☞ Jászberény ) ké-
szítettek. Még ma is készítik a jelleg-
zetes zöld-fehér jászsági szôtteseket,
terítôket (☞ Jászapáti).
A katolikus Jászságra a XVIII. szá-
zadban épült barokk templomok, ha-
tárbeli feszületek, kôszob-
rok, kálváriák jellemzô-
ek, noha a népi épít-
kezésekre, a tárgyi

kultúrára a barokk nem volt számotte-
vô hatással.
A Csörsz-árokhoz fûzôdô monda-
kör a Jászságban (☞ Jászárokszállás)
a legelterjedtebb.
A Jászság idegenforgalmi jelentôsé-
ge egyre nô, gyógy- és termálturizmu-
sa Jászberényben, Jászapátin, Jász-
szentandráson, Jászboldogházán, va-
lamint Jászárokszálláson már kiala-
kult. Az elmúlt években fokozatosan
épülnek ki az ökoturizmus, a falusi tu-
rizmus feltételei pl. Jásztelken, Jász-
apátin.
A Jászság „fôvárosa” Jászberény, a
megye mûemlékekben leggazdagabb
városa.
Jászberény gazdag történelmi ese-
ményekben, mûemlékekben, köztéri
szobrokban és népmûvészeti alkotá-
sokban. A régmúlt emlékeibe az
1874-ben alapított Jász Múzeum ad
betekintést, amely egyike az ország
legrégebbi múzeumainak. Itt ôrzik a
város szimbólumát, egyik becses
nemzeti ereklyénket, Lehel kürtjét. A
jászok kulturális örökségét, hagyomá-
nyait a Jászság Néptánc Együttes, az
Árendás és a Barkóca Gyermek Nép-
tánc Együttes, továbbá a Jártató
Zenekar ápolják.
A JÁSZSÁG
A kulturális örökség ápolását célzó A jászsági suba
rendezvénysorozat a Jászberényi rendkívül bô volt,
Nyár, melynek 1996 óta már hagyo- tizenkét, tizennégy
mánya van a városban. Kiemelkedô fehérített juhbôrbôl
eseményei a Nemzetközi Táncház és készült. A díszítés
Zenésztábor, Csángó Fesztivál, Euró- hangsúlyos részei
pai Kisebbségek Folklór Fesztiválja és a válltányérok, amelyet
Konferenciája, a Nemzetközi Mézvá- a szûcsök vállcifrának
sár és Méhésztalálkozó. neveztek. Ezenkívül
Minden évben szerveznek „Jászok díszítették az elejét,
találkozóját” a térség különbözô tele- a kereszt és a szálirhát
pülésein, melynek célja a jász hagyo- (a bôrök összevarrását
mányok ápolása. letakaró vékony bôrrá-
A természetet szeretô turisták gya- tétet), valamint
log és kerékpárral túrázhatnak a Hajta az alját körben
mocsárvilág, a Zagyvamenti és Borsó- makkvirágokkal.
halmi Természetvédelmi Területeken, Györffy István
Jászdózsa melletti Pap-erdôben, a a jászsági
Jászapáti és Jászjákóhalma közötti Ka- subadíszítményeket
pitányrét környékén, s Jásztelken a a magyar szûcs-
Holt-Zagyva horgászparadicsomában. hímzések remekei
A jászberényi Állat- és Növénykert közé sorolja.
kuriózumnak számít a térségben. Szí- A jászsági szûcsök
vesen választják messzebbrôl érkezôk nagy fantáziával
is kirándulásuk célpontjául, az iskolai variálták és sok egyéni
csoportok hasznosan tölthetik el sza- ötlettel gazdagították
badidejüket. Egzotikus állatok és nö- a suba díszítményeit.
vények láthatók itt.
13
 A JÁSZSÁG
JÁSZFÉNYSZARU
Irányítószám: 5126 Körzethívószám: 57
Budapest irányából érkezve az elsô
jász település, amit megtekintünk. La-
kóinak száma: 5864. A Jászság észak-
nyugati részén, a Zagyva folyó bal
partján terül el Jászberénytôl 19 km-
re. Közúton és a Hatvan–Szolnok
Nevének eredetérôl közúti vasútvonalon érhetjük el.
Bedekovich Lôrinc A település neve 1433-ból szárma-
így ír: „némellyek ugy zó oklevélben tûnt fel elôször – Zsig-
vélekednek, hogy mond király idejébôl – Fényszaru vál-
régente a’ Lehel Kürtje, tozatban. A jászok alapították. 1831-
melly most Jász ben mezôvárosi rangot kapott, melyet
Berényben tartatik, 1876-ban elvesztett, városi rangját
itt találtatván attul csak 1993-ban nyerte vissza.
hivatott fényes Látnivalói közül elsôként a város
szarunak, röviditve központjában lévô római katolikus
azután Fénszarunak, templomot (Szentcsalád tér 3.) ajánl-
de inkább a ’fövény juk megtekintésre.
szarurul, mivel homo- Az egyhajós kôtemplom a XV. század-
kos helyen, és mint egy ban épült gótikus stílusban, a nyolcszög
a’ Jászságnak szarván három oldalával záruló szentéllyel, és
áll, vette nevezetét…” csúcsíves ablakokkal. A falu a XVI. szá-
zadban elpusztult, de az újra benépesült
község tiszta katolikus lakossága 1631 és
1643 között felújította templomát. Késôbb
A Samsung Rt. gyára ez a hívek gyarapodásával szûknek bizo-
14
nyult. Ezért 1702-ben, Ordódy Sebestyén
plébános irányításával alapjaiból újraépí-
tették. A régi kápolna szentélyét meg-
hagyták, de felépítették a jelenlegi fôhajót,
kántorkórust és tornyot. A homlokzat
elôtti torony saroktámpilléres. A bejárat
feletti falfülkékben szobrok láthatók.
A téren Szent Család-szobor 1769-
ben készült; korinthoszi oszlopon álló
barokk alkotás. Ugyancsak itt láthat-
juk az elsô világháborús emlékmûvet,
s a második világháborús emlékmû-
vet. A Szabadság úton haladva Petôfi
Sándor szobrát pillanthatjuk meg.
Érdemes felkeresni – a Szabadság
útról balra letérve – a Kiss József
Helytörténeti Gyûjteményt (Somogyi
B. u. 17.).
A kiállításon hagyományos paraszti
szobabelsôk, gazdasági eszközök te-
kinthetôk meg egy néhai módos gazda
házában.
Bejelentkezés alapján bármikor látogat-
ható. Telefon: 57/422-137
Az egykori lovas hagyományokat
elevenítette fel és ôrzi a Szûcs Mihály
Huszárbandérium, amelynek tagjai
rendszeresen részt vesznek az orszá-
gos és nemzetközi lovas parádékon
is. A 8. Koburg Huszárezred hagyo-
mányait ôrzik, az 1848–49-es szabad-
ságharc emlékéhez kapcsolódó kato-
nai rendezvények szervezôi és részt-
vevôi. Látványos csatabemutatókat
szerveznek nevezetes emléknapo-
kon. Minden év tavaszán végigjárják a
Dicsôséges Tavaszi Hadjárat egykori
útvonalát. A huszárbandérium sorai-
ból választották meg az elsô jász kapi-
tányt 1998-ban a településen megren-
dezett „Jászok találkozóján”.
A település programjai közül figyel-
met érdemel a „bakancsosok tábora”
(júniusban és júliusban), a kézmûves
tábor és az Erzsébet-napi kézmûves
vásár, melyet minden év november
derekán tartanak.

A település központjától kissé távo-
labbra a Zagyva és Galga folyók. A
Kalapgyári tó, a Lehel tó, a Középsô
tó, valamint a Külsô tó kínál kiváló
horgászási lehetôséget.
A Zagyva és Galga folyók környéke
– az itteni élôvilág megismerése – so-
kak számára vonzó lehet. A település
külterülete kedvelt vadászterület.
A településen több civilszervezet mû-
PUSZTAMONOSTOR
Irányítószám: 5125 Körzethívószám: 57
A Jászberény és Jászfényszaru kö-
zött, a Zagyva folyótól északra fekvô
települést 1687 fô lakja. A Szolnok–
–Hatvan közötti vasútvonalon, köz-
úton pedig a 32-es fôúton közelíthet-
jük meg.
Az Árpád-korban monostoros hely
volt. Helyi hagyomány szerint nevét
innen kapta: „…hajdan itt a templo-
mosoknak Monásterijumuk volt, a mi-
tôl a mai napiglan Monostornak ne-
JÁSZÁGÓ
Irányítószám: 5124 Körzethívószám: 57
Jászágó a Jászság egyik legkisebb
települése, 692 lakosával Heves me-
gye határánál fekszik. Közúton Pusz-
tamonostoron, vagy Jászárokszállá-
son keresztül közelíthetjük meg.
A települést egy 1478-ban kelt okle-
vélben említik elôször, mint jász jogú,
kiváltságos helyet.
1990-ben hoztak létre egy helytör-
téneti gyûjteményt a Kókai tér 2. szám
alatt, ahol látványos régészeti, hely-
történeti és néprajzi kiállítások tekint-
hetôk meg.
Üvegvitrinekben neolitkori, bronzkori
és szarmataleletek tekinthetôk meg, a
honfoglalás kori emlékdarabok közül
A JÁSZSÁG
ködik, pl.. a Fényszaruiak Baráti Egye- Az 1848–49-es
sülete, Bedekovich Lôrinc Népfôisko- szabadságharc idején
lai Társaság, 686 Sz. Csörsz Vezér 1849. áprilisában
Cserkészcsapat, Cigány Muzsikusok Aulich seregei
és Táncosok Egyesülete. Fényszarun vonultak
Itt van a Samsung Rt. helyi televí- keresztül a Hatvan
ziógyára, amely hírnevet szerzett Jász- környéki tavaszi
fényszarunak. Jászfényszarut elhagy- hadmûveletek során.
va a 32-es fôútról jobbra kanyarodva a
következô település Pusztamonostor.
veztetik…” Pusztamonostor eredeti-
leg nem volt jász település, korábban
Heves vármegyéhez tartozott. Elsô bi-
zonyítható említése 1331-bôl szárma-
zik.
Római katolikus temploma (Sza-
badság út 72.) 1793-ban épült fel.
Balázsovich Oszkár máltai lovag egy-
kori kastélyában (Szabadság út 25.)
jelenleg mûvelôdési ház és községi
könyvtár mûködik.
A jászsági barangolást folytatva
most letérünk a 32-es útról, Jászágó
irányába haladunk tovább.
külön említést érdemel egy sírleletbôl
származó nôi ékszerkollekció. A gyûjte-
mény érdekes darabja egy tojásformájú
kultikus tárgy. A középkori Magyaror-
szág emlékei közül itt található ritkaság
egy emberalakos gyertyatartórészlet. A
török pusztítása utáni újranépesedés
nyomait a XVIII. századból való építési
eszközökbôl és anyagokból lehet vé-
gigkövetni. Az 1848–49-es szabadság-
harc idôszakából harci eszközök van- A helyi monda szerint
nak kiállítva. Megtekinthetôk az elsô és a település Ágó
második világháború tárgyi emlékei. A királyról kapta nevét,
néprajzi kiállítás szép darabjai a világí- ô ásatta Csörsz
tóeszközök, valamint a kihalt foglalko- királlyal a Csörsz-árkot,
zások eszközei (kenderfeldolgozó, szô- hogy vízi úton
lôtermesztés, borászat). A néprajzi kiál- vihesse haza
lítás másik részlete a gyermekszületés- menyasszonyát.
sel és neveléssel kapcsolatos tárgyi em-
15
 A JÁSZSÁG
Az iskolatörténeti lékeket mutatja be, és a konyhai vala-
gyûjtemény részlete mint ruházkodási szokásokat tükrözi.
Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel láto-
gatható. Tel.: 57/426-184, 426-060.
JÁSZÁROKSZÁLLÁS
Irányítószám: 5123 Körzethívószám: 57
A település a megye északnyugati
csücskében fekszik, Heves megye ha-
tárán. Területén átfolyik a Gyöngyös-
patak, az Ágó-patak és a Szarvágy-pa-
tak. A Jászberénytôl 16 km-re fekvô
8353 lakosú kisvárost közúton és vas-
úton egyaránt megközelíthetjük.
Legelôször 1356-ban említik Aruk-
melléke néven. Nevét a település
északi részén áthaladó Csörsz-árokról
(római–szarmata védelmi sánc) kapta,
amelyrôl a Csörsz-monda is szól:
Csörsz király volt Magyarország ki-
rálya. Elhatározta, hogy feleségül ve-
szi a szomszéd király lányát. A szom-
széd uralkodó megtréfálta az ifjú ki-
rályt. Azt mondta neki, hogy csak ak-
kor adja hozzá a lányát, ha a Dunától
a Tiszáig hajón viszi át. Csörsz király
erre gondolt egyet, mély árkot ásatott,
16
A Jászságban egyedülálló készlet is
található a településen. Az Iskolatör-
téneti Gyûjtemény (Jókai út 14.), ami
a régi tanyasi iskolai emlékeket, do-
kumentumokat, tárgyakat mutatja be.
A gyûjtemény három jól elkülöníthetô
témát mutat be: az iskola történetét kí-
sérhetjük figyelemmel az 1800-as évek
végétôl az 1950-es évek végéig.
Megtekinthetjük a falusi és a tanyasi
gyerekek játékait, valamint a helyi ifjú-
sági szervezet történetét az 1980-as
évek végéig.
Elôzetes bejelentkezéssel bármikor
megtekinthetô. Telefon: 57/426-184.
A település római katolikus templo-
ma (Jókai út 12.) 1989-ben épült mo-
dern építészeti stílusban.
Minden évben visszatérô rendezvé-
nye az augusztusi szüreti felvonulás.
Jászágó felôl továbbfolytatva utun-
kat Jászárokszállásra érünk.
mely összeköti a két folyót. Rabszolga
módra befogta az ország népét,
ingyen ásták az árkot. A munkával
Jászkisérig haladtak. A király igen sze-
rette a mulatozást. Így történt, hogy
egyszer Jászkisér határában már mu-
zsika is volt az árokásásnál; egy ze-
nésszel állandóan húzatta a király. A
muzsikus már sokallta, de a király
még akkor sem akarta abbahagyni.
Erre fejbe vágta a királyt hegedûvel.
Az menten szörnyethalt. Lett nagy
öröm Magyarországon, mert véget ért
a rabszolgaság.
Ahol meghalt a király, ott temették
el. Ahány munkás dolgozott az ásás-
nál, az mind egy lapát földet dobott
rá. Így keletkezett az a nagy árok és
domb, amely Jászárokszállás határá-
ban még ma is látható.
Jászárokszállás 1886-ban lemondott
városi rangjáról, melyet 1991-ben
nyert vissza.
 A JÁSZSÁG

A város fô látványossága az 1767-

ben épült barokk, mûemlék jellegû
római katolikus templom. (Köztársa-
ság tér 14.). A mai templom elôdjét
1630-ban építették, mely a XVIII. szá-
zad közepére már kicsinek bizonyult.
A régi templom helyén emelték a mai
barokk stílusú templomot, hozzátold-
va a réginek a tornyához. 1767-ig csak
a templomtest építését tudták befejez-
ni. A régi torony helyére épült mait vi-
szont csak 1787-ben, copf kapuzattal.
A gombot pedig 1791-ben tették a he-
lyére. A fôhomlokzat középrésze eny-
hén kihasasodik. A torony kapuja fö-
lött, egy fali fülkében Mária-szobor
látható, a díszesebb falpillérekkel
keretelt déli bejárat fejezetén pedig
angyalfigurák láthatók. A Szenthá-
romság tiszteletére emelt templom
egyhajós, függôkupolás boltozatú,
szentélyében Kracker János Lukács
három oltárképét helyezték el.
A templom elôtti téren láthatjuk a
Mária-szobrot, mely szintén barokk
jegyeket visel. A szögletes poszta-
mensen álló karcsú ion oszlopon a
földgömb látható kígyóval, rajta Szûz
Mária a kisded Jézussal. A római katolikus templom
A Széchenyi u. 104. szám alatt talál- A Jászházban néprajzi kiállítás látható
ható a XVIII. század elsô felébôl szár-
mazó mûemléképület, a barokk stílu-
sú egykori Külsô Fogadó (ma már
nem mûködik).
Arról nevezetes a postafogadó,
hogy 1712-ben XII. Károly svéd király
is megszállt itt, amikor hazánkon át-
utazott. Faragott jászkürtöt láthatunk
a földszintes épület kôkeresztes ka-
pujának zárókövén.
1994-ben nyitotta meg kapuját a
Jász-ház (Széchenyi út 31.).
A kiállításon egy módos gazda hagyo-
mányos berendezésû lakásával ismer-
kedhetünk meg. A hatoszlopos ház
1892-ben épült. Itt ôrzik az egykori
jászárokszállási születésû színészek

17
 A JÁSZSÁG
Termálfürdô medence emlékét. Néhányat említve közülük:
Kaszab Anna, Pethes Imre, Görbe Já-
nos, Jász Faragó Sándor és neje.
Nyitva: 8–18-ig. Telefon: 57/431-329
A jellegzetes jászsági suba Jász-
árokszállásról származik. Ennek sajá-
tossága, hogy 12–16 darab bôrbôl ké-
szült, ujjatlan, kerek alapú, palástsze-
rû férfi ruhadarab.
A településen még ma is él a nagy
múltú hímzéskultúra – toledós hím-
zés, szônyegszövés –, de mára már le-
tûnt a virágzó háziipari tevékenység.
A városnak jó vizû termálfürdôje (Ör-
si út 18.) van, mely sokakat vonz a te-
A fürdô melletti lepülésre. A Termál- és Strandfürdô a
faházas kemping város peremén fekszik, három me-
18
dencéje van, melyeket a 702 méter
mélységbôl feltörô 52 °C hômérsékle-
tû termálvíz táplál. A víz kémiai össze-
tétele és hôfoka miatt mozgásszervi és
reumatikus betegségek kezelésére ja-
vasolt. Nyitva: 2000. április 29-tôl júni-
us 16-ig keddtôl péntekig 10–18 órá-
ig, szombaton és vasárnap 9–18 óráig,
hétfô szünnap, kivéve pünkösd hétfô.
Június 17-tôl szeptember 10-ig min-
dennap 9–18 óráig. Tel.: 57/431-127.
A fürdô melletti üdülôövezet teljes
közmûvesítése folyamatban van.
408 db üdülôtelekbôl már 400 be-
épült, mely azt jelenti, hogy kedvelt
üdülôhely. A szomszédos megyékbôl
járnak ide rendszeresen, de kedvelt a
német, szlovák, holland, lengyel turis-
ták körében is.
Az üdülôövezeten belül található
egy faházas kemping. Hektárnyi terü-
leten szabadtéri játékok, sátorhelyek
várják a turistákat, melegkonyhás ét-
terem tájjellegû ételekkel szolgálja a
pihenni vágyókat. A városi könyvtár
gazdag állománnyal és Internet-szol-
gáltatással várja a vendégeket.
A termálfürdô közelében található a
Peres-laposi tó , amely közkedvelt
horgászhely. Szívesen keresik fel a
környék és a távolabbi települések
horgászai. Különösen az üdülôvendé-
gek kedvelik, mert a nyári szezonban
havonta van haltelepítés. Megtalálha-
tó a tóban a süllô, a harcsa, ponty, ke-
szeg, amur, kárász. Az utóbbi idôben
sok horgászt vonz az amerikai harcsa.
Jászárokszállás és Jászágó közigaz-
gatási területén a vadászati jogot a
Kossuth Vadásztársaság gyakorolja. A
társaság várja a vendégvadászokat ôz-
re, fácánra, nyúlra, vadkacsára. A
francia, német, olasz vadászok rend-
szeresen visszajárnak e kedvenc va-
dászhelyre. Jászárokszállást Jászbe-
rény irányában elhagyva egy kitérôvel
elérjük Jászdózsát.

JÁSZDÓZSA
Irányítószám: 5122 Körzethívószám: 57
A Jászság északi részén, Heves me-
gye határánál, a Tarna folyó két part-
ján terül el a 2229 lakosú település.
Közúton és a Vámosgyörk–Szolnok
közötti vasútvonalon egyaránt meg-
közelíthetô.
A falu nevét 1433-ban említik elô-
ször, Zsigmond király egyik oklevé-
lében. Különleges látványossága a te-
lepülésnek a Dózsa György úton lévô
mûemlék jellegû Tarna-híd. 1811–13-
ban építette Huterlerner András gyön-
gyössolymosi kôvágómester klasszi-
cista stílusban. A vízjárta jászsági táj
jelentôs mûszaki emlékeinek egyike
az ötnyílású ívboltozat; négy masszív
hídpillérrel. Szélessége 6,65 méter,
hossza a szárnyfalakkal együtt 40 mé-
ter. 1963-ban kis híján felrobbantot-
ták, amikor árvíz fenyegette a falut.
Az árvíz után új mederbe terelték a
Tarnát, új hidat építettek, a régi meder
felett. A Holt-Tarnán átívelô kôhíd pe-
dig háborítatlanul ôrzi a múltat.
A falu egyik látványossága a telepü-
lés központjában álló, római katolikus
barokk templom (Szent István tér),
melyet 1777–1782 között Anadri Kris-
tóf tarnamérai pallér építtetett. A
szentély és a hajó mennyezetének
freskóit 1793-ban Farenzon Ferenc
festette.
A falutól északra emelkedik a
Kápolnahalom, amely az ország egyik
legnevesebb középsô bronzkori lelô-
helye. A díszedények, használati
tárgyak mellett az ásatás kiemelkedô
lelete egy csaknem 14 dkg összsúlyú
arany kincslelet, ami a Szolnoki Dam-
janich János Múzeumban látható.
A falu Tájháza (Bozóky János út 8.)
hagyományos parasztház. Eredeti be-
rendezései, gazdasági eszközei a
múltba viszik a látogatót.
A JÁSZSÁG
A régi parasztházban a hagyományos
tisztaszoba eredeti bútorokkal van be-
rendezve, a konyhában a hajdanán
használt konyhai eszközöket, edénye-
ket, használati tárgyakat nézhetjük
meg. Egy különálló épületben a szövés
egykori munkafolyamatait lehet eszkö-
zökön keresztül megismerni. A telepü-
lésrôl elszármazott naiv festô, Bolyai
Ilona alkotásai is megtekinthetôk itt. A
képek a települést, a paraszti munká-
kat, a gazdálkodást ábrázolják a század-
forduló idejébôl.
Bejelentkezéssel bármikor látogatható.
Telefon: 57/436-321.
A Tarna folyó jobb partján elhelyez-
kedô Pap-erdô természetvédelmi te-
rület. Értékét az adja, hogy az ország
erdôben egyik legszegényebb részén
terül el. Az erdôfolt, idôs fákat is tar-
talmazó, északi része az egykori
Tarnát kísérô tölgy, kôris, szil ligeter-
dônek a maradványa. Megtalálhatók
itt a kocsányos tölgy, a magyar kôris
és a mezei szil viszonylag kifejlett pél-
dányai. Az egykori erdôtisztások és
áradásos szikes rétek ôsz elején virág-
zó, (embermagasságot meghaladó) A mûemlék jellegû
ernyôse a sziki kocsord. Jellegzetes Tarna-híd
19
 A JÁSZSÁG
A jászdózsai Tájház
JÁSZJÁKÓHALMA
Irányítószám: 5121 Körzethívószám: 57
A Zagyva-medence közepén, a
Tarna folyó bal partján terül el a 3006
lakosú község. Közúton a 31-es fô-
úton közelíthetjük meg a legtipiku-
sabb jász falut, mely mai napig ôrzi az
egykori halmazos, kertes jelleget.
Elôször 1357-ben említik Jákóhal-
ma néven a települést.
Ha a 31-es úton végighaladunk,
majdnem minden látnivalót megte-
kinthetünk. A 84-es kilométerkôtôl
balra áll egy gátôrház, melynek falán
egy emléktáblát fedezhetünk fel. Ez
azt hirdeti, hogy 1913. október 13-án
idáig kocsizott ki Ady Endre berényi
barátaival, amikor Jászberénybe láto-
gatott. Áthaladva a Tarna-hídon Ne-
pomuki Szent János szobrát pillant-
hatjuk meg, melyet 1902-ben állítot-
tak. Balról a malom épülete áll, me-
lyet eredetileg gôz hajtott. A Damja-
nich téren az 1848–49-es forradalom
és szabadságharc emlékére 1989-ben
állított oszlopot láthatjuk. Mellette
Tóth Imre András, a település gyer-
20
növénye még a területnek a macska-
here, valamint a változó gurgolya. Az
erdôben tett séta a ligeterdôk hangu-
latát idézi. A magasabban fekvô füves
tisztások a jellemzô szikes puszták né-
hány szép faját ôrizték meg napjain-
kig. A védett Pap-erdô az új Tarna-
hídtól a bal parti – nem burkolt, de jól
járható – töltésen észak felé 800 m-es
úttal közelíthetô meg.
Az élô és Holt-Tarna kiváló horgá-
szási lehetôséget biztosít a települést
felkeresô horgászoknak. A község
külterületének 80%-a vadászterület,
ezért szívesen keresik fel vadászok is
ezt a vidéket. Jászjákóhalma felé
folytatjuk utunkat.
mekhôsének emlékmûve áll, melyet
Gonzáles Béla faragott. 1990 óta min-
den év április 3-án innen indul a tör-
ténelmi lovas felvonulás Vác felé, így
emlékeznek az 1849-es tavaszi hadjá-
ratra. Tovább haladva a Fô úton az
ipartestület székháza (Szt. József tér 10.)
látható. Százados iparos hagyománya
miatt kapta vissza a tér Szent József
nevét, aki az iparosok védôszentje. A
tér másik sarkán az 1988-ban épült
községháza (Fô út 27.) áll, falán 1848-
as emléktábla. Mellette emlékoszlop,
melyet Széchenyi István születésének
200. évfordulóján avatták fel. A köz-
ségházával szemben emeletes iskola
(Fô út 48.) falán emléktábla. A jászok
letelepedésének 750. évfordulóján
1989-ben helyezték el.
Az iskolához tartozó Horváth-kert-
ben lévô épületben született Kôhalmi
Horváth Péter, aki a Jászkunság elsô
történetírója volt. Nevét emléktábla
ôrzi. A Fô út 33. szám alatt van az
1998-ban megnyílt Horváth Péter
Helytörténeti Gyûjtemény.
Kamarakiállítás mutatja be azt a helytör-
téneti gyûjteményt, melynek anyagát a

helyi honismereti szakkör gyûjtött ösz-
sze. Itt látható a Félegyházi Madonna; a
hajdani polgári berendezési tárgyak; a
kenderfeldolgozás tárgyi emlékei; több
„fékötô”; a 30-as évekbôl származó fo-
tósorozat, valamint a település múltját
bemutató egyéb kiállítási tárgyak. Egy
másik helyiségben kapott helyet Laki
Ida, helyi születésû festômûvésznô, al-
kotásaiból létrehozott galéria.
Nyitva: május 1-jétôl október 31-ig va-
sárnap 15–17 óráig, bejelentéssel bár-
mikor látogatható. Telefon: 57/438-294.
A gyógyszertár és a parókia között
lévô elsô világháborús parkban het-
venévesnél is idôsebb gesztenyefák
alatt sétálhatunk. Az öreg iskola elôtt
(Fô út 70.) áll a rokokó Mária-szobor
1761-bôl. Szép látványt nyújt a „Jákó
halmán” álló (mûemlék jellegû),
XV. századi gótikus római katolikus
templom. 1778-ban késô barokk stí-
lusban átalakítottak.
A történelmi dokumentumok szerint
1332-ben már plébánia állt itt, viszont ala-
pítására vonatkozó adatok nincsenek.
Zsigmond király idejében már helyi pa-
pok voltak. A Jakabhalmon állt egy kis gó-
tikus kápolna, ami ma a templom legré-
gibb része, s a középkori templomoknál
szokásos keleti tájolású. A hagyomány
szerint a portyázó törökökkel a magyarok
csatát vívtak a kápolna körüli dombon. A
törökök elvonulása után 1700-ban már ki-
csinek bizonyult az istenháza, ezért (Bog-
nár András plébános idejében) a község
megnagyobbíttatta. A munkát Sôtér Fe-
renc jászkun kapitány is támogatta. 1701.
július 24-én Telekessy István egri püspök
szentelte fel az új templomot. A bôvítés
eredményeképpen az új templom szenté-
lye lett a régi kis kápolna. 1750-ben a la-
kosság szaporodása miatt ismét bôvíteni
kellett Bakos Simon Ferenc és Terjéki Má-
tyás fôbíró idejében, melyet négy év alatt
meg is valósítottak. 1778-ban fejezték be
azt az átalakítást, melynek eredménye-
A JÁSZSÁG
képpen mai barokk formáját nyerte el a A település határát
templom. Az 1868-tól több éven át tartó szívesen felkeresik
földrengések miatt megrongálódott temp- a horgászok
lomot újra át kellett alakítani, ekkor nyer-
te el mai formáját. Az orgonát 1873-ban
Ludwig Mooser építette Salzburgban,
1958-ban építették át. A szentély Benke
László jászberényi festômûvész munkája.
Az oldalkápolnát Güntzel Gottlieb buda-
pesti mûvész festette ki 1891-ben a
bécs–altlerchenfeldi templom mintájára.
Irodalom: Fodor István Ferenc:
Jászjákóhalma Szent Jakab Plébánia-
templom, TKM Kiskönyvtár. Bp. 1991.
A meredeken kiemelkedô halom
partos oldalán védett gesztenye-, Helyi megfigyelések:
hárs- és akácfákat találunk. • Tôgyel a Mátra:
A templom elôtt áll a több mint 200 esô lesz! (A Mátra felett
éves Bánkódó Krisztus-szobor, sajnos gyakran alakul ki
megrongálódott állapotban. zivatarfelhô, mely
Érdemes lekanyarodni a Petôfi útra, lehúzódik a falu fölé.)
ahol a 20. szám alatt a XIX. század ele- • Ha a dósai vonat
jérôl fennmaradt „farazatos” istállót fütyül, akkor hideg lesz,
nézhetjük meg. Az istálló a jászsági ha a berényi, akkor esô.
hagyományos állattartás kevés meg- (Keletrôl kontinentális
maradt épülete közé tartozik, zsúpfe- levegô érkezik,
déllel, hangsúlyos bejárattal. Az istálló nyugatról óceáni és
fehér meszelt fala vályogból van. a község a két település
A falu központjától kissé távolabb a között van.)
Szent László-puszta utcában a sport-
21
 A JÁSZSÁG
Helyi közmondások: pályánál, Szent Vendel szobrát láthat-
• Jön-megy, mint a juk, mely a század elejérôl való. Innen
Vass Jóska lova. (Csak nem messze, a falu temetôjében szép
lézengett, mert nem látványt nyújt a kálvária és a mögötte
kapott enni eleget.) álló Szent Kereszt-kápolna.
• Megszorult, mint A 31-es út 88,7 km-énél egy mille-
Szakali a Csárda-hídján. centenáriumi emlékkô tekinthetô
(Azt mondta, hogy meg; egy itt megtalált honfoglaló har-
akkora köteg szalmát cos emlékére.
hozott a hátán, hogy Forrás: Fodor István Ferenc: Jászjákó-
beszorult a két korlát halma – Látnivalók, TKM Kiskönyvtár,
közé. Valójában a híd Budapest, 1997.
alá szorult be, mert Kellemes kirándulóhely a Tarna
észrevette, holt ága, a mellette lévô nyárfaerdô-
hogy szembejön vel és sportpályával alkalmas pihe-
a lopott szalma nésre, horgászásra és sportolásra.
gazdája.) A helyi honismereti szakkör jelen-
• Megjárta, mint tôs szerepet vállal a régi hagyomá-
a szentgyörgyi legény. nyok megôrzésében. Az 1963-ban –
(Alsószentgyörgyrôl Váradi Zoltán idejében – alakult gye-
disznótorba hívták az rekekbôl és felnôttekbôl álló szakkör
udvarlót Jákóhalmára. végzi a tárgyi és szellemi anyagok
A ködben és hóvihar-
ban – valahol félúton –
rájött a hasmenés. JÁSZAPÁTI
Mikor felállt Irányítószám: 5130 Körzethívószám: 57
Szentgyörgy felé vette
az utat, ahonnan jött. A megye északi részén, a Tisza és a
Hiába várták Zagyva folyók közötti sík területen he-
Jákóhalmán. lyezkedik el, Jászberénytôl 19 km-re.
Az egyetlen olyan jász település,
amely nem élôvíz mellett fekszik. Ma
9407 lakos él a kisvárosban. Megkö-
zelíthetjük az Újszász–Vámosgyörk
közötti vasútvonalon is.
A település a jászok megjelenése
elôtt is lakott terület volt, 1391-ben
Zsigmond király idejébôl említi elô-
ször egy oklevél Apathy néven. Mária
Teréziától kapott mezôvárosi rangot
1746-ban, melyet 1876-ban, a Jász-
Kun-Hármas Kerület megszûnésekor
vesztett el. 1989-ben nyerte vissza új-
ra városi rangját.
Jászapáti mûemlékekben gazdag.
Sétánkat érdemes a Hôsök terén, a fô-
téren kezdeni, ahol gyönyörû látványt
22
gyûjtését a településen. Régi szokáso-
kat elevenítenek fel, például régi disz-
nótort rekonstruálnak, farsangi pitét
és karácsonyi tejfölös lángost sütnek.
A település jelentôs rendezvényei
közül az alábbiakat emeljük ki: Min-
den év április 3-án történelmi lovas
felvonulást rendeznek 1849 emléké-
re, május 6-án megünneplik a Jászok
Napját és július utolsó vasárnapján Ja-
kab-napi búcsút rendeznek. Kétéven-
ként (páratlan években) augusztus el-
sô hétvégéjén népi- és gyermekjáték
olimpiát szerveznek. Látványos és ér-
dekes programok ezek, a helybéliek-
nek, és az idelátogatóknak is.
A község határában gyakran meg-
fordulnak a vadászok, mert külterüle-
te egyben vadászterület is. Jászjákó-
halmát elhagyva a 31-es fôút felé in-
dulunk tovább, az elágazásnál Heves
irányában Jászapátit érjük el.
nyújt az István király parkban álló két-
tornyú barokk római katolikus temp-
lom, mely mûemlék.
Az elsô jászapáti templom valószínûleg
a XIII–XIV. században épült. A mai temp-
lomnak a tornyok körüli oldalrészei az
eredeti templomból maradtak meg, ehhez
toldották két ízben a templomfalakat.
A baloldali gótikus torony alsó része a
támpillér kôtáblájának felirata szerint
1493-ból való, felsô részét és a másik tor-
nyot 1746-ban Braun Sebestyén építette
barokk stílusban. A templomot szintén
Braun bôvítette 1743–1759 között. Az egy-
hajós, három boltszakaszos templomot
1825 és 1828 között Rábel Károly gyön-
gyösi építész és Homályossy Ferenc szol-
noki kamarai ácsmester kereszthajóval
bôvítették. A szentély elôtti boltozat
mennyezetfreskóját Vágó Pál festette,
több oltárkép Than Mór mûve. A fôoltá-
ron lévô tabernákulum Borbély József he-
lyi lakatos munkája. A szószék az 1828-as
 A JÁSZSÁG

megnyitás után ideiglenesen a régi temp-

lomból való volt, újat csak 1836-ban készí-
tettek. Az orgonát 1893-ban Angster József
pécsi mester készítette.
Erôs kôkerítést építettek 1759–1771 kö-
zött, elöl és hátul szép díszes rokokó vas-
kaput láthatunk, az elülsô oszlopain Szent
Miklós és Szent Vendel szobrai állnak.
A Fôtérrôl nyíló Velemi Endre út 2.
szám alatt a könyvtár épületét láthat-
juk. Mûemlék jellegû, késô klasszicis-
ta stílusban épült 1845–1847 között. A
földszintes, alápincézett, kúriaszerû
épület jól tagolt fôhomlokzatán az ab-
lakok elhelyezkedése 2-2-5-2-2 szim-
metriát mutat. A kiugró középrész, fe-
lette timpanonnal még jobban hang-
súlyozza ezt. A timpanonban festett
stukkós virág és indadísz övezi Jász-
apáti címerét. Az udvari részen osz-
lopsoros tornác húzódik végig az
épület egész hosszában.
A mai napig fennmaradt Gál József
építômester 1845-ös tervrajza, amely
nemcsak a homlokzatot rajzolja meg,
hanem az épület keresztmetszetét és
a tetô ácsmunkájának szerkezeti rajzát
is. Számunkra az alaprajz igen fontos, Nevét viseli a helytörténeti gyûjte- A mûemlék
mert eltérô színnel jelzi az akkor meg- mény (István Király út 23.), ahol a fes- barokk templom
lévô régi városházát, amely a balolda- tômûvész munkásságát bemutató ki-
li rész udvari oldalán lett az új épület állítást és Mihály Béla keramikus ál-
szerves része. Ez a barokk stílusú régi landó kiállítását tekinthetjük meg.
épület boltozatos szobáival 1765-bôl A Vágó Pál-szobában két eredeti Vágó
való. Pál-képet láthatunk, egy önarcképet, és
Vágó Pál – az Európa szerte híres egy Deák Ferenc-portrét, valamint több
festômûvész – a település neves szü- másolatot. A festômûvész közremûkö-
lötte. Az utolsó jászkapitány fia volt, dött a Feszti-körkép elkészítésénél, a
1853-ban látta meg a napvilágot Jász- vezérek és a csatajelenetek megfestése
apátin. Jogi pályára készült, de jobban a nevéhez kötôdik. A szoba eredeti bú-
érdekelte a mûvészet, ezért tehetségét torokkal, eszközökkel van berendezve.
külföldi mûvészeti akadémiákon fej- Külön helyiségben egy jász konyhát te-
lesztette. A századforduló festészeté- kinthetünk meg, képet kaphatunk ar-
nek egyik legkiválóbb alakja volt. A ról, hogyan és mivel fôztek, sütöttek a
Magyar Huszárság diadalútja címû jász lányok és asszonyok. Egy harma-
festményére megkapta a Francia Be- dik szoba állít emléket a hajdani ken-
csületrend Tiszti Keresztjét. (Hadtör- derfeldolgozóknak. A város történeté-
téneti Múzeum) vel kapcsolatos emlékek is helyet kap-

23
 A JÁSZSÁG
A Vágó Pál Helytörténeti tak a gyûjteményben, több ásatáson
Gyûjteményben külön elôkerült lelet van kiállítva. Havonta
emlékszoba mutatja be rendeznek idôszaki kiállításokat.
a festômûvész Nyitva: kedden és csütörtökön 9–12
munkásságát óráig szombaton 14–17 óráig. Telefon:
57/441-071, 440-684.
Ha ezen az úton haladunk Heves
felé, feltûnik, hogy több modern épü-
let áll a városközpontban. Városképi
szempontból meghatározó a Mako-
vecz Imre építész által tervezett épü-
A Makovecz Imre let, a Városi Mûvelôdési Ház (István
tervezte mûvelôdési ház király u. 8.), melyet 1987-ben adtak át.
24
Érdemes felkeresni a Tanyamúzeu-
mot (Szentandrási út, a termelôszö-
vetkezet udvarán), ahol néprajzi
anyaggal berendezett helytörténeti
gyûjtemény kapott helyet.
Valamikor csaknem 500 tanya volt Jász-
apáti környékén, ma már számuk né-
hányra csökkent. Az utókor számára
ôrizték meg a hajdani 8–10 holdas jász
paraszt egykori tanyáját. Rekonstruálva
hûen tükrözi az egykori paraszti gaz-
dálkodást, a növénytermesztéssel és ál-
lattartással kapcsolatos tárgyi emléke-
ket, felszereléseket, épületeket. Pl. is-
tállót, disznóólt lehet itt megtekinteni.
Nyitva: május 1-jétôl október 31-ig, va-
sárnap 14–17-ig, Telefon: 57/440-827.
Elôzetes bejelentéssel más idôpontok-
ban is látogatható.
Különös szépségû a temetôi (Te-
metô út) barokk kálvária 1773-ból, és
a kápolnától nem messze található,
késô barokk papi sírkô 1778-ból.
Az utak mentén több szobrot, ke-
resztet fedezhetünk fel. Ilyen a Kos-
suth utcában a Nepomuki Szent Já-
nos-szobor, mely mûemlék jellegû.
Díszesen faragott alapzata van, a rajta
lévô évszám szerint 1784-ben emel-
ték.
A termálfürdô felé elindulva (Dam-
janich utca 11.) egy klasszicista stílusú
mûemlék jellegû épületet találunk; ez
a Beöthy-kúria.
A Borsodból áttelepült Beöthy csa-
lád az 1745-ös redemtió során vásá-
rolt magának birtokot ezen a vidéken.
A klasszicista stílusú, kontyolt nyereg-
tetôs, földszintes ház fôhomlokzata
1-2-1 tengellyel épült, ahol a két kö-
zépsô ablakot a falból kissé kiemelke-
dô rizalit teszi hangsúlyossá. A hom-
lokzaton végighúzódik a könyöklô és
a szemöldökpárkány. Az utóbbi az
ablakok fölött félköríves. Udvari hom-
lokzata felôl mellvédes oszlopos tor-
nác, ennek két végén egy-egy boltív-

vel épült. A négy dór oszlopos tornác
egyik végén nyitott.
A város egyik turisztikai vonzereje a
termálvizes strandfürdô (Gyöngyvirág
út 22.) évente sok belföldi és külföldi
turistát csábít ide. A strand termálvize
reumatikus megbetegedések kezelé-
sére kiváló, a szép természeti környe-
zetben fekvô termálvizû strand kelle-
mes idôtöltést biztosít.
Nyitva: május 1-jétôl május 31-ig, és
augusztus 23-tól szeptember 15-ig
hétköznap 9–18 óráig, hétvégén 8–18
óráig, június 1-jétôl augusztus 22-ig
mindennap 8–19-ig. Telefon: 57/441-
187, 440-353.
A strand körül üdülôtelep épült ki,
számos hétvégi házzal, nyaralóval, sôt
egy 100 férôhelyes kemping is tarto-
zik a fürdôhöz.
A városban kiépült a falusi turiz-
mus, több vendégfogadó család kap-
csolódott be a vidék idegenforgalmá-
ba. Pávakörök, mûvészeti csoportok
mûködnek. Országos és külföldi fesz-
JÁSZSZENTANDRÁS
Irányítószám: 5136 Körzethívószám: 57
A Jászság északi részén, Heves me-
gye határánál fekszik a 2825 lakosú
település, Jászberénytôl 34 km-re, He-
vestôl 11 km távolságra. Jászszent-
andrást csak közúton érhetjük el.
A települést 1399-ben említik elô-
ször egy oklevélben. A község fô lát-
ványossága a Rákóczi út 77. szám alatt
található, 1903-ban épült neogót ró-
mai katolikus templom.
A XVIII. században épült kicsiny és ro-
mos állapotban lévô kápolna a XIX. szá-
zadra már nem tudta megfelelôen kiszol-
gálni a falu közösségét. 1896-ban kiadták
a helyi plébánia alapítólevelét, két évre rá
pedig bizottságot alapítottak egy új, na-
gyobb templom építésének kimunkálásá-
A JÁSZSÁG
tiválokon jól ismert a Jászapáti Nép- A népszerû
tánc Együttes. termálvizes strandfürdô
A horgászok szívesen felkeresik a
város szélén lévô Panna-kútja hor-
gásztavat (Jászkiséri út mellett), és a
Homokos tavat (Lehel út mellett).
Jászapátiból a 31-es úton Heves fe-
lé vesszük utunkat, majd balra kanya-
rodva érjük el Jászszentandrást.
ra. A kápolnát 1901-ben a hatóság életve-
szélyesség miatt bezáratta, 1902-ben pe-
dig lebontatta. Még ebben az évben
Czigler Gyôzô budapesti mûegyetemi ta-
nár tervei szerint Wagner Márton és társa
megkezdték az új templom építését, mely
1903-ban elkészült.
A templom nevezetessége, hogy belsô
festését 1933-ban Aba-Novák Vilmos és
Chinovini Ferenc a Szolnoki Mûvésztelep
mûvészei végeztek. A szentély és a diadal-
ív egyházi témájú freskóit Aba-Novák, a
templom hajójának történelmi freskóit
Chinovini Ferenc készítette. A freskón a
településen élô emberek közül többet
megörökített a mûvész.
A régi iskola épületében (Mártírok
út 3.) tájház mûködik, ahol helytörté-
neti gyûjtemény kapott helyet. Jelen-
leg felújítás alatt áll.
25
 A JÁSZSÁG
A neogót templom Információ: polgármesteri hivatal.
freskóit Telefon: 57/446-006.
Aba-Novák Vilmos és A község fô vonzereje a Mártírok út
Chiovini Ferenc festette 14. szám alatt található strandfürdô,
JÁSZIVÁNY
Irányítószám: 5135 Körzethívószám: 57
Heves megye határánál, a Jászság
keleti részén helyezkedik el a 478 fôs
apró jász település.
1466-ban említik elôször. A XIX.
század közepén kezdett kialakulni itt
a tanyavilág. 1950-ben vált önálló te-
lepüléssé, de hosszú ideig nem lehe-
tett igazi falunak tekinteni, mivel la-
kossága a határban szétszórt tanyá-
kon lakott. A falu központja az ún. Te-
lek nevû határrészen alakult ki, ahol
korábban a Heves-Ivány község volt.
26
melynek vastartalmú termálvize miatt
külföldrôl is sokan látogatnak ide. A
négyhektáros területen lévô strandon
három medence található. Egy meleg-
vizes termálmedence, egy úszóme-
dence és egy gyermekmedence. A
vastartalmú termálvíz reumatikus és
nôgyógyászati betegségek kezelésé-
re, megelôzésére kiváló.
Nyitva: május 1-jétôl június 1-jéig
9–18 óráig, június 1-jétôl augusztus
31-ig 8–19 óráig, augusztus 31-tôl ok-
tóber 31-ig 9–18 óráig. Telefon:
57/446-060.
A termálfürdôvel egybeépült egy
nemzetközileg is elismert, 3 csillagos
kemping, mely szép zöld környezet-
ben biztosít szálláslehetôséget az
üdülôvendégeknek.
A Rákóczi útról nyíló Járási iskola u.
27. szám alatti Romantik Park valójá-
ban egy turisztikai szabadidôs park,
itt horgásztó, úszómedence, étterem
és szálláshelyek várják a látogatókat.
A községben kezd kiépülni a falusi tu-
rizmus, több család kínál kényelmes
elhelyezést. Jászszentandrás után, a
31-es fôúton Jászapáti felé visszain-
dulva, balra egy bekötôúton jutunk
Jásziványba.
Mivel ekkor már a Jászsághoz tarto-
zott, ezért a Jászivány nevet kapta.
Késôbb Jászapáti társközsége lett;
1991. január 1-jén kapta vissza önálló-
ságát.
Elsô nádfedeles vályogtemploma
1718-ban épült.
Mai római katolikus templomát
(Alkotmány u. 15.) 1930-ban építették.
Kellemes, hangulatos kis falu, érde-
mes egy kis kitérôvel megtekinteni.
A 31-es fôútra Jásziványból vissza-
kanyarodva (Jászapátin keresztül)
Jászladány irányába haladva érjük el
Jászkisért.

JÁSZKISÉR
Irányítószám: 5137 Körzethívószám: 57
A Jászság keleti részén fekszik a
6200 lakosú település. Közúton és az
Újszász–Vámosgyörk közötti vasútvo-
nalon közelíthetünk meg.
A falut egy 1391-ben kelt oklevél
említi elôször, nevét a település mel-
lett kanyargó Kis-ér nevû vízfolyásról
kapta. Eredetileg nem jász település,
korábban kunok lakták, csak késôbb
csatolták a Jászsághoz.
A többi jászsági településtôl eltérô-
en Jászkiséren elôször református
templom épült. Ma is látható reformá-
tus temploma (Hôsök tere 5.) az 1700-
as években épülhetett késô barokk
stílusban. Díszes szószéke van, szép
látványt nyújt csehboltozatos hajója a
két karzattal. A Kossuth tér 4. sz. alat-
ti római katolikus templom 1906-ban
épült. A település fôterén a Kossuth
tér 10. szám alatt láthatjuk a Mako-
vecz Imre által tervezett mûvelôdési
házat. Helytörténeti gyûjteménye
(Bocskai út 24.) a község neves szü-
löttének, Csete Balázs néprajzkutató-
nak a nevét viseli.
Egy módos parasztgazda házában ala-
kították ki a helytörténeti gyûjteményt
1981-ben, azóta több udvari épülettel
gyarapodott. Egy berendezett jász por-
tát tekinthetünk itt meg, 11 helyiségben
néprajzi és helytörténeti gyûjtemény
JÁSZLADÁNY
Irányítószám: 5055 Körzethívószám: 57
A Jászság legdélibb részén Jászbe-
rénytôl 19 km-re fekszik a 6037 lako-
sú település. Közúton és az Újszász–
Vámosgyörk vasútvonalon érhetjük el.
1067-ben, a Zászty apátság alapító-
levelében említik a települést elôször.
Nevének eredete ismeretlen, de egye-
A JÁSZSÁG
látható. Bepillantást nyerhetünk az egy-
kori paraszti gazdálkodás mindennapi
életébe, egykori használati eszközöket,
tárgyi emlékeket, mezôgazdasági esz-
közöket ôriznek itt. Az udvaron jász
emlékparkot alakítottak ki. Magyaror-
szág térképét pilisszentlászlói márvá-
nyos mészkôbôl készítették el, vannak
itt kopjafák, megtekinthetjük a platánfát
is. Bejelentkezéssel bármikor látogatha-
tó. Telefon: 57/450-409.
A településen máig ápolják a régi
hagyományokat. A Csete Balázs Hon-
ismereti Szakkör – a mûvelôdési ház-
zal közösen – 1990-tôl minden év de- Jász emlékpark
cemberében népi gyermekjátékok a Csete Balázs
közösségi bemutatóját szervezi meg Helytörténeti Gyûjtemény
„Apáról fiúra” címmel. Jászkiséri udvarán
Nemzetközi Gyermek Néptáncfeszti-
vált rendez a Mûvelôdési Ház és a
„Pendzsom” Néptáncegyüttessel kö-
zösen minden év augusztusának má-
sodik hétvégéjén. A környék hagyma-
termesztô vidék, ezért látványos,
egyedi programként októberben Jászkisérrôl származik
„Hagymanapot” szerveznek, ami – a jászsági nôi suba,
színes és szórakoztató programokkal melyet 12–15
dúsított – hagymaszüreti ünnepség. báránybôrbôl
A Vágóhíd úti Csalogánytelepi hor- készítettek, diófagomba-
gásztó ideális körülményeket biztosít festékkel barnára
a horgászást kedvelôknek. Falusi tu- pácoltak, keresztirhája
rizmusa fellendülôben van; több csa- vörös színû volt, és zöld
lád bekapcsolódott a vendégfogadás- selyemhímzéssel
ba. Folytatva jászsági barangolásunkat díszítették.
Jászladány irányába indulunk.
sek a „láda” szóból származtatják.
1828-ban mezôvárosi rangot kapott,
városi rangját az 1980-as évekig tudta
megôrizni.
A község látnivalói mûemlék jelle-
gû épületek. A Hôsök terén áll az
1780–81-ben épült római katolikus
barokk templom, melynek három
boltszakaszos hajója, félköríves szen-
télye van.
27
A JÁSZSÁG
Az eredeti fatemplom állaga annyira
megromlott, hogy a község 1734-ben új
templomot épített kôbôl, melyet 1736-ban
szenteltek fel. Kôtornya, belül három oltá-
ra, boltozott szentélye és sekrestyéje, vala-
mint mennyezetes hajója volt. A XVIII.
század közepére azonban az új templom
szûknek bizonyult. A hívek 1765-ben hoz-
záfogtak a kibôvítéséhez, lerakták az új
rész alapjait, ám 1780-ig csak a szentély,
illetve a hajó egy része készült el tetôzet-
tel együtt, de ezek boltozása, vakolása
még nem indult meg. A püspök mégis en-
gedélyezte 1781-ben az elkészült részek
megáldását. 1785-ben, Zillak kamarai épí-
tômester terve szerint fejezték be az épít-
kezést. Oszlopos fôoltára és mellékoltárai
copf stílusúak, a szószék és a padok 1790-
es években készültek. A homlokzati to-
rony körerkélyes, szentélye félköríves, ha-
jója három boltszakaszos.
A templom szomszédságában, a
Hôsök tere 9. sz. alatt a római katoli-
kus plébániaházat láthatjuk, mely
1840 körül készült klasszicista stílus-
ban.
JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY
Irányítószám: 5054 Körzethívószám: 57
A Zagyva bal oldalán terül el a 3703
lakosú település, Jászberénytôl 23 km,
Szolnoktól 27 km távolságra. Közúton
közelíthetjük meg, a 32-es fôút men-
tén fekszik.
A települést 1399-ben említik elô-
ször Zentgeurgh néven.
Eredetileg nem volt jász település,
nevét valószínûleg a jászok megtérése
után kapta. 1830-ban mezôvárosi ran-
got kapott, melyet 1876-ig megtartha-
tott.
A falu látványossága a késô barokk
stílusú egyhajós mûemléktemplom
(Fô út), melyet 1793-ban építettek
Rábel Károly tervei alapján. Egyhajós
28
A templom melletti kertben találha-
tó a Szentháromság-szobor (Hôsök
tere 13.), szintén klasszicista stílusje-
gyeket visel, 1847-bôl való. Zömök ta-
lapzatra helyezett dór oszlopon, föld-
gömbön ülnek az alakok, melyeket
népies festéssel díszítettek.
A Hôsök tere 14. szám alatt látható
barokk kálváriát 1767-ben emelték.
A mûemlékegyüttes egyik legszebb
darabja a – hatalmas, volutás alapza-
ton álló – kôkereszt, lábánál Szûz Má-
ria, mellette Mária Magdolna és János
evangélista szobra. A talapzat közép-
sô, elôugró részén keretelt felirat ol-
vasható, 1757-es évszámmal. Az
egész szoborcsoportot pasztellszínek-
kel festették be.
Minden év július elsô vasárnapján
búcsút rendeznek a községben.
A Dózsa György út végén található
Dózsa-gödör halastóhoz szívesen jár-
nak a horgászat kedvelôi.
Jászladányból a 32. fôút felé tovább
indulva, Jászalsószentgyörgyöt érjük
el.
templom, jól tagolt a fôhomlokzata. A
templomi padok barokk stílusban
1790 körül, a fô- és mellékoltárok, va-
lamint a szószék empire stílusban
épült 1800 körül.
Érdemes megtekinteni a templom
mellett található Szentháromság-szob-
rot, valamint Nepomuki Szent János
szobrát (Fô út), mely szépen formált,
íves barokk talapzaton áll.
1994-tôl kezdôdôen minden év áp-
rilisában megrendezik a faluban a
„Szent György-napi vigasságot”.
A Zagyva menti területek kedvelt
kirándulóhelyei az itt lakóknak és tá-
volabbról érkezôknek.
A 32-es fôúton Jászberény irányá-
ban vezet tovább az utunk, s elérjük
Jánoshidát.
 A JÁSZSÁG

JÁNOSHIDA hengertaggal díszített, félköríves záródá-

Irányítószám: 5143 Körzethívószám: 57 sú, középen félhenger taggal díszített ki-
sebb ablak található. Itt állt egykor a mel-
A megye északnyugati részén terül lékoltár. Levéldíszes a kápolna diadalíve.
el a 2679 lélekszámú község, melyet Az északi kápolnánál feltételezhetôen
közúton a 32-es fôúton érhetünk el. részben alakos konzolokról indultak,
Jászberénytôl 20 km-re, Szolnoktól 30 amelyeket a barokk építkezés során na-
km-re fekszik. gyobbrészt lefaragtak.
A falu a XII. században keletkezett Az ôsi templom lebontott fôszentélyé-
Szent Kristóf néven, de a XIII. század- nek diadalívét feltehetôen erôs, félköríves
ban már Iwanushyda néven említet- faloszlopok tartották, amelyeket egyik ol-
ték. Valószínû, hogy nevét elsô birto- dalon levélmintás, a másik oldalon bajel-
kosáról, Jánosról és a Zagyván áthala- hárító jelentésû alakos ábrázolású fejeze-
dó hídról kapta. Ha a községben já- tek díszítettek. A fôszentély lebontott dia-
runk, feltétlenül meg kell látogatni a dalívének északi oldala közelében, a fô-
megye legrégebbi mûemlékét, a pre- hajó északkeleti szögletének falában ke-
montrei prépostság egykori, Keresz- rült elô a román kori templom legértéke- A megye legrégibb
telô Szent János tiszteletére emelt sebb részlete, egy falfülkébe foglalt dom- mûemléke
templomot (Fô út 2.). bormû része, amelynek másik részét a ba- a jánoshidai templom
A magyarországi premontreiek hagyo- rokk fôszentély
mánya szerint, a jánoshidai templom épí- építése idején
tését 1186-ra tehetjük. A mai templom kö- pusztítottak el.
zépsô része ôrizte meg a román kori ma- A dombormû a
radványokat. Az elsô templom egyhajós legkorábbi is-
volt. A hajó keleti végénél két oldalról mert, a Szent
egy-egy szimmetrikus elrendezésû, azo- László-legenda
nos formájú és méretû, sokszögzáródású egy kisebb
szentélyû kápolna helyezkedik el. Hason- részletét ábrá-
ló formájú volt a lebontott fôszentély is. zoló alkotás-
Az ôsi templom építôanyaga faragott ba- nak tekinthetô.
zalttufa kváderkô volt. A hajó déli falában A templomot
magasan két félköríves záródású, kifelé és valószínûleg
befelé rézsûs kávájú, keskeny nyílású egy Franciaor-
hosszú ablak helyezkedik el. A hajó nyu- szágban iskolá-
gati sarkait a falsíkból kissé elôreugró, lá- zott mester épí-
bazattal tagolt falpillér tette hangsúlyossá. tette. A déli
Ezek között helyezkedett el a falsíkból ki- mellékszentély
emelkedve, a díszes, félköríves záródású délkeleti falá-
fôkapu. ban másodla-
A kápolnák szentélyeit faoszlopok ta- gosan kialakí-
golták a sarkokon, amelyeket a belsô tér- tott kisméretû
kiképzéshez hasonlóan oszlopfejezetek csúcsíves ab-
díszítettek. A lábazatról induló faoszlopo- lak, a XIII–XIV.
kat bimbós oszlopfôk díszítik, amelyek század forduló-
egy körbefutó osztópárkányt tartanak. Er- ja táján végzett
rôl indul a szentély boltozata. A kápolna kisebb átalakí-
hajója és szentélye között egy, két oldalán tás emléke.

29
 A JÁSZSÁG

kapuja is, a felette látható, egyesített já-

noshidai és zabdrovici prépostság címeré-
vel. A jelenlegi karzat és orgona a XVIII.
század második felébôl származik. A
templomot 1840-ben, majd 1973-ban fel-
újították.
A templomkertben láthatjuk a
Nepomuki Szent János-szobrot, me-
lyet 1948-ban a Zagyva-híd mellôl he-
lyeztek ide. A templomtól nem mesz-
sze áll az egykori Premontrei rendház
késô barokk stílusú épülete, az ún.
kastély (Fô út 1.).
A Premontrei rendház mûemlék jel-
legû. Késô barokk stílusban épült a
XVIII. század végén, majd klasszicista
stílusban 1830 körül átépítették. 1987-
ben történt felújítása során szociális
otthonná alakították át.
A falu határában tárták fel a megye
egyetlen teljes késô bronzkori teme-
tôjét, benne különleges, árokkal kö-
A déli kápolna 1693-ban Pfendler Miksa, a zabdrovici rülvett sírokkal.
román kori kapuja prépost lett Jánoshida birtokosa, ôt tartják Kellemes kikapcsolódást ígér helyi-
szinte sértetlenül a templom hódoltság utáni újjáépítôjének. eknek és az ide látogatóknak minden
maradt meg Ez az építkezés azonban csak a legszüksé- év júniusában a „Jánoshidai faluna-
gesebb javításokra és a belsô kialakításra pok” rendezvény.
vonatkozott. A templomnak akkor öt oltá- A Zagyva folyó és környéke számos
ra volt. Matuska Kristóf prépost 1757-ben szépséget kínál a természet kedvelôi-
átépíttette a templomot, új szentélyt és nek, a kirándulóknak. Mielôtt vissza-
Csaknem épen került homlokzati tornyot készíttetett. Ebbôl az kanyarodnánk a 32-es fôúton, egy kis
elô a déli kápolna idôbôl származik a templom jelenlegi fô- kitérôt teszünk Jászboldogháza felé.
félköríves záródású
kapuja, amelyet
gazdagon tagolt JÁSZBOLDOGHÁZA Római katolikus temploma a Rákó-
lábazatról induló Irányítószám: 5144 Körzethívószám: 57 czi út 25. szám alatt található.
és bimbós fejezettel Érdemes ellátogatni Nagy István-
záródó oszlopok díszí- A megye nyugati határánál fekszik hoz, aki helytörténeti gyûjteményt ho-
tenek. Jelentôsek az 1891 lakosú település, melyet köz- zott létre az Arany János út 3. szám
az emberarcot ábrázoló úton Tápiógyöngye s Jánoshida felôl, alatt.
fejezetek. Hasonló, vonattal a Hatvan–Szolnok vasútvo- A kiállításon fôleg szôlôtermesztéssel,
bár nagyobb volt nalon közelíthetünk meg. A Zagyva borászattal kapcsolatos tárgyi emlékek
a nyugati homlokzat és Tápió folyók éppen csak érintik a tekinthetôk meg. Elôzetes bejelentke-
fôkapuja, eredetileg község határát. zés alapján bármikor látogatható. Tel.:
levéldíszes fejezettel A települést 1458-ban említik Bol- 57/960-306, 460-011.
készült. dogháza néven, a történetírók szerint A település határában Szent Ven-
eredetileg jász település volt. del-szobrok állnak.

30

A jó vizû hangulatos kis strandfür-
dôjét (Alkotmány út) szívesen látogat-
ják, kellemes és tiszta környezetben
szívesen pihennek idôsek és fiatalok.
A strandfürdô termálvize a mozgás-
szervi betegségek kezelésére kiváló.
A több mint ötszáz vendég fogadásá-
ALATTYÁN
Irányítószám: 5142 Körzethívószám: 57
Szolnoktól északra, Jászberénytôl
délre 14 km távolságra fekszik a Zagy-
va folyó bal partján. 1935-en lakják a
községet, amit a 32-es fôúton érhe-
tünk el. Elsôként 1212-ben említik a
települést, nevének jelentése: hôs, só-
lyom.
A település látványossága az 1773–
1811 között épített római katolikus
templom (Szent István út 28.), a
templom elôtti Szentháromság-szo -
bor, valamint az 1932-ben Gecse Ár-
pád alkotta elsô világháborús emlék-
mû (Szent István tér).
JÁSZTELEK
Irányítószám: 5141 Körzethívószám: 57
A Jászság közepén, a Zagyva folyó
bal partján fekszik az 1659 lakosú te-
lepülés, Jászberénytôl alig 8 km távol-
ságra. Közúton a 32-es fôúton közelít-
hetjük meg.
A falu határában találták meg a Kár-
pát-medence legkorábbi, nyolcezer
éves településének nyomait.
A települést 1449-ben említik elô-
ször, római katolikus templomát
1765-ben építették. Az egyház min-
den év augusztus elsô vasárnapján
búcsúi szentmisét tart a Havasasz-
szony-kápolnánál, amit vásár követ. A
templom elôtt Mária-szobor látható.
Az Úttörô út 15. szám alatt tájházat
A JÁSZSÁG
ra alkalmas strandon két termál jelle- 1994-ben nyilvánították
gû melegvizes medence várja a láto- helyi természetvédelmi
gatókat. A strand területén lehetôség területnek a Puszta-
van sátorozásra is. Nyitva: június mizsei Zagyva-holtág
1-jétôl augusztus 31-ig 9–19 óráig. Te- által határolt
l.: 57/460-060. A 32-es fôúton Alattyán 70 hektáros területet,
felé indulunk tovább. ami Jásztelektôl
délnyugatra
helyezkedik el.
Alattyán híres szülötte Gecse Árpád Az Alföld és a Jászság
festômûvész, akinek jászsági táj- és legmélyebben fekvô
életképei nemcsak itthon ismertek, területének igen
hanem külföldön is. A festômûvész gazdag a növény-
1998-ban halt meg, háza felújítás alatt és állatvilága. 300–400
van. A már elkészült lakrész és a fes- éves tölgyfák élnek itt,
tômûvész hagyatéka kísérôvel megte- a holtágban sulyom,
kinthetô. Információ: polgármesteri partján sárga és kockás
hivatal. Telefon: 57/461-011. liliom virágzik. Közel
A községtôl 4 km-re délre található 100 madárfaj figyelhetô
a Berki holtág és a község nyugati ré- meg, mocsári teknôsök
szén lévô Kiserdô holtág, valamint napoznak a vízbe dôlt
Pusztamizse–Alattyán határánál lévô fatörzseken.
16 ha vízfelület biztosít kiváló horgá- A természetvédelmi
szási lehetôséget. terület bármikor
Innen továbbindulunk a 32-es fô- szabadon látogatható,
úton észak felé, Jásztelekre. a pihenni vágyóknak,
kirándulóknak ideális
környezet. Minden év
alakítottak ki egy XIX. század közepé- nyarán ökotáborokat
rôl származó mûemlék jellegû lakó- szerveznek ezen
házban, ahol a hagyományos kispa- a helyszínen.
raszti élettel ismerkedhet meg a láto-
gató.
A berendezett parasztházban szoba,
konyha, kamra, valamint melléképüle-
tek tekinthetôk meg felújított állapot-
ban, korhû berendezésekkel, emléktár- A monda szerint
gyakkal és használati tárgyakkal. Bete- Jásztelek falu eredetileg
kinthetünk a régi paraszti élet minden- Fügedhalmánál volt,
napjaiba. de a török idôkben
Bejelentkezéssel bármikor látogatható. egy Bak Mihály nevû
Telefon: 57/462-052, vagy 57/462-034. pásztorember
A Zagyva-holtág, s az Eldorádó hor- a vízhiány miatt ide
gásztó kiváló horgászhely. a Zagyva mellé terelte
Tovább indulva a 32-es fôúton, né- nyáját és így alapította
hány perces autózással elérjük Jász- meg a települést.
berényt.
31
 A JÁSZSÁG

Napjainkban az egyik legdinamikusabban fejlôdô város. Kellemes hangulatú, tele-

pülés, ahol vendégként jól érezhetjük magunkat. A Jászság fôvárosaként is em-
legetett Jászberény jellegzetes alföldi település. A megye mûemlékekben
leggazdagabb városa sok szép látnivalóval várja a látogatókat. Kellemes ut-
cáin, terein sétálva megérinthet bennünket a város hangulata. Pezsgô kul-
turális élet folyik egész évben, a város kiemelkedô rendezvényei a Jászbe-
rényi Vigadalmi Napok, a Csángófesztivál, a Nemzetközi Néptánc Tábor,
a Nemzetközi Mézvásár, a gazdasági életet megmozgató Jász Expo.

JÁSZBERÉNY Károly, Jozef Wysoczky, akik innen indították el a di-

Irányítószám: 5100 Körzethívószám: 57
A Jászság turisztikai központja a térség közepén, a
Zagyva folyó két partján helyezkedik el, Budapesttôl
80 km, Szolnoktól 50 km távolságra van. A 29 008 la-
kosú várost Budapest felôl megközelíthetjük az
1873-ban megnyitott Hatvan–Szolnok vasútvonalon,
valamint a 31-es, 32-es fôúton. Az itt élôknek elsô-
sorban az ipar és a szolgáltatási szektor nyújt megél-
hetést.
A város nevét 1357-ben említik elôször Beren név
alakjában, ekkor már a Jászság közigazgatási köz-
pontja volt.
Feltehetôen az Árpád-ház korában létesült, de a ta-
tárdúlás során elpusztult. A jászok letelepedése után
épült fel ismét, római katolikus egyháza 1332-ben
már állt. A ferencesek a XV. században azzal a céllal
érkeztek a városba és építettek fel kolostorukat,
hogy a jászokat katolikus hitre térítsék. Jászberény
1541 után török kézre került, a szultán magánkincs-
tári birtokai közé tartozott. A török uralom idején vált
Jászberény a Jász-Kun-Hármas Kerület közigazgatási
központjává. Az eladás után (1702) a Német Lovag-
rend is itt hozta létre központját. A Rákóczi-szabad-
ságharchoz a jászok nagy létszámban csatlakoztak, a
gyôzelemtôl remélték újbóli szabadságukat. Jászbe-
rény igazi virágkora a redemptió után köszöntött be.
A város lendületes fejlôdésnek indult. Az 1848–49-es
magyar szabadságharc küzdelmeiben a berényiek is
derekasan helytálltak.
A jászok az 1848–49-es szabadságharc idején meg-
alakították a „Lehel huszárezred”-et, melynek 3. szá-
zada még Világosnál sem tette le a fegyvert. 1849. áp-
rilis 3-án Jászberényben tartózkodott Kossuth Lajos,
Görgey Artúr, Damjanich János, gróf Leininger
csôséges tavaszi hadjáratot.
1873-ban távírdaállomást létesítettek és átadták a
Hatvan–Jászberény–Szolnoki vasútvonalat. 1876-ban
megszüntették a Jász-Kun-Hármas Kerületet, kivált-
ságait elvesztette, Jászberény járási központtá alakult
át. Városnézô sétánkat a fôtéren kezdjük.
A hajdani Lehel Szállót (Lehel vezér tér 33.)
1894-ben – Steindl Imre mûegyetemi tanár ajánlására
Monaszterly Szilárd mûépítész tervei alapján – Pitta
Lipót rimaszombati építésszel készíttette a város. Az
épület vízellátására saját artézi kutat is fúrattak. A
szállót a Lehel Vezér Gimnáziumhoz építették. A volt
szálló emeleti szobáiban ma gimnáziumi tantermek,
a fôbejárati részén a Déryné Mûvelôdési Központ
mûködik. Különleges látnivalók a Zagyva folyó mel-
lett (a volt Lehel Szálló közelében), a rokokó szob-
rok. Az 1782-ben épített egykori földszintes Jász-
Kun-Hármas Kerület székház homlokzatát puttók
(kövérkés gyermekfigurák) a bôséget, termékenysé-
get jelképezô nôi alakok díszítették és kôrózsa. A ro-
kokó szobrok készítôje ismeretlen, 1827-ben kerül-
tek le eredeti helyükrôl és 1966 óta vannak a Lehel
Filmszínház elôtti parkban.
A Déryné Mûvelôdési Központ elôtti téren áll a vá-
ros új látványossága, Zilahy Zoltán szobrászmûvész
alkotása, a Korsós lány kútja, melyet 1995-ben, a re-
demptió 250. évfordulója tiszteletére állítottak.
A város szívében található az 1839-ben épült,
klasszikus homlokzatú Városháza (Lehel vezér tér
18.), melyet Bedekovich Lôrinc tervezett. 1914-ben
és 1931-ben új szárnyakkal bôvítették. Az épület ma
polgármesteri hivatalként mûködik. A fôtéri oldalfa-
lon található az 1956. évi forradalom jászberényi ál-
dozatainak emléktáblája és az 1848–49. évi szabad-
ságharc gyermek honvédeinek emléktáblája.

32
 A JÁSZSÁG

A Városháza közvetlen szomszéd-

ságában találjuk az 1874-ben alapított
Jász Múzeumot. (Táncsics Mihály u. 3.)
A Jász-Kun Kerületek egykori székváro-
sában, Jászberényben 1873-ban – az or-
szágban elsôk között – vetôdött fel a
múzeumalapítás gondolata. Az ügy leg-
fôbb szorgalmazója Sipos Orbán he-
lyettes polgármester volt, aki szív-
ügyének tartotta, hogy a jász történelmi
emlékek méltó helyre kerüljenek, s az
utókor számára fennmaradjanak. A já-
szok múzeumát, amelyet megalapítása-
kor a városháza egyik udvari épületé-
ben helyeztek el, 1874. december 24-én
adtak át a nagyközönségnek. Az egyre
gyarapodó gyûjteményt a késôbbiek- nyitott a jászsági helytörténeti és régé- Az egykori
ben még többször átköltöztették (Jász- szeti kutatások terén. 1950-tôl jelentôs Jász-Kun Kerületi Székház
kürt Fogadó, Kerületi Székház, Város- változás következett be az intézmény mûemlék épülete
háza), mígnem 1931-ben végre állandó életében, állami kezelésbe került, s
helyet találtak a múzeum számára, a vá- mint a Megyei Múzeumi Szervezet
rosháza üresen álló lóistállójában. A egyik tagmúzeuma mûködött tovább.
múzeum azóta is, az 1842-ben épült Ebben az új helyzetben elsôként
klasszicista stílusú, dór oszlopos, mû- Komáromy József vezette a múzeumot,
emléképületben mûködik, s kitartóan majd ôt Csalog József régész követte.
gyûjti és ôrzi a jász múlt írásos és tárgyi Ebben az idôszakban fôként a régésze-
dokumentumait. Az elmúlt 125 évben ti, míg Erdész Sándor és Halmos István
az intézmény tevékenységét számos ki- munkássága idején elsôsorban a nép- A Jász Múzeum
váló igazgató munkássága fémjelzi. rajzi gyûjtemény gyarapodott. 1958-ban 1999-ben elnyerte
A múzeum elsô ôre Ozoróczky János Tóth János került a múzeum élére, aki az „Év múzeuma” címet
volt, a századforduló idôszakában pe-
dig Hild Viktor jeles régiségkutató gon-
dozta és gyarapította a gyûjteményt.
Banner János régészprofesszor neve a
Jász Múzeum történetének fontos idô-
szakát fémjelzi, 1913-tól, közel hét esz-
tendôn keresztül állt a múzeum élén.
Mûködése nyomán élénk pezsgés in-
dult meg az intézmény életében. A mú-
zeum anyagának gondozásával, aki
mintegy 20 éven keresztül lelkes ügy-
buzgalmával igen sokat tett a múzeum
népszerûsítése érdekében. Körülötte
kibontakozott egy helytörténeti kutató-
csoport (Blénessy János, Porteleki Jó-
zsef, Német Ferenc, Komáromy József),
kiknek munkássága jelentôs korszakot

33
 A JÁSZSÁG
Az elsô világháborúban 36 éven keresztül irányította a jászok
elesett jászkun huszárok múzeumát. Mûködése idején figyelem-
emlékére emelt szobor, re méltóan gyarapodott a helytörténeti,
háttérben a római néprajzi gyûjtemény, s komoly épület-
katolikus fôtemplom szárnnyal és raktárhelyiséggel bôvült a
múzeum épülete. Megindította az azóta
közkedveltté vált „Jászsági füzetek” cí-
mû sorozatot, és összefogta a múzeum
köré csoportosult helytörténeti kutató-
gárdát.
Az 1994-ben Hortiné dr. Bathó Edit
néprajzkutató vette át a múzeum
vezetését, ami jelentôs fordulatot hozott
az intézmény életében. Épületfelújítá-
sok és szakmai eredmények fémjelzik
34
az eltelt idôszakot. Az 1994 decemberé-
ben létrehozott Jász Múzeumért Alapít-
vány segítségével jelentôsen fellendült
a könyvkiadás és lehetôség nyílt egy új
állandó kiállítás megvalósítására is. A
múzeum 1994-ben indította be közked-
velt honismereti lapját a Redemptiót,
amely eljut az ország legtávolabbi vidé-
keire is.
A Jász Múzeum 125 éve folyamatosan
gyarapodó anyaga a jászok múltjának
írásos és tárgyi dokumentumait ôrzi. A
Jász Múzeum ôrzi az ország legrégebbi
ereklyéjét, a X–XI. századi, Bizáncból
származó, elefántcsontból faragott kür-
töt, melyhez egyik legszebb hôsi mon-
dánk, a Lehel-monda fûzôdik. A Lehel-
kürt minden korban a jászok összetar-
tozását szimbolizálta. Az 1997-es mû-
emléki felújítás után készültek el a mú-
zeum állandó kiállításai: Élet a Jászok
földjén, Lehel kürtje, A szabadságharc
gyermekhôsei. A múzeum 1999-ben el-
nyerte az „Év múzeuma” címet.
Nyitva: október 1. és április 30. között
keddtôl péntekig 9–16 óráig, szomba-
ton, vasárnap 9–13 óráig, május 1. és
október 31. között keddtôl vasárnapig
9–17 óráig. Telefon: 57/412-753.
A belvárosi sétát folytatva az egyko-
ri Jász-Kun-Hármas Kerület Székházá-
hoz (Lehel vezér tér 15.) érünk.
A Német Lovagrend 1731-ben le-
mondott földesúri tulajdonjogáról a
Pesti Invalidus Ház javára. Az új tulaj-
donos egy épületet szándékozott
emelni a városban, így felkérte Anton
Erhard Martinelli, császári építômes-
tert a tervek elkészítésére. 1734-ben el
is készültek a tervek. A Jász-Kun Ke-
rület azonban nem járult hozzá ah-
hoz, hogy a Pesti Invalidus Ház tulaj-
donába kerüljön a leendô épület,
ezért saját maga építtette meg azt
Martinelli tervei szerint. A gazdasági
nehézségek miatt elhúzódó építkezés
1741-ben még tartott. Az 1745-ben en-
 A JÁSZSÁG

gedélyezett redemptió következtében kürt fogadóhoz (Déryné u. 6.) érke- Lehel-monda:

Jászberény lett a Jász-Kun Kerület zünk. Az épület homlokzati bejárata „955-ben, I. Konrád
székhelye, így lett az épület a kerüle- fölött lévô latin nyelvû felirat tanúsít- uralkodása alatt történt,
tek székháza. ja, hogy a vendégfogadót a privilegi- hogy a magyarok
Az eredetileg barokk stílusban zált Jászberény város emeltette Muho- Németországot erôsen
emelt épület köré 1763-ban kôfalat ray Mátyás fôbíró és Sípos Pál másod- feldúlták. De amikor
emeltek, amelyen belül börtönt is épí- bíró urak idejében 1731-ben. Százhat- Augsburg városához
tettek. 1780–1782-ben megnagyobbí- vannégy évig volt a város vendégfo- értek, ott erôs ellenál-
tották és átépítették barokk–rokokó gadója. Déryné emléktáblájával (Dé- lásra találtak. A város
stílusban. Homlokzatán rokokó szob- ryné u. 2.) találkozunk a közelben. melletti Lech-mezôn
rokat helyeztek el, ezek ma a Fürdô Déryné Széppataki Róza 1793-ban vívott véres csatában
utcai parkban láthatók. Az épületet született Jászberényben. A magyar a németek a magyaro-
1827-ben klasszicista stílusban átépí- színjátszás kiemelkedô alakja, az kat megszorították, egy
tették. Ekkor kerültek le a rokokó egész országot bejárta, hirdette a részüket kegyetlenül
szobrok a homlokzatról. Ezeket az nemzeti kultúra felemelkedését. 1837- legyilkolták, másokat
udvaron helyezték el, csupán a két ol- ben a Pesti Magyar Színház, a késôbbi pedig fogságba vetet-
dalsó kapu fölé került egy-egy Pán. A Nemzeti Színház ünnepelt mûvésznô- tek. Itt esett fogságba
homlokzatra ekkor került a Jász- je volt, legnagyobb sikerét Ko- a kalandozó magyarok
Kun Kerület címere, ennek mind- lozsváron aratta. Mellszobra két vezére Lehel (Lél),
két oldalán egy-egy magyarba- a jászberényi Margit-sziget és Bulcsú is, akiket
juszos oroszlán fekszik. fôbejáratánál található. mindjárt a császár elé
Az épület 1876-ig mûködött Az 1908-ban Jankovits vittek. A császár azt
a kerületek székháza- Gyula által készített mondta nekik:
ként, ekkor – a megyé- Bundás kút (Sza- „Válasszatok magatok-
sítés során – rövid badság tér) nevét nak olyan halált, ami-
ideig megyeházként a bundás ju- lyent akartok.” Lehel
funkcionált. A há- hászt ábrázoló erre így felelt:
zat 1887-ben az szoborról „Hozzátok ide kürtö-
igazságügyi mi- kapta. (Érde- met, elôbb megfúvom,
nisztérium meg- kességként aztán válaszolok.”
vásárolta és megemlít- Odavitték a kürtjét,
1888-ban átala- jük, hogy ô pedig mielôtt belefújt
kította. Ma a ugyancsak volna, közelebb lépett
Városi Bíró- Jankovits a császárhoz, és a kürt-
ságnak ad ott- Gyula alko- tel olyan erôsen
hont, a közel- tása a budai homlokon vágta,
múltban újí- Szent Gel- hogy az azonnal meg-
tották fel, lért-szobor halt. Lehel ekkor így
megôrizve az is.) 1960- szólt: „Elôttem jársz
1888-as álla- ban, a fô- és szolgám leszel
potot. tér átren- a másvilágon!”
A térrôl dezése- A régi magyaroknak az
befordu- kor került volt a hite, hogy akiket
lunk a Dé- jelenlegi megölnek, azok
ryné utcá- helyére. a másvilágon nekik
ba, ahol a A Zagy- szolgálni tartoznak.
volt Jász - va-parti

35
 A JÁSZSÁG
Hamza múzeum sétányon visszasétálva a Szenthárom-
ság teret nézzük meg.
Az elsô világháborúban hôsi halált
halt jászkun huszárok emlékére 1926.
október 24-én állították fel Vass Vik-
tor lovasszobrát, a „Huszárszobrot”
(Szentháromság tér). Ugyancsak a
Szentháromság téren található a Rozá-
lia-kápolna, melyet 1713-ban emeltek
hálából, amiért a pestis elkerülte a vá-
rost. A jelenleg is látható kápolna
1840-ben épült, timpanonjában Szent
Rozália fekvô alakja látható, felette a
hit, remény és szeretet szobrai állnak.
A kápolna mellett az 1728-ból való
Nepomuki Szent János és az 1732-ben
emelt Bánkódó Krisztus barokk szob-
rok láthatóak. Szintén a téren láthat-
juk az 1831. évi kolerajárvány emlé-
kére felállított Szentháromság-szob-
A helyi hagyomány rot, mely 1926-ban került erre a hely-
úgy tartja, re.
Attila hun király Méltóságteljesen emelkedik a téren
Jászberény mellett az 1332-ben gótikus stílusban épült
a Hajtától északra, római katolikus fôtemplom, melyet
a mostani Kerekudvar- többször átépítettek, így nyerte el mai
pusztán táborozott. barokk külsejét.
A néphit szerint itt Az eredeti egyhajós plébániatemplom
temették el, a Zagyva gótikus stílusban épült, valószínûleg a
folyó medrében. XV. században, bár egyes források sze-
rint a templom 1332-ben már állt.
36
1639-ben a templom javításra szorult,
ünnepélyes felszentelése 1649-ben tör-
tént. A felújított templom 1651-ben le-
égett, de rövidesen új tetôzetet kapott.
1685-ben Molnár Bálint ácsmester új
huszártornyot emelt a templom nyugati
homlokzatának csúcsára. 1722-ben a
templom déli oldalára kétszintes kôto-
rony épült, barokk stílusban. 1735-ben
kibôvítették a templomtestet, mellékha-
jót és félköríves záródású mellékszen-
télyt építettek hozzá. A felszentelésre
1743-ban került sor, hét oltár állt ekkor
a templomban.
Az új torony 1758 körül leomlott, egy
másik építésére megbízták Mayerhoffer
János pesti kômûvest, az impozáns ba-
rokk torony 1761-ben készült el. Olda-
lain Szent István és Szent László szobra-
ival, homlokzatán a hit és a remény al-
legorikus alakjaival. Az épület kôfaragó
munkáit Conti Lipót pesti kôfaragómes-
ter végezte.
1759-ben a homlokzatot Mayerhoffer
János keletre helyezte át. 1774–82 kö-
zött Jung József, Hacker József és Rábel
Mátyás átépítették a templomot, a kôfa-
ragó munkákat Conti Lipót végezte. A
fôbejárat fölött a város címerét láthat-
juk. 1956-ban a toronysisak leégett.
1772-ben egy földrengés erôsen meg-
rongálta a templomot. 1774-ben, a régi
barokk tornyot meghagyva lerakták az
új szentély és a hatalmas hajó alapjait
Jung József pesti mester tervei szerint.
Az elkészült templomot maga Esterházy
püspök szentelte fel 1782-ben. Az ere-
detileg fehérre meszelt falú templomot
1805-ben az elöljáróság a hívek kíván-
ságára díszesebbé alakíttatta. A torony-
tetôt, a szentélyt, a hajó oszlopait lefes-
tettette, márványoztatta és aranyoztatta.
A fôoltárra a tabernákulum tervét
Pollack Mihály készítette. A mai fôoltár-
képet Soldatits Ferenc festette 1883-ban
Rómában, a mennyezetfreskók Szirmai
Albert munkái 1909-bôl. A toronysisa-

kot 1969-ben újjáépítik, ennek alakja
némileg eltér az eredetitôl. 1984-ben új
tetôzetet kapott.
A templom mellett található az
1763-ban épült fôplébánia épülete.
A fôtemplom szomszédságában ta-
láljuk a kálváriát, népies nevén a Pá-
linkás keresztet. 1752-ben Boleman
János özvegye, Bálint Judit állíttatta. A
népies elnevezés feltehetôen onnan
származik, hogy a térnek azon a ré-
szén árulták a pálinkát két évszáza-
don keresztül, ahol a kálvária eredeti-
leg állt. A Zagyva folyó felé haladva
láthatjuk a Nádor-oszlopot (Nádor
u.). Az 1796. évi országgyûlésen Jó-
zsef Antal fôherceg lett az ország ná-
dora, aki 1797-ben Jászberénybe láto-
gatott. E látogatás emlékére állították
az oszlopot 1798-ban, mely eredetileg
a mai városi strand helyén volt az egy-
kori József-szigeten. 1934-ben került
jelenlegi helyére. Az erôsen megron-
gálódott oszlopot 1997-ben a Város-
védô és Szépítô Egyesület újíttatta fel.
Innen érdemes egy rövid kitérôt tenni
az 1994-ben megnyitott Hamza Ala-
pítvány Múzeumhoz (Gyöngyösi út
7.), ahol állandó kiállításként a híres
filmrendezô Hamza Dezsô Ákos kép-
zômûvészeti alkotásai, valamint fele-
sége Lehel Mária divattervezô rajzai
tekinthetôk meg.
Nyitva: szerda, csütörtök, péntek:
14–18 óráig, szombat, vasárnap 10–12
óráig, 14–18 óráig. Telefon: 57/411-619.
A Ferencesek tere felé haladva el-
megyünk a kiváló vizû Strand- és Ter-
málfürdô mellett.
A Strand- és Termálfürdô (Hatvani
út 5.) alkáli-hidrogén-karbonátos ter-
málvize fôleg csontrendszeri, moz-
gásszervi betegségek, porcelváltozá-
sok kezelésére alkalmas.
Termálfürdô nyitva: egész évben
keddtôl vasárnapig 9–19 óráig. Hét-
fôn zárva. Telefon: 57/412-108.
A JÁSZSÁG
Strandfürdô nyitva: május 1-jétôl Szent Vendel a juhok,
szeptember 15-ig mindennap 9–19 juhászok és juhtartó
óráig. Telefon: 57/412-108. gazdák védôszentje.
Városnézô sétánk következô állo- Kultusza a XVIII.sz.-ban
mása a római katolikus Ferences a barokk idején német
templom (Ferencesek tere). hatásra terjedt el nálunk.
Az 1460-as évek második felében a A Vendel-tisztelet
helybeliek egy templom és kolostor jellegzetes szigete volt
építésébe kezdtek, melynek birtokba a Jászság. Népies szobrait
vételét 1472-ben a pápa engedélyezte. a legtöbb jászsági község
A felépült gótikus templom hajóját és határában megtaláljuk.
szentélyét kívülrôl támpillérek övezték, Magyar népviseletben,
a szentély déli oldalán négyszögletes, vászonruhában, subában,
vaskos toronnyal. pásztorkalapban
1526-ban a törökök Jászberényt, a ábrázolják, kezében bot,
templomot és a kolostort feldúlták, de lábánál juhok.
röviddel utána a hívek helyreállították. A szobor feliratán
1566-ban a törökök megszállták a vá- olvasható: „AZ ISTEN
rost, a templom hajóját istállóvá, szen- DICSÔSÉGÉRE ÁLITATA
télyét mecsetté, sekrestyéjét fürdôvé SZENT VENDELINUS
alakították át. TÁRSULATA 1866”
A törökök elvonulása után a rendtagok
1699–1701-ben befedték az 1694-ben Szent Vendel-szobor
megrongált templomot, felállították az
oltárokat, 1710 körül boltozták a
szentélyt. A torony 1715 és 1723 kö-
zött készült el középkori alapokon,
sisakja barokk stílusú 1767–1769-ben
a templomot mai alakjára barokk stí-
lusban bôvítették, 1770 és 1780 kö-
zött 13 oltárt helyeztek el benne.
Közülük kettôt Hebenstreit József
készített. Fôoltárképét Holló End-
re, a faliképeket Steffek Albin fes-
tette. Megmaradtak az eredeti hajó
és szentély támpilléres falai, a
padlástér déli oldalán a beépített
ablakok csúcsívei, a szentély
északi oldalán két gótikus ablak
felsô része, ill. a gyóntatófolyo-
són található pálcatagos
kapubejárat.
A templom elôtti park-
ban látható az 1776-ban
készült kálvária, és az
1795-ben készített
Mária-szobor.
37
 A JÁSZSÁG
Szent Vendel napján, A török–magyar emlékmûvet 1909-
október 20-án ben a lebontott török várban megta-
a jászberényi juhtartó lált csontokra helyezték. Az emlékmû
gazdák Körmendi-Frim Jenô szobrászmûvész
Vendel-társulata alkotása.
processzióval vonult ki A Ferences kolostor 1472-ben
a szoborhoz, épült. (Ferencesek tere)
megkoszorúzták, A XV. században a ferences rend a
majd birkavacsora templommal együtt egy kolostort is épí-
mellett mulattak. tett, de sajnos semmi sem maradt fenn
belôle. A török pusztítás és templomuk
helyreállítása után, 1723-ban foghattak
egy új rendház építésébe a rend tagjai,
valószínûleg a régi helyén. A kolostor
Második világháborús terveit az Egerben dolgozó olasz szár-
emlékmû mazású építész, Giovanni Battista Car-
lone készítette. A keleti szárny építése
1723-ban kezdôdött, melyet 1730-ban
vehettek birtokukba a ferencesek. Eh-
hez csatlakozik a déli szárny, melynek
építése 1738–1741-ben zajlott, itt kapott
helyet az ebédlôte-
rem, amely ere-
deti pompájá-
ban, mind a
m a i
38
napig látható. A nyugati szárny építése
1748-ban kezdôdött el, ehhez régi kö-
veket használtak. A nyugati szárny vé-
gül 1755-re készült el. A kolostor elké-
szültével egy téglalap alakú belsô udvar
jött létre, ennek északi oldalán áll a fe-
rences templom. A kolostor északi szár-
nyának építését 1771-ben kezdték el,
így az közvetlenül a templom déli falá-
hoz kapcsolódik oly módon, hogy a
templom hajójának déli oldalán lévô
támpilléreket kibôvítették és beboltoz-
ták. Ennek segítségével a földszinten és
az emeleten 4-4 csehsüveg boltozatú
fülkét alakítottak ki, innen volt a bejárat
a szószékre és az orgonakarzatra. Az
építkezést 1772-ben fejezték be. A ko-
lostor ma egyházi szociális otthonként
mûködik.
Innen továbbindulunk a Rákóczi
utca felé, elmegyünk a szabadtéri
színpad mellett. A tanítóképzô fôisko-
la fontos szellemi központ a város
kulturális életében. A sportpályák kö-
zelében a Rákóczi út 55. szám alatt ta-
lálható.
Az 1848-as hôsök emlékoszlopa
(Szôlô u. és Rákóczi út közötti tér)
1870-ben készült el, az 1972-es res-
tauráláskor találták meg a „rejtekhe-
lyet” az oszlopban, ahol a jászsági
honvédek névsora, Kossuth Lajos arc-
képe és 48-as emlékpénzek voltak.
Eredetileg a Városháza elôtt állt, mai
helyére 1971-ben került.
Petôfi Sándor emlékére állították
1948-ban a Petôfi-szobrot (Szôlô u. és
Rákóczi út közötti tér), fehér már-
ványból Szilágyi Nagy István szob-
rászmûvész készítette. 1971-ben ke-
rült jelenlegi helyére.
Ráfordulunk a Thököly útra, ahol a
református templomot találjuk (Thö-
köly u. 15.). 1784-ben torony nélküli
imaházként épült, majd 1863-ban el-
készült a tornya is. A két különálló
épületet 1870-ben építették egybe.
 A JÁSZSÁG

A templom belsejében találjuk az elsô

világháborúban hôsi halált halt refor-
mátus katonák emléktábláját. A túlol-
dalon Zirzen Janka emléktábláját lát-
hatjuk. 1824-ben Jászberényben szü-
letett a magyar nônevelés és tanító-
képzés máig is jelentôs alakja, aki
1840-ben leánynevelô intézetet alapí-
tott a városban. 1869-ben Eötvös Jó-
zsef miniszter felkérte a magyar taní-
tóképzés országos megszervezésére.
Róla nevezték el a jászberényi tanító-
képzô fôiskola kollégiumát.
Tovább folytatva a sétát a Szentkúti
tér felé, Gyôrfi Sándor alkotását, a
második v i l á g h á b o r ú s e m l é k m û v e t
(Szentkúti tér) tekintjük meg, melyen ferences templom oltárépítôi munká- Rokokó szobrok,
az elesettek névsora olvasható. Szem- jába, Szent Vendelnek, a pásztorok melyek egykor
közt láthatjuk a Szentkúti templomot védôszentjének állítottak oltárt a a Jász-Kun Kerületi
(Szentkúti tér). Itt 1747-ben kápolna templomban. A juhászok szervezete Székház homlokzatát
állt, melyet egy pusztító jégverés em- 1860-tól Szent Vendeliánus Társaság- díszítették
lékére állítottak. Többszörös átépítése ként mûködött. A társaság 1866-ban
után nyerte el mai barokk stílusú for- kapott városi engedélyt egy Szent
máját. Vendel-szobor felállítására.
Jászberény egykori határát jelölték A színesre festett szobor romanti-
az 1699-ben felállított ún. Kôképek. kus talapzaton áll. A szobor alakja,
Ezekbôl három még ma is megtalálha- Szent Vendel ruhája magyar: nagy ka-
tó a kivezetô fôutak mentén. rimájú kalap, szûr, derekán borosku-
Négyzet alaprajzú zömök épít- lacs, vállán tarisznya, lábánál kétol-
mény, falfülkékkel. A talapzat alsó ré- dalt birkák fekszenek. A talapzat fe-
sze elôreugrik, ezen két faoszlop áll a hérre meszelt. Csángófesztivál
kétrészes lépcsôzetû, elôrenyúló pár-
kányzatot tartva. Homlok- és hátolda-
li falfülkéjében népies barokk dom-
bormûveket helyeztek el. A fôút felôl
a Pietà, hátoldalán szûz Szent Rozália
grottában fekvô alakja, harmadik ol-
dalán az ôrzô kereszt látható.
Számos keresztet, festett szobrot
láthatunk az utak mentén, például
Szent Vendel, Szent Orbán, Nepomu-
ki Szent János szobrát. A Szent Ven-
del-szobor (Gyöngyösi út) 1866-ban
készült.
Jászberény lakói között jelentôs ré-
teget képezô juhászok szervezete már
1770–1780 között bekapcsolódott a

39
 A JÁSZSÁG
Az állat- és növénykert A város határa gazdag vaskori kelta
kedvelt kirándulóhely. temetkezési lelôhelyekben (Cserôha-
lom, Hajtai-halom), amelyekbôl Euró-
pa-szerte ismert tárgyak kerültek elô:
bronz sárkányfejjel díszített ivókürt,
finom rajzolatú, vésett indákkal díszí-
tett kardok, lándzsák. Rendkívül nagy
jelentôségû volt a török idôkben
elpusztult Négyszállás nevû jász falu
Mûvésztanya régészeti feltárása, amely 1980-tól
a Jászságban mintegy tíz éven át tartott. Az ásatás
40
során feltárták az egykori középkori
templom alapjait, körülötte több mint
400 sírt, lakóházakat és gazdasági
épületeket. A 31-es fôúton elhagyjuk
a belvárost, a hûtôgépgyár irányába
haladunk tovább.
Kedvelt kirándulóhely a hûtôgép-
gyár melletti állat- és növénykert
(Fémnyomó út 1.), ahol kellemes órá-
kat lehet eltölteni kora tavasztól késô
ôszig. Az egzotikus és ôshonos álla-
tok mellett sokféle fát, cserjét is be-
mutatnak szép természeti környezet-
ben.
Nyitva: télen 10–16 óráig, nyáron:
9–18 óráig. Telefon: 57/415-010.
A Fémnyomó útról nyíló utcában a
Lehel Sport KHT. Szabadidôközpont
strandfürdôje (Kiserdei út 10.) víz-
visszaforgatóval ellátott úszómeden-
cével, termálvizes fedett tanuszodá-
val, gyógymedencével várja a fürdeni
vágyókat.
Nyitva: strandfürdô: május 29-tôl
augusztus 31-ig 8–19 óráig.
Uszoda: egész évben 8–19 óráig.
Telefon: 57/415-245.
Itt található a megye egyetlen mû-
jégpályája is.
A városhoz közeli tanyán él Sisa Jó-
zsef mûvész, aki Tûzzománc- és Kép-
zômûvészeti Alkotótelepet hozott lét-
re (megközelíthetô a 31. fôútról Buda-
pest irányában). Jászberény környé-
kén csodálatos természetvédelmi te-
rületek vannak. A Hajta-mocsár, a
Zagyva menti és a Borsóhalmi Termé-
szetvédelmi Területek kínálnak festôi
szépségû tájakat, különleges növé-
nyeket és állatokat.
A várostól nyugatra (kb. 10 km-re)
fekvô Hajta a Jászság egyetlen olyan
reliktuma, amely a hajdani mocsárvi-
lág emlékét ôrzi. A 117 hektáros vé-
dett terület a 31-es fôút 70,8 km-nél
észak felé leágazó földúton közelíthe-
tô meg. Az egykori tavat szinte telje-
 A JÁSZSÁG

sen benôtte a növényzet, belsô részét

nádas fedi, a sekélyebb részeken
zsombéksásos társulások találhatók.
A part nedvesebb rétjeinek ékessége
az orchideákkal rokon mocsári kos-
bor.
A városban pezsgô kulturális élet
folyik egész évben. Itt mûködik a
nemzetközi hírû, számos díjat és ki-
tüntetést kapott Jászság Népi Együt-
tes, az Árendás és a Barkóca Gyermek
Néptánc Együttesek, a Lehel Társas-
tánc Klub, a Palotásy János
Vegyeskar, a Vasas Kórus, a Jászsági
Áfész Székely Mihály Vegyeskara. Az
egyik legjelentôsebb programsorozat
július végén, augusztus elején a Jász-
berényi Nyár Vigadalmi Napok. A
„Csángó Fesztivál és Európai Kisebb-
ségek Folklór Fesztiválja és Konferen-
cia” rendezvénynek már hagyománya mutató várja az érdeklôdôket, szak- Szôlôskertek
van Jászberényben. A fesztivál elôtti mai program, konferencia a hozzáér- a Neszûrben
héten rendezik meg a Nemzetközi tôket. Ekkor tartják a mézkirálynô-vá-
Néptánctábort. Szintén hagyományos, lasztást is.
s minden évben visszatérô rendez- Jászberényt a 31-es fôúton elhagyva
vény a Nemzetközi Mézvásár augusz- a szôlôskertek mellett (Neszûr) elha-
tus elsô hetében, amikor vásár és be- ladva elérjük Jászfelsôszentgyörgyöt.

JÁSZFELSÔSZENTGYÖRGY íves szentéllyel. A kapu fölött Szent

Irányítószám: 5111 Körzethívószám: 57
A megye északnyugati csücskében
helyezkedik el, a Zagyva folyó nyuga-
ti partján 1705 lakosával.
A falut csak közúton közelíthetjük
meg, vasútállomása nincs.
A falu nevét 1335-ben említi elôször
egy oklevél. Eredetileg nem volt jász
település, pontosan nem is lehet tud-
ni, mikor került a Jászsághoz.
A faluban egyetlen mûemlék jelle-
gû építmény látható, a római kato-
likus barokk templom (Iskola út) kö-
zépkori részletekkel, ami 1701-ben
épült. A homlokzati torony mögött
boltszakaszos hajó található félkör-
József szobrát láthatjuk.
1995-tôl minden év októberében
látványos szüreti felvonulást és bált
rendeznek a községben.
A Zagyva menti Természetvédelmi
Terület a település határánál terül el.
A Jászberényt Jászfelsôszentgyörggyel
összekötô útról északi irányban le-
ágazó földutakon (néhány száz mé-
tert haladva) érjük el.
A védett területen fûz-nyár ligeter-
dôket, tölgy-kôris-szil ligeterdôket,
ártéri réteket, homokpuszta réteket
csodálhatunk meg. Változatos a terü-
let madárvilága, igazi élményt nyújt a
természetvédelmi terület látogatói-
nak.

41
 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
A jászsági kirándulás után a 32-es fôúton haladva
elérjük Szászbereket, amely már Jász-Nagykun-
Szolnok megye központi kistérségéhez tartozik. Bu-
dapest felôl keletre az igen forgalmas 4-es fôúton ha-
ladva érjük el a térséget, a Tiszazug felôl érkezve a
442-es úton közelíthetjük meg.
Szolnok város, mint megyeszékhely, valamint a
sok környezô település a – természeti és történelmi
nevezetességekkel – kedvelt úti cél. Különös hangu-
latot árasztanak a Tisza menti kistelepülések. Hatmil-
lió évvel ezelôtt a Kárpát-medencét még tenger borí-
totta. Ennek az idôk folyamán tóvá édesedô Pannon-
beltengernek a vize hullámzott azon a tájon is, ahol
ma Jász-Nagykun-Szolnok megye terül el. A betor-
kolló folyók az édesvíz mellett nagy mennyiségû
42
hordalékot is szállítottak a sekély beltóba, amely sa-
ját üledékeinek felhalmozásával kiegészítve, néhány
millió év alatt gyakorlatilag teljesen feltöltôdött.
Az Alföld egyik legjelentôsebb természeti értéke a
Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet, melynek legna-
gyobb része Szolnok térségében található.
A tájvédelmi körzet Kisköre és Tiszazug között két
részletben, összesen 136 km hosszú folyószakaszon
öleli fel a Tisza hullámterét. Teljes kiterjedése 9452
hektár. Az északi szakasz a kiskörei vasúti hídtól a
szolnoki vasúti hídig, a déli szakasz pedig Tószeg vo-
nalától a tiszaugi hídig tart. Az északi rész foglalja
magában a pélyi madárrezervátumot (☞ Heves me-
gye) és az óballai természetvédelmi területet (☞
Törökszentmiklós), míg a vezsenyi természetvédelmi

terület (☞ Vezseny) és a tiszakécskei
partifecsketelep (☞ Bács-Kiskun me-
gye) a déli szakaszon található. A táj-
védelmi körzet szinte minden részébe
el lehet jutni Szolnokról vonattal vagy
autóbusszal.
A fûz-nyár ligeterdôk váltakozó
szélességben szegélyezik a folyó
mindkét partját, körülölelik a réteket,
holtágakat. Folytonosságukat helyen-
ként nemesnyár-ültetvények szakítják
meg. Az erdôkben sok helyütt a fákra,
bokrokra felkapaszkodó ligeti szôlô,
vadkomló és a ritka gyepûtök fátyol-
társulást alkot. Az aljnövényzetet
zömmel a hamvas szeder és a nagy
csalán alkotja, de a korhadó tuskókon
megtalálhatjuk a szálkás pajzsikát, a
szárazabb, aljnövényzettel kevésbé
borított helyeken pedig a hullámtér
egyetlen orchidea faját, a széles leve-
lû nôszôfût.
SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
A táj állatvilága rendkívül gazdag és
változatos. A kutatók találtak olyan fa-
jokat, melyek egyetlen eddig ismert
lelôhelye itt található, illetve ezen kí-
vül alig néhány helyen fordulnak elô
az országban. A gerinceseket legna-
gyobb faj- és egyedszámban a mada-
rak képviselik. A fokozottan védett fa-
jok közül a fekete gólya rendszeresen
4–6 párban költ. Alkalmi fészkelô a
kanalas gém és a békászó sas. Az igen
ritka réti sas is otthonra talált az egyik
alig háborított erdôben.
Külön említésre méltóak a gémtele-
pek, ahol hosszú évtizedek óta költe-
nek a fokozottan védett kis kócsagok
és üstökös gémek, velük keveredve
pedig igen nagy tömegben a szürke
gémek, bakcsók és kárókatonák. A
ragadozók közül jellemzôek az ege- Hazánk második
részölyvek, a héják, vörös vércsék és legnagyobb folyója
kabasólymok, míg a barna kánya a Tisza
43
 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
Közép-Tiszai ritka, de rendszeres fészkelônek szá-
Tájvédelmi Körzet mít. Az énekesmadarakat a megszám-
lálhatatlan fülemüle, barátposzáta,
vörösbegy, erdei pinty és berki tü-
csökmadár képviseli.
A madarak mellett számos emlôs is
kitûnô életfeltételeket talál itt magá-
nak. A fokozottan védett vidra sajnos
itt csak ritkán fordul elô. A vízi dene-
vérek viszont helyenként szép szám-
mal tanyáznak az odvas fákban. Ezek-
ben az erdôkben az erdei cickányok-
A Tisza hullámtere kal együtt él hazánk legkisebb emlô-
44
se, a farkával együtt mindössze 8 cm
körüli törpe cickány. Viszonylag gya-
korinak számít a nyest, a menyét és a
vadmacska.
A ligeterdôkhöz igen hasonlók, de
keletkezésüket tekintve egészen más
erdôtípusnak foghatók fel a – gátak
mentetlen oldalán húzódó – kubiker-
dôk, melyeket a gátak építésekor ke-
letkezô anyagnyerô- vagy kubikgöd-
rökbe, szél- és hullámtörônek telepí-
tettek. Az áradások nemcsak vízzel,
de halakkal is feltöltik ezeket a mélye-
déseket, melyek egyben a kétéltûek-
nek is kedvelt szaporodóhelyei. A vé-
dett fajok közül elôfordul itt a réti és
vágó csík, a pettyes és tarajos gôte.
Védett növényeink közül a Tisza-
parti margitvirágnak és a debreceni
tormának szinte kizárólagos termôhe-
lyei a kubikgödrök.
Az öreg, odvas fûzfák kitûnô fész-
kelôhelyet nyújtanak a cinegéknek, a
szalakótáknak, kerti rozsdafarkúak-
nak, macskabaglyoknak és a külön-
bözô nappali ragadozóknak.
A tájvédelmi körzetben viszonylag
jelentôs területeket tesznek ki a válto-
zatos térszintû hullámtéri rétek. A mé-
lyebb részeket fôleg az úgynevezett
savanyúfüves rétek, míg a magasabb
fekvésû szinteket az ecsetpázsitos ré-
tek foglalják el. Az itt tenyészô
100–140 növényfajt számláló növény-
társulás egyetlen védett tagja a sárga
nôszirom.
A gyakori elöntések miatt azon ál-
latfajok száma, melyek teljes életcik-
lusukat itt élik le, viszonylag kevés.
Állatvilágát fôleg olyan fajok alkotják,
melyek gyorsan tudják követni a víz-
járás okozta hirtelen változásokat.
A hullámtéri rétek legmélyebb
pontjain általában mocsárrétekre buk-
kanunk, melyek valószínûleg a folyó
hajdani ôsmedreiben, feltöltôdött
fattyúágaiban alakultak ki. Ezek a se-

kély, gyorsan felmelegedô vizek szá-
mos vízimadárnak kedvelt fészkelô-
és táplálkozóhelyei.
A hullámtéri rétek változatosságát
fokozzák a szikespuszta-maradvá-
nyok (tiszakürti Sziget-major, cibak-
házi Nagygyep). Ezek a padkás, szo-
lonyec típusú szikesek a hullámtér
legmagasabb pontjain maradtak meg,
és csak igen magas vízállás alkalmá-
val kerülnek víz alá. Növényzetük az
ürmös, valamint a cickafarkas szikes-
pusztai társulásokhoz áll közel. Cse-
kély kiterjedésük miatt csak mint táj-
képi elemek és mint maradvány-nö-
vénytársulások jelentenek természeti
értéket.
A kirándulókra a ligeterdôk mellett
a szelíd szépségû holtágak gyakorol-
ják a legnagyobb hatást. Természetvé-
delmi jelentôségük több tényezôbôl
tevôdik össze. Egyrészt rajtuk keresz-
tül napjainkig nyomon lehet követni a
Tisza mederváltozásait, másrészt a
szabályozás elôtti hatalmas mocsárvi-
lág életközösségeinek utolsó marad-
ványai. A változatos hínárvegetáció-
ból érdemes megemlíteni a tündér-
rózsákat, állatai közül pedig az
egyre ritkábban elôforduló her-
melint, vidrát.
A galériaerdô és a folyó talál-
kozásánál kialakult parti sáv
élôvilága nem tartozik
igazán, sem az erdô-
höz, sem a folyóhoz.
A lazább szerkezetû
szakadópartokban
partifecskék, gyurgyala-
gok és jégmadarak üt-
nek tanyát.
SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
A gyökerektôl átszôtt part rejtett zu-
gaiban ás magának kotorékot a vidra.
A parti bokorfüzes pedig kedvelt fész-
kelôhelye a kevesek által ismert, rej-
tett életmódú halvány gezének.
A megyeszékhely közelében több
nagyszerû (helyi jelentôségû) védett
természeti értéket javaslunk megte-
kintésre. Érdemes ellátogatni az Új-
szászi Kastélyparkba (☞ Újszász),
melyet az 1900-as években telepítet-
tek; ôsi növényzete a sziki tölgyes.
Maga a park az eredeti növénytakaró
maradványainak felhasználásával jött
létre. Néhány fa életkora eléri a két-
száz évet is. Törökszentmiklós határá-
ban az egykori Almásy-kastélyhoz
(☞ Törökszentmiklós–Szenttamás)
tartozó 14 hektáros park természetvé-
delmi terület. A hozzá tartozó lovas
létesítménnyel, a híres ménessel, ki-
váló kirándulóhely.
A szolnoki molnárfecske-telep ér-
dekes látványt nyújt az ideérkezô-
nek. A belvárosi házak erkélyei
alatt az ország legnagyobb is-
mert fészkelô telepe
alakult ki. A kengyeli Baghymajor-
A hajdan szeszé- halom (☞ Kengyel)
lyesen kanyargó folyó természetvédelemi
halban és vadban gaz- terület rajta mûemlék
dag vidéke már a szélmalom áll, melyet
történelem elôtti jelenleg ornitológiai
idôkben is ide megfigyelô állomásnak
vonzotta az em- használnak.
bert. Errôl árul- Eredeti, természetes
kodnak a növénytakarója van.
Tisza partján A megyében itt látható
Nagykörû, a kunkorgó árvalányhaj
Tiszabô, legszebb állománya.
Tószeg és
Martfû
45
SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
térségében eddig feltárt ôskori, réz- és
bronzkori települések, temetôk ma-
radványai. Gazdag régészeti lelet-
anyag tanúsítja lakottságát. Az ember
szívesen választotta lakóhelyéül, az
élôvízhez közeli, de mégis védett ma-
gaslatokat. Történelmünk eseményei
közül Tiszavárkonyban zajlott le I.
Béla és Endre között a „kard és koro-
na” jelenet. Állítólagos helyén ma em-
lékoszlop áll. A község neve még két
ízben merül fel a történelmi esemé-
nyek kapcsán: 1514-ben a várkonyi
réven kelt át Dózsa serege, 1945-ben
pedig a Vörös Hadsereg (☞ Tisza-
várkony) Cibakháza térségében, kö-
zel a Tiszához, 1849. február 24-én
Leiningen tábornok vívott nevezetes
csatát, ahol maga is fogságba került
átmenetileg.
A Tisza-parti települések helyen-
ként még sok emléket ôriznek múlt
századi népi építészetünkbôl. Közü-
lük kiemelkedô Tiszaroff, Kôtelek,
Nagykörû, Tiszavárkony, Vezseny és
Cibakháza. A községek mûemlékei
közül feltétlen meg kell említeni az
1757-ben épült tiszaroffi református
templomot, az 1490-ben épült tisza-
sülyi gótikus katolikus templomot és
a fegyverneki temetô Mátyás-kori
templommaradványát.
Mûszaki emlékeink között szinte
egyedülálló Pély község határában a
sajfoki gôzszivattyútelep, melyet ere-
deti angol gôzgéppel építettek 1878-
ban, majd 1888-ban magyar gôzgé-
pekkel és szivattyúkkal bôvítettek. E
mûszaki mûemlék értékét növeli,
hogy üzemképes állapotban maradt
fenn napjainkig.
A Zagyva és a Tisza torkolatánál,
stratégiailag fontos helyen, az Árpád-
korban alakult ki a megye székhelye:
Szolnok. Földvára ispánsági központ
volt, s számos környékbeli szolgál-
tatófalut kapcsolt magához (Ácsi,
46
Kovácsi, Fegyvernek). Az Erdély felé
haladó kereskedelmi út legfontosabb
közép-tiszai átkelôhelye és a száraz-
földi, illetve vízi úton érkezô sóelosz-
tó központja volt évszázadokon át.
Buda elfoglalása után az ország köze-
pén terjeszkedô törököket a szolnoki
vár felépítésével, megerôsítésével vél-
ték megállítani. (Védôi az 1552. évi
ostrom idején azonban feladták.)
1562-ben a Tiszán állandó fahíd ké-
szült, az átkelôhely biztosítására pe-
dig török végvár épült Törökszent-
miklóson. A tizenöt éves háború
(1591–1606) hadjáratai során súlyos
veszteségek érték a vidék lakosságát,
s a következô évszázad folyamán a te-
lepülések száma tovább ritkult. A Rá-
kóczi-szabadságharc után újranépe-
sedtek a jobbágyközösségek, melyek-
nek kezdetben sikerült földesuraikkal
szemben szabadabb, szerzôdéses vi-
szonyt kialakítani. A Tisza szabályo-
zása jelentôs mértékben megváltoz-
tatta, egységesítette a gazdálkodás fel-
tételeit, az életmódot. A tanyásodás
csak a nagy határú mezôvárosokban
volt számottevô. A régió legfontosabb
központjává az 1876-ban megyeszék-
hely rangot kapott Szolnok vált. Me-
zôgazdaságtól részben független
gyáripara, közlekedési csomóponti
szerepe, megerôsödô polgársága ré-
vén gazdaságilag integrálta környeze-
tét. Századunk második felében a je-
lentékeny iparosítás miatt nagyarányú
volt az ide irányuló migráció. A XX.
századi iparosítás hozta létre a térség
legdinamikusabban fejlôdô városát,
Martfût is.
A különbözô eredetû, vallású és
nyelvjárású falvakat Szolnok közelsé-
ge bizonyos fokig polgárosította. A
megyeszékhely vonzásában élô fal-
vakban a vasút központi gazdasági
szerepe különbözô speciális foglalko-
zások (vasutas, kubikus, mezôgazda-

sági kisárutermelô, ipari munkás ki-
alakulásához vezetett).
Néprajzi vonatkozásban szót érde-
mel a szolnoki csipke. A XX. század
elsô harmadában már függetlenedett
a szolnoki csipkekészítés a viselettôl.
Az 1910-es évektôl terítôk, alátétek
készítésével foglalkoztak és önálló stí-
lust alakítottak ki. Tószegen fazeka-
sok telepedtek le. A mezôtúri fazeka-
sok beköltözésével vált kisebb, regio-
nális fazekas központtá a Tisza-parti
település. A mezôtúri kerámia divatos
stílusához képest korábbi stílust ôr-
zött meg. A tószegi edények fôleg
használati tárgyak, bödönök, tálak
zöldmázas, rúgatott, folyatott mintá-
zatú darabok voltak.
Szolnokon és környékén élénk kul-
turális élet folyik. Hagyományos ren-
dezvények színesítik a hétköznapo-
kat. Szolnokon Zenei Fesztivált ren-
SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
deznek minden év tavaszán, augusz- A szolnoki
tusban „Ételköz” néven gasztronómiai belvárosi templom
ünnepet szerveznek, ôsszel pedig az
Ôszi Mûvészeti Hetek nyújtanak kivá-
ló kulturális élményeket.
A Szolnoki Nemzetközi Kiállítás és
Vásár országhatáron túl is ismert ren-
dezvény. Nagykörûben hagyomány-
nyá vált a „Cseresznye Fesztivál”,
Rákóczifalván a „Rákóczi Tavasz” ren-
dezvénysorozat. A térség neves kultu-
rális helyszíne a szolnoki Szigligeti
Színház, ahol rangos elôadásokat le-
het megtekinteni. A szolnoki Tisza
Táncegyüttes, a Szolnoki Szimfonikus
Zenekar, valamint a Liszt Ferenc Ka-
marazenekar messze földön híressé
tette a megyeszékhely nevét. Ismer-
kedjünk meg most Szolnokkal és kör-
nyékével, gyôzôdjön meg személye-
sen a turista, mennyi szépség vár itt
felfedezésre.
47
 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
Az önkormányzat épülete SZÁSZBEREK
Irányítószám: 5053 Körzethívószám: 56
Jászberénytôl Szolnok felé haladva
félúton, a 32-es fôút mellett található
Szászberek, amelyet autóbusszal vagy
személygépkocsival közelíthetünk
meg.
A Zagyva folyó bal partján fekvô te-
lepülés lakosainak száma 952 fô. A
község a XV. században mezôvárosi
rangot kapott, ezt azonban nem sike-
rült megtartania.
ÚJSZÁSZ
Irányítószám: 5052 Körzethívószám: 56
Újszász város a 32-es fôút mellett,
Szolnoktól 19 km-re, északra találha-
tó, Pest megyével határos település.
Megközelíthetô autóbusszal és vonat-
tal is. Lakosainak száma: 6920 fô.
Az Árpád-kori település a XIV. szá-
zadban a Szász nevet viselte. Eredeti
lakosai között német telepesek is vol-
tak, aztán beköltöztek a jászok is. Az
Újszászi vezetéknevû családok a XV.
században jelentek meg. Az 1997-ben
városi rangot kapott település az
48
A XVII. században a település el-
néptelenedett a török–tatár pusztítá-
sok miatt, a XIX. századtól kezdve né-
pesedett be ismét és 1949 óta önálló
község.
A századforduló idején az itteni
Kohner-uradalom híres volt világszín-
vonalú állattenyésztésérôl. Ma már
azonban nemcsak a földmûvelésnek
van hagyománya, Szászberek akku-
mulátorgyártása országos hírnévre tett
szert.
A község látnivalója az eklektikus
stílusban épült Kohner-kastély.
Szászberek környékén gyakran ta-
lálhatunk szikes pusztákat, sziki réte-
ket. Fûzligetek, gyöngyvirágos tölgye-
sek, tölgy-kôris-szil ligeterdôk, pusz-
tai tölgyesek figyelhetôk meg, mint
erdôtársulások. A táj vadban igen gaz-
dag, a természet kedvelôi barangolá-
suk során láthatnak fácánt, vadkacsát,
ôzet, nyulat és kuriózumként pedig a
70-es években meghonosított, gyö-
nyörû trófeát viselô vadpulykát. Az
idevetôdô pusztai ölyv, valamint a kis
vércse, védett madaraink között van-
nak számon tartva.
A vadászat, horgászat hívei igazán
jól érezhetik magukat Szászbereken.
utóbbi években egyre jobban fejlô-
dik. Újszászt ma már vasúti csomó-
pontként tartják számon. Ezt emlék-
mû is jelzi az állomáson.
A vasútállomás épülete egyébként
vasúti mûemlék. Szakközépiskolájába
a megyén túlról is jelentkeznek tanu-
lók. Itt szállás is igényelhetô (Dózsa
György út 23.). A kulturális kikapcso-
lódás hívei a mûvelôdési ház (Szabad-
ság tér 1.) alkalomszerûen rendezett
kiállításait nézhetik meg. (Telefon:
56/366-401)
A településnek már 1347-ben volt
kôtemploma. A ma is látható neoro-

mán stílusú római katolikus templo-
mot 1885-ben Orczy Béla és Andor
építtette. Mivel reformátusok csak a
múlt században települtek be a köz-
ségbe, egy imaházat alakítottak ki
számukra, majd 1992-ben kezdték
építeni a református templomot.
Újszász földje mindig is jó termô-
nek számított, így határában uradal-
mi, gazdasági központok jöttek létre.
Több birtokos család lakott itt, leghí-
resebb az Orczy família. Már 1721-
ben az Orczy család tulajdonába ke-
rült Újszász puszta, de csak 100 év
múlva költözött oda Orczy György az-
zal a szándékkal, hogy gazdálkodjék.
Majd 1831-ben kastélyt építtett lenyû-
gözô szépségû kerttel, üvegházzal.
A klasszicista stílusban épült kastély
homlokzata hasonlít a gyöngyösi Or-
czy-kastély (ma Mátra Múzeum) hom-
lokzatára. A kastélyhoz hatalmas erdô
tartozik. A mûemléképületben ma
idôskorúak szociális otthona mûkö-
dik. (Akácfa út 90.)
Az Újszász környéki birtokok 1721-
ben kerültek az Orczy család tulajdo-
nába. Az épületet Orczy György épít-
tette 1830 körül, s ekkor költözött le
Pestrôl Újszászra.
Az egyemeletes, klasszicista stílus-
ban épült, kontyolt nyeregtetôs kas-
tély kelet–nyugati tengelyû. Déli
homlokzatát a homlokzat síkjából
elôugró középrizalit, a hat vájatolt dór
oszlopra épített emeleti terasz, és a
félköríves ablakok emelik ki. Ezek el-
térnek az emelet többi egyenes záró-
dású ablakaitól. A déli homlokzat ab-
lakrendje 1-5-3-5-1. A földszint egye-
nes záródású ablakait félköríves
szemöldökpárkány, s ugyancsak a fél-
körívben elhelyezett babérkoszorúk
díszítik. Az emelet egyenes záródású
ablakai fölött díszes növényfonat, il-
letve egyenes kiképzésû szemöldök-
párkány látható. Kivételt a homlokzat
SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
két szélsô és a középrizalit három ab- A klasszicista stílusban
laka képez, melyek félköríves záródá- épült újszászi
súak. A kastély északi homlokzatának Orczy-kastély
ablakrendje megegyezik a délivel. Az
épület két végén, erôsen elôreugró,
sarokrizalitok vannak. A homlokzat
közepén a bejárat elôtt épített, négy
dór oszlopra támaszkodó elôterasz ta-
lálható. Az épülethez tartozó 65 hold-
nyi erdôt, az egykori kastély angol-
kertjét 1890-ben csatolták Besenyszög
határából Újszászhoz.
A város másik kastélyát Orczy
György fia, Andor építtette, az 1880-
as évek végén, eklektikus stílusban. A
mûemlék jellegû épület egy ligeterdô
területén található. A homlokzatát jon
oszlopok, két végét pedig dór oszlo-
pok díszítik.
Az impozáns épület melletti parkot
az 1900-as években telepítették. A te-
rület ôsi növényzete a sziki tölgyes. A
park az eredeti növénytakaró marad-
ványainak felhasználásával jött létre.
Ilyenek például a kocsányos tölgy,
csertölgy, mezei juhar. Némely fa élet-
kora eléri a 200 évet. Több mint száz-
harmincféle faj él a 23,4 hektáros kert-
49
 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
A lábtoll-labdázás
eredetileg kínai sportág,
amelyet Ázsiában már
több mint ezer éve
ûznek. Valószínûleg
a labdarúgáshoz
nagyon hasonló
Tsu-Chu-ból fejlôdött ki.
A lábtoll-labdázás
nagyon mozgalmas
játék, amely igénybe
veszi a koncentrációs
képességet is.
Kezdetben nagyon
egyszerû, de nagy
találékonyságot igénylô
játék volt. A gyerekek
ólmot és cinket
használtak alátétként,
tyúktollat dugtak bele
és ezt nevezték
lábtoll-labdának.
A kínai iskolában
mindenhol ezzel
játszottak. A játék
8 évvel ezelôtt került
Európába a német
Peter von Rüden révén.
A változatos
szórakoztató játék
a következôképpen
folyik:
A lábtoll-labdát lábfejjel,
talppal és sarokkal,
térddel, csípôvel,
felsôtesttel, fejjel
érinthetjük. (Kézzel
érinteni tilos!) Az a cél,
hogy a labdát a lehetô
leghosszabb ideig
a levegôben tartsuk.
A lábtoll-labdával lehet
egyedül, párosan és
csoportosan is játszani,
szabadban vagy akár
a legkisebb teremben is.
50
ben, köztük ritkaságok is. A kastély
épülete elôtt védett tiszafák állnak. A
park természetvédelmi terület, ahol
egy séta testet-lelket üdítô élménynek
számít.
Az épületben jelenleg a Szenve-
délybetegek Rehabilitációs Otthona
található (Abonyi út 1.). Mindkét kas-
télyban bejelentkezésre fogadnak lá-
togatókat.
A történelem iránt érdeklôdôknek
érdemes felkeresni Újszászon a Vö-
rösmarty házat is (Kossuth út 1.).
A város természeti értékei közé tar-
tozik a parkerdô, amely a külterüle-
ten, Jászberény felé haladva, helyez-
kedik el. A mûemlék Orczy-kastély
erdejéhez tartozott korábban a park-
ZAGYVARÉKAS
Irányítószám: 5051 Körzethívószám: 56
Zagyvarékas a Zagyva folyó jobb
partján, Szolnoktól 14 kilométerre
fekszik. Megközelíthetô a 32-es fôút-
ról, Újszásztól továbbhaladva autó-
busszal, autóval. A község vasúti
megállóhely is. Lakosainak száma:
3715 fô.
A leletek azt mutatják, hogy Zagy-
varékas már a rézkortól lakott volt, de
nem folyamatosan. Elsô írásos emlé-
kei 1347-bôl származnak, „Rekas” né-
ven említik. A XVI. században a váci
püspökség birtoka volt, majd több-
ször elnéptelenedett, míg 1710 táján
katolikus magyarok telepítették újra.
Korábban Pest megyéhez tartozott,
1950 óta önálló település.
A község lakosai fôként a mezôgaz-
daságból élnek, sokaknak a szövetke-
zet és a baromfifeldolgozó ad mun-
kát.
A település lakossága szinte egysé-
gesen római katolikus vallású, ezért
csak katolikus templomuk van. Épü-
erdô, amelyet kettészel a Zagyva fo-
lyó. Nevezetessége egy iker geszte-
nyefa, amelyet Vörösmarty-fának ne-
veznek.
A város természeti értékei közé so-
rolhatjuk a Zagyva folyó valamint a
Tápió holtágait, gazdag élôvilágukkal.
A szabadidô eltöltését segíti a hor-
gászati lehetôség a Zagyván és a
szászberki halastavon. Az erdôben és
a hosszúháti földterületen pedig va-
dászni is lehet. Az Iskola út 17. szám
alatt teniszpálya mûködik.
A városban – hazai és külföldi részt-
vevôkkel – sportrendezvények hono-
sodtak meg. Különösen a lábtollver-
senyek gyakoriak, magas színvonalú-
ak a teremfutball-bajnokságok is.
letén, amelyet az évszázadok során
kétszer is átépítettek, barokk stílusje-
gyek fedezhetôk fel (Szabadság tér
8/1. Tel.: 56/491-361). A látnivalók
közé tartozik a helytörténeti gyûjte-
mény, amely a Damjanich János Álta-
lános Iskolában található. (Alkotmány
út 20. Tel.: 56/491-219.) A központ-
ban elsô világháborús emlékmûvet és
millecentenáriumi emlékmûvet is lát-
hatunk. A település házai jórészt új
külsôt öltöttek az elmúlt évtizedek-
ben, de még fellelhetôk a népi építé-
szet emlékei is, a fûrészelt oromfalak.
Természeti látványosságnak számít
a kisszögi sporttelep (Nagyváradi út
54.) és a Zagyva folyó. Adottságai a
zöldben való pihenésre rendkívül al-
kalmassá teszik a települést, illetve
környékét. Az Alsó-Zagyva hullámte-
re helyi természetvédelmi terület, ap-
róvadakban gazdag.
A község lehetôséget nyújt a horgá-
szatra, vadászatra, lovaglásra. Minden
év tavaszán vagy ôszén lo ovastalál-
kozót tartanak, május–júliusban pedig
veteránok dobóversenyét.
 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE

Megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye az Alföld

közepén, a Tisza-Zagyva folyó találkozásánál fekszik. A több mint
900 éves városnak gazdag történelmi múltja van. Igaz a gyakori árvi-
zek, tûzvészek és járványok többször visszavetették a város fejlôdé-
sét, de megakadályozni nem tudták. Szolnok sokarcú város. Jól érez-
heti itt magát a mûvészeteket kedvelô látogató, hisz egész évben szín-
vonalas programok vannak, de kellemes napokat, heteket tölthet el itt
a természetet szeretô, a horgászó és a sportolást kedvelô kiránduló is.

SZOLNOK A város terjeszkedésével alakult ki, az ôsi város-

Irányítószám: 5000 Körzethívószám: 56
Megközelíthetô autóval, autóbusszal a 32-es fôút-
vonalról (Zagyvarékas után közvetlenül) valamint a
4-es számú fôútról Debrecen, illetve Budapest felôl,
és Martfû irányából a 442-es számú fôúton. Vonattal
is könnyen elérhetô szinte az ország minden pontjá-
ról, lévén jelentôs vasúti csomópont. Lakosainak szá-
ma: 77 592.
Az ôsi városközpont a Tisza jobb partjára települt
(amelyet nem veszélyeztettek az árvizek), késôbb a
város „átlépte” a Tiszát, és a másik parton felépült a
Kertváros és Szandaszôlôs. E területeket átszelô
Holt-Tisza mellett található Alcsi-sziget, amely nagy-
részt üdülôterület.
A régi város török idôkbôl származó része, a cso-
dálatos, Zagyva-parti Tabán ma már átépült. Modern
külsôt öltött, de megôrizte az
eredeti formai
elemeket.
mag mellett a modern Tallin városrész, illetve vele
szemben a lakótelep jellegû Széchenyi városrész.
Szolnokon két fôközlekedési irány keresztezi egy-
mást. Az egyik a nyugat–kelet irányú 4-es számú fô-
út amely a várost Debrecen, illetve Budapest felé el-
kerüli a Szent István hídon áthaladva. A másik irány
az északnyugat felôl, Jászberény irányából érkezô
32-es számú fôút és a megyeszékhelyrôl dél felé ha-
ladó, Cserkeszôlôig vezetô 442-es fôút. A Tiszán va-
ló átkelés helyéül sokan választják Szolnokot, ahol
három közúti híd vezet át a Tiszán és a Holt-Tiszán,
valamint egy vasúti Tisza-híd szolgál a tranzit-
forgalom céljaira. A Zagyván
való átkelést vasúti, gya-
log-, és közúti hidak
segítik.
 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
Tisza-parti sétány A Tisza és a Zagyva találkozásánál
már a neolitikumban (csiszolt kôkor-
szak) laktak. A honfoglaló magyarok
is felismerték a Tisza közlekedési és
egyéb adottságait.
A honfoglalás korából származik a
Szolnok–Strázsahalom lelôhelyen ta-
lált aranyozott ezüst tarsolylemez,
amely e kor legszebb ötvösmûvészeti
tárgyai közé tartozik. (☞ Damjanich
Múzeum)
Szolnok város nevét elôször – Zou-
nuk alakban – I. Géza garamszentbe-
nedeki alapítólevele említi 1075-ben.
A Zagyva folyó István király tette a várost az újjászer-
belvárosi szakasza vezett ispánság központjává. A Tisza
52
és a Zagyva által körülvett magaslaton
épült az ispánsági vár, amely Zounuk
ispánról kapta a nevét, aki Gellért
püspök védelmében halt mártírhalált
a késôbbi Gellért-hegyen. A XIII. szá-
zadban a tatárdúlás elnéptelenítette –
a korábban fontos egyházi központtá
vált – Szolnokot, amelynek Zsigmond
király adományozott városi rangot
1422-ben.
A város jelentôségét növelte, hogy
itt haladt át Erdélytôl Budáig az úgy-
nevezett „sószállító út”. A török táma-
dások ellen a szolnoki várat megerô-
sítették. A vár körül ásott vizesárokból
alakult ki a mai Zagyva medre. Ám a
várat nem tudták megvédeni; a törö-
kök katonai és szandzsák székhellyé
tették a várost.
Szolnok életében jelentôs fejlôdést
hozott, hogy ide épült az ország má-
sodik vasútvonala (Pest–Szolnok kö-
zött), amelyet 1847. szeptember 1-jén
nyitottak meg. A város már a múlt szá-
zad végén vasúti csomóponttá vált,
1876-ban pedig a vármegye székhe-
lye lett. Fokozatos fejlôdését csak
visszavetették a többszöri árvizek,
tûzvészek, de megakadályozni nem
tudták.
Kezdjük szolnoki sétánkat a vasút-
állomásnál (Jubileum tér 1–3.), hiszen
akik vonattal érkeznek, itt szerzik elsô
benyomásaikat a városról. Az állo-
mást azért is érdemes közelebbrôl
szemügyre venni, mert építése idején,
1975-ben Közép-Európa legmoder-
nebb pályaudvara volt. Az 1300 négy-
zetméter alapterületû létesítményt
Schneller Vilmos tervezte.
Az állomás épületébôl kilépve, a
szemben lévô téren Gyurcsek Ferenc
és Kampis Miklós alkotása látható, a
„Tanúhegy” címû kompozíció. Kilenc
betonréteg jelképezi a város kilenc-
száz évét, rajtuk dombormûvek mu-
tatják be a város történelmét.

Innen egyenesen a városközpont-
hoz vezet a Baross út. Ezen elindulva
hamarosan a Vásárhelyi Pál Szakkö-
zépiskolánál járunk (43. sz.), amely
elôtt áll a Tisza-szabályozás szervezô-
jének, Vásárhelyi Pálnak a mellszob-
ra, Tôsér János alkotása. Ezután az
Eötvös térhez érkezünk, ahol az 1912-
ben épült ma már használaton kívüli
víztorony áll. Mögötte a Jézus Szíve
fogadalmi templom, amely mellett a
szociális otthon található. Az otthon
1925-ben épült, eredetileg szegény-
háznak.
Ahogy a Baross úton haladunk a
központ felé, néhány jellegzetes házat
láthatunk a századforduló helyi építé-
szetébôl, eklektikus vonalakkal, sze-
cessziós homlokzatokkal. Elérkezünk
a Petôfi Sándor utcához. A sarkon ál-
ló szakmunkásképzô iskola homlok-
zatát Simon Ferenc Petôfi-reliefje dí-
szíti. Szemben az úgynevezett „Fehér-
kereszt Patika”, a város legrégebbi
gyógyszertára. Néhány méter után a
Hôsök tere nyílik, amelynek parkjá-
ban helyezték el Györfi Sándor szob-
rászmûvész „Magyar Golgota” címû
mûvét, a második világháború helyi
áldozatainak emlékére. A park mö-
gött a megyei kórház rendelôintézete,
udvarán Medgyessy Ferenc „Anya
gyermekével” címû szobra bensôsé-
ges hangulatot áraszt.
A rendelôintézettôl továbbhaladva,
balra egy 1975-ben épült modern
építmény emelkedik, a Pelikán Szálló.
Vele szemben van az üvegfalú városi
mûvelôdési központ, számtalan kul-
turális rendezvény színhelye.
Szemközt, az utca másik oldalán az
1930-as években (Bauhaus stílusban)
épült központi posta. Ezt elhagyva
több bank épületét, helyi képviseletét
találjuk. Egyenesen továbbsétálva ha-
marosan a város igazi centrumába, a
Kossuth térre érkezünk. A virágos tér
SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
látványát nyáron szökôkutak teszik A Damjanich János
még hangulatosabbá. A tér központi Múzeum gazdag
épülete a jobb oldalon álló, eklek- kiállítási anyaggal várja
tikus stílusban létesült Városháza, a látogatókat
amely 1884-ben nyerte el mai formá-
ját. Az épület oldalán tábla emlékezik
meg Kossuth szolnoki toborzóbeszé-
dérôl. Szemben áll az 1860-as évek-
ben, késô klasszicista stílusban emelt
Damjanich János Múzeum, amely
1996. évi tevékenységéért elnyerte
„Az év múzeuma” címet. Eredetileg
„Magyar Királyi Szálló”-nak építtette
Obermayer Lajos. Jó arányú és ezért Régészeti kiállítás
jó hatású az épület udvara mindhá- a Damjanich János
rom szinten ismétlôdô szegmensíves Múzeumban
árkádsoraival. Kiváló akusztikája van,
ezért koncerteket is szoktak itt tartani
nyaranta.
A mûemlék jellegû épületben állandó
régészeti, történeti, néprajzi, képzômû-
vészeti kiállítás várja a látogatókat.
A „vendégségben ôseink háza táján” ré-
gészeti kiállítás a megye régészeti lele-
tei alapján tárja elénk, hogyan változott
az ember közvetlen környezete – a la-
kóház – az évezredek folyamán. A kiál-
lítás az ôskôkortól a török kor végéig
felöleli a megye történetét. Egy-egy pél-
dán mutatja be a lakóház életmódnak
53
 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
A szolnoki csata megfelelô változását. A magyarság lete-
emlékmûve mûemlék lepedésétôl a középkor végéig a tele-
jellegû, késô pülésformák és az egyes lakóháztípu-
klasszicista stílusban sok, valamint a szolnoki vár maketten
készült 1868–1869-ben. kerülnek bemutatásra. A kiállítást lezá-
A Tisza-híd elôtti tér ró kincstár szentélyszerû elrendezés a
tengelyében lévô gyûjtemény legszebb, legféltettebb
négyszögletes egyedi darabjait keretezi.
emlékoszlop alapját A „Mesterségek mûvészete” néprajzi ki-
1868-ban állítás a megye népmûvészetét a mes-
a Külsô-Szolnok terségek oldaláról mutatja be, kiemelve
megyei Honvédegylet a táji adottságok következtében megha-
kezdeményezésére tározó népmûvészeti ágakat: a fazekas-
tették le. Az alapkôbe ságot és a szûcsmesterséget. Nemcsak a
vésett cinládába mesteremberek által elkészített tárgyak,
Horváth Mihály, hanem a munkafolyamatok is nyomon
Magyarország követhetôk a mûhelyenteriôrök segítsé-
függetlenségi harcának gével. Népmûvészetünk legszebb da-
története címû mûvét rabjai mellett a megyére jellemzô vise-
helyezték el. letegyütteseket is megismerhetik a láto-
Felavatására a szolnoki gatók. Szintén néprajzi kiállítás a „Nép-
csata huszadik élet a Közép-Tisza vidékén” címû állan-
évfordulóján, dó kiállítás, mely a századforduló pa-
1869. március 5-én raszti kultúráját mutatja be. A régi tár-
került sor. gyak, eljárások, a századokon át kiala-
Az oszlopot és a tetején kult szemlélet keveredik a megjelenô
lévô szobrot Gerenday újjal. Az átmeneti korszakon vezet át
Antal pesti szobrász tárgyaival, a tárgyak környezetével, raj-
készítette mészkôbôl. zok, térképek, és néhány évtizede vagy
Tetején négy égtáj felé ma készült fotók segítségével jelezve,
azonos katonai, hogy bizonyos hagyományok a közel-
honvédjelvények, múltig, sôt ma is élnek, részei falvaink-
legfelül az egyik nak; parasztságunk tudásának és kultú-
oldalon rájának. Bemutatja a vízszabályozás
a Kossuth-címer, korszaka elôtti képet a halászat, a pász-
a másikon torkodás, vesszô-, sás- és gyékényfel-
Külsô-Szolnok megye dolgozás segítségével. A kiállítás követ-
címere, cserkoszorúval kezô egységében a parasztház jellegze-
látható. tes helyiségeit rendezték be: a kamrát, a
A szabadságharcos konyhát, a lakószobát, valamint az al-
emlékmûvön körben földi parasztgazdaság jellegzetes épít-
latin és magyar nyelvû ményét, a fészert rekonstruálták.
feliratok olvashatók. A múzeumban egy másik állandó kol-
lekció a „Városi polgárok a századelôn”
címû történeti kiállítás tekinthetô meg.
A századfordulóra Szolnokon sajátos
polgári kultúra fejlôdött ki, melyet sok-
54
színûsége, különbözôsége ellenére sa-
játos egység jellemez. Ezt láthatjuk egy
polgári-parasztpolgári vonásokat meg-
testesítô lakóházon keresztül.
A „Szolnoki Képtár” címû képzômûvé-
szeti kiállítás a Szolnoki Mûvésztelepen
született alkotásokkal reprezentálja a
város szerepét, jelentôségét és helyét a
magyar képzômûvészeti életben. Külön
kiállítás született Pólya Tibor rajzaiból
és karikatúráiból.
A múzeum kapualjában Borbereki Ko-
vács Zoltán szolnoki szobrász két dom-
bormûve látható, az „Aratók” és a „Ku-
bikusok”. Az udvaron Martschs István
Tisza c. szobra áll (Kossuth tér 4.).
Nyitva: május 1-jétôl október 31-ig 9–17
óráig, november 1-jétôl április 30-ig
10–16 óráig. Kedden minden kiállítás
ingyen látogatható!
(Tel.: 56/421-602)
A múzeum szomszédságában talál-
ható a Verseghy Ferenc Megyei
Könyvtár. (Kossuth tér 3.)
A Tisza-híd irányába továbbsétálva,
hamarosan elérjük a Megyeházát, de
elôször forduljunk be az Kellner Gyu-
la utcába. Itt az evangélikus templo-
mot azért érdemes szemügyre venni,
mert tornya a Wittenbergi apátságéra
hasonlít. A Megyeháza (Kossuth u. 2.)
egyemeletes, eklektikus épületét
1878-ban emelték, hogy helyet adjon
a vármegye hivatalainak és közgyû-
lésének.
Az egyemeletes alápincézett, szabadon
álló épület 1-7-1 ablakosztású fôhomlok-
zattal épült. A fô homlokzat középrizalitja
a földszinten árkádos, az emeleten loggi-
ás. A fôhomlokzat szélsô ablakait falosz-
loppárok keretezik, ezek fölött kisméretû
timpanon látható. Ez a megoldás ismétlô-
dik az oldalhomlokzatok szélsô ablakai-
nál is. A fôhomlokzat tetejére a megye cí-
merét helyezték. Az épület belsejében a
reprezentatív lépcsôház és a tanácsterem
klasszikus szépsége érdemel figyelmet.

Benkó Károly mûépítész tervezte, az épí-
tési munkálatokat Pucher József építész
irányította. Az épület hátsó, a Tiszára nézô
homlokzatát 1926-ban Zombory Lajos fes-
tômûvész, építész tervezte az eredetinél
díszesebb kivitelben, 1-3-3-3-1 tengellyel.
Az oromzatokkal ellátott közép- és sarok-
rizalitok szépen tagolt edikulás ablakkere-
tei kiemelik az épület hátsó frontját.
A megyeháza közvetlen szomszéd-
ságában áll a Tudomány és Technika
Háza (Kossuth u. 4. Tel.: 56/425-524)
a régi kaszinó épülete, amely szintén
az eklektikus stílust képviseli.
Az egykori Vármegyei Kaszinó-
épület, a mellette lévô impozáns Vár-
megyeházával, már csak a stílusha-
sonlóság miatt is értékes mûem-
lékegyüttest képez. A jól tagolt, L ala-
kú, egyemeletes épület szimmetria-
tengelye a sarokbejárat, amelyet a fö-
lötte lévô kör alakú erkély, és díszes
rézborítású magasított kupola még
jobban hangsúlyoz. Az 1985-ben el-
készült mûemléki felújítás és rekonst-
rukció megôrizte az épület homlokza-
ti kialakítását, és a belsôben is csak
minimális változások történtek. Prak-
tikus megoldás a lépcsôfeljáró elhe-
lyezése, amely a pincébôl kialakí-
tott kiállító terembe és az
emeletre vezet.
SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
Innen az üvegezett sarokerkélybe „Olyasféle Szolnoknak
foglalt csigalépcsôn a padlástérben a Mûvésztelep,
kialakított klubkönyvtárba jutunk. Az mint Párizsnak
épületben ma kiállítások láthatók, az Eiffel-torony.
rendezvényeket szerveznek. Kinyílik belôle, és
A megyeházával szemben a Megyei szinte arról magáról
Városi Bíróság épülete áll, amelyet is megismerszik.”
1891-ben emeltek törvényháza céljá-
ra. Szomszédságában a híres Varga
Katalin Gimnázium eklektikus épüle-
te, mely eredetileg 1856-ban bérház-
nak készült.
És már el is érkeztünk a Tisza és a
Zagyva találkozásához. A két híd kö-
zötti kicsiny területen, a Szabadság té-
ren áll a Szolnoki csata emlékmûve.
Az 1849-ben elesett honvédek emlé-
kére emelték. A szobor közelében a
Zagyva-híd feljárójánál áll a barokk
Mária-szobor a XVIII. század második
felébôl. A Zagyva hídján áthaladva
történelmi emlékhelyen állunk. A fe-
hér carrarai márványból készült szob-
rot Damjanich János honvédtábornok
és katonái emlékére készítette Rudnai A Damjanich János
Béla. Ez a hely a március 15-i városi honvédtábornok
ünnepségek helyszíne. A szobor mö- és katonái emlékére
gött dús fáival, régi házaival a város emelt szobor
egyik színfoltja, jellegzetessége és hí-
ressége, a Mûvésztelep talál-
ható.
 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
Az 1848/49-es magyar A Mûvésztelep 1902-ben nyílt meg
szabadságharc 12 mûteremmel, két pavilonnal a régi
leverésére küldött vár helyén kiépített parkban. Több
osztrák csapatokkal évtizede alkotnak itt festôk, szobrá-
érkezett hazánkba egy szok, de sohasem alakult ki „szolnoki
bécsi katonatiszt-festô, iskola”, mert az itt dolgozó mûvészek
August Pettenkofen mindig meg tudták ôrizni egyéni
(1822–1889), hangjukat alkotásaikban. Az elsô vi-
aki kardforgatás helyett lágháborúig Fényes Adolf volt a telep
ceruzájával követte meghatározó egyénisége, a ’20-as
a hadak mozdulatait, évektôl a ’30-as évek végéig pedig
tollal-akvarellel Aba-Novák Vilmos befolyásolta a
örökítette meg szolnoki alkotóközösség munkáját
a csatákat. Így jutott el erôs karakterû lényével. A szolnoki
Szolnokra is, ahol egy Mûvésztelep mûtermei, pavilonjai az
életre elbûvölte a két évek során számtalan festônek, szob-
folyó mocsaras-párás rásznak, képzômûvésznek (Pólya Ti-
vidéke, az Alföld bor, Nagy István, Bokros László, Faze-
végtelensége. Amint kas Magdolna, Simon Ferenc, Berényi
lehetett visszatért, Ferenc, Meggyes László, Baranyó Sán-
és 1851-tôl harminc dor) adtak alkotó otthont. (Szent Ist-
esztendôn át töltött ván király utca 6. Tel.: 56/372-264.)
hosszabb-rövidebb idôt A mûvésztelep szomszédságában
ezen a vidéken. Egyre lévô Szent István téren az 1956-os for-
több külföldi és hazai radalom áldozatainak emlékét hirdeti
mûvész kereste fel a kopjafa. A téren rendezik hagyomá-
Szolnokot az itt látható nyosan az október 23-i városi megem-
táj, kínálkozó népi lékezéseket.
zsánerlehetôségei A mûvészteleppel szemben látható
miatt. A hangulatos Papi Lajos szobrászmûvész „Török
alföldi városkában kút”-ja, valamint a vártemplom kora
az itt tartózkodó klasszicista, mûemlék jellegû épülete.
mûvészek együtt A templomot a közelében álló, ro-
töltötték szabad- mos, megsemmisült török mecset, va-
idejüket, sokszor lamint a középkori templom kövei-
éppen annak a Magyar nek felhasználásával építették Homá-
Király Szállónak lyossy Ferenc tervei alapján 1822–24
az épületében, ahol ma között. (Szent István király utca 2.
a Damjanich Múzeum Tel.: 56/373-066.) A vártemplom mö-
kapott helyet. gött a mûemlékileg is jelentôs Nepo-
muki Szent János-szobor található,
amely 1804-bôl származik, és koráb-
ban a Tisza-híd hídfôjénél állt.
Az egykori vár helyén ma a MÁV-
Kórház Rendelôintézet van. A várból
nem maradt semmi az utókornak. He-
lye teljesen beépült.
56
Sétánk során itt érdemes visszafor-
dulni, és a Zagyva-hídon áthaladva a
jobb oldalon a Tabánnál elidôzni. Ez
a városrész egykor halászfalu volt,
amely mára újjáépült, de ôrzi az egy-
kori falu szerkezetét, kanyargós, han-
gulatos utcácskáival. Az itt található,
1930-as években épült halászházból a
Damjanich Múzeum tájházat alakított
ki, ahol az egykori halászati eszközö-
ket mutatják be. (Tabán utca 24. Tel.:
56/421-602). Nyitva: csütörtöktôl va-
sárnapig 13–17 óráig.
A Tabán közelében, a Zagyva-par-
ton haladva egyedi történelmi emlék-
helyre lelünk: a Zagyva-parti kis lakó-
telepi parkban az Aradi vértanúk em-
lékhelyét alakították ki: a vértanúk fá-
ból faragott portréit helyezték el.
A Tabánból visszakanyarodva ismét
a Tisza-hídhoz érünk, amelynek elôd-
je az 1562-ben épült cölöphíd volt.
Négyszáz év múlva, 1962-ben létesült
a mai híd. Feljáratánál Lajos József
szobrászmûvész alkotása látható, a Ti-
szai hajósok emlékére.
A hídon átsétálva megérkeztünk a
város sport- és szabadidô központjá-
hoz, a Tiszaligethez, amelyet körgát
vesz körül.
A szállodák és vendéglátó egysé-
gek mellett teniszpályák, sportcsar-
nokok, termálvizes strandfürdô, erdei
tornapálya, horgásztó várja a kikap-
csolódni vágyókat. A strandfürdô
négy medencével, ingyenes csúszdá-
val és csónakázótóval várja a látogató-
kat. Nátrium-hidrogén-karbonátos
termálvize reumatikus és nôgyógy-
ászati panaszok enyhítésére alkalmas.
Nyitva: június 5. és augusztus 29.
között 9–19.30 óráig. Tiszaligeti sé-
tány. Tel.: 56/379-701.
Az árnyas fák kellemes helyszínt
biztosítanak egy üdítô sétához. A
Tiszaliget számtalan sportrendez-
vénynek, kutyás, lovas bemutatónak,

tábornak ad otthont. Itt található a Ke-
reskedelmi és Gazdasági Fôiskola
egyik tanulmányi épülete is.
Sétánkat folytatva visszatérünk a hí-
don a városba. Közvetlenül balra a
termálvizes Damjanich uszodát láthat-
juk a Tisza-parton, mely a szolnoki
úszó- és vízilabdasport „fellegvára”. A
sportuszodában termálvizes medence
is található, a magas sótartalmú alkáli-
hidrogén-karbonátos termálvíz reu-
matikus, ízületi betegségekre kiváló
hatású.
Nyitva: május 1. és október 31. kö-
zött hétköznap 5.45–18.30 óráig, hét-
végén 7–18 óráig; november 1.–április
30. között hétköznap 5.45–18 óráig,
szombaton 7–13 óráig. Damjanich u.
3. Tel.: 56/421-202.
Mögötte a Tisza-parti sétány, ame-
lyet nem hagyhat ki egyetlen Szolnok-
ra látogató sem. Ugyanis a város leg-
szebb részéhez érkeztünk. A parkban
áll a város szülöttjének, Verseghy Fe-
rencnek a mellszobra. Gyönyörû, szö-
kôkutas park. Hatalmas gesztenyefák-
kal szegélyezett sétány vezet az 1928-
ban épült patinás Tisza Szállóhoz és
Gyógyfürdôhöz. (Verseghy park 2.
Tel.: 56/371-155) A neobarokk stílusú
szállóval közös épületben található a
hajdani török fürdôkre emlékeztetô
gyógyfürdô. Kör alakú kupolacsarno-
kában meleg-hidegvizes medencék,
szauna várja a vendégeket. A gyógy-
víz az 1928-ban feltárt forrásból ered,
különösen jó hatású reumás pana-
szokra, mozgásszervi sérülésekre, nô-
gyógyászati betegségekre. Gyomor-
sav-túltengés ellen pedig ivókúrának
javasolják. A gyógyfürdô három fedett
medencével rendelkezik. 948 méter
mélységbôl 52 oC hévíz tör fel, mely
összetételét tekintve alkáli-hidrogén-
karbonátos-jódos gyógyvíz. Szolgálta-
tások: orvosi alap- és kontrollvizsgá-
latok, balneoterápia: gôzfürdô, víz
SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
alatti masszázs, súlyfürdô, iszappako- A Tisza Szálló
lás, fizikoterápia: rövidhullám, ultra- és Gyógyfürdô.
hang, galvanizáció, mikrohullám, Az épületegyüttes szinte
fizikai kezelések: gyógymasszázs, a város jelképévé vált.
gyógytorna, fogászati kezelések, pe- A neobarokk stílusban
dikûr, gyógytalpmasszázs, szauna. épült szálló és a hajdani
Nyitva: május 3.–július 11. hétfô, török fürdôkre
kedd, szerda, csütörtök: 7.30–16 órá- emlékeztetô gyógyfürdô
ig, péntek: 7.30–20 óráig, szombat, igen kedvelt a helyiek
vasárnap: zárva; július 12.–augusztus és a turisták körében
15. zárva; augusztus 16.–október 14. egyaránt
hétfô, kedd, szerda, csütörtök:
7.30–16 óráig, péntek: 7.30–20 óráig,
szombat, vasárnap: zárva; október
15.–április 15. hétfô, kedd, szerda:
7–16 óráig, csütörtök: 7–20 óráig,
péntek: 7–22 óráig, szombat: 7–20
óráig, vasárnap: 7–13 óráig.
Az épületet és a fürdôt Hegedûs Ár-
min tervezte. A festôien szép Tisza-
parti szálloda étterme gasztronómiájá-
ról messzi földön híres. A gyógyfürdô
elôtt áll Borbereki Kovács Zoltán:
„Leány halakkal” címû bronzszobra.
A szállóval szemben az 1912-ben
Englert Károly tervei alapján épült
Szigligeti Színház (Tisza park 1., Tel.:
56/342-633) szemet gyönyörködtetô
épülete, amely 1991-ben nyerte el mai
57
 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
A Szigligeti Színház külsejét. Szecesszióról és modern épí-
a megye kulturális tészeti stílusáról egyaránt árulkodik. A
központja. színház országszerte híres elôadásai-
Szolnok kulturális élete ról; a megye egyik kulturális központ-
rendkívül színes, ja. Épülete elôtt áll a névadó, Sziglige-
kiemelkedô a város ti Ede bronzszobra, Pogány Gábor
zenei élete, kórus- Benô alkotása.
és néptáncmozgalma. A színházzal szemben emelkedik a
A Liszt Ferenc múlt századból származó, késô eklek-
Kamarazenekar, tikus stílust képviselô Verseghy Fe-
a Szolnoki Szimfonikus renc Gimnázium. (Tisza-part 1.). Fa-
Zenekar, a Bartók Béla lán emléktábla hirdeti, hogy az e he-
Kamarakórus, lyen állt sóházak egyikében született
a Kodály Kórus, a Tisza Verseghy Ferenc költô és nyelvtudós.
Táncegyüttes A gimnázium közelében van az
és az utánpótlást adó 1894-ben, Szthelo Ottó tervei alapján
Korvinka, Tallinka, épült neogót stílusú református temp-
Vadvirág iskolai lom, amelynek legértékesebb darabja
táncegyüttesek egy vörösfenyôbôl készült szószék.
országhatáron túl is (Tisza-parti sétány 1. Tel.: 56/367-810.)
ismertek. Elérkeztünk a Szapáry út sarkához.
Ez volt régen a város legdíszesebb ut-
cája, amirôl még ma is árulkodik né-
hány ház. Legnevezetesebb a Nemze-
ti Szálló volt (ma üzlet- és irodaház),
ahol szívesen idôzött Nagy Lajos író,
mikor Szolnokról benyomásokat
gyûjtött a „Három magyar város” címû
írásához. A Szapáry út 17. szám alatt
58
mûemlék jellegû lakóház áll az 1840-
es évekbôl klasszicista stílusban. A
Szapáry út a Ságvári körútba csatlako-
zik, ahol a Centrum Áruház mellett ta-
lálható a megyei Tiszainform Idegen-
forgalmi Szolgálat és TOURINFORM
iroda (Ságvári körút 4. Tel.: 56/420-
704), ahol a látogatók információt
kaphatnak a megyérôl és a városról.
Az irodától néhány perc járásra, egye-
nesen továbbsétálva elérünk a védett
molnárfecske-telephez. A telep a bel-
városi házak erkélyei alatt helyezke-
dik el, 1980 óta védett. Itt alakult ki az
ország legnagyobb ismert fészkelô te-
lepe.
Visszakanyarodva az Ady Endre
úton vagyunk. Itt található a pusztító
pestis megszûnésének emlékére épí-
tett Xavéri Szent Ferenc fogadalmi ká-
polna. A kápolnát 1749-ben emelték,
és köréje temették a járványban el-
hunytakat. A templommal szemben
nyíló Pozsonyi úton találjuk a helytör-
téneti gyûjteménynek otthont adó
megyei levéltárat (Pozsonyi út 40–42.
Tel.: 56/421-404).
A levéltártól érdemes visszasétálni a
Szapáry út–Templom út sarkáig, ahol
az 1972-ben nyílt Galéria áll gyönyörû
zöld környezetben. A mór stílusban
(1899-ben Baumhorn Lipót tervei
alapján) épült egykori zsinagóga ma
az ország egyik legnagyobb kiállító-
helye; színvonalas tárlatoknak és
hangversenyeknek ad helyet.
(Templom u. 2. Tel.: 56/378-023.)
Nyitva: keddtôl vasárnapig, 10–16-ig.
A Templom utcán egyenesen to-
vábbsétálva találkozunk Szolnok leg-
jelentôsebb mûemlékeivel. A barokk
ferences templomot és kolostort köz-
ismert néven belvárosi templomnak
nevezik.
1718-ban a városba költözött Bezdiczky
Ignác sótiszt, aki a mai helyen egy szen-
télyszerû kápolnát építtet a ferences bará-
 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE

tok részére oly módon, hogy az késôbb

átépíthetô, bôvíthetô legyen. Idôvel azon-
ban felmerült az igény a templom kibôví-
tésére, ezért megbízták 1723-ban Giovan-
ni Battista Carlone egri építészt a munká-
latok elkezdésével. Az építés 1723–1745-
ig tartott, bár a mai formáját csak a XIX.
században nyerte el a templom. Az 1718-
ban megépült szentélyhez 1723–1729 kö-
zött épült a hozzá kapcsolódó déli rész.
Ezt a munkát végezte Carlone. 1736-ban
lerakták a templomhajó alapjait, amely
azután párhuzamosan épült a rendház
többi részével. 1748-ban fejezték be nyu-
gati traktus munkálatait, 1754-ben elké-
szült a hajó melletti déli folyosórész, va-
gyis a templomhajó ekkorra már állt.
1752-ben kriptát készítettek a szentély alá.
Az egész épület 1753-ban épült fel, a kö-
vetkezô évben pedig elkészült a díszes fô-
bejárat. 1754-ben befejezték a tornyot és a
kibôvített szentélyt összekapcsolták a ha- kettôzött párkányfejezetû falpillérek törik A Tisza-liget
jóval. A fôkapu feletti Szentháromságot át az erôsen kiugró golyvázott fôpárkányt. a város „tüdeje”
ábrázoló szoborcsoport 1757-ben került a A párkányzatok között ál-attika emelet
helyére. 1770-ben átépítették a tetôt, és húzódik. A nyugati bejárat vájatolt, vállkö-
felújították a barokkban szokatlan fedél- ves, enyhén lapított íves keretû, zárókôvel
széket is. A torony kilátója 1835-ben ké- kapcsolódik a párkányhoz. Feltûnôen ma-
szült el és ekkor aranyozták a toronytetôt gas az ál-keresztboltozatokkal készített,
is. Egy földrengés következtében a torony négy boltszakaszos templomhajó. A há-
megdôlt és megsérült a szentély, ezért rom-három mellékoltárfülkét dór pár-
1867-ben egy nagyobb javítást kellett a kányfejezetes félpillérkötegek választják
templomon elvégezni. 1874-ben a kriptát el egymástól. Gazdagon díszített a szó-
betömették közegészségügyi okokból. A szék hangvetôje, melyet két angyal tart,
nyugati homlokzatot négy, kissé kiugró tetején a Jó Pásztor alakja, alatta a négy
falpillér osztja három részre, a falpillérek evangélista látható. A templomban tizen-
lapos párkányfejezetesek. A többszörösen egy oltár van. Ezek közül az egyik, az elsô
keretelt orgonaablak szintén a nyugati ismert szolnoki festô Stefanovits Máté
homlokzaton kapott helyet, ez a kapu fö- munkája 1737-bôl. A freskók 1819-ben ké-
lött látható. A homlokzat két szélsô részé- szültek, a stációképek XIX. századiak, a
ben lent záróköves szoborfülke, felettük szentségtartó pedig 1745-bôl való.
erôsen kiugró carloneszk szemöldökû Gyakran tartanak orgonahangver-
üvegezett ablak látható. A homlokzat tete- senyeket a zenekedvelô közönség
jén lévô timpanont az íves oromfalmezôk örömére. (Templom u. 8/a. Telefon:
által közrefogott lizénára építették. A tim- 56/371-203.)
panon alatt egy újabb szoborfülke látható, A kolostor mellett a mûemléképü-
az oromfalmezôben pedig füles ablakok. let-együtteshez tartozik a klasszicista
Az alaptól, egészen az oromfalig felnyúló stílusú volt ferences gimnázium is.

59
 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE

Szolnok város gazdasá- Az építési munkálatokhoz Szvitek A város másik részén, a 442-es fôút
gában a közlekedés, Márton ácsmester 1835-ben kezdett mellett, Szandaszôlôsön tekinthetjük
szállítás mindig fontos hozzá, és még abban az évben meg is meg a Magyar Repüléstörténeti Múze-
szerepet játszott és nyitották benne az új tanévet. A sza- umot (Kilián u. 1. Tel.: 56/343-422).
napjainkban is jelentôs badon álló épület egyemeletes, alá- Az ország egyetlen, páratlan, kuri-
ágazat. A vasúti jármû- pincézett, fôhomlokzata 3-3-3 ablak- ózumszámba menô repülôkiállítása
javítás tradíciói élnek osztású. A fôhomlokzat középrizalit- három helyen, egymástól különálló
a MÁV Szolnoki Jármû- ján az egész épület magasságáig felfu- témakörben mutatja be a repülés tör-
javító Kft.-ben. A közle- tó falpillérek láthatók. Ablakai egye- ténetét az 1900-as évek elejétôl napja-
kedés fontos résztvevôje nes záródásúak, kivéve a középsô inkig. Szabadban és csarnokban he-
a Jászkun Volán Rt. hármat, melyek félkörívesek. A bejá- lyezték el a történelem viharaiban
Meghatározó iparág rati ajtó felett vörös márvány tábla áll, megmaradt technikai eszközöket, re-
Szolnokon a mezô- rajta évszámrejtô felirat. Az épület ma pülôgépeket (katonai és polgári).
gazdasági gépgyártás, Cserkészház. (Templom utca 10.) A 4-es fôútvonal Budapestre vezetô
élelmiszer-feldolgozás. A volt ferences templom elôtt áll a szakasza mellett található a város déli
Szolnokot az ország Kálváriakô-szoborcsoport. A kereszt iparnegyede.
egyik legfontosabb élel- tövében Mária Magdolnát láthatjuk. A A város vonzerejéhez hozzájárul-
miszeripari központjává szoborcsoport egyik tagja Szent Já- nak azok a nagyszabású rendezvé-
tették a malomipari, nos. A kereszt talapzatán évszámrejtô nyek is, amelyek már hagyományossá
sütôipari, tejfeldolgozó tábla található. Az út túloldalán az Ülô váltak. Minden év március–április hó-
üzemek, a húsipar Krisztus (helyi elnevezése Szomorú napjában megrendezik a Szolnoki Ze-
és cukorgyártás, a keres- Jézus) látható. A késô barokk festett nei Fesztivált, amelyen rangos mûvé-
kedelmi áruházláncok. szobor 1800-ból való. Eklektikus feje szek lépnek fel. Szintén tavasszal
Nemzetközi piacokon a XIX. század második felébôl szár- (májusban) nyit a Szolnok EXPO
ismert a Mezôgép Rt., mazik. Nemzetközi Kiállítás és Vásár. A város
a Neusiedler–Szolnok A templomtól továbbhaladva meg- alkotóközösségei közül nemcsak a
Papírgyár Rt., a Henkel érkezünk az Indóházhoz. (Indóház u.) mûvésztelep mûvészei váltak híressé
Magyarország Kft., Ez a ház volt hazánk legrégibb vasút- az évek során, de ismert a Tisza Tánc-
a Holland Colours állomás épülete. Klasszicista stílusban együttes, a Kodály Kórus, a Szolnoki
Hungaria Ipari és Keres- épült Wilhelm Paul Sprenger tervei Szimfonikus Zenekar, és a Karnagyok
kedelmi Kft., a Tisza- alapján, 1847. szeptember 1-jén adták Kórusa. Látványos esemény a Malom-
menti Vegyimûvek Rt., át. Az épülettôl néhány száz méterre a zugi Csata, amely az 1849. évi tavaszi
a Ganz Ansaldó Temetô utca 7. szám alatt (Telefon: hadjáratot eleveníti fel. Az augusztusi
Villamossági Rt., 56/370-120) találjuk a Szent Lélek- Ételköz gasztronómiai rendezvény
a Szolnoki Bútoripari templomot. A neoreneszánsz temp- kuriózumnak számít a térségben.
Kft., a Ramexa Rt. lom a harmincas években épült, az Szolnokon nagy hagyománya van a
Szolnok város fejlôdésé- olasz novocento hatása érzôdik rajta. vízilabdának, a kosárlabdának, a vízi
ben számottevô volt, A város külsô részein fekszenek sportoknak. A Holt-Tiszán nemzetkö-
hogy az 1960-as évek azok a látnivalók, amiket most aján- zi versenyek megrendezésére is alkal-
óta itt mûködött a kô- lunk. Az egyik a szabadtéri vízügyi mas kajak-kenu pályát alakítottak ki.
olajkutatás és -feldolgo- múzeum. A városon túl, a Beseny- A Tiszán szabad strand várja a fürdô-
zás egyik központja. szögre vezetô út mellett, az úgyneve- zôket. A hajókirándulás, a horgászat,
Az Alföld olaj- és zett Milléren található. A vízügyi gé- a vadászat és a lovaglás kedvelôi is ta-
gázkészletét kutatták peket és a Tisza-vidék gazdálkodásá- lálnak lehetôséget hobbijukhoz.
és tárták fel. Igen jelen- nak 200 éves történetét is bemutatja a A Holt-Tisza és az élô Tisza folyó a
tôs volt a külföldi kiállítás. (Információ: KÖTIVIZIG: Közép-Tiszai Tájvédelmi körzet része.
munkák aránya is. 56/375-111.) (☞ Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet)

60
 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
Kellemes, hangulatos TÓSZEG
település Tószeg Irányítószám: 5091 Körzethívószám: 56
Ismerjük meg Szolnok környékét!
Dél felé indulva elôször a Tisza jobb
partján fekvô Tószeg nagyközséget
érjük el. Megközelíthetô autóbusszal,
személygépkocsival, valamint vonat-
tal. Lakosainak száma: 4638.
A község elsô írásos emléke 1368-
ból származik, Thozeghként említve a
települést. A török hódoltság idején
püspöki mezôváros volt.
A község legnagyobb hírességét
igazából kevesen ismerik. A falu leg-
szélsô házai között meghúzódó La-
poshalomnak nevezett bronzkori te-
lepülés az európai régészetben is
jegyzett. A Laposhalom Kelet-Európa
legelsô megvizsgált bronzkori telepe,
TISZAVÁRKONY
Irányítószám: 5092 Körzethívószám: 56
Tószegtôl továbbutazva dél felé, a
Tisza jobb partján következik, Tisza-
várkony község, amelyet autóval és
autóbusszal érhetünk el. Lakosainak
száma: 1703. A Várkony név vitatott
eredetû, valószínûleg avarokra utal.
62
az ország leghíresebb ôskori lelôhe-
lye. A szolnoki Damjanich János Mú-
zeum legérdekesebb, Tószeget érintô
lelete egy mamutagyarból faragott po-
hár, amely 1960-ban került elô a
Tószeg–Telek alatti Tisza medrébôl.
Az ôskorból (paleolitkor) eredezhetô
edény egyike az Alföld legnagyobb
ritkaságainak.
A község látnivalói közé tartozik a
helytörténeti gyûjtemény, ahol Lapos-
halom régészeti ásatásait, és a tószegi
fazekasságot bemutató állandó kiállí-
tások láthatók. (Attila u. 41.) Nyitva:
15–17 óráig. A népi kézmûvesség
iránt érdeklôdô vendégek a fafaragó,
a fazekas és a kosárfonó munkájával
ismerkedhetnek meg.
Tószegen járva érdemes megnézni
az 1730-ban épült református vala-
mint a római katolikus templomot. Az
általános iskola épülete elôtt Széche-
nyi István szobra áll, a falu szélén pe-
dig második világháborús emlékmû.
Természeti értékként tartják szá-
mon a Tisza-partot, amely a Közép-
Tiszai Tájvédelmi Körzet (☞ Közép-
Tiszai Tájvédelmi Körzet) része.
Természeti értékek közé sorolhatók
a Gerje menti füves puszták, amelyek-
nek madárfaja és sziki növényvilága
egyedülálló. A község déli határánál
30 hektáros horgásztó biztosít lehetô-
séget e hobbi kedvelôinek.
A község külterületi része ismert és
kedvelt vadászterület.
Az egykori halmazfalu a honfoglalás
idején már lakott volt, ám a történe-
lem során elnéptelenedett, míg új te-
lepesek nem jöttek.
A hangulatos Tiszavárkonyban jár-
va elsôként az 1988-ban épült népmû-
vészeti alkotóházat ajánljuk megte-
kintésre. Itt bemutatják a népmûvé-
szeti kismesterségeket (fafaragók,

korsósok, takácsok, kovácsok, szô-
nyegszövôk, hímzôk), amelyek gya-
korlására is lehetôség nyílik. A ház
rendszeresen otthont ad alkotótele-
peknek, fogadnak iskolás és felnôtt
csoportokat is. (Endre király út 121.
Tel.: 56/436-052.)
A község jellegzetes épületei a tor-
nác nélküli, olykor gádorral ellátott
háromosztatú házak. Az egyhajós ké-
sô barokk római katolikus templomot
1812 és 1817 között építették. Késô
barokk stílusú a református templom
is. Történelmünk eseményei közül
Tiszavárkonyban zajlott le I. Béla és
Endre között a „Kard és korona” jele-
net. A község neve még két ízben me-
rült fel a történelmi események kap-
csán: 1514-ben a várkonyi réven kelt
át Dózsa serege, 1945-ben pedig a
Vörös Hadsereg. Tiszavárkony hon-
foglalás kori emlékmûve történelmi
emlékhely. A községben van elsô és
második világháborús emlékmû is.
VEZSENY
Irányítószám: 5093 Körzethívószám: 56
Szolnoktól délre, a Tisza jobb part-
ján fekszik Vezseny község.
Bekötôúttal csatlakozik a Tiszakécs-
kére vezetô közútra. Autóval, autó-
busszal, komppal (6–20 óráig) érhetô
el. Lakosainak száma: 699.
A községet 1354-ben Wesen alak-
ban említik elôször. Szláv eredetû név
lehet, görbületet, kanyarulatot jelent.
Kezdetben a Vezsenyi család birtoka
volt, akik késôbb a környezô puszták
birtokjogát is megszerezték. A Kisdeb-
recen nevû határrészbôl gazdag vas-
kori kelta nôi sír származik. Az itt talált
vérzománc-berakásos, állatfejekkel
díszített bronzöv a kelta mûvészet ki-
emelkedô alkotása. (A Damjanich Já-
nos Múzeumban látható Szolnokon.)
SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
A település külterületén áll a XVIII. A népmûvészeti
században épült késô barokk Do - alkotóházban
monkos-kúria, amely a Közép-Tiszai népi kismesterségekkel is
Tájvédelmi Körzet (☞ Közép-Tiszai ismerkedhet a látogató
Tájvédelmi Körzet) része.
Tiszavárkony Tisza-partja egyedien
szép, árnyas, kellemes sétát, horgá-
szatot kínál a vendégeknek.
Vezseny legfontosabb látnivalója a
mûemlék jellegû református templom,
amely 1720 körül épült, barokk stílus-
ban. A homlokzat elôtti torony egy-
szerû architektúrájú, ablakai vakolat-
keretesek, párkányok tagolják. Belül
falazott stukkódíszes szószék látható.
Mûemlék jellegû a romantikus stílu-
sú református parókiaépület. A közsé-
get településszerkezeti és faluépíté-
szeti szempontból védelemre jelölték
ki 1979-ben. Népi mûemlékei a Hu-
nyadi utcában és a Tisza-soron állnak.
A község tiszai ártere a Közép-Ti-
szai Tájvédelmi Körzet része, kiemel-
ten védett, nem látogatható. Az ártér
erdôtársulásai a bokorfüzesek, fûzli-
getek, kôris-éger láperdôk és tölgy-
kôris-szil ligeterdôk. A falu mellett, a
Tisza egyik legnagyobb kanyarula-
tában horgászni is lehet.
63
 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
Rákóczifalva határában TISZAJENÔ
a Tisza hullámtere Irányítószám: 5094 Körzethívószám: 56
szintén a Közép-Tiszai
Tájvédelmi Körzethez Tiszajenô község Szolnoktól dél-
tartozik. nyugatra, a megye határán, a Tiszától
Természetvédelmi nem messze található. Megközelíthe-
területnek számít tô autóval, autóbusszal, vonattal. La-
a parti fecskék fészkei- kosainak száma: 1632.
nek helye. Természeti A Vezsenyi szôlôk és Pusztajenô
érdekesség a Tisza-part külterületi lakott helyekbôl alakult ki
és a tölgyerdô. 1954-ben és lett önálló. A hely, a víz
közelsége miatt, már a neolitikumban
lakott volt. Bronzkori lakóházat, szkí-
tákra, szarmatákra utaló leleteket tár-
tak fel. Jenew alakban 1469-ben talál-
RÁKÓCZIFALVA
Irányítószám: 5085 Körzethívószám: 56
Ha Szolnoktól a 442-es fôúton in-
dulunk el dél felé, a Tisza bal partján
fekvô nagyközség, Rákóczifalva az el-
sô állomásunk. Csak közúton közelít-
hetô meg autóbusszal, autóval. Lako-
sainak száma: 5430.
A község a török kor végén elpusz-
tult Varsány nevû mezôváros helyén
települt. Varsány II. Rákóczi Ferenc
fejedelem birtoka volt, a falu neve az
ô emlékét ôrzi. Mérnöki tervek szerint
telepített község.
A településen egykor létezett Rákó-
Gólyák a hullámtérben czi-vadászkastély, amelyre ma már
csak a szolno-
ki Damjanich
Múzeumban
látható tégla-
darabok emlé-
keztetnek.
Szintén eb-
ben a múze-
umban talál-
hatók a Rákó-
czifalváról
származó stili-
zált nôi alakot
64
kozunk az elsô írásos emlékkel. Az el-
nevezés az ómagyar Jenô törzshöz va-
ló tartozásra utal. A török hódoltság
idején elpusztult, késôbb benépesült.
A községben található a MIRA kese-
rû és glaubersós gyógyvíztermelô te-
lep. Mivel Tiszajenô fiatal település,
nincs mûemléke. Néhány jellegzetes
szôlôbeli kunyhó látható a községben.
Tiszajenôn a MIRA-telep és kör-
nyéke természetvédelemre kijelölt te-
rület. A tiszai ártér a Közép-Tiszai Táj-
védelmi Körzet része. A község kisva-
dakban és madarakban gazdag. A Ti-
sza horgászati lehetôséget biztosít.
ábrázoló edények. A legszebb ma-
gyarországi darabot Rákóczifalvi Vé-
nusznak nevezik.
A község római katolikus templo-
ma 1893-ban épült. A református
templom elôdje egy harangláb volt,
templomot 1909-ben építettek. A kül-
területen Hálaadó-kápolna is van.
Tetôformájuk, homlokzati osztás-
rendjük, tömegarányuk, architektúrá-
juk miatt 1996-ban a következô épü-
leteket helyezték helyi védelem alá:
Szabadság Téri Általános Iskola, Rá-
kóczi u. 50., 52., 55., 56. sz. házak,
Kossuth u. 13. szám alatti faluház.
A református lelkészi hivatal elôtti
téren Hôsök parkját alakítottak ki em-
lékmûvekkel, amelyeket az elsô és
második világháborúban elesett helyi
lakosok tiszteletére emeltek. A park-
ban két kopjafát is elhelyeztek, az
1944-es bombatámadásban és 1956-
ban elhunyt helybeliek emlékére.
Tájház jellegû épület a faluház, ahol
kulturális rendezvényeket tartanak
(Kossuth u. 13. Tel.: 56/441-023).
A Tisza horgászati és vízi sportolási
lehetôséget is nyújt.
Minden év márciusában megrende-
zik a Rákóczi Tavasz elnevezésû
 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE

kulturális programsorozatot, ápri-

lis–májusban pedig a sport- és ifjúsági
rendezvénysorozatot. Május 27-e min-
dig a Kihívás Napja Rákóczifalván.
A községben több kézmûves is al-
kot: a csuhéfonótól kezdve a hímzôig,
és a marcipánfigura-készítôig.

RÁKÓCZIÚJFALU
Irányítószám: 5084 Körzethívószám: 56

Község a Tisza bal partján, Rákóczi-

falvától délre található. Megközelíthe- A névadó szobra
tô a 442-es fôúton autóbusszal és Rákócziújfaluban
autóval. Lakosainak száma: 1887.
A község a török hódoltság alatt el-
pusztult. Varsány nevû település Alsó- let, II. Rákóczi Ferenc fejedelemrôl
varsány pusztai részén alakult ki; szoborral emlékezett meg az utókor.
1075-ben említik elôször. Fontos tiszai Rákócziújfalu határában a Tisza
átkelôhely, a XV. században mezôvá- hullámtere a Közép-Tiszai Tájvédelmi
ros. Tiszavarsány megyeszékhely is Körzethez tartozik.
volt, de a Rákóczi-szabadságharc ide-
jén elpusztult, s csak e század elején
települt újra, 1950-ben vált önállóvá.
A község ökumenikus temploma
1998-ban épült, lakossági összefogás-
sal, adományokból, önkormányzati
támogatással. A település elsô köztéri
szobra Györfi Sándor alkotása, a
Millecentenáriumi emlékmû. Mivel
Rákóczi-birtok része is volt ez a terü-

MARTFÛ
Irányítószám: 5435 Körzethívószám: 56

A város Jász–Nagykun–Szolnok
megye déli részén, a Tisza bal partján
fekszik. Megközelíthetô a 442-es sz.
fôúton autóval, autóbusszal, vonattal
a Tiszatenyô–Szentes vasútvonalon,
valamint komppal.
Lakóinak száma: 7346.
A régészeti leletek szarmata kori, Különleges élmény
avar kori településelôdökre utalnak. komppal átkelni a Tiszán
Elnevezésének eredete bizonytalan.

65
 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
A Martfû arra utalhat, hogy itt fonto-
sabb tiszai átkelôhely lehetett. A
XVIII. század elején a Rákóczi család
birtokába jutott. Az 1940-es évek ele-
jén épített Bata Cipôgyár a második
világháborúban hadiüzem volt, és az
1956-os népfelkelés idején is jelentôs
események helyszíne. Martfû fejlett
ipari, térségi központ. Szerepe miatt
1989-ben megkapta a városi rangot.
Jelentôs üzemei – a cipôgyár területén
kialakult cipôgyártó cégek, a sörgyár,
valamint a CEREOL Rt. növényolaj
gyára – ipari centrummá tették. Az
ipari beruházások, a gazdálkodás
eredményessége látványos település-
fejlôdést eredményezett. Lakosainak
jelentôs része fiatal. A modern város-
központ, a Szent István tér a szó szo-
ros értelmében a semmibôl emelke-
dett ki az utóbbi néhány évben.
Rövid idô alatt felépült a modern
városháza, mellette pedig a katolikus
és a református templom. A templo-
mok építését nagymértékben támo-
gatta a lakosság. A katolikus templom
A térség egyik legszebb a modern építészet különlegessége,
játszótere épült meg Marosi Gábor tervezte. A szamárhát-
Martfûn a gyerekek íves épület alaprajza jeruzsálemi ke-
nagy örömére reszt alakú. A templomban indiai stí-
lusjegyek ismerhetôk fel. Az ablako-
kat Mohai Attila iparmû-
vész készítette. (Szent
István tér 2.)
A református templom a Szent Ist-
ván tér 3. szám alatt található. A téren
a városháza és a templomok szom-
szédságában áll Gyurcsek Ferenc
szobrászmûvész Szent István király
szobra, valamint egy emlékmû az
1848/49-es szabadságharc tiszteletére.
A centrumtól balra indulva, a cipô-
gyárral szemben álló mûvelôdési köz-
pontot találjuk, ahol állandó helytör-
téneti kiállítás tekinthetô meg a mart-
fûi cipôipar történetének emlékeirôl.
(Mártírok u. 1.)
A környéken vadászni, horgászni és
teniszezni is lehet, májustól szeptem-
ber végéig pedig a termálfürdô nyújt
kellemes kikapcsolódást. A Tisza fo-
lyó és a sporttelep között található vá-
rosi strandfürdô nátrium-hidrogén-
karbonátos, kloridos, jódos vizével
kedvelt a környéken. Nyitva: június 5.
– augusztus 31. között 9–19 óráig, hét-
fô és péntek szünnap. Ifjúság u. 4.
Tel.: 20-928-2100.
A népi kézmûvesség több képvise-
lôjét is megtaláljuk a településen: van
kosárfonó, csipkeverô, fafaragó, faze-
kas, bôrdíszmûves, szûcs és festô.
A mûvelôdési központban rendsze-
resek a hangversenyek, kórustalálko-
zók. Évek óta itt rendezik a Zenei Vi-
lágnap megyei megnyitóját. A város
nôi kara nemzetközileg is elismert.
Martfûn élénk sportélet van;

a karateklub nemzetközi eredménye-
ket is elért. Martfûn a Tisza hullámte-
re védett, a Közép-Tiszai Tájvédelmi
Körzethez tartozik. A folyót fûz-nyár-
éger ligeterdôk övezik, amelynek
gazdag a növény- és állatvilága.
BESENYSZÖG
Irányítószám: 5071 Körzethívószám: 56
Most Szolnoktól északra teszünk
egy kis kirándulást a megyeszékhely
környékén. Besenyszög község köz-
vetlenül Szolnok mellett található, a
Millér partján fekszik, de határát érin-
ti a Tisza is.
Megközelíthetô autóval és autó-
busszal. Lakosainak száma 3468.
A község nevét a Besen nevû vízfo-
lyásról kapta. Ez az elnevezés a bese-
nyô nép emlékét ôrizheti. A terület
már a neolitikum idején is lakott volt.
A mai település 1771 és 1774 között
alakult ki négy elpusztult középkori
faluból. A község határa 1944-ben,
Szolnok közelsége miatt, jelentôs ha-
di események színtere volt.
Besenyszög egyetlen mûemlék jel-
legû épülete a késô barokk stílusú ró-
TISZASÜLY
Irányítószám: 5061 Körzethívószám: 56
Tiszasüly község a Tisza jobb part-
ján, Szolnoktól északra található.
Megközelíthetô autóval, autóbusszal.
Komppal 7–18 óráig. Lakosainak szá-
ma: 1864. A honfoglaló magyarok már
a X. században megtelepedtek Tisza-
süly környékén. A török hódoltságot
átvészelte, de a XVIII. században rác
támadás miatt elnéptelenedett, majd
1872-ben ismét községgé alakult. Kô-
telek társközsége volt, 1989-ben lett
ismét önálló.
SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
A martfûi Tisza-part a festôi szépségû
tájak közé tartozik. A vízitúrázók is
felfedezték jó adottságait, a Nemzet-
közi Tisza-Túra megállóhelye. Az el-
múlt évben alkotóház-üdülôház léte-
sült a Tisza-part festôi környezetében.
mai katolikus templom, amely
1783–86 között épült, Esterházy Kár-
oly püspök megbízásából, Francz Jó-
zsef tervei alapján. A barokk fôoltár
Steinhauser Antal szobrász mûve, az
oltárkép pedig Huszár Károly festô
nevéhez fûzôdik (Szabadság tér 1.). A
községben az elsô világháború hôsi
halottainak emlékére állították fel
Borbereki Kováts Zoltán Magyar hon-
védet ábrázoló szobrát.
A faluban a házak egy része még
ôrzi a régi jellegzetes építészetet, tor- A megye legépebben
nác nélkül, fûrészes oromzattal ké- megmaradt középkori
szültek. A község határában nagy temploma Tiszasülyön
számban található vad-
kacsa és fácán. Növény-
társulásai a bokorfüze-
sek, fûzligetek, láp- és li-
geterdôk. Besenyszögön
élénk a közmûvelôdési
és a sportélet.
A község legfontosabb
régészeti lelôhelye az
úgynevezett „Éhhalom”,
ahol több honfoglalás
kori sírt tártak fel. Töb-
bek között ezüstveretes
szablya, ezüstveretekkel
díszített öv, tegez került
elô az ásatások során,
amelyek a szolnoki
Damjanich János Múze-
umban láthatók.
Tiszasüly római katoli-
kus temploma mûemlék.
(Szent László u. 4.)
67
 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
Sajnos, itt helyben nem Jász-Nagykun-Szolnok megye legépeb-
lehet használni, de ben megmaradt középkori temploma. Egy
országos hírû a község 1733 körül épült, közepes méretû
határában feltárt kolopi templom, melynek boltozott szentélyét
gyógyiszap, amelyet zsindely fedte, de a hajó és a torony tetô
a fôvárosi Gellért nélkül volt, s a mennyezetet 1814-ben rak-
Gyógyfürdô használ. ták. A templom nyugati oldalán eredetileg
A kolopi gyógyiszap torony volt, de 1831-re ez már csak falma-
elsôrendû, jól kenhetô, gasságig ért. 1833-ban befejezték a torony
steril, gyengén építését, 1853-ban renoválták és zsinde-
radioaktív tartalmú lyezték az épületet. 1873-ban és 1886-ban
anyag. Bozsik Ferenc jászkiséri vállalkozó felújí-
totta az öreg templomot. A több részlet-
ben épített templom szentélye gótikus,
mely csúcsíves diadalívvel nyílik. Ezt két
gótikus, keresztboltozat fedi, záradékában
egy-egy címerpajzsos zárókô. Egyik kôke-
retes gótikus ablaka eredeti. Két ablakát
barokk ablakokra cserélték ki. A templom
a XVIII. századi bôvítés során barokk ki-
képzést kapott, támpilléreit 1831 után el-
távolították. Padlószintje a környezô te-
repszint alatt van. 1971-ben Vass Zoltán
tervei szerint felújították és víztelenítették.
KÔTELEK
Irányítószám: 5062 Körzethívószám: 56
Hagyománya van
Kôteleken Község a Tisza jobb partján, a szol-
a falusi turizmusnak noki kistérség északkeleti részén fek-
68
A község másik nevezetessége a
Sajfoki zsilip- és szivattyútelep, amely
1878-ban épült, az ország elsô belvíz-
átemelô szivattyútelepe volt. A telep
ma az egyik legértékesebb vízügyi
emlékünk. Tiszasülyön katonaszobor
látható az elsô világháború itteni hôsi
hatottainak tisztelegve, valamint em-
lékmû a második világháborúban el-
esetteknek.
A Tisza hullámtere a Közép-Tiszai
Tájvédelmi Körzethez (☞ Közép-Ti-
szai Tájvédelmi Körzet) tartozik. Ter-
mészetvédelmi terület a Sajfok gátôr-
ház, közelében lévô madárrezervá-
tum is. (Tel.: 56/497-266.) A fûz-nyár
ligeterdôk alkotják a természetes nö-
vényzetet. Jellemzôek a kóborlásuk
során idevetôdô pusztai ölyvek.
A község vadászterületén e sport
kedvelôi hódolhatnak hobbijuknak.
A vízitúrázók szívesen megállnak
ezen a helyen, számukra táborhelyet
alakítottak ki.
szik. Tiszasülytôl Szolnok felé kanya-
rodva az elsô település.
Megközelíthetô autóval és autó-
busszal, valamint a tiszasülyi vagy a
nagykörûi komppal. Lakosainak szá-
ma: 1807.
Már az ôskorban lakott volt, ezt bi-
zonyítják a régészeti leletek. Nevét
Keutelek alakban a XIV. században
említik elôször. A név eredetét nem
sikerült tisztázni. A monda szerint
Rákóczi fejedelem megpihent a falu
határában lévô körtefa alatt. A kuru-
cok kincset ástak el a környéken, amit
azóta is sokan kerestek.
A község római katolikus templo-
ma 1782-ben épült.
A faluban elsô világháborús emlék-
mû látható. Az általános iskolában lét-
rehozott helytörténeti gyûjteményben
a község régészetét, néprajzi és hely-

történeti emlékeit bemutató kiállítás
tekinthetô meg. (Kossuth u. 6. Tel.:
56/496-057.)
A Tisza-gát és a Tisza közötti terület
a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet ré-
sze. A festôi Tisza-part a strandolók
HUNYADFALVA
Irányítószám: 5063 Körzethívószám: 56
Kôtelek szomszédságában a szol-
noki kistérség északi részén fekszik.
Megközelíthetô közúton autóval és
autóbusszal. Zsáktelepülés, a Szolnok
–Tiszasüly közötti közúthoz bekötôút
kapcsolja. Lakóinak száma: 209.
A megye legkisebb önálló települé-
se, összesen hét utcából áll, az utcákat
mérnökien jelölték ki.
NAGYKÖRÛ
Irányítószám: 5065 Körzethívószám: 56
Község a Tisza jobb partján, Szol-
noktól északra található. Elérhetô
autóval és autóbusszal, valamint
komppal (télen 7–16 óráig, nyáron
6–20 óráig). Megközelíthetô a Tisza-
gáton kiépített kerékpárúton is. Lako-
sainak száma: 1735.
A régészeti leletek szerint több ezer
éve lakott hely.
Legkorábban a XIII. században em-
lítik. A múlt század végén Petrovay
György földbirtokos honosította meg
a községben a germersdorfi cseresz-
nyét, amelyrôl Nagykörû azóta híres.
Itt található az ország legnagyobb,
összefüggô cseresznyése. A nagykö-
rûi cseresznye védett márkanév. Az
ország egyetlen cseresznye fajtagyûj-
teménye közel 100 fajta cseresznyefát
tudhat magáénak. (Templom tér 1.)
A község népi mûemléképülete a
Majzik Viktor u. 5. sz. alatti nyeregte-
SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
kedvenc pihenôhelye. A községet
kedvelik a horgászok és a vadászok
is. Hagyománya van a falusi turizmus-
nak. Közkedvelt a lovaglási lehetô-
ség. A Kôtelki Lovas Napok sok ven-
déget vonzanak.
Hunyadfalva Kôtelek legnépesebb
külterületi lakóhelye volt. A XIX. szá-
zadban a Hunyady grófok telepítették
be, 1993 óta önálló község. A telepü-
lésen a legnagyobb gondot a lakosság
elöregedése jelenti.
Hunyadfalvának nincs temploma;
istentiszteletet az iskolakápolnában
tartanak, ahol oltár van elhelyezve.
A település határában található a
Dobai csatorna, kirándulások és hor-
gászatok kedvelt színtere.
tôs, náddal fedett halászház. Ezen az
úton található a mûemlék jellegû
1801-ben készült, barokk stílusú Ne-
pomuki Szent János-szobor. Történel-
mi emlékhely az elsô világháború hô-
seinek emlékére emelt „Hôsök szob-
ra”. A községháza elôtt található a Nagykörût sokan
második világháborús emlékmû vala- a falusi turizmusa miatt
mint az 1956 emlékére állított kopjafa. keresik fel
69
 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
Mûemlék jellegû a Táncsics úti
Illés-kô. Nagykörû római katolikus
templomát 1766–1784 között Haller
Sámuel földesúr építtette. A templom
egyhajós, két csehboltszakaszos, fél-
köríves szentéllyel és toronnyal.
Egy módos gazda berendezett há-
zából tájházat alakítottak ki a község-
ben, ahol alkotótáborokat szervez-
nek. Meg lehet tanulni a lószôrékszer-
készítés, gyékénykötés, csipke- és
gyertyakészítés, kerámiázás, bôrözés
fortélyait. A tájházban (Bajcsy-Zsi-
linszky u. 12.) található a helytörténe-
ti gyûjtemény, és a néhai Tóth József
amatôr régész gyûjtésébôl rendezett
régészeti kiállítás, amely a faluban és
határában talált leletekbôl áll.
A Kossuth tér 1. szám alatt
TOURINFORM iroda várja a telepü-
Az ország legnagyobb, lésre érkezô vendégeket, akik részle-
összefüggô cseresznyése tes felvilágosítást kaphatnak (Tel.:
található Nagykörûn 56/496-305). Egyedülálló látványos-
ság az 1999 novemberében átadott te-
CSATASZÖG
Irányítószám: 5064 Körzethívószám: 56
A község a megye középsô részén,
a Tisza jobb partján, Szolnoktól
északkeletre fekszik. Csak közúton,
autóval, autóbusszal közelíthetô meg.
Lakosainak száma: 321.
A „Csataházpart” és a „Csataszög”
elnevezést elôször az 1864–65-ös
helységnévtárban említik, mint Nagy-
SZAJOL
Irányítószám: 5081 Körzethívószám: 56
A nagyközség Szolnok szomszéd-
ságában, a Tisza bal partján található.
Szolnokról a 4-es számú fôúton Deb-
recen irányába elindulva utunk elsô
állomása Szajol. A közúton kívül vas-
70
metôi szoborcsoport, Velekei József
Lajos szobrászmûvész alkotása.
Nagykörû határában az élô Tisza
hullámtere a Közép-Tiszai Tájvédelmi
Körzet része. A Tisza homokos partja,
szabad strandja évek óta vonzza a tu-
ristákat, aminek hatására a községben
kialakult a falusi turizmus. Sok család
hétvégi házat vásárolt, mások a ven-
dégfogadóknál szállnak meg. Hagyo-
mányos nagykörûi rendezvénysoro-
zatnak számít a júliusi cseresznyefesz-
tivál, tavasszal pedig lovas hintón vi-
szik végig a turistákat a virágzó cse-
resznyéskertekben. Lehetôség van ví-
zi sportokra, horgászásra, lovaglásra,
vadászatra.
1998 óta várja gasztronómiai külön-
legességeivel, tiszai halételekkel a tu-
ristákat a hangulatos kisvendéglô, a
Nagy Bogrács.
A községben rendszeresen rendez-
nek kézmûves- és néptánctábort. A
Nemzetközi Tisza-Túra megállóhelye.
körûhöz tartozó határrészt. A monda
szerint azért kapta ezt a nevet, mert a
Rákóczi-szabadságharc idején jelen-
tôs csata volt ezen a helyen. Önálló
község 1994-ben lett.
A község természeti látványossága
a Tisza folyó. Madárvilágára jellem-
zôk az idevetôdött pusztai ölyvek, fá-
cánok, vadkacsák. A nagyvadak kö-
zül az ôz található meg. A községben
vadászni és kempingezni lehet.
úton is jól megközelíthetô a Buda-
pest–Záhony vasútvonalon. A közút
és vasútpálya kettészeli a falut. Lako-
sainak száma: 3974.
A községben és környékén neolit-
kori leletek, illetve a Körös kultúra
idôszakából származó leletek kerül-
tek elô. Találtak réz- és bronzkori

edénytöredékeket is. A község neve
elôször 1261-ben fordul elô okleve-
lekben, a feltételezések szerint török
eredetû. A török hódoltság idején a
szolnoki szandzsák faluja volt, 1872-
ben lett nagyközség.
A római katolikus templomot 1833-
ban építették. Bejárati ajtajának két
oldalán márványtáblákra vésték a
második világháború helyi áldozatai-
nak nevét. A templom elôtti téren ke-
reszt és elsô világháborús emlékmû
található. Az ABC-áruház közelében
látható a Nepomuki Szent János-szo-
bor. A templom szomszédságában új
polgármesteri hivatal épül 1999-ben.
A fontos vasúti csomópontnak szá-
mító községben a vasútállomás épü-
lete 1870-ben készült. Két, a század-
fordulóból származó létesítmény is ta-
lálható itt: az egyik a szivattyúház,
TISZAPÜSPÖKI
Irányítószám: 5211 Körzethívószám: 56
A Tisza bal partján fekszik. Szajol
után, a 4-es fôútról lekanyarodva ér-
jük el a községet. Megközelíthetô
autóval és autóbusszal. Lakosainak
száma: 2011. A község nevét elôször
1261-ben említik „Pispuky”-néven, az
egri püspök birtokaként. A XVI. szá-
zadban lett jelentôsebb település. A
tatárdúlás idején puszta volt, hamaro-
san újra benépesült.
A település közkedvelt épülete a
környezetvédelmi és ökológiai okta-
tóközpont. Egy volt gátôrházból ala-
kítottak ki a Tisza-töltés szomszédsá-
gában. A központ táboroknak, elô-
adásoknak, konferenciáknak ad he-
lyet, környezete ôshonos növények-
ben gazdag.
A község központjában álló kato-
likus templom 1769-ben készült el.
Mûemlék jellegû épület, barokk stílu-
SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
amely valamikor a gôzmozdonyokat
látta el vízzel. A másik egy szolgálati
lakás. A szajoli vasútállomáson talál-
ható a magyar vasúttörténet szomorú
mementója, az 1994. december 2-án
történt vasúti szerencsétlenség áldo-
zatainak emlékmûve.
Szajolhoz nemcsak a Tisza, hanem
a Holt-Tisza is közel van, amelynek
környéke pihenôrész. A Tisza hullám-
tere a Közép-Tiszai Tájvédelmi Kör-
zethez tartozik, mint ahogy a Holt-Ti-
sza feketevárosi része is. Gyakran ta-
lálkozunk bokorfüzesekkel, fûzlige-
tekkel, tölgy-kôris-szil ligeterdôkkel,
kôris-mézgásér láperdôkkel. A Tisza
hullámterének jellemzô madarai a
vörös vércse, kis kócsag, parti fecske.
A községben nagy hagyománya
van a vadászatnak, horgászatnak és a
falusi turizmusnak.
sú. Belsejében barokk szószék és Bakcsó
klasszicista padok láthatók. Mûemlék
jellegû a római katolikus plébánia is,
amely szintén barokk stílusban épült
1764-ben. A templom közelében áll a
több mint 100 éves óvoda.
A községben több, a helyi népi épí-
tészetre jellemzô házat lehet látni, dí-
szes deszkaoromzattal. Sok közülük
még eredeti formájában található.
A Tisza-part a Közép-Tiszai Tájvé-
delmi Körzethez tartozik. A község
közelében található a Holt-Tisza ág is.
A természetes növényzet az ôsho-
nos ártéri ligeterdô, és sok nemes
nyárfát is látni. Fokozottan védett ma-
dárfajok találhatók az itteni gazdag
élôvilágban. Vonzó a pihenni vágyók-
nak a Tisza-parti szabad strand, mel-
lette az üdülôfalu és a horgásztanya.
Nagy hagyománya van a horgászat-
nak, a vadászatnak, és kezd kibonta-
kozni a falusi turizmus. Vízitú-
rázóknak táborhely van kialakítva.
71
 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE

Jellegzetes Alföldi kisváros, ahol a mezôgazdaság és a hozzá kapcsoló-

dó iparágak a meghatározóak. Emellett folyamatosan bôvülnek azok a
szolgáltatások, melyek a kulturált vendégfogadás alapjait jelenthetik.
A város neve összeforrt az Almásy családdal, akik kastélyt építtettek itt
és megalapították Magyarország egyik leghíresebb angol telivér méne-
sét. A város országos szalmafonó központ, minden évben kézmûves
táborokat és kiállításokat is szerveznek itt.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS Vonattal érkezve, a vasútállomás épülete az elsô,

Irányítószám: 5200 Körzethívószám: 56
Törökszentmiklós város a megye középsô részén,
Szolnoktól keletre fekszik, Jász-Nagykun-Szolnok
megye harmadik legnépesebb települése. Megköze-
líthetô a 4-es számú fôúton Szolnok illetve Debrecen
felôl autóval és autóbusszal, valamint a Záhony–Bu-
dapest vonalon közlekedô vonatokkal. Lakosainak
száma: 24 088.
Az embereknek ezen a vidéken történô letelepe-
dése több évszázada kezdôdött. Az elsô írásos emlé-
kek 600 évvel ezelôttiek, de a török idôkben és ezt
követôen a település többször elpusztult. A város
történelmében jelentôs szerepet játszott az Almásy
család. Almásy János 1700-ban szerezte meg az ak-
korra elpusztult település területét. Gróf Almásy Já-
nos telepítette újra 1720-ban és mezôvárosi rangot
adott neki. Sokan ettôl a dátumtól számítják a város
történetét.
Törökszentmiklós fontos szerepet játszott az
1848/49-es forradalom és szabadságharc idején. In-
nen indultak a szolnoki csatába a honvédek, és itt
volt Damjanich János fôhadiszállása 1849. március
13-án.
A városalapítást követôen a mezôgazdaság és a
hozzá kapcsolódó iparágak gyorsan fejlôdtek. Ma is
jelentôs a többi között, a gabonafeldolgozás és a me-
zôgazdasági gépgyártás.
Törökszentmiklós határa szokatlanul gazdag régé-
szeti leletekben. A kora vaskori szkítáktól kezdve, az
Alföldön élt barbár törzsig, a szarmatákig több kor-
szak leletei is elôkerültek.
A szakállasi határrészben található Terehalom, az
Alföld ritka, középsô bronzkori, réteges telepeinek
egyike. A leletek a szolnoki Damjanich Múzeumban
láthatók.
amelyet érdemes megnézni. Az állomás 1857-ben
épült angol romantikus stílusban. A centrumba veze-
tô Almásy úton elindulva, hamarosan elérünk a hely-
történeti gyûjtemény épületéhez, amelyet egy ma-
gánházból alakítottak ki.
A módos polgárházban láthatjuk a város régészeti emlé-
keit; az ôskortól a török korig, valamint néprajzi jelleg-
zetességeit bemutató állandó és idôszaki kiállításait.
A gyûjteményben mintegy 5 ezer dokumentum és tárgyi
emlék szerepel.
(Almásy u. 20. Tel.: 56/391-613). Nyitva: kedd: 10–12-ig,
17–19-ig, csütörtök: 17–19-ig, vasárnap: 16–18-ig.)
Az Almásy út végén találjuk Törökszentmiklós
egyik legpatinásabb épületét, a volt városházát,
amelyben jelenleg a városi mûvelôdési központ és a
könyvtár kapott helyet. Az épület 1909-bôl szárma-
zik, kevert építési stílus jellemzi. Tôle balra a város-
háza modern épülete, szemben pedig a nagy múltú
Bercsényi Miklós Gimnázium.
Tovább haladva balra hamarosan elérjük a Szent-
háromság katolikus fôtemplomot. A templom kevert
román–gót stílusban épült 1898–1900 között. A két-
tornyú plébániatemplomot Aigner Sándor tervezte.
(Ipolyi Arnold tér, Tel.: 56/390-395.)
Római katolikus kápolna is található a közelben.
A barokk stílusú kálváriakápolna 1756–61-ben
épült (Almásy János építtette), a város legrégebbi
épülete, amelynek belsô falfestése kalocsai mintákat
képez. A kápolnában helyezték el a XII. Pius pápa ál-
tal adományozott Fájdalmas Szûz Mária-szobrot.
(Kossuth Lajos u. 253.) A közelben, szintén a Kos-
suth úton található a mûemlék Nepomuki Szent
János-szobor.
Visszakanyarodva a város központjába, a mûvelô-
dési központ és könyvtár után jobbra, árnyas fáival
sétára hívogatja a látogatókat a Kossuth tér, ahol

72

Kossuth Lajos szobra, valamint az elsô
világháborús emlékmû áll.
Továbbhaladva a mûemlék jellegû,
késô barokk stílusú református temp-
lomhoz érünk, amely 1787–89-ben
épült. (Kossuth Lajos u. 114. Tel.:
56/390-497.)
Mûemlék jellegû, késô barokk stílusban
1787–1789-ben épült. A török hódoltság
után Törökszentmiklósra visszatelepült
reformátusok elsô dolga egy templom
építése volt, a XVIII. század elsô évtizede-
iben. 1726-ra elkészítették az új, kôbôl
épült, náddal fedett református templo-
mot, melyet a Helytartótanács 1730-ban le
akart romboltatni. Ez ugyan nem történt
meg, sôt a református hívek hozzáfogtak
tornyot építeni, mivel templomuk építése-
kor csak egy haranglábat húztak fel,
amely akkorra már-már összedôlt a ha-
rang súlya alatt. 1746-ban a templom tete-
je leégett, azonban abban az évben rend-
be is hozták, 1748-ban pedig a templom-
SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
tetôzet kiszélesítését kérvényezték. A hí- A Szentháromság
vek számának növekedésével a templom katolikus fôtemplom
szûknek bizonyult, ezért 1783-tól új kô-
templom építésére gyûjtötték a pénzt.
1789-re el is készült az új templom a galé-
riás homlokzat elôtti toronnyal, Rábel
Károly gyöngyösi építész tervei alapján. A
tornyot három haranggal szerelték föl. A
templom orgonája 1861-ben készült.
A templomtól a központ felé vissza-
fordulva találjuk a modern honfogla-
lási emlékmûvet, majd a korszerû
piaccsarnokot. Ez az épület azért fon-
tos, mert a városban több évszázados
hagyománya van a vásároknak és pi-
acoknak.
A piacnál lekanyarodva, végigha-
ladva a Táncsics úton, elérjük a ter-
málvizes strandot és a kempinget. A
gyógyjellegû termálvizet fôleg reu-
matikus, nôgyógyászati, belgyógyá-
szati megbetegedésekre használják. A
várost határoló folyó a Tisza, állóvize
73
 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
A XIX. század a Holt-Tisza. A Közép-Tiszai Tájvédel-
második felében épült mi Körzet (☞ Közép-Tiszai Tájvédel-
Almásy-kastély mi Körzet) egy része található a város
mellett, illetve a szintén természetvé-
delmi oltalom alá esô kunhalmok.
A városnak sajátos kulturális élete
van. A mûvelôdési központban mû-
ködik az Országos Szalmafonók Bará-
ti Köre, az épületben szalmafonó al-
kotások is láthatók. Minden évben
rendeznek szalmafonó táborokat. A
mûvelôdési központ pincegalériájá-
ban gyakran van kiállítás. A város ha-
tárán túl is híres a Miklós Néptánc
Együttes, a Kodály Zoltán Zeneiskola
együttesei, és a tárgyalkotó népmûvé-
szet átadásával foglalkozó Apáról-
Fiúra Alapítvány.
A város alapító tagja a Szentmiklósi
Szövetségnek, amely összefogja a
Szentmiklós nevû településeket.
Törökszentmiklós külsô területei a
horgászok, vadászok igazi paradicso-
mának számítanak: 1995-ben itt ren-
dezték meg az Országos Vadásznapo-
kat.
A településhez tartozik Szenttamás,
ahol a mûemlék jellegû Almásy-kas-
tély található. A városból Mezôtúr felé
74
indulva a 46-os fôúton, néhány kilo-
méterre balról feltûnik a parkkal kö-
rülölelt patinás kastély.
A kastély mûemlék jellegû, eklektikus
stílusban épült 1860–1890-ben. A török
hódoltság korában lakatlanná vált Szentta-
más-pusztát az Almásy család telepítette
be újra, ôk 1716-ban és 1720-ban szerez-
tek birtokjogot a Törökszentmiklóst kör-
nyezô területekre. Az örökváltsági szerzô-
dés megkötése után a Szenttamási-pusztai
részt Almásy Imre gróf kapta, aki 1860 és
1890 között felépíttette az épületegyüttest.
A kastély és a hozzá tartozó park egy két-
szárnyú, két pillér közti kovácsoltvas ka-
pun, illetve egy egyszárnyú gyalogkapun
közelíthetô meg. A bejárattól balra áll a
kapusház. A kastélyhoz vezetô út bal ol-
dalán látható az 1860 körül elkezdett,
észak–déli hosszanti tengelyû szárnyépü-
let. A sarokrizalitos, földszintes épület
kertre nézô homlokzatának közepén nyi-
tott terasz van, magasított tetôrészét galé-
riás kilátótorony ékesíti. E torony tetôré-
sze a népies faharanglábakra emelkedett.
Udvari homlokzata felôli oldalán faoszlo-
pos tornácot építettek, az oszlopok között
hajdan mellvéd állt. A kastély a roman-
tikus nyaralóépítészet körébe sorolható,
annak ellenére, hogy (a romantikára nem
jellemzôen) az épület szimmetrikus elren-
dezésû. A szigorú elrendezés annak kö-
szönhetô, hogy a provinciális stílusú
szárnyépület fôhomlokzatát az Almásy-
címer díszíti. A fôépület a következô épít-
kezési periódusban épült. Az egyemeletes
fôépületet faoszlopos folyosó köti össze a
szárnyépülettel. A neoreneszánsz és neo-
barokk stílusjegyeket mutató fôépület
1880 és 1890 között épülhetett. A kert felé
nézô homlokzati rész két végén elôreugró
rizalittal zárul. A rizalitok földszinti része
jobban elôreugrik, ezáltal bábos mellvé-
des teraszt képeznek. Az eredeti kastély-
épülethez csatlakozik a keleti szárny, ami
egy újabb építkezés során készült. Archi-
tektúrája mind a szárnyépülettôl, mind a
fôépülettôl különbözik. A fôépülethez ke- leghíresebb angol telivér ménesét te- A kastélyhoz tartozó
leten az 1901-ben épült egyhajós kápolna kinthetjük meg (lovagolni is lehet). A ménes különleges
kapcsolódik, mely a nyolcszög három ol- kastélyépítô Almásy Imre alapította a látványosság
dalával záruló szentéllyel készült. Az egy- ménest is, ô ugyanis neves tenyésztô
hajós kápolnát késôbb két szintre osztot- volt. Szenttamás az egyik leghíresebb
ták. A kastélyhoz egy 14 hektáros, 1980 magyar lótenyésztési központ lett, Tiszatenyôt sokan már
óta természetvédelmi területnek nyilvání- versenylovait Európa-szerte ismerték. a XI. század elôtt létezô
tott park is tartozik. Közkedveltté váltak az évente itt ren- településnek számítják.
A kastély és a park állami tulajdon- dezett lovas napok. 1998-ban a lovas- Az bizonyos, hogy
ban van, látogatható, turistaszállót és sportot megörökítô új falfestmény ké- a XI–XII. században
vendégszobákat alakítottak itt ki. szült a kastély fogadótermében. A monostora volt, tehát
(Tel.: 56/399-089) mellette lévô teremben kiállítás látha- a környék központjának
Az Almásy-kastélyhoz tartozó lovas tó a ménes nyertes lovainak díjairól, számított.
létesítményben Magyarország egyik hajtóik kitüntetéseirôl. A XVI. században
elnéptelenedett, majd
újraépítették. Késôbb
TISZATENYÔ tenyô 1950 óta önálló település. Lako- Törökszentmiklós
Irányítószám: 5082 Körzethívószám: 56 sainak száma: 1932. pusztája lett.
A millecentenárium tiszteletére A községnek (korábbi
A község a megye középsô részén, 1996-ban kopjafát állítottak a polgár- egyházi szerepével
Törökszentmiklós szomszédságában mesteri hivatal elôtt. ellentétben) ma nincs
található. Része a Törökszentmiklós Ebben az évben állították fel a te- temploma.
környékét megismerô utunknak. metôben a két új díszesen faragott ha- Azt feltételezik, hogy
Megközelíthetô autóval és autóbusz- ranglábat is. az elnéptelenedéskor
szal, Törökszentmiklós vagy Martfû A község határában pusztai ölyvet pusztult el.
felôl, vonaton is jól elérhetô. Tisza- és kis vércsét láthatunk.

75
 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
Botanikailag értékes KENGYEL
az Erzsébeti parkerdô Irányítószám: 5083 Körzethívószám: 56
a község közelében,
amely egy kastélypark A község a megye középsô részén
maradványa. található, Szolnoktól délkeletre. Tö-
A Dózsa rökszentmiklós környékét látogató
Mezôgazdasági utunk következô állomása, Tiszate-
Termelôszövetkezet nyôt elhagyva. Megközelíthetô autó-
mellett törökmogyoró- val és autóbusszal, valamint vonattal.
fák csoportja áll. Lakosainak száma: 3981.
Az 53, ma is Kengyel környéke a régészeti lele-
egészséges fát tek szerint, évezredek óta lakott. Neve
a századforduló táján kengyel alakú vízfolyásra utal. I. Géza
telepítették. 1075-ben kibocsátott oklevelében
A 20 méter magasra említik elôször. A település a Rákóczi-
is megnövô fák szabadságharc idején elpusztult, majd
a Balkán-félszigetrôl a XVIII. század elején az Almásy-
származnak. Szívesen család birtoka lett. Késôbb uradalmak
ültették ezeket fejlôdtek ki a környéken. Kengyel
a magyar nemesi 1946-ban szakadt el Törökszentmik-
kúriák parkjába. lóstól és önálló község lett.
Legegyedibb látnivalója a Baghy-
majori szélmalom.
A Martfû felé vezetô útról közelíthe-
tô meg, a majori vasútállomás közelé-
ben egy kunhalom tetején áll az 1850
körül épült szélmalom, amely mûem-
lék. A 15 méter magas téglaépület kú-
pos, a tetô zsindelyfedésû, 1945-ig
mûködött is. Jelenleg ornitológiai
megfigyelôállomásnak használják.
Kétpó legrégibb leletei
a népvándorlás KÉTPÓ
és a honfoglalás Irányítószám: 5411 Körzethívószám: 56
korából valók.
A szolnoki Damjanich Kétpó község Törökszentmiklós
Múzeumban található szomszédságában található.
az a honfoglalás kori A Törökszentmiklós környékét fel-
sírból származó, fedezô kirándulásunk során most a
félgömbös alakú, 46-os fôúton indulunk el Mezôtúr irá-
vésett indákkal díszített nyába. Kétpó bekötôúttal csatlakozik
ezüstcsésze, amely a fôúthoz. Nemcsak autóval és autó-
a megye kiemelkedô busszal, hanem vonattal is megköze-
fontosságú régészeti líthetô. Lakosainak száma: 827.
leletének számít. A középkorban jelentôs szállásbir-
tok volt ezen a területen. Eleinte ma-
76
Természetvédelmi szempontból is ér-
tékes terület, eredeti, természetes nö-
vénytakaró található itt: a löszgyep, az
árvalányhajas és taréjos búzafüves-
heverô seprûfûtársulás. A megyében
itt látható a kunkorgó árvalányhaj leg-
szebb állománya. A szélmalom-
dombról szép kilátás nyílik a Ken-
gyel-laposban kialakított halastóra,
amelynek gazdag a madárvilága.
A Bagimajor-halom természetvé-
delmi terület.
(Érdeklôdni a polgármesteri hiva-
talban lehet. Tel.: 56/330-001.)
Baghy-majorban római katolikus
kápolna található, amelyet a Szélma-
lom-dombról teljes szépségében lehet
látni. Református temploma 1929-ben
épült.
Kengyel római katolikus templomát
1934-ben szentelték fel (Szabadság
u.) A község parkjában emlékoszlop
áll, Kengyel mártírjainak tiszteletére.
A község természeti értékei közé
tartoznak a közelében emelkedô kun-
halmok, amelyek most már termé-
szetvédelmi oltalom alá esnek.
Kengyelen a vadászatnak hódoló
vendégek számára adódik lehetôség.
A község a jövôben szeretné haszno-
sítani termálkútját.
gyarok, kunok, délszlávok laktak itt,
késôbb csak magyarok. Több földbir-
tokos család (többek között az Almá-
syak) is birtokolta.
A község lakosságának nagy része
földmûvelésbôl él, jelentôs a környé-
ken a cukorrépa-termelés.
Kétpó határában, a Tisza II. csator-
na közelében áll az Almásy kastélyho-
tel. (Tel.: 56/334-800.)
A kétpói Almásy grófi kastély az 1880-
as években épült romantikus-eklektikus
stílusban, nyári rezidenciaként. Az utóbbi
50 évben többször is gazdát cserélt, s a

nem megfelelô hasznosítás miatt szinte
megsemmisült. A kastély felújítására jött
létre az az olasz–német–osztrák társulás,
amely 1995-ben megvásárolta az épületet
és a hozzá tartozó 2 hektáros parkot. A fel-
újítást 1998-ban kezdték meg. Százmillió
forintos beruházással régi pompájában ál-
lították helyre a kastélyt és környezetét. A
földszinten alakították ki a közösségi he-
lyiségeket. Az elsô emeleten kapott helyet
a szalon, a vadászterem, a kártyaszoba és
6 szoba. A tetôtérben pedig 10 szobát ala-
kítottak ki. A kastély halljában, elôterei-
ben és folyosóin a környék képzômûvé-
szeinek kívánnak kiállítási lehetôséget
nyújtani. Ôsszel és télen az olasz vadászo-
kat várják az apróvadakban gazdag Al-
földre. Nyaranta a német nyelvterületrôl
érkezô vendégekre számítanak.
A szomszédságban lévô lakatlan
épületeket megvásárolták és koron-
KUNCSORBA
Irányítószám: 5412 Körzethívószám: 56
A község Jász-Nagykun-Szolnok
megye délkeleti részén található.
Kétpóról a 46-os fôút érintésével át-
mehetünk Kuncsorbára, és itt folytat-
hatjuk Törökszentmiklós környékét
megismerô utunkat. Kuncsorba autó-
val és autóbusszal közelíthetô meg.
Lakosainak száma: 779.
A Csorba elnevezés szláv személy-
névbôl származik, amelynek eredeti
jelentése: foghíjas. A mai Kuncsorba a
XIII. században koronabirtok volt,
ÖRMÉNYES
Irányítószám: 5222 Körzethívószám: 56
Örményes község Jász-Nagykun-
Szolnok megye középsô részén, a Ti-
szától keletre fekszik, Kuncsorbával
szomszédos község. Megközelíthetô
SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
gozó-fazekas mûhelyeket alakítottak Az óvoda épülete
ki bennük.
Kétpón kiváló vadászati lehetôség
kínálkozik. Külföldrôl is szívesen láto-
gatják ezt a vidéket.
IV. Béla adományozta a tatárjárás
elôtt a kunoknak. Csorbát, mint falut
Zsigmond király említi elôször 1395-
ben Csorbajánosszállása néven. A
XVII. században lakatlanná vált, ké-
sôbb a Német Lovagrend birtokába
került. Kuncsorba 1897-ben önálló
nagyközség lett. A település mai éle- Kuncsorba külterületén
tében súlyos gond a munkanélküliség sós-sivatagi társulások,
és a lakosság elöregedése. szikes mocsarak
A központban van a református és vakszikfoltok
templom, amely 1937-ben épült. (Dó- találhatók, ahol még
zsa György u. 30.) A római katolikus megmaradt az eredeti
templom 1939-bôl való, védôszentje növényvilág.
Szent István. (Dózsa György u. 24.)
autóbusszal, autóval Kuncsorba felôl
vagy a 4-es számú fôútról, ahová be-
kötôúttal csatlakozik. Jól megközelít-
hetô vonattal is. 1198-an lakják.
A község neve valószínûleg az „ör-
mény-malom” szóból származik. Az
Árpád-korban gabonaôrléssel foglal-
77
 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
Ezt a vidéket már koztak ezen a vidéken. A török ura-
a bronzkorban is lom idején pusztává vált a XIX. század
lakták. A régészeti végéig, majd több birtokos család is
leletek erre, valamint megjelent, többek között a Glaser
vaskori, szarmata család. Örményes-puszta 1950-ben
és avar kori életre alakult községgé. Lakosai mezôgaz-
utalnak. Fegyvernek daságból élnek, jelentôs a községben
fegyverhordozók faluja a szállítási vállalkozás is.
volt, akik az Árpád- A központban található a Glaser-
korban királyi kastély, amely ma az önkormányzat
szolgálónépnek tulajdonában mûködik. Van egy má-
számítottak. A község
neve ebbôl
a foglalkozásból ered. FEGYVERNEK
A XVI. században Irányítószám: 5231 Körzethívószám: 56
mezôvárosként
jegyezték, ám a török Nagyközség a megye közepén. A
uralom idején Tisza bal partján található. A Tisza-tó
elpusztult. Késôbb felé haladva itt térünk le a 4-es számú
birtokosoké lett. fôútról. Megközelíthetô autóval, autó-
Legjelentôsebbek busszal és vonattal a Budapest–Zá-
a Szapáry hony vonalon. Lakosainak száma:
és az Orczy család. 7110.
A pusztákat német Látnivalói közül elsô helyre kell
telepesekkel tennünk az újtelepi temetôben lévô
telepíttették be. pusztatornyot. Ez a templomrom mû-
A községben ma is emlék, 1480 körül épült, gótikus stí-
sok a németes lusban. A toronynak kb. kétharmad
hangzású név. része maradt meg, 16 méter magasan.
Fegyvernek 1871-ben A valamikor hozzá csatlakozó temp-
lett nagyközség. lom egyhajós, íves záródású volt.
A torony aljában az elôcsarnok fara-
gott kôkapuzata szemlélhetô meg, az
emeleten pedig a gótikus ablakok kô-
keretei. A torony a megye egyik legré-
gebbi építészeti emléke.
Barokk mûemlék a községhez tar-
tozó Szapárfaluban található Nepo-
muki Szent János-szobor és építmé-
nye, amely 1775-bôl származik. A
szobortalapzaton látható még egy Má-
ria-szobor a kisded Jézussal. A szo-
borcsoportot egy föléje emelt zsin-
delyfedésû sátortetôs téglaépítmény
védi. A mûemléket az elmúlt években
restaurálták. Mûemlék jellegû a ro-
mantikus stílusú templom, amelynek
78
sik kastély is a településen, a Bíró-
kastély, amely korábban a gépgyár
irodaháza volt. A település határában
folyik a Nagykunsági-fôcsatorna. Szi-
kes mocsarak, sós-sivatagi társulások
és vakszikfoltok találhatók a község
határában. Jellegzetes növényei a
süntök, farkasfog és a magyar sóballa.
A községben vadászati lehetôség is
van. Hagyományos rendezvénye min-
den év augusztus 20-án a falunap.
tervezésében Feszl Frigyes is részt
vett. A templomot 1862–63-ban épí-
tették. Fegyvernek katolikus és refor-
mátus temploma (ez utóbbi 1928-ban
épült) egyaránt a Felszabadulás úton
található. Szapárfaluban is építettek
modern stílusban egy kápolnát,
amelynek harangját Gombos Lajos
harangöntô mester eredetileg a
sevillai világkiállításra készítette.
A könyvtár épületében helytörténe-
ti gyûjteményt alakítottak ki (Felsza-
badulás u. 146. Tel.: 56/481-017).
Ez azért is fontos volt, mert a község
történetében van mit megôrizni. Népvi-
seletnek számított a cifraszûr, a kékfes-
tô nôi ruha. Fegyverneki származású
volt a híres betyár, Zöldi Marci, akirôl a
községet felkeresô Petôfi Sándor verset
is írt.
A község határában, a Tisza mentén
fûz-nyár-éger ligeterdôk, szikes mo-
csarak jellemzôk. A környék termé-
szetvédelmi oltalom alá tartozó kun-
halmain pedig a természetes lösznö-
vényzet honos. Madárvonuláskor
több védett madárfaj pihenôhelye a
Holt-Tisza. Fegyverneken a horgá-
szok és vadászok hódolhatnak hobbi-
juknak. A község tervei között szere-
pel a Holt-Tisza rehabilitációja.
Augusztus 20-án minden évben fa-
lunapot tartanak, kulturális és sport-
rendezvényekkel.

TISZABÔ
Irányítószám: 5232 Körzethívószám: 56
Tiszabô község a megye északi ré-
szén, a Tisza mellett található.
Fegyvernekrôl tovább haladva a Ti-
sza-tó felé, Tiszabô utunk elsô állo-
mása. A község autóval és autóbusz-
szal érhetô el. Lakosainak száma:
2043.
Tiszabôt Árpád-kori településnek
tartják. A XV. században jelentôs volt
tiszai réve. A XVI. században elpusz-
tult és a Rákóczi-szabadságharc ide-
jén is inkább pusztának számított. Bir-
tokosai közé tartozott a Károlyi és az
Almásy család.
SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE
A községben mûemlék vagy mû- Tiszai hullámtér
emlék jellegû épület nincs.
Római katolikus temploma a XIX.
század elején épült. (Fô u.) A plébá-
nia épülete mellett Nepomuki Szent
János szobra áll. A községháza építé-
szetileg szép épülete is a látnivalók
közé tartozik, szecessziós stílusban
1914-ben készült. A Tiszabôre vezetô
bekötôút mentén homokkô feszület
látható, amelyet Szabó Márton gátôr
készíttetett.
A község határában található a Ti-
sza folyó, ahol horgászni is lehet. A
Tisza hullámterén tájvédelmi körzetet
alakítottak ki: Közép-Tiszai Tájvédel-
mi Körzet.
79
 A TISZA-TÓ
ÉS KÖRNYÉKE
Jász-Nagykun-Szolnok megye északi részén, a
Tisza kiskörei duzzasztása által kialakult 127 km2
összefüggô vízteret Tisza-tónak nevezzük. Magyar-
ország második legnagyobb összefüggô vízterét az
1970-es évek elején hozták létre, ennek ellenére a
szigetek, a holtágak, a morotvák háborítatlan vízi és
növényvilága a Tisza ôsi árterére emlékeztetnek.
Budapest felôl az M3-as autópályáról a 33-as fôút-
ra letérve közelíthetjük meg, Szolnok irányából a 4-
es fôútról a 34-es útra letérve érjük el e kedvelt üdü-
lôterületet.
A tó valójában árvízvédelmi gátak között elöntött
hullámtér, gátak közötti duzzasztott folyószakasz.
Számos sziget és kilenc öblítôcsatorna teszi változa-
80
tossá képét. A Tisza jól kivehetô. A március közepé-
tôl november elejéig tartó duzzasztás idején 10–15
méter mélységû a medre. A tó területén három
medence (Tiszavalki, Poroszlói, Abádszalóki és
Sarudi), és a Tiszafüredi öblözet különíthetô el. A Ti-
sza-tóban a duzzasztás óta megváltozott a halállo-
mány összetétele. Csökkent a karikakeszegek ará-
nya, elszaporodott az ezüstkárász, a csuka és a
ponty. Megjelentek a magyar halfélék legújabb tagjai
is: a pettyes busa, a fehérbusa és a fehéramur. A holt-
ágak, kubikgödrök, mocsarak a kétéltûek és a hüllôk
számára is megfelelô élôhelyet nyújtanak. Igen elter-
jedt a tavi béka, kisebb számban honos a kecskebé-
ka, de jellemzô a vízisikló és a mocsári teknôs is.
 A TISZA-TÓ ÉS KÖRNYÉKE

A Tisza-tó és környéke számos ma-

dárfajtának nyújt kedvezô fészkelési
lehetôséget.
Tiszafüredtôl nyugatra, a Valki-
medence területén találjuk a híres
Tisza-tavi Madárrezervátumot.
A védett terület a Kiskörei-víztáro-
zónak a Tiszafüred–Poroszló közötti
vasútvonaltól északra esô, mintegy
2500 hektárnyi részét foglalja magá-
ban. A rezervátum nyugati félét nyá-
ron összefüggôen borítja víz, a keleti
felén morotvák, kubikgödrök, mocsa-
ras területek, valamint bozótosokkal
és kisebbrészt erdôvel borított szá-
razulatok találhatók. A rezervátum
egyik legértékesebb élôhelye egy fûz-
erdôben kialakult vegyes gémtelep.
Változó mennyiségben költ itt a bak- rôvel látogatható. A madárvilágot a Virágzó tündérrózsa
csó, a kis kócsag, a szürke gém és az rezervátum szélén lévô töltésekrôl te-
üstökösgém valamint – egyedülálló kinthetik meg az érdeklôdôk.
ritkaságként – a nagy kócsag, amely A rezervátum a Hortobágyi Nemze-
fára építette fészkét. A több száz fé- ti Park része.
szek még újabbakkal gyarapodott, A térségben található a Tiszaigari
amikor 1977-ben megtelepedett a ka- arborétum (☞ Tiszaigar), ami szintén
nalas gém és a kárókatona. 1979-ben országos jelentôségû. Leghíresebb lát-
a hazánkban csak rendszertelenül nivalói a Mátyás király fa és a kocsá-
megjelenô batla is költött ezen a he- nyos tölgyek. A Pusztakócsi-mocsa- Vitorlások a Tisza-tavon
lyen. Késôbb a kárókatonák elszapo-
rodása és az erdô fokozatos pusztulá-
sa miatt erôsen lecsökkent a kis kó-
csagok, bakcsók és üstökös gémek
száma.
A Tisza-tavi Madárrezervátum (☞
Tiszafüred) területén elôforduló ki-
lenc élôhelytípus 199 madárfaj életle-
hetôségét biztosítja. Kuriózumnak te-
kinthetô itt az erdei gémtelep. Az itt
költô fajok közül meg kell említeni a
kanalas gémet, a szürke gémet, a ká-
rókatonát, az üstökös gémet, a nagy
kócsagot, a kis kócsagot, a bakcsót, a
batlát, a barna kányát, a barázdabille-
getôt és az erdei pintyet. A madárre-
zervátum országos jelentôségû védett
természeti érték. A rezervátum foko-
zottan védett terület, mely csak kísé-

81
 rak a Hortobágy egyik legjelentôsebb
mocsara, csak a Hortobágyi Nemzeti
Park Igazgatóságának engedélyével
látogatható. A Hortobágyi Nemzeti
Park területének egyik értékes darab-
ja a Nagyiváni-puszta (☞ Nagyiván).
A teljesen fátlan, tájképileg is lenyû-
gözô, száraz sziki terület páratlan él-
ményt nyújt a puszta szerelmeseinek.
A sziki területeknek rendkívül jellem-
zô a madárvilága. Tavasszal a vízzel
elöntött szikfoltokon, a tocsogók és
vizenyôs rétek környékén vadrécék,
vadludak, pajzsoscankók, godák
nagy csapatai tanyáznak. Ôsszel a
darvak pihenôhelye ez a vidék. A
szikpadka pereme ad otthont egy
igen értékes költôfajnak, a sziki
pacsirtának. Váltakozó állománnyal
költ a területen a székicsér és egy ki-
sebb túzokpopuláció. A birkanyájak a
múlt század végétôl „borotválják” a
Hortobágy aprófüvû gyepjét.
82
Ez a vidék az újkôkor óta lakott.
Nevezetes rézkori kincslelet került elô
Tiszaszôlôsön, de a népvándorlás ko-
ri emlékanyagnak is gazdag lelôhelye
a folyó menti árvízmentes magaslat.
Tiszaörvény Árpád-kori és kora kö-
zépkori faluhelyének feltárása a révát-
kelô igen korai jelentôségét bizonyít-
ja. A térség mai települései Árpád-ko-
ri eredetûek, többségük a Tomaj nem-
zetség birtoka volt. A lakosok a török
idôkben többször is menekülni kény-
szerültek, majd visszatérvén újjáéled-
tek falvaik. A legnagyobb pusztítás a
török kiûzése körüli hadjáratok során
érte a vidéket. A XVII. század elsô fe-
lében északkeleti irányból érkezô re-
formátus bevándorlókkal népesedett
be. E vidék lakossága körében a re-
formáció terjedt el. Késôbb az egri ér-
sekek rekatolizáló törekvései nyomán
északnyugat felôl katolikusok érkez-
tek. Birtokosai fôként kisnemesek
voltak. A társadalom legszélesebb ré-
tegét a zsellérség, majd a cselédség és
vándormunkásság alkotta. Hagyomá-
nyos központja Tiszafüred, mely köz-
igazgatási szerepköre, nagyobb né-
pessége, átkelôhelye, vásárai, kisipara
révén emelkedett ki környezetébôl.
Lassú polgárosulásnak a tiszafüred
–karcagi vasútvonal kiépítése adott
nagyobb lendületet a századfordulón.
A környék mûvészi kisipara orszá-
gosan is ismert. Híres a tiszafüredi fa-
zekasság, s a nyereggyártás. Építésze-
tét, meszelt oszlopú nádtetôs házai-
val, a nemes egyszerûségû népi klasz-
szicizmus jellemezte. Népviselete a
XIX. század végére már polgárosult,
bár a hímzett suba, szûr és nôi kisbun-
da még a századfordulón is gyakori
volt. A falvak asszonyai még az elsô
világháború táján is gazdag díszítésû
szôtteseiktôl, keresztszemes és sza-
badrajzú gyapjú és pamut hímzéseik-
rôl voltak híresek. A viselethez hason-
lóan a lakberendezés is polgárivá vált.
A színes, tulipános bútorokat a barná-
ra festett váltotta fel.
A Tisza-tó kedvelt úti célja a horgá-
szoknak, a vízisport szerelmeseinek,
kiváló kirándulóhely gyermekes csa-
ládoknak. Kellemes vízitúrákat tehe-
tünk ezen a vidéken. A benzinüzemû
motorcsónak használata is megenge-
dett. Kerékpárral körbejárva a tavat,
igazi élményben lehet részünk. Válto-
zatos mûsorokkal várja a térség a ha-
zai és külföldi vendégeket. Minden
évben élvezetes és tartalmas az
„Abádszalóki nyár” programja, s meg-
rendezik a Tiszafüredi „Halas napok”-
at is. A Tisza-tó átúszóverseny, a „Ti-
sza-tó szépe” címû szépségverseny, a
Kunhegyesi Magyar Kun-kupa sport-
rendezvény csak néhány a sok színes
esemény közül. Érdemes tehát eljönni
erre a vidékre!
83
 A TISZA-TÓ ÉS KÖRNYÉKE
Az ország második KUNHEGYES
legnagyobb református Irányítószám: 5341 Körzethívószám: 59
temploma Kunhegyesen
található Kunhegyes város a megye keleti ré-
szén, a Nagykunság északi peremén,
az Alföld egyik legszárazabb tája kö-
zelében található. Tiszagyendától ke-
letre indulva érjük el. Megközelíthetô
a 34-es úton autóbusszal, autóval és
vonattal. Lakosainak száma: 8780.
A város múltjából csak pár szarma-
ta lelet került felszínre. A települést
elôször 1311-ben említik. Hegyes -
egyház néven egyházas hely volt, de
még nem a kunok lakták.
A XV. században a Kenderessy
család birtoka lett, akiknek rokonai
kunok voltak, így kun jogú hellyé
vált. A XVI. század végén a tizenöt
éves háborúban elnéptelenedett, ké-
84
sôbb eladták a Német Lovagrendnek.
Kunhegyes térsége 1704-tôl a kuruc
csapatok egyik gyülekezôhelye volt.
A mezôvárosi címet 1811-ben kapta
meg. Késôbb hol térségi központnak
számított, hol veszített jelentôségébôl,
majd 1989-ben várossá nyilvánították.
Lakosainak jelentôs része mezôgaz-
dasággal foglalkozik, a városban ma-
gas a munkanélküliségi arány.
Kunhegyes jelképe a központban
(Kossuth u. 64.) található hatalmas
kéttornyú református templom.
Ez az Alföld legnagyobb kéttornyú re-
formátus temploma, az „Alföld katedráli-
sa”. Már a messzi pusztákról jól lehet látni.
Mûemlék, 1827–1848 között klasszicista
stílusban épült 1827-ben – Homályossy
Ferenc „kamerális” ácsmester terve szerint
– indult a kétszintes kórusú, egytornyú
templom építése. A munkálatokat Gries-
ner József egri építômester kezdte el, de
az építkezés 1831 és 1833 között szüne-
telt. 1836-ra a falak elkészültek ugyan, de
Griesner botrányos viselkedése miatt a ve-
le kötött szerzôdést felbontották. A „két
toronyra való vétel” gondolata 1839-ben
alakult ki. Hild József készítette az új ter-
vet és Streimvölger Mihály egri építész-
mester irányításával 1841-ben a háromha-
jós csarnoktemplom (háromszintes mel-
lékhajókkal, csehsüvegboltozatokkal és a
két toronnyal) már állt. Ez az ország máso-
dik legnagyobb református temploma,
amely 1200 ülôhellyel rendelkezik, kb.
5000 látogató befogadására alkalmas.
Megragadó hatású a belseje, kétemeletes,
körbefutó karzataival, amelyeknek tartó-
oszlopai a földszinten dór, az emeleten
jón stílusúak.
Szomszédságában áll a városi
könyvtár, amely 1739-ben épült ere-
detileg sóháznak. A mûemlék jellegû
építmény barokk stílusú, a Szol-
nok–Debrecen–Erdély közötti egyko-
ri „sóút” tárgyi emléke. Tornáca íves,
árkádos homlokfala nyeregtetôs.

A központban álló városháza 1878-
ban épült Pum János tervei alapján,
eklektikus stílusban. A városháza elôtt
szépen gondozott park van, amely
korábban piactérbôl lett átalakítva. E
parkban helyezték el Györfi Lajos
szobrászmûvész alkotását, a Kun em-
lékmûvet. A város neoklasszikus ró-
mai katolikus templomának építését
1832-ben fejezték be. Homályossy Já-
nos építette, Pyrker László egri érsek
szentelte fel 1831-ben. Az épület mû-
emlék jellegû.
Kunhegyesen, a központtól nem
messze találjuk a térség egyik leg-
szebb szélmalmát is. Az 1880-as évek
végén még hét szélmalom mûködött
itt. A Komlóssy-féle szélmalom népi
mûemlék 1859-bôl.
A helytörténeti gyûjtemény feldol-
gozása most van folyamatban a város-
ban (Tel.: 59/326-750). Oláh Lajos is
foglalkozik helytörténeti emlékek
gyûjtésével (József Attila lakótelep,
4/b. Tel.: 59/326-069).
A városnak több természetvédelmi
értéke is van. Természetvédelmi olta-
lom alá tartoznak a Kunhegyes hatá-
rában lévô kunhalmok. Leghíresebb a
Gergely-halom, amely hármas határ-
halom Kunhegyes–Kunmadaras–Kar-
cag határán. A Bige-fertô mocsárma-
radványtól északra, földúton közelít-
hetô meg, nevét a közeli Gergely ha-
tárrészrôl kapta. A Gergely-halom a
környék egyik legnagyobb méretû
halma, 80–90 méter alapátmérôjû.
Évekkel ezelôtt megbontották, és kö-
zépkori telep nyomai bukkantak elô.
Botanikailag is értékes a löszgyep mi-
att. Jelentôs még a Cibak-halom, és a
Hármas-halom. A kunhalmok többsé-
gének átmérôje 30–40 méter.
Másik természeti érték a várostól
keletre fekvô Bige-fertô. Mozaikosan
fellelhetô mocsármaradvány, amely
azért tartozik védelem alá, mert sziki
A TISZA-TÓ ÉS KÖRNYÉKE
legelô, ôsgyep, jellegzetes növény- és Falusi vendégfogadó
állatvilág ôrzôje. Az egykori mélymo- udvara
csár területe tovább zsugorodik.
A természeti értékek közé tartozik
az Aranyosi kosboros rét, a nagypar-
lagi löszgyep, a Bata-mocsár, a Lenke-
halmi nyárfasor, és a Csordás-fertô.
A szabadidô eltöltése igen kellemes
és sokrétû lehet Kunhegyesen. A tele-
pülésen vonzó a falusi turizmus. A né-
pi kézmûvesség képviselôivel – ko-
sárfonóval, kéziszövôvel – is megis-
merkedhetnek az érdeklôdôk. Külföl-
di turisták által is kedvelt a város
1961-ben épült 58 fokos vizû termál-
fürdôje, amely a szabadidôparkban A falusi turizmust
található. A jódos termálvíz reuma- kedvelô utazók
tikus panaszokra ajánlott. (Nyitva: körében igen nagy
május 1.–szeptember 30. között 12–20 népszerûségnek
óráig, kedd–vasárnap 8–20 óráig, örvend a település.
pénteken 8–24 óráig.Telefon: 59/326- Régi hagyományokat
431.) elevenít fel a helyi
E tájban felüdülést lelnek a hobbi- egyesület, lassan
turizmus szerelmesei is: a kerékpáro- feledésbe merülô
sok, a vadászok, a horgászok és a lo- kunsági ételeket
vaglást kedvelôk. próbál megôrizni
Évente megrendezik a Magyar Kun- az utókornak, többek
kupa ifjúsági labdarugó sportprog- között a hagyományos
ram-sorozatot augusztusban. Június- gasztronómiai
ban a Legénybot alkotótábor várja a rendezvénnyel is.
résztvevôket.
85
 A TISZA-TÓ ÉS KÖRNYÉKE
Tiszagyendai kúria TISZAGYENDA
Irányítószám: 5233 Körzethívószám: 56
A község a megye északi részén, az
Alföld legszárazabb táján, a Nagykun-
sághoz közel helyezkedik el. Szolnok
irányából a Tisza-tó felé folytatva
utunkat, Tiszabô után következik.
TISZAROFF
Irányítószám: 5234 Körzethívószám: 56
Tiszaroff község a megye északi ré-
szén, a Tisza mellett, az Alföld leg-
szárazabb részének közelében talál-
ható.
Kunhegyesrôl a Tisza-tó felé foly-
tatva utunkat, jutunk el Tiszaroffra. A
község autóbusszal, autóval, valamint
komppal közelíthetô meg. A komp-
indítás gyakorisága forgalomtól füg-
gô: 7–16 óráig, nyáron 6–20 óráig.
Tiszaroff lakosainak száma: 2015.
Ezen a vidéken már a kô- és rézkor-
ban is éltek. A község a honfoglalás
korában már lakott település, s a XIII.
században ismert tiszai átkelôhely.
Rákóczi Ferenc birtoka volt majd a –
Tiszaroff életében jelentôs szerepet
játszó – Borbély-családhoz tartozott.
86
Közúton autóval és autóbusszal köze-
líthetô meg. Lakosainak száma: 1117.
Ezen a vidéken a Körös kultúra idô-
szakától telepedtek meg emberek. Az
Árpád-korban az Aba nemzetség bir-
toka volt. A XV. században elnéptele-
nedett, késôbb hol puszta, hol lakott
terület volt. Végül 1683 körül a tatá-
rok feldúlták és 250 évig pusztaként
szerepel. A XVIII. század második fe-
létôl több birtokos család tûnt fel,
köztük az Almásyak. A község Tisza-
gyenda néven 1946-ban alakult meg.
Látnivalói a központban a római
katolikus templom (Gorkij u. 53.), a
volt római katolikus felekezeti iskola,
az egykori tanyasi bolt, valamint a
volt Csapó-kastély és parkja.
A község határában elszikesedô, lö-
szös területeket, löszös homokkal fe-
dett buckákat láthatunk.
Tiszagyenda határában a vadászat-
nak hódolók tölthetik kellemesen az
idôt.
A település többször volt központ,
késôbb veszített jelentôségébôl.
A község református temploma mû-
emlék jellegû. (Hôsök tere.) A refor-
mátus templom 1757-ben épült ba-
rokk stílusban. A falu temploma az
1701-es kamarai jelentés szerint ép-
ségben vészelte át a török uralom aló-
li felszabadító harcokat, de 1706-ban
megrongálódott. 1713-ban sikerült az
épületet renoválni. 1726-ban újabb
nagyarányú felújítás vette kezdetét. A
templom azonban nem volt tökéletes
állapotban, ezért 1755-ben kérvé-
nyezték egy új templom felépítését. A
munkálatokat 1757-ben elkezdhették,
és torony építésére is kaptak enge-
délyt. A homlokzat elôtti, különálló
zömök kôtorony 1762-re készült el
elôcsarnokkal, hegyes, nyolcszögletû
toronysisakkal. 1846-ban a templo-
 A TISZA-TÓ ÉS KÖRNYÉKE

mot újjáépítették, tetejének famunkáit

Máhr Ferenc egri ácsmester készítette.
1847-ben befejezôdik a tetô felújítása
és a templom festése. Az egyhajós,
síkmennyezetû templom szentélye
félköríves.
Mûemlék jellegû még a volt Bor-
bély-kastély. 1790–1810-ben épült
copf stílusban. Tiszaroff az XVII. szá-
zad elsô harmadában jutott a Borbély
család birtokába. Az 1790–1810-ben
épült kastély Borbély Sándor megbí-
zásából készült. A barokk és klasszi-
cista jegyeket ötvözô, copf stílusban
emelt épület kontytetôs, földszintes,
kúriaszerû. A hangsúly az épület elô-
reugró, egyemeletes középrészére erdôk, piros virágú gesztenyefák ár- A komp naponta
esik. Ezt a hatást csak fokozza a nya véd a tûzô napsugaraktól. A Tisza közlekedik
középrizalit, valamint a szélsô föld- holtága is védett terület.
szintes és középsô emeletes épület- A községben folyamatosan fejlôdik A népi kézmûvesek
rész közti szintkülönbség. A fôhom- a falusi turizmus, vadászni, horgászni közül a teknôvájó
lokzat földszinti részének szélein a is lehet. található Tiszaroffon
félköríves ablakok mélyített falsíkba
épültek, és ez folytatódik a középrész
emeletén is. A fôhomlokzat többi ab-
laka egyenes záródású, keretelt. Az
épület alatt pince található. Az épület-
nek irodalomtörténeti vonatkozása is
van, hiszen Csokonai baráti kapcso-
latban állt az építtetô Borbély Sándor-
ral és annak Gábor fiával. Az épületet
a nyolcvanas években újították fel. Je-
lenlegi tulajdonosa idegenforgalmi
célra szeretné használni; kastélyszálló-
vá alakítják, luxusszolgáltatásokkal.
Tiszaroff épületei közül érdemes
megnézni a községházát, amelyet a
századfordulón emeltek. Az úri kaszi-
nó és a rendôrség épülete eklektikus,
a dohánybeváltó hivatal szecessziós
hatású. A falu fôterén elsô világhábo-
rús emlékmû áll, turulmadárral. Gróf
Waldeck Hubert emeltette 1923-ban.
A község határában a Tisza ártere
a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet
(☞ Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet)
része. A Tisza-parton jegenyés fûzfa-

87
 A TISZA-TÓ ÉS KÖRNYÉKE
A XV. századból való TISZABURA
református templom Irányítószám: 5235 Körzethívószám: 59
A megye északi részén, a Tisza mel-
lett található község. Tovább folytatva
utunkat a Tisza-tó felé, Tiszabura a
következô állomásunk. Megközelít-
hetô autóval, autóbusszal, és a
tiszaroffi komppal, amely nyáron mû-
ködik. Lakosainak száma: 2642.
A leletek azt tanúsítják, hogy a nép-
vándorlás korától telepedtek meg itt.
A honfoglalás után Taksony fejede-
lem lehetett a terület birtokosa. Tak-
sony és Bura falu gyakran cserélt gaz-
dát a történelem folyamán, többször
lakatlanná is váltak. Tiszabura e szá-
zad közepére lett jelentôs lélekszámú
település.
Tiszaburán és a hozzá tartozó Pusz-
tataskonyban két mûemléki szem-
88
pontból jelentôs épület is van. Tisza-
burán mûemlék a XV. században
épült református templom (Dózsa
György u. 88.).
Tiszaburának a XIII. században
cseh birtokosa volt, ezért egyes forrá-
sok szerint a templom a XV. század-
ban cseh-huszita mintára épült, me-
lyet 1704-ben a rácok felgyújtottak.
Amikor az újratelepedés felgyorsult
1734-ben, az öreg kôtemplomot még
mindig épségben találták annyira,
hogy némi bôvítéssel használatba ve-
hették.
Az egyhajós templomot 1799-tôl
mai formájára bôvítették. A nyolcszög
három oldalával záródó, támpillérek
nélküli szentélyben bordás boltozat,
zárókô, gótikus ablak látható. 1958-
ban felújították az elszedett diadal-
ívet, a hajóban a síkfödémet és a fô-
homlokzat elôtt álló tornyot. Figye-
lemre méltó a templom gótikus szen-
télye.
Pusztataskonyban a Szapáry-kápol-
na mûemlék. A Szapáry család építtet-
te a XIX. század második felében, ro-
mantikus stílusban. A kápolna kriptá-
jában nyugszik gróf Szapáry Gyula,
Magyarország egykori miniszterelnö-
ke. A pusztataskonyi volt Szapáry-
kastély ma szociális otthon.
Tiszaburán elsô világháborús em-
lékmû is található.
A tiszaburai–abádszalóki határ kö-
zelében emelték a több száz méteres
Mirhó-gátat (ma közút). A gát egyko-
ri, víztôl védô jelentôségére utal, egy
emlékkô-kompozíció, Györfi Sándor
szobrászmûvész alkotása.
A község mellett a Tisza ártere
a Közép-Tiszai-Tájvédelmi Körzet
(☞ Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet)
része.
Tiszaburán a szabad strand, a hor-
gászati, vadászati lehetôség ad sza-
badidôs programot.

ABÁDSZALÓK
Irányítószám: 5241 Körzethívószám: 59
Abádszalók nagyközség a megye
északkeleti részén, a Tisza bal partján,
közvetlenül a Tisza-tó mellett találha-
tó, városiasodó település. Megközelít-
hetô autóval, autóbusszal és vonattal.
Lakosainak száma: 4911.
Ezen a területen már az újkôkorban
is éltek emberek.
Abád nevét elôször Anonymus em-
líti, mint fontos tiszai révhelyet. Abád
és Szalók különálló települések vol-
tak. A XVII. században pusztaként
emlegetik e helyeket, majd újra bené-
pesültek. A két községet 1852-ben
egyesítették. Abádszalók életében
fontos szerepet játszott a Tisza II. víz-
lépcsô kiskörei duzzasztása: 1989 óta
Abádszalók a Tisza-tó üdülôterületé-
nek fontos települése, amely rohamos
léptekkel fejlôdik. Ma a lakosság je-
lentôs része foglalkozik idegenforga-
lommal.
Két református templom is látható a
községben. Az egyik a belsô falu kö-
zepén 1789-ben épült, barokk stílus-
ban. A mûemlék jellegû épület jelleg-
zetessége a homlokzat elôtti szögle-
tes, vaskos torony (Kisfaludy u.). A re-
formátustól nem messze áll a mûem-
lék barokk stílusú római katolikus
templom, amely 1774-ben épült. Ol-
tárképeit az abádszalóki születésû fes-
tômûvész, Kovács Mihály festette. A
szószék és a keresztelôkút copf stílus-
ban készült. (István király út.)
A másik református templom késô-
barokk stílusú. Mûemlék jellegû, mel-
lette a lelkészlak és a református isko-
la. Ezen a falurészen, a Mikszáth úton
több oszlopos, tornácos, klasszicista
jellegû népi lakóház (23. sz. 26. sz.) is
fennmaradt. Ha a tiszai strand felé ha-
ladunk, hamarosan a Malom-fogadó-
hoz jutunk, amely az Eppinger-féle
A TISZA-TÓ ÉS KÖRNYÉKE
malom volt. Itt mûködött 1912–13-tól A 14 km-es Attila-öböl
az abádszalóki gôzfûrész és gôzma- partján fekvô
lom. Abádszalókon épült ki
Innen jutunk ki a település fôutcájá- a Tisza-tó legnagyobb
ra, ahol a gyógyszertár, posta, iskola szabad strandja
és a községháza áll. Nem messze lát-
juk a faluházat (István király u. 41.),
amely babagyûjteménynek ad ott-
hont.
A babamúzeumban több mint 200, a
Kárpát-medence tájegységeire jellem-
zô, korhû ruhákba öltöztetett babát le-
het megtekinteni.
Nyitva: júniustól szeptemberig hétfô ki-
vételével mindennap 14–17 óráig. Beje-
lentkezéssel bármikor látogatható.
Tel.: 59/355-383.
A községben több népi kézmûves
is található, híres a csipkeverés.
Abádszalók legfôbb természeti lát-
ványossága, idegenforgalmi vonzere-
je a Tisza-tó. A Tisza-tó duzzasztással
létrehozott vízfelület, amelyet szige-
tek tagolnak. Abádszalóknál hullám-
zik a tó 14 négyzetkilométeres öble,
az Attila-öböl, amelynek köszönhetô,
hogy évente százezrek keresik fel a
községet. Itt van a tó legnagyobb sza-
bad strandja, ami számtalan lehetôsé-
get nyújt a vízisportokra, fürdôzésre.
89
 A TISZA-TÓ ÉS KÖRNYÉKE

A községben sokféle sport mûvelé-

sére nyílik lehetôség: minigolf, teke,
lovaglás – vadászni, horgászni is lehet
a környéken.
Abádszalók legnagyobb kulturális
rendezvénye az Abádszalóki Nyár,
amely két hónapon át biztosít érde-
kes, színvonalas programot. Évente
megrendezik a Tisza-tó kupa horgász-
versenyt. Hirdetnek többek között fô-
zôversenyt, és Tisza-tó szépe válasz-
tást is.
A tó csendesebb részein megtekint-
hetjük a gazdag madárvilágot. Százöt-
venféle fajt azonosítottak itt. Harminc-
egy-féle récefajt, köztük a kenderma-
A Faluházban kapott (Feltáró u. Telefon: 59/355-874.) El- gos récét, valamint háromféle ludat,
helyet a több terjedt a jetski, a vízibiciklizés, a mo- hattyút. A községhez tartozik a délke-
mint 200 babából álló torcsónakázás. Sokan a horgászás mi- letre fekvô védett Aranyosi-rét. A szél-
Babamúzeum att keresik fel ezt a vidéket. A község- vájta mélyedést ecsetpázsitos, szikes
ben a tavat felkeresô tömegek ellátá- rét borítja. A mûút felôli rész szikese-
Bográcsban fô sára kiépültek a boltok, éttermek, dô, homokos löszhát. Jellemzô nö-
a finom étel szálláshelyek. vényfajai a lila ökörfarkkóró, a kolon-
cos legyezôfû, az apácavirág és a ma-
gas kakukkfû. A rét legnagyobb ter-
mészeti értéke az agárkosbor. Több
mint 1500 tô található itt. Természet-
védelmi terület még az abádi parti-
fecske-telep. Védett az (István király
u. 41.) Erzsébet-ligetben található 100
éves kocsányos tölgyes is.

TISZADERZS
Irányítószám: 5243 Körzethívószám: 59

A község Jász-Nagykun-Szolnok
megye északi részén, a Tisza mellett
fekszik. Tovább folytatva utunkat a
Tisza-tó környékén, Abádszalók után
Tiszaderzs az elsô község. Megköze-
líthetô közúton autóval és autóbusz-
szal. Lakosainak száma: 1316.
A honfoglalás után a Tomaj, majd a
Szalók és a Tomaj nemzetség birtokol-
ta a települést. A szolnoki vár bevéte-
le után török fennhatóság alá került.

90

A falut a török kiûzésekor és a Rákó-
czi-szabadságharc idején többször el-
pusztították, 1745-ben Mária Terézia
Borbély Balázsnak adományozta.
Mûemlék a román stílusú templom-
rom, a falu legrégebbi épülete, a XIII.
században építették. Domonkos-ren-
di templomnak épült, de a XVIII. szá-
zadban felégették (Ady E. u. 3.). Mû-
emlék jellegû épület a Borbély-kúria,
amelyet 1750 és 1756 között a Bor-
bély család építtetett. A barokk jellegû
épületet késôbb iskolai célokra hasz-
nálták, ezért eléggé átalakították. (Fô
u. 20.). A belterület északi részén lévô
kettôs kastélyegyüttes is jelentôs épí-
tészeti emlék. A Szilassy- és a Loson-
czy-kastélyt egymás mellett építették
fel. Késôbb termelôszövetkezeti köz-
pontként és raktárként használták. Az
épületek körül park volt, de csak né-
hány fa maradt meg belôle.
A faluban a XVIII. század végén
épült református templom a Fô úton
TOMAJMONOSTORA
Irányítószám: 5324 Körzethívószám: 59
Tomajmonostora község a megye
északi részén található.
Tiszaderzstôl Kunhegyes felé indul-
va érhetjük el. Az Alföld legszárazabb
részén fekszik. Csak közúton közelít-
hetô meg. Lakosainak száma: 838.
A régészeti leletek arra utalnak,
hogy Tomajmonostora helyén már a
kora középkorban állt település. A
tomaji monostor már a XI. század kö-
zepén is létezhetett, így az egyik leg-
régibb magyarországi bencés monos-
tornak tekinthetô. A község nevével
elôször 1219-ben a Váradi Regestrum-
ban találkozunk.
A település birtokosai voltak töb-
bek között az Orczy és a Borbély csa-
lád, késôbb pedig az Almásy, a Csa-
A TISZA-TÓ ÉS KÖRNYÉKE
található. A Tiszaderzsen üdülôknek
alkalma nyílik horgászni és vadászni
is. A községben fafaragó is található.
Minden évben kispályás focit ren-
deznek május 1-jén, és folklórmûsort
augusztus 20-án.
Tiszaderzs és Tiszaszôlôs közelé-
ben találjuk a cserôközi holtágat,
mely természetvédelmi terület. A
Cserôközi-Holt-Tisza a Közép-Tisza
egyetlen olyan gátakon kívül rekedt
holtága, melyet nem alakítottak át,
ezért megközelítôen eredeti állapotá-
ban maradt fenn. Tiszaszôlôs felôli ré-
sze már teljesen feltöltôdött. Itt a haj-
dani meder területét nemesnyár-erdô
borítja.
A Cserôközi-Holt-Tisza egyik neve-
zetessége a mákszemnél is kisebb
vízidara, mely a világ legkisebb virá-
gos zárvatermô növénye. Figyelemre
méltó a védett madárvilág is. A holtág
a tavasz kezdetétôl a tél beálltáig láto-
gatható.
nádi, a Magyari, a Korda és a Szapáry
család is. Tomaj valószínûleg a tizen- Juhok a pusztában
91
 A TISZA-TÓ ÉS KÖRNYÉKE
Gazdag növényvilág öt éves háború idején pusztulhatott el,
de késôbb újratelepült. 1946-ban
megalakult Tomajmonostora önálló
község.
Mûemlék jellegû a Magyari-Kossa-
kastély. A településtôl – Kunhegyes
irányában – 1 km-re, külterületen, egy
dombon található.
XIX. század végén épült eklektikus stí-
lusban. 1880-ban Magyari-Kossa Géza
megvásárolta Derzstomajpuszta területét,
TISZASZENTIMRE
Irányítószám: 5332 Körzethívószám: 59
Tiszaszentimrétôl
7 km-re, keletre Tiszaszentimre község a megye
helyezkedik el északi részén található.
a kb. egyhektáros A Tisza-tó menti utunk következô
Nagypallagi löszgyep. állomása, a Tiszaderzs–Tiszafüred
Megközelíthetô a 34-es közúthoz bekötôúttal csatlakozik.
fôút Kunmadaras– Megközelíthetô autóval, autóbusszal
Tiszaörs közötti és vonattal. Lakosainak száma: 2410.
szakaszán, a gátôrház A falu a templom védôszentjének
mögött. Azért értékes, nevét viseli, ezért feltételezhetô, hogy
mert a szántóföldi Imre herceg szentté avatását követô-
kultúra terjedésével en, 1083 után keletkezhetett.
a löszgyep növényzete A településen voltak birtokai töb-
pusztul leggyorsabban bek között a Zákány, a Bornemissza
és a legnagyobb és a Borbély családnak is. A szolnoki
mértékben vár eleste után török fennhatóság alá
került. Ezután a település többször el-
92
kastélyát Derzstomaj határában valószínû-
leg a XIX. század végén építtette. A man-
zárdtetôs, egyszintes, kastélyszerû épület
fôhomlokzata erôsen tagolt, 1-2-2-3-2-2-1
ablakrenddel ellátott. A fôhomlokzat kö-
zepén négy oszloppal alátámasztott porti-
kusz áll, ennek oromzata íves kiképzésû,
barokkos. Az oromzaton egykor a család
címere volt. A középrészt további négy, a
falból enyhén kidomborodó pilaszter dí-
szíti. A fôhomlokzat két szélét hagymaku-
polás saroktornyok zárják. A sarktorony a
reneszánsz és a kora barokk formavilág-
ból vett, majd a romantikus kastélyépíté-
szetben felelevenített elem. Eredetileg az
egyenes és félköríves záródású ablakok
felváltva követték egymást, jelenleg a kö-
zéprész három ablakának kivételével egye-
nes záródásúak. Az U alakú udvari hom-
lokzat közepén faoszlopos tornác húzó-
dik. A tiszaszentimrei téesz tulajdonában
lévô épület igen leromlott állapotban van.
A római katolikus kápolnát 1890-
ben, Wodianer Mór emlékére, eklekti-
kus jelleggel építették, míg a reformá-
tus templomot 1935-ben.
pusztult, de néhány éven belül újra-
népesedett.
A református templomot a XVIII.
század végén, a református paplakot
néhány évvel késôbb építették. Elô-
ször a régi templom alapjaira torony
nélküli kôtemplomot emeltek, amely-
hez a tornyot csak 1800 táján építet-
ték. A barokk jellegû templom mellet-
ti lelkészlak részben barokk, de jó-
részt klasszicista építészeti jegyeket
visel. (Széchenyi út 6. Telefon:
59/356-354.)
Jelentôs építészeti emlék még az
egykori „Samu-kastély”, amely Tisza-
szentimre külterületén, az Újszent-
györgy felé vezetô úton található. Ne-
vét tulajdonosáról, Schwarz Sámuel-
rôl kapta.
 A TISZA-TÓ ÉS KÖRNYÉKE

A Tisza-tavi térség központja a népszerû üdülôhely. Nemzetközi

hírû természeti ritkaságok találhatók itt, igen sokszínû madár és
növényvilág jellemzi. Gazdag halállománya miatt sok horgász
keresi fel ezt a vidéket, de népszerû a város a jó hatású gyógyvize
miatt is. Sokan felkerekednek itthonról és külföldrôl is a „Halas
napok” rendezvényei miatt. A város iparosai a fazekasok,
kalaposok, nyergesek messzeföldön híresek voltak. Ma is ôrzik
számos kézmûves mesterség hagyományait ebben a térségben.

TISZAFÜRED ben várossá nyilvánították, Tiszaszôlôs, Tiszaörvény

Irányítószám: 5350 Körzethívószám: 59
Tiszafüred város utunk következô állomása. A me-
gye legészakibb pontján, a Tisza-tó mellett fekszik,
négy megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar,
Heves, Jász-Nagykun-Szolnok) határának szegleté-
ben található. A város mellett fontos átkelôhely van a
Tiszán. Vasúti és közúti csomópont. Megközelíthetô
a 33-as és a 34-es fôúton autóval, autóbusszal és vo-
naton. Lakosainak száma: 14 326.
A régészeti leletek szerint, Tiszafüred belterüle-
tének közelében két, letelepedésre alkalmas hely is
lehetett.
A legkorábbi emlékek a középneolitikumból ke-
rültek elô. Ez a terület a bronzkor egyik legjelentô-
sebb lelôhelyegyüttese a Kárpát-medencében. Fon-
tos még az úgynevezett Majoroshalomról feltárt avar
kori temetô 1300 sírja. A városhoz tartozó Tiszaszôlô-
sön rézkori fejedelmi leleteket, Örvényen pedig
Árpád-kori templomos települést és temetôt találtak.
Örvény és Füred neve leghamarabb a XIII. század-
ban fordul elô írásos emlékekben. Mindkettô királyi
birtok volt, I. István az egri püspökségnek adomá-
nyozta Örvényt, Füred pedig késôbb a váradi püs-
pök tulajdona lett. Füred török fennhatóság alatt is
volt, majd törökök, tatárok, rácok pusztították. A
XVIII. században indult az újratelepítése, és még eb-
ben a században mezôváros lett. Jelentôségét növel-
te, hogy a XIX. században Pankotay Józsa György
megépíttette a Tiszán az elsô állandó fahidat. Az át-
kelôhely jelentôsége késôbb is megmutatkozott: in-
nen indult ki az 1849-es tavaszi hadjárat. Ebben az
idôszakban több politikai és katonai vezetô tartózko-
dott a városban. Tiszafüred fejlôdéséhez jelentôsen
hozzájárult a vasút megjelenése. A települést 1984-
és Kócs városrészként hozzátartozik. A lakosság je-
lentôs része mezôgazdaságból, idegenforgalomból
él. Az ipar veszített jelentôségébôl.
A városban több mûemlék és mûemlék jellegû
épület, építészeti alkotás és természetvédelmi érték
megtekintése kínál feledhetetlen látványt. Tiszafüred
belterületének északi részén található Pankotay
Józsa György egykori földesúr 1820-as években
épült kúriája. Oszlopos tornácaival klasszicista stílust
képvisel. Szomszédságában állt a földesúr emeletes
„vörös kastélya”, amelyet soha nem fejeztek be. Ezen
a környéken tartották meg 1849. március 3-án azt a
tiszti gyûlést, amelyen a Görgey-barát tisztek megta-
gadták az engedelmességet Dembinszkynek. A kö-
zelben áll az 1840 táján épült klasszicista stílusú mû-
emlék, a volt Lipcsey-kúria, amely ma a Kiss Pál Mú-
zeum otthona.
A volt Lipcsey-kúria mûemlék, 1840 körül épült klasszi-
cista stílusban. A kúria építtetôje Lipcsey Imre. A kon-
tyolt nyeregtetôs ház eredetileg földszintes, héttenge-
lyes épület volt, közepén négyoszlopos, oromzatos elô-
reugró résszel, úgynevezett középrizalittal. Szélsô oszlo-
pai kettôsek. Az épület hátsó oldalán végig oszlopsoros
tornác húzódik. A hét dór oszlop közül a két szélsô ket-
tôs. Az épületet 1909 után a jobbszárnyon megtoldották
egy alacsonyabb résszel, amely nem is terjedt ki az épü-
let egész szélességére. Az épület érdekessége, hogy
1849. március 4–5-én itt találkozott Kossuth és Görgey.
A kúriában található múzeumot a szabadságharc tábor-
nokáról, Kiss Pálról nevezték el. Tiszafüreden 1949-ben
nyílt meg az ország elsô falumúzeuma, amely 1952-ben
költözött át a Lipcsey-kúriába. A múzeum gyûjteménye
régészeti, néprajzi, történeti, természettudományi anya-
gokat ôriz. Becses darabja két eredeti Kossuth-levél.
Megtalálhatók itt a tiszafüredi iparosok (fazekas, kala-

93
 A TISZA-TÓ ÉS KÖRNYÉKE
A Kiss Pál Múzeum pos, nyerges) mûhelyei, egy szatócsbolt
berendezése és egy fényképész anya-
gai.
Nyitva: kedd–vasárnap 10–16 óráig.
(Tariczky sétány 6.) Tel.: 59/352-106.
A város központjában két templom
található. A református volt Füred elsô
temploma (XIII. századi falszakaszt
találtak), amelyet többször átépítet-
tek, ezért több stílus jegyeit viseli ma-
Munka közben gán a mûemlék jellegû épület. Legin-
a fazekas Szûcs család kább azonban a késô barokk és a
94
klasszicizmus jellemzô rá. (Fô út 5.
Tel.: 59/351-415.) Szomszédságában
áll a lelkészlak. A közelben a mûem-
lék jellegû klasszicista stílusban épült
római katolikus templomot csodálhat-
juk meg. (Fô u. 54. Tel.: 59/352-306.)
A templom klasszicista stílusban épült
1822–1827-ben. Az 1785-ben vályogból
emelt, nádfedéllel ellátott kis templom fa-
lai 1816 körül megrepedeztek, szûknek is
bizonyult. Új templom építését kezdemé-
nyezték, s miután 1817-ben Bulyovszky
József csendbiztos adományt ajánlott Fi-
scher István egri érsek 1821-ben Zwenger
József egri építômesterrel kidolgoztatta az
új templom terveit, 1822-ben lerakták an-
nak alapjait, építését azonban pénz és
anyaghiány miatt csak 1827-ben tudták
befejezni. Az építkezés Fischer érsek költ-
ségén, Frimm János egri kanonok és Kele-
men István plébános anyagi hozzájárulá-
sával történt. A Mária mennybemenetelét
ábrázoló oltárképet Balkay Pál festette. A
templomot 1939-ben kibôvítették, íves
szentélye 1940-ben készült. Hajója négy
csehboltszakaszos. A homlokzatból félig
elôreugró torony, óraíves párkánnyal ellá-
tott. A tornyot és a falakat falpillérek tagol-
ják. Belül a karzatot hármas árkádív tartja.
Tiszafüreden az oszlopos tornácos
népi klasszicista építészet több épüle-
tével találkozunk (Temetô u. 3.). A
Malom u. 12. szám alatti ház – amely
1870-ben épült – múzeum lett. Itt ta-
lálható a Nyúzó Gáspár Fazekas Táj-
ház, Eredetileg fazekasmûhely volt, a
kétgenerációs fazekascsalád, a Nyúzó
család élt itt.
Az épületben tisztaszoba, pitvar, faze-
kasmûhely van múlt századi bútorok-
kal, eszközökkel berendezve. Itt kell
megemlítenünk, hogy Tiszafüred egyik
legismertebb, legkedveltebb agyag-
edény-különlegessége a miskakancsó,
amelynek feje csákós huszárfej, öltöze-
te gazdag sújtásos. Nyitva: május 1.–
szeptember 30. 10–16 óráig. A tájház-

hoz kulcs átvehetô: Malom u. 9. és Kiss
Pál Múzeum. Telefon: 59/352-106.
Tiszafüred nemcsak a fazekasság-
nak, hanem a bútorkészítésnek, fara-
gásnak, festésnek is egyik központja
volt. Itt mûködött Magyarország leg-
híresebb nyereggyártó mûhelye, és
hagyományai vannak a kosárfonás-
nak is. A város leghíresebb kézmûve-
se Szûcs Imre fazekasmester, a nép-
mûvészet mestere. (Belsô kertsor u.
2/a. Tel.: 59/351-483.)
A városban még több jellegzetes
épületet érdemes megtekintenünk. A
volt Bika Szálló eklektikus épülete ma
kollégium, a Kossuth Lajos Általános
Iskola pedig szecessziós hatású épít-
mény. A Deák Ferenc teret eklektikus
jellegû épületek díszítik. Itt található a
Deák Ferenc díszkút, Györfy Sándor
szobrászmûvész alkotása.
A város üdülônegyedének közelé-
ben, a 33-as számú fôúttól nyugatra, a
kemping felé vezetô úton találhatjuk
a neobarokk jellegû, 1920-as években
épített Kemény-kastélyt, amelyet ko-
rabeli bútorokkal rendeztek be. Az
épület Paulik Ágoston tervei alapján
készült. A kastély parkja védett, közel
három hektár területû. A legszebb fák
a bejárattól a kastélyhoz vezetô utat
szegélyezô jegenyefák. (Kastély u.
Tel.: 59/351-712)
A kastély közelében található a ti-
szafüredi termál- illetve gyógyfürdô.
A helyi idegenforgalom egyik fô érté-
ke az alkáli-hidrogén-karbonátos
gyógyvízkincs. A vizet idült mozgás-
szervi, reumatológiai, porckorong-
kopásos, izombénulással és sorvadás-
sal járó ideggyógyászati betegségek,
valamint nôgyógyászati problémák
kezelésére alkalmazzák. A gyógyvíz
hatását fokozzák a fizikoterápiás ke-
zelési lehetôségek. Nyitva: május 1.–
október 30. között 7.30–19 óráig, no-
vember 1. és április 30. között
A TISZA-TÓ ÉS KÖRNYÉKE
7.30–19-ig (csak a termálfürdô) Po- A neobarokk
roszlói u. Tel.: 59/352-366. A gyógy- Kemény-kastély
fürdô a tiszafüredi üdülôterület része
éppúgy, mint a közelében található,
minden igényt kielégítô kemping is.
A kempingtôl 300 méterre tárul
elénk Tiszafüred leglátványosabb ide-
genforgalmi nevezetessége a Tisza-tó,
amelynek változatos öblei találhatók
a város közelében. Tiszafüredet a
Tisza-tó fôvárosának is nevezik. A tó
az érintetlen természet varázslatos
szépségével, fürdôzési és vízisport-le-
hetôségével évek óta vonzza a turistá-
kat de a madár- és növényvilágot ta-
nulmányozó tudósokat is. A Tisza-tó
horgászparadicsomnak számít, a kö-
zelben vadászni is lehet.
Most nézzünk szét Tiszafüred kör-
nyékén! Dél felé indulva jutunk el
Tiszaszôlôsre, amelynek határában
a Cserôközi-Holt-Tisza található.
(☞ Tiszaderzs)
Tiszafüred közvetlen közelségében
kissé délnyugatra található Tiszaör-
vény, ahol csodálatos Tisza-parti pa-
noráma, csend, nyugalom várja a ter-
mészetkedvelôket és a vízi sportok
95
 A TISZA-TÓ ÉS KÖRNYÉKE

szerelmeseit. Az gém-, réce- és guvatfélék fészkelnek.

elegáns Hable - A nádfoltokban barna rétihéja és kis
ány Hotel a Kis- számban nyári lúd költ a sokféle nádi
város címû film- énekesmadár mellett.
sorozatban or- A szárazulatok idôs fûz-nyár ligeter-
szágos ismertsé- deiben és a meghagyott öreg tölgye-
get szerzett. A ken héja, fekete gólya, örvös galamb,
Hableány Hotel nagy fakopáncs és szórványosan a kis
étterme a tiszai fakopáncs talál fészkelôhelyet. Ezek
halak mellé helyi az erdôk adnak otthont az énekes ri-
gasztronómiai gónak, vörösbegynek, kerti rozsdafar-
különlegességet kúnak, az ökörszemnek és a csuszká-
tálal vendégei ré- nak, valamint a cinege- és pintyfélék
szére. A sulyom- számos képviselôjének. A tározó léte-
mártás alapja a sítésekor kiirtott erdôk helyén felnö-
Cigány réce túlszaporodott, védett vízinövény. vô újulat bokrosaiban a turbékoló
Tiszafüredtôl nyugatra, a Valki- vadgerlét, a fuvolázó fekete rigót, a
medence területén találjuk a híres Ti- pirregô berki tücsökmadarat és a cset-
Madárrezervátum sza-tavi Madárrezervátumot. tegô karvalyposzátát, a bokrok alján
Információ: A védett terület a Kiskörei-víztáro- pedig a csodálatos hangú fülemülét
Hortobágyi Nemzeti zónak a Tiszafüred–Poroszló közötti találjuk. A parti füzesben a délrôl ter-
Park Igazgatósága vasútvonaltól északra esô, mintegy jeszkedô halvány geze itteni elsô köl-
4024 Debrecen, 2500 hektárnyi részét foglalja magá- tése 1984-ben került elô. A szórvány-
Sámuel u. 2. ban. A rezervátum nyugati félét nyá- fák varjúfészkeiben költ a barna ká-
Tel.: 52/349-922, ron összefüggôen borítja víz, a keleti nya és a kabasólyom. Az öreg fák od-
349-482 felén morotvák, kubikgödrök, mocsa- vaiban telepszik meg a szalakóta, a
Fax: 52/410645 ras területek, valamint bozótosokkal zöld küllô és a seregély. Az erdei pi-
E-mail: és kisebbrészt erdôvel borított szá- tyer a szárazabb tisztások fûcsomói
hnp@hnp.datanet.hu razulatok találhatók. A rezervátum közé, a függôcinege a vízparti fûzfák
egyik legértékesebb élôhelye a gém- lelógó vesszôire építi fészkét. Az ôszi
telep. Költ itt a bakcsó, a kis kócsag, a vonulás idején rendkívüli módon fel-
Vörös gém szürke gém és az üstökösgém, a nagy szaporodik a madarak száma. Töme-
kócsag, a kanalas gesen érkeznek és töltenek itt hosz-
gém és a káróka- szabb idôt a ludak, récék és sirályok,
tona. ezeket követik a réti sasok. Rendsze-
A tározó vizén res átvonuló területükön a daru, min-
összetorlódó den évben megjelenik a halászsas és a
fauszadékon bütykös hattyú. Enyhe télen, ha nem
gyakran 400–500 fagynak be a vizek, a vonuló madarak
pár dankasirály egy része tavaszig is itt marad.
költ, s telepeik- A rezervátum fokozottan védett te-
hez rendszerint rület, mely csak kísérôvel látogatható.
küszvágó csérek A madárvilágot a rezervátum szélén
is társulnak. A lévô töltésekrôl tekinthetik meg az ér-
nyílt vizek sze- deklôdôk.
gélynövényzeté- A 33-as úton elhagyva a várost, a
ben vöcsök-, Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó

96
természetvédelmi területek következ-
nek. A debreceni és az egyeki út ke-
resztezôdésében várja az érkezôket a
Hortobágy Nyugati Fogadóháza. A
házban idôszaki kiállításokat tekint-
hetünk meg. (Gondnok: 52/378-054)
Nyitva: naponta 9–14 óra között és
bejelentés alapján.
Továbbhaladva hamarosan elérjük
a Kaparó csárdát.
Innen Nagyiván felé fordulva Kócs-
újfalu településrészhez érkezünk,
ahol a Gyöngytanya nevû határrészen
hamarosan feltûnik egy hatalmas,
egyedülálló kocsányos tölgy. Törzsát-
mérôje több, mint másfél méter. A fa
védett.
A közelben található a pusztakócsi
mocsarakhoz tartozó Fekete rét,
amelynek nádrengetege hasonló a
többi hortobágyi mocsáréhoz. A vá-
rosnak itt, a keleti határában fekvô
mocsaras, vizenyôs élôhelyek (Nagy-
Csattag, Justus-Fekete rét) védettek.
Ezek a területek a vándormadarak Szabad stand
fészkelô- és költôhelyei. A mintegy
kétszáz madárfaj csaknem fele költés-
re érkezik ide; nyolcvanegy átvonul,
mintegy húsz itt telel.
Az európai jelentôségû madárélô-
helyek szigorú védelmet élveznek,
csak kísérôvel, korlátozottan látogat-
hatók.
Debrecen felé folytatva utunkat egy
csárdamúzeumot láthatunk, amelyet a
Meggyes-csárdából alakítottak ki az
egykori marhahajtó országút mellett.
Az eredeti berendezéssel megmaradt
hortobágyi csárdát csak földúton le-
het megközelíteni. (Kócsújfalu, Szeg-
halmi út, Meggyes erdô. Tel: 60/485-
447.) Nyitva: naponta 9–14 óra között,
illetve bejelentkezés alapján.
Tiszafüreden a Tisza-tó, és a gyógy-
fürdô ill. a hozzájuk kapcsolódó léte-
sítmények számtalan kikapcsolódási
lehetôséget kínálnak. A város neves
rendezvénye a júliusi Halas Napok.
97
 A TISZA-TÓ ÉS KÖRNYÉKE
TISZAIGAR
Irányítószám: 5361 Körzethívószám: 59
Tiszaigar község Jász-Nagykun-
Szolnok megye északkeleti részén, a
Hortobágytól nem messze fekszik. Ti-
szafüredrôl a 34-es számú fôúton ér-
hetô el. Autóbusszal és autóval köze-
líthetô meg. Lakosainak száma: 982.
Tiszaigart már a XIII. század elôtt is
létezô településnek tartják; a Tomaj
nemzetség birtokaihoz tartozott. Volt
Mátyás király fája török uralom alatt is. A XVII. század-
ban a tatárok feldúlták, majd újra be-
népesült. Lakóinak többsége földmû-
velésbôl és állattenyésztésbôl élt és él.
Tiszaigar az Alföld egyik legszárazabb
része közelében fekszik.
Az arborétum A községben két mûemlék jellegû
szomszédságában áll templom található.
egy 400 évesre becsült A római katolikus templomot 1785-
kocsányos tölgy, ben Trásy János építette. A református
amelyet Mátyás király templom egy év múlva készült el, épí-
fának neveznek, de tésében Széky Zsigmond vállalt jelen-
nincs köze a királyhoz.
A korona átmérôje és a
fa magassága 20 méter. TISZAÖRS
Irányítószám: 5632 Körzethívószám: 59
Tiszaörs nagyközség a megye kele-
Héjakút mácsonya ti részén, Tiszafüred város közelében
található, az Alföld egyik legszára-
zabb részén. Tiszafüredrôl a 34-es
számú fôúton érhetô el, autóval és
autóbusszal. Lakosainak száma: 1529.
Ezen a vidéken már az újkôkorban
laktak. A XIII. században oklevélben
említik Örs falut, amelynek neve arra
utal, hogy a honfoglaló magyarok le-
telepedtek itt. A falu az egri püspök-
ség birtoka is volt. A község életében
nagy változást hozott, hogy (az 1930-
as években) a közelben 54 fokos,
gyógyhatású vízre bukkantak.
A település legnevezetesebb épüle-
te a római katolikus templom. (Hôsök
tere 1.)
98
tôs szerepet. Mindkét templom késô
barokk stílusú. A községben izraelita
temetôt is létesítettek.
Tiszaigaron járva nem tehetjük
meg, hogy ne látogassunk el a község
csodálatos arborétumába, a 19 hektá-
ros természetvédelmi területre. Az ar-
borétum alapjait Széky Péter teremtet-
te meg 1867-ben. Az akkor létrehozott
sétakertbe a vidék ôshonos fáit telepí-
tette. Ma itt található a Közép-Tiszavi-
dék egyik legjelentôsebb fagyûjtemé-
nye. Az arborétumban 373-féle fa és
cserje él, mint például mamutfenyô,
kaukázusi jegenyefenyô, mocsárcip-
rus, a vidéken ôshonos kocsányos
tölgy és tulipánfa. (Tel.: 59/421-612)
A fától nyugatra néhány száz méter-
re, a legelô közepén két facsoportot
látunk. Koruk 220–240 évre tehetô.
Sok-sok évvel ezelôtt 12 fát a 12 apos-
tolról nevezték el. Hat kocsányos
tölgy és két vadkörtefa maradt belô-
lük.
Mûemlék jellegû, késô barokk stílusban
épült 1783-ban. A XVI. században álló
templomot a törökök után visszatelepülô
reformátusok 1722-ben birtokba vették.
1746-ban a faluban egyetlen katolikus la-
kó sem volt. Esterházy püspök 1766-ban
elhatározta, hogy a községben katolikus
plébániát állít fel. 1767-re 26 katolikus
költözött Tiszaörsre, és felépítettek egy
ideiglenes kápolnát. 1768-ban a reformá-
tusok elköltöztek a faluból, a templomu-
kat pedig, mely korábban a katolikusoké
volt, 1769-ben lebontották. Az ideiglenes
kápolna a katolikus hívek számának
gyors növekedése miatt, bôvítésre szorult.
A püspök 1783-ban új templomot építtet
egri építészével, Francz Józseffel. A dom-
bon álló templom két csehboltozatos ha-
jóval, a nyolcszög három oldalával záruló
szentéllyel és homlokzat elôtti toronnyal
épült. A Mária látogatását ábrázoló fôol-
 A TISZA-TÓ ÉS KÖRNYÉKE

tárképet Zickler János egri festô 1786-ban,

a tabernákulumot és a szószéket Stein-
hauser Antal szobrász 1785-ben, a keresz-
telômedencét pedig Halblechner egri
szobrász 1788-ban készítette.
A közelben álló paplak szintén ba-
rokk stílusú: 1767-ben lett kész,
Zwengler József és Wildinger Illés eg-
ri mesterek munkája.
A temetô kápolnáját 1879-ben épí-
tette Kanizsay Károly plébános. Az
épület a község legmagasabb pontján
áll. A községben több fa- és kôkeresz-
tet is láthatunk, érdekes látvány a haj-
dani majorsági kastély. Az utcákon sé-
tálva régi parasztházak tárulnak
elénk, sokat közülük kovácsoltvas alkalmazzák. A fürdôben szauna, szo- Népszerû a kellemes kis
házoromdísz ékesít. lárium, gyermekmedence is van. termálfürdô Tiszaörsön
A községben állandó helytörténeti Nyitva: egész évben 8–20 óráig.
kiállítás tekinthetô meg a régi temetô- A közelben kemping, panzió, szállás-
ben, a Kápolna-múzeumban. helyek és vendéglátó egységek szol-
Magyarországról és külföldrôl is gálják az idelátogatók kényelmét. A
számosan keresik fel idôrôl idôre a fürdô szomszédságában üdülôtelep
tiszaörsi fürdôt, ahol 3 medence áll a alakult ki.
vendégek rendelkezésére. A gyógy- A falu nyugati határán található az
medencében a nátrium-hidrogén- egykori Nagy-tó területe, a térség leg-
karbonátos hévizet mozgásszervi, ízü- fiatalabb Tisza-meder maradványa.
leti megbetegedések, bôrbetegségek Tiszaörsön a vadászok is hódolhat-
kezelésére illetve baleseti sérülésekre nak kedvtelésüknek. Szürke marhák
a pusztán

NAGYIVÁN
Irányítószám: 5363 Körzethívószám: 59

Nagyiván község a megye keleti

szélén, a Hortobágy és a Közép-Tisza-
vidék találkozásánál, a Hortobágy pe-
remén fekszik. Tiszaörs után, a 34-es
fôútról letérve autóval, autóbusszal
közelíthetjük meg. Lakosainak száma:
1172 fô.
Ezen a tájon már az Árpád-korban
éltek honfoglaló magyarok, de a falut
1277-ben említik elôször. A közép-
korban rövid ideig a Hunyadiak is bir-
tokolták, késôbb török fennhatóság
alá került. A XVI. századtól kezdve, a

99
 A TISZA-TÓ ÉS KÖRNYÉKE
A Nagyiváni puszta török–tatár dúlások után több mint
száz évig puszta. A XVIII. században
az egri káptalan telepíti újra. A száraz-
ság és a rossz talajadottság miatt ma-
radt sokáig néptelen.
A községben az 1789-ben épített
egyhajós római katolikus templom
mûemlék jellegû, késô barokk stílust
képvisel. Esztétikus látvány a barokk
szószéke és a rokokó hatású fôoltár
(Fô u. 67.). A másik mûemlék jellegû
épület, a Görbe-csárda, ami a falu szé-
lén áll. Tipikus útmenti csárda a XIX.
századból.
Szintén barokk az 1792-ben épült
római katolikus plébánia. Figyelemre
méltó Nagyiván két temetôje is. A
XVIII. századtól létezô Sarkadi-teme-
tôben a temetôkereszt és a temetôká-
polna helyi építészeti értéknek szá-
mít, mint ahogy a kunhalomra épült
Harchalmi-temetô temetôkeresztje is.
Nagyiván fôutcáján több XIX. század-
beli parasztházat láthatunk, ková-
csoltvas oromdísszel. A mûvelôdési
100
ház elôtt a névadó, József Attila-szo-
bor áll (Fô u. 68.).
Hogy hogyan éltek az emberek
ezen a vidéken, azt hûen bemutatja a
nagyiváni tájház. A század 30-as évei-
nek tárgyaival berendezett paraszt-
ház. A helyszínen szálláslehetôség is
van. Nyitva: naponta 9–14 óráig, beje-
lentkezéssel bármikor látogatható.
Tel.: 59/354-324.
A község legfôbb természeti értéke
(a Hortobágyi Nemzeti Park egy ré-
sze), a Nagyiváni puszta. Nagy kiterje-
désû száraz sziki terület, jellemzô ma-
dárvilággal. Megfigyelhetôk itt a többi
között a vadrécék, vadludak, pajzsos
cankók, darvak, túzokok és a sziki
pacsirta.
Kunmadaras és Nagyiván határá-
ban található a 3 ezer hektáros Kun-
kápolnási-mocsár, ahol gyakori a fe-
hér tündérrózsa, és a sárga virágszô-
nyeget alkotó tündérfátyol. Itt fészkel
például a dankasirály, s a vöcsökfa-
jok. Itt költ a nyári lúd. A sûrû náda-
sokban a vörös gém, s a hófehér kó-
csag rejtôzik. A mocsár fokozottan vé-
dett, csak a Hortobágyi Nemzeti Park
igazgatóságának engedélyével láto-
gatható. (Információt ad: dr. Kovács
Gábor, Nagyiván, Bem apó u. 1. Tel.:
59/345-217.)
A pusztán járva, érdemes még egy
természeti ritkaságot észrevenni. For-
ró száraz idôben (szerencsés esetben)
a délibábot is felfedezheti a figyelmes
szemlélô. A természetkedvelô látoga-
tó szekérkerék méretû gólyafészkek
sokaságát, bennük fiókákat gondozó,
kelepelô gólyapárokat csodálhat meg
Nagyivánon áthaladva.
A községben horgászat és vadászat
is igényelhetô.
Nagyivántól visszakanyarodunk
Tiszaörsre, majd a 34-es fôúton Kun-
madaras irányában a Nagykunság felé
folytatjuk kirándulásunkat.
 NAGYKUNSÁG
Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti részén fekszik
az egykor önálló közigazgatással és kiváltságokkal
rendelkezô Nagykunság. Területét nem könnyû
meghatározni, mivel a Tiszától keletre haladva szin-
te észrevétlenül találkozik a Hortobággyal és a Nagy-
sárréttel, délen a Körös-vidékkel, délnyugaton pedig
a Tiszazuggal.
Felszínének kialakításában az északról lefutó fo-
lyók (Sajó, Zagyva, Tarna) illetve patakok (Mór,
Eger, Laskó) játszottak szerepet, a Tisza folyó viszont
a jelenlegi felszín legfôbb alakítója volt.
A Nagykunság déli része az Alföld egyik tökéletes
sík vidéke. A Nagyiván–Berekfürdô–Fegyvernek vo-
102
naltól nyugatra, északnyugatra a buckák és a közöt-
tük lévô mélyedések miatt változatosabb a felszín.
Délre a löszös iszappal, a réti anyaggal fedett sík te-
rületek egyhangúságát folyómedrek és a még meglé-
vô kunhalmok törik meg.
A város északnyugati határában, egy hajdani tiszai
ér bal partjának árvízmentes teraszán emelkedik a
Nagykunság egyik legépebben megmaradt halma, a
Pincéshalom. Kunhegyes–Kunmadaras–Karcag hatá-
rán található a környék egyik legnagyobb méretû,
80–90 m átmérôjû halma, mely az elôzôekkel együtt
helyi jelentôségû védett természeti értéknek számít.
A Nagykunság éghajlata kontinentális, az ország
 NAGYKUNSÁG

egyik legszárazabb tája. Ugyanakkor gyében, ezek kiemelt jelentôségû te-

bô csapadékú idôszakban hatalmas rületek. Itt található a töretlen látké-
területeket borít el a belvíz. Vízrajzilag pével és száraz, padkás sziki gyepjé-
is különleges adottságú a táj, a szabá- vel valóban a „pusztát” jelentô két
lyozási munkák elôtt a hajdani folyó- igen értékes táj: a Kunmadarasi- és a
medrek, mélyedések lehetôvé tették a Nagyiváni-puszta.
rendszeresen megismétlôdô árvizek A Nagykunsághoz tartozó Kunma-
nagy területen való szétterjedését. Így darasi-puszta háborítatlan terület, itt
válhatott a Nagykunság ipari hidroló- 30–50 cm-es szikpadkák is elôfordul-
giai tengellyé a Tisza és a Körös– nak. A padkákat elválasztó szikerek,
Berettyó völgye között. laposok, illetve a magasabb, hosszan
A folyószabályozásokkal meggyor- elnyúló hátak és kunhalmok teszik
sult a térség kultúrtájjá formálásának rendkívül változatossá a területet.
folyamata, és ezzel a növény- és állat- Ezzel is összefügg a vidék gazdag
világ átalakulása. A magasabban fek- és változatos élôvilága. Óriási egybe-
vô, többnyire árvízmentes térségek- függô területeket borít a szikes pusz-
ben a tölgy-kôris-szil keményfás árté- tarét, az erôsen lekopott padkalejtôk A híres kunsági bunda
ri erdôtársulás teljesen visszaszorult. és azok elôterei a többnyi-
Az egykor igen jellemzô lösztölgyes- re vakítóan fehér szik-
szikitölgyes társulásokból mára mind- kopárok. Ezeket ta-
összesen néhány magányos öreg vasszal ellepi a kamilla,
tölgy és az erôsen megritkult kisúj- majd az elterpeszkedô
szállási Öreg-erdô maradt. bárányparéj. E szikes
Az erdôk és tisztásait borító egyko- területnek rendkívül
ri fajgazdag, virágos löszgyepeket be- gazdag a madárvilá-
szántották. A múlt század derekán, ga is. Tavasszal a
1856-ban a kisújszállási Jermy Gusz- vízzel elöntött szik-
táv természetrajz-tanár begyûjtötte az fokokon, a tocso-
egész Alföldrôl kiveszett igen sajátos gók és vizenyôs
lösznövény, a tátorján utolsó példá- rétek környékén,
nyát. Sajnos mára végleg eltûntek az vadrécék, vadlu-
árvalányhajas nagykunsági puszták, a dak pajzsos can-
jellemzô löszgyep-vegetáció utolsó kók, godák csa-
menedékei a kunhalmok maradtak. patai tanyáznak.
Néhány mocsármaradvány még ma Ôsszel a darvak
is látogatható, így a kunhegyesi Bige- pihenôhelye ez
fertô, és a karcagi Kara János mocsár. a vidék. Jel-
Ma Kecskereki-puszta ôrzi a jellegze- lemzô madara
tes növény- és állatvilágot. A nagy- a tájnak a
kunsági rizsföldek közelében telepí- sziki pacsirta,
tett fiatal tölgy-ezüstfa elegyes erdôk- a székicsér,
ben gyakran alakulnak ki kisebb-na- az ugar-
gyobb gémtelepek, mint pl. a kisúj- tyúk, egy
szállási Varjasi-erdôben. kisebb tú-
A Hortobágyi Nemzeti Park terüle- zokpopu-
tének körülbelül egyhatoda (8450 km2) láció is él
fekszik Jász-Nagykun-Szolnok me- itt. A pusz-

103
 NAGYKUNSÁG
Kun miatyánk:
Bezem atamiz kim sen
küktä
Senläsün sen ading
Dözünsün sen könglüng
nigäkkim gerdä alaj
küktä
Bezem ötmäkemezne
ber bezgä bütön bu gön.
Al bezem menämezne
nigäm bezde jajirmiz
bezgä ötrü
gelgängä.
Iltme bezne al gamanga.
Kutkor bezne al
gamanna (n).
Sen bar sen: bökä
cali(k), bot(au) ige
tengri.
Ammen.
(A Kun miatyánk
a XVIII. századból
maradt fenn népi
lejegyzés alapján.
Mándoky Kongur István
„A kun nyelv magyar-
országi emlékei” címû
könyvében elemzi.)
Érdekesség:
komondor =
kunok kutyája
104
tán rendszeresen legeltetnek; birka-
nyájak „borotválják” az aprófüvû gye-
pet a múlt század vége óta.
A Kunmadarasi-puszta egy ma már
szántott, hátas földnyelvén feküdt haj-
dan a Hortobágy egyik ôsi települése,
a török idôkben elpusztult Kunkápol-
nás falu, melynek nevét ma a
Kunkápolnási-mocsár ôrzi. A mocsár
fokozottan védett, csak a Hortobágyi
Nemzeti Park igazgatóságának (Deb-
recen, Sumen utca 2. Tel.: 52/349-
922) engedélyével látogatható. A 3
ezer hektáros mocsár a tájegység
egyik legszebb és legértékesebb terü-
lete.
Az átlagosan 60–80 cm vízmélységû
mocsárban tavasszal még jelentôs a
szabad vízfelület, de nagy részét ha-
marosan ellepi a hínárnövényzet.
Gyönyörû látványt nyújt a szép sárga
virágszônyeget alkotó tündérfátyol, a
fehér tündérrózsa. Jellemzô a felszí-
nen úszó rucaöröm, s az apró béka-
lencse is. A csekély oxigéntartalmú
vízhez ôshonos halaink közül a ká-
rász alkalmazkodott a legjobban. Él itt
még ezüstkárász, gyöngyös razbóra
és csuka.
Danka sirályok, szerkô- és vöcsök-
fajok fészkelnek ezen a vidéken. A
sûrû nádasokban vörös gém, hófehér
tollazatú nagy kócsag, és barna réti-
héja fészkel. Itt költ a nyári lúd, a bö-
lömbika, s otthont talált magának szá-
mos énekesmadár is.
Túrkeve és Kisújszállás határában
fekszik a 2067 hektáros Ecsegpusztai
Természetvédelmi Terület, melyet
1984-ben nyilvánítottak védetté.
Ecsegpuszta a Hortobágy–Berettyó-
fôcsatorna középsô szakasza, a hajda-
ni tiszai Alföldnek igen jellemzô vidé-
ke. A folyó szegélyzónájában, az
iszapzátonyos övezetben hatalmas te-
rületeket foglal el a nád, a keskenyle-
velû gyékény és a harmatkása.
A Nagykunság területének nagy ré-
szét a folyók szabályozásáig – idôsza-
kos vízfolyások által táplált – mocsa-
rak borították. Ezért a földrajzi adott-
ságok nem kedveztek az ember korai
megtelepedésének. Az ôskori nép-
csoportok jelenlétét csupán a régió
peremén igazolták a régészeti feltárá-
sok. Az elsô, jelentôsebb létszámú, itt
megtelepedô nép a honfoglaló ma-
gyarság volt. A tatárjárás után IV. Béla
király ezt a területet jelölte ki lakhe-
lyül a pogány, félnomád kunok szá-
mára.
IV. (Kun) László király törvényei ér-
telmében csak saját bíráik ítélkezhet-
tek felettük, s a király zászlói alatt vol-
tak kötelesek harcba vonulni. Gótikus
stílusú templomaik elárulják, hogy
keresztény hitre tértek át. A reformá-
ció hamar táptalajra talált közöttük. A
hagyomány szerint 1770-ben halt meg
az utolsó kun nyelvet beszélô, karca-
gi lakos, Varró István. 1702-ben a já-
szokkal együtt fegyverváltság fejében
– a Német Lovagrend földesúri hatal-
ma alá kerültek. 1745-ben a jászokkal
és a kiskunokkal együtt megváltották
szabadságukat. Ez kiváltságos közjogi
helyzetet teremtett, amit 1876-ban ve-
szítettek el. A kiváltságos Nagykunsá-
got a történelmi kun települések al-
kották: Kunmadaras, Kunhegyes, Kar-
cag, Kisújszállás, Túrkeve, Kunszent-
márton. A mai Nagykunság szerves
része Kenderes, Berekfürdô és Mezô-
túr, Kunszentmárton viszont a tiszazu-
gi kistérség központi települése lett;
Kunhegyes a Tisza-tavi részhez került.
A Nagykunság hagyományos gaz-
dálkodásában megôrzôdött a pásztor-
kodás jelentôsége, melyre sajátos, ar-
chaikus elemeket is ôrzô kultúra
épült: pásztormûvészet, táltoshit, bo-
szorkánytörténetek. Kialakultak a je-
lentôs kismesterségek központjai.
Mezôtúr fazekas központtá vált.

A múlt század közepéig a fekete ke-
rámia jellemezte Mezôtúrt, legjelleg-
zetesebb termékük a gyertyamártó
edény volt. A túri fazekasok által ké-
szített mázas edények korai terméke a
zöldmázas butykoskorsó volt, ame-
lyen az átlátszó zöld máz alatt fekete
csurgatott vagy írókázott mintázást al-
kalmaztak. Az 1860-as évektôl vált jel-
legzetessé a sárgás színû edény, amit
színes virágok, levelek díszítenek.
Karcagon a festett asztalos bútorké-
szítés volt nevezetes. Sajátos termé-
kük a kunkék bútor, melyet kézzel vi-
rágoztak a karcagi asszonyok. Karcag
mára jelentôs fazekasközponttá vált,
bár korábban nem tartozott a híres fa-
zekas települések közé. Kántor Sán-
dor és F. Szabó Mihály jelentôs szere-
pet játszott abban, hogy a népi ipar-
mûvészet meghatározó lett Karcagon.
Kunmadarason a szabadrajzú gyap-
júhímzés, a kun hímzés és a szôrhím-
zés alakult ki. A régi típusú hímzések
közül kiemelkednek a 17–18. század-
ban készült vastag gyapjúfonállal,
szôrrel varrott párnavégek. Mezôtú-
ron készítették a híres kunsági cifra-
szûrt. A népmûvészet archaikusabb
vonásait leghosszabb ideig a pászto-
NAGYKUNSÁG
Kun emlékhely
a 4. sz. fôút mellett
rok alkalmazták Túrkevén, kialakítva
a sajátos pásztormûvészetet. A túrke-
vei múzeumban van az acél-, kova-,
taplótartó erszény és kistok, amely A kunhalmok az alföldi
gazdagon pillangózott és birkaláb- táj sajátos formakincsei,
szárból vágott csontkarikákkal van dí- védett természeti
szítve. Az egyes csontocskákra a pász- értékek. Általában
toréletet bemutató képeket: borral telt 5–10 méter magas,
üveget és poharat, pásztort bô gatyá- 20–25 méter átmérôjû,
ban, bográcsot, pásztorkunyhót kar- kúp vagy félgömb
coltak. alakú mesterséges
A tájegység büszkén ôrzi sajátos et- létesítmények.
nikai, történelmi eredetét, mellyel A kunhalmok titkait
múzeumaiban, tájházaiban ismerked- még nem sikerült
hetünk meg. A karcagi Györffy István megfejteni, feltételezik,
Nagykun Múzeum a város és a Nagy- hogy jelentôs
kunság történetére, néprajzára vonat- hányaduk temetkezô-
kozó emlékeket mutatja be. hely, sírdomb, ôrhalom
A népi építészet legrégibb emlékei vagy határhalom volt.
közé tartozik a Karcagi veremház, a A Nagykunság és ezen
szélmalom, a Zádor-híd. belül is különösen
Az utóbbi évtizedekben méltán Karcag közigazgatási
szerzett magának hírnevet a Karcagtól területe
1992-ben különvált Berekfürdô, ahol a leggazdagabb
gyógyvíz várja a gyógyulásra és pihe- kunhalmokban.
nésre vágyó hazai és külföldi vendé- A Kis-Gergely-halom
geket. Az 56 °C-os alkáli-hidrogén- Karcag nyugati,
karbonátos, jódos gyógyvízre 6 me- Gergely nevû
dencés strand és 2 medencés fedett határrészén található.
termálfürdô épült.
105
 NAGYKUNSÁG
Községháza a fôtéren KUNMADARAS
Irányítószám: 5321 Körzethívószám: 59
A megye keleti részén, a történelmi
Nagykunság északi szegletében fek-
szik, közel a Hortobágyhoz. Az 5877
fô lakosú település Karcagtól 16 km
távolságra van. Közúton a 34. számú
úton, vasúton a Karcag–Tiszafüred
Kunmadarasnak, mint vonalon közelíthetjük meg.
jelentôs kismesterség- A környék az Árpád-korban felte-
központnak hetôen az Aba, az Örs és a Bors nem-
köszönhetjük zetségek szállásterülete lehetett, ám
a kun hímzést (szabad- az Üllô és a Tomaj nemzetség birtokai
rajzú gyapjúhímzést), is ezen a részen feküdhettek. A bete-
a szôrhímzést. lepített kunok és a Tomaj nemzetség
Régi típusú hímzéseink között hosszú ideig folytak a birtokjo-
közül gi küzdelmek, melynek 1391-ben Ma-
legjellegzetesebbek daras György, jászkapitány birtokba
a XVII–XVIII. helyezése vetett véget. A Jászkiséren
században készült lakó kapitány kapta meg a mai ma-
vastag, gyapjúfonállal, darasi határ északi részét, s ezzel a ku-
szôrrel varrott nok javára dôlt el a birtoklásjogi vita.
párnavégek. Mátyás király idejében Madarast már
● Kolbászszékhez tartozó kun telepü-
Kunmadaras életében lésként tartják számon.
fejlôdést hozhat a volt A településre a mai napig hatnak a
szovjet katonai nagykunsági mezôvárosi sajátossá-
repülôtér hasznosítása, gok. A református vallás mindig is
a térség vállalkozói meghatározó volt itt, ezt jelzi a nagy-
övezetének kialakítása. méretû, erôdszerû református temp-
lom (Kálvin út 4.).
106
A jelenleg is látható templom a
XVIII. században épült. A hozzáépí-
tett hatalmas méretû torony visel leg-
inkább barokk stílusjegyeket, mivel a
templomot az 1860-as években átala-
kították. Itt ôrzik azt a széket, mely-
ben Kossuth Lajos foglalt helyet, ami-
kor Kunmadarason tartózkodott.
A község keleti szélén, a Bibó Ist-
ván út 1. szám alatt mûemlék jellegû
népi lakóház áll, melyet a XVIII. szá-
zad végén építettek.
A Hortobágy nyugati szélén lévô lakó-
ház – az egykori „kunkapitányi ház” – a
Szolnok–Kunhegyes–Madaras–Debre-
cen közötti ôsi kereskedelmi út mentén
épült. A történeti kutatások szerint –
megerôsítve a helyi hagyományt – Kos-
suth Lajos 1849. július végén itt szállt
meg, amikor Görgey Artúrral tervezett
tiszántúli találkozóra sietett. A lakóház
ma Kossuth-tájház.
Nyitva: hétfôtôl péntekig 14–16 óráig,
hétvégén elôzetes bejelentkezéssel. In-
formáció: polgármesteri hivatal. Tele-
fon: 59/327-401.
A fôtéren áll az emeletes községhá-
za, melyet 1890-ben eklektikus stílus-
ban építettek.
A település gazdag természeti érté-
kekben, hisz a Kunmadarasi-puszta,
és a Kunkápolnási mocsár a Hortobá-
gyi Nemzeti Park része. Országos je-
lentôségû védett területek. Igazi há-
borítatlan puszta van itt gazdag nö-
vény- és állatvilággal. A tájegység leg-
szebb és legértékesebb területe a
Kunmadaras határában lévô 3 ezer
hektáros Kunkápolnási mocsár, ami
csak a Hortobágyi Nemzeti Park igaz-
gatósága engedélyével látogatható.
Információ és bejelentkezés: Horto-
bágyi Nemzeti Park igazgatósága,
Debrecen, Sumen út 2. Telefon:
52/349-922.
Horgászati és vadászati lehetôség is
van a község külterületén.
 NAGYKUNSÁG

BEREKFÜRDÔ szül a Zwack unicum gömbformájú

Irányítószám: 5309 Körzethívószám: 59 üvege. A gyár melletti kiállításon –
egyedi fúvással – tûzzel varázsolt –
A település Jász-Nagykun-Szolnok kék, lila, füstszínû és opálfehér dísz-
megye egyik legújabban kialakult tárgyakat csodálhat meg a látogató.
községe. Az 1023 lakosú település A fürdô környékén kellemes üdülô-
Karcagtól 13 km-re van, közúton és a telep alakult ki. A református egyház
Karcag–Tiszafüred vasútvonalon kö- Megbékélés Házában (Berek tér 19.)
zelíthetjük meg. rendszeresen tartanak tanácskozáso-
Korábban Karcaghoz tartozott, kat. Az épületben református Konfe-
1992-ben lett önálló település. Legna- rencia-központ mûködik.
gyobb vonzereje a gyógyvíz. Pávai A Berek téren áll a római katolikus
Vajna Ferenc szénhidrogén után kuta- templom, valamint itt alakítottak ki
tott, két kutat fúrtak. Olajat nem talál- egy Millenniumi emlékparkot. A tele-
tak, csak földgázt és 56 °C-os magas pülés református temploma a Nép-
ásványianyag-tartalmú vizet. 1932-tôl hadsereg utcában található. A vendé-
már gyógyfürdô mûködött itt. gek tartalmasan tölthetik el szabad-
A berekfürdôi gyógyvíz elsôsorban idejüket Berekfürdôn. Nyáron színes
a mozgásszervi megbetegedések gyó- programokat, zenés estéket szervez-
gyítására, balesetek utáni rehabilitáci- nek. Évente rendeznek képzômûvé-
óra alkalmas, de ajánlott idegrend- szeti alkotótábort, melynek anyagá-
szeri, nôgyógyászati megbetegedések ból kiállítás látható a Megbékélés Há-
kezelésére is. Az alkáli-hidrogén-kar- zában, és a Touring Szállóban.
bonátos, jódos gyógyvízre épült a Szívesen horgásznak a kemping
Gyógy- és Strandfürdô (Berek tér 11). mögötti Belsô-tónál, de a környezô Kiváló gyógyhatású
Területén 6 medence található a tavaknál is. a berekfürdôi strandfürdô
szabadban, 2 medence fedett. Kiegé-
szítô gyógykezeléseket vehetnek
igénybe a fürdôvendégek. Orvosi el-
lenôrzés mellett végzik a kezeléseket.
Termálfürdô nyitva tartása: május 1. és
szeptember 30. között 8–20-ig, október
1. és április 30. között hétfôtôl péntekig
8–17-ig, szombaton és vasárnap 8–18
óráig.
Strandfürdô nyitva tartása: június 15.–
augusztus 31-ig 8–20 óráig.
Tel.: 59/319-239.
Berekfürdô nevezetessége az üveg-
gyár (Gyár út), melyet az itt feltárt
földgázra telepítették. 1940-ben indult
az üveggyártás, világhírnevet a külön-
leges technológiával gyártott fátyol-
üveggel szereztek. Az üvegrepede-
zéssel létrehozott, formatervezett ter-
mékcsalád megállta helyét a világpia-
con már az 1970-es években is. Itt ké-

107
 NAGYKUNSÁG

A Nagykunság központja jellegzetes alföldi mezôváros. Karcag a legen-

dák földje, számos történet kötôdik a város határában lévô kunhalmok-
hoz, sok nyúlik vissza a középkorba, a XIX. századi betyárvilágba.
A várost sokan az élô népmûvészete miatt keresik fel, ügyes kezû fafara-
gók, nagyszerû bútorkészítôk, híres fazekasok, remek csipkeverôk,
kunhímzést és szûrhímzést készítô népmûvészek dolgoznak itt ma is.
Karcag határába pusztai túrákat is tehetünk kerékpárral és lovaskocsival.

KARCAG nyitottságát fokozza. Az épületet függôlegesen tagoló

Irányítószám: 5300 Körzethívószám: 59
Szolnok felôl a 4-es fôúton haladva, a megyeszék-
helytôl 63 km-re érjük el a Nagykunság „fôvárosát”.
Megközelíthetjük a 22 543 lakosú várost vasúton is.
A településen halad keresztül a Budapest–Záhony
vasútvonal, valamint a karcagi vasútállomásról indul
a Karcag–Tiszafüred vasútvonal.
Karcag neve eredetileg török eredetû, valószínû-
leg kun személynév. A Qarsaq szó a pusztai róka
megnevezése, mely Ázsiában ismert állat. A település
Kacagújszállás néven elôször 1506-ban szerepel. A
karcagi határ számtalan régészeti leletet rejt. A kun-
halmok egy része késô rézkori temetkezési hely. Va-
lószínû, hogy az Árpád-korban magyar falvak voltak
ezen a tájon is, melyek aztán a tatárjárás idején vagy
elnéptelenedtek, vagy lakói lassan összeolvadtak a
vidéket megszálló kunokkal. Karcag a XVIII. század-
ban vált a térség központjává, magába olvasztva
számtalan középkori falut.
A városnak gazdag történelmi múltja van. A nép-
rajzi kutatások eredményeképpen egyre közelebbrôl
megismerkedhetünk népi kultúrájával, a hajdani pa-
raszti társadalom mindennapjaival. A Nagykunság
legkiválóbb néprajztudósa, Györffy István Karcagon
született, nevét viseli a Kálvin út 4. sz. alatt található
Nagykun Múzeum.
Bogdi Papp Mihály 1609-ben kapta a címeres nemesi le-
velet Báthory Gábor erdélyi fejedelemtôl. A család a
XIX. század elsô felében jutott Karcagon birtokhoz, örö-
kösödés révén. A Papp-kúriát Kálmán Sándor építette
1830 körül. A klasszicista, nyeregtetôs, földszintes épü-
let fôhomlokzata elôtt négy dór oszlopon nyugvó
portikusz áll. Az oszlopos elôcsarnok pillére tornácban
folytatódik, mely csak az épület középsô részére korlá-
tozódik. A portikusz és a pilléres tornác a fôhomlokzat
elemek – a portikusz oszlopai, a tornác pillérei, valamint
a falfelületet díszítô pilaszterek – a kúria szélességét el-
lensúlyozzák.
A hátsó homlokzat egyszerûbb, dísze az enyhén elôre-
ugró középrizalit, és a három ablak fölötti attika.
Az épületet Kálmán Sándortól örökölte Papp Móric.
1945 után az épületben kórház volt, majd – a teljes fel-
újítást követôen – 1973-ban kezdte mûködését a kúriá-
ban a Györffy István Nagykun Múzeum.
A múzeum alapításának gondolatát Györffy István vetet-
te fel 1906-ban, ennek hatására Joó György református
lelkész jelentôs néprajzi anyagot gyûjtött össze karcagi
családoktól. 1912-ben a városháza két termében rendez-
tek kiállítást, majd a második világháború után 1952-ben
Szûcs Sándor nevéhez kapcsolható az új gyûjtemény
megalapítása. A múzeum 1968-ban költözött mai helyé-
re, a város közepén álló, klasszicista stílusú kúriába.
Gyûjteményében fôként néprajzi és történeti anyagok
találhatók. Néprajzi anyagának legjelentôsebb darabjai a
pásztorkodás emlékei, a kunsági festett bútorok és a
karcagi kerámiák. A város és a Nagykunság történetére
vonatkozó anyag legféltettebb darabja az 1745-bôl szár-
mazó karcagi földkönyv.
Az állandó kiállítás Györffy István legszebb könyvének
a címét viseli: Nagykunsági Krónika. Láthatjuk a táj gaz-
dálkodását, a szilaj állattartást, a pitarólas tanyát, a pa-
raszti életet az ármentesítések elôtti idôszakban, a kun-
sági ember gazdag eszközkészletét. Külön kiállítás mu-
tatja be a híres néprajzkutató tevékenységét.
Nyitva: január 1. és december 1. között 10–17 óráig,
mindennap, kivétel hétfô; december 1. és december 31.
között 10–16 óráig, mindennap, kivétel hétfô. Telefon:
59/312-087.
A múzeum bejáratától balra Györffy István vörös
márvány reliefje látható, amely Papi Lajos kisújszállá-
si szobrászmûvész alkotása.

108

A múzeumparkban két szobor áll.
Az épület sarkánál Kerényi Jenô alko-
tása, az Anya gyermekkel, a víztorony
mögötti parkrészben Kovács Imre
karcagi szobrász mûve, az Ülô lány
látható.
Az épület melletti bronzszobor
Györffy Istvánt ábrázolja, Györfi Sán-
dor karcagi Munkácsy-díjas szobrász-
mûvész alkotása.
Az 1848-ban épült Nagykun Refor-
mátus Általános Iskola (Kálvin út 2.)
mellett elhaladva a Kossuth térre ju-
tunk, ahol a református templom
(Kossuth tér 2.) egytornyú hatalmas
épületegyüttese magasodik.
A XVI. században Karcagon élénk kö-
zösségi élet folyt, így már valamelyes egy-
házi élet is feltételezhetô ugyanekkor. A ti-
zenöt éves háborút meglévô templomuk
valószínûleg kibírta, mert 1633-ban a
templomhoz tornyot építettek, melybe
1636-ban Eperjesen aránylag nagy haran-
got öntettek. A templom a század végére
roskadozó állapotúvá vált, ezért a hibák
kijavításá-
hoz egy
NAGYKUNSÁG
romba dôlt templom anyagát hordták Itt olvasható a kiállítás
össze. 1725-ben a második harangot is be- mottója,
állították. Györffy István utolsó
A templom szûkösnek bizonyult az könyvébôl vett idézet:
egyre növekvô népesség számára, ezért „Európa nem
1730-ban kérvényezték kibôvítését, de arra kíváncsi, hogy
csak 1743-ban kezdhettek az új templom átvettünk-e mindent,
építéséhez. Az érintetlenül hagyott régi to- amit az európai
rony mellé emelték. A templom bolthaj- mûvelôdés nyújthat,
tással és igen díszes kivitelben készült. Az hanem arra,
egyházmegyében akkor páratlanul nagy- hogy a magunkéból
nak számított. A kor mértéke szerint im- mivel gyarapítottuk
pozánsnak mondható épület 1756-ra elké- az európai
szült belsô berendezésével együtt. 1759- mûvelôdést.”
ben feltették a harmadik harangot is.
A felépített új templom azonban szerke-
zetében gyengének bizonyult, ezért
1793–1797-ben a toronnyal együtt újjáépí-
tették Rábel Károly gyöngyösi építômester
tervei szerint, megváltoztatva az eredetileg
keletelt templom tájolását 90 fokkal. Az
1861-ben megalakult helyi presbiterium
azonnal hozzáfogott a templom átalakítá-
sához. Az addig hegyes toronytetôt kupo-
lásra változtatták körsétálóval és bástyasze-
rû kiképzéssel, hogy a tûzôrségnek alkal-
masabb legyen. A torony is impozánsabb
lett, vasrácsai klasszicista stílusban készül-
tek. 1874-ben két harangot készíttetett a
helyi közösség, 1879-ben pedig felszerel-
ték az úrasztalát. Orgonája 1866-ban épült. A Györffy István
Nyitva: 8–12-ig, illetve 13–16.30 óráig Nagykun Múzeum
Tel.: 59/312-881, mutatja be
313-143. a város és a térség
gazdag történelmi
múltját
 NAGYKUNSÁG
Városháza, elôtérben A téren látható Kossuth Lajos szob-
az elsô világháborús ra, Horway János szobrászmûvész al-
emlékmû kotása. A Kossuth tér másik domináns
épülete a Városháza, mely Vida Artúr
építész tervei alapján épült szecesszi-
ós stílusban 1910 és 1912 között.
Kissé távolabb, a Széchenyi su-
gárúton látható a római katolikus
templom. 1901-ben épült neogótikus
Kun Gazda Ferenc, stílusban. A Mária Terézia által 1770-
a népmûvészet mestere ben betelepített katolikusoknak ko-
viszi tovább rábban már volt egy templomuk amit
a fazekasmesterség a fôtéren építettek fel 1772-ben. A vá-
hagyományait ros északkeleti részét ma is Katolikus-
110
városnak hívják, lakóik után. Nyitva:
hétfôtôl vasárnapig 8–18 óráig. Tel.:
59/312-837.
A templommal szemben lévô téren
Györfi Sándor szobrászmûvész bronz-
szobra a ménesek emlékére áll.
A karcagi posta jellegzetes vörös
téglás épülete magasodik a Széchenyi
sugárút 4. szám alatt, 1935-ben építet-
ték. Karcag a múlt század elsô felében
megszervezett postahálózatnak fon-
tos állomása volt. A Debrecen–
Szoboszló–Nádudvar–Karcag–Kun-
hegyes–Szolnok útvonalon lóváltó és
pihenôhelyként szolgált.
A Széchenyi sugárút másik látniva-
lója az Orvostörténeti és Patikamúze-
um, melyet a 45. szám alatt tekinthe-
tünk meg.
A híres karcagi orvos-gyógyszerész,
Kátai Gábor munkásságát mutatja be a
múzeum, ízelítôt adva a régi patikák
hangulatából. Eredeti berendezési tár-
gyak és orvosi eszközök láthatók itt.
A múzeum csak elôzetes bejelentkezés-
sel látogatható. Bejelentkezés: Dr. Gö-
rög Tibor, Kátai Gábor Kórház, Tel.:
59/312-333.
Továbbfolytatva sétánkat a Dózsa
György út felé, Papi Lajos kisújszállá-
si szobrászmûvész alkotását, Dózsa
György bazaltszobrát láthatjuk. Mel-
lette van az 1926-ban épült Déryné
Mûvelôdési Központ, ahol TOUR-
INFORM iroda is helyet kapott. (Dó-
zsa György út 5–7.)
A Városi Bíróság mellett található a
klasszicista stílusú, hajdani Bárány
nagyvendéglô, amelyet 1825-ben,
vendégfogadónak építettek.
A Kossuth tér sarkából nyíló Hor-
váth Ferenc utcában – háttal az utcá-
nak – ortodox görög templom áll, me-
lyet 1794-ben kezdtek el építeni a gö-
rög kereskedôk. A kívülrôl felújított
templomban különösen szép az iko-
nosztáz és a szószék.
 NAGYKUNSÁG

Karcag sokak számára az élô nép- A népi építészet további szép emlé- A szélmalmot
mûvészet miatt vonzó. A várost Kán- kei között kell megemlíteni a Baross Gál Ferenc építette
tor Sándor fazekas, brüsszeli világki- út 1. szám alatti Morgó csárdát, mely a 1858-ban a város
állítás-nagydíjas kerámiái tették kül- történelmi idôket és legendákat idézi. szélén egy téglafallal
földön is ismertté. Még ma is elevenek az itt iszogató be- körbekerített domb-
Az Erkel Ferenc út 1. szám alatt áll a tyárokról, különösen Rózsa Sándorról szerû emelkedésen,
módos, redemptus telken álló, népi szóló legendák. Innen kissé távolabb, hogy vitorlái jobban
klasszicista nádtetôs Kántor Sándor Fa- az Északi-temetônél egy építészeti rit- kihasználják a szelek
zekas-ház, ahol a Kossuth-díjas faze- kaság látható. A középkori veremhá- energiáját.
kas-mester alkotásaiból álló gyûjte- zak egyik utolsó származéka a XVIII. A szélmalom forgó
mény és a mester életútját bemutató fo- században épült temetôcsôszház (Kül- tetôrésszel és négy
tók tekinthetôk meg. terület 3.), amely félig a föld alá van széllapáttal épült.
Nyitva: május 1. és október 1. között, süllyesztve. Az épület ôsi jellegét mu- A négyemeletes
keddtôl vasárnapig 10–16 óráig. Tel.: tatja, hogy nincs benne padlás, ha- malmot téglából
59/312-087. nem a nádtetôt alulról betapasztva építették, a falat
Egykori lakóházában, Kun Gazda Fe- meszelték be. A mûemlék jellegû ablakokkal áttörve.
renc a népmûvészet mestere viszi to- épületet ma is lakják, a tulajdonos A közelmúltban
vább napjainkban a fazekasmesterség szívesen megmutatja a látogatók- felújított
hagyományait, a Bethlen út 8–10. szám nak. Nyitva: hétfôtôl vasárnapig szélmalomban
alatt. Elôzetes bejelentkezéssel látogat- 10–16 óráig. Tel.: 59/312-967. egészen 1949-ig folyt
ható. Tel.: 59/311-517. Továbbfolytatva utunkat a vá- a munka.
Szintén ebben az utcában a 31. ros északi részén, egyedi lát- Az államosítás után
szám alatt alkot F. Szabó Mihály faze- ványban van részünk. A Vágó- kalapácsos darálót
kas, a népmûvészet mestere és fia if- híd út 24. szám alatt a rendbe üzemeltettek
jabb F. Szabó Mihály. Híresek az hozott, 1858-ban épített Bar- a földszintjén.
Sz. Nagy István és ifjabb Sz. Nagy Ist- na-féle szélmalom áll, a me- Belsô berendezése
ván által készített fazekastermékek, gye egyik legértékesebb épen maradt,
melyek a Hunyadi út 42. sz. alatti mû- mûemléke. olyan mintha
helybôl kerülnek ki. még tegnap is
A Népi Iparmûvészeti Szövetkezet ôröltek volna a
bemutatótermében a kunhímzés tör- hatalmas ma-
ténetével és a vert csipke készítésével lomkerekek,
ismerkedhet meg a látogató a József malomkövek.
Attila út 6. szám alatt.
Nyitva: hétfôtôl vasárnapig 9–15 óráig.
Tel.: 59/312-701.
A városnézés során feltétlenül te-
kintsük meg a népi építészet egyik re-
mekét, a Jókai út 16. szám alatti Nagy-
kunsági tájházat.
A klasszicista épületegyüttesben a régi
élet relikviái láthatók. A karcagi asztalo-
sok által készített használati tárgyakkal,
bútorokkal rendezték be a hagyomá-
nyos kunsági lakóházat. Nyitva: május
1. és október 1. között, keddtôl vasár-
napig 10–16 óráig. Tel.: 59/312-087.

111
 NAGYKUNSÁG
Kálvária-halom, Nyitva: hétfôtôl péntekig 10–18-ig, hét-
kunhalom végén elôzetes bejelentkezéssel Barna
Istvánnál. Tel.: 59/400-064.
A városban régen hatvan malom
mûködött, közülük tizenegy volt szél-
malom. Mára csak a fent említett ma-
lom maradt fenn az utókor számára. A
Szélmalommal szemben áll a Szélmal-
A Nagykunságon mi Fogadóház (Vágóhíd út 1.), amely
Karcag közigazgatási a Hortobágyi Nemzeti Park déli foga-
területe a leggazdagabb dókapuja.
kunhalmokban. A fogadóházban a Hortobágy különle-
A kunhalmok ges élôvilágát bemutató kiállítás látha-
az alföldi táj jellegzetes tó. Kerékpárral és lovas kocsival túrák
tájképi elemei, indulnak innen Karcag határába, a vizes
általában 5–10 méter élôhelyekre és a pusztába.
magas, 20–50 méter Nyitva: május 1. és augusztus 31. kö-
átmérôjû, kúp vagy zött, hétfôtôl péntekig 14–18 óráig, elô-
félgömb alakú zetes bejelentkezéssel hétvégén is láto-
mesterséges gatható a kiállítás. Kérésre túravezetést
létesítmények. Jelentôs biztosítanak. Szeptember 1. és április
hányaduk temetkezô- 30. között bejelentkezéssel látogatható.
hely, sírdomb, Az innen induló túrák egyik cél-
ôrhalom, vagy pontja lehet a Zádor-híd, mely értékes
határhalom volt. megyei mûemlék. A nagy alföldi víz-
rendezések elôtt a Karcag–Debrecen
112
útvonal egyik fontos átkelôhelye volt
a Zádor-eret Karcag keleti határában
átívelô Zádor-híd. Az áradások miatt
sokszor járhatatlan út okán, felmerült
az igény egy híd építésére. 1804-ben a
Jászkun Kerületek megbízásából Be-
dekovich Lôrinc elkészítette a híd ter-
veit. A híres hortobágyi kilenclyukú
hídnál 21 évvel idôsebb, alapkövét
1806-ban tették le, építôje Magorányi
József egri kômûvesmester.
Az 1809-ben elkészült híd kb. 80
méter hosszú, kilencnyílású, kôalap-
zatú, téglaboltozatú volt. Jelenlegi öt-
íves alakját 1830-ban nyerte el egy ha-
talmas tavaszi árvíz miatt, amikor a le-
zúduló víz két-két szélsô boltívét elso-
dorta. 1833-ban ötnyílású hídként újí-
tották fel, a két csonkhoz fából feljárót
készítettek, erre földtöltés vezetett fel.
A magában álló Zádor-híd mely alatt
már nem folyik víz, a nagykunsági ví-
zi világ hiteles tanúja. A városköz-
ponttól 5–6 km-re van, a Tilalmas felé
vezetô úton, jobbra kanyarodva köze-
líthetô meg. A híd és környéke 71,5

hektár területtel 1976-ban lett orszá-
gos védettségûvé nyilvánítva; ekkor
került a Hortobágyi Nemzeti Park
igazgatóságának kezelésébe. A híd és
környéke megkapó látványt nyújt.
A területen fekvô hodály és egy pa-
rányi kerek erdô (akác, lepényfa, vad-
körte) szerves tartozékai a tájnak, s
harmonikusan illeszkednek a környe-
zetbe.
Információ: Szélmalmi Fogadóház,
Telefon: 59/313-200.
Karcag belterületén és külterületén
24 helyi védettségû kunhalom van. A
Kis-Gergely-halom és Pincés-halom
1987 óta védett. Néhánynak a felüle-
tét még ôsgyep borítja. Új látványos-
ság Karcag határában a Kis-Hegyes-
bori halmon álló (4-es fôút 160-as ki-
lométerkô) Kun-eemlékhely, mely a
kun ôsöknek állít emléket.
A város rendezvényeivel is ápolja a
hagyományokat. Kováts Mihály kar-
cagi huszár, az amerikai könnyûlovas-
ság megteremtôje, Európában és
Amerikában harcolt. Emlékére min-
NAGYKUNSÁG
den év májusában „Kováts Mihály A mûemlék
Emléknapokat” szerveznek. Zádor-híd, mely alatt
Hagyományos augusztusi rendez- valamikor
vény a „Nagykunsági Kulturális Na- víz folyt
pok”, melynek keretében aratófelvo-
nulást, Nemzetközi Kórusfesztivált,
népmûvészek találkozóját, folklórmû-
sorokat, lovasbemutatókat szervez- A XIX. századi
nek. Tisza-szabályozási
Minden év október elsô vasárnap- munkálatok
ján „Lovas napok”-at rendeznek. mentesítették
Karcagon a közkedvelt városi a területet
strandfürdô és uszoda (Forrás út 3.) az árvizektôl, valamint
több évtizede szolgálja a vendégeket a Karcag–Püspök-
és a lakosságot. A 70, illetve 41 °C-os ladány közötti út
hévizet adó kutak táplálják az úszó- elterelte a hídról
medencét, nagymedencét, gyógyme- a forgalmat. Így a
dencéket és a gyermekmedencét. Zádor-híd szerepét
Nyitva: május 1. és szeptember 30. kö- elvesztve árválkodik
zött 9–20 óráig. Tel.: 59/312-353. a sziki legelôk
A horgászat kedvelôi is találnak és gabonatáblák övezte
megfelelô „vizes” helyszíneket. A vidéken.
Téglagyári-tó, Hortobágy-Berettyó, Ma a Hortobágyi
Németéri-csatorna, Nagykunsági Ön- Nemzeti Park része,
tözô Fôcsatorna kiváló horgászhely a közlekedési mûemlék.
hobbi kedvelôinek.
113
 NAGYKUNSÁG
2000 férôhelyes KISÚJSZÁLLÁS
református temploma Irányítószám: 5310 Körzethívószám: 59
mûemlék
A település az Alföld közepén, an-
nak legalacsonyabban fekvô pontján,
a Budapest–Debrecen vasútvonal és a
4-es számú fôút mellett található. La-
kóinak száma: 13 500 fô.
4–5 ezer éve lakott hely, területén
hat Árpád-kori települést tártak fel az
elmúlt harminc évben. A XIII. század-
ban betelepülô kunok itt hozták létre
szállásaikat. Kisújszállást 1395-ben
említik elôször királyi oklevélben,
1806-ban I. Ferenctôl kapott mezôvá-
Kisújszállás a kunsági rosi rangot. A millennium idején ala-
cifraszûrrôl is híres, kult ki mai rendezett arculata, mezô-
melyet a rackajuh városi jellege.
gyapjából elôállított A város egyetlen mûemléke a
szûrposztóból Kálvin tér 1. szám alatti református
készítettek. templom.
A szélekre hímzett A torony alsó részét 1741–1743 között
füzért vagy koszorút Venczel debreceni építômester emelte.
tettek díszítésként. Késôbb 1754–1755-ben új vályogtemplo-
mot készítettek. 1785-ben kezdték az új,
114
impozáns templom építését, amely a bejá-
ratok fölötti homlokpárkányok kövébe
vésett 1788-as évszám tanúsága szerint,
még az évben befejezôdött. Rábl Károly
gyöngyösi építômester egyidejûleg két öl-
lel megemelte a torony magasságát is. A
toronytetô Kréter János egri ács munkája
volt. 1828. július 10-én villámcsapás kö-
vetkeztében kigyulladt a templom tetô-
zete a toronnyal együtt. A toronybeli vi-
gyázó félreverte a harangot, de a tûzoltás
csaknem lehetetlen volt. Az 1828 nyarán
megkezdett helyreállítás és átépítés 1830-
ban fejezôdött be, klasszicista stílusban.
A ma is látható külsô felújítást 1986–88-
ban végezték el, a templom építésének
200. évfordulójára. A 2000 férôhelyes,
késô barokk és copf stílusú épületet az
Országos Mûemléki Felügyelôség 1953-
ban mûemléknek nyilvánította.
A háromhajós alaprajzi elrendezés egy-
szerûsége, a csehsüvegboltozatokat tartó
erôs pillérek, a falazott karzatmellvédek
füzérdíszei és a karzatok kialakítása gaz-
dagítják a templombelsôt.
A városközpont ékessége a Szabad-
ság téren álló városháza. Sokáig „vá-
rosházpalotának” hívták impozáns
épülettömbje miatt. Sokak számára
meglepô, hogy eredetileg nem fôúri
palotának, hanem hivatali épületnek
tervezték. Az elsô közgyûlést 1900-
ban tartották a Módl Lajos tervezte vá-
rosházban, amely alig több mint egy
év alatt épült fel. A második világhá-
borúban az épület találatot kapott, a
két középsô torony és az általuk köz-
refogott tetôrész teljesen leégett, és el-
pusztult a nagyterem is. Újjáépítették,
de sajnos a két torony már nem került
vissza a helyére.
A városháza elôtti parkban több
szobor is látható, például a Gyôrfy
Sándor és Gy. L. által közösen készí-
tett második világháborús emlékmû,
Tápéi Antal elsô világháborús áldoza-
toknak emléket állító lovas szobra,

továbbá Ispánki József szobra Arany
Jánosról, Somogyi Árpádtól Móricz
Zsigmond szobra, Papi Lajos 1848-as
emlékoszlopa, valamint Nagy István
alkotása, amely a kunok betelepülé-
sének 750. évfordulójára készült.
A városközpontban, a Nyár út 8.
szám alatt áll a Papi Lajos alkotóház.
Nevét a szobrászmûvészrôl kapta, aki
ebben az épületben élt és dolgozott
1987-ig. Hagyatékát és képzômûvészeti
gyûjteményét az alkotóház udvarán, il-
letve a kiállítótermekben tekinthetjük
meg állandó kiállításként. Három helyi-
ségében idôszaki kiállításokat rendez-
nek, kortárs mûvészek alkotásaiból.
Nyitva: hétfôtôl péntekig 10–12 óráig
ill. 15–18 óráig, vasárnap 15–18 óráig.
Elôzetes bejelentkezéssel is látogatható.
Tel.: 59/321-423.
Visszakanyarodva a fôtérre, indul-
junk el a Petôfi Sándor utca felé. Az 5.
szám alatt Néprajzi kiállítótermet talá-
lunk, mely régen a híres Morgó csár-
da volt. Ez a népi mûemlék jellegû
épület 1781-ben Rabl Károly építész
tervei alapján készült.
NAGYKUNSÁG
Az épületben korábban iskola is mûkö- Kisújszállás határában
dött; az 1920-as években ipari tanon- négy kunhalom van.
cok, majd elemis diákok iskolája lett. A városhoz közeli
1971-ben kapott itt helyet a néprajzi Horváth-tanyán
gyûjtemény, melyet a nagyobbik terem- (Kisújszállás és
ben lehet megtekinteni. A kisebbik osz- Túrkeve közötti út
tályteremben egy kunsági szobabelsôt 1. számú kilométer-
alakítottak ki. Századfordulós berende- kövénél) lovaglási
zések és a gazdálkodási eszközök te- lehetôséget talál
kinthetôk meg a gyûjteményben. az érdeklôdô.
Elôzetes bejelentkezés alapján bármi- Aki horgász-
kor látogatható. Telefon: 59/321-982. szenvedélyének
A közelben van a római katolikus szeretne hódolni,
templom (Deák Ferenc út 9.). A város a Téglagyári tavaknál
döntôen református közösség, de más és a Kakat halastónál
felekezetûek is építettek templomot. próbára
A Deák Ferenc út 6. szám alatt talál- teheti szerencséjét.
ható a Mûvelôdési és Ifjúsági Köz-
pont, mely a helyi kulturális élet szer-
vezôbázisa. Tel.: 59/321-982. Itt talál-
ható a helyi TOURINFORM iroda.
Telefon: 59/322-282.
Érdemes ellátogatni a Széchenyi út
58. szám alatti Tájházhoz.
Nemrég nyitotta meg a város azzal a
céllal, hogy a látogatók egy jellegzetes Lovas íjászok ápolják
nagykunsági „szélsô” parasztházzal is- a régi hagyományokat
 NAGYKUNSÁG
Herman Ottó 1899-ben merkedhessenek meg. Az épület akkor
így látta Ecsegpusztát: a falu szélsô háza volt, erre utalnak a
„Ez a terület óriás volt, védelmet szolgáló részletek. A ház épí-
de most szélei felôl tésének idôpontját senki sem tudja, de
évrôl évre összibb több mint kétszáz éves lehet. Ábri-
szorongatja az eke, háznak is hívják, hisz az 1700-as évek-
…összibb szorítva egy ben kerültek ebbe a házba az Ábriak.
földdarabot, amelynek Eredeti gabonatároló ládát, s bútorzatot
élete tele volt ôsi tekinthetnek meg a látogatók. Érdekes
elemekkel, s éppen építmény az udvaron a gerendákra
ezért messze épült disznóól. Elôzetes bejelentkezés-
bevilágított sel látogatható. Tel.: 59/321-981.
korszakokba”. A városnak kellemes és gyógyító vi-
zû strandfürdôje van (Rákóczi út 16.).
Közlekedési szempontból ideális fek-
vése az Erzsébet-liget több hektáros
tölgyesének kellemes mikroklímájá-
val párosul. A fürdôt 49 °C-os termál-
kutak táplálják. Az alkáli-hidrogén-
karbonátos, jódos hévíz gyógyító ha-
tású a mozgásszervi, a nôgyógyászati,
a tüdô, légúti és a vérkeringési pana-
szokra. A strand területén több sport-
pálya található, és egy rendezett,
kempingezésre alkalmas terület.
A fürdô nyitvatartása: május 1-jétôl
augusztus 31-ig 9–19 óráig, szeptem-
berben 10–18 óráig.
KENDERES
Irányítószám: 5331 Körzethívószám: 59
Jász-Nagykun-Szolnok megye kö-
zépsô részén fekszik a település, Szol-
noktól 43 km távolságra. Közvetlen
szomszédságában, csak 6 kilométerre
található a legközelebbi város, Kisúj-
szállás. Könnyen megközelíthetô, hisz
a településen keresztül vezet a nagy-
forgalmú 4-es fôútvonal, de vasúton is
elérhetô a Kisújszállás–Kál–Kápolna
vonalon. Közigazgatásilag Bánhalma
is a településhez tartozik, tôle 6 kilo-
méter távolságra fekszik. Kenderes la-
kóinak száma 5220 fô. A település ne-
vébôl arra lehet következtetni, hogy a
116
Kisújszállás és Túrkeve határában
fekvô védett természeti érték az
Ecsegpusztai Természetvédelmi Terü-
let, melynek 2067 hektárát 1984-ben
nyilvánították védetté. Ecsegpuszta és
a Hortobágy-Berettyó-fôcsatorna kö-
zépsô szakasza a hajdani tiszai Alföld-
nek igen jellemzô vidéke. Névadója,
Ecseg a török hódoltság idején el-
pusztult.
Egykor virágzó középkori falu volt
a mai Ecsegfalvától délre (mintegy
9–10 kilométernyire), a folyó bal part-
ján, egy árvízmentes háton. Ecseg-
puszta tipikus peremvidék. A Horto-
bágy-Berettyó folyó a védetté nyilvá-
nított szakaszon csatornázatlan, nagy-
ívû kanyarokat alkotva folyik a Villo-
gó torkolatától a ballai hídig. A táj
megôrizte sajátos geomorfológiai ar-
culatát és jellemzô élôhelyeit.
A település állandó rendezvényei a
Herman Ottó Biológiai Verseny, az
Országos Zeneiskola Kürtverseny, a
karácsonyi hangverseny, a Nemzet-
közi Autós Tájékozódási és Ügyességi
Verseny, a szüreti mulatság és a
lovasíjász bajnokság.
honfoglaláskor itt letelepedô nemzet-
ség a szakrális király (kende) kíséretét
alkothatta. A környék az Aba nemzet-
ség szállásterülete volt. 1352-ben em-
lítik elôször oklevélben, az 1600-as
évektôl kezdve kisnemesek által la-
kott hely lett. Kenderes település bir-
tokosai a XVIII. század közepétôl a
Hodosy és Borbély családok voltak. A
XIX. század közepétôl a nagybányai
Horthy és a nagysarlói Magyary–
Kossa család birtoka lett. Kenderes a
Horthy család révén vált országosan
ismert településsé. Horthy Miklós
1920–1944 között Magyarország kor-
mányzója volt. Itt található szülôháza
és a család temetkezési helye.

A Szent István út 27. szám alatt áll
az egykori neobarokk stílusú Horthy-
kastély, ahol jelenleg mezôgazdasági
szakképzô iskolai kollégium van, s
egyben kastélyszállóként mûködik.
Az épület mai alakját 1925-ben, Kalin
Ferenc építész által nyerte el.
A kastélyhoz szépen ápolt park tar-
tozik, lehetôség van a mezôgazdaság-
gal való ismerkedésre is. A kastély a
Tájak Korok Múzeumok bélyegzô he-
lye. Tel.: 59/328-227.
Horthy kormányzósága idején tele-
pítették a kellemes sétahelyet biztosí-
tó, 1980-ban védetté nyilvánított,
Szent István úti gesztenyefasort, mely-
nek fehér és rózsaszín virágai május-
ban szép látványt nyújtanak. A község
központja a 4-es úttól a postáig húzó-
dó kb. 500 m hosszú Szent István út.
Az itteni védett fasor mellett található
egy másik védett természeti érték, egy
török mogyorófa.
A református templom melletti pa-
rókia (Szent István út 37.) udvarán áll
a díszes növény, amely ezen az éghaj-
laton ritkán fordul elô.
A településen több mûemlék jelle-
gû építészeti alkotás található. Külö-
nösen szép látványt nyújt a reformá-
tus templom (Szent István út 37.).
Azon állítás, hogy a templomot 1360-
ban a kunok építették nem bizonyított, de
az bizonyos, hogy a XIV–XV. században
már folyt egyházi élet Kenderesen, követ-
kezésképpen a település templommal is
rendelkezett. A török uralom alatt Kende-
res csaknem teljesen elnéptelenedett. Ta-
lán ennek köszönhetô, hogy a XVII. szá-
zad végi török dúlás után az ôsi katolikus
kôtemplom úgy-ahogy épségben maradt.
Az 1704-es rác támadás azonban nem ke-
rülte el az épületet, a falai közé menekült
lakosságra rágyújtották a templomot. Csak
1729-ben haladt elôre annyira, hogy lel-
kész alkalmazásával rendes egyházi életet
kezdhettek a református lakosok. Elsô
NAGYKUNSÁG
dolguk volt a régi templom falait a romok- Horthy Miklós
tól megtisztítani és náddal befedni. A régi kormányzó egykori
mintára valószínûleg kis tornyot is építet- kastélya Kenderesen
tek a XV. századból megmaradt falakra.
Ekkor hozták át Tiszapolgárból az 1699-
ben készült harangot. 1765-ben a temp-
lom szûknek bizonyult, ezért karzattal tör-
ténô kibôvítésre kértek engedélyt. Az en-
gedélyezési eljárás közben azonban egy
vihar ledöntötte a templomtetôt és a tor-
nyot. 1766-ban hozzáfogtak a romokban
heverô templom felújításához.
1806–1807-ben zajlott a templom egyik
legnagyobb szabású renoválása, majd
1829-ben két új harangot is beállítottak. A falu temetôjében,
1844-ben a tornyot javították ki, majd a családi kriptában
1861-ben újra renoválták az épületet. nyugszik vitéz
A jelenleg kereszthajós templom fôha- nagybányai
jója a saroktámpillérekkel gótikus eredet- Horthy Miklós,
re utal. Ám a belsô felújításkor a déli falré- aki 1957-ben
szen, román stílusú ablakok és ajtó nyo- Portugáliában,
maira is bukkantak. A templomnak festett emigrációban hunyt el.
kazettás mennyezete lehetett, melynek 1993-ban került sor
megmaradt táblái a torony alatti karzaton újratemetésére, ekkor
láthatók. A toronysisak mai formája 1923- hozták haza
ból való. földi maradványait
A római katolikus templom (Szent Kenderesre.
István út 38.) szintén mûemlék jelle-
117
 NAGYKUNSÁG
Túrkeve határát gû, 1783-ban, késô barokk stílusban
kunhalmok, hátak, építették.
laponyagok, egykori A község látnivalói közé tartozik az
folyómedrek és a két lakóház, melyek népi építészeti
a Hortobágy-Berettyó emlékek. Szebbé teszi a városképet a
teszik változatossá. Jókai út 3. szám alatti népi lakóház,
Egyes halmok mely a XIX. század második felébôl
természeti származik. A külsô színharmónia je-
képzôdmények, lenti a különlegességét, mert az utcai
néhányat a réz- és homlokzat okkersárga, ablakai fehér-
a bronzkori ember rel keretezettek és az oromzat köze-
épített.
A természettudósok
16 kunhalmot tudtak TÚRKEVE
beazonosítani. Irányítószám: 5420 Körzethívószám: 56
Legmagasabb a pásztói
halom, ennek Jász-Nagykun-Szolnok megye hatá-
magassága 94,6 méter. ránál, Békés megye közvetlen közelé-
ben helyezkedik el, Kisújszállástól
14 km távolságra. A 10 150 lakosú kis-
várost megközelíthetjük Kisújszállás
felôl a 4-es számú fôútról balra leka-
nyarodva vagy a 46-os úton Török-
szentmiklós felôl.
A város neve két részbôl tevôdik
össze. A Túr a Berettyó folyó régi ne-
ve, a Keve pedig ôsi magyar személy-
név. A mindennapi szóhasználatban a
A Petôfi téren álló Kevi megnevezés az általános. Ez arra
városháza is utalhat, hogy a város belterülete ma
118
pén van egy nagy fehér kereszt. A Jó-
kai út 7. szám alatti népi lakóház szin-
tén a XIX. század második felébôl va-
ló, sajátosan festett utcai homlokzatát,
nap- és holdábrázolások díszítik.
A horgászok a Nagykunsági fôcsa-
tornánál hosszú idôt áldozhatnak
szenvedélyüknek.
Kellemes kerékpártúrákra lehet in-
dulni a községbôl Kisújszállás, Berek-
fürdô felé, de a Tisza-tó sincs messze.
is azonos az Árpád-kori Keveegyháza
faluhellyel. Ezt a falut 1261-ben emlí-
tik elôször a történeti források.
A település a török hódoltság ide-
jén vált a Nagykunság részévé, 1808-
ban kapott városi rangot.
A város két családról is híres. Itt
született és itt járt tanyasi iskolába
Korda Sándor, Korda Vince és Korda
Zoltán, akik a filmmûvészet világhírû
személyiségei lettek. Korda Sándor
filmrendezô nevét viseli a Széchenyi
út 21. szám alatti filmszínház. Tel.:
56/361-153.
A másik neves túrkevei család pász-
torôstôl származik. Ecsegpuszta híres
pásztora volt Finta Miklós, aki a mil-
lennium nagy kiállítására az alföldi
kontyos kunyhót készítette. Az ecsegi
pusztai élet mély benyomásokat tett
gyermekkorában Finta Sándorra, aki a
XX. század elsô felében az Amerikai
Egyesült Államokban alkotott szob-
rászként és íróként. Testvére, Finta
Gergely is szobrászként dolgozott
Rodin párizsi mûhelyében és itthon.
Mindketten a városra hagyták szobra-
ikat, 1967 óta alkotásaikat állandó ki-
állítás mutatja be a róluk elnevezett
Finta Múzeumban. (Attila út 1.)
1936-ban Finta Sándor, az Amerikába
kivándorolt túrkevei születésû szob-
rászmûvész testvéreivel (Gergely és Sá-
muel) együtt összes munkáikat Túrkeve

városának ajánlották fel egy létesítendô
Finta Múzeum számára. Dankó Imre
gimnáziumi tanár kezdeményezésére
1951-ben alapították meg a múzeumot,
melynek gyûjteményét kezdetben nép-
rajzi és helytörténeti anyag alkotta.
1958-ban az USA-ból Finta Sándor
munkáit Túrkevére szállították. Így
1967-ben lehetôvé vált a Finta mûvész-
testvérek munkáját bemutató állandó
kiállítás megrendezése a múzeumban.
A múzeum anyaga képzômûvészeti,
néprajzi, helytörténeti, numizmatikai és
régészeti egységekre tagolódik.
Nyitva: mindennap 8–12 óráig és 14–17
óráig. Tel.: 56/361-183.
A népmûvészet arhaikusabb formá-
it legtovább a pásztorok ôrizték meg,
kialakítva a sajátos pásztormûvésze-
tet. A szépen megmunkált tûzgyújtó
pásztorkészségnek nagy keletje volt a
megyék pásztoremberei között. A
múzeum ôrzi az acél-, kova-, taplótar-
tó erszényt és késtokokat, amelyek
gazdagon pillangózottak és birkaláb-
szárból vágott csontkarikákkal van-
nak díszítve. Az egyes csontocskákra
a pásztoréletet bemutató képeket kar-
coltak: ilyen például a borral telt üveg
és pohár, a pásztor bô gatyában, a
bogrács, a pásztorkunyhó.
A múzeum közelében, a Széchenyi
út 23. szám alatt áll a római katolikus
templom. Mûemlék jellegû, klasszicis-
ta stílusú, a XIX. század elsô felébôl.
A Táncsics Mihály út 8. szám alatt a
Népi Díszítômûvész Kör állandó kiál-
lítását tekintheti meg a látogató, ahol
a kun hímzés szebbnél szebb remeke-
it láthatja. Tel.: 56/361-005.
A város központja a Petôfi tér, ahol
a városháza áll. A Kossuth Lajos út 1.
szám alatt található a református
templom. Egyhajós téglalap alaprajzú
épület, eredetileg három haranggal. A
sík, kazettás mennyezetû hajó két vé-
gén emeletes karzat látható. A fôhom-
NAGYKUNSÁG
lokzat síkjában álló magas torony de-
rekán konzolosan nyugvó kovácsolt-
vas rácsos, körülfutó tûzjelzô erkélyt
helyeztek el. Az oldalhomlokzatokon
öt magas, keretelt, félköríves ablakot
vágtak. 1845–1847 folyamán a temp-
lomot mai formájára és befogadóké-
pességére bôvítették, klasszicista stí-
lusban. A hátsó homlokzatot kiemeli
a négy jón oszlopos portikusz, felette
lapos, háromszögû oromzat.
A Finta út 12. szám alatt egy XIX.
század közepébôl való népi lakóházat
tekinthetünk meg. Ez egykor nyereg-
tetôs, háromosztatú parasztház volt,
oromzata az utcára néz. Juhnyírás
A helybeli és az aradi vértanúk em- a Kevi Juhászfesztiválon
lékére 1998-ban emlékparkot létesí-
tettek Kelet-Újváros városrészen.
A város határában van az Ecseg-
pusztai Természetvédelmi Terület
(☞ Kisújszállás). Hatalmas területeket
foglal el a folyó szegélyzónájában, va- Kiemelkedô esemény
lamint az iszapzátonyos területeken a a város életében
nád, a keskenylevelû gyékény és a a „Kevi Napok”,
harmatkása. amelyet minden év
Túrkevén kiváló vizû gyógyfürdôt októberében
talál a turista. A 68 °C-os víz 2351 mé- rendeznek meg.
ter mélyrôl tör fel. Az alkáli-hidrogén- A Kevi Juhászfesztivál
karbonátos, jódos, kénes vizet gyógy- május végén új
vízzé minôsítették. Leginkább reumás eseményt jelent
megbetegedésekre ajánlott, és kitûnô- 1999-tôl kezdve.
en regenerálja a fáradt bôrt. A juhászfesztivál ôrzi
Nyitva: szeptember 1-jétôl április a város történelmi
30-ig 9–16 óráig; május 1-jétôl augusz- hagyományait.
tus 31-ig 9–19 óráig. Tel.: 56/361-313. A juhnyírás komoly
Érdemes meglátogatni a Gyôrffy- érdeklôdést vált ki
tanyát, ahol lovagolni és sétakocsi- a szakemberek
kázni is lehet A vendég népi kismes- és hozzáértôk körében.
terségekkel ismerkedhet meg, valódi A pásztorélethez
kemencés lángossütést és íjászbemu- kötôdô kézmûves
tatót láthat. Információ: Herman Ottó mesterségek, valamint
Természetvédô Kör, Attila út 3. Tel.: a népdalok, néptáncok
56/361-505. bemutatása erôsíti
A Berettyónál horgászati lehetôség a magyar népmûvészet
van, s a város környéke vadakban is továbbvitelét.
gazdag.
119
 NAGYKUNSÁG

Mezôtúr ôsi mezôváros, ahol már a középkorban virágzó kereskede-

lem és kézmûipar alakult ki. Az itt élô csizmadiák, tímárok, fazekasok
és szûcsök emelték mûvészi fokra a népi kismesterségeket. A városnak
gazdag kulturális és természeti értékei vannak, olyan hagyományos
rendezvények résztvevôi lehetnek az ideérkezôk, mint a híres Túri vá-
sár, ahol sok kézmûvestermékkel várják a kereskedôk a látogatókat,
színes programokat szerveznek kicsiknek, nagyoknak egyaránt.

MEZÔTÚR Mezôtúron, mûvészi fokra emelve a népi mestersé-

Irányítószám: 5400 Körzethívószám: 56
Mezôtúr az Alföld középsô részén, a Hortobágy-
Berettyó folyó partján fekvô település a megye dél-
keleti határánál. Szolnok felôl a 46-os fôúton közelít-
jük meg, de a városon keresztülhalad a Buda-
pest–Szolnok–Békéscsaba vasútvonal, így vonattal is
könnyen elérhetjük. Március 1. és november 30. kö-
zött Mezôtúr és Szarvas között komp is közlekedik
napkeltétôl napnyugtáig. A város lakóinak száma:
19 256 fô.
Nevét valószínûleg a Túr folyóról kapta, ugyanis a
Berettyó folyó az Árpád-korban a Túr nevet viselte.
Az elsô írásos emlék az 1205–1235 közötti idôbôl
származik. Nagy Lajos királytól kapott városi rangot
1378-ban, aki több ízben megfordult itt. Anjou ural-
kodóra utal a város régi címere, az Anjou liliom.
A város fejlôdését a középkorban a – Sárrét mocsa-
rát kikerülô – kereskedelmi út befolyásolta. Mezôtúr
ôsi mezôváros, a megye megalakulásakor ez volt a
legnagyobb város, ahol virágzó kereskedelem és
kézmûipar alakult ki. A túri vásárok már a XV. szá-
zadban híresek voltak. Fontos kereskedelmi útvonal
vezetett át Erdély felé Mezôtúron át. Külföldi – fôleg
a Balkánról érkezô kereskedôk – gyakran látogatták
a vásárokat. Görög és örmény kalmárok, nyersbôrrel
kereskedô zsidók is megfordultak itt. Elsôsorban ál-
latokat, gabonát, borokat kínáltak a vásárokon. A tö-
rök hódoltság idején török katonák védték a vásárt,
túri tôzsérek irányították a marhakereskedelmet. A
Túri vásárt ma is minden év augusztusában megren-
dezik, gazdag választékkal várják a kereskedôk a lá-
togatókat. Esténként kulturális programok szórakoz-
tatják a helybéli lakosokat és a vendégeket.
Évszázadok óta jellemzô volt itt a kézmûipar. Csiz-
madiák, tímárok, fazekasok és szûcsök dolgoztak
geket. Még ma is vannak utcák, melyek elnevezése a
virágzó kézmûiparra emlékeztet pl. Tímár, Korsós.
Híres volt az itt készített kunsági hímzett bunda.
A városban már a XVI. században dolgoztak faze-
kasok. A fazekascéhet 1782-ben újjászervezték. A
mezôtúriak 1837-tôl kezdve foglalkoznak mázas
edény készítésével. A kézmûipari kerámia az 1880–
90-es években élte virágkorát, amikor más fazekas
központok már nem voltak olyan jelentôsek. Ennek
a kornak volt kiemelkedô alakja id. Badár Balázs, aki
a túri fazekasságot nemzetközi hírûvé tette. Nagy el-
ismerést vívott 1894-ben Antwerpenben, 1897-ben
Brüsszelben, 1900-ban Párizsban. Badár Balázs mun-
kássága új stílust teremtett – szecesszióhoz hasonló
–, új irányt adott a túri fazekasmesterségnek. A faze-
kasmester dinasztiát nevelt. Fia, lánya, unokája foly-
tatták munkásságát és megôrizték stílusát. A fôleg
használati tárgyakat készítô mesterek fokozatosan át-
tértek a díszkerámiák készítésére. A Badár emlékszo-
ba és fazekas alkotóház az Újvárosban, a Sugár út 28.
szám alatt található.
A fazekasmester egykori lakóházában eredeti környe-
zetben láthatók a mester munkái, diplomái, kitüntetései.
Ebben a házban a század elején mindennaposak voltak
az elôkelô vendégek. Olyan hírességek, mint például
Albrecht fôherceg, Fedák Sári. Az egyik legszívesebben
fogadott vendég Móricz Zsigmond volt, aki atyai jó ba-
rátjának tekintette Badár Balázst.
Nyitva: szombaton és vasárnap 15–17 óráig, a szemben
lakó gondnok segítségével „kulcsos házként” bármikor
látogatható.
Az 1900-as évek elején az olcsóbb gyáripari termé-
kek terjedése, késôbb a háborúk akadályozták a kéz-
mûipar fejlôdését. A mesterségbeli tudás azonban
nem merült feledésbe, 1951-ben 11 fazekas megala-
pította a Fazekas Szövetkezetet, amely tradicionális

120
 NAGYKUNSÁG

és modern kerámiát egyaránt készí-

tett. A szövetkezet helyén 1991-ben
alakult meg a ma is mûködô Túri Fa-
zekas Kft., melynek termékei eljutnak
Nyugat-Európába és Amerikába. A
cég részt vesz a szakképzésben. A TIT
és a Túri Fazekas Népfôiskola tanfo-
lyamain sokan közelebbrôl is megis-
merkedhetnek a fazekassággal. A vá-
rosban jelenleg is több neves fazekas
mûködik. Gonda István, Búsi Lajos,
Kômûves Lajos alkotásai itthon és az
országhatáron túl egyaránt ismertek.
Az országos és nemzetközi hírû fa-
zekasság történetét mutatja be a Túri
Fazekas Múzeum (Damjanich út 2.).
1983-ban nyílt meg a túri fazekasság
történetét napjainkig bemutató állandó
kiállítás. A három terem jól elkülönített
stíluskorszakok szerint mutatja be a túri
fazekasság jellemzô tárgyait, edénytí-
pusait. Mezôtúr fazekasságára vonatko-
zó legrégibb emlékeink a középkorból
származó zöldmázas kerámiatöredé-
kek. A mezôtúri fazekasok kezdetben
mázatlan fekete, illetve terrakotta hasz-
nálati edényeket készítettek. A XIX. A református templom
század közepén a korsósok többsége a
A Túri Fazekas Múzeumban látható
fekete edények mellett áttért a mázas
a túri fazekasság történetét bemutató kiállítás
edények készítésére.
A korai szakaszban ezek az edények
nem voltak olyan sokszínûek, mint ké-
sôbb. A virágozás, a sokszínû díszítés
az 1860-as években kezdôdött el. Az
alapszín ekkor még nem a zsemlyesár-
ga volt, hanem a fehér alapszínen a vö-
rös és zöld díszítés. A városra jellemzô
„dudi” alapszínû edények az 1870-es
években jelentek meg.
Nyitva: télen kedd, szerda, péntek
10–12 óráig, ill. 14–16 óráig, szombaton
10–14 óráig, nyáron kedd, szerda, pén-
tek, szombat, vasárnap 10–12 óráig, il-
letve 15–17 óráig. Telefon: 56/350-174.
A város egyik látnivalója, a Puskin
út és Bajcsy-Zsilinszky Endre út ke-
resztezôdésénél a Flóra kút.

121
 NAGYKUNSÁG
A Városháza eklektikus A Bajcsy-Zsilinszky út 5. szám alatt
épülete áll a mûemlék jellegû Bolváry-kúria.
1820 körül épült klasszicista stílusban,
belsô homlokzata dór oszlopos, árká-
dos. Az egykori zsindelytetôs épület-
ben úgynevezett „füstöskonyha” volt.
A Túri vásárról így ír A ház Bolváry Antal ügyvédé, a város
Petôfi 1847-ben: polgármesteréé volt.
„Mezô-túr derék város Továbbhaladva a Petôfi térre érke-
a Berettyó mellett zünk. A rendezett és ápolt parkot a
Heves megyében. Gödöllôi Agrártudományi Egyetem
Lóvásárai híresek, Mezôgazdasági Fôiskolai Karának
melyeken minden épületegyüttese veszi körül. Szemben
valamirevaló alföldi a felújított Petôfi-ház látható. Híres
betyár megjelent, vagy vendégfogadó volt, zsindelyfedésû te-
lovat lopni, vagy tejérôl kapta nevét, még ma is Zsinde-
lopott lovát eladni.” lyesnek hívják. Petôfi Sándor itt írta
meg 1847-ben az Utazás az Alföldön
● címû versét. Az épület jelenlegi alak-
ját 1986-ban nyerte el, homlokzata
A túri vásárról így írtak erôsen eltér az eredetitôl.
már a középkorban: A római katolikus templom a Sza-
„A külföldi utazókat badság tér 1. szám alatt található.
bámulatba ejtette 1817–1824 között épült klasszicista
az országos vásárokon stílusban. Egyhajós, három csehbolto-
összegyûlt hatalmas zatos, mûemlék jellegû templom,
gabonamennyiség, melynek hangversenyorgonája egye-
a világhírû borok, dülálló, Országh Sándor készítette
a felhajtott csordák 1856-ban.
és nyájak tömege.” Ezen a téren áll a Dózsa György
szobor, Marton László szobrászmû-
122
vész alkotása 1975-bôl. Az egykori
gôzfürdô helyén, a 17. szám alatt ta-
lálható a Móricz Zsigmond Könyvtár
és Közösségi Ház, ahol a helytörténe-
ti gyûjtemény is helyet kapott.
A város múltját bemutató kéziratok,
könyvek, oklevelek, fotók és kitünteté-
sek külön gyûjteményben találhatók.
Az 1500-as évekbôl származnak a legré-
gebbi kéziratok, térképek. Ezeket a
könyvtár nyitvatartási ideje alatt lehet
megtekinteni. Helyi érdekesség a kü-
lönbözô szônyegek látványa a háziipari
szövetkezet elnökének ajándékaival
együtt.
Kun Éva és Veres Miklós mezôtúri alko-
tók kerámiatárgyaiból állandó kama-
rakiállítás látható itt.
A könyvtár nyitva: hétköznap 9– 17 órá-
ig. Téli nyitva tartás: 9–18 óráig. Tel.:
56/350-075.
Ha továbbhaladunk a Dózsa
György úton – ez a város egyik legré-
gibb fôútja – az ôsi város történelmi
fôterére, a Kossuth térre jutunk. A Dó-
zsa György úton áll a Teleki Blanka
Gimnázium és Közgazdasági Szakkö-
zépiskola, valamint Kollégium. 1899-
ben építették Herczegh Zsigmond és
Baumgarten Sándor építész tervei
alapján. A mûemlék jellegû épület az
Alföld elsô leánynevelô intézete volt.
A tér arculatát a múlt század végén
és a századfordulón nyerte el. A teret
az egyik oldalról a belvárosi reformá-
tus nagytemplom zárja le.
Az 1567-es debreceni zsinat a túri refor-
mátus egyház létrejöttét már tényként vet-
te figyelembe. Valószínû, hogy a közép-
kori templomot használták, de ezt 1630-
ban a törökök lerombolták és anyagából
malmot építettek. Hívôk elôbb deszkabol-
tozatos vagy deszkafedésû templomot
emeltek, majd a század végén kôtemplom
építéséhez fogtak, ami a nehéz idôk miatt
csak 1734-re készült el, igaz, akkor már to-
ronnyal. 1788-ban ugyan megmagasítot-
 NAGYKUNSÁG

ták a tornyot, de még ez évben elkezdték

az újabb templom építését, s azt 1792 ta-
vaszán avatták fel. 1843–1845 során az
alig ötvenéves épületet Homályossy Fe-
renc elképzelései szerint renoválták, s így
látható most. Az alapos renoválás eredmé-
nyeként a templom – külsejét tekintve –
klasszicista stílusú. Legjellegzetesebb rajta
a négyoszlopos, jón fejezetû, timpanonos
fônézet. A belseje késô barokk jegyeket
mutat. Emeletes karzatok veszik körül a
központi teret, melyben empire stílusú fa-
lazott szószék és úrasztala áll. A fô- és
mellékterek boltozottak.
Már a XVI. század közepén teret
hódított itt a reformáció, 1776-ig
egész Mezôtúr lakossága református (Kossuth tér 2.) , melyet 1927-ben épí- Szônyegszövés
volt. Itt létesült az ország legrégibb tettek Fecska László építész tervei
középiskolája. Az 1530-ban alapított – alapján. Az épületet 1988–89-ben ki-
és azóta folyamatosan mûködô – re- bôvítették és felújították. Falán emlék-
formátus gimnázium falai közül híres tábla hirdeti, hogy 1986-ban ünnepel-
emberek kerültek ki. 1889-ben eklek- ték a mezôtúri szervezett tûzoltóság
tikus stílusban újjáépítették a Szegedi megalakulásának 100. évfordulóját.
Kis István Gimnázium és Szakközép- A téren két köztéri alkotás áll, az
iskola épületét. (Kossuth út 1.) elsô világháborús és a második világ-
A Kossuth tér déli oldalán áll a sár- háborús emlékmû. Az elôbbit Szent-
ga, kétszintes „Bazár” üzletház (Kos- györgyi István készítette 1933-ban,
suth tér 9.). Nevét onnan kapta, hogy avatásán Horthy Miklós kormányzó is
régen 12 különbözô bolthelyiség ke- jelen volt. Utóbbit Balogh Géza, Bor-
leti bazár jelleget adott az épületnek. bás Tibor, Györfi Sándor és E. Lakatos
1884-ben rakták le alapkövét, ez az Aranka tervezték és készítették el Jellegzetes
eklektikus stílusban épült városi bér- 1991-ben. A Kossuth tér további látvá- mezôtúri szônyeg
ház volt az elsô monumentális épület nyossága a Nem -
Mezôtúron. Párizsi mintára tervezték, zeti Szálloda (Kos-
s mint ilyen, egyedülálló volt az or- suth tér 8.). 1897-
szágban. ben épült, majd
A városháza (Kossuth tér 1.) eklek- többször átépí-
tikus épületét 1928-ban adták át. A tették. Mára tel-
terveket Spiegel Frigyes és Englert jesen felújítot-
Károly készítette. Négy szintet és egy ták, vendégfo-
tornyot alakítottak ki, ez utóbbiból gadásra alkal-
csodálatos panoráma nyílik a városra. mas.
A torony bejelentéssel látogatható. Mielôtt to-
Bejelentkezés: polgármesteri hivatal. vábbhalad-
Tel.: 56/350-030. nánk a Be-
A tér északkeleti sarkán áll az or- rettyó hídon,
szág egyik legszebb tûzoltólaktanyája melyet 1903

123
 NAGYKUNSÁG

hanem a széleken egy-egy párt alkotva

A Hortobágy-Berettyó óta többször is átalakítottak, kanya-
folyó rodjunk vissza a Múzeum tér felé,
ahol a mûemlék zsinagóga épületét
Anonymus krónikája
(Múzeum tér 1.) találjuk.
szerint a honfoglaló
A hazánkban ritkán elôforduló klasszi-
magyarok is Túr alatt
cista zsinagógák egyike, alaprajza tégla-
keltek át a Körösön,
lap. A nem túl nagy méretû épület egy-
a Szarvashalomnál.
szerû tömegéhez nyugati homlokzata
A legenda történelmi
elôtt nyitott portikusz épült. Ennek ma-
alapja, hogy a közép-
gasított szintjéhez három irányból tö-
korban itt vezetett
mör korlátfalak közötti lépcsôsort épí-
keresztül a déli út.
tettek. A portikusz – a többi hasonló
Neves képzômûvészek építménytôl eltérôen – négy korintho-
alkotótelepe szi fejezetû oszlopa a gerendázatot nem
a Takács-tanya egyenlô távolságokban támasztja alá,
áll. A kétrészes párkány fölött attikafalat
emeltek, szélein egy-egy kôvázával,
oromzatának közepén pedig a kettôs
törvénytábla látható. A belsô térbôl a
frigyszekrényt eltávolították. A kettôs
fejezetes falpillérrel közrefogott, pár-
kányzata felett timpanonnal záródó
frigyszekrény, a bejárati portikusz épí-
tészeti megoldásait követte. Az 1970-es
években felújították, jelenleg kiállító
csarnokként funkcionál.
A Kiállítási Csarnok bejelentéssel láto-
gatható. Nyitva: tavasztól ôszig. Beje-
lentkezés: Móricz Zsigmond Könyvtár
és Közösségi Ház. Tel.: 56/350-075.
A Zsinagóga mellett található a Túri
Fazekas Múzeum (Damjanich út 2.),
melyet elôzôekben már bemutattunk.
A Kossuth Lajos út 9. szám alatt a Kos-
suth-házat tekinthetjük meg, melynek
falán emléktábla hirdeti, hogy ott
1849-ben Kossuth Lajos megszállt. A
Kossuth út 1. szám alatt van a Szegedi
Kis István Református Gimnázium és
Szakközépiskola.
A Damjanich utcán haladva a 41.
szám alatt találjuk az evangélikus
templomot, melyet 1926-ban szentel-
tek fel, az oltárát 1972-ben átépítették.
Kissé távolabb áll az újvárosi refor-
mátus templom a Szegedi Kis István
tér 1. szám alatt az Újvároson. Min-
denképpen érdemes felkeresni, hisz
az ország egyik legszebb neogót stílu-
sú temploma, Nagy Virgil építész ter-
vezte és Wagner József békéscsabai
építész kivitelezte.
A városközponthoz viszonylag kö-
zel vannak a városi sportlétesítmé-
nyek. A strandfürdô és az uszoda az
Erzsébet-ligetben 2,5 hektáros parko-
sított területen fekszik. Az 50 méteres
versenymedencének nagyon jó minô-
ségû vize van. A termálvíz kiválóan al-
kalmas ízületi és reumatológiai fájdal-
mak enyhítésre. 1999-ben gyógyvízzé

124
 NAGYKUNSÁG

minôsítették a mezôtúri termálvizet.
Gyermekmedence és pancsoló is he-
lyet kapott itt. Az uszoda korszerû víz-
forgatóval van ellátva, 25 méteres fe-
szített víztükrû medencéje közkedvelt.
A strandfürdô nyitva: június 1-jétôl
szeptember 15-ig 9–19 óráig. Az uszo-
da: szeptember 15-tôl május 31-ig
6–20 óráig. Tel.: 56/350-684.
Az Erzsébet liget mellett található,
rendbe hozott bányató és környéke
kellemes pihenô- és kirándulóhely.
A Hortobágy-Berettyó fôcsatorna, a
Hármas-Körös és a holtágak ideálisak
a horgászoknak, a természet kedvelô-
inek. Fôleg törpeharcsát, keszegfélé-
ket, amurt és pontyot lehet itt fogni. A tájvédelmi körzet
A 46-os úton Mezôtúrról haladva táb- határa a város oldalán
la jelzi, hogy nem messze találjuk a lévô védôtöltés, melyet
Peresi tájházat, amelyet 1902-ben épí- korlátozás nélkül
tették mezôtúri téglából. látogathatnak
A gôzüzemû szivattyúk mellett itt a Kö- a természetkedvelôk.
rös-völgyi természetvédelmi terület élô- A folyószabályozási
világát bemutató kiállítást tekintheti munkák nyomán
meg az érdeklôdô. A falon látható tabló holtágak születtek.
Muray Róbert grafikusmûvész alkotása. Ezek a térséget igen
Nyitva: keddtôl vasárnapig 10–18 óráig. változatossá teszik.
Tel.: 56/350-113. Mezôtúr és Gyoma-
Errôl az útról érhetô el a Peresi- endrôd területén
holtág partján lévô Takács-tanya, osztozó Peresi-holtág
amely neves képzômûvészek mezô- 27,6 km hosszú.
túri alkotótelepe.

125
 TISZAZUG
A megye déli részén, a Tisza és a Körös folyók
szögletében fekszik a megye legkisebb kiterjedésû
kistérsége, ami még igazán rejtett kincs. Festôi szép-
ségû partszakaszok, vadregényes területek, homo-
kos partok, gyógyvíz, szôlô- és gyümölcsöskertek
jellemzik ezt a vidéket. Szolnok felöl a 442-es úton
közelíthetjük meg, Kecskemét felôl a forgalmas 44-es
út vezet keresztül rajta, de ha délrôl, Szentes felôl ér-
kezünk, a 45-ös úton juthatunk ide.
Eredetét tekintve egyedülálló vidéke a tiszai Al-
földnek, ugyanis létrehozásában a Duna feltöltô te-
vékenysége játszotta a fôszerepet. A felszín jelenlegi
képének kialakításában már a Tisza is részt vett, ami-
kor a holocén folyamán immár nyugat felôl érkezve
az Alföldre, a homok- és löszfelszín jelentôs részét
letarolta, s a mélyebb fekvésû részeket saját üledéke-
126
ivel töltötte fel. A felszín kialakulásában mutatkozó
kettôség a természetes növényzetben tükrözôdik.
Magasabb fekvésû homokterületei a Duna–Tisza kö-
ze, az alacsonyabban fekvô részei viszont a Tiszántúl
flórajárásához tartoznak. A Tisza medrének változá-
sait ezen a tájon is különbözô korú morotvák (holt-
ágak) sora jelzi. Némelyikük már szinte teljesen fel-
töltôdött, s helyét csupán egy horpadás jelzi a szán-
tóföldön. A Tiszakürttôl délre lévô Csukás-morotva
viszont a Tiszazugnak talán leggazdagabb mocsári
vegetációját ôrzi. Vizének felszínét nyár derekán már
tömött szônyegként borítják a lebegô hínárnövé-
nyek. Óriási tömegben tenyészik itt az apró békalen-
cse, a rucaöröm és legkisebb virágos növényünk, a
mákszemnyi vízidara. A meder teljes szélességében
elôfordul a nád, de még nem alkot teljesen zárt állo-

mányt. A morotva állatvilágból a réti-
csíkot, a különbözô gôte- és békafajo-
kat, valamint az országszerte megfo-
gyatkozott mocsári teknôst említhet-
jük. A sekély parti vízben magassásrét
húzódik, megtalálható itt a villás sás és
helyenként a sárga nôszirom is díszlik.
A Tiszazug ártereinek természetes
növényzetét fôként fûz-, nyár-ligeter-
dôk és ártéri rétek alkották. Elôbbiek
még ma is megtalálhatók a folyók hul-
lámterén és a morotvák partján, az
utóbbiak viszont az ármentesítés után
szikesedésnek indultak. A kistáj ere-
deti növényzete jelentôsen átalakult.
A homokvidéket szôlôtôkék és gyü-
mölcsfák foglalják el. A kistérség leg-
fontosabb vonzerôi a tiszakürti arbo-
rétum, valamint a Körös-völgyi Ter-
mészetvédelmi Terület. Mindkettô he-
lyi jelentôségû védett természeti érték.
TISZAZUG
Az egykori ártéri területen Bolza
Péter, a szarvasi Anna-ligetet telepítô
Bolza József hatodik gyermeke, Tisza-
kürtre kerülve kúriát épített és meg-
kezdte az arborétum telepítését, me-
lyet fia József fejlesztett tovább. Apa
és fia munkájának gyümölcse a gyö-
nyörû park, az egykori ártéri erdô he-
lyén lévô csodálatos kertkompozíció.
Az idôs fákat meghagyták, hazai és
külföldi kertekbôl hozattak fákat és
cserjéket, mindezt úgy tették, hogy
megôrizték a tiszatáj természetessé-
gét. Az arborétum alapállományát je-
lentô erdô fafajai: a kocsányos tölgy, a
magyar kôris és a mezei juhar. Külö-
nösen szépek az idôs tölgyfák.
Az 1974 és 1984 között rendezett fa-
faragótáborokban készített, tájba illô
szobrok díszítik az arborétumot.
(☞ Tiszakürt) Körösök vidéke
127
 TISZAZUG
A térség egyik fontos A Hármas-Körös hullámterének
kincse a termál- Csárdaszállás és Szelevény közötti ré-
és gyógyvíz. sze Körösvölgyi Természetvédelmi
Cserkeszôlô nevét Terület néven védett. Ez a 80 km
nemcsak itthon, hosszú és átlagosan 800 m széles zöld
hanem külföldön szalag tizenegy települést érint, ame-
is ismertté tette a jódos lyek közül Csárdaszállás, Gyomaend-
gyógyvíz, mely fôleg rôd, Szarvas és Békésszentandrás Bé-
mozgásszervi és kés megyéhez, Mezôtúr, Mesterszál-
nôgyógyászati lás, Tiszaföldvár, Kungyalu, Szele-
kezelésekre alkalmas. vény, Öcsöd, valamint Kunszentmár-
Megújult környezetben ton Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez
várja a fürdô tartozik. A Körös-völgy 6292 hektár
a regenerálódásra, kiterjedésével a legnagyobb megyei
gyógyulásra vagy csak kezelésben lévô természetvédelmi te-
a pihenésre vágyó rület hazánkban. A Békés megyei sza-
vendégeket. kasz 1979-tôl, a Kunszentmártonig ter-
jedô Jász-Nagykun-Szolnok megyei
1980-tól, a szelevényi határig tartó rész
pedig 1987-tôl részesül védelemben.
Az összes terület mintegy 2/3 része
(4283 ha) Jász-Nagykun-Szolnok me-
gye területén fekszik.
A hullámtér a folyószabályozás so-
A Cserkeszôlôi fürdôt rán létrejött olyan másodlagos folyó-
szívesen felkeresik ártéri tájforma, amely vízépítési emlé-
a gyógyulni keivel és élôvilágával együtt a magyar
és pihenni vágyók természetvédelem egyik legsajáto-
128
sabb tájértéke. A vízi környezetbe
zökkenômentesen illeszkednek a biz-
tos stílusérzékkel tervezett századvégi
és századfordulói zsilipek, szivattyú-
házak, gátôrházak. Ilyen, ma már lát-
ványosságszámba menô, vízgazdál-
kodás-történeti emlék a peresi gôz-
üzemû szivattyútelep (☞ Mezôtúr).
De nemcsak a mûszaki létesítmé-
nyek, hanem a vízparti települések is,
így Kunszentmárton, Öcsöd jól pél-
dázzák, miként egyesül a mûvi és ter-
mészeti környezet kellemes kultúr-
tájjá. Ez a vonzó kép – az alföldi nagy-
tájban harmonikus egységet alkotó
töltések, települések, hidak, vizek, fü-
zesek, szivattyú- és gátôrházak – a
Körös-vidék legfigyelemreméltóbb
látványa.
A növénytakaró valamikor igen
gazdag és változatos volt. Az ár- és
belvízmentesítési munkálatok okozta
változások miatt azonban a rendkívül
vízigényes mocsári vegetáció úgy-
szólván hírmondó nélkül kipusztult.
Ennek a növényzetnek eredeti társu-
lásait ma már a védett területen sem
találjuk meg. A hullámterek élôvilágá-
nak megôrzése mégis fontos, mert a
mezôgazdasági mûvelésbe vont terü-
letekrôl kiszorulva itt maradtak fenn
az egykori lápvilág másutt már föl
nem lelhetô fajai. Így a föliszapoló-
dott morotvákat nagyhínár, illetve
tündérrózsa-hínár, vízi sulyom és tün-
dérfátyol-társulások foglalják el. Tö-
megesen maradt fenn a nagyobb al-
kalmazkodóképességû rókasás, és
gyakoriak a különbözô szittyófajok
sárga nôszirommal tarkítva. Igen érté-
kes alkotóelemei az itt található nö-
vénytakarónak az ártéri erdôk, a bok-
ros, ligetes állományban növô füzes-
nyárasok. Ezek a növények határoz-
zák meg a táj arculatát.
A régen jellemzô tölgy-kôris-szile-
sek ma csak a magas ártereket tarkít-
 TISZAZUG

ják maradványerdôként. A galériaer-

dôket gazdag cserje- és gyepszint jel-
lemzi, nyárfáira és füzeire fölkapasz-
kodik a vidék jellegzetes kúszócserjé-
je, a ligeti szôlô.
Nagy területet foglalnak el az ártéri
rétek és legelôk is. Jellemzôk az ecset-
pázsit-kaszálók. Az ártéri szikeseken
leromlott mézpázsit-társulások terül-
nek el.
A hullámtér sok értékes állatfajnak
nyújt életteret. A folyószabályozások
elôtti élôvilág azonban a mainál is
gazdagabb volt, hasonlót csak a Duna
deltájában vagy a Volga torkolatvidé-
kén találhatunk. A vízrendezések kö-
vetkeztében az egykori állatvilág rész-
ben kipusztult, részben pedig megfo-
gyatkozott.
A szabályozott Körösök hullámte-
rén, melyet a jellegében megváltozott
folyóvizek és az ember együttesen
alakított másodlagos élettérré, egy új,
számos vonatkozásban egyedülálló,
élôvilág jött létre.
A Körösvölgyi Természetvédelmi
Terület emlôs állataiból az Európa-
szerte szigorúan védett vidra jelent
különös értéket. Madarakból az itt te- idôszakban pedig telelôterületét ké- A Tiszakürti arborétum
lepesen fészkelô kis kócsag és üstö- pezik a vízimadarak változatos soka- kedvelt kirándulóhely
kös gém, valamint a jégkorszak utáni ságának. A gémfajok és a fekete gólya
maradványfajnak tekintett réti füles- vonulásában az alföldi folyóvölgyek-
bagoly kiemelten kezelt természetvé- nek meghatározó szerepe van. A jég-
delmi érték. A hullámtéri madáregyüt- gel csak nagyon rövid ideig borított
tesek közül a lombkoronaszinten jel- vagy egész télen át jégmentes, folyó-
lemzôek a gémfélék, fatörzsszinten az medrek az európai vadrécetelelés
odúlakó baglyok, harkályok, szalakó- szempontjából jelentôsek.
ta- és bankafélék, seregély, kerti rozs- Mezôtúr határában, a 28 km hosszú
dafarkú. Talajszinten valamennyi fész- peresi holtág mellett nyitotta meg ka-
kelô vadrécefaj, vízszegélyeken pedig puját 1983-ban a természetvédelmi
a guvatfélék, vöcsökfélék és nádi éne- bemutatóház. (☞ Mezôtúr)
kesek változatos fajgazdagsága talál- A Tiszántúl (fôként szulfátokat tar-
ható. talmazó) szikes vizei között különle-
A Körösök egyrészt iránymutató gességnek számít a Csépai-fertô
szerepet töltenek be a Kárpát-meden- (☞ Csépa), mely szintén helyi védett
cei madárvonulásban, másrészt gyü- természeti érték. A 67 hektáros védett
lekezô és táplálkozó helyét, a jeges terület egy csekély lejtésû mélyedés-

129
 TISZAZUG

A halásztanyához ben terül el, vize a nátrium-karbonát- az itt élô népesség kultúrájáról, élet-
gyakran tartozott egy tól erôsen lúgos. A nyári szárazság módjáról. A honfoglaló magyarság is
kis „vesszôfeldolgozó idején a part egyes részein kivirágzik korán megtelepedett a Tiszazugban,
mûhely”, ahol a sziksó. Mélysége általában nem ha- bizonyság errôl Kürt falu neve. A kö-
különbözô ladja meg az egy métert. Fészkelô ma- zépkori települések szintén árvízmen-
halászeszközök darai jellegzetes mocsári és nádi fajok, tes löszpartok peremén alakultak ki.
(vesszôtapogató, varsa, gyakori a nádi tücsökmadár, a nádi- Közülük a jelentôsebbek a révátkelô-
haltartó), vesszôkasok, rigó és nádi sármány. hely Sáp (elsô említése az 1075. évi
kupujkák, kosarak Van még egy különleges természeti garamszentbenedeki alapítólevél-
is készültek. érték a térségben: a Cserkeszôlô köz- ben), amely a mai Nagyrév határában
pontjától 7 kilométerre lévô Aranyosi feküdt és az öcsödi határban a mezô-
erdô. (☞ Cserkeszôlô) Ez a környék a várossá fejlôdô Fehéregyháza. A XIV.
Tiszazug legmagasabban fekvô, egy- században a kunok szállásai is voltak
ben legváltozatosabb vidéke. A sza- e tájon (Szentmárton, Bábocka, Tatár-
bálytalan alakú buckákkal, dûnékkel szállás, Homokszállás). Az aprófalvas
tagolt homokfelszínt fôként ültetett településszerkezet már a XIV–XV.
akácosok és nemesnyárasok borítják. században ritkulni kezdett, majd a tö-
De az aranyosi erdôrészben két, mint- rök uralom idôszakában csaknem tel-
egy tucatnyi, idôs kocsányos tölgybôl jesen elpusztult. A török és a végvári
A népi kismesterségek álló facsoport is található. Impozáns adószedôk sanyargatásai, a rabló por-
közül máig fennmaradt példányaik alapján némi képet alkot- tyázások, a keresztülvonuló hadsere-
a vesszôfonás hatunk arról, hogy milyen csodálato- gek elôl a vidék népe újra és újra el-
sak lehettek menekült. Fôként a nagyobb mezôvá-
hajdan a Ti- rosok, Mezôtúr, Nagykôrös fogadták
szazug zárt, be ôket, csupán Tiszakürtön maradt
homoki töl- folyamatos a lakottság. A XVIII. szá-
gyesei. zad elsô évtizedeiben kezdtek újjá-
A térség éledni települései: visszaszivárogtak
elsô lakosai elmenekült lakói, a Felvidékrôl visz-
az újkôkori szatértek a birtokosok jobbágyaikkal,
Körös kultú- Kunszentmártonba Jászapátiból tele-
ra népéhez pesek költöztek. A kiváltságos Nagy-
tartoztak, kunsághoz tartozó Kunszentmárton
akik a folyók kivételével kisebb nemesi birtokok
menti árvíz- alakultak ki. A zsellérség, majd az ag-
mentes szin- rárszegénység számára a Tiszazug kö-
teket foglal- zepén lévô homokos földeken való
ták el. A réz- szôlôtelepítés jelentett megélhetési
és bronzkor forrást.
idôszakából A terület központja a Körös átkelô-
kiemelkedô helye mellett, mezôvárossá fejlôdô, je-
jelentôségû lentôs kisiparral majd gyáriparral ren-
leletegyütte- delkezô Kunszentmárton. Lakossága
sek (Puszta- zömét a tiszántúli megyékbôl idetele-
istvánháza, pült, fôleg református vallású népes-
Nagyrév) ta- ség alkotja. Emellett azonban jelentôs
núskodnak katolikus réteg él Kunszentmárton,

130

Csépa, Szelevény településeken. Az
árvízmentes partokon halmazfalvakat
hoztak létre. Építésükre a szelemenes
tetôszerkezet, a paticsfal, a fonott ke-
rítés és a gyakran csak a kétosztatú la-
kóház jellemzô.
Gazdálkodásban, táplálkozásban a
mellékfoglalkozások: gyûjtögetés, ha-
lászat, vesszô- és gyékényfonás, ré-
szes aratás játszottak nagy szerepet.
Századunkban a homoki részeken
intenzív szôlô és gyümölcskultúra jött
létre. Ennek a gazdasági kultúrának
gyakori építménye a szôlôbeli guny-
hó, amely egyosztatú, nyeregtetôs,
vályog vagy vert falú építmény.
A Tisza szabályozásáig ártéri gaz-
dálkodás jellemezte a megye nagy ré-
szét. Ennek emlékei, a folyószabályo-
TISZAZUG
zások után, a legtovább a Tiszazug- A háborítatlan
ban éltek. Az egykori gazdasági élet Tisza folyó
fontos eleme volt a halászat, melynek a megye déli szakaszán
ôsi módja a rekesztô halászat. A ha-
lászkunyhó mindig magas parton,
olykor lábakra épült, hálóhelyül és fô-
zôhelyül szolgált. A vidék zártsága
tárgyi és szellemi kultúrájában a belsô
keletkezést erôsítette.
A Tiszazugban több múzeumban
követhetjük elôdeink nyomait. A
Kunszentmártoni Helytörténeti Múze-
um ôrzi a Tiszazug történeti és népraj-
zi emlékeit, a kihalófélben lévô kis-
iparok tárgyi, képi és dokumentum-
anyagát. A Tiszaföldvári Tiszazugi
Földrajzi Múzeumban, a Tiszazug
földrajzi adottságait bemutató, értékes
gyûjteményt lehet megtekinteni.
131
 TISZAZUG
A „hék” szó jelentése MEZÔHÉK
kiszáradt folyómeder. Irányítószám: 5453 Körzethívószám: 54
● A megye déli részén, Szolnoktól 40
kilométer távolságra fekszik az apró
Tiszazug települései település. A Tiszaföldvárt Mezôtúrral
úgy épültek, összekötô utat a település mellett ke-
hogy a folyóvízhez resztezi a Martfû és Öcsöd közötti út.
minél közelebb Lakóinak száma 436 fô. 1953-ban ala-
legyenek, de az árvíz kult.
ne fenyegesse ôket. A rendezett, tetszetôs kis falunak
1996-ban lett önálló temploma. A
●
Bél Mátyás TISZAFÖLDVÁR
1735-ben azt írja: Irányítószám: 5431 Körzethívószám: 56
„Egykor török végvár
volt itt, vízzel övezett Tiszaföldvár a megye déli részén, a
kettôs árokkal, mindkét Tiszazug északi peremén, a Tisza fo-
árok mély, meredek lyó bal partján fekszik. Közúton és
mederben.” vasúton egyaránt megközelíthetô. A
442. sz. közút a településen keresztül
● vezet, illetve érinti a Szolnok–Szentes
vasútvonal. Tavasztól ôszig a Tisza-
A község alapítási földvár–Vezseny közötti kompon is
szerzôdésébe elérhetô 6–20 óráig. Lakóinak száma:
belefoglalták, 11 472 fô.
hogy az új A Tisza árterületébe félszigetként
telepeseknek „szabad nyúlik be Tiszaföldvár, ahol már az
lészen szôlôt csinálni”. ôsember nyomai is kimutathatók. Az
A szôlôterületek után elsô írásos említése 1467-bôl szárma-
10 évig adómentesek zik. Elnevezését arra lehet visszave-
voltak a jobbágyok, zetni, hogy korábban egy erôdítmény
így gyorsan lehetett itt.
szaporodtak Szívesen felkeresik a termálfürdôje
a szôlôkertek miatt, kedvelt vadászterület, két cso-
az ószôlôben. dálatos természeti terület is érinti, va-
lamint országosan is elismert gyûjte-
ménye van múzeumának.
A Homoki szôlôben, az Óvirág-
hegyen került elô a megye legjelentô-
sebb kun emléke, egy fejedelmi sír.
Sajnos, a fejedelem nevét örökre ho-
mályba borították az eltelt évszáza-
dok, de kiemelkedô rangjáról máig ta-
núskodik az a mûvészi kivitelû, sod-
rott ezüstlánc bullával, mely a sír mel-
132
honfoglalás 1100. évfordulójára alakí-
tottak ki az (addigi tûzoltószertárból)
a római katolikus templomot (Felsza-
badulás út 2.), ahol református isten-
tiszteleteket is tartanak.
Egy horgásztó valamint a Nagykun-
sági Fôcsatorna Kétpó és Öcsöd kö-
zötti szakasza, kedvelt horgászhely.
Vadászok is szívesen felkeresik a kör-
nyéket.
A természet kedvelôi nyugalmas és
érintetlen területeket találnak itt.
léklete volt. Tiszaföldvár történetének
elsô 250 éve sok hányattatással, és
pusztulással telt el. A békésebb élet
feltételeit a szatmári béke teremtette
meg. 1722-ben 23 református jobbágy
érkezett Heves megyébôl, Karcagról,
Kisújszállásról és Kunmadarasról. A
sokfelôl érkezô új lakókat csak mé-
lyen gyökerezô protestáns hitük kö-
tötte össze.
A békés évtizedek szorgalmas mun-
kájának eredményeként 1788 októbe-
rére – másfél év alatt – felépült a mé-
reteiben is impozáns, református
templom. A városnak jelenleg is ez a
legnagyobb méretû temploma, ami a
lakosságon belüli református több-
ségre utal.
A templom az egykori piacteret – ma
Kossuth tér – zárja le északon. Az 1730-as
években épített elsô templom kicsinek
bizonyult, ezért határozták el, hogy új
templomot építenek. Az 1781-ben II. Jó-
zsef által kiadott türelmi rendelet megen-
gedte a templomépítést, a „tûrt” vallásúak-
nak is, de tornya és utcára nyíló bejárata
nem lehetett. Ezért fordít hátat a templom
a jelenlegi fôútnak.
A rendelet ellenére a templommal
együtt megépült a tornya is 1788-ban, de
a fôbejáratát a zárt templomkertre nyíló
északi oldalon alakították ki. A fôtérre né-
zô jelenlegi fôbejárata csak az 1929. évi

renoválás során kapta meg a díszesebb,
barokkos formáját.
A templom mûemlék jellegû, késô ba-
rokk stílusú, 1200 férôhelyes.
1849-ben – a szolnoki csata elôtt – a
környék Damjanich és Leiningen tá-
bornokok seregének a felvonulási te-
rülete volt. 1848. március 15-én a köz-
ségben tartózkodott Kossuth Lajos.
Emlékére a Kossuth Lajos út 93. sz.
alatt Kossuth-emléktáblát helyeztek
el. A Kossuth téren áll Poroszlai Sán-
dor földvári születésû szobrászmû-
vész Kossuth szobra.
A tér keleti oldalán építették fel a já-
rási fôszolgabírói hivatalt. Ebbe az
épületbe költözött 1950-ben a gimná-
zium, késôbb a kollégium. A téren áll
a százéves kocsányos tölgy, amit a
szájhagyomány szerint 1894-ben ül-
tettek, mikor artézi kutat fúrtak itt.
A déli téren az egykori Polgári Tár-
sulati Alap épületei állnak. 1895-tôl itt
mûködött a tisztasági fürdô. Itt talál-
juk a Tiszazugi Földrajzi Múzeumot
TISZAZUG
(Iskola út 6.), ami korábban reformá- Tiszaföldvár látképe
tus iskola volt.
1956-ban, Varga Lajos gimnáziumi tanár
irányításával, kezdte meg mûködését a
Földrajzi Múzeum. Tanítványaival rövid
idô alatt (elsôsorban a Tiszazug földraj-
zi adottságait bemutató) értékes gyûjte-
ményt hoztak létre. Emellett jelentôs a
néprajzi gyûjtemény is, amelynek gya-
rapítását a különbözô kiállítások tema-
tikájához igazodva végzik.
A múzeum jelenlegi anyaga természet-
tudományi (ôslénytani gyûjteménye a
harmadik legnagyobb Magyarorszá-
gon), helytörténeti és irodalomtörténe-
ti, valamint néprajzi vonatkozású. Ki-
emelkedô darabja a gyûjteménynek a
Tisza medrébôl 1968-ban kiemelt bö-
dönhajó, valamint a térképtár, s a föld-
rajzi és helytörténeti fotóanyag.
Nyitva: keddtôl szombatig 9–17 óráig.
Tel.: 56/470-135.
A városnak kitûnô termálvize van.
Kedvelt a Strand út 27. szám alatt ta-
lálható strandfürdôje. Az ápolt, gon-
133
 TISZAZUG
A falu mellett a Tiszán dozott területen 4 medence található.
valamikor fahíd Az alkáli-kloridos, hidrogén-karboná-
vezetett át. Nemcsak tos termálvíz reumatikus, ízületi bán-
jelentôs átkelôhely talmak enyhítésére kiváló hatású.
volt, hanem Nyitva: május 1. és 31. között 9–17
az 1848–49-es óráig, június 1. és augusztus 31. kö-
szabadságharc idején zött 9–18 óráig; szeptember 1–30. kö-
kiemelkedô stratégiai zött 9–17 óráig. Tel.: 56/470-242.
szerepet is kapott. A város mûemlék jellegû épületei
Perczel ezen átkelve közé tartozik a Göth-kúria, mely a vá-
tudta megállítani ros központjától kissé távolabb esik.
a Tisza vonalán Az Öcsödi úton haladva érjük el a
1849. januárjában Kunhalmi majort. Itt egyemeletes –
Windischgrätz erôsen tagolt, romantikus elemekkel
seregét. A magyar kevert egyéni stílusban épült –, kas-
honvédség Cibakháza télyszerû épület található. Jelenleg
térségében magánkézben van.
összpontosította erejét, A településtôl 2–3 km-re folyó Tisza
s februárban innen ártere a Közép-Tiszavidéki Tájvédel-
próbált döntô csapást mi Körzet részeként, védelem alatt áll.
mérni a Nagykôrös A Tiszaföldvári (folyóparti) élôhely
környékén álló
osztrákokra. Szolnok
visszafoglalásakor CIBAKHÁZA
Damjanich is hasonló Irányítószám: 5462 Körzethívószám: 56
módon került
az ellenség hátába. A Tiszazug északnyugati települése
a megye déli részén, a Tisza folyó bal
partján fekszik. Kiterjedt, laza beépí-
tésû szôlôi révén Tiszaföldvárral szin-
te egybefüggô lakott területet alkot. A
települést a 442-es közúton közelít-
hetjük meg. Lakóinak száma: 4305 fô.
Érdekessége a településnek, hogy a
táj eredetét tekintve a Kiskunsággal
rokon, a Tisza folyásirányának meg-
változtatása választotta el attól. A ho-
mokos talajon szôlôskertek és gyü-
mölcsösök virágoznak.
A település elsô említése 1465-bôl
származik. Az évszázadok során me-
zôvárosi ranggal rendelkezett. A tiszai
folyószabályozás visszavetette a tele-
pülés fejlôdését. Vásárhelyi Pál erede-
ti tervei szerint a Tisza folyásának le-
rövidítése Nagyrév és Cibakháza kö-
zött valósult volna meg. A hatalmas ka-
134
jellegzetes növényeknek és állatok-
nak nyújt menedéket.
A települést érinti egy másik termé-
szetvédelmi terület, a Körösvölgyi
Természetvédelmi Terület
Évente visszatérô rendezvénye az
Ôszi Áfész-napok, valamint június
elején és szeptember közepén az or-
szágos vásárok.
A horgászok szívesen felkeresik a
horgászhelyeket. Ilyen az élô Tisza, a
Cibaki holtág, a Körös folyó, a
Gyûger-Kerekes.
A település közigazgatási területé-
nek teljes külterülete vadászterület;
fôleg apróvadban gazdag. Lovaglásra
is lehetôség van a Szigeti tanyán, mely
könnyen megközelíthetô a 442-es út-
ról.
Irodalom: Tiszaföldvár, Látnivalók,
T.K.M. Kiskönyvtára, 483. szám, 1994.
nyarulatot mégsem itt, hanem Tisza-
jenô alatt vágták át. Így a jelentôs átke-
lôhely funkcióját elvesztette: a városi
rangról lemondva nagyközség lett.
Cibakháza, Csépa mellett a Tisza-
zug egyetlen római katolikus telepü-
lése. Templomát (Szabadság tér 19.)
1757–1760 között építették barokk stí-
lusban. A mûemlék jellegû templom
tornya 1840-bôl való. A nyolcszög há-
rom oldalával záruló szentély elôtt
csehboltozatos hajó látható. A hom-
lokzat két szélsô fülkéjében Szent Ist-
ván és Szent László szobra áll, elöl a
Szentháromság-szobor látható. A két
oldalkápolna 1880-ban épült.
Leginkább természeti értékei teszik
vonzóvá a községet. A Közép-Tiszai
Tájvédelmi Körzet része Cibakházá-
nál a Tisza ártere, a folyóparti élôhely-
nek jellegzetes növény és állatvilága
van. A folyószabályozás idején 12 ki-
lométer hosszan vágták le a Tiszáról a
Cibakházi Holt-Tiszát. Ez a hely a mai
 TISZAZUG

kor emberének elsôsorban kiváló Évente visszaté-

horgász- és pihenôhely. A Gödör rô rendezvényeik:
strandfürdô kedvelt szabad strand a a május második
Holt-Tiszánál. vasárnapján tartott
Természeti látványosság – a szenny- országos állat- és
víztisztító felé vezetô út jobb oldalán – kirakodóvásár, au-
a partifecskék fészkelôhelye. gusztusban az or-
A települést szívesen felkeresik va- szágos roncsderbi,
dászok is, apróvadban gazdag va- s a szeptember vé-
dászterületek vannak itt. gi szüreti bál.

NAGYRÉV fontos révátkelô-

Irányítószám: 5463 Körzethívószám: 56 hely volt, errôl
nyerte el nevét is.
Jász-Nagykun-Szolnok megye déli Több birtokosa
részén, a Tiszazug nyugati peremén, közül a Vezsenyi-
közvetlenül a Tisza bal partján he- ek a legjelentô-
lyezkedik el. A 442-es számú közútról sebbek.
jobbra letérve közelíthetjük meg a 741 Az élô Tisza és
lakosú települést. A Tiszán való átke- a Cibakházi Holt-
lést Újbög felé gyalogrév biztosítja. Tisza közé ékelô-
Nagyrév európai hírû régészeti lelô- dött falu, szép ter-
hellyel büszkélkedhet: a Zsidóhalom mészeti környezetével, kellemes ki- Cibakháza határában
nevû bronzkori településsel. A falu rándulások helyszíne lehet, vízitúrá- mézédes dinnyét
déli határában jelenleg a halom régé- zók körében kedvelt a táborozó termesztenek
szeti védelem alatt áll. A középkorban helye. Szabad strandja is kellemes.

TISZAINOKA dôk, rétek és holtágak jellemzik. Az

Irányítószám: 5464 Körzethívószám: 56
A megye déli részén, a Tisza folyó
bal partján fekszik, Szolnoktól 40 km
távolságra. Bekötôút vezet a 442. szá-
mú útról a községhez. Lakóinak szá-
ma 420 fô. Tiszainoka Tiszazug észak-
nyugati peremén található.
A hangulatos Tisza parti kisfalu elsô
okleveles említése 1450-bôl való.
1787-ben épült református temploma.
(Felszabadulás út 32–34.) Legvon-
zóbb értéke a településnek a Közép-
Tiszai Tájvédelmi Körzet, a Tisza árte-
re itt védett növény- és állatfajoknak
nyújt biztonságos élôhelyet. A folyó-
szakasz hullámterét fûz-nyár ligeter-
öreg, odvas fûzfák kitûnô fészkelô
helyet nyújtanak a cinegéknek, a sza-
lakótáknak, a kerti rozsdafarkúaknak,
macskabaglyoknak és a különbözô
nappali ragadozónak.
A Sallai út 19. szám alatt ART-FARM
létesült, mely képzômûvészek mun-
ka- és találkozóhelye. Az 1995-ben
megnyílt ART-FARMON szoborkert,
mûhely, vendégház és sátorozóhely
található. A falusi turizmus kibontako-
zóban van.
A Tiszán kenuval, kajakkal vagy
akár csónakkal is felkeresheti a láto-
gató. A falu alatt kitûnô szabad strand
van, nemrég kempingezési lehetôség-
gel is bôvítették.

135
 TISZAZUG
A térség egyik legszebb TISZAKÜRT
természeti értéke Irányítószám: 5471 Körzethívószám: 56
a Tiszakürti arborétum
A község a megye déli részén, a Ti-
szazug peremén fekszik, közvetlenül
a Tisza bal partján: Szolnoktól 45 kilo-
méter távolságra, Kunszentmártontól
10 kilométerre. Közúton a 44. sz. fôút-
ról – mely Kecskemét–Gyula között
vezet – valamint a 442. számú útról
könnyen megközelíthetjük. A telepü-
lés lakóinak száma: 1596 fô. Tiszakürt
ôsi település. Az elsô írásos említése
1075-re vezethetô vissza, I. Géza ki-
rály garamszentbenedeki birtokado-
mányozó levelében szerepelt.
A település neve összeforr az or-
szághatáron túl is ismert arborétum-
mal. (Bolza gróf út 5.) Az arborétum
területén hajdan a Tisza volt az úr.
136
Az arborétum telepítése – a Szarvason
arborétumot alapító – Bolza József
Tiszakürtre nôsülô gyermeke Péter, és
fia József nevéhez fûzôdik. Ízlésükben
nem az Európát járt ember szemlélete,
az „angol parkot” utánzó fôúri szenve-
dély érzôdik. Sokkal inkább a tiszatáji
természetesség átérzése.
Mára megvalósulva láthatjuk az álmot.
A munkában, a szarvasi „Pepi-kertet”
alkotó testvérén kívül, Bolza Józsefnek
nagy segítséget nyújtott fôkertésze
Tompa Mihály. A nagyvonalú elképze-
lések kivitelezési munkái mellett féltô
gonddal vigyázott a gereblyézett
gyöngykavicsos sétautakra, a fordulók-
ba telepített tarka virágágyasokra és a
kastély elôtti oldal, formált puszpáng-
sövényeire. Bolza József halála után
még évekig ôrizte a parkot. A két gene-
 TISZAZUG

ráció munkájának eredménye, hogy (Rózsa F. út 2.), az egykori Bolza- A kürti szájhagyomány
Tiszakürtön az egykori ártéri erdô he- kastély mellett. szerint a település
lyén – az idôs fák meghagyásával, hazai A Bolza-kastély – az, egykor „csinos nevének eredete:
kertekbôl és külföldrôl hozatott fákkal úri lak” – fiúnevelô otthonnak adott Alpár elfoglalásakor
és cserjékkel – csodálatos kertkompozí- helyet. Katolikus temploma a Felsza- a tiszai szigeteken,
ció alakult ki. badulás út 33. szám alatt áll. kürttel adtak jelzéseket
Az 1944–45-ös idôszak a kastélyban és 1974 és 1984 között minden évben egymásnak
a parkban is a megpróbáltatások ideje fafaragótáborokat rendeztek a köz- a honfoglalók.
volt. Az épületben katonai parancsnok- ségben, több alkotást láthatunk az ar-
ság mûködött, a kastély berendezése borétumban.
jórészt eltûnt, illetve elpusztult és sok Nagy Kristóf fafaragó egyedülálló-
pompás fa esett áldozatul. 1950-ben a an érdekes alkotása a községháza
kastélyba az akkor alakuló termelôszö- mellett épült házasságkötô teremben
vetkezet irodái költöztek, majd hosszú megtekinthetô.
távra eldôlt az épület sorsa: 1951-ben az Szolnokról a Mahart PassNave Kft.
elhagyott gyermekek nevelôintézete menetrendszerinti hajójáratával is
költözött falai közé. Az épület új szere- megközelíthetô a festôi szépségû Ti-
pének megfelelôen színpad épült s, a sza partszakasza. A hajókikötô az ar-
legszebb gyepfelületen futballpálya lé- borétum közvetlen szomszédságában
tesült. Mára megpróbálták a park ere- található. (Nyáron minden hétvégén
deti állapotát visszaállítani. Most csodá- indul járat). A folyó ártere a Közép-Ti-
latos kertet talál itt a látogató. szai Tájvédelmi Körzet területéhez
Az arborétum alapállományát jelentô tartozik.
erdô fô fajai: a kocsányos tölgy, a ma- A településnek vannak visszatérô
gyar kôris és a mezei juhar. Különösen rendezvényei, mint az augusztus 20-i
szépek az idôs tölgyfák. Nevezetes fa a falunap, s a szeptember 2. hetében
mellmagasságban 6 m átmérôjû „hár- szokásos szüreti mulatság. Fafaragó munka közben
mas platán”. Úgy tartják, hogy három,
egymáshoz közel ültetett csemete ösz-
szenövésével alakult ki a fatörzs. Né-
hány más fának is látni itt termetes, idôs
példányát, ilyen a bíbortölgy, a vörös-
tölgy, a fekete dió, a török mogyoró.
Nyitva: március 1.–november 30. között
mindennap 8–18 óráig.
Irodalom: Dr. Debreczy Zsolt: Tiszakürt,
arborétum TKM-sorozat, 1992.
Érdemes egy sétát tenni a község-
ben! A mindig újraépülô faluban csak
néhány szép gazdaház élte túl a 60-as
években kezdôdô jellegtelen átépíté-
seket. A Rózsa Ferenc utca 20. számú
ház szép példája az egyszerûségében
is nemes boltíves-gádoros falusi épí-
tészetnek. Érdemes megtekinteni az
1896-ban befejezett keresztpadsoros
neobarokk református „új templomot”

137
 TISZAZUG
Partifecsketelep TISZASAS
Irányítószám: 5474 Körzethívószám: 56
Festôi szépségû kis falu a megye
déli részén, a Tisza bal partján. A fo-
lyó holtágával határolt Kelem nevû
határrész a folyószabályozáskor ke-
rült át a jobb partra. A 44-es fôútról le-
térve közúton Tiszaug felôl közelít-
hetjük meg, délrôl Csépa felôl érhet-
jük el. A települést érinti a Kunszent-
márton–Kecskemét vasútvonal. Lako-
sainak száma: 1190.
A falu hangulatát a magaslatra épült
halmazos településmag adja meg. A
CSÉPA
Irányítószám: 5475 Körzethívószám: 56
A megye déli részén fekszik, 1831
fôs határtelepülés a szomszédos
Csongrád megye mellett. Kunszent-
mártontól 15 km távolságra van, de vi-
szonylag közel fekszik Csongrád vá-
roshoz is, 13 kilométerre.
A községet vasúton Kunszentmár-
ton és Tiszaug, közúton Tiszakürt,
Kunszentmárton, Tiszaug és Csong-
138
fôutcán még ma is láthatók azok a
dísztéglával borított homlokzatú, osz-
lopos-tornácos lakóházak, melyeket
egykor a vagyonos gazdák építettek,
valamint a szegényebbek által emelt
tornác nélküli, gádoros házak. Né-
hány jellegzetes, deszkából készült
kapu is ízelítôt ad, milyen is volt ez a
falu nem is olyan régen.
Neve valószínûleg madárnévbôl
keletkezett. Elsô írásos említése 1348-
ból való, bár a régészeti leletek szerint
jelentôs Árpád-kori település volt itt.
Olyan neves személyek birtoka volt
Tiszasas az elmúlt évszázadokban,
mint Kinizsi Pál, vagy a szolnoki vár
kapitánya, Zay Ferenc.
Az 1789-ben épült református
templom (Dózsa György út 6.) mûem-
lék jellegû. A késô barokk egyhajós,
egyenes záródású templomnak hom-
lokzat elôtti galériás tornya van.
A Tisza ártere a Közép-Tiszai Tájvé-
delmi Körzet része, kedvelt horgász-
hely, illetve egyre népszerûbb fürdô-
hely, vízitúrázók pihenôhelye. Szabad
strandja a Tisza fövenyes partján fes-
tôi környezetben fekszik. A települé-
sen léteznek a falusi turizmus csírái,
néhány család már bekapcsolódott a
vidéki vendégfogadásba.
Tiszasas visszatérô rendezvénye a
Nemzetközi Diákszínjátszó Találkozó.
rád felôl közelíthetjük meg. Csong-
rádra pontonhídon keresztül vezet az
út a Tisza folyón átívelve.
Csépán a Tisza ártere a Közép-Ti-
szai Tájvédelmi Körzet része, védelem
alatt áll. Kiemelkedô természeti érté-
ke Csépai-fertô az egykori vízivilág
utolsó tanúja.
A vasútállomástól észak felé – kb.
1,5 km-re – a felsô-földi tanyákhoz
vezetô Nagy út mentén találjuk a Csé-
pai-fertô 67 hektáros védett területét.

Lankás homokhátak és szikesek
között egy csekély lejtésû deflációs
mélyedésben helyezkedik el a védett
terület. Partja nagyobbrészt természe-
tes lejtésû. Közepén egy mesterséges
árok húzódik. Alacsony vízállás ese-
tén ennek partján megközelíthetôek a
belsô részek.
Egész területén a nádas növényzet
uralkodik, a szélein zsiókás övezet
húzódik. Partján száraz sziki rét és
fûz-nyár ligeterdô maradványai talál-
hatók. A fertô vize a tiszántúli szikes
vizekkel szemben inkább a Duna–Ti-
sza köz lúgos tavaival mutat rokonsá-
got, nátrium-karbonátos vizének pH-
értéke 11. (pH-érték nem más, mint
egy oldat savanyúságát, lúgosságát
vagy semlegességét kifejezô szám-
adat.) Nyári szárazság idején a parton
kivirágzik a sziksó.
Gazdag a terület állatvilága. Fészke-
lô madarai jellegzetes mocsári és nádi
fajok: kis vöcsök, törpegém, cigányré-
ce, szárcsa, vízityúk, barna rétihéja.
Az apróbb énekesek közül gyakori
a nádi tücsökmadár, a nádirigó, a
cserregô és az énekes nádiposzáta, a
nádi sármány. A fertôbôl negyedszá-
zada még fogtak réti csíkot. Ma gya-
kori a vöröshasú unka és a kecskebé-
ka. Tavasszal a környék valamennyi
kétéltû faja számára kedvelt szaporo-
dóhely. A fertô térségében szép szám-
mal él az erdei egér és az apró szemû
erdei egér. E kisemlôsök hazai elterje-
dése még nem teljesen ismert, itt a
Tisza-vidéken ritkán fordulnak elô.
Csépa halmazos kistelepülés, szép
parkokkal, emlékmûvekkel. Karakte-
res településrészt alkot a római kato-
likus templom környéke, a Tabán,
melyet zsúfoltan beépítettek. Elneve-
zését az elsô birtokosáról, a Csépa
családról kapta. Elsô írásos említése
1350-bôl származik. A török idôk után
„palóc-földi” kisnemesek telepítették
TISZAZUG
újjá. Erre utal mai címere is. A telepü- A Csépai Óvodamúzeum
lés a XVIII. század végétôl az Alsó-Ti- régi gyermekjátékokat,
szazug katolikus egyházi központja, mesekönyveket,
itt lakott és él ma is a környék kato- rajzfüzeteket ôriz
likusságának zöme. A barokk stílusú
római katolikus temploma 1798-ban
épült, mûemlék értékû orgonával. Az
evangélikusok és a reformátusok is
emeltek itt templomot. Az evangé-
likus templom (Rákóczi út) 1905-ben,
a református (Béke út) 1907-ben épült.
A település érdekessége, a Helytör-
téneti és Óvodamúzeum (Béke út).
Helytörténeti kiállítást láthatunk itt nép-
rajzi tárgyakkal, régi emberek életét be-
mutató dokumentumokat, fotókat.
Az Óvodamúzeumban gyerekjátékok,
mesekönyvek, rajzfüzetek vannak kiál- A Tiszazugban –
lítva. Nyitva egész évben 7–16 óráig. különösen Csépától
Tel.: 56/323-106. északra és nyugatra –
A Tisza, a holtágak ideális horgász- különbözô korú tiszai
helyek, de szívesen felkeresik a kör- morotvákat és fertôket
nyéket a vadászok is. Csépa teljes kül- találunk. Ez a tiszai
területe ideális vadászterület, apró- Alföld egyetlen olyan
vadban gazdag a vidék. vidéke, ahol a felszín
Április és szeptember elsô szombat- kialakításában döntô
ján országos állat- és kirakodóvásárt szerepet játszott
tartanak, július utolsó vasárnapján a a hajdan itt folyó
Jakab-napi búcsút rendezik meg, ok- ôs-Duna, és a Tisza
tóberben szüreti körzeti találkozót feltöltô tevékenysége.
szerveznek.
139
 TISZAZUG

SZELEVÉNY
Irányítószám: 5476 Körzethívószám: 56

A megye legdélebben fekvô községe a Tiszazug

peremén. A Körös folyó jobb partján terül el, határá-
nak egy kis része, a Malom-zug a folyó másik partjá-
ra esik.
A 44-es fôútról bekötôúton közelíthetjük meg, de
a települést érinti a Kunszentmárton–Lakitelek vasút-
vonal is. Lakóinak száma: 1218 fô.
A falu legszélsô házai és a vasút vonala ráépült
egy középsô bronzkori településre, a Menyasszony-
partra. Elôször 1389-ben említik nevét írásos forrás-
ban. 1911-ben készült el neogótikus stílusú kato-
likus temploma (Kossuth út). 1923-ban felállították
az elsô világháborúban elesett szelevényi lakosok
hôsi emlékmûvét.
Az ide látogatók szabad strandot találnak a Körös
folyónál, de a horgászok számára is ideális a terület.
A katolikus templom

CSERKESZÔLÔ ban mozgásszervi, reumatikus beteg-

Cserkeszôlô a megye Irányítószám: 5465 Körzethívószám: 56 ségek és nôgyógyászati gyulladások
egyik legfiatalabb utókezelésére alkalmas.
községe, hisz csak A megye déli részén, a Tiszazug kö- Ivókúrára is sikeresen alkalmazha-
1952. január 1. óta zepén helyezkedik el a település. tó, akut és krónikus gyomor és epe-
önálló település. Több irányból is jól megközelíthetô bántalmaknál, valamint bronchitis
Korábban Tiszakürt közúton, hisz a község belterületén esetén.
külterületi része volt. keresztül vezet a Kecskemétet Gyulá- A strand- és gyógyfürdônek hét me-
A középkorban királyi val összekötô 44-es fôút, illetve a tele- dencéje van a szabadban. De épült té-
népek, kunok és jászok pülés közelében ágazik ki ebbôl a len is nyitva tartó fedett fürdô is.
éltek itt, akik hadi- 442-es út, ami Szolnokra vezet. Lako- Gyógymasszázs, tangentor, iszappa-
szolgálattal tartoztak sainak száma: 2251 fô. kolás, pedikûr vehetô igénybe, vala-
kiváltságaik fejében. Meghatározó jelentôségû lett, hogy mint reumatológia szakrendelés is
A XX. század elejétôl a szénhidrogén-kutató fúrás során mûködik itt.
egyre nagyobb 1943-ban 83 °C-os – nagy mennyiségû Nyitva: nyáron 8–19 óráig, télen
területeken folyt oldott ásványi anyagot tartalmazó – 8.30–18 óráig. Az uszoda április 1. és
a szôlô- és gyümölcs- termálvizet találtak. Kezdetben a ho- október 31. között 8–18 óráig tart nyit-
termelés. De már mokba ásott lefolyócsatornához jártak va. Tel.: 56/320-011.
1742-ben a környék messze földrôl a reumás és egyéb A fürdôhöz egy kellemes, szépen
ura, Steöszel József is betegségeikbôl gyógyulni vágyók. gondozott termálkemping is tartozik.
adott homokos Azóta a település fô vonzereje az al- A fürdôbejáratnál kapott helyet a
területeket szôlô- káli-kloridos és hidrogén-karbonátos TOURINFORM iroda. Tel.: 56/320-011.
telepítésre a kunszent- hévíz, amely jodid-ion tartalma követ- A hévizet egyébként melegházak
mártoni, csépai keztében a jódos gyógyvizek csoport- fûtésére is használják, sokan foglal-
és tiszaugi lakosoknak. jába sorolható. A gyógyvíz rendkívül koznak a településen virág- és zöld-
gazdag ásványi anyagokban, elsôsor- ségkertészettel.

140
 TISZAZUG

„Cserke Kincse” néven nemrég ke-

rült fogalomba a cserkeszôlôi termé-
szetes ásványvíz, mely sok nátriumot
tartalmaz, kalciumban, magnézium-
ban szegény.
Ha elindulunk felfedezni a közsé-
get – az egykori Szinyei Merse-kastély
mellett – 1902-ben épült mûemlék bo-
rospincét (Tópart út 7.) találunk. A te-
lepülés nyugati szélén, a 44-es út mel-
lett áll, felújítása folyamatban van. A
Fürdô úton található a település két
temploma, a református templom és a
katolikus templom. A település ön-
állóságának 45. évfordulója emlék-
mûvet (Köztársaság tér) emeltek, ami
a közelmúltban kiegészült két kopja-
fával. az 1850 táján történt makkvetéses er- A strand- és gyógyfürdô
Az átalakuló és megszépülô piacte- dôtelepítésbôl maradtak meg, ame-
ret Tódor Béla és Fábián István erdé- lyeket az akkor rendkívüli tömegben
lyi lakosok által készített székely kapu elszaporodott mezei pockok szinte
díszíti. teljesen elpusztítottak. A vetéshez
A Kinizsi utcában díszkút található, használt tölgymakkot minden bizony-
artézi vizet visznek innen a helyi lako- nyal a közelben gyûjthették, így fáik
sok és az ideérkezô turisták. A telepü- lényegében az ôsi növényzet képvise-
léshez közeli Tisza és Körös folyók ki- lôinek tekinthetôk.
váló horgászhelyek, a 44-es fôút mel- Impozáns példányaik alapján némi
lett mûködô ARFE-farmon pedig lova- képet alkothatunk arról, hogy milyen
golhatnak és kocsikázhatnak az itt pi- csodálatosak lehettek hajdan a Tisza- A kemping külföldrôl is
henô vendégek. zug zárt, homoki tölgyesei. fogad vendégeket
Különbözô rendezvények színesí-
tik a község életét, nyugdíjas találko-
zókat, szüreti programokat szervez-
nek itt minden évben.
Cserkeszôlôtôl délnyugatra, a tele-
pülés központjától mintegy 7 km-re
áll az Aranyosi erdô, helyi védett ter-
mészeti érték. Ez a környék a Tisza-
zug legmagasabban fekvô, egyben
legváltozatosabb vidéke.
A szabálytalan alakú buckákkal,
dûnékkel tagolt homokfelszínt fôként
ültetett akácosok és nemesnyárasok
borítják, de az aranyosi erdôrészben
két, mintegy tucatnyi, idôs kocsányos
tölgybôl álló facsoport is található. A
helyi hagyomány szerint a fák abból

141
 TISZAZUG

Kunszentmárton Tiszazug kistérség központja, festôi szépségû környe-

zetben terül el a Hármas-Körös folyó partján. A Körös-Maros Nemzeti
Park gazdag növény- és állatvilága sok látnivalót kínál az idelátogató
turistáknak. A város talán legfontosabb kulturális rendezvénysorozata
a település névadójának tiszteletére minden évben megrendezésre ke-
rülô Szent Márton-napok, ahol kulturális, sport és szórakoztató progra-
mokat szerveznek.

KUNSZENTMÁRTON épített. 1779-ben a községi tanács elhatározta, hogy

Irányítószám: 5440 Körzethívószám: 56
Cserkeszôlôt elhagyva a 44-es úton továbbhaladva
érjük el a Tiszazug központi települését.
Kunszentmárton a megye déli részén, a Nagykun-
ság, a Tiszazug és a Körös-völgy találkozásánál fek-
szik. A Hármas-Körös bal partján elterülô város a me-
gyeszékhelytôl 60 km távolságra helyezkedik el.
Közúton és vasúton egyaránt megközelíthetô. Bé-
késcsaba és Kecskemét irányából a 44-es közúton ér-
hetjük el. A város szélén ágazik ki ebbôl a közútból
a Hódmezôvásárhely felé vezetô 45-ös számú közút.
A település határa a Körös folyó mindkét partjára ki-
terjed. Lakosainak száma: 9874.
Számos XII. századból való lelet utal arra, hogy
Kunszentmárton Árpád-kori eredetû település, mely
templomának védôszentjérôl kaphatta a nevét. Felté-
telezik, hogy már az államalapító Szent István király
idejében templomos hely volt. Elsô írásos említése
1212–1215 közötti idôszakból származik. IV. Bélától,
majd IV. Lászlótól kiváltságokat kapott, a Nagykun-
sághoz tartozó szabad település lett. 1702-ben a kun-
szentmártoni pusztát is eladták a Német Lovagrend-
nek, benépesítésére 1717-ben Orczy István jászkun
fôkapitány adott engedélyt. Jászapátiból, Jászalsó-
szentgyörgyrôl és több más jász településrôl érkez-
tek új lakói. 1807-ben mezôvárosi rangot kapott.
Kunszentmártoni sétánkat a Köztársaság téren
kezdjük. Itt áll a római katolikus nagytemplom. A
történelmi hagyományok alapján a város lakossága
fôként római katolikus vallású.
A mûemlék jellegû templom késô barokk stílusban
épült. Az 1733–1737-es kimutatás szerint ekkor már
állt itt egy kis fatemplom, melynek homlokzatára
1760–1763-ban az addigi fatornyocska helyett, Szab-
lyik János füleki kômûves órával felszerelt kôtornyot
„maradván a torony”, a templom többi része lebon-
tandó, helyébe egy új, nagyobb és erôsebb templom
építendô. Jung József tervei szerint megkezdett
templom építését 1784-ben idôsebb Rabl Károly
gyöngyösi kômûves fejezte be. Berendezésén egri
mûvészek – Farenzon Ferenc festô, Sporer márvá-
nyozó, Schmidt Ferenc asztalos – dolgoztak. A há-
rom oltárt Rabl építette kôbôl és téglából. A halottat
feltámasztó Szent Márton püspök fôoltárképét
Kracker János segédje, Zirkler János festette. De fi-
gyelemre méltó a copf fôoltár és a szószék is. Ehhez
az 1784-es építésû új, magasabb templomhoz az
1763-ban emelt régi téglatorony aránytalanul ala-
csonynak tûnt, ezért 1822–1823-ban Homályossy Fe-
renc terve szerint magasították: homorúíves falakkal
csatlakozik a hajóhoz. A párkányokon és a támpillé-
reken gazdag a szobrászati díszítés. A templom 1910-
re nyerte el mai alakját, ugyanis erre az idôre az ol-
dalfalakon súlyos repedések támadtak. A helyreállí-
tást és bôvítést Aigner Sándor budapesti mûépítész
tervei szerint hajtották végre.
A katolikus templom mellett található díszkút kü-
lönösen szép látványt nyújt a fôtéren. Szintén itt lát-
ható az elsô világháborús emlékmû, a templom falán
a hôsök emléktábláját helyezték el. Innen nem mesz-
sze, a Kerületiház utca 6. szám alatt Helytörténeti
Múzeumot ajánlunk megtekintésre.
1876-ban alakult meg Széll Farkas és Kovách Al-
bert vezetésével a Tiszazugi Archeológiai Magán-
Társulat, amely önköltségen régészeti ásatásokat is
végzett. A múzeumalapítás gondolata már ekkor ko-
molyan fölvetôdött, ám 1883-ban megszûnt a társu-
lat, s az egész gyûjtemény a Magyar Nemzeti Múze-
umba került. Az 1860-as évektôl helyi kezdeménye-
zésre kezdett el szervezôdni egy helytörténeti gyûjte-
mény a városban. Elsô kiállítása az egykori Nagykun

142
 TISZAZUG

Kerületi Börtön épületében nyílt meg,

amelyben a múzeum jelenleg is mû-
ködik. A múzeum törzsanyaga a ké-
sôbbiekben a tiszazugi történeti és
néprajzi kutatási program keretében
tovább bôvült. Ennek eredményeként
a gyûjtemény 1985-ben elnyerte a
múzeumi rangot. Gyûjtési iránya a ki-
halófélben lévô kisiparok tárgyi, képi
és dokumentumanyagának gyûjtése.
Kiállításai is e koncepció jegyében jöt-
tek létre: rézmûvesmûhely, szitásmû-
hely, cukrászmûhely, s tervezik a
szûcs- cipész- és a bognármesterség
bemutatását. Nyitva: kedd–szombat
10–12, 14–16.30 óráig, elôzetes beje-
lentkezéssel bármikor látogatható.
Tel.: 56/461-518.
A fôtéren álló városháza a XVIII.
század végén épült, de már csak kül-
sejében ôrzi eredeti formáját, belül
többször átalakították. A Kossuth La-
jos utcából nyíló Deák Ferenc utcá-
ban áll a mûemlék jellegû szecessziós
stílusú zsinagóga. A második világhá-
borúig izraelita felekezet is mûködött
a településen.
A megbízók elfogadták Dobrovsz-
ky József szentesi városi fômérnök homlokzati négyzetes lépcsôtorony A késô barokk stílusú
kötetlenebb alaprajzát, és a változato- tömbjét a tervezô megbontotta egy katolikus templom
sabb építészeti tömegalakítást, sôt a alacsonyabb tetôvel szerelt elôépít-
gazdag ornamentikát is. Az épületen ménnyel. Erre a látványra törekedett a
megtalálhatók a helyi polgárság szo- félnyeregtetôs, zárt elôcsarnok és a
kásos díszítôelemei, mint az 1891-ben mögötte emelkedô fôhomlokzati fal-
alapított Mátray-féle téglagyár égetett sík is, melyet magas, oromzatos, kör
épületdíszei és Bozsik Kálmán színes alakú, rozettás ablakkal láttak el. Szerémi György
kerámiaapplikációi. Ezek az elemek A fôútról nyíló Mátyás király utcá- örökítette meg
kiegészültek a kor szecessziós stílusá- ban található az a nevezetes épület, krónikájában: 1541-ben
ra jellemzô magyaros virág- és indadí- ami egykor vendégfogadó volt (ma is- néhány napig itt
szes ornamentikával, amelyet a belsô- kola). Ennek falai között Kossuth ôrizték a szent koronát,
ben a tórafülke fölött, e kiemelkedô Lajos is eltöltött egy éjszakát 1849. jú- amikor Szapolyai János
helyen is alkalmaztak. Az épület meg- liusában. 1902 óta az épület falán em- özvegye, Izabella
oldásaiban a tervezô törekedett arra, léktábla jelzi ezt az eseményt az épü- királyné Budáról
hogy az új építészeti megoldások és a let falán. Erdélybe menekülve
vallási elôírások összhangban legye- A Kossuth Lajos u. 27. sz. alatt áll a Kunszentmártonban
nek. Újdonságnak számított a fôhom- település református temploma, me- idôzött.
lokzat lépcsôs elrendezése. A két lyet 1937-ben építettek modern stílus-

143
 TISZAZUG
A Hármas-Körös folyó ban. A református közösség kis létszá-
Kunszentmártonnál mú. A szentesi út mellett álló, város-
képi jelentôségû szélmalom a múlt
század közepébôl való.
Néhány hagyományos kismester-
ség még fennmaradt: szûcs, fazekas
ÖCSÖD
Irányítószám: 5451 Körzethívószám: 56
A megye déli részén, a Körös folyó
bal partján fekszik, Kunszentmár-
tontól 10 km távolságra. A települést
közúton, a 44-es fôúton érhetjük el.
Öcsöd folyami átkelôhely, a Körös hí-
don vezet át az az alacsonyabb rendû
út, amely a megye északabbra fekvô
településeit köti össze a községgel.
József Attila Lakosainak száma: 3801.
Öcsödön töltött éveinek A Körös menti magaspartokon kü-
emlékére lönleges „történelemkönyv” oldalai
bontakoznak ki. Az ásatások
alapján a legkorábbi megte-
lepülôk az új kôkorban ér-
keztek, ôk építették a Kovás-
halom egykori házait. A vas-
kori kelták gazdag temetôje
található a Rédai-kertben.
Öcsöd bôvelkedik honfogla-
lás és Árpád-kori lelôhelyek-
ben is. A XIX. század eleji
144
és szitakészítô dolgozik a településen.
A rendezvények közül feltétlenül ki
kell emelni a júniusi Tiszazugi Zenei
Fesztivált, a népzene és néptánc ha-
gyományait ápoló Dalamáris Népze-
nei Fesztivált, valamint a november
közepén megrendezésre kerülô Szent
Márton-napi kulturális rendezvényt.
Ezek vonzóak lehetnek a távolabbról
érkezô vendégek körében is.
Természeti, turisztikai szempontból
kiemelkedô a város mellett húzódó
festôi Körös ártér, mely a Körös–-
Maros Nemzeti Park részeként véde-
lem alatt áll. Növény- és állatvilágát az
ártéri erdô, rét, mocsaras holtág jel-
legzetes társulásai és fajai alkotják.
Kellemes kirándulások, kerékpártú-
rák tehetôk ezen a vidéken. Vadászok
és horgászok szívesen keresik fel az
apróvadban és halban gazdag részt.
rendezésig ún. kertes település volt.
Épületei falusias jellegûek, de a fôut-
cán kisvárosi, eklektikus épületek is
láthatók.
1784-ben épült mûemlék jellegû re-
formátus temploma (Juhász Benjámin
út 1.) késô barokk stílusban. Egyhajós
templom, félköríves záródású abla-
kokkal, négyszintes galériás homlok-
zati toronnyal. A fôbejáratnál a torony
szélességében enyhe rizalit jelenik
meg. Az 1804-ben emelt tornyát az
1859-es leégéskor újjáépítették. A bel-
sô tér négy csehboltozatos, a hajó
egyenes záródású két végén 3-3 ár-
kádíves karzattal.
A turista ne mulassza el megnézni a
József Attila-emlékházat (Rákóczi út
16.), ahol helytörténeti kiállítás, a Kö-
rös-vidék természeti értékeit bemuta-
tó gyûjtemény és József Attila emlék-
szoba tekinthetô meg. Elôzetes beje-
lentkezés alapján bármikor látogatha-
tó 8–18 óráig. Tel.: 56/310-601.

Egy csodálatos természeti érték, a
Körös-völgyi Természetvédelmi Terü-
let érinti a települést.
Öcsöd további vonzerôi a holtágak,
pl. a Csengeri Holt-Körös, Harangzugi
Holt-Körös, a falu alatti Holt-Körös.
A településen még ma is élnek és
dolgoznak népi kismesterséget ûzô
kézmûvesek: kötélgyártó, kovács, ci-
MESTERSZÁLLÁS
Irányítószám: 5452 Körzethívószám: 56
A település a megye déli részén ta-
lálható, Szolnoktól 50 kilométer távol-
ságra. Lakóinak száma: 883 fô. Közle-
kedési szempontból zsáktelepülés,
ugyanis a Martfû–Öcsöd közötti köz-
útról bekötôúton lehet megközelíteni.
Elsô írásos említése 1524-bôl szár-
mazik, ekkor a Nagykunsághoz tarto-
zó Kolbászszék része volt. Egy Mest-
her nevû kuntól kapta elnevezését.
Kunok éltek itt korábban, ezt bizo-
TISZAZUG
pész, csipkeverô, szalmafonó. Horgá- Körös-völgyi
szok körében kedvelt a Hármas-Kö- Természetvédelmi
rös, a Bábozkai halastó, és a Holt-Kö- Terület
rösök. A térség kedvelt vadászterület,
fôleg apróvadban gazdag a határa.
A faluban minden év március máso-
dik vasárnapján, valamint június és
szeptember harmadik vasárnapján vá-
sárt tartanak.
A határ déli részén
nyítják azok a kun nevek, amiket la- folyó Körös ártere
kosai még a XVI. században is visel- a Körös-völgyi
tek. A község az egykori Büdös-ér Természetvédelmi
partján, a Fekete-halomra épített Területhez tartozik,
templom körül alakult ki. Római kato- ez a természeti érték
likus temploma (Szabadság út 15.) a legjelentôsebb
1895-ben épült, a templomkertben ta- vonzereje. A természet
láljuk az elsô és második világháború kedvelôi számára
áldozatainak emlékmûvét. felfedezést nyújthat
A községi parkban áll a honfoglalás ez a vidék. Horgászok
millecentenáriuma és a községgé vá- is szívesen felkeresik
lás 100. évfordulójára állított emlék- a Harangzugi holtágat,
mû, Talamosz Lajos szobrászmûvész a Hármas-Köröst.
alkotása.
145
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

TOURINFORM IRODÁK
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBE N

TOURINFORM TOURINFORM Abádszalók

Jász-Nagykun-Szolnok megye
5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.
Tel.: 56/424-803, 420-704.
Fax: 56/341-441.
szolnok-m@tourinform.hu
TOURINFORM Jászberény
5100 Lehel Vezér tér 33.
Tel.: 57/406-439, 57/411-976.
Fax: 57/412-163.
jaszbereny@tourinform.hu
TOURINFORM Jászapáti
5130 Tompa M. u. 2.
Tel./Fax: 57/441-008.
jaszapati@tourinform.hu
TOURINFORM Karcag
5300, Dózsa Gy. út 5–7.
Tel./Fax: 59/311-232.
karcag@tourinform.hu
TOURINFORM Kisújszállás
5310 Deák F. út
Tel./Fax: 59/322-282
kisujszallas@tourinform
5241 Üdülôkörzet
Tel./Fax.: 59/355-406.
abadszalok@tourinform.hu
http://w3.datanet.hu/~ onkorm
TOURINFORM Cserkeszôlô
5465 Fürdô u. 1/a
Tel.: 56/320-011. Fax: 56/320-035.
cserkeszolo@tourinform.hu
TOURINFORM Nagykörû
5065 Kossuth tér 1.
Tel./Fax: 56/496-305.
nagykoru@tourinform.hu
TOURINFORM Berekfürdô
5309 Berek tér 11.
Tel./Fax: 59/319-408.
Fax: 59/319-304.
berekfurdo@tourinform.hu
TOURINFORM-TISZAFÜRED
5350 Tiszafüred, Örvényi u. 6.
Tel./fax: 59/353-000
tiszafured@tourinform.hu
Szeretné megismerni
a Tisza-tavat?
Érdeklôdjön nálunk!
5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.
Tel.: 56/424-803 Tel./Fax: 56/341-441
E-mail: tiszainf@matavnet.hu
A Tiszainform Idegenforgalmi
Szolgálat, a Jász-Nagykun-Szolnok
megyei Önkormányzat turisztikai
feladatokat ellátó intézménye feltárja
a megye turisztikai adottságait és
népszerûsíti a megyét belföldön és
külföldön egyaránt. Ezt segítik az új
turisztikai kiadványok, amelyek új
arculattal jelennek meg.
A szlogen: „Jász-Nagykun-Szolnok
megye az Alföld szíve”.
Hármas jelentése van a megyei emb-
lémának: a szívbe foglalt megyefor-
ma, az Alföld centrumában fekvô
térség, és a szívélyes vendéglátás.
Hogy a megyérôl minél többet tud-
janak az ideérkezôk, segítséget nyújt
a Tiszainform részletes, praktikus
információgyûjteménye.

Széles körû információ-

HUNGUEST TRAVEL
UTAZÁSI IRODA RT.
5000 Szolnok
Szapáry u. 23.
Tel.: 56/411-116
Tel./Fax: 56/379-049
szolgáltatással várjuk
vendégeinket:
– szállásról,
– programokról,
– rendezvényekrôl,
– kiállításokról,
– szórakozási NÁDAS TOURS
és étkezési lehetôségekrôl. UTAZÁSI IRODA
5000 Szolnok, Ady E. út 20.
Tel.: 56/410-432
Tel./Fax: 56/426-332

146
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK

Rendôrségi információk. Mit tegyünk, ha megbetegszünk, ha bajba kerülünk?

Hol válthatunk pénzt? Hogyan telefonálhatunk?

Segélyhívószámok: KENDERES KISÚJSZÁLLÁS

Mentôk: 104
Tûzoltók: 105
Rendôrség: 107
KÓRHÁZAK, RENDELÔINTÉZETEK,
GYÓGYSZERTÁRAK
ABÁDSZALÓK
Gabriel Arkangyal Patika
Deák F. út 10. Tel.: 59/355-250.
BEREKFÜRDÔ
Orvosi rendelô, Fogászat
Berek tér 1. Tel.: 59/319-140,
30/638-260.
CSERKESZÔLÔ
Orvosi rendelô
Köztársaság tér 1. Tel.: 56/320-170.
Orvosi ügyelet
Kunszentmárton, Mátyás kir. út 21/a.
Tel.: 56/461-235.
Szent István Gyógyszertár
Kossuth L. út 14. Tel.: 56/320-591.
JÁSZBERÉNY
Erzsébet Kórház
Szelei út 2. Tel.: 57/412-577.
Erzsébet Kórház Gondozóháza
Szabadság tér 7. Tel.: 57/411-591.
Kígyó Gyógyszertár
Apponyi tér 2. Tel.: 57/411-808.
Kossuth Gyógyszertár
Kossuth u. 92. Tel.: 57/411-368.
Kôhíd Gyógyszertár
Hold u. 2. Tel.: 57/411-181.
Szentháromság Patika
Lehel vezér tér 14. Tel.: 57/412-848.
Zöldkereszt Gyógyszertár
Gyöngyösi út 44. Tel.: 57/413-382.
JÁSZAPÁTI
Orvosi rendelô
István király út 4. Tel.: 57/441-057.
István király Gyógyszertár
Petôfi út 2. Tel.: 57/441-036.
Megváltó Gyógyszertár
József A. u. 7/a.
Tel.: 57/441-216.
Orvosi rendelô Központi orvosi ügyelet:
Szent István út 59. Tel.: 59/328-210. Házi gyermekorvosi szolgálat
Körzeti és gyermekorvosi rendelô Nyár út 7. Tel.: 59/321-721.
Tel.: 59/328-242. Körzeti rendelô
Fogorvosi rendelô Kálvin u. 13. Tel.: 59/321-215,
Szent István út 62. Tel.: 59/328-132. Rákóczi út 8. Tel.: 59/321-058.
Gyógyszertár Fogorvosi szolgálat
Szent István út 25. Tel.: 59/328-215. Rákóczi u. 8.
JÁSZÁROKSZÁLLÁS Tel.: 59/324-121, 321-226
Orvosi rendelô Országos Mentôszolgálat
Móczár Andor tér 7/a. mentôállomása
Tel.: 57/431-015. Illésy u. 7. Tel.: 59/321-601.
Fogászati rendelô Gólya Gyógyszertár
Móczár A. tér 5. Tel.: 57/430-108. Széchenyi út 1. Tel.: 59/321-346.
Agora Gyógyszertár Zöldy Gyógyszertár
Posta köz 1. Tel.: 57/431-032. Kossuth L. út 12. Tel.: 59/321-018.
Szent Margit Gyógyszertár KUNSZENTMÁRTON
Rákóczi u. 9. Tel.: 57/431-205. Kossuth Gyógyszertár
JÁSZFÉNYSZARU Kossuth u. 4. Tel.: 56/461-009.
Orvosi rendelô KUNHEGYES
Deák F. u. 1. Tel.: 57/422-186. Központi rendelôintézet
Szent Anna Gyógyszertár Dózsa Gy. út 68.
Szent család tér 13. Tel.: 57/422-487. Tel.: 59/326-887.
Bézi és Társa Bt. Gyógyszertár Korona Gyógyszertár
Deák F u. 2. Tel.: 57/422-131. Kossuth út. Tel.: 59/326-535.
KARCAG Zöld kereszt
Háziorvosi Intézmény Orvosi Wesselényi u. Tel.: 59/326-655.
Rendelô MARTFÛ
Széchenyi István sugárút 27. Arany Fônix Patika
Tel.: 59/300-259. Szolnoki u. 71. Tel.: 56/350-993.
Kátai Gábor Kórház MEZÔTÚR
és Rendelôintézet Kórház Rendelôintézet
Zöldfa út 48. Tel.: 59/312-333. Kossuth út 7–11.
Berek Patika Tel.: 56/350-065.
Kiss Antal u. 3. Háziorvosi rendelôk
Tel.: 59/312-448. Dózsa Gy. út 19. Tel.: 56/350-033.
Kígyó Gyógyszertár Sugár út 27. Tel.: 56/350-612.
Horváth F. u. 1. Tel.: 59/312-415. Gyógyszertárak
Oroszlán Gyógyszertár Dózsa Gy. u. 22., Kossuth tér 3–5.,
Kórház út. 4. Tel.: 59/311-031. Köztársaság utca 1., VII. utca 13.
Betánia Magángyógyszertár SZOLNOK
József A. u.14. Tel.: 59/314-277. Hetényi Géza Kórház
Berek Fiókpatika Tószegi út 21. Tel.: 56/421-521.
Kisújszállási u. 80/c. Rendelôintézet
Tel.: 59/314-007. Hôsök tere 2/4. Tel.: 56/377-777.

147
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
Gyermekorvosi ügyelet
Móra F. út 9. Tel.: 56/423-102.
Tüdôkórház
Tallin városrész, Városmajor út 32.
Tel.: 56/425-828.
Máv Kórház és Rendelôintézet
Szolnok, Verseghy F. u. 6/8.
Tel.: 56/426-633.
Egészségügyi Szolgálat,
Orvosi ügyelet
Móra F. út 9.
Tel.: 56/373-373.
Fogorvosi ügyelet
Ságvári krt. 5.
Tel.: 56/420-265.
Agora Gyógyszertár
Ságvári krt. 23. Tel.: 56/421-461.
Caritas Patika
Tószegi u. 21. Tel.: 56/425-464.
Izisz Gyógyszertár
Jubileum tér 5. Tel.: 56/422-044.
Kolozsvári Gyógyszertár
Kolozsvári u. 23. Tel.: 56/420-385.
Korona Patika
Dózsa Gy. út 26–28. Tel.: 56/372-933.
Kossuth Gyógyszertár
Kossuth tér 7–8. Tel.: 56/421-004.
TISZAFÜRED
Gyermekorvosi rendelô
Örvényi út 13.
Tel.: 59/352-050.
Orvosi Rendelô
Nefelejcs út 4.
Tel.: 59/351-244.
Központi orvosi ügyelet
Tel.: 59/352-422.
Fizikoterápia
Poroszlói út 2. Tel.: 59/352-376.
Aranykereszt Gyógyszertár
Baross út 28. Tel.: 59/352-331.
Reménység Patika
Fô út 27. Tel.: 59/351-531.
Zöldpatika
Piac tér 36. Tel.: 59/350-792.
TISZAFÖLDVÁR
Orvosi rendelôk:
Kossuth L. út 139. Tel.: 56/470-040.
Kossuth L. út 156/a. Tel.: 470-011.
Szondy Gy. u. 18. Tel.: 470-059.
Döbrei J. út 149. Tel.: 470-179.
Gyermekorvosi rendelô:
Kossuth L. út 40. Tel.: 56/410-168.
148
KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK
Ószôlô Fô út 38/a. Tel.: 56/471-720. Karcag, Kossuth tér 15.
Kígyó Patika Tel.: 59/311-044.
Kossuth L. u. 99. Tel.: 56/470-005. Postabank és Takarékpénztár Rt.
TÚRKEVE Szolnok, Baross G. u. 8.
Orvosi rendelô (ügyelet) Tel.: 56/420-449.
Kálvin u. 3. Jászberény, Szabadság tér 20.
Tel.: 56/361-511, 56/361-258. Tel.: 57/404-607.
Megváltó Gyógyszertár Takarékbank Rt.
Kenyérmezei út 18. Szolnok, Baross G. u. 15.
Tel.: 56/361-142. Tel.: 56/424-154, 372-702.
Magyar Korona Gyógyszertár Konzum Bank
Széchenyi út 3/a. Tel.: 56/362-025. Jászberény, Lehel vezér tér 29.
ÚJSZÁSZ Tel.: 57/411-620.
Egészségház Budapest Bank Rt.
Erkel Ferenc út 3. Tel.: 56/366-577. Szolnok, Baross u. 2.
Orvosi rendelôk: Tel.: 56/412-321.
Erkel F. út 44. Tel.: 56/366-246. Mezôtúr, Dózsa Gy. út 42–44.
Damjanich u. 14. Tel.: 56/367-458. Tel.: 56/350-261.
Kossuth u. 1/a. Tel.: 56/366-101. Tiszafüred, Fô út 36. Tel.: 59/352-065.
Szabadság tér 4. Tel.: 56/366-272. Raiffesen Unic Bank
Fogászati rendelô Szolnok, Szapáry út 22.
Erkel F. út 3. Tel.: 56/341-862.
Gyógyszertár City Bank
Damjanich út 2. Tel.: 56/366-212. Szolnok, Kossuth L. út 7.
TÖRÖKSZENTMIKLÓS Tel.: 56/411-100.
Fehérkereszt Gyógyszertár Erste Bank
Almássy u. 2. Tel.: 56/390-038. Szolnok, Mária utca 10.
Tel.: 56/375-538.
PÉNZINTÉZETEK A MEGYÉBEN
K & H Bank
Szolnok, Szapáry út. 25–29.
Tel.: 56/423-200.
Szolnok, Kossuth út 18.
Tel.: 56/420-510.
ABN-AMRO Bank Rt.
Jászberény, Szabadság tér 1.
Tel.: 57/411-422.
Szolnok, Kossuth Lajos út 6–8. CIB BANK RT.
Tel.: 56/420-236. SZOLNOKI FIÓKJA
Törökszentmiklós, Kossuth út. 125.
5000 Szolnok, Szapáry u. 22.
Tel.: 56/390-784.
Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Tel.: 56/511-290
Szolnok, Baross út 10–12. Fax: 56/511-299
Tel.: 56/424-777, 374-677. Számlavezetés, betétek,
Creditanstalt Bank Rt. hitelek, értékpapírok,
Szolnok, Baross G. út 27. teljes körû lakossági
Tel.: 56/500-450. és vállalati kiszolgálás.
Országos Takarékpénztár
24 órán át üzemelô
és Kereskedelmi Bank Rt.
Szolnok, Szapáry út 31. pénzkiadó automata
Tel.: 56/420-033.
 MÁV INFORMÁCIÓK
Jász-Nagykun-Szolnok megye megyeszékhelye Szolnok, jelentôs vasúti közlekedési csomópont, amit
nemcsak az itt összefutó szárnyvonalak száma jelez, hanem az a tény is, hogy a fôvárossal nem két sínpár
köti össze, mint a többi megyeszékhelyet, hanem a kétszerese. Az ország bármely részébôl gyorsan, ké-
nyelmesen megközelíthetô. A megye vasúthálózata 500 km hosszú, az áthaladó vasúti fôvonalak összeköt-
tetést teremtenek Ukrajna és Oroszország, illetve Románia felé. A kiágazó vonalakról észak–déli irányú
közlekedés biztosított.
A megyeszékhelyet naponta 6 InterCity, 1 EuroCity vonatpár érinti, melyekkel a fôváros 1 óra 10 perc alatt
megközelíthetô. Gyors, illetve nemzetközi vonatainkkal az eljutási idô 1 óra 20 perc.
Átlós távolsági gyorsvonatokkal kényelmesen, átszállás nélkül utazhatnak több nagyvárosba.
távolság km menetidô óra (kb.)
Sopronba 316 5.00
Gyôrbe 231 3.30
Szombathelyre 348 5.30
Szegedre 145 2.20
Miskolcra 183 3.00
Tapolcára 284 5.00
Nemzetközi vonatokkal Cluj, Bratislava, Brasov, Warszawa, Bucuresti, Moszkva érhetô el.
Nemzetközi viszonylatban jegyét, helyjegyét a menetjegyirodában vagy a vasútállomáson a nemzetközi
jegypénztárban válthatja meg.
VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK
INTERCITY, INTERPICI
A repülôüléses, hangszigetelt kocsikkal közlekedô InterCity, illetve az InterCity színvonalú InterPici jára-
tainkra menetjegyét és IC, IP-pótjegyét telefonon is megrendelheti Bp. Déli pu., Bp. Keleti pu., Bp.
Nyugati pu., Balatonszentgyörgy, Békéscsaba, Debrecen, Dombóvár, Eger, Fonyód, Gyôr, Hajdúszobosz-
ló, Kaposvár, Kecskemét, Keszthely, Kisvárda, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Siófok, Sop-
ron, Szeged, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Tiszaújváros és Záhony állomások személypénztárainál.
KERÉKPÁRRAL EGYÜTT:
Egyéni utasként a belföldi forgalomban közlekedô vonatok többségén lehet egy-egy kerékpárral együtt
utazni a szerelvény elsô vagy utolsó kocsijának elsô vagy utolsó peronján.
A piktogrammal jelölt vonatok kerékpárszállító kocsit továbbítanak, melyben 12, 16, 32 vagy 58 kerékpár
szállítható. Csoportok is utazhatnak együtt kerékpárjaikkal, a speciális kocsira igényüket a tervezett indu-
lás elôtt 7 nappal jelenthetik be.
EGYÜTTES ELHELYEZÉS:
A csoport, ha 40 fô vagy ennél nagyobb létszámmal menetrend szerint közlekedô vonaton együtt szeretne
utazni, kérheti együttes elhelyezését. Az együttes elhelyezésért a vasút díjat nem számol fel. Nem helybôl
induló vonatok esetén üresfutási díj merülhet fel, amit meg kell fizetni. Az együttes elhelyezést a tervezett
utazás elôtt 7 nappal lehet kérni.
KÜLÖNVONAT:
Több száz fôbôl álló csoport együttutazása esetén javasolt különvonat közlekedtetését kérni. A különvo-
natot belföldi forgalomban a tervezett indulás elôtt 14 nappal korábban kell megrendelni, közlekedésében,
összeállításában a megrendelô igényeihez alkalmazkodik.
A különvonat közlekedtetésével felmerülô költségek, igénybe vehetô kedvezmények a távolságtól és az
utazók számától függ.
SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSI KÖZPONTOK:
Az ország különbözô városaiban – a megyeszékhelyen Szolnokon – levô MÁV Utazásszervezô Irodák a
belföldi csoportos utazások megszervezésénél nemcsak a menetdíjak, kedvezmények, kedvezô vasúti el-
jutási lehetôségek terén szolgálnak információval, hanem turisztikai, étkezési és szálláslehetôségekrôl is
felvilágosítást adnak.

A MÁV RT. SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLAT NÉHÁNY KÖZÉRDEKÛ TELEFONSZÁMA

SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLAT:
Területi személyszállítási osztály:
1426 Budapest, Kerepesi út 3. Tel./Fax: 06 1/432-5239
Személydíjszabási ügyek Tel.: 06 1/333-5704
Menetkedvezményi ügyek Tel.: 06 1/313-5017
Személyszállítási ügyek Tel.: 06 1/351-0050
MÁV MENETJEGYIRODA
5000 Szolnok, Kossuth L. út 18. Tel.: 56/341-606
MÁV Személyszállítási Szolgáltatási Központ
5000 Szolnok, Jubileum tér 1. Tel.: 56/341-209 06 30/9847-139
InterCity helyfoglalás: Tel.: 56/372-202

KELLEMES UTAZÁST KÍVÁN ÖNÖKNEK A MÁV RT.

SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLATA!

Kell a vasút Európában!

 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
Közlekedési információk. A személyhajózás, sétarepülés, sétakocsikázás lehetôségei.
Hová forduljunk, ha bajba jutunk az autónkkal?
Jászkun Volán Közlekedési
Részvénytársaság
Szolnok
Nagysándor József út 24.
Tel.: 56/420-111.
Menetrendi felvilágosítás:
Városi utasinformáció: 56/373-085.
Helyközi utasinformáció: 375-550.
Vasútállomás, információ
Szolnok, Jubileum tér 1/3.
Tel.: 56/420-330.
Karcag, Vasút út. Vasútállomás
Tel.: 59/311-110.
Mezôtúr, Vasútállomás
Tel.: 56/350-013.
Tiszafüred, Vasútállomás
Vasút út 29. Tel.: 59/352-648.
Kisújszállás, Vasútállomás
Tel.: 59/321-313.
Újszász, Vasútállomás
Báthory u. 28. Tel.: 59/321-313.
Mahart Passnave
Személyhajózási Kft.
Az ország egyik legnagyobb társasá-
ga. Menetrend szerinti hajójáratai
a Tiszán is közlekednek Szolnok–
Martfû–Tiszakécske–Tiszakürt
útvonalon.
A menetrend szerinti hajójáratok
júniustól augusztusig közlekednek
minden szombaton. 40 fô felett
csoportok esetén külön is megren-
delhetô. Elôzetes megrendelés
alapján április 1-jétôl október 15-ig
vehetô igénybe a hajó.
Kedvelt program az 1 órás sétahajó-
zás a Tiszán vasárnap délutánon-
ként. Baráti és családi összejövete-
lekre, állófogadásra, rendezvények-
re is bérelhetô a hajó.
Képviselet:
Szolnok, MAHART
Információ: Tel.: 56/426-800.
152
Sétakocsikázás Szolnokon:
Négyszemélyes hintón ismerheti
meg a várost Bálint István
(Tel.: 56/429-487) és Páter László
hintóival.
Sétarepülés Szolnok fölött
Egyszemélyes vagy háromszemélyes
(egyeztetés alapján 12 személyes)
repülésre van lehetôség a sportrepü-
lôtéren. Vitorlázó, motoros vagy mo-
toros sárkányrepülôgéppel nézheti
meg az érdeklôdô Szolnok városát.
Minden hétvégén bejelentkezés nél-
kül fogadnak érdeklôdôt, hétfôtôl
péntekig, valamint november 1. és
március 1. között elôzetes bejelen-
téssel vehetô igénybe a szolgáltatás.
A sportrepülôtér Szandaszôlôs elôtt
a 442-es úton található.
Tel.: 56/343-760, Fax: 56/343-761.
Szolnoki Repülô Egyesület
Tel.: 56/372-181.
Magyar Autóklub Pest–Szolnok
Megyei Területi Szervezetének
mûszaki állomásai:
Szolnok, Thököly út 48–56.
Tel.: 56/420-801.
Tiszafüred, Húszöles u. 21.
Tel.: 59/352-355.
Segélyszolgálat
ingyenes hívószáma: 088.
Szolnoki taxitársaságok:
Gabriel Taxi
Jubileum tér 1.
Tel.: 56/344-111.
Fôvárosi Autótaxi
Zrínyi u. 2.
Tel.: 56/421-421.
Taxi Volán Kft.
Ady E. út 17.
Tel.: 56/342-242.
Tisza Taxi. Tel.: 56/422-00, 422-888.
MIVEL UTAZZUNK?
Autószervizek, javítómûhelyek:
SZOLNOK
ALFA Autójávító Kft.
Százados u. 1. Tel.: 56/421-655.
Fiat Ring Autóház Kft.
Márkakereskedés és Szerviz
Bajtárs u. Tel.: 56/414-286
FORD Nesztor Autószalon,
Márkaszerviz Alkatrészkereskedés
Baross út 44. Tel.: 56/375-201
Szerviz: 56/422-293.
HONDA–HIRT Szerviz
és Autókereskedés
Pipacs u. 4. Értékesítés: 56/411-500,
Szerviz: 56/411-600.
NISSAN OMFEC Kft. Autószalon,
Márkaszerviz, Alkatrészraktár
Abonyi út 63. Tel.: 56/429-530.
OPEL Inveszta Kft. Márkakereskedés
és Szerviz
Bercsényi u. 1. Tel.: 56/424-422.
KISÚJSZÁLLÁS
FORD Sándor Service Kft.
Márkakereskedés, Alkatrész-szerviz
Közraktár út. 4. Tel.: 59/321-134.
JÁSZBERÉNY
OPEL-TURBO Kft. Márkakereskedés,
Euroszerviz
Vásár tér 1–3. Tel.: 57/412-166.
SUZUKI Sós Márkakereskedés
Tel.: 57/412-002
Szerviz: 57/412-002. Szent J. krt. 10.
MEZÔTÚR
SUZUKI LOKÁTOR
Márkakereskedés és Szerviz
Szolnoki út.1. Tel.: 56/351-977.
KARCAG
TOYOTA Road Szerviz Kft.
Márkakereskedés és Szerviz
Eötvös út. 10. Tel.: 59/312-346.
TISZAFÖLDVÁR
SUZUKI-TREFF Autószalon
és Szerviz
Kossuth út. 69. Tel.: 56/472-013.
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK GYÓGYTURIZMUS

Az élet mindig az éltetô elemhez, a vízhez települt. Már a régi rómaiak is tudták,
hogy „ép testben ép lélek”. Jász-Nagykun-Szolnok megyének, a Budapesttôl alig
100 km-re, az Alföld közepén elhelyezkedô megyének különös természeti kin-
cse, becses ajándéka van a jelenkor embere számára: a különféle értékes ásványi
anyagokkal telített gyógy- és termálvíz. A betegségek megelôzésére és utókeze-
lésre, az egészség megôrzésére, a regenerálódáshoz 6 gyógyfürdô és 16 termál-
vizû strand hívja és várja a hazai és külföldi vendégeket. Aki tehát egészséges
életmódra vágyik, vagy megújuló egészségre, akár csak felüdülni, felfrissülni kí-
ván, eredményesen tallózhat a megye kínálatából. Kívánjuk, hogy érezze jól ma-
gát a vizek és gyógyvizek földjén, vendégszeretô emberek között!

GYÓGYFÜRDÔK A gyógyfürdôhöz közvetlenül kap- Strandfürdô: június 15. és augusztus

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN
Tisza Szálló és Gyógyfürdô
5000 Szolnok, Verseghy park 2.
Tel.: 56/371-155.
A gyógyfürdô három fedett meden-
cével rendelkezik. 948 méter mély-
ségbôl 52 °C-os hévíz tör fel, mely
összetételét tekintve alkálihidrogén-
karbonátos-jódos gyógyvíz.
Különösen jó hatású reumás pana-
szok, mozgásszervi sérülések, nô-
gyógyászati betegségek kezelésére,
de ivóvízként a gyomorsavtúltengés
csökkentésére is. (Keringési zava-
rokban szenvedôknek és szívbete-
gek részére a fürdô nem ajánlott.)
Szolgáltatások: orvosi alap- és kont-
rollvizsgálatok, balneoterápia: ter-
málfürdô, gôzfürdô, víz alatti masz-
százs, súlyfürdô, iszappakolás, fizi-
koterápia: rövidhullám, ultrahang,
galvanizáció, mikrohullám, fizikai
kezelések: gyógymasszázs, gyógy-
torna, fogászati kezelések, pedikûr,
gyógytalpmasszázs, szauna.
Nyitva: május 3.–július 11.,
hétfô, kedd, szerda, csütörtök:
7.30–16 óráig, péntek: 7.30–20 óráig,
szombat, vasárnap: zárva; július
12.–augusztus 15-ig zárva; augusztus
16.–október 14-ig hétfô, kedd, szer-
da, csütörtök: 7.30–16 óráig, péntek:
7.30–20 óráig, szombat, vasárnap:
zárva; október 15.–április 15-ig,
hétfô, kedd, szerda: 7–16 óráig,
csütörtök: 7–20 óráig, péntek: 7–22
óráig, szombat: 7–20 óráig, vasár-
nap: 7–13 óráig.
csolódik a háromcsillagos Tisza
Szálló, mely felújítva, korszerûsítve
74 vendég elhelyezését biztosítja.
Berekfürdôi Gyógy- és Strandfürdô
5309 Berekfürdô, Berek tér 11.
Tel.: 59/319-239.
Berekfürdôt, a Pávay Vajna Ferenc
által fúrt két kút 56 °C-os alkáli-hid-
rogén-karbonátos, jódos gyógyvize
tette híressé Európában. A szépen
rendezett és parkosított fürdôhelyen
több nyitott medence található.
Az 56 °C-os jódos gyógyvíz kiválóan
alkalmas mozgásszervi (gerinc,
csípô, térdízületi meszesedésekre)
és idegi eredetû gyulladásos beteg-
ségek gyógyítására és balesetek
utáni rehabilitációra. Fedett gyógy-
fürdôje egész évben fogad vendége-
ket, néhány szabadban lévô meden-
céje télen is nyitva tart.
Szolgáltatások: masszázs, tangentor,
pedikûr, manikûr, szauna, súlyfürdô,
fizikoterápia (galvánkezelés, inger-
áram, iontoforézis, medencefürdô,
rövidhullám). A fürdôhöz közvetle-
nül kapcsolódik a 450 férôhelyes
termálkemping, a 30 férôhelyes pan-
zió és a 67 vendég elhelyezését biz-
tosító kétcsillagos Touring Hotel.
A környezô tanyák a falusi turizmus,
a magánházak fizetô vendéglátás ke-
retén belül kínálnak szállást.
Nyitva: termálfürdô május 1.
és szeptember 30. között 8–20 óráig,
október 1. és április 30. között hétfô-
tôl péntekig 8–17 óráig, szombaton
és vasárnap 8–18 óráig.
31. között 8–20 óráig.
A kezeléseket egész évben igénybe
lehet venni: hétfô–péntek 8–15.30
óráig, szombat–vasárnap: szünetel.
Cserkeszôlôi Gyógy- és Strandfürdô
5465 Cserkeszôlô, Fürdô u. 1/a.
Tel.: 56/320-011.
A gyógy- és strandfürdô 7 nyitott
medencével, valamint téli-nyári üze-
meltetésû fedett fürdôvel áll
a látogatók rendelkezésére. 2300
méter mélybôl 83 °C-os jódos-bró-
mos-kloridos hévíz tör fel.
A gyógyvíz elsôsorban reumatikus,
mozgásszervi, nôgyógyászati pana-
szok gyógyítására alkalmas, de sike-
resen alkalmazható ivókúra formájá-
ban akut és krónikus gyomorbántal-
makra, epebántalmakra.
A fürdôt, 1999-ben felújították, szép
gondozott környezetben fogadja a
látogatókat.
Szolgáltatások: tangentor, masszázs,
iszappakolás, pedikûr, reflexmasz-
százs.
Nyitva: április 1. és október 31. kö-
zött: 8–19 óráig, október 1. és április
30. között 8.30–18 óráig.
Uszoda: április 1. és október 31. kö-
zött 8–18 óráig.
A fürdôhöz közvetlenül kapcsolódik
800 férôhelyes kemping, ahol 14 db
kényelmes, jól felszerelt 4 személyes
faházban is kínálnak elhelyezést.
Folyosó köti össze a fedett fürdôt
a 73 férôhelyes, kétcsillagos Touring
Hotellel. A fürdô bejáratánál
TOURINFORM iroda mûködik.

153
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
Túrkevei Strandfürdô
Túrkeve, Gyomai út 1.
Tel.: 56/361-313.
A 74 °C-os hévíz hidrogénkarboná-
tos, jódos, szulfidos gyógyvíz, mely
a mozgásszervi, nôgyógyászati, bôr-
gyógyászati betegségek kezelésére
kiválóan alkalmas. Uszoda, gyógy-
medencék, gyermekmedence talál-
ható a fürdô területén.
Szolgáltatások: kádfürdô, pedikûr.
A sportolni vágyókat két teniszpá-
lya, egy füves, illetve egy aszfaltos
labdarugó- és kézilabdapálya várja.
150 fôs termálkemping tartozik a
strandfürdôhöz.
Nyitva: szeptember 1. és április 30.
között 9–16 óráig, május 1.
és augusztus 31. között 9–19 óráig.
Tiszafüredi Termál és Strandfürdô
5350 Tiszafüred, Poroszlói út.
Tel.: 59/352-366.
A szép természeti környezetben fek-
vô fürdô területén 4 medence talál-
ható. A víz alkálihidrogén-karboná-
tos gyógyvíz, mely az idült mozgás-
szervi reumatológiai, porckorongko-
pásos betegségek, izombénulással
és sorvadással járó ideggyógyászati
betegségek, sôt idült nôgyógyászati
betegségek kezelésére alkalmas.
Szolgáltatások: kis-, közép- és nagy-
frekvenciás elektromos kezelések,
kézi és vízmasszázs, súlyfürdô,
gyógytorna.
Nyitva: május 1. és október 31.
között 7.30–19 óráig.
Csak a termálfürdôre vonatkozik:
november 1. és április 30. között
7.30–19 óráig tart nyitva.
A fürdôhöz kapcsolódik az 550 férô-
helyes négycsillagos kemping, ahol
kényelmes bungalók is rendelkezés-
re állnak.
Mezôtúri Városi Strandfürdô
5400 Mezôtúr, Ifjúság út 4.
Tel.: 56/350-684.
A strandfürdô és uszoda az Erzsébet
ligetben 2,5 hektáros parkosított te-
rületen fekszik. Az 50 méteres ver-
154
senymedencéje vízforgató berende-
zéssel ellátva biztosítja a nyári sze-
zonban a jó vízminôséget. A termál-
vizes medence kiválóan alkalmas
ízületi és reumatológiai fájdalmak
enyhítésére. Közvetlenül a meden-
cék szomszédságában található a fe-
dett uszoda. A korszerû vízforgató-
val ellátott, impozáns, csupa üveg
és fa létesítmény 25 méteres feszített
víztükrû medencéjével várja az úszni
vágyó vendégeket.
Nyitva: strandfürdô: június 1.
és szeptember 15. között 9–19 óráig.
Uszoda: szeptember 15. és május 31.
között 6–20 óráig.
TERMÁLFÜRDÔK A MEGYÉBEN:
Jászapáti Strandfürdô
5130 Jászapáti, Gyöngyvirág út 22.
Tel.: 57/440-353.
A szép természeti környezetben fek-
vô termálvizû strand és az azt körül-
vevô üdülôkörzet békés nyugalmat
biztosít. Külföldrôl is sokan keresik
fel, mert az árnyas tölgyfák között
gyógyító habok várják az idelátoga-
tót. A tölgyes strand és a háromcsil-
lagos kemping mérsékelt árakkal,
minden igényt kielégítô szolgáltatá-
saival kellemes kikapcsolódást nyújt.
Víztípusa: egyszerû termálvíz,
reumatikus megbetegedések
kezelésére kiváló.
GYÓGYTURIZMUS
Nyitva: május 1. és május 31. között
valamint augusztus 22. és szeptem-
ber 15. között hétköznap: 9–18 órá-
ig, hétvégén: 8–18 óráig,
június 1. és augusztus 22. között
mindennap 8–19 óráig.
Jászárokszállási
Termál- és Strandfürdô
5123 Jászárokszállás, Örsi út 18.
Tel.: 57/431-127.
A város peremén három medencéjû
strandfürdô található, körülötte
mintegy négyszáz üdülô, illetve hét-
végi ház. A vizét 702 m mélységbôl
kiemelt 52 °C-os hômérsékletû ter-
málvíz biztosítja. A víz kémiai ösz-
szetétele és hôfoka ideálissá teszi
mozgásszervi és reumatikus bántal-
mak kezelésére. A víz típusa egysze-
rû termálvíz.
Nyitva: május 1. és június 20. között
hétköznap: 10–18 óráig,
hétvégén: 9–18 óráig,
június 21.–szeptember 12. között
mindennap: 9–18 óráig.
Jászberényi Strand- és Termálfürdô,
5100 Jászberény, Hatvani út 5.
Tel.: 57/412-108.
A városközpontban található
a gyönyörû környezetû termál
és strandfürdô. 804 m mélybôl feltö-
rô 45 °C-os alkálikarbonátos hévíz a
reumatikus és mozgásszervi beteg-
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
ségben szenvedôk számára is hasz-
nos. Kezelésüket gyógytorna,
gyógymasszázs és rádiumtartalmú
gyógyiszappakolás segíti.
Víztípusa: alkálihidrogén-karbonátos
termálvíz a csontrendszeri, mozgás-
szervi betegségekre, és a porcelvál-
tozásra igen kedvezô.
Nyitva: termálfürdô egész évben:
9–19 óráig, hétfôn zárva.
Strandfürdô május 1. és szeptember
15. között 9–19 óráig.
Lehel Sport KHT Szabadidôközpont
strandfürdôje
5100 Jászberény, Kiserdei út 10.
Tel.: 57/415-245.
Vízvisszaforgatóval ellátott úszóme-
dence, termálvizes fedett tanuszoda,
gyógymedence várja a fürdeni vá-
gyókat. Víztípusa: egyszerû termál-
víz, reumatikus megbetegedésekre
kedvezô hatású.
Nyitva: strandfürdô, május 29.
és augusztus 31. között 8–19 óráig.
Uszoda: egész évben 8–19 óráig.
Jászboldogháza Strandfürdô
5144 Jászboldogháza, Alkotmány út.
Tel.: 57/460-060.
Víztípusa: egyszerû termálvize a
mozgásszervi betegségek kezelésére
alkalmas. A több mint ötszáz vendég
fogadására alkalmas strandon két
termáljellegû melegvizes felnôtt-
és gyermekmedence várja a látoga-
tókat. A strandon biztosított a lehe-
tôség sátrak felállítására.
Nyitva: június 1. és augusztus 31.
között 9–19 óráig.
Jászszentandrási Strandfürdô
5136 Jászszentandrás, Mártírok ú. 14.
Tel.: 57/446-025.
A 4 hektáros területû strandon
három medence található, egy me-
legvizes termálmedence, egy úszó-
medence és egy gyermekmedence.
A termálvíz hômérséklete 42 °C-os.
A strand mellett található négycsilla-
gos kemping ligetes, zöld növények-
kel ideális környezet a pihenésre,
kikapcsolódásra. Víztípusa: vastartal-
mú termálvíz, reumatikus, nôgyó-
gyászati betegségekre jó hatású.
Nyitva: május 1. és 31. között,
szeptember 1. és október 31. között,
június 1. és augusztus 31. között
8–19 óráig.
Karcagi Strandfürdô
5301 Karcag, Fürdô út.
Tel.: 59/312-353.
A közkedvelt városi strandfürdô
több évtizede szolgálja a vendégeket
és a helyi lakosságot.
A 70 illetve 41 °C-os hévizet adó ku-
tak biztosítják az úszómedence,
a 32 °C-os nagymedence, a gyógy-
medencék és gyermekmedence ál-
landó vízcseréjét. A mozgásigényt, a
kényelmet elôsegíti a gyermekme-
dence, csúszda, a teniszpálya, a fü-
ves mini focipálya. Víztípusa: magas
sótartalmú, hidrogénkarbonátos, kal-
ciumos, meszes termálvíz. Mozgás-
szervi, nôgyógyászati, gerincoszlop-
betegségek utókezelésére alkalmas.
Nyitva: május 1. és szeptember 30.
között 9–20 óráig.
Kisújszállási Strandfürdô
Kisújszállás, Rákóczi út 12.
Tel.: 59/321-681.
GYÓGYTURIZMUS
A városi strandfürdô három évtizede
várja, szolgálja a látogatókat. Jó
megközelítési lehetôség, kellemes,
tiszta környezet, kedvezô árak mel-
lett biztosít nyugodt pihenést és fel-
üdülést vendégeinek. A strandme-
dencék és a sportpályák fôként a fi-
atalabb korosztály szórakozási igé-
nyeit szolgálja. Lehet úszni, teniszez-
ni, röplabdázni, sôt evezni és kem-
pingezni is.
Víztípusa: alkálihidrogén-karboná-
tos, jódos termálvíz pajzsmirigy
hypofunkció kezelésre, gyomorsav-
túltengésre ajánlott.
Nyitva: május 1. és augusztus 31. kö-
zött 9–19 óráig, szeptember 1. és
szeptember 30. között 10–18 óráig.
Kunhegyesi Szent István parki fürdô
Kunhegyes, Kunmadarasi út 401.
Tel.: 59/326-431.
A város keleti részén találjuk a Szent
István Szabadidôparkot, ahol a váro-
si strandfürdô 1961 óta várja a láto-
gatókat.
Vize 58 °C-os, úszómedence és 3
kismedence szolgálja a pihenést,
sportolást. A strand területén tenisz-,
futball-, röplabda-, és lábteniszpálya
található.
Víztípusa: jódos termálvíz.
155
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
Nyitva: május 1. és szeptember 30.
között hétfôn 12–20 óráig,
keddtôl vasárnapig 8–20 óráig,
pénteken 8–24 óráig.
Martfûi Városi Strandfürdô
Marfû, Ifjúsági út 4.
Tel.: (nyáron) 20/9282-100.
Martfû csendes zöldövezetében,
a Tisza folyó és a sporttelep között
található a városi strand.
Víztípusa: a medencéket tápláló víz
elismert „ásványvíz” nátriumhidro-
gén-karbonátos és kloridos, jódos
hévíz. Új szolgáltatás a vízforgatóval
ellátott „pancsoló”.
A víz hôfoka 56 °C.
Nyitva: június 5. és augusztus 31.
között 9–19 óráig, hétfô, péntek
szünnap.
Szolnoki Damjanich Uszoda
Szolnok, Damjanich út 3.
Tel.: 56/421-202.
A szolnoki úszó- és vízilabdasport
„fellegvára” a ma is igen népszerû
sportuszoda-komplexum.
Az úszásoktatás szervezett módon
történik a Vízilabda Sport
Club Kft. útján. Víztípusa: magas só-
tartalmú, alkálihidrogén-karbonátos
termálvíz, reumatikus, ízületi beteg-
ségek ellen.
Nyitva: május 1. és október 31. kö-
zött hétköznap 5.45–18.30 óráig,
szombat, vasárnap 7–18 óráig,
nyári ünnepnapokon nyitva,
156
november 1. és április 31. között
hétköznap 5.45–18 óráig, szombat
7–18 óráig, vasárnap 7–13 óráig, téli
ünnepnapokon zárva.
Tiszaligeti Strandfürdô
Szolnok, Tiszaligeti sétány
Tel.: 56/379-701.
Víztípusa: nátriumhidrogén-karbo-
nátos termálvize, reumatikus és nô-
gyógyászati betegségek kezelésére
alkalmas. A strandfürdô 59 817 m2
területen helyezkedik el. Négy me-
dencével, termál- és gyermekme-
dencékkel, csónakázó tóval és
csúszdával várja a vendégeket.
A csúszda igénybevétele ingyenes.
Nyitva: június 5. és augusztus 29.
között 9–19.30 óráig.
MÁV Uszoda és Strandfürdô
Szolnok, Vésô út.
Tel.: 56/426-622.
Víztípusa: egyszerû termálvíz, idült
krónikus betegségek kezelésére al-
kalmas. A tiszta, kellemes zöld kör-
nyezetben lévô strand egy kör alakú
– három részbôl álló – medencével
(kettô ülôfürdôs medence és egy
bébipancsoló), egy játékmedencével
és egy nagy úszómedencével várja
az idelátogató vendégeket.
A strandfürdô közelében sportpálya,
szálloda, étterem található parkolási
lehetôség igénybe vehetô.
Nyitva: június közepétôl augusztus
20-ig, mindennap 9–19 óráig.
GYÓGYTURIZMUS
Tiszaföldvári
Termál- és Strandfürdô
Tiszaföldvár, Strand út.
Tel.: 56/470-242.
Az elismert ásványvizû strand négy
medencével, egy úszómedencével
és három melegvizes medencével
várja a fürdôzôket. A strandfürdô
hatalmas ligetes parkjában faházak,
mobil lakókocsi, és 30 sátorhely áll a
kempingezôk rendelkezésére. Víztí-
pusa: alkálikloridos, hidrogén-kar-
bonátos termálvíz, mely reumatikus,
ízületi betegségeket enyhíti.
Nyitva: május 1. és május 31. között
9–17 óráig, június 1. és augusztus
31. között 9–18 óráig, szeptember 1.
és szeptember 30. között 9–17 óráig.
Tiszaörsi Fürdô
Tiszaörs, Fürdôtelep
Tel.: 59/354-371.
Fôként mozgásszervi betegségek-
ben, a nôgyógyászati problémákkal
küszködôknek jelent gyógyírt a für-
dôzés. A feszített víztükrû úszásra
kiválóan alkalmas 33 méteres me-
dence a sportolni szeretôket vonzza.
Gyermekmedence, árnyékos pan-
csoló és játszótér is van a gyerekek-
nek. Víztípusa: egyszerû termálvíz.
Nyitva: egész évben 8–20 óráig.
Törökszentmiklósi
Városi Strandfürdô
Törökszentmiklós, Wesselényi út 49.
Tel.: 56/394-192.
A város értékes termálvízkinccsel
rendelkezik, melyre strandfürdô te-
lepült. A fürdô 64 °C-os vizét az
1958-ban fúrt kút táplálja. A strand-
fürdô két gyógymedencéjének hôfo-
ka 33–34 °C illetve 38–39 °C. Úszó-
és gyermekmedencéje is van, a für-
dôhöz kemping csatlakozik.
Víztípusa: magas vastartalmú, egy-
szerû termálvíz. Baleseti sérülések,
gerincoszlop-megbetegedések,
idegrendszeri megbetegedések
kezelésére ajánlott.
Nyitva: június 1. és augusztus 31.
között 9–18 óráig.
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK AKTÍV PIHENÉS

Jász-Nagykun-Szolnok megye természeti kincsei a vizek világába kalauzolják az

idelátogató turistákat. A Tisza-tó és környéke, gyógyvizeink, az élô folyók és holt-
ágak számtalan lehetôséget biztosítanak a vízi sportot szeretô, a pihenni vágyó, a
horgászatot, vadászatot kedvelô, valamint a gyógyulásra vágyó vendégeknek egy-
aránt. Számtalan olyan terület van, amelyet még elkerült a városiasodás, és meg-
ôrizte eredeti, természeti értékeit. A hegyvidék lakói számára lenyûgözô a vége-
láthatatlan síkság, a tájat gazdagon átszövô folyókkal, holtágakkal tarkított sajátos
hangulatot árasztó galériaerdôkkel, és a vízivilág, mely a horgászok, vadászok
számára számtalan lehetôséget nyújt. A kunhalmokkal tarkított síkság, a védett
természeti parkok, madárrezervátumok, szép és csendes nádasok, a lenyûgözô
látványt nyújtó arborétumok várják a felfedezô turistákat.

Térségünk az Alföld középsô részén
rendkívül gazdag folyóvizekben.
Itt folyik hazánk második legna-
gyobb folyója a Tisza, mely 137 km-
en keresztül szeli át megyénket.
A megye északi részén található a
127 km2 nagyságú Tisza-tó, mely
Magyarország második legnagyobb
állóvize. A Körösök vidéke páratlan
szépségû környezettel várja a termé-
szet szerelmeseit. Folyóvizeink igen
közkedveltek a víziturizmus
tekintetében. (Jezer Vízitúrák
Cegléd, Tel.: 53/312-575)
A háborítatlan partok mellett találha-
tó kis településeken a kempingek,
sátorozóhelyek, a falusi vendégfoga-
dó házak szívesen látják a vízimádó-
kat és azokat, akik a természet érin-
tetlenségére, csendre és nyugalomra
vágynak. A vízben gazdag
tájat a horgászok is szívesen látogat-
ják, hisz vizeink halállománya is
igen gazdag. Eredeti halászladikkal,
szakavatott helybéli vezetô kalauzol-
ja az érdeklôdôket a Tiszán, a galé-
riaerdôkben, felfedezve a sokszínû
madárvilágot. (Csónaktúrák igényel-
hetôk Hegedûs Gábornál Tiszafüre-
den. Tel.: 59/350-350.)
Lehetôség van kerékpárosan és gya-
logosan is a szép természeti környe-
zetet bejárni, a Tisza és Körös part-
ján lévô erdôs, ligetes vidékek, arbo-
rétumok, természetvédelmi területe-
ket megismerni. (Auriga Sport és
Szabadidô Klub, Szolnok,
Ispán krt. 9. 7/6. Tel.: 56/372-248).
Természetjáró túrákat szerveznek
természetvédelmi területekre,
a Tarna és a Zagyva vidékén.
Lehetôség van ôshonos madárfajok
megtekintésére a természet
fotózására és szakértô kíséretével
gombaszedésre az erdôkben.
A Tisza- és Körös-völgy földrajzi
térségében alkálihidrogénes termál-
vízkincs található, mely különbözô
betegségek kezelésére alkalmas.
Szállodák, panziók, kempingek
épültek a termálfürdôk és gyógyfür-
dôk közelében a kényelmesebb
kiszolgálás érdekében.
Az alföldi, síkvidéki látványban
tájképi változatosságot képviselnek
a folyómedrek, a holtágak,
morotvák és a térség magaslatait
jelentô kunhalmok.
A Tisza Jász-Nagykun-Szolnok me-
gyei szakaszának döntô többsége a
Középtiszai-Tájvédelmi Körzet része.
Felügyeletét a Hortobágyi Nemzeti
Park igazgatósága látja el. A fokozot-
tan védett területrészek kivételével a
terület szabadon látogatható.
A Körös-völgyi Természetvédelmi
Terület szabadon látogatható.
Kiemelkedô lehetôséget kínál a
szakmai programoknak, a természet-
kedvelô ökoturizmusnak.
A Tisza-tavi üdülôkörzet hazánk
legfiatalabb „geológiai” területén
alakult ki.
A tó mesterséges beavatkozás ered-
ményeként jött létre. Az elmúlt közel
húsz évben, a természet egyensúlyra
törekvésének csodálatos példáját
figyelhettük meg a Tisza-tavi öko-
szisztéma átalakulása során.
Létrejött egy természeti értékekben
gazdag környezet, egyedülálló vízi
világ, növényvilág, vándormadár
pihenôterület.
A Tisza-tó északnyugati részén
található a Tisza-tavi Madárrezervá-
tum, melyet a természetvédôk
és az ornitológia iránt érdeklôdô
turisták szívesen látogatnak.
Sok védetté nyilvánított madár és
növényfaj él ezen a területen.
Madármegfigyelésre Fatér Imre
ornitológus segítségével indulha-
tunk, 3, 6, 9 órás túrákra.
Érdeklôdni lehet: Fauna Hotel,
Túzok Védelmi Központ,
Besenyôtelek. Tel.: 36/441-020.
A természetet, vizet és a nomád
életmódot kedvelôknek ajánljuk az
„Élô és holt folyóinkért” (VIZA) Ala-
pítvány (Szolnok, 56/375-148) nyári
természetvédelmi táborait Puszta-
Mizsén (☞ Jászkisér), ahol
vízitúrákat, kerékpár- és gyalogtúrá-
kat szerveznek azoknak, akik a hor-
gászatot (csónakkal), természetfotó-
zást (vezetôvel), gyógynövénygyûj-
tést, vadlest és a lovaglást kedvelik.
A résztvevôk megismerkedhetnek
az ôsi magyar íjakkal is.
Tiszapüspöki településen egy volt
gátôrházból környezetvédelmi és
ökológiai oktatóközpontot alakítot-
tak ki a Tisza mellett, ahol táborokat
szoktak szervezni.

157
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
KERÉKPÁRRAL JÁSZ-NAGYKUN-
SZOLNOK MEGYÉBEN
Jász-Nagykun-Szolnok megyét iga-
zán közelrôl kerékpárral lehet felfe-
dezni. A kerékpártúrák lehetôséget
adnak arra, hogy a megye értékeit,
rejtett „kincseit” alaposabban
meglehessen ismerni.
JAVASOLT TÚRAÚTVONALAK A MEGYÉBEN
1. Jászberény–Jászjákóhalma–
Jászdózsa–Tarnaörs–Visznek–
Jászárokszállás–Jászberény.
Táv: kb. 40 km.
A 31-es úton Jászjákóhalmáig kere-
kezünk, majd a Tarna hídját elhagy-
va a város felôli töltésre kanyaro-
dunk (nehezen belátható kanyar!)
A Tarna töltésén földúton megyünk
Jászdózsáig (mûemlék jellegû Tar-
nahíd, épült: 1811). (A vasúti híd
után a Tarna folyón szabadvízi
strand.) A Holt-Tarna majd az élô
Tarna töltésén folytatjuk az utat ke-
resztülhaladva a vasúti síneken Tar-
naörsig. (Templomkert: Orczy-kas-
tély maradványai.)
Országúton kerekezünk Visznekre
(100 m-es kitérô a Gyöngyös patak
kôhídja és mûemlék vízimalomhoz).
Országúton Jászárokszállásra, majd
vissza Jászberénybe. (Útközben
Négyszállás tanyai kápolnája
és volt iskolája.)
2. Jászberény–Jászapáti–Jászszent-
andrás–Tarnaörs–Visznek–
Jászárokszállás–Jászberény
Táv: kb. 60 km.
A 31-es úton Jászapátiig kereke-
zünk, közben Jászjákóhalma után a
91–92-es km között Kapitányréten
megpihenünk. (Büfé, fapadok, fe-
dett buszmegálló.)
Jászapáti belterületén a 31-es mûút
mellett kerékpárút!
Jászapátiról a templommal szembeni
közúton indulunk Jászszentandrásra.
(A Jászszentandrási úton, Mezôgaz-
dasági Szövetkezeti központban ta-
láljuk a Tanyamúzeumot.)
158
Jászszentandráson a templomot és a
strandot feltétlen keressük fel!
Jászszentandrásról a Felsô-tanyai
(föld!) úton Tarnaörsig kerekezünk,
majd országúton Visznek–Jászárok-
szállás–Jászberény
3. Martfû–Mezôhék–Öcsöd–Kun-
szentmárton–Cserkeszôlô–
Tiszakürt–Tiszainoka–Cibakháza–
Tiszaföldvár–Martfû
Táv: 75–80 km.
A Mezôhékre vezetô úton indulunk,
keresztezzük a mezôtúri utat, majd
Mesterszállásra térünk be. (A Köz-
ségházától földúton is mehetünk
Öcsödig, vagy a mezôhéki utat ke-
resztezô nagykunsági fôcsatorna
partján jobb kéz felé a Körös-gátig
majd balra haladva a hídig.)
Öcsödtôl a 44-es úton haladunk
jobb kéz felé, Kunszentmárton hatá-
rában nézzünk szét a Körös-gáton,
aztán hajtsunk be a városba. Vissza-
térünk a fôútra, áthaladunk Cserke-
szôlôn és a Táncsics úton érkezünk
Tiszakürtre. A Folyó úton találjuk az
Arborétumot. Tiszainoka felé indu-
lunk tovább, Cibakházánál a Holt-
Tisza kanyarban egy percre megál-
lunk! Tiszaföldvári múzeumlátogatás
után egy kis városnézést javasolunk
Martfûn.
4. Kunhegyes–Tiszaörs (fürdôtúra)
–Kunhegyes
Táv: 50 km.
A 34-es mûúton 15 km kerekezés
után érünk Kunmadaras határába.
Fáradalmainkat az útba esô Kertbü-
fében (Tel.: 59/327-447) pihenhetjük
ki. A református templom plébániá-
jának segítségével a templom körer-
kélyére felmehetünk.
Kunmadarastól 6 km-re van a
Tiszörs-fürdôtelepi elágazás, itt jobb-
ra kanyarodva 1,4 km után található
a Nagykunság talán legkedvesebb
fürdôje.
A 34-es úton még további 7 km után
balra leágazás a Tiszaigari arboré-
tum felé. Az arborétumban max. 10
fôs csoportok részére szalonnasütô-
piknikezô hely és fedett esôbeálló
AKTÍV PIHENÉS
található. A tiszaörsi leágazástól 8
km Nagyiván, a Hortobágyi Nemzeti
Park kapuja. A teljes túratáv így
összesen 80 km.
Teljesítménytúrák:
1. Duatlonverseny / Március elsô
szombatja
11 km kerékpár, 4 km futás az
1849. márciusi szolnoki csata fôbb
állomásainak érintésével szolnok
–tiszaligeti rajttal. A kerékpározás
kb. 1/3 része közepesen nehéz
földút, a futás földúton.
2. Auriga bringanap / Május 1.
Délelôtt az idôjárástól függôen
28–34 km-es kerékpáros túra és ver-
seny. Helyszín a 4-es fôút 104. km-e
környékén található az alcsiszigeti
Holt-Tisza megragadó természeti
környezete. A távon föld- és mûút
vegyesen található. Elsôsorban csa-
ládok „teljesítményversenyeként”
ajánlható.
Délután kerékpáros terepversenyek.
A Tisza árterének vadregényes tájain
egy versenyen belül több, 1000 m-
nél nem hosszabb, változatos terep-
viszonyokkal rendelkezô terepen
történô, jó szórakozást ígérô kerék-
pározás.
3. 24 órás futás / Május eleje
Szolnok belvárosának szélén, mégis
természeti környezetben, kb. 2 km-
es körpályán mindenki tetszôleges
tempóban gyûjtheti a kilométereket.
Aki igazi sportteljesítményt kíván
felmutatni, annak érdemes tudni,
hogy a pályacsúcs 212,5 km.
A résztvevôk teljes ellátást
kapnak a verseny idejére.
Saját sátor ajánlott.
4. Kerékpáros találkozó
/ Május vége
Sokszínû programajánlat (túrák, ka-
jakozás, lovaglás, lövészet, kerékpá-
ros (szakmai) fórum,
kerékpáros terepversenyek,
12 órás kerékpárverseny) várja
a 4-es fôút 104. km-e környékén
található alcsiszigeti Simon-tanyára
érkezôket.
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
5. Kerékpáros, vízi, nomád táborok
/ Június
Igény szerinti (kerékpáros, vízi, no-
mád) táborok (napközis vagy bent-
lakásos) iskolás korú gyerekek ré-
szére, ahol a turnusok 5 napja alatt
számtalan kaland közepette az
Alföld és a Tisza, az árterek jellegze-
tes és sajátos világával ismerkedhet-
nek meg a résztvevôk.
6. Auriga Trophy / Július közepe
A Tisza vadregényes tájain
megrendezésre kerülô túlélô ver-
seny valódi Nagy Kalandot, embert
próbáló kihívást és felejthetetlen
kellemes élményeket nyújt minden
résztvevônek, de egy jó túralehetô-
ségként mindenki számára jó szívvel
ajánlható.
1–6. túra szervezôje: AURIGA Sport
és Szabadidô Klub Szolnok,
Szolnok, Szolnok Ispán krt. 9.
Tel.: 56/372-248.
7. Szent István-napi
100–66–33-as túra
Minden év augusztus 20. körül meg-
rendezésre kerülô teljesítménytúra
Szolnokon gyalogosok és kerékpá-
rosok számára. Indulás és érkezés a
Tiszaligetben van.
A túra célja, hogy sík vidéken új
túralehetôséget biztosítson elsôsor-
ban a természetjárás népszerûsítése
a szabadidô egészséges eltöltése
érdekében, Szolnok város környé-
kén fô látnivalók érintésével,
100 km megtétele.
A túra gyalogosan, kerékpárral
és lóháton is teljesíthetô.
Szervezô: Gördögrök Szolnok,
Holló u. 15. Tel.: 56/428-721.
8. Aradi vértanúk emléktúra
/ Október 6.
Kb. 20 km-es kerékpártúra, ahol az
ARADI VÉRTANÚKRA emlékezve
felkeresik a szabadságharc Szolnok
környéki eseményeinek fontosabb
helyszíneit.
Szervezô: AURIGA Sport
és Szabadidô Klub,
Szolnok, Szolnok Ispán krt. 9.
Tel.: 56/372-248.
AKTÍV PIHENÉS
9. Szolnoki Csata Emléktúra /
Március 5-höz közel esô szombat
Évek óta megrendezésre kerül
a szolnoki csata évfordulójának
tiszteletére a szolnoki csata
Emléktúra a szolnoki Damjanich
szobortól a Malomszögbe.
10. Pelikán 30 túra
A résztvevôk gyalogtúra keretében
az útvonal mentén felkereshetik
Szolnok város és környezetének
nevezetességeit, s próbára tehetik
gyalogoló képességüket és kitartásu-
kat, mert a túrát egy adott szintidôn
belül kell teljesíteni.
9–10. Szervezô: Jász-Nagykun-
Szolnok Megyei Természetbarát KERÉKPÁROS ÉS LOVAS
Szövetség TÚRAÚTVONALAK KARCAG
Szolnok, Kossuth L. út 11. KÖRNYÉKÉN
Tel.: 56/344-122.
A Karcagra látogató turisták számára
11. Ôszi teljesítménytúra
négy különbözô
a Tiszazugban
túraútvonal-ajánlatunk van
A túra Martfû–Tiszaföldvár–Cibak-
(Zádor-hídhoz, Kecskeri víztározóhoz,
háza térségében zajlik 10–20–30 ki-
Kun emlékhelyhez,
lométeres gyalogtúra útvonalon és
Ágota-halomhoz),
40 kilométeres gyalog- és kerékpár-
amely elsôsorban a kerékpáros
túra útvonalon.
és a lovas túrázóknak ígérnek
Szervezô: Martfû Városi Sport-
feledhetetlen élményt.
egyesület Természetbarát Szakosztá-
A túrák a Hortobágyi Nemzeti Park
lya. Tel.: 56/452-052.
közelében, illetve területén haladnak,
12. Hajta 50/30 gyalogos túra,
ezért az elôzetes egyeztetés feltétlenül
Hajta 50/80 kerékpáros túra
szükséges a helyi Tourinform irodával!
Május második szombatján a
Vendégeink irodánkban
„Hajta 50/30” gyalogos túrára kerül
díjmentesen igényelhetnek szakvezetést,
sor, míg október elsô szombatján
programszervezést, illetve kerékpárt
a „Hajta 50/80” kerékpáros túra
bérelhetnek a Szélmalmi Fogadóházban.
kerül megrendezésre.
A túrák célja a Zagyva menti és Tourinform Iroda
a Hajta Természetvédelmi Területek, 5300 Karcag, Dózsa Gy. u. 5–7.
valamint az újerdei tanyavidék Tel.: 59/312-242
jellegzetességének, tájképi szépsé-
Fax: 59/311-232
geinek és növényi ritkaságainak
megismerése.
E-mail: karcag@tourinform.hu
A túrázók májusban megtalálhatják a
Hajta szigorúan
védett virágait a mocsári kosbort,
a fátyolos nôszirmot, míg október-
ben a lila virágszônyeget alkotó sziki
ôszirózsában gyönyörködhetnek.
Szervezô: Jászberény Polgármesteri
Hivatal és a Jászsági Diáksport
Bizottság. Tel.: 57/411-400.
159
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
LOVAGLÁSI LEHETÔSÉGEK
A kínálatban minden lovat szeretô
megtalálja a számára vonzó progra-
mot, legyen bár kiváló lovas tudás-
sal rendelkezô sportember, hobbilo-
vas, vagy a lóért csupán messzirôl,
látványként rajongó lókedvelô.
ABÁDSZALÓK
Sárga Csikó Fogadó
Szalóki rét, Tel.: 59/357-103.
Futószárazás, túralovaglás, lovas
pályán lovaglás, sétakocsikázás.
CSERKESZÔLÔ
Arfe Farm a 44-es mûútról
a 42–43-as kilométerkô között
pónilovaglás, fogathajtás, lovaglás,
sétakocsikázás.
JÁSZAPÁTI
Ballagó Gyula és lányai
István király út 50/a.
Lovas oktatás, pónilovaglás, tereplo-
vaglás, fogathajtás, lovas ugratás.
JÁSZBERÉNY
Jász Lovas Bandérium
(Molnár János) Tel.: 57/411-707.
Infó: Karádi Sándor, Fehértói út 13.,
Tel.: 57/411-976. Futószárazás, fo-
gathajtás, díjugratás
Taczman Elek
Borsóhalmi út. Tel.: 57/411-217.
Lovaglás, sétakocsikázás.
JÁSZÁROKSZÁLLÁS
Jeddi-Farm Vámosgyörki út.
Futószárazás, túralovaglás, vadász-
és tereplovaglás, fogathajtás.
160
JÁSZFÉNYSZARU
„Szûcs Mihály” Huszárbandérium
JÁSZDÓZSA
Guba Imre
Tel.: 57/436-448, 20/215-469.
JÁSZKISÉR
Fazekas László, Vágóhíd út. 38.
JÁSZTELEK
Lovas iskola
Petôfi u. 13. Tel.: 57/462-225.
KARCAG
Sz. Nagy András
Deák krt. 12. Tel.: 59/311-432.
Futószárazás, tereplovaglás.
Béres Attila
Ligeti Sporttelep melletti Erdészház.
Tel.: 59/313-166.
Futószárazás, tereplovaglás.
KENDERES
Mini Farm Tel.: 59/328-158.
Horthy-kastély (Mezôgazdasági
Szakképzô Iskola Kollégiuma,
Szent István út 27.)
KISÚJSZÁLLÁS
Horváth tanya
(Horváth György)
Kisújszállás és Túrkeve közötti út
1. sz. kilométerkônél, Hajnal u. 8/9.
Tel.: 59/322-622, 60/482-328.
Túralovaglás, távlovaglás, díjugratás,
póni-, és sétalovaglás, kocsikázás.
KÔTELEK
Anna-lak pónilovaglás
(Rózsás László)
Széchenyi út 10.
Tel.: 56/343-222, 496-262.
AKTÍV PIHENÉS
KUNHEGYES
Juhász László
Arany János út 32. Tel.: 59/326-361.
Futószárazás, oktatás haladóknak,
pónilovaglás, sétakocsikázás.
MEZÔTÚR
Túri Lovasklub SE (Szûcs Gergely)
Tel.: 56/350-100, 350-515.
(2–3 nappal elôtte egyeztetni)
SZOLNOK
Lovasiskola (Dr. Gyuricza György)
Tel.: 56/421-756, 371-169.
Futószárazás, oktatás haladóknak,
vadász- és tereplovaglás
Kentaur Lovasudvar
Alcsi 6/24. Tel.: 56/429-314.
TISZAFÖLDVÁR
Gulyás Lovarda
Szolnoki út 1. Tel.: 56/470-387,
20/925-35-41.
TISZAFÜRED-ÖRVÉNY
Gulyás-tanya
Esze Tamás út 2/3. Tel.: 59/351-814.
Tereplovaglás, túralovaglás, futószá-
razás, sétakocsikázás, hintós esküvô.
TÖRÖKSZENTMIKLÓS
Szenttamás, Almásy-kastély
Szenttamási Ménes
(Babochay György) Tel.: 56/390-270.
Törökszentmiklós mellett található
az ország legnagyobb ma is állami
tulajdonban lévô ménese. Minden
év augusztusában híres lovasverse-
nyeket rendeznek az Almásy-kastély
parkjában lévô díjugrató pályán.
A kastélyban a díjnyertes lovak
festményei és kupái megtekinthetôk.
Túralovaglás, oktatás haladóknak,
vadász- és tereplovaglás, csoportos
lovastúra, ugratás, sétakocsikázás,
méneslátogatás, futószárazás.
Szálláslehetôség:
Panzió, Fejér Szállás.
TÚRKEVE
Gyôrffy Tanya Szabadidôközpont
Noboda út. Tel.: 56/361-592,
361-505. Futószárazás, túralovaglás,
sétakocsikázás, télen szánkózás,
csikós táborok.
ZAGYVARÉKAS
Szabó Béla. Tel.: 56/491-182.
Lukács Mihály. Tel.: 56/491-281.
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
VÍZITÚRÁK
Jász-Nagykun-Szolnok megyében a
Tisza folyó és a Körösök ideális
helyszínei lehetnek a páratlan élmé-
nyeket nyújtó vízitúrázásoknak.
A Tisza felduzzasztásával keletke-
zett, a 127 km2-es felületû Tisza-tó.
A Tisza-tó egyediségét az adja, hogy
szerencsés vízrajzi adottságainak kö-
szönhetôen egyidôben fér meg itt a
mozgalmas vízi élet kedvelôje, a für-
dôzô-sütkérezô nyaraló, a csendet
óhajtó horgász és a madár- vagy nö-
vényvilágot tanulmányozó ember.
Mielôtt útra kelnének a nádrengeteg
ösvényein, érdemes térképet vásá-
rolni, vagy vezetôt fogadni, hiszen
valóságos labirintus ez a vízi világ.
Az Abádszalóki-öböl – Európában
egyedülállóan – a motoros sportesz-
közök számára is engedélyezett
vízfelület. Jó tudni! Az abádszalóki-
öbölben május 1-jétôl szeptember
30-ig viharjelzô szolgálat mûködik.
(A jelzések és a szabályok meg-
egyeznek a Balatonon érvényben le-
vôkkel.)
A kiskörei vízi erômû csúcsra járatá-
sakor a turbinák víznyelésében be-
következett változásokat az erômû
felett elhelyezett sárga fény jelzi.
Ebben az esetben a felvízen szívó
hatással, az alvízen pedig erôteljes
vízáramlással kell számolni. A kiskö-
rei zsilip után a Tisza ismét fürgéb-
ben halad.
Az Alföld egyik legfontosabb átkelô-
helye, a Tisza és a Zagyva összefo-
lyásánál fekvô Szolnok igazi
víziváros. Az egyik holtág kajak- és
kenuversenyek megrendezésére is
alkalmas.
TUDNIVALÓK A TISZÁRÓL
A Tisza napról napra, évrôl évre ala-
kítja, formálja medrét. A kanyarok
belsô domború ívében a szelíd
áramlás leejti a magával hozott fi-
nom hordalékot, és kialakulnak – a
vízi túrázók örömére – a meder felé
enyhe lejtésû homokfövenyek, ho-
mokpartok, amelyek alacsony vízál-
lásnál a vízbôl kiemelkednek. A ka-
nyarban a nehézségi erô mellett már
a centrifugális erô is hat; a víz sebes-
sége megnô, s így a folyó a kanyar
homorú oldalán mélyebb medret
vág, alámossa a partokat.
A vízállás befolyásolja a Tisza víz-
mélységét is. A hajózás szempontjá-
ból a folyó sekély helyein, a gázlók-
ban uralkodó legkisebb mélységek a
mértékadók. A Tisza mélységei ve-
szélyesek, ezért a megbízható úszni
tudás a fürdéskor és a vízi túrázás-
kor egyaránt elengedhetetlen. A víz-
állástól függ a Közép-Tisza víztükré-
nek szélessége is. Alacsony vízállás-
kor a víz tükörszélessége 100–120 m,
a középvízi meder partélei közötti
átlagos távolság mintegy 200 m.
Különbözô vízállásnál más és más a
Tisza áramlási sebessége. Ez nem
közömbös a vízi túrázóknak, hiszen
ettôl függ, hogy milyen gyorsan csu-
rognak lefelé evezés nélkül.
A víz sebessége a vízszínt esésétôl
függ. Minél nagyobb az esés, annál
nagyobb a víz sebessége.
A Tisza áramlási sebességétôl függ
az is, hogy a víz milyen tömegû hor-
dalékot cipel magával. Áradások al-
kalmával nagymennyiségû szervet-
len hordalékanyagot szállít; vizében
köbméterenként 3,5 kg hordalék-
anyag is található, amely részben a
AKTÍV PIHENÉS
hegyek oldalairól a víz által lesodort
földrétegekbôl, részben a partok
omlásából származik.
A hômérsékleti tehetetlenség folytán
a víz felmelegedése és lehûlése né-
mi késéssel követi a levegôét.
Szolnoknál a Tisza vizének hômér-
sékleti maximumát – 27,8 °C-ot –
1968. július 11-én mérték.
Evezésre április elejétôl október vé-
géig alkalmas az idôjárás. Vízi ván-
dorlásra a július, augusztus hónapok
a legalkalmasabbak.
JAVASOLT TÚRÁK
1. Tiszafüred–Szolnok
2. Szolnok–Csongrád
3. Tisza–X. számú öblítôcsatorna
Füredi Holt-Tisza–Tiszafüred
(2,5 km)
4. Poroszló–Kis-Tisza–Tiszafüredi
Holt-Tisza–Tiszafüred (9 km)
5. Tisza–V. sz. öblítôcsatorna–Sarud
(4 km)
6. Poroszló–Kis-Tisza–Sarud–Tisza
(17 km)
7. Abádszalók–Nagykunsági fôcsa-
torna–II. sz. öblítôcsatorna–Tisza
–Kisköre.
SÉTAHAJÓZÁS A TISZÁN
A Tisza és Zagyva torkolatánál elhe-
lyezkedô Szolnok város életét min-
dig meghatározta a két folyó. Az
idelátogató turisták kedvelt prog-
161
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
ramja a Tiszai hajókirándulás. Cso-
port esetén elôre kért idôpontra igé-
nyelhetünk hajót az alábbi progra-
mokra: közeli kikötésre ajánljuk
az 0.50–1 órás menetidejû Tisza-
püspökit. Kiválóan alkalmas egy
Tisza-parti bográcsolásra, vagy sza-
lonnasütésre, kirándulásra.
Aki a hosszabb túrákat kedveli, az
Tiszafüredre és Kiskörére is elláto-
gathat, hogy a Tisza-tavat hajóról te-
kintse meg. Menetidô: 4–5.5 óra
Aki egyénileg szeretne részt venni
hajókirándulásokon, azoknak ajánl-
juk a júniustól augusztusig, szomba-
tonként induló Szolnok–Martfû–Ti-
szakécske–Tiszakürt útvonalon köz-
lekedô menetrend szerinti járatot.
Reggel 7 órától este 7 óráig tart a ki-
rándulás. Tiszakécskén fürdôzést,
Tiszakürtön arborétumlátogatást ja-
vasolunk.
Kedvelt program az 1 órás sétahajó-
zás a Tiszán vasárnap délutánon-
ként. Lehetôség van a hajón kerék-
pár és kajak-kenu szállítására is.
Baráti és családi összejövetelekre,
állófogadásra, rendezvényekre is
bérelhetô hajó.
A programokat a szolnoki MAHART
Passnave Kft. szervezi. Felvilágosí-
tást a Tiszainform Idegenforgalmi
Szolgálat irodájában lehet kapni.
5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.
Tel.: 56/424-803, 420-704.
162
VADÁSZAT
Jász-Nagykun-Szolnok megye
nagyvadban nem túl gazdag, de
jelentôs az apróvadállománya.
Mesterségesen tenyésztett állománya
a megyét az ország legfrekventál-
tabb apróvadas területévé teszi.
A megyében fácán- és nyúlhajtás a
jellemzô, de a vadászat egyéb mód-
jai is fellelhetôk: keresôvadászat,
apróvad lesvadászat (vadkacsa),
cserkészés (ôz), gépkocsival és
fogattal való vadászat (ôz), íjvadá-
szat, sólyomvadászat igény szerint.
Jelentôs trófeagyûjtemény található
a tiszaföldvári Göth-kastélyban.
Vadgazdálkodásra alkalmas terület
552 000 ha. Ebbôl a Vadász Szövet-
ségbe tömörült 40 vadásztársaság
506 000 ha-on gazdálkodik. A va-
dásztársaságok területe 4300 ha és
32 000 ha között változik, átlagosan
14 000 ha. A területtel rendelkezô
vadásztársaságok létszáma 2150 fô,
egy vadászra 235 ha jut átlagosan.
A hivatásos vadászok létszáma 104
fô, 4700 ha terület a hivatásos vadá-
szok szolgálati területe.
Gazdálkodása alapján a megye az
elmúlt évek során az 1–3. helyet
foglalta el az országos értékelésben.
Az országos terítékbôl Jász-Nagy-
AKTÍV PIHENÉS
kun-Szolnok megye a következô-
képpen részesedik vadfajonként: ôz
7,8%, élô nyúl 32,5%, lôtt nyúl
11,8%, fácán 18,5%, vadkacsa 10%.
A kimondottan apróvadas terület
jellemzô vadfajai: fácán, nyúl, fo-
goly, vízi vad. Az utóbbi idôben
szaporodik a vaddisznó. A felsorolt
vadfajok egyenletesen oszlanak el,
de van egy-két kiugróan jó vadeltar-
tó képességû terület.
Az elmúlt évek terítékadatai a követ-
kezôk: nyúl: 31 000 db,
fácán: 119 000 db, fogoly: 3000 db,
kacsa: 20 000 db, ôz: 2300 db.
A megyében a magas színtû, jól
szervezett vadászatok lebonyolításá-
nak biztosított a szakmai feltétele.
Általában mindegyik vadásztársaság
rendelkezik vadászházzal. A megye
területén kb. 15 olyan vadászház
van, amely alkalmas vendégfogadás-
ra. Ezek általában lakott helytôl
ugyan távol, de jól megközelíthetô,
kellemes környezetben találhatók.
A vadásztársaságok rendelkeznek a
vadászatok lebonyolításához szüksé-
ges egyéb eszközökkel is, pl. jármû-
vek, magaslesek stb.
A vadászattal kapcsolatos felvilágo-
sítást az alábbi címen lehet kérni:
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Vadász Szövetség
5000 Szolnok, Petôfi u. 13.
Tel.: 56/421-401.
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
HORGÁSZAT
Jász-Nagykun-Szolnok megye kiváló
lehetôségeket rejt a horgászatot ked-
velôk számára.
A Tisza-tavat a MOHOSZ hasznosít-
ja. Az esetek nagy részében az egyes
vízterületeken önálló területi enge-
délyt kell váltani, amit a vízkezelô
bocsát ki.
Magyarországon minden horgásznak
állami horgászjegyet kell váltania.
A jegy egy naptári évre szól és az
egész ország területén érvényes.
E mellé a helyi horgászegyesületek
területi jegyet bocsátanak ki, ami
az adott horgászvízre érvényes.
Szolnokon a Munkás Horgászegye-
sület irodájában válthatók horgászje-
gyek amelyek érvényesek Jász-
Nagykun-Szolnok alábbi vizeire:
Tisza folyó, Holt-Tisza, alcsiszigeti
Holt-Tisza, Zagyva folyó, Tisza-tó.
VÍZTERÜLETEK, HALFAJOK
Alattyáni Budai-sziget holtág 1,2 ha
Alattyáni Kiserdôvíz holtág 1,2 ha
Alattyáni Háromfa vízállás 0,6 ha
Alattyáni Puskaporos gödör 0,3 ha
Alcsiszigeti-holtág 108,0 ha.
Kezelô: Jász-Nagykun-Szolnok
megyei Intézô Bizottság
Ponty, csuka, harcsa, amur, angolna,
süllô, keszeg.
Berek-holtág 6,6 ha.
Berekfürdôi csónakázótó 23,7 ha.
Kezelô: Bereki Horgász Egyesület
Ponty, keszeg.
Csalogány-tó 5,5 ha
Csátés anyaggödör 0,4 ha
Gyepes anyaggödör 0,8 ha
Jászkiséri Pélyi-tó 0,6 ha
Hajta patak 1,7 ha
Jászalsószentgyörgyi
Zagyva holtágak 6,0 ha
Jászapáti Nagyhomokos-tó 2,9 ha
Jászapáti Panna kútja tó 2,9 ha
Jászapáti Téglagyári nádas 0,5 ha
Jászberényi Régi halastó 4,3 ha
Jászberényi Válykos-víz 1,9 ha
Jászberényi Zúgóteknô
és holtág 1,4 ha
AKTÍV PIHENÉS
Jászberényi Téglagyári tó
Jászárokszállási Kistó 1,2 ha
Jászárokszállási Nádor-tó 1,5 ha
Jászárokszállási Pereslaposi
víztározó 3,2 ha
Jászárokszállási Surányi-tó 3,7 ha
Jászdózsai Felvégi vermek 9,7 ha
Jászfényszarui Kalapgyári
tavak 12,4 ha
Jászfényszarui Lehel
bányatavak 1,8 ha
Kezelô: Jászfényszarui Béke
Horgász Egyesület
Ponty, csuka, süllô, keszeg.
Jászjákóhalmi horgásztó 2,5 ha
Jászladányi Dósa-tó 2,2 ha Tarna patak 29,0 ha
Jászteleki Holt-Zagyva Holt-Tarna ág 3,4 ha
Mizsei-holtág 5,4 ha Gyöngyös patak 3,0 ha
Jászteleki Zagyvatetôs-holtág 2,3 ha Kezelô: JNSZ Megyei Intézô
Karcagi horgásztavak 1,9 ha Bizottság, Heves Megyei Intézô
Karcagi téglagyári gödör 2,7 ha Bizottság, Jászjákóhalmi Sport Hor-
Kisújszállási horgásztó 2,5 ha gász Egyesület, Jászdózsa,
Kôteleki anyaggödör 2,7 ha Tarna Menti Horgász Egyesület
Kôteleki Nagy-Topa víz 2,9 ha Ponty, amur, keszeg.
Kunszentmártoni téglagyári
bányagödrök 10,3 ha Tiszasülyi vályoggödrök 6,1 ha
Mezôhéki víztározó 16,0 ha Túrkevei belvízcsatorna 5,6 ha
Kezelô: Mezôhéki Táncsics Újszászi Erdei tó 2,0 ha
Horgász Egyesület Újszászi vályogvetô gödör 1,5 ha
Ponty, csuka, harcsa, amur, süllô, Zagyva 68,4 ha
keszeg. Kezelô: Jász-Nagykun-Szolnok
Szolnoki-Tiszaligeti Megyei Intézôbizottság
csónakázótó 2,5 ha Ponty, csuka, harcsa, süllô, keszeg
163
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
FALUSI TURIZMUS
A térség figyelemre méltó fogadóbá-
zisa Kunhegyes, ahol helyi falusi
egyesület is mûködik, a Kunhegyesi
Falusi Turizmusért Egyesület.
A városi emberek számára érdekes
lehet a máig élô falusi disznótor ha-
gyománya, az itt élô emberek múlt-
ját és mindennapjait idézô mezôgaz-
dasági eszközökbôl álló néprajzi
gyûjtemény. A település igen ked-
velt a kerékpárosok körében.
Helyi specialitás: a házilag készített
lekvár, málnaszörp, ablakoskalács
és az érdekességnek számító
kötött galuska.
A Tisza-tó mellett Abádszalókon csa-
164
FALUSI TURIZMUS
A megyében kialakult a falusi vendéglátás. A falusi turizmus nem a költséges
ragyogás, a többcsillagos szállodák, a sejtelmes drinkbárok világa. A falusi tu-
rizmus az maga az alföldi valóság. Az alföldi emberek mindennapi örömeivel,
gondjaival, problémáival, a térség minden hibájával, de bájával, szépségével,
közvetlenségével, a természetes környezet romlatlanságával, az itt élô emberek
nyitott, befogadó szeretetével együtt. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az
utóbbi években egyre több falusi vendégfogadó hely születik. Változatos prog-
ramokkal, rendezvényekkel várják itt a látogatókat.
ládok, fiatalok szívesen felkeresik az állatokkal, sôt ellesheti a táj egy-egy
itteni vendégfogadókat. Az egyik jellegzetes étele elkészítésének for-
legnépszerûbb Tisza-tavi település- télyait. Ôsi mesterségek elevened-
nek helyi egyesülete is van: nek fel a falvakban.
Abádszalók Falusi Turizmusért Még ma is élnek kosár- és gyékény-
Egyesület. fonók, fafaragók, csipkeverô, szôni,
A jászsági vendégfogadásnak már fonni tudó asszonyok.
hagyománya van. A jászsági vidék Kôteleken is egyre több vendégfo-
fô rendezvénye az aratóünnep, gadó család várja az ideérkezô ho-
ahol a régi aratás mozzanatait, mokfövenyes látogatókat. A tiszazu-
eszközeit és egy jászsági lakodal- gi térségben Tiszasas települést kell
mast mutat be a Jászsági Néptánc feltétlenül kiemelni, ahol partsza-
Együttes, ami egy lagzival ér véget. kaszok, csodálatos szabad strand és
Ajánlott programok a Jászságban: igazi falusi környezet biztosítja a
vadászat és vadhajtás nyúlra, fácánra gondtalan nyaralást. A megyében
és ôzre, szakember vezetésével több település kezdi kiépíteni a falu-
természetjáró túrák szervezése si turizmus feltételeit, érdemes
természetvédelmi területeken, „csemegézni” az igen gazdag
állatkert megtekintése. megyei kínálatból.
(Jászsági A megyei vendégfogadókat a Jász-
Falusi Turizmusért Nagykun-Szolnok Megyei Falusi
Egyesület) Turizmus Egyesület fogja össze.
A megyénket átszelô
Tisza folyó vadregé- A falusi turizmus szervezetei:
nyes kanyarulatai, vál- Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
tozatos partszegélyei Falusi Turizmus Egyesület
lenyûgözik az ide láto- 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.
gató embereket. Nem Tel.: 56/424-803; 420-704.
véletlen a falusi szállás- Fax: 56/341-441
helyek bôvülése a part- Abádszalóki Falusi Turizmusért
szakaszok mellett lévô Egyesület. 5241 Abádszalók,
településeken. Ilyen István király u. 16.
homokszigetre épült Tel.: 59/355-299; 355-398
Nagykörû is. Aki be Jászsági Falusi Turizmusért
akar pillantani a falusi Egyesület. 5130 Jászapáti,
élet nyugalmas napjai- Velemi út 4–6. Tel.: 57/441-050,
ba, az töltsön el egy na- 441-062. Fax: 57/441-114.
pot itt és ismerje meg a Kunhegyesi Falusi Turizmusért
vendégfogadó családok Egyesület
vidéki életének titkait, 5340 Kunhegyes, Széchenyi út 38/a.
barátkozhat a házi- Tel./Fax: 59/326-129.
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

Jász-Nagykun-Szolnok megye idegenforgalmi vonzerejét leginkább a

természeti értékek jelentik. Az Alföld közepén elhelyezkedô megyének
sokszínû és változatos a növény- és állatvilága, sajátossága, hogy fõleg a szép
tájképi értékû és gazdag élôvilágú vízfolyás menti területek képeznek jelentôs
értékeket. Ebben a fejezetben bemutatjuk a megye országos és helyi
jelentôségû védett természeti értékeit, valamint néhány jellemzô növényt és
állatot.

VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Jászjákóhalma (Templom part, Mesterszállás, Tiszaföldvár

Országos jelentôségû
természeti értékek
1. Hortobágyi Nemzeti Park
2. Tiszafüredi Madárrezervátum
3. Pusztakócsi-mocsarak
4. Tiszaigari Arborétum
5. Zádor-híd környéke
6. Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet
Helyi jelentôségû védett
természeti értékek
Abádszalók (Aranyosi kosboros rét)
Berekfürdô (Pincéshalom)
Csépa (Fertô)
Cserkeszôlô (Aranyosi tölgyfák)
Templom tér (temetô)
Jásztelek (Jásztelek–Pusztamizsei
Természetvédelmi Terület)
Jászberény (Hajta-mocsár)
Jászdózsa (Pap-erdô)
Jászfelsôszentgyörgy
és Jászberény (Zagyva Menti
Természetvédelmi Terület)
Karcag (Kunhalmok)
Karcag (Kis Gergely-halom)
Kenderes (Fasor)
Kenderes (Törökmogyorófa)
Kengyel (Szélmalom-domb)
Kengyel (Törökmogyorófák)
Kunhegyes (Bige-fertô)
Kunhegyes (Gergely-halom)
Kunszentmárton, Öcsöd,
Szelevény, Mezôtúr,
(Körös-völgyi Természetvédelmi
Terület)
Szolnok (Molnárfecske-telep)
Tiszafüred (Kastélypark)
Tiszafüred (Kocsányos tölgy)
Tiszaderzs és Tiszaszôlôs
(Cserôközi Természetvédelmi
Terület)
Tiszaigar (Kocsányos tölgyek
és vadkörtefák)
Tiszaigar (Mátyás király-fa)
Tiszakürt (Arborétum)
Tiszaszentimre
(Nagypallagi löszgyep)
Törökszentmiklós
(Szenttamási park)
Újszász (Kastélypark)

165
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
Kis ezerjófû (Centaurium erythraea)
Kedves, rózsaszín virágú, a tárnicsfélékhez tartozó
növény. Üde rétek, kaszálók tömegesen elôforduló
egyéves, karcsú faja. Értékes, sokféle hatóanyagot
tartalmazó gyógynövény. Keserû teája jó gyomor-
és epebántalmak ellen. Innen származik a növény
másik neve is: százforintos földepe.
Búzavirág (Centaurea cyanus)
Búzavetésekben, a gabonatáblák szélén egykor
igen gyakori volt. Jelenleg állománya nagyon meg-
fogyatkozott. A kemizáció hatására egy idôre csak-
nem kiveszett. A földmûvelés jelképének számító,
nyári mezei vadvirágcsokorból nem hiányozhatott.
Virágjának színe: „Búzavirágkék”.
Tisza-parti margitvirág
(Chrysanthemum serotinum)
Magas termetû, fészkes virágzatú növény. Levelei
hosszúkás lándzsásak, fûrészes szélûek. Szára el-
ágazó. Mocsarak, lápok védett növénye. Késô nyá-
ron, vagy kora ôsszel virágzik. A Közép-Tiszai Táj-
védelmi Körzet egyik legkülönlegesebb növényrit-
kasága.
166
Halvány ziliz (Althaea pallida)
Magas, akár 150 cm-re is megnövô igen dekoratív
növény. Levelei karéjosak, a szárral együtt sûrûn
szôrös-molyhosak. Virágának szirma kicsípett, ró-
zsalila színû. A nyár derekától októberig nyílik. Szá-
raz gyepek ponthusi-mediterrán elterjedésû, szór-
ványosan elôforduló faja.
Héjakútmácsonya (Dipsacus laciniatus)
Gyakran 2 m magasra is megnövô tüskés, serteszô-
rös növény. Nedves árokpartokon, legelôkön, árte-
reken igen gyakori. Nevét a szárlevelek öblében
összegyûlô esôvíztôl kapta. A babonás nép mosdás-
ra ajánlja ezt a különleges vizet. Elszáradt virágzatát
a takácsok használták régen a posztó bolyholására.
Bókoló bogáncs (Carduus nutans)
Magas, erôteljes növény. Nyár derekán hozza nagy,
5–8 cm átmérôjû fészkes virágzatát. A fészek lehaj-
ló, bókoló.
Színe bíborpiros vagy ibolyáspiros. Legelôk, parla-
gok feltûnôen szép növénye.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Nyári tôzike (Leucojum aestivum)
Hagymás növény. Többnyire 2–5 virágja van. Ápri-
listól-júniusig virágzik. Folyóparti erdôk, puhafali-
getek mélyedéseiben, tocsogóiban jellemzô ez a
mutatós növény. Gyakran találkozunk vele a kubik
erdôk tisztásain. Helyenként tömeges is lehet. Szép-
sége miatt védett.
Csattogó szamóca (Fragaria viridis)
Sárgás-fehér szirmú, hármasan összetett levelû, rö-
vid indás növény. Nyár elején virágzik.
Termése kerekded, fehéresen piros és ízletes. A va-
cokról nehezen válik le, így a szedése eléggé körül-
ményes. Száraz gyepek, löszlegelôk jellegzetes nö-
vénye.
Szártalan csüdfû (Astragalus exscapus)
Tavasszal, nyár elején homoki és löszgyepekben vi-
rágzik ez a meglehetôsen ritka növény. Virágja rö-
vid kocsányú és világos sárga. Föld feletti szára
nincs. Vastag és fásodott gyöktörzse van. Az Alföl-
dön csak szórványosan fordul elô ez a védett nö-
vény.
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
Réti iszalag (Clematis integrifolia)
Üde kaszálórétek, árterek, esetleg szikesedô rétek,
tisztások növénye. Alföldi folyóink hullámterén elô-
fordulása jellemzônek mondható. Ellentétben a fá-
sodott szárú, kúszó liánszerû rokonaitól alacsony
növény. Elsôsorban feltûnô szépsége miatt védett.
Debreceni torma (Armoracia macrocarpa)
Magas, karcsú, fehér virágú növény. Nádas-gyéké-
nyes mocsarakban találjuk meg leginkább ezt a rit-
kuló állományú növényt. A Tisza-völgyében elôfor-
dulása jellemzô. Bennszülött, védett faj! Nyár elején
virágzik.
Nyílfû (Sagittaria sagittifolia)
Jellegzetes nyíl vagy dárda alakú leveleirôl kapta a
nevét. Találó régi neve is erre utal: vízinyíl. Mutatós
virágjai örvben ülnek.
Termése buzogányszerû, a szél és a víz terjeszti.
Gumókkal telel át. Zavartalan mocsarakban, hínáro-
sokban szórványosan fordul elô.
Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba)
Nagy, kerekded levelei a víz felszínén úsznak. A víz
alatti szára a fenéken kúszik, olykor elérheti a kar-
vastagságot is. Júniustól szeptemberig hozza 15–20
centiméter átmérôjû igen dekoratív, fehér színû vi-
rágait. Tavakban, holtágakban társulást alkotó.
Erdélyi útifû (Plantago schwarzenbergiana)
Alacsony, 10–20 cm magasságú növény. Levelei
hosszúkás-lándzsásak. A virágzata vékony, henge-
res. Nyár végén virágzik. A Tiszántúlon fordul legin-
kább elô. Szikes rétek bennszülött (erdélyi-panno-
niai) növénye. Védett!
Tündérfátyol (Nymphoides peltata)
Hosszú szárú, úszó, lebegô növény. Levelei kerek-
dedek, 5–10 cm átmérôjûek. Virágzáskor sárga vi-
rágszônyeget alkot az állóvizek felszínén.
A Balatonból már kihalt. A Tisza-tó sarudi oldalán
Európa egyik legjelentôsebb tündérfátyol mezeje
található. A jégkorszak utáni meleg idôszak marad-
vány faja. Védett!
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Agárkosbor (Orchis morio)
Homoki rétek, legelôk növénye. Az Alföldön ritkán,
szikes pusztákon is elôfordul. Virágjának legna-
gyobb lepellevele a mézajak, a megporzó rovarok
leszálló helye. A virág színe igen változó, a fehértôl
a rózsaszínen át a sötét bíborszínig. Tavasszal (má-
jus–június) virágzik. Védett faj!
Mezei csiperke (Agaricus campestris)
Száraz nyarak után olykor tömegesen, nemegyszer
hatalmas „boszorkányköröket” alkotva jelenik meg.
Maga a gomba fehér, a tönkje és a gallérja gyengén
fejlett, húsos kalapja domború, lemezei barnák. Fe-
hér húsa megvágva kissé pirul. Ehetô gomba.
Kardos lepke (Iphiclides podalirius)
A pillangók családjának jellegzetes szép faja. Ápri-
listól augusztusig, napos helyeken, csapongva re-
pül, és a virágokat látogatja.
A vegyszerezés következtében ma már Európa-
szerte ritka, ezért nemzetközi természetvédelmi
rendelkezés védi. A kardoslepke elfogása nálunk is
szigorúan tilos.
167
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
Túzok (Otis tarda)
A „magyar strucc” füves puszták, külterjesen mûvelt
szántóföldek hatalmas termetû madara. Rendkívül
óvatos. Kisebb csapatokba tömörül. A dürgô túzok-
kakas messzirôl egy óriási fehér gömbnek látszik.
Hazai állományát sikerült stabilizálni. A népes nagy-
kunsági, nagy-sárréti, hortobágyi állománya euró-
pai összevetésben is jelentôsnek számít.
Bíbic (Vanellus vanullus)
Vizenyôs rétek, szántóföldek közismert madara.
Hátoldala fémesen csillogó zöld, fejtetôje, arcsávja
tarka és melle fekete. Éles, panaszos kiáltozásával a
környék minden madarát felriasztja. Az egyik legko-
rábban érkezô madarunk. Zsombékos réteken, le-
gelôkön, mocsarak szélén, mezôgazdasági területe-
ken költ. Néha kisebb számban át is telel.
Nagy kócsag (Egretta alba)
Egész tollazata vakító hófehér. A kis kócsagnál jóval
termetesebb. Élôhelye: nagy kiterjedésû sûrû náda-
sok, mocsarak, halastavak. Röpte könnyed, méltó-
ságteljes. Behúzott nyakkal és hátranyújtott lábbal
repül. Hazai állománya gyarapodott, ôsszel a
vízközeli legelôkön, tarlókon is láthatjuk. A be nem
fagyó vizek mentén rendszeresen áttelel. A nagy
kócsag a magyar természetvédelem címerállata.
168
Daru (Grus grus)
Ez a palaszürke színû, rendkívül éber, vigyázó ma-
dár a múlt század végén még népes telepeken köl-
tött hazánkban. Az árvízmentesítô, lecsapoló mun-
kákat követô tájátalakítás következtében élettere
beszûkült, így nálunk már csak – az ország keleti ré-
szén – ôszi és tavaszi átvonulóvá vált. Vonuló csa-
patai magasan, V alakban repülnek. A hortobágyi
puszták jelentôs pihenô, gyülekezô helyei.
Székicsér (Glareola pratincola)
Az egyik legszebb madarunk. Viselkedése a földön
és a levegôben egyformán feltûnést keltô. Mélyen
villás farka fekete, csak a tövén fehér. Torkán feke-
tével szegett sárga folt látható. A levegôben – fecs-
kemódra nyilallva – repülô rovarokra vadászik. Ha-
zánkban elsôsorban a hortobágyi sziki legelôk ritka
fészkelô madara.
Széki lile (Charadrius alexandrinus)
Hazánkban a kopár vakszikesek jellegzetes madara.
Szikpadkákon, fôleg székfûállományban költ. Meg-
érkezésük után gyorsan kiválasztják költôterületü-
ket. A fiókák kelésük után néhány órával elhagyják
fészkük környékét. Jellegzetesen, gyorsan fut. Fut-
tában lába sokszor nem is látszik, olyan mintha gu-
rulna. Lágy, dallamos tavaszi füttye jelzi megérkezé-
süket.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Csíkosfejû nádiposzáta (Acrocephalus paludicola)
Fejtetôje feltûnô sárga sávos. Rejtett életmódja miatt
inkább csak a hangjáról ismeri fel a szakavatott ma-
darász. Az alacsony növényzetû nyílt mocsarakat
kedveli. Hazánkban szórványosan fészkel, a Horto-
bágyon állandó populációja él. Állománya örvende-
tesen emelkedik.
Kanalas gém (Platalea leucorodia)
Kisebb termetû a gólyánál, tollazata fehér, de soha-
sem olyan ragyogó tiszta, mint a kócsagoké. Csôre
hosszú, kanálszerû formában végzôdik. Röptében
enyhe ívben hajló nyakát és lábát kinyújtja. Fôleg a
nagy kiterjedésû nádasokban, telepesen költ. A hor-
tobágyi halastavak széles nádszigetein is rendszere-
sen fészkel.
Ugartyúk (Barhinus oedicnemus)
Nagy termetû, zömök madár. Kerek feje és feltûnô-
en nagy, sárga szeme minden más parti madártól
megkülönbözteti. Veszélyt sejtve szorosan a földre
lapul. A rejtôzködés bajnoka. Alkonyatkor kisebb
csapatokba verôdik. Ilyenkor hallatja éles, jajgató
hangját. Hazánkban ritka fészkelô. Szikes réteken,
szántóföldeken, gyér növényzetû kopárokon költ.
Vonuló.
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
Tiszavirág (Palingenia longicaudata)
Neve jól ismert, bár magát a rovart kevesen látták. A
legnagyobb európai kérészfaj. Valamikor a síkvidé-
ki folyókban szerte elterjedt volt kontinensünkön.
Európában a legnagyobb tömegben a Tiszában él.
Június közepén látványosan rajzik. Az alig 2–3 óra
alatt lejátszódó jelenséget követôen milliónyi ké-
résztetem borítja a víz felszínét: „Virágzik a Tisza”.
Kecsege (Acipenser ruthenus)
Orsó alakú megnyúlt testû halunk. Édesvízben élô
tokféle. Azokon a folyószakaszokon, ahol a tiszavi-
rág él, a kecsege is megtalálható, mivel a kérészlár-
va kedvenc csemegéi közé tartozik. A hazai hor-
gászrekord 6,33 kg (1989). Kitûnô ízû szálkamentes
húsa van, csemegének számít, különösen mióta
csökken vizeinkben az állománya.
Hosszúlábú mocsári béka
(Rana arvalis wolterstorffi)
Fôleg síkvidéki mocsaras-turjános élôhelyen talál-
kozhatunk vele. Elsôsorban a jászsági mocsarakból
ismeretes. Kora tavaszi násza idején a hímek kobalt-
kékre színezôdnek. Párzás után visszabarnulnak.
Orrnyílásaitól a bronzos csillogású szemén és a
dobhártyáin át mélybarna „bajuszsáv” húzódik.
Szongáriai cselôpók (Lycosa singoriensis)
Hazánk legnagyobb pókja. Erôsen szôrözött teste,
megjelenése vetekedik a kisebb trópusi madárpó-
kokéval. Földbe mélyített járataiban él. Elsôsorban a
száraz, szikesedô élôhelyeket kedveli. Érdekes lát-
vány, amikor az anyapók a lyukból napozni felhoz-
za a hátán ülô kicsinyeit. Gyermekek kedvelt szóra-
kozása volt a póköntés.
Réticsík (Misgurnus fossilis)
Teste hosszan megnyúlt, izmos, oldalról kevéssé la-
pított. Feje és szeme kicsi. A tavasszal vízzel borí-
tott, de szárazság idején nagyrészt kiszáradó mocsa-
rak jellemzô hala. A nagy vízrendezéseket megelô-
zôen gyakori volt hazánkban. Akkoriban a csíká-
szok foglalkoztak a mocsarakban élô réticsík fogá-
sával. Hazai állománya megcsappant, védett.
Vízisikló (Natrix natrix)
A legközönségesebb siklónk. Testhossza 80–100 cm.
Tavak, mocsarak, csatornák közelében gyakran ta-
lálkozhatunk vele. Leginkább békával táplálkozik.
A nôstények tarkójának két oldalán halványabb, a
hímeknél élénkebb citrom- vagy narancssárga, fél-
hold alakú fülfolt látható. Ezekrôl a tarkófoltokról a
vízisikló már messzirôl felismerhetô.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Ürge (Citellus citellus)
Kopár legelôkön, töltések oldalában ma még sokfe-
lé él ez a nyúlánk, sárgásszürke bundájú rágcsáló
kisemlôs. Nappal jár a táplálék után. A földbe füg-
gôlegesen lefelé vezetô mély járatot készít. A lyuk
közelében szaladgálnak, s idônként két hátulsó lá-
bukra emelkedve kémlelik a környéket. A veszély-
re jellegzetes füttyentéssel figyelmeztetik egymást.
Halványfoltú küllô (Golio albipinnatus)
Apró halunk, hossza maximálisan 15 cm lehet. Ap-
ró gerinctelen állatokkal táplálkozik, amelyeket csa-
patokban járva keresgél a mederfenéken. Ragadozó
halainkkal megegyezô élôhelye miatt gyakran válik
azok zsákmányává, így közvetve gazdaságilag is je-
lentôs faj. Törvényesen védett. Megyénk vizeiben
rendszeresen elôfordul.
Borz (Meles meles)
Folyóink magasabb partszakaszain, árvízmentes há-
tas részein találkozhatunk borzvárral is. Kotoréká-
ban egyedül él egész évben. Csupán a párzás idején
tûri el fajtársa közelségét. Bundája jellegzetes szür-
ke színû, pofáján fekete-fehér sávok húzódnak. Fô-
leg növényi eredetû táplálékot fogyaszt, de nem ve-
ti meg a földön fészkelô madarak tojásait sem.
169
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK NÉPMÛVÉSZET

A megye kiemelkedô jelentôségû néphagyománnyal rendelkezik. A népi kis-

mesterségek és az élô népmûvészet az a vonzerô, ami a turisták százait vonzza
térségünkbe. Megyénk egyes tájegységeinek hagyományait (kunsági hímzés,
tiszafüredi, mezôtúri fazekasság) képzett mesterek elevenítik fel szakértôk irá-
nyításával, napjainkhoz igazodó funkciókkal, de hagyományos formában és
díszítménnyel. A magyar Alföld népmûvészete a híres néprajztudós Györffy
István munkássága révén vált ismertté. A mezôvárosi céhek és alkotóközössé-
gek teremtettek népmûvészetet a XIII–XIX. sz. között. Alkotói mesteremberek,
ügyes kezû asszonyok és pásztoremberek voltak. Az ízlés koronként és tájan-
ként változó volt, ezért a népmûvészet különbözô stíluskorszakokra bomlott.

NÉPHAGYOMÁNY, NÉPMÛVÉSZET A Nagykunság kisiparából fôként az továbbá az eredet gondos ápolása

A térség mai népmûvészeti életében
kiemelkedô fontosságú a Tiszavár-
konyi Népmûvészeti Alkotótelep,
mely a Tisza bal partján fekszik. A
népmûvészet megismerése biztosí-
tott a mûhelyekben, betekintési le-
hetôség van a népmûvészeti alkotó-
munkába, a fafaragás, vesszôfonás,
hímzés, szövés, fonás, gyékényfo-
nás, korongozás, mézeskalács-készí-
tés rejtelmeibe. Az alkotótelep alkal-
mas egyéni és csoportos foglalkozá-
sok megrendezésére. A központi
épületen kívül faragóház, kerámia-
mûhely, jurta, szauna és szabadtéri
konyha kemencével nyújt maradan-
dó élményt. A teleptôl 200 m-re für-
dôzésre, napozásra, vízisportra al-
kalmas szabad strand található.
állattartáshoz kapcsolódóak erôsöd-
tek meg, de a festett asztalosbútorai,
a szabadrajzú gyapjúhímzései ( kun-
hímzés), Mezôtúr fekete és mázas
kerámiái is igen ismertek. A kunok
egyszerûségre, visszafogott szín- és
díszítményvilágra való törekvése re-
formátus vallásukkal áll összefüg-
gésben. Hiedelemviláguk számos
archaikus elemet ôrzött meg, melyet
a kiterjedt pásztorélet is konzervált
(táltoshit, boszorkánytörténetek,
babonák).
A Jászság fejlett szûcsipara, hímzett
bundái, subái az Alföld népmûvé-
szetének értékes darabjai. Sajátos
jász magatartásformájuk volt a fel-
sôbb hatalmasságok iránti megbíz-
ható szolgálat, a jász öntudat és
szimbólumok (Lehel kürtje),
(redemptió története, Csörsz-mon-
dák). Viseletükben, kuriális építésze-
tükben a kiváltságaikban gyökerezô
nemesi jelleget hangsúlyozták.
Szokásaikban az egyházi ünnepek-
nek nagy a jelentôsége, római kato-
likus vallásukat az út menti, színesre
festett keresztek és a szentek
szobrai is szimbolizálják.
Szolnok környéke a megyeszékhely
köré szervezôdött kisebb-nagyobb
falvak csoportja, mely eredetét, val-
lását és nyelvjárását tekintve igen
heterogén. Központja Szolnok, a
hajdani só-, és gabonakereskedel-
mérôl ismert átkelôhely.
Szolnok közelsége a térség kultúrá-
ját némileg polgárosította. A telepü-
lések jobbágyi eredetûek, de jelen-
tôs a cselédréteg is. A falvakat rész-
ben a vasút melletti fekvésbôl, rész-
ben Szolnok közelségébôl eredôen
speciális foglalkozások (vasutas, ku-
bikos, ipari munkás, mezôgazdasági
kisárutermelô) és ennek kísérôjelen-
sége a kétlaki életmód jellemezte.
A falvak lakóinak másik rétege a ré-
gi paraszti életformát konzerválta.
Kultúrájuk, szokásanyaguk igen
különbözô, még magán viseli az
egyes települések származáshelyé-
nek eltérô jellegét.
Tiszazug szegényes halmazfalvai az
árvízmentes részeken épültek.
A szegénység építkezésükben is tük-
rözôdik. Lakóházaik és gazdasági
melléképületeik számos archaikus
technikát és építôanyagot ôriztek
meg. Gazdálkodásukban (gyûjtöge-

170
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
tés, részes aratás), táplálkozásukban
és kiegészítô jövedelmeikben (halá-
szat, vesszô- és gyékényfonás) a víz-
part közelsége, a táj földrajzi adott-
sága meghatározó. A vidék zártsága
belsô keletkezésû tárgyi és szellemi
kultúrájukban is megmutatkozik.
Tiszafüred és környéke lakossága
nagyrészt jobbágyi eredetû, köztük
igen jelentôs a hódoltság után bete-
lepült felvidéki és kelet-magyar-
országi származásúak részaránya.
Nagyrészt református vallásúak.
A Tisza menti falvak életében a halá-
szat, gyûjtögetés, vesszô- és gyé-
kényfonás számottevô volt, míg a
Hortobággyal, Nagykunsággal szom-
szédos területeken (Nagyiván,
Tiszaigar, Tiszafüred) a pásztorko-
dás is nagyobb súlyt kapott. Építke-
zését a népi klasszicizmus túlsúlya
jellemzi. A tiszai átkelôhelyek
(Tiszafüred, Abád) nagyban hozzájá-
rultak a Felvidékkel és Kárpátaljával
való élénk kereskedelmi kapcsola-
tok kiépüléséhez. Kézmûveseit
nagyrészt Tiszafüred koncentrálta, a
festett asztalosbútorai, cserép-
edényei 40–50 km-es körzetben, fa-
nyergei pedig országszerte ismertek
és keresettek voltak. A Hortobággyal
érintkezô területeken a pásztormû-
vészet is számottevô. Paraszti nép-
mûvészetünk múlt század eleji felvi-
rágzása jobbágyságunk anyagi hely-
zetének javulásával állt összefüggés-
ben. A háromosztatú lakóház egyik
helyisége, a tisztaszoba, az ünnepek
szolgálatában állt. Bútorzata, textil-
jei, kerámiái komoly értéket képvi-
seltek. A tulipános bútorzat a XIX.
század végéig volt divatban. A Nagy-
kunságban kék, fekete és barna ala-
pon virágozták a bútorokat. Kezdet-
ben ilyen volt a tiszafüredi bútor is,
melyet a kék, majd vörös alapon fe-
ketével flóderozott, zsúfolt virágozá-
sú bútorfestés váltott fel. Karcagon
századunk elején fehér alapon is vi-
rágozták a bútorokat. Ezekben a
központokban a népi bútorokon a
reneszánsz és a klasszicista, míg a
NÉPMÛVÉSZET
jászságiakban a barokk és a bieder-
meier stíluselemek hatottak legin-
kább. Csak a századfordulótól
polgárosult a paraszti bútorzat,
s váltott egyszínû barnára.
A megye népmûvészetének
legismertebb ága a fazekasság,
melynek két jelentôs központ-
ja Mezôtúr és Tiszafüred volt.
Mezôtúr a XIX. század köze-
péig fekete kerámiáiról
(vizes korsó, kanta)
nevezetes.
Mázas kerámiái az 1840-es
évektôl maradtak fenn,
melyek zöld alapon fekete
írókás díszítésûek, majd az
1860-as évektôl kiszíne-
sedtek.
Az edényeket sárgás, ún. dudi ala- A régió igen jelentôs fazekas hagyo-
pon színes virágok, levelek díszítik. mányának több tájház is otthont
Változatos termékeiket (kancsó, bu- nyújt Karcagon, Tiszafüreden és
tella, butykos) vásárokon és vándor- Mezôtúron (Kántor-, Nyúzó Gáspár-
kereskedôk útján értékesítették. és Badár-házak).
A XIX. század végétôl a túri fazekas- A megye népi hímzéseiben a gyap-
ság történetében új fejezetet nyitott júszállal hímzett szabadrajzú kun
Badár Balázs munkássága, melyet a hímzés a legismertebb. Gyapjúhím-
polgári ízlést kielégítô ornamentika zés és rátétek díszítették a szûrök dí-
és edényforma jellemzett. Mezôtúr szesebb darabjait is. A szûrposztó-
kerámiamûvességét napjainkig foly- hoz hasonlóan a juhtartás adta a
tatja, s számos népi iparmûvész szûcsmunkák alapanyagát, a bôrt is.
(Gonda István, Búsi Lajos, Kômûves A szûcsipar központja a megyében a
Lajos) gazdagítja a város fazekassá- Jászság és a Nagykunság volt.
gának a hírét. Tiszafüreden az 1830- A megyében számos szokás fûzôdött
as évek elején jelentek meg a máza- a jeles napokhoz, leginkább Szent
zott kerámiák. Speciális készítmény György napjához
volt a huszárt megjelenítô boros- (április 24.), mely
edény, a miskakancsó. Tiszafü- régen az állatok
red a XIX. század második felé- legelôre való elsô
ben az Alföld második legna- kihajtásának is
gyobb tálasközpontjává fejlô- napja volt.
dött. Ezen a na-
Napjainkban Szûcs Imre, a nép- pon min
mûvészet mestere és családja denütt
folytatja Tiszafüreden a régi ha- hangsú
gyományokat. A fazekasság be- lyosan
mutatásakor a karcagi Kántor volt jelen
Sándor munkásságáról is emlí- a szoká-
tést kell tenni, aki 1927-tôl, sokban az
a füredi fazekasformák felújításá- állatok
val, a megye fazekas népi iparmûvé- egészségé-
szetében iskolát teremtett. nek, termé-
171
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
kenységének biztosítása. A másik,
sok szokást magához vonzó jeles
nap Luca napja (december 13.),
mely leggazdagabban a jászsági és a
palóc telepítésû falvak néphagyomá-
nyaiban jelentkezik. A Luca-napi kö-
szöntôk az egész megyében ismer-
tek, melyek a baromfi termékenysé-
gét igyekeznek biztosítani. Ekkor
kezdtek hozzá a lucaszék faragásá-
hoz is, mely karácsonyra készült el.
Ráülve a reformátusok a kereszt-
úton, a katolikusok pedig az éjféli
misén vélték a boszorkányt felismer-
ni. Karácsonykor a katolikusok az
ünnepi étel maradékát, az ún. kará-
csonyi morzsát megôrizték, beteg ál-
lataikat ezzel füstölték meg.
A karácsonyi betlehemezés és a
pünkösdi királynô választásának
dramatikus játéka is a katolikusok-
nál volt szokásos.
A Jászságban a szentek kultusza,
a búcsújárás napjainkban is nagy
jelentôséggel bír. Jászsági tréfa volt a
hamvazószerdai vagy húshagyóked-
di bakfazékdobás vagy cibereszûrés,
amikor a legények a pártában ma-
radt lányok udvarára szeméttel meg-
töltött ócska cserépfazekakat dob-
tak. A megye igen gazdag népéletét,
népmûvészetét múzeumi
kiállítások és tájházak szemléltetik.
NÉPTÁNC ÉS NÉPZENEI ÉLET
Jász-Nagykun-Szolnok megye sok-
színû és igen gazdag tánchagyomá-
nyával és népzenei életével érdemes
megismerkedni az idelátogatóknak.
A táncélet motívumkincsében meg-
található a magyar nép legjellem-
zôbb táncai, a páros táncok éppúgy,
mint a szólóban járt mutatványos,
eszközös táncok. A zenében megta-
lálhatók mind a régi, mind az új stí-
lusú dalok. A megye kiemelkedô
táncos, zenés rendezvényein talál-
koznak az ország legkiválóbb nép-
mûvészei, szakemberei és a népze-
néért rajongó nagyközönség is.
A néptánc hagyományainak ápolása,
172
az aratáshoz, szürethez, farsanghoz,
újévhez, születéshez, lakodalomhoz
kapcsolódik.
A nôk hosszú selyemszoknyát,
kötényt, fôkötôt, férfiak, bô gatyát,
bô inget vagy csizmanadrágot és
zsinórozott mellényt viselnek.
A táncélet motívumkincsében meg-
találhatók a magyar nép legjellem-
zôbb táncai a páros táncok éppúgy
mint a szólóban járt mutatványos
táncok. Jellemzô még a csárdás és
a kun verbunkos is. A legegysze-
rûbb tánckíséretek a citera, tekerô-
lant, klarinét, furulya, vonós cigány-
és magyar zenekarok. A zenében
egyaránt megtalálhatók a régi és
az új stílusú dalok. A térség igen
gazdag tánchagyománya táplálja
az amatôr táncegyütteseket és után-
pótláscsoportokat.
A szolnoki Tisza Táncegyüttes
1946-ban alakult, az évek során igen
sok hívet szerzett a magyar néptánc-
nak itthon és Európa csaknem min-
den országában. Az eredményeket
kitüntetések és fesztiváldíjak
fémjelzik. 1985-ben elnyerte
a Kiváló Együttes címet. Az elmúlt
két év legsikeresebb együttese a
népszerû, a televízió KI MIT TUD?
mûsorának gyôztes csoportja az
ÖTKÖLÖK. Pergô ritmusú, dinami-
kus fiú és férfitáncuk meggyôzô erô-
vel bizonyítja a néptánc megtartó,
kovácsoló erejét.
A Tiszafüredi Táncegyüttes
1979-ben alakult, fô célja a környék
tánchagyományainak elsajátítása és
színpadi bemutatása. Az idegenfor-
galmi szezonban az együttes önálló
mûsorokat ad és táncházakat szer-
vez Tiszafüreden, a Tisza-tó üdülô-
körzetének központjában az ide
érkezô turistáknak. Fellép az
„Abádszalóki Nyár” rendezvénysoro-
zat keretén belül megrendezésre ke-
rülô Népijáték és Sportfesztiválon is.
Kísérô zenekaruk a Morotva
Együttes. Több országban arattak
NÉPMÛVÉSZET
már szép sikereket, többek között
Törökországban, Ausztriában,
Franciaországban, Hollandiában,
Olaszországban és Németországban.
Az együttes már elnyerte
a Kiváló Együttes címet.
A Jászapáti Néptáncegyüttes
mûsorának a vázát dél-alföldi,
kalocsai, kalotaszegi és székelyföldi
táncok alkotják. 1986 óta az együttes
arany minôsítéssel rendelkezik.
A régió népzenei élete is megôrizte
hagyományait, a nép régi dalait.
Több mint 30 népi együttest tartunk
nyilván a megyében, melyek hû
terjesztôi a népzenei kultúrának.
Ezek a népdalkörök, pávakörök,
hangszeres népzenei együttesek
nagy szerepet játszanak a települé-
sek kulturális életében.
Ebben a régióban népdalkör
mûködik Szolnokon, Mezôtúron
és Fegyverneken, valamint pávakör
Kengyelen.
A jászok kulturális örökségét, ha-
gyományait a jászberényi Jászsági
Népi Együttes, az Árendás és a Bar-
kóca Gyermek Néptánc Együttes, to-
vább a Jártató Zenekar ápolják.
A Mezôtúri Petôfi Népdalkör a me-
gye legnagyobb múltú kórusa.
1873-tól különbözô neveken, majd
1949-tôl Petôfi Énekkar néven sze-
reznek elismeréseket Szolnokon és
az ország több nagyvárosában.
A Mezôtúri Dalos Ünnepek alapító
házigazdája mely rendezvény
kétévente kerül megrendezésre.
A Mezôtúri Szivárvány Citerazenekar
1970-ben alakult Gyalog Magda
citeramûvész vezetésével. Az igazi
többszólamú muzsikálás iránti igény
ösztönözte az együttest arra, hogy
régi magyar táncokat, sôt klassziku-
sok mûveit dolgozzák fel citerazene-
karra. Bizonyítani akarják, hogy
Kodály Zoltán által a szegények
hangszerének nevezett citerán ma
már kellô alázattal és hozzáértéssel
a mûzenét is meg lehet szólaltatni
igényesen.
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK ZENEI ÉLET, SZÍNHÁZ

A megye gazdag természeti, népmûvészeti életén kívül méltán híres hagyomá-

nyai vannak zenei és színházi kultúrájának is. A zene és színház azok közé a
mûvészeti ágak közé tartozik, amelyek magas nemzetközi elismertséget vívtak
ki maguknak. A Szolnoki Szimfonikus Zenekar koncertjei méltán népszerûek.
Szép múltra tekint vissza a megyeszékhelyen található Szigligeti Színház, ahol a
helyi színészeken kívül, számtalan országosan elismert mûvésszel találkozhat a
színvonalas zenére és elôadásra vágyó közönség. Az elôadások az egész me-
gyébôl vonzzák a látogatókat.

ZENEI ÉLET Szolnoki Jármûjavító Férfikara Szolnok megye zenei, kulturális

1875-ben alakult. Mûsorukon igényeinek szolgálatán kívül az or-
Szolnoki Szimfonikus Zenekar magyar zeneszerzôk mûvei mellett szág zenei életébe való bekapcsoló-
1965-ben alakult Bali József vezeté- egyházi, reneszánsz, barokk, klasszi- dást. Repertoárjukon csaknem vala-
sével. Repertoárjuk széles, a barokk kus, romantikus és modern mûvek mennyi stíluskorszak képviselve
zenétôl a kortárs zenéig valamennyi is szerepelnek. Rendszeresen fellép- van. Eredeti mûveket, jeles hazai, és
stíluskorszakot felölel. Rendszeresen nek a város, a megye jelentôsebb külföldi zeneszerzôk átiratait adják
versenyeznek a megyében, Buda- ünnepségein, országos jellegû elô sikeresen.
pesten, Ausztriában, Németország- kórusfesztiválokon. Hangversenye- Tiszafüredi Énekegylet
ban, Olaszországban, Finnországban ket adtak már Csehszlovákiában, 1979-ben alakult Tiszafüredi Férfikar
és Franciaországban. 1992-ben Romániában, Németországban és néven. A kórus a Tiszafüredi Városi
Pelikán-díjjal tüntették ki a zenekart Olaszországban. 1993-ban a Buda- Könyvtárban tartja foglalkozásait.
és karnagyát. pesti Történeti Múzeumban önálló Kisújszállási Phoenix Kórus
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei hangversenyt is adtak. névadója Debrecen címermadara,
Karnagyok Kamarakórusa Szolnoki Fúvósötös a fônix, amelyik mindig képes a
1990-ben alakult. A kamarakórusban 1977-ben alakult zeneiskolai tanárok megújulásra. Az 50 fônyi együttes
kórusok vezetôi, valamint énektaná- közremûködésével. A kvintett fontos is igyekszik szellemét, zenei prog-
rok énekelnek. Évente harmincszor feladatának tekinti Jász-Nagykun- ramját megújítani, táplálni.
szerepelnek a megyében. Francia-
országban, Portugáliában és Német-
országban koncerteztek.
Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus
1969-ben alakult. Évente általában
200 alkalommal lépnek pódiumra,
többek között szerepeltek már
Ausztriában, Tallinban, Finnország-
ban, Németországban, Olaszország-
ban és Romániában is.
Szolnoki Kodály Kórus
Elôdje a Szolnoki Iparos Dalkör,
mely 1922-ben alakult. A jelenlegi
kórus 1957-tôl mûködik. Legfôbb
feladatuk a kodályi hagyományok
ápolása. Három alkalommal kapták
meg a Kiváló Együttes címet és több
alkalommal a Magyar Rádió nívódí-
ját. Nagydíjat nyertek Jugoszláviában
és Észtországban, különbözô díjakat
Olaszországban, Írországban és
Angliában. A méltán híres Kodály
Liszt Ferenc Kamarazenekar
Kórusok Országos és Nemzetközi Emmanuel Palud – fuvola
Találkozójának állandó házigazdája

173
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
A repertoár elsôsorban az európai
és a magyar klasszikus kórusmuzsi-
kából válogatott darabokból áll.
A megye legjelentôsebb zenei ren-
dezvényei a Szolnoki Zenei Feszti-
vál, a szolnoki ôszi Mûvészeti Hetek,
a Tiszazugi Zenei Fesztivál.
Tiszafüredi Pedagógus Nôi Kar
1975-ben alakult. Számos fellépésük
volt már a megyében és az ország-
ban megrendezésre kerülô különbö-
zô fesztiválokon. Felléptek már Len-
gyelországban, Erdélyben és Német-
országban. Elôadásaikon a XX. sz.-i
mûvek és a népzenei fogantatású
darabok szerepelnek.
SZÍNHÁZI ÉLET
A megye színházi élete a szolnoki
Szigligeti Színházhoz kötôdik.
A szolnoki színház életkezdete az
1810-es évek végére tehetô. Az elsô
színtársulat 1819-ben érkezett a vá-
rosba. 1836-ban Balog István társu-
latának mûsorán Kisfaludy Károly,
Molière-, Schiller-mûvek is szerepel-
Jelenet J. Stein–J. Bock–S. Harnick: „Hegedûs a háztetôn” címû 1999-ben színre vitt
musical-jébôl, Tevje (Gregor József) és Golde (Törôcsik Mari) Rendezô: Schwajda György
174
Gyôri Balett
Purim – avagy a Sorsvetés
Szigligeti Színház 1999.
tek. 1853-ban Kétszery József társu-
lata játszott Szolnokon. Ettôl kezdve
szinte folyamatosan érkeztek társu-
latok a városba, de a rendszeres
színjátszás 1875-tôl datálható. Almay
Olivér, más néven Sánta Brabecz Jó-
zsef színtársulata akkor a Fehérló fo-
gadó feldíszített színjében szórakoz-
tatta a közönséget. Mivel ez a kocs-
mai szín szûknek bizonyult, 1876-tól
a mai színház mögött lévô Scheftsik-
kerti faépítmény szolgált az elôadá-
Fotó: Szûcs Zoltán
ZENEI ÉLET, SZÍNHÁZ
sok színhelyéül. 1879-ben megala-
kult a színügygyámolító egylet. Mi-
vel a színjátszás jó jövedelmet jelen-
tett a vendéglôsnek, a faépítmény
helyett 1892-ben több célra is hasz-
nosított kôszínházat emelt. Azt azon-
ban rövidesen csendôrlaktanya cél-
jára igénybe vették. A késôbbiek so-
rán a Nemzeti Szálloda tánctermé-
ben is tartottak színelôadásokat. Az
új színház épületének alapjait 1911
áprilisában rakták le. 1912 tavaszára
el is készült az épület. 1912. április
20-án volt az állandó színház ünne-
pélyes megnyitója. A színház ünne-
pélyes megnyitásán Szép Ernô
külön erre a célra írt prológusát ol-
vasta fel:
„Körülnézünk itten álmélkodó szem-
mel, / Milyen fényesség és együtt
mennyi ember, / Milyen ünnepi
csönd, mily rendkívüli este, / Új
nagy ház, falai ragyogóra festve, /
…Szóljon a magyar szó e gyönyörû
házba’. / Nevünk trombitálva, hí-
rünk harsonázva, / Áradjon, öntsön
ki innen dicsôsége, / Mint a Tisza,
mikor kiönt, s nem látszik a vége…”
Az 1920-as, majd a hatvanas évek-
ben, legutóbb pedig a ’90-es évek
elején jelentôs átalakításokat végez-
tek a színház épületén. Az újjászüle-
tett színház korszerû berendezések-
kel, a szecessziós és a mai modern
építészet elemeit vegyítve a város
egyik ékessége. Szigligeti Ede
bronzszobra (Pogány Benô mûve)
az épület melletti park színfoltja.
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK

Igazi látványosság részesei lehetnek a kulturális, mûvészeti és nemzetközi találkozók

bármely helyszínére látogatók. Rendszeresen visszatérô és sikeres programok, kon-
ferenciák, kiállítások, sportjátékok várják az érdeklôdôket. Ismerôsen csengenek a
hívogatók Abádszalóktól Újszászig, Jászberénytôl Mezôtúrig a messze földön híres
hagyományôrzô rendezvényekre. Kiemelkednek az olyan nyári nagyrendezvények,
mint az Abádszalóki Nyár rendezvénysorozat, a Tiszafüredi Halasnapok, a Nagykörûi
Cseresznyefesztivál, a Jászberényi Nyár, a Nagykunsági Kulturális Napok, a Túri
Vásár és két új rendezvény: a Kevi Juhászfesztivál és a Szolnoki Tisza-parti Nyár.

ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK Zsinagóga ma színvonalas kiállítá- Információ: Tiszainform Idegenfor-

Szolnoki Szigligeti Színház
Szolnok, Tisza park 1.
Tel.: 56/422-902.
1991-ben újjászületett színház
korszerû berendezésekkel gazda-
godva, a szecessziós és a mai
modern építészet elemeit vegyítve
a város ékessége.
Az 500 férôhelyes színház és a Szo-
baszínház szeptembertôl májusig
várja a színházszeretô közönséget.
Tudomány és Technika Háza
Szolnok, Kossuth L. út 2.
Tel.: 56/378-774.
Az egykori Vármegyei Kaszinó
épülete 1894-bôl eklektikus stílusá-
val a mellette lévô impozáns megye-
házával értékes mûemlékegyüttest
képez. Az épület ma kiállításoknak,
rendezvényeknek ad otthont.
Itt mûködik az EUROPONT
információs központ.
Galéria
Szolnok, Templom u. 2.
Tel.: 56/378-023.
1972-ben Szolnoki Galéria néven
megnyílt hazánk egyik legnagyobb
kiállítóterme. A mór stílusban épült
soknak, tárlatoknak ad rendszeresen galmi Szolgálat. Tel.: 56/424-803.
otthont. Kitûnô akusztikája hangver-
senyek rendezésére is alkalmas. MÁJUS
Szolnoki Sportcentrum SZOLNOK
Szolnok, Tiszaliget Nemzetközi Kiállítás és Vásár
Tel.: 56/425-702. Helyszín: Tiszaliget
Az Olaj KK férfi kosárlabdacsapat Információ: Compexpo Kft.
nagy népszerûségnek örvend a szol- Tel.: 56/421-255.
nokiak körében. Mérkôzéseikre Kodály Kórusok Országos
több ezer rajongó látogat el. és Nemzetközi Találkozója
Jászberényi Állat- és Növénykert Helyszín: Megyei Önkormányzat
Jászberény, Fémnyomó u. 1. Díszterme
Tel.: 57/415-010. Információ: Tel.: 56/379-162
Az egzotikus és ôshonos állatok TÚRKEVE
mellett sokféle fát, cserjét is Kevi Juhászfesztivál
bemutatnak szép természeti Birkanyíró Országos Bajnokság,
környezetben. A park területén nyájterelô bemutató, kézmûves
játszótér és büfé várja a kedves bemutató, néptánc, szórakoztató
látogatókat az év minden napján. programok
A közelben mûjégpálya, teniszpálya, Információ: Tel.: 56/361-253.
tekepálya, strand és uszoda
található. JÚNIUS
KARCAG
VISSZATÉRÔ ÉS HAGYOMÁNY- Birkafôzôverseny
TEREMTÔ RENDEZVÉNYEK Helyszín: Múzeumpark
Információ: Tel.: 59/311-222.
MÁRCIUS–ÁPRILIS
SZOLNOK JÚNIUS 20.–AUGUSZTUS 22.
Szolnoki Zenei Fesztivál ABÁDSZALÓK
Helyszín: Városi Mûvelôdési Abádszalóki Nyár
Központ, Szigligeti Színház, Megyei Rendezvénysorozat
Önkormányzat Díszterme Tisza-tó Szépe Szépségverseny
Információ: Tel.: 56/421-565. és Anna-bál
Nemzetközi Jetski verseny
ÁPRILIS Surf Mistral-kupa
SZOLNOK Szalóki Népi és Sportjáték Fesztivál
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei (augusztus 20–22.)
Turisztikai Napok és Utazási Kiállítás Helyszín: Szabadtéri Színpad,
Helyszín: Városi Mûvelôdési Attila-öböl
Központ, Megyei Önkormányzat Információ:
Díszterme Tel.: 59/445-145.

175
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
JÚLIUS
TÖRÖKSZENTMIKLÓS-
SZENTTAMÁS
Szentmiklósi Napok, Lovasverseny
Helyszín: Almássy-kastély,
Törökszentmiklós
JÚLIUS
NAGYKÖRÛ
Cseresznye Fesztivál
Bolondlakodalom, folklórest,
pálinkaminôsítô-verseny,
cseresznyemagköpô-verseny,
garabonciások gyermekmûsor,
triatlonverseny, népi játékok
tájházprogramok: kézmûves
bemutató és vásár, musical, rock
and roll, mazsorettek, színész
válogatott és sok más színes
szórakozás. Helyszín: Szabadtéri
Színpad. Infó: 56/494-001.
DÉRYNÉ MÛVELÔDÉSI
ÉS IFJÚSÁGI KÖZPONT
5300 Karcag, Dózsa Gy. u. 5–7.
Tel./fax: 59/311-232,
59/312-242
176
ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK
TISZAFÜRED Helyszín: Hild János tér
Halasnapok Információ: Tel.: 56/344-133
Karnevál, halléfôzôverseny, horgász- Szolnoki Etno Zenei Folk-Rock
verseny, kiállítások, térzenék, Fesztivál
majorette bemutatók, mûrepülô- Helyszín: Galéria mögötti parkban
bemutató, kézmûvesbemutatók, Információ: Tel.: 56/374-111
halasbál, diszkó. Nemzetközi Fúvószenekari
Helyszín: Halastér és Majorett Találkozó
Információ: Tel.: 59/352-030. Információ: Nádas Tours
Tel.: 56/426-332.
JÚLIUS VÉGE MEZÔTÚR. Túri Vásár
JÁSZBERÉNY Egész napos kulturális programmal
Jász Expo Nemzetközi Kiállítás kísért vásári kavalkád.
és Vásár Információ: 56/350-023.
Információ: Tel.: 56/421-255.
SZEPTEMBER–OKTÓBER
AUGUSZTUS CSERKESZÔLÔ,
KARCAG TISZAKÜRT, TISZAÖRS,
Nagykunsági Kulturális Napok NAGYKÖRÛ, KISÚJSZÁLLÁS,
Információ: Tel.: 59/312-242. JÁSZSZENTANDRÁS,
KUNHEGYES KUNMADARAS, MARTFÛ
Magyar Kun-kupa Hagyományos Szüreti Felvonulások
Helyszín: Szolnok, Kunhegyes,
Abádszalók. Információ: Kunhegyes, OKTÓBER–DECEMBER
Mirho-köz 4/a. SZOLNOK
JÁSZBERÉNY Ôszi Szolnoki Mûvészeti Hetek
Jászberényi Nyár Helyszín: Megyeháza díszterme,
Csángó Fesztivál Szolnoki Galéria, Szigligeti Színház
Helyszín: Margit-sziget
OKTÓBER
SZOLNOK
Globe Fesztivál
Drámatagozatos középiskolák
bemutatója
Helyszín: Városi Mûvelôdési
Központ
Információ: Tel.:56/344-133.
NOVEMBER
SZOLNOK
Megyei Vôfélytalálkozó
Helyszín: Ságvári Endre Mûvelôdési
Központ.
KUNSZENTMÁRTON
KÔTELEK Márton Napi Rendezvények
Lovas Napok Információ: Tel.:56/461-115.
Információ: Kôteleki Önkormányzat
Tel.: 56/496-060 DECEMBER
SZOLNOK SZOLNOK, KARCAG,
„Ételköz” – Gasztronómiai falu KUNHEGYES, MARTFÛ,
A történelmi Magyarország TÚRKEVE
gasztronómiai ünnepe Karácsonyi hangversenyek
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK GASZTRONÓMIA

Ahány magyar táj annyiféle íz és gasztronómiai jellegzetesség. Egy tájegység ar-

culatához a táplálkozási szokások is hozzátartoznak. A múltidézô, tájjellegû ízek,
szokások ismerete fontos a környék vendéglátóinak, mert egy-egy ételkülönle-
gesség nemcsak hírünket viszi el a nagyvilágba, hanem vendégcsalogató is. Ez-
után a Jászkunság ízvilágába kalauzoljuk önöket. A megyében, és különösen
Szolnokon, országosan, sôt nemzetközileg elismert gasztronómiai élet folyik.
Egyrészt az éttermek, vendéglátók kínálata igyekszik a világot idehozni. Így pél-
dául ízelítôt kaphatunk a hagyományos magyar konyha ízei mellett a kínai, az
olasz, a vadnyugatias konyha kínálatából is.

HAGYOMÁNYOS TÁPLÁLKOZÁS kábban csík. Változatosan elkészítve öregsifri. Az öreglebbencsnek szá-

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN
A levesek közül általánosan ismer-
tek a tejlevesek, a pergelt vagy pirí-
tott levesek (pl. lebbencsleves és a
hagymaleves), valamint a szárított
gyümölcsökbôl fôzött gyümölcsleve-
sek vagy ciberék. Szintén cibere
névvel illetik a korpaciberét, melyet
erjesztéssel készítenek. Ma már alig
emlékeznek erre a levesre, legfel-
jebb a Tiszazugban. Megyénkben
kevésbé kedveltek a különbözô
gombóclevesek. Ezek neve a Nagy-
kunságban nagyhaluska-, míg Tisza-
zugban gölôdinleves. Nemcsak me-
gyénkben, hanem szinte az egész
Alföldön hétköznapi eledelnek szá-
mít a kötött tésztaleves. Ennek elké-
szítésekor a kinyújtott levestésztára
olvasztott zsírt, apróra vágott vörös-
hagymát és fûszerpaprikát kennek.
Összehajtogatják, majd elvágják és
megcsomózzák. Rántott vagy zöld-
séglevesben fôzik ki. A leves neve a
Nagykunságban kötött galuskaleves,
Kunszentmártonban táskaleves, míg
Öcsödön dugott végû haluska. A te-
kercsleves betétje a rétestészta meg-
maradt végeibôl készül. A tésztát
összetördelik, megborsozzák, majd
rántott levet öntenek rá. Ilyen leves
készül például Tiszaroffon. Ünnep-
napokon leggyakrabban húsleves fô
a fazékban. Legismertebb a húsleves
csigatésztával vagy lúdgégével. Ez-
zel szemben a Nagykunságban lako-
dalmakon citromos-mazsolás tyúk-
húslevest tálaltak. Megyénken belül
a fôtt tészták elnevezése laska, rit-
fogyasztják. A szabógallér ferdére
vágott metélt tészta, böjti eledel, me-
lyet a nagykunsági reformátusok fo-
gyasztanak. Ezzel szemben a kato-
likusoknál a karácsonyi böjti tészta a
mákos csík, mézes csík. Ezt a mákos
tésztát hazánkban csak ezen a terü-
leten nevezik angyali csíknak. Ne-
vét abból a hiedelembôl kapta, hogy
ezen a napon eltették a mákos tész-
tát az angyalok részére. Ez a szokás
a túlvilággal fenntartott szoros kap-
csolatra utal. Szintén a böjti elede-
lekhez tartozik a kenyér- vagy ka-
lácstésztából gyúrt guba, melyet mé-
zes mákkal, vagy ritkábban dióval
ízesítenek. A tészta nagykunsági el-
nevezése gubó, guli. Karcagon má-
kos bobálykának, kacsanyaknak és
kurának, míg Törökszentmiklóson
pereckurának nevezik. A pásztorok
által fogyasztott ételek meglehetô-
sen egyhangúak. Magyarázata az,
hogy kevés a rendelkezésre álló
alapanyag, ugyanakkor a fôzési idô
lehatárolt. Ezeket az ún. öregétele-
ket jellegzetes eszközök segítségé-
vel, a szolgafára akasztott bogrács-
ban készítették. Elkészülte után a
kutyagerincnek nevezett eszközre
helyezték, hogy fel ne boruljon. El-
sôsorban az Alföldön legeltetô pász-
torok étkezésére jellemzôek e sûrûre
fôzött ételek. Krumpliból és valami-
lyen száraztésztából állnak. Elneve-
zésük a Nagykunságban a leggazda-
gabb. Ilyen étel az öregreszelt vagy
öreggombóta, valamint a tördelt
tésztából készülô öreglatya,
öreglacsuha, handabakáré és az
mos más változata él még ma is. Így
Karcagon galaburgyi, hangyabakáré
és betyáros, Dévaványán göcsöri és
Tiszaörsön kuburc. Készítés közben
ezeket az ételeket nem kavargatják,
hanem 32-szer kell megforgatni a
hajdúsági slambuchoz hasonlóan.
Szintén az öregételek csoportjába
sorolhatjuk a kölesbôl fôtt karimás-
kását, fordított kását és a nagykunsá-
gi juhhúsos kását. Általában csak a
szegényebb rétegekre jellemzô a ku-
koricakása vagy a kukoricaliszt fel-
használása étkezési célra. Fôzhettek
belôle kását és puliszkát. Kukorica-
lisztbôl sütik a málét, görhét, görhe-
pogácsát, görhönyt is. Ezek a süte-
mények frissen fogyasztva élvezhe-
tôk. Megyénken belül elsôsorban a
Jászságban jellemzô a csíramálé ne-
vû sütemény, azaz egy kevert le-
pény típusú étel készítése. Magas vi-
tamin- és ásványianyag-tartalmánál
fogva ma is ajánlható a tavaszi fá-
radtság kezelésére és leküzdésére,
valamint az immunrendszer erôsíté-
sére. A búzát 5-6 napig csíráztatjuk,
majd ledaráljuk. Búzalisztet keverve
hozzá kisütjük. Ezen a területen álta-
lában nem teszik tésztalapra, talpra.
Elsôsorban böjti eledel volt. A kü-
lönbözô kalácsok az ünnepi alkal-
mak süteményei. A kenyérnél jobb
minôségû lisztbôl készítik. Gyakran
csak a liszt minôsége tér el a kenyé-
rétôl. Máskor egyéb dúsítóanyago-
kat, vajat, zsiradékot és tojást is tar-
talmaz. A kalácstípusok megyénk-
ben viszonylag egységes képet mu-
tatnak, amely az egységes vallás és

177
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
történelem alakulásának következ-
ménye. A kalács az ünnepeken belül
elsôsorban a karácsonyi ünnepek
jellegzetessége volt. Errôl szól a Ti-
szazugban ismert mondóka is: „Ka-
rácsonyra kalácsot, Újesztendôre ré-
test, Húsvétra kenyeret, ha lehet!”. A
kalácsok legegyszerûbb formája a
kerek alakú cipó, kerekkalács. Egy-
szerû fonással, két szálból felteke-
réssel készül a dúc, dúckalács. For-
mája hasonlít a mai brióshoz. A
Nagykunságban kedvelt vese, vesu
nevû kalács. A kerek formára nyúj-
tott tészta közepét megkenték zsír-
ral, majd középen ráhajtották a má-
sik oldalát. A kiskalács, kisfonott
egyaránt sült a Nagykunságban és a
Jászságban is. Az egész megye terü-
letén vasárnap reggel, vagy név-
napokon fogyasztották. Mindenhol
ismert megyénkben a kürtôsfánk,
178
cirkosfánk, kürtôskalács. Mérete ki-
sebb az Erdélyben készítettnél. Ná-
lunk cirokszárra vagy kukoricaszárra
tekerik, melyet elôtte vékonyan be-
kennek zsírral. Sütés elôtt cukros di-
óba mártják a tésztát. Kunhegyesen
még a karácsonyfa díszítésére is
használták, egy-egy kürtôsfánkot
akasztva a fára. Húsvétkor a locsol-
kodni járó gyerekek madár alakú
kalácsot, madarat, tubut, tubuskát,
verebet kaptak ajándékba a Jászság
területén. A vízen kullogó, vízen
kôtt, hidegen kelt, vízen ballagó
szintén kelt tésztából áll. Nevét on-
nan kapta, hogy vödörben vagy a
kútban konyharuhába téve hideg
vízben kelesztik. Formázás után
kristálycukorba forgatják, melytôl
sütés során karamellizált ízt kap. A
karcagi ferdinánd hasonlít a darázs-
fészek nevû süteményhez. Dió he-
lyett vajas cukros töltelékkel töltik
meg. Gyakran cukros tejjel öntözge-
tik sütés során. Szintén ünnepi süte-
mény. A lakodalmi kalácsok egyik
jellemzô fajtája az 5 vagy 9 szálból
font rostélyos kalács, ablakos kalács.
Elsôsorban a katolikus vallású fal-
vakban és városokban sütötték. Ez-
zel szemben a református vallásúak
középen lyukas, koszorúkalácsot sü-
töttek. Neve vôfélykalács, lagzi-
kalács, lakodalmi kalács, lakodalmi
kerekkalács. Ezt osztogatták a ven-
dégeknek, és juttattak belôle a pap-
nak és a kántornak is. Az elôbbi két
kalácstól eltérô jellegû a Tiszazug-
ban sütött fonott, hosszúkás kalács.
Ez szintén a lakodalmak süteménye
volt. A jászsági és a nagykunsági la-
kodalmak még régebbi típusú süte-
ménye a túrós lepény. Alul egyréte-
gû kelt tésztát tartalmaz. Túrótöltelé-
ke lehet cukorral készítve édes, vagy
kaporral ízesített sós. A lakodalmi
kalácsok leggazdagabb formáit Kis-
újszálláson gyûjtötték össze. Ennek
változatai a következôk: sima és ró-
zsás ablakos kalács, kiskalács, kocsi-
kerék, közönséges ablakoskalács,
vitézkötéses ablakoskalács, díszku-
GASZTRONÓMIA
lacs, küllôs kalács, boros kulacs, fo-
nott szélû kalács. A lakodalmi kalá-
csok szerepét sok helyen átvette a
szintén gazdag formaváltozatokkal
rendelkezô, dióból és olvasztott cu-
korból álló pörkölttorta, perkelt tor-
ta, diótorta, égetett torta. A szokás
azonban ugyanaz maradt: elosztják,
hogy mindenkinek jusson belôle.
Így tartják a kapcsolatot a meghaltak
szellemével, a család ôseivel. A
nyújtott vagy húzott rétesek szintén
ünnepi sütemények, melyek lakoda-
lomban, búcsúban és újévkor sülnek
és kerülnek az asztalra. Ízesítésük
leggazdagabb a Nagykunságban. Az
általánosan ismertek mellett itt ké-
szül sós és édes krumplis, rizskásás
és sárgarépás is. A bélesek tölteléke
hasonló a rétesekéhez, de gyakran a
sütemények jelentése nem választ-
ható el egymástól. A béles jelentése
a Jászságban és Szolnok környékén
lapokból álló kelt rétes. Ezzel szem-
ben a Nagykunságban leveles, vajas
tészta. A béleseken belül kiemelke-
dô jelentôséggel bír a köleskásával
töltött kásás béles. Újévkor Tisza-
igaron mindenkinek enni kellett eb-
bôl a süteménybôl, különben meg-
halt a következô évben – tartja a hi-
edelem. A zsírban sült süteménye-
ken belül legkedveltebb a farsangi
fánk, cipófánk, pampuska, Tisza-
derzsen szalagfánk. Derelyemetszô-
vel formázzák a herôcét, herôcefán-
kot, valamint a sulyom, tésztasulyom
és a tyúkláb nevû tésztát. Hasonló
tésztából készül a hólabda, speciális
formájú sütôforma segítségével. A
palacsintatésztából készült zsébetlit
fôleg Karcagon ismerik. A fonatos
kalács utójából (végébôl) formázzák
egyszerû fonással a kunkorgó nevû
süteményt. A karcagi vásárokon az
asszonyok a hasukon lévô fehér kö-
tényben formázták, majd bô zsírban
pirosra sütötték.
A disznóöléskor elôállított termékek
közül a disznósajtot megelôzôen
gömböcöt készítettek. Egyéb elneve-
zése bendô, böndô és pálanyja.
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
A gyomorba véres, köleskásás tölte-
léket és apró húsdarabokat helyez-
tek. Nyersen vagy felfüstölve fo-
gyasztották. Ebbôl készítették a
gömböclevest és a tormás lét. Másik
régebbi eledel a sertéshálóba,
csepleszbe töltött májas, fûszerezett
töltelék. Neve a felhasznált alap-
anyagokra utalva májas, Jánoshidán
diderke, Besenyszögön takarcs.
JELLEGZETES RECEPTEK
Kötött galuskaleves
Lisztbôl annyi tojással, amennyit fel-
vesz, tésztát gyúrunk. Állás után le-
vestészta-vékonyságúra kinyújtjuk.
Az apró, kockára vágott vöröshagy-
mát zsíron aranysárgára pirítjuk.
Pirospaprikával összekeverjük, majd
a tûzrôl lehúzzuk. A kinyújtott tészta
tetejét a paprikás hagymával szép
egyenletesen megkenjük. Megsóz-
zuk, megborsozzuk, majd a tésztát
egy centi szélesen kétszer egymásra
hajtjuk. Az így kapott tésztacsíkokat
levágjuk. A csíkokat arasznyi dara-
bokra szabjuk, majd egyenként cso-
móra kötjük. A tésztacsíkokat zöld-
séges lében vagy rántott lében fôz-
zük ki. Meglehetôsen laktató étel.
Vízen kullogó
Fél liter tejben megáztatunk 3-4 dkg
élesztôt kevés cukorral. Mikor meg-
kelt, egy tálba teszünk 1 liter tejfölt,
1 liter olvasztott zsírt, egy citrom le-
vét, a héját is belereszelve, 4 egész
tojást, egy csipet sót és annyi sót és
lisztet, amennyitôl olyan lesz, mint a
rétestészta. Jól kidolgozzuk. Azután
a tésztát zsírozott szakajtókendôbe
kötjük, és hideg vízbe tesszük.
Két óra hosszáig állni hagyjuk.
Akkor van megkelve, ha megfordult
a vízen. Azután lisztezett deszkára
kitesszük. Vastag, hüvelykujjnyi ru-
dakra elnyújtjuk. A rudakat kristály-
cukorba forgatjuk, majd elvagdossuk
és kifli alakúra formázzuk.
Tepsibe rakjuk és erôs tûzön meg-
sütjük.
GASZTRONÓMIA
Ferdinánd
30 dkg lisztet összedolgozunk 3 dkg
megfuttatott élesztôvel, majd 3 tojás
sárgájával, kevés sóval és annyi tej-
jel, hogy közepesen kemény tésztát
kapjunk. Alaposan megdagasztjuk.
Langyos helyen kelesztjük. Téglalap
alakúra nyújtjuk. Habosra keverünk
10 dkg vajat 2 evôkanál porcukorral.
A tésztára kenjük, majd összegön-
gyöljük. Kétujjnyi darabokra vágjuk.
Sütés elôtt tepsiben 20 percig ke-
lesztjük. Sütés közben cukros tejjel
locsolgatjuk.
Királyi szakácsmesterrel is büszkél-
Szolnokon igényli a szakma és a kö- kedhet a megye. Nagyszakácsiban a
zönség is, hogy idôrôl idôre ízelítôt királyi szakácsok versenyén a kôte-
kapjanak más nemzetek gasztronó- leki Tukacs István a hideg ételek ki-
miai kínálatából is. rályi nagymestere lett. A megyeszék-
A gasztronómia lovagjai közül ket- hely több cukrászdájáról is híres. A
ten is dolgoznak a városban. szakma hazai és nemzetközi képvi-
Pálszabó Mihályt, aki korábban je- selôi közül a legtöbben Móra László
lentôs nemzetközi versenyeken ara- cukrászmûvészt ismerik, aki számos
tott sikert szakácsmûvészetével, az versenyen szerzett díjakat. Cukrász-
elsôk között ütötték lovaggá. dája szerepel az „Európa 100 leg-
Lipóczki János étterem- és szálloda- szebb cukrászdája” címû francia ki-
menedzselési tevékenységéért lett adványban.
lovag. Ma már nincs olyan nemzet- Szolnok gasztronómiai hagyományai
közi verseny, ahol ne indulna szol- közé tartozik az évente megrende-
noki csapat, vagy ahová ne hívnák zésre kerülô, és a turisták számára is
meg ôket. Bakó József, Törjék Attila, igazi élményt nyújtó Ételköz.
Zoboki Zoltán szakácsok a berlini A szabadtéri rendezvény idôpontja
olimpiáról emlékéremmel, a az augusztus 20-a körüli napokra
stuttgarti nemzetközi szakácsmûvé- tehetô. Ilyenkor több helyi étterem
szeti bemutatóról 2 arany-, 1 ezüst-, „kitelepül” és különbözô nemzetek
1 bronzéremmel tértek haza. A lu- konyháit mutatja be. Szerepeltek
xemburgi világbajnokság eredménye már a magyar-ôsmagyar, olasz ételek
pedig 2 ezüst és egy bronzérem lett. mellett a görög, spanyol, izraeli,
A fiatalok általában hidegtálakkal, thaiföldi, maláj és indonéz konyha
vegyes ízelítôkkel és fantáziadús remekei is.
kompozíciókkal vívták ki a szakmai
közönség, illetve a zsûri elismerését.
A nemzetközi versenyek tapasztala-
tai megjelennek a szolnoki éttermek
választékában is. Mára divat lett kü-
lönbözô rendezvényeken a hagyo-
mányos háromfogásos étkezés he-
lyett a 6-7 fogásos menüsor, ahol az
egzotikus alapanyagok dekoratív tá-
lalása legalább olyan fontos, mint az
ízek. A sütemény helyett ilyenkor
desszerttálat kínálnak.
179
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK HOL ÉTKEZZÜNK?

VENDÉGLÁTÓHELYEK A MEGYÉBEN: JÁSZAPÁTI JÁSZFÉNYSZARU

Alvégi sörözô Flamingó étterem – pizzéria
ABÁDSZALÓK Szôlô u. 2. Tel.: 57/442-505. Szabadság tér 17. Tel.: 57/423-790.
Füzes étterem Borostyán vendéglô Vendéglô
Feltáró u. Tel.: 59/355-406. István király út 44. Dózsa Gy. út 1. Tel.: 57/422-134.
Halász csárda Frikandó fogadóétterem
Blaha Lujza tér 7. Tel.: 59/357-225. József A u. 16/a Tel.: 57/442-500. JÁSZÁROKSZÁLLÁS
Lilaakác kisvendéglô Jászvendéglô Buzavirág étterem
Blaha Lujza tér 3. Tel.: 59/355-050. Hôsök tere 3. Tel.: 57/441-133. Köztársaság tér 5. Tel.: 57/430-133.
Postamester vendéglô Rózsakert étterem
Deák F út 7. Tel.: 59/355-851. JÁSZBERÉNY Kossuth L. út 21. Tel.: 57/430-729.
Rózsakert étterem Aranysas vendéglô
István király út 102. Tel.: 59/355-113. Jákóhalmi út 11. Tel.: 57/402-189. KISÚJSZÁLLÁS
Aranyos cukrászda Fazekas csárda, Deák F. u. 9.
ALATTYÁN Jákóhalmai út 11. Tel.: 57/402-189. Galéria kávéház
Törpe csárda Akác Club Nagy Imre utca 3.
Jász út 103–105 sz. Petôfi u. 47. Tel.: 59/321-651.
Hotel Lehel Gyöngye étterem Kéksziget taverna – pizzéria
BEREKFÜRDÔ Neszûr X. dûlô. Tel.: 57/415-122. Kálvin u. 2. Tel.: 59/324-510.
Mixi sörözô Jóbarát vendéglô Kisúj étterem, Pallagi tér. 2.
Berek tér Dózsa Gy. út. 22. Rózsakert étterem
Nádas sörözô Tel.: 57/412-646. Deák Ferenc u. 9.
Berek tér Kehely vendéglô Tel.: 59/322-208.
Panzió étterem Kossuth L. út. 66. Texas étterem
Berek tér 15. (a Strandfürdô Tel.: 57/412-768. Deák Ferenc u. 22. Tel.: 59/322-665.
területén) Kossuth ételbár
Park étterem Szabadság tér 11–13. KARCAG
Berek tér 12. Tel.: 59/319-106. Tel.: 57/412-239. Fehér holló étterem
Rácz étterem Kulacs vendéglô, Sofôr büfé Püspökladányi út 3–5.
Búzavirág út 1. Tel.: 59/319-389. (alkoholmentes) Tel.: 59/313-555.
Touring étterem Kossuth L. u. 103. Kaiser sörözô-étterem
Berek tér 13. Tel.: 59/319-226. Tel.: 57/411-921, 57/413-122. Dózsa Gy. út 3/e. Tel.: 59/313-791.
Viking étterem Kürt vendéglô Lugas vendéglô
Berek tér Mészáros L. út. 4. Püspökladányi út 78.
Tel.: 57/400-120. Tel.: 59/311-799.
CSERKESZÔLÔ Lehel Gyöngye étterem Mészáros vendéglô-sörözô
Halász csárda Fémnyomó út 2. Madarasi út 63.
Fürdô út 1. Tel.: 56/320-034. Tel.: 57/415-044. Tel.: 59/314-144.
Nádas étterem Paloma étterem Old Irish Pub, Kacsóh u. 12.
Fürdô út 22. Tel.: 56/320-272. Zirzen Janka u. 2. Sörbár étterem
Termál étterem Tel.: 57/411-390. Horváth F. u. 1. Tel.: 59/312-786.
Beton út 10. Tel.: 56/320-236. Pipacs vendéglô Sárgaház vendéglô
Táncsics M. u. 10. Tel.: 57/405-510. Eötvös u. 7. Tel.: 59/300-799.
FEGYVERNEK Stella Classic étterem sörözô
Fortuna vendéglô Réz út. 1. Tel.: 57/400-144. KENDERES
Felszabadulás u. 53. Viktória pizzéria Sport étterem, Petôfi u.
Magyar vendéglô Lehel vezér tér 32–33.
4. sz. fôút mellett Tel.: 57/411-053. KUNHEGYES
Betyár csárda, Kossuth u. 27.
JÁNOSHIDA JÁSZLADÁNY Tel.: 20/9780-299.
Sport vendéglô Suki és Társa Bt. Étterem Nimród vendéglô, Ady u. 8.
Dózsa Gy. út 2/a Tel.: 57/458-301. Kosssuth L. u. 83. Tel.: 30/9229-691.

180
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK HOL ÉTKEZZÜNK?

KUNSZENTMÁRTON Galéria étterem Puszta vendéglô

Mátyás pince Szapáry út 1. Örvényi 66. Tel.: 59/352-720.
Mátyás kir. út 3. Tel.: 56/378-358. Skorpió vendéglô
Tel.: 56/461-058. Gólya vendéglô, Baross u. 33. Piac tér, Tel.: 59/350-600.
Grand Canyon Steak House
KENGYEL Baross u. 6. Tel.: 56/372-815. TÖRÖKSZENTMIKLÓS
Vendéglô, Zrínyi u. 26. Hotel Tisza étterem Ezerjó vendéglô
Verseghy park 2. Batthyány u. 119. Tel.: 56/390-166.
MARTFÛ Tel.: 56/421-520. Kristóf étterem, Pánthy u. 3.
Korona étterem Kápolna étterem és sörkert Szerb vendéglô és sörözô
Szolnoki u. 123. Tel.: 56/451-903. Kápolna út 5. Pánthy út. 1. Tel.: 56/390-167.
Tel.: 56/414-973. Strand vendéglô
MEZÔTÚR Koktél étterem Wesselényi u. 49.
Gyöngyhalász étterem Baross u. 47. Tel.: 56/423-993.
Kossuth út 44. Tel.: 56/352-330. Lin Ping kínai étterem TISZAJENÔ
Szélkakas étterem, Erkel út Mártírok u. 55. Tel.: 56/412-192. Vendéglô. Vasút u. 205.
Szôlôfürt étterem, Kossuth út 19. Pizza Kert étterem
Vigadó étterem, Pétery K. u. 2. Pólya T. u. Tel.:56/410-066. TISZAÖRS-FÜRDÔ
Ristorante da Michelle Nádas étterem, Tel.: 59/354-371.
NAGYKÖRÛ Petôfi út 6. Tel.: 56/421-242.
Nagy Bogrács vendéglô Smirnoff étterem TISZAVÁRKONY
Damjanich u. 4. Tel.: 56/494-071. Vörösmezô út 109. Tel.: 56/240-173. Balaton vendéglô
Sós vendéglô Tabán-kapu sörözô Tiszavárkony-Szôlô, Szôlôk alja 5.
Kossuth tér. Tel.: 56/494-003. Pólya T. u. 14. Tel.: 56/341-407. Tel.: 56/435-612.
Twin sörözô, étterem
SZAJOL Arany J. út 1. TÓSZEG
Convoy City Csücsök csárda
Széchenyi ú. 35. Tel.: 56/446-090. TISZAFÜRED Attila u. 1.
Aurum sörözô
TISZAFÖLDVÁR Ady E. u. 29. Tel.: 59/353-850. TÚRKEVE
Dagonya étterem, Strandfürdô Gémes csárda Finom falatok – falatozó
Torony étterem Húszöles út 80/a. Tel.: 59/351-559. Kossuth L. u. 29.
Malom u. 5/b. Tel.: 56/410-602. Hableány étterem Tel./Fax: 56/362-856.
Tiszafüred-örvény, Hunyadi út 2. Keve étterem
SZOLNOK Tel.: 59/353-333. Kossuth L. u. 14.
Alexander pizzéria Horgász és Családi kemping Tel.: 56/361-194.
Táncsics M. út 15. étterem és panzió Nótás vendéglô
Tel.: 56/343-202. Kastély út. Tel.: 59/351-220. Kenyérmezei u. Tel.: 56/361-015.
Bajnok étterem és biliárdszalon Kaparó csárda Platán étterem
Hôsök tere 3. Tiszafüred–Kócs, Tel.: 59/354-134. Fürdôtelep. Tel.: 56/361-443.
Tel.: 56/421-089. Molnár vendéglô
Dreher étterem Húszöles út 31/b. Tel.: 59/352-705. ÚJSZÁSZ
Baross út 7. Tel.: 56/424-706. Nemzeti étterem Szász étterem, Kossuth út 41.
Marcipán cukrászda Fô út. 8. Tel.: 59/352-349. Kaiser sörözô, Attila út 3.
József Attila út 110. Panoráma étterem
Tel.: 56/410-517. Tiszafüred-Tiszapart, ZAGYVARÉKAS
Tünde cukrászda Tel.: 60/359-284. Étterem
Szapáry út 28. Tel.: 56/410-044. Patkós csárda Rákóczi út 68. Tel.: 56/491-086.
Zagyva-parti cukrászda 33-as Fô út. Tel.: 52/378-605. Ételbár
Zagyva-part Pietro pizzéria Rákóczi út 48. Tel.: 56/491-917.
Törpe ételbár Fô u. 29. Peti csárda
Jászkürt sarok Tel.: 56/412-693. Tel.: 59/350-221. Csárda út 1. Tel.: 56/491-453.

181
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK HOL SZÁLLJUNK MEG?

A megye szálláshelyeinek többsége az idegenforgalmilag frekventált területeken

található. Hazai és külföldi turisták körében rendkívül kedveltek a termálkem-
pingek, a Tisza-tónál és a Tisza folyó mellett lévô hangulatos és családias kem-
pingek. Egyre több panzió épül a térségben, de színvonalas szállodák, felújított
kastélyok is fogadnak vendégeket.

ABÁDSZALÓK 5241 Fecske apartmanház I. kat. Önkormányzati üdülô

Hotel Diana II. kat. Búzavirág u. 2. Kinizsi út 4. Tel.: 56/320-044
Deák Ferenc út 12. Tel.: 59/319-073
Tel.: 59/355-330 Fax: 59/355-603 Puszta hotel JÁSZAPÁTI 5130
Szent Kristóf panzió I. kat. Vadgalamb utca 2–4.
Mikszáth K. út 27. Tel./Fax: 59/319-301 TÖLGYES
Tel.: 59/355-611 Fax: 59/355-611 Viktória hotel – kemping**
Tó-parti vendégház és sátorozóhely Gyár út 5. Tel.: 59/319-289, STRANDFÜRDÔ
II. kat., József Attila út 24. 30/9761-024 Fax: 59/319-121 ÉS CAMPING****
Tel./Fax: 59/326-129 Rácz panzió
5130 Jászapáti,
Malom fogadó III. kat. Búzavirág út 1. Tel.: 59/319-389
Mikszáth út 1. Tel.: 59/355-459 Megbékélés háza**
Gyöngyvirág u. 22.
Véndiófa Vendégház Berek tér 19. Tel.: 59/319-315 Tel.: 57/441-187
Damjanich út 26. Fax: 59/319-011 Fax: 57/441-095
Tel.: 37/315-961, 59/355-844 Eszterlánc
Halász csárda II. kat. Radnóti M. út 5. Tel.: 59/319-280 Frikandó fogadó
Blaha Lujza tér 7. Hortobágy üdülô lakások József A. út 16. Tel.: 57/442-500,
Tel./Fax: 59/355-482 Fürdô utca 24. Tel.: 20/9450-454 20/9444-082, 57/442-460
Faház motel Tel.: 59/319-064
Arany János út 17. Motel California JÁSZÁROKSZÁLLÁS 5123
Tel.: 59/355-026, 30/9580-100 Néphadsereg út 9. Tel.: 59/319-154 Palóc üdülô*
Ifjúsági tábor III. kat. Blue Apartments and Camping Ôrsi út 50. Tel./Fax: 57/431-128
Strand területén Néphadsereg út 3. Tel.: 59/319-290
Tel./Fax: 59/355-874 Ifjúsági tábor III. kat. JÁSZBERÉNY 5100
Füzes panzió II. kat. Berekfürdô
Feltáró út 1. Közép-Tiszai Rt. üdülôje
Tel./Fax: 59/355-406 Pávai Vajna Ferenc utca 12.
TOURING HOTEL
Füzes kemping** Tel.: 59/319-281 5100 Jászberény,
Feltáró út 1. Tel./Fax: 59/355-406 Apartman – Házak Serház u. 3.
Piknik kemping Pávai Vajna Ferenc út 1. Tel.: 57/412-051
Bem J. út 3. Tel.: 59/355-657 Tel.: 59/312-168 Fax: 57/414-353
Matróz sörözô Thermál kemping és panzió**
Tömörkény út 2. Camping út 2.
Tel.: 59/319-162. Fax: 59/319-226
BEREKFÜRDÔ 5309
LIGET FOGADÓ
Hotel Touring** CSERKESZÔLÔ 5465 5100 Jászberény,
Berek tér 13. Tel.: 59/319-221 Touring hotel** Neszûr, XI. dûlô
Tel./Fax: 59/319-226 Beton út 5. Tel.: 56/320-032 Tel.: 57/402-197
Berek hotel*** Fax: 56/320-018 Fax: 57/414-353
Fodor József utca 2. Akácos kemping**
Tel.: 59/319-087 Beton út 5.
Ifjúsági tábor III. kat. Tel.: 56/320-037, Fax:56/320-018 Hotel Lehel Gyöngye***
Határ u. 1. Termál kemping*** Neszûr, X. dûlô
Tel.: 59/312-242 Fürdô út 1/a. Tel.: 57/415-122
Fax: 59/311-232 Tel./Fax: 56/320-018 Fax: 57/415-225

182
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
Sólyom panzió II. kat.
Sólyom út 8. Tel.: 57/401-267
Kakukkfészek panzió
Táncsics M. út 8. Tel.: 57/412-345
Jóbarát panzió II. kat.
Dózsa Gy. út 22. Tel.: 30/9352-927
Tel.: 57/412-646
JÁSZSZENTANDRÁS 5136
TERMÁL-CAMPING
5136 Jászszentandrás
Mártírok u. 14.
Tel.: 57/446-025
Romantik park****
Járási iskola 27. Tel.: 57/446-098
JÁSZBOLDOGHÁZA 5144
Kemping (táborhely)
Alkotmány utca. Tel.: 57/460-060
KISÚJSZÁLLÁS 5310
„PPetôfi” Vadásztársaság II. kat.
Rézmûves út 13.
Tel./Fax: 59/322-236
KÉTPÓ 5411
Almásy kastélyhotel***
III. kerület 84.
Tel.: 56/334-800, 334-803
Fax: 56/334-802
KÔTELEK 5062
Tisza Turistafogadó II. kat.
Szent István tér 3.
Tel.: 56/496-042
KUNHEGYES 5340
4 Sport Hotel***
Május 1. út 8.
Tel.: 59/326-879
Fax: 59/326-880
Termál Turisztaszálló**
Kunmadarasi út 401.
Tel./Fax: 59/326-839
KARCAG 5300
Karcag-Apavári vadászház-panzió
I. kat., Apavára, Tel.: 59/311-240
Bajza utcai „Vendégváró” I. kat.
Bajza út 12. Tel.: 59/314-623
Zádor panzió
Kacsóh út 3.
Tel.: 59/400-219
HOTEL FEHÉR HOLLÓ
H-5300 Karcag, Püspökladányi u. 3–5.
Tel./fax: 59/313-555, 59/300-555
E-mail: hotel_feher_hollo@matavnet.hu
Légkondicionált szállodánkban
26 fürdôszobával, telefonnal,
színes tv-vel, minibárral
felszerelt szobával,
60 fôs étteremmel,
50 fôs nyitott terasszal,
160 fôs konferenciateremmel,
zárt parkolóval egész évben
várjuk kedves vendégeinket
KUNSZENTMÁRTON 5440
Általános iskolai kollégium III. kat.
Szentesi út 1. Tel.: 56/461-028
MEZÔTÚR 5400
GATE Mezôgazdasági Fôiskolai Kar
Kollégium, Vendégház
Petôfi tér 1. Tel.: 56/350-515,
Fax: 56/350-465
Peresi vendégház
Külterület, Zsilinszky-major
Tel.: 56/350-515, Fax: 56/350-465
NAGYKÖRÛ 5065
Nagy-Bogrács vendégház
Damjanich út 4–6. Tel.: 56/494-071
HOL SZÁLLJUNK MEG?
Gondûzô kemping
Bajcsy-Zs. út 6.
Tel.: 26/389-506, 30/9619-998
Szabad strand kemping
Szabadstrand Tel.: 56/496-305
Üdülôház – kemping
Tóalja–Tiszapart Tel.: 56/424-142
Kemping
Deák Ferenc út 15–17.
Tel.: 56/494-454, 20/9243-748
Vendégház, Tel.: 56/494-130
SZAJOL 5081
Godó panzió
Rákóczi út 29–31. Tel.: 56/446-131
SZOLNOK 5000
HOTEL TOURING KFT.
H-5000 Szolnok, Tiszaliget
Tel.: 56/379-805
Fax: 56/376-003
A szálloda kétágyas,
pótágyazható, telefonos,
fürdôszobás, tévés szobái
és az apartman kényelmet
nyújtanak egy kellemes,
családias üdüléshez.
Sportcsarnok, tenisz-
és sportpályák, csónakázótó,
strand- és gyógyfürdô,
és természetesen horgászási
lehetôség.
Megközelíthetô: Budapesttôl
a 4-es (E15-ös) útvonalon
Tisza Szálló***
Verseghy park 2.
Tel.: 56/371-155 Fax: 56/421-520
Hotel Student**
Mártírok útja 12–14.
Tel.: 56/421-688, Fax: 56/378-703
183
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK HOL SZÁLLJUNK MEG?

Liget panzió
Tiszaligeti sétány, Tel.: 56/420-105
Tiszaligeti motel és kemping**
Tiszaligeti sétány 34.
Tel./Fax: 56/424-403
Piros-Kék vendégfogadó
Vésô út Tel.: 56/375-647
HOTEL PELIKÁN Sport Szálló Szolnok
Tiszaligeti sétány 10.
5000 Szolnok, Jászkürt u. 1.
Tel.: 56/411-704, 56/413-007
Tel.: 56/423-855 Fax: 56/411-704
HOZAM HOTEL Fax: 56/340-203 Millér panzió és kemping
Szolnok, Mária u. 25. A háromcsillagos szálloda Millér-telep
Tel.: 56/510-530 36 egyágyas, zuhanyzós, Tel.: 56/411-201
Fax: 56/420-778 60 kétágyas, fürdôvel ellátott
Szolgáltatásaink: szobával és egy lakosztállyal TISZAINOKA 5464
Védnöki Táblás Étterem, Szôke Tisza Kemping**
rendelkezik
különtermek, Tisza út 6/1. Tel.: 56/319-030
pezsgôfürdôvel
ellátott medence, Hotel Körösi TISZADERZS 5243
nedves és száraz szauna, Körösi út 45. Tel.: 56/420-514, Faházak fogadó I. kat.
kondicionáló- Tel./Fax: 424-033 Béke út 12. Tel.: 59/355-522
és masszírozóterem, szolárium, Trojka vendégház I. kat.
parkolási lehetôség, pénzváltás, Tiszaligeti üdülôsor TISZAFÜRED 5350
értékmegôrzés, szobaszerviz, mosatás, Tel.: 56/376-599 Hotel Hableány**
hitelkártyarendszer Fax: 56/420-486 Hunyadi út 2. Tel./Fax: 59/353-333

Turisztikai és Szabadidô Központ

5001 Szolnok-Tiszaliget, Pf.: 178
Telefonszámaink éjjel-nappal hívhatók!
Tel.: 56/424-705, Tel./Fax: 56/424-335
E-mail: turisztikaikozpont@szolnex.hu
Internet: www.turisztikaikozpont.szolnex.hu

Üdüljön nálunk, egész évben várjuk!

Nyáron közel 300 férôhelyes szálláslehetôséggel találkozik a Kedves

Vendég a szolnoki Tiszaligetben. Intézményünk 3–4–6 ágyas zuhanyzóval
ellátott kôházakban kínál kellemes idôtöltést. A kitûnô nyári családi üdülés mellett ajánl-
juk magunkat cégeknek, intézményeknek átképzésre, rendezvényekre, többnapos trénin-
gekre, melyet 5 db, egyenként 25 férôhelyes, valamint egy konferenciaterem segít. Szere-
tettel várjuk továbbá általános- és középiskolás osztályok többnapos szakmai kirándulása-
it, erdei iskolai programjait, valamint fôiskolák „Gólyatáborait”. Sportegyesületek, szakosz-
tályok edzôtáborainak, felkészüléseinek is ideális hely a Tiszaligeti Turisztikai és Szabad-
idô Központ. Közalapítványunk további üdülési lehetôséget ajánl Balatonszepezden, 150
férôhelyes 6–10 ágyas ifjúsági táborunkban, és a 98 férôhelyes káptalanfüredi táborban,
ahol 8 ágyas szobákban pihenhetnek Vendégeink.
Mindkét gyermeküdülônkben saját konyhánk biztosítja a táborozók étkeztetését.

184
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK HOL SZÁLLJUNK MEG?

Aurum panzió II. kat.

Ady Endre út 29. Tel.: 59/351-338
Füzes panzió II. kat.
Húszöles út 31/b. Tel.: 59/351-854 Fax: 59/353-772
FIDIBUS szállóhajó I. kat.
Tel./Fax: 59/351-818
Hortobágyi Nemzeti Park Nyugati Fogadóház
Tel./Fax: 52/378-054
Patkós motel
33-as fôút. Tel.: 52/378-605 Fax: 52/378-100
Mani Bt. – Üdülô
Szabadság út 20–22. Tel./Fax: 59/350-484
Patkós kemping
33-as fôút Tel.: 52/378-756 Tel./Fax: 52/378-605
Horgász és családi kemping***
Üdülôterület, Kastély út Tel.: 59/352-619, Fax: 59/351-220
City kemping**
Fürdô út 13. Tel.: 59/351-492
Családi kemping**
Füredi út 30. Tel.: 59/352-250
Flotta kemping**
Holt-Tiszapart, Kikötô út
Tel.: 59/352-424, 1260-8586 Fax: 59/351-664
Patkós kemping** 33-as fôút Tel./Fax: 52/378-605
Tóparti kemping** Tiszapart Tel.: 59/351-132, 350-683
Termál kemping**** Húszöles út 2. Tel./Fax: 59/352-911

TISZAÖRS 5362
Panoráma panzió** Fürdô-telep Tel./Fax: 59/354-050
Panoráma kemping** Fürdô-telep Tel.: 59/354-371

TISZAÖRVÉNY 5358
Katamarán csónakkikötô, kemping Tel.: 30/9527-039, 57/401-579

TISZASAS 5474
„Tiszaparti Nyár” Öko Turisztikai Tábor Tisza-parti szabad strand

TISZAVÁRKONY 5092
Tiszavárkonyi Alkotóház Endre kir. út 111/a. Tel.: 56/436-052
Várkony panzió Endre király út 11. Tel.: 56/436-308, Fax: 56/436-233

TÖRÖKSZENTMIKLÓS 5200
Thermál Camping Wesselényi út 49. Tel.: 56/394-192

TÚRKEVE 5420
Thermália apartman I. kat.
Fürdôtelep. Tel.: 56/361-773 Tel./Fax: 56/361-773
Termál kemping**** Gyomai út 1. Tel.: 56/361-313

ZAGYVARÉKAS 5051
Gabi panzió I. kat.
Csárda út 3. Tel./fax: 56/491-453

185
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei (JNK Szolnok M) Kirendeltsége területének egy mûemléke van a Kincstári
Vagyoni Igazgatóság kezelésében, míg több mûemlék jellegû.
A kirendeltség 5000 Szolnok, Baross út 20. (levelezési cím: 5001 Szolnok, Pf. 123) szám alatt található, ahol
az alábbi ingatlanokra várják a befektetôk érdeklôdését.

HASZNÁLATBAN LÉVÔ KASTÉLY :

Újszász, Abonyi út 1. szám alatt, a 2074/1 helyrajzi számon, 1890-ben eklektikus stílusban épült
Orczy Andor volt mûemlék kastélya található.
A kétemeletes kastély 23,4 ha védett ôsparkban helyezkedik el, amihez 21 db kiszolgáló épület és
építmény tartozik.
A Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében és megyei önkormányzat használatában lévô
mûemlék együttes más célú hasznosításáról elôzetesen csak a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal le-
het és kell a kapcsolatot felvenni. A mûemléki fôépület homlokzati felújítása – építési engedéllyel
– folyamatban van, de a pénzeszközök lassúvá teszik.

186
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

Jánoshida, Fô út 1. szám alatt, 248/1 helyrajzi számon mûemlék jellegû, késô barokk, a XVIII. szá-
zadban épült, majd klasszicista átalakítása 1830 körül „U” alakú emeletes épület, a volt PREMONT-
REI RENDHÁZ.
A részben lakásként, részben megüresedett épületként mûködô épület hasznosítására a Kincstári
Vagyoni Igazgatóság és a helyi önkormányzat a befektetô tárgyalófele az Országos Mûemlékvé-
delmi Hivatal szakvéleményezése mellett. A funkcióváltás igénye esetén az I. fokú építési hatóság
elôzetes szóbeli, kedvezô hozzáállását ismerjük.
Az épület homlokzat- és tetôzetfelújításához építési engedély rendelkezésre áll.

187
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

ÜDÜLÔKÖZPONT:
Kunhegyes, Kunmadarasi út 1. szám alatt, a 3310 helyrajzi számon, 3,24 ha területen, a meleg vi-
zes városi strand mellett üdülôközpont található, parkosított övezettel, erdôcsoporttal körbe zár-
va. Az üdülôövezet hagyományos építésû és faházas épületekbôl tevôdik össze, a helyszínrajzi
vázlaton látható elrendezésben.
A Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévô üdülôbázis hasznosításáról elôzetesen csak a
Kincstári Vagyoni Igazgatósággal lehet és kell a kapcsolatot felvenni olyan befektetôknek, akik a
környezeti lehetôséget és a Tisza-tó közelségét ki tudják és akarják használni.

188
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

189
 TISZAFÖLDVÁR VÁROSI VÍZ- ÉS CSATORNAMÛ
5430 Tiszaföldvár, Ószôlô, Fô u. 53.
Tel./Fax: 06-56-470-173
Tiszaföldvár város strand- és campingfürdôje Szolnoktól déli irányba
mintegy 30 km-re található. Itt különbözô hômérsékletû (28–37oC)
és nagyságú gyógyhatású termálvízzel feltöltött medencék – amelyeket 2,6 ha zöld terület
vesz körül – állnak a pihenni vágyók rendelkezésére.
A sportolni vágyóknak strandröplabda, foci, kosárlabda,
vízilabdapályák állnak rendelkezésükre.
A strand területén étterem és büfék biztosítják
a pihenni vágyók igényeinek kielégítését.
A kempingben sátorozáshoz, lakókocsival történô hosszabb idejû nyaraláshoz,
a szociális lehetôségek biztosítottak.
A településen egyéb igények kielégítésére (lovaglás, horgászat) is van lehetôség

5200 Törökszentmiklós, Almásy u. 6.

Tel.: 56/399-089
Szenttamás–Almásy-kastély
Egész éven át – csoportok részére elôzetes bejelentkezéssel – kastély-,
arborétum-, méneslátogatás.
Lovagoltatás, kocsikáztatás.
Április 15. és október 15. között
30 fôs turistaszállás igényelhetô

Belvárosi Foto Kft.

5000 Szolnok,
Kossuth tér 10/a.
a Városháza mellett
Tel.: 56/376-531
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLT IRODALOM

FELHASZNÁLT IRODALOM
– A Szolnoki Mûvésztelep (Szerzô: Egri Márta), Képzômûvészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest 1997
– Idegenforgalmi Almanach – Budapest: Comp Almanach, 1993
– Jánoshida – Plébániatemplom (Szerzô: Kozák Károly) Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára 1985
– Jászárokszállás, Jászszentandrás Mûemlékek (Szerzô: Dr. Császár László), Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára 1992
– Jászapáti (Szerk.: Borics László), (Fotó: Tajti Imre), 1998
– Jászjákóhalom – Szent Jakab plébániatemplom (Szerzô: Fodor István Ferenc) Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára 1991
– Jász-Nagykun-Szolnok megye kézikönyve (Fôszerk.: Dr. Novák László), (Szerzô: Dr. Bagi Gábor), Ceba kiadó, 1998
– Jászsági útikönyv (Szerzô: Pethô László, Fodor István Ferenc), Jászberény 1996
– Karcag (Szerk.: Dr. Bellon Tibor), (Fotó: Bartha László), Karcag Város Önkormányzata, 1995
– Karcag és a Nagykunság (Szerzô: Bellon Tibor), Szolnok Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1983
– Körösvölgyi Természetvédelmi Terület (Szerzô: Dr. Krizsánné Józsa Piroska), Tájak, Korok, Múzeumok 1994
– Közép-Tiszai Vízitúra-kalauz (Szerzô: Dr. Nagy Illés), Aqua, Budapest, 1989
– Látnivalók – Jászjákóhalma (Szerzô: Fodor István Ferenc), Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára 1997
– Magyarországi települések védett természeti értékei (Szerk.: Dr. Tardy János), (Szerzô: Bartos Tibor), Mezôgazda kiadó, 1996
– Magyarország megyéi (Szerk.: Gyenes László), Budapest, Kossuth, 1982
– Mezôtúr városismertetô (Szerk.: Ádámné Csete Gizella), (Írták: Ádámné Dr. Bagdán Piroska), Városi Önkormányzat 1993
– Szolnoki séták (Szerk.: Kardos Tamás, Varga Ferenc), (Fotó: Kardos Tamás), Szolnok 1990
– Szolnok megye mûemlékei (Szerk.: Kaposvári Gyula, Rédei István), (Fotó: Nagy László), Szolnok 1988
– Szolnok megye népmûvészete (Szerk.: Bellon Tibor, Szabó László), (Szerzô: Bathó Edit) Európa Könyvkiadó, Bp. 1987
– Szolnok megye természeti értékei (Felelôs szerk.: Zelenyánszki András), (Szerzôk: Dr. Almádi László), 1989
– Tiszaföldvári látnivalók (Szerzô: Kalóz Sándor, Szlankó István), Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára 1994
– Tiszakürt Arborétum (Szerzô: Dr. Debreczy Zsolt), Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára, 1992
– Tisza menti kerékpártúra kalauz (Szerzô: Dr. Nagy Illés), Aqua, Bp. 1996

191
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK FOTÓJEGYZÉK

FOTÓJEGYZÉK
Bernáth J. Alex: 161 Kozma Károly: 13/a, 103/a, 103/b

Bodnár Mihály: 165/a, 96/a, 96/b Mészáros János: 45/a, 51/a, 66/a, 94/b, 99/a, 105/a,
112/a, 119/a
Hidvégi Péter: 11/a, 44/b, 49/a, 79/a, 92/a, 138/a, 140/a
Urbán Sándor: 71/a
Kardos Tamás: 12/a, 16/a, 23/a, 24/a, 24/b, 25/a, 26/a,
27/a, 29/a, 30/a, 33/a, 33/b, 34/a, 35/a, 36/a, 37/a, 39/a, Varga József: 91/a
39/b, 40/a, 41/a, 43/a, 44/a, 47/a, 52/a, 52/b, 53/a, 57/a,
58/a, 63/a, 67/a, 68/a, 69/a, 74/a, 75/b, 81/a, 81/b, 82/a, Archív: 40/b, 53/b, 55/a, 59/a, 70/a, 113/a, 117/a, 125/a
83/a, 84/a, 85/a, 88/a, 89/a, 90/a, 90/b, 94/a, 95/a, 97/a,
98/a, 98/b, 99/b, 100/a, 101/a, 106/a, 107/a, 109/a,
110/a, 110/b, 111/a, 114/a, 115/a, 118/a, 121/a, 121/b,
122/a, 123/a, 123/b, 124/a, 124/b, 127/a, 128/a, 129/a, A hirdetések fotóanyagát a megrendelôk, a könyv elején
130/a, 131/a, 133/a, 135/a, 136/a, 137/a, 139/a, 141/a, feltüntetett önkormányzatok fotóit a támogatók
141/b, 143/a, 144/a, 145/a bocsátották a kiadó rendelkezésére.

digitális scannerek
fényképezô- AGFA
gépek
A TÖKÉLETES KÉP
ePhoto 1680
- 6x zoom
- 1.3/1.9 millió képpont
- 2800-ban elforgatható
lcd kijelzô disztribÚció:
- photowise sw budapest i.ker. attila u. 133.
- photovista tel./fax: 212-1008
- többféle felbontás gyôr, tihanyi a. u. 2.
- felhasználóbarát tel./fax: 96/502-200
menürendszer

AGFA HUNGÁRIA KFT. 1012 BUDAPEST, PÁLYA U. 4-6.

192
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK KISLEXIKON

KISLEXIKON
CSÁNGÓ: DAMJANICH JÁNOS: kiépítése és irányítása körül szerzett
A székelyektôl különálló romániai (1804–1849) szerb származású érdemeket. Pusztaszenttamási birto-
népcsoportok neve. Így nevezik magyar honvéd tábornok, az aradi kán mintagazdaságot hozott létre.
a moldvai magyarokat vértanúk egyike. 1848 nyarán és
a Gyimesi-szorosban, továbbá ôszén ôrnagyként a Délvidéken KORDA SÁNDOR:
a Brassótól keletre fekvô barcasági harcolt. December végétôl tábornok, Sir Alexander Korda eredetileg
falvakban, valamint a Hunyad 1849. januártól a bánáti hadtest Kellner (1893–1956) magyar szárma-
vármegyében letelepült bukovinai parancsnoka. Jelentôs szerepe volt zású, angol filmrendezô, producer.
eredetû magyarságot. Környezetüktôl Az elsô magyar szaklapok (Pesti Mo-
a szolnoki (márc. 5.), a tápióbicskei
kapták ezt az általános gúnynévnek zi, Mozihét) alapítója. 1917-ben Buda-
(ápr. 4.), az isaszegi (ápr. 6.), a váci
számító megjelölést. (ápr. 10) és a nagysallói (ápr. 19.)pesten létrehozta a Corvin Filmgyárat.
A székelyektôl sok tekintetben eltérô, gyôzelmekben. Sebesülése után, Az 1920-as években Bécsben, Berlin-
sajátos etnikai jellegüket, archaikus augusztusban Arad várparancsnoka ben, Hollywoodban mûködött,
nyelvjárásukat, anyagi és szellemi lett, augusztus 17-én tette le 1931-tôl Londonban élt. Jelentôs
mûveltségüket máig megôrizték. a fegyvert a cári csapatok elôtt. szerepe volt az angol filmmûvészet
Helytelen a bukovinai székelyek és filmipar felvirágoztatásában.
és a belôlük kivált al-dunai székelyekFINTA SÁNDOR: 1931-ben alapította az angol
csángóként való megnevezése. (1881–1958) szobrász és éremmûvész. filmelmélet legjelentôsebb vállalatát,
Párizsban Rodin mellett dolgozott, a London Film Ltd.-t. Elsôsorban
HOLTÁG: 1920-tól Brazíliában, majd az USA- nagyszabású, kosztümös filmeket
A folyó természetes mederváltoztatása ban élt. Emlékmûveket, portrékat rendezett. Mûvei: Az aranyember
vagy folyószabályozás következtében és plaketteket készített. (1918), VIII. Henrik magánélete
elhagyott ága, amelyben a víz (Magyar pásztorfiú, New York 1932) (1933), Rembrandt (1936),
nem folyik (holt víz). Lady Hamilton (1941).
GÖRBE JÁNOS:
SUBA: (1912–1968) színész. Fôleg munkás- KORDA ZOLTÁN:
Gyapjas juhbôrbôl készült ujjatlan, és parasztfigurák hiteles megjelenítô- (1895–1961) filmrendezô, filmprodu-
bokáig érô bunda. Fôbb fajtái je. Alakításait drámai erô jellemezte. cer. Bátyja, Sándor mellett kezdte
Magyarországon: a 12–14 bárány- Népszerû filmszínész volt. pályafutását a Corvin Filmgyárban
bôrbôl készült, gazdagon hímzett Kossuth-díjas (1951). (1917). Majd a Star filmgyár mûterme-
ünneplô suba, a nyáron szôrével Fôszerepei: Budai Nagy Antal (Kós iben dolgozott 1924-ig Berlinben,
kifelé, télen szôrével befelé hordott Károly), Balga (Vörösmarty: Csongor késôbb Londonba költözött. 1950-tôl
juhászbunda, a vásározó és Tünde), Petur bán (Katona: Bánk Londonban, majd az USA-ban élt.
vagy kocsira való suba, bán). Filmfôszerepek: Földindulás Világszerte jó hírnevet vívott ki magá-
asszony suba: a vállra körgallér- (1939), Föltámadott a tenger (1953), nak, mint filmrendezô és filmvállalko-
szerûen illeszkedô bárányprém gallé- Ház a sziklák alatt (1958), Húsz óra zó. Filmjei: A csodagyerek (1924),
rú és szegélyû, hímzett nôi kisbunda. (1965), Szegénylegények (1965). Bosambo (1935), Elefántboy (1936),
4 toll (1938), A dzsungel könyve
DÉRYNÉ SZÉPPATAKI RÓZA: GR . A LMÁSY IMRE : (1942).
Eredetileg Schenbach Róza (1868–1929) földbirtokos, politikus
(1793–1872) az elsô magyar opera- volt. Tanulmányait a kolozsvári, PETHES IMRE:
énekesnô, a vándorszínészet korának budapesti és berlini egyetemen (1864–1924) színész 1918-tól
legünnepeltebb színésznôje. végezte. 1892-tôl 1897-ig szabadelvû a Színmûvészeti Akadémia tanára.
Kitûnô naiva és komika volt. párti programmal országgyûlési kép- 1903-tól a Nemzeti Színház tagja.
Nevéhez fûzôdik a kolozsvári opera viselô. 1906–1909-ig Jász-Nagykun- Korának kiemelkedô jelentôségû
megteremtése és felvirágoztatása. Szolnok vármegyei fôispán. Tagja volt mûvésze volt. Tudatos szerepformá-
Szubrettként aratta legnagyobb sike- a fôrendiháznak, majd 1927-tôl a lás, szuggesztivitás, sokoldalúság
reit. Naplója (I–II. 1879) a magyar felsôháznak. 1923-ban az Országos jellemezte.
színészet történelmének fontos Mezôgazdasági Kamara elsô elnöke. Fôszerepei: Cyrano de Bergerac
dokumentuma. Fôleg az érdekképviseleti szerv (Rostand), Petruchio (Shakespeare:

193
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

A makrancos hölgy), Bánk Bán (Ka-
tona József), Lear király (Shakes-
peare), Osvald (Ibsen: Kísértetek).
SZAPÁRY GYULA:
(1832–1905) gróf, politikus volt.
Miniszterelnök, belügy- (1873–75),
pénzügy- (1878–87), földmûvelés-
ügyi miniszter (1889–90), majd mi-
niszterelnök és belügyminiszter
(1890–92). Egyházpolitikai törvé-
nnyel kapcsolatos konzervatív állás-
pontja miatt lemondott.
SZENT GELLÉRT:
(980 körül–1046) velencei származá-
sú bencés szerzetes, 1015-tôl Imre
herceg nevelôje, 1030-tól marosvári
(csanádi) püspök, az ottani székes-
egyház, monostor alapítója, az egy-
házmegye megszervezôje.
I. István halála után szembefordult
Aba Sámuellel. A Vata-féle pogány-
lázadás során megölték.
1083. évi szentté avatása alkalmából
írták meg legendáját, amelynek
alapján 1110 körül keletkezett
az ún. kisebb legenda, majd
a XIV. században a más emlékeket
is felhasználó, részletesebb,
ún. nagyobb legenda, a magyar
történelem jelentôs forrásai
(Árpád-kori legendák és
intelmek, 1983).
VERSEGHY FERENC
(1757–1822) költô, író, nyelvtudós,
esztéta. A magyar jakobinus mozga-
lomban való részvételéért 9 évi
börtönbüntetésre ítélték.
Különösen nyelvtudományi
munkássága jelentôs. Az élô nyelv-
szokás védelmezôjeként nyelvhe-
lyességi és helyesírási vitát folytatott
Révai Miklóssal (ipszilonisták-jot-
tisták). A bécsi dalirodalom mintáján
németes stílusú dalokat írt.
Fô mûvei: Rikóti Mátyás szatíra
(1804), A tiszta magyarság
tanulmány (1805),
Magyar Grammatika (1821),
Összes költeményei (1910).

Vállalkozói igazolványok ügyintézése:

Hétfô, kedd, csütörtök: 8–14 óráig
szerda: 8–12, 13–16 óráig.
Külkereskedelmi okmányok hitelesítése:
Hétfôtôl csütörtökig 8–16 óráig pénteken: 8–12 óráig.

– Egyéni vállalkozó igazolványok ügyintézése (új igazolványok kiadása,

módosítása és megszüntetése)
– Utazás szervezôk, idegenvezetôk, gázszerelôk és egyéb kereskedelmi
tevékenységek nyilvántartásba vétele
– Taxisengedélyek ügyintézése (kiadása, módosítása, megszüntetése, visszavonása)
– Vendéglátó üzletek nyilvántartása (kategóriába sorolás bejelentés, nyilvántartása)
– Társas és egyéni vállalkozások regisztrálása
– Ingyenes szaktanácsadás (jogi, adózási, számviteli, társadalombiztosítási, pénzügyek,
hitelezés, külkereskedelem, vámügyek stb. témakörökben)
– Szakmai elôadások, oktatások, tanfolyamok szervezése
– Üzletember-találkozók szervezése
– Ingyenes kamarai újság biztosítása valamennyi tagunk számára
– Tájékoztató kiadványok megjelentetése
– EURO INFO Központ mûködtetése

194
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK NÉVMUTATÓ

NÉVMUTATÓ
Abádszalók 89 D1–2 Nagykörû 69 D2
Alattyán 31 B2 Nagyrév 135 C4
Berekfürdô 107 E–F2 Öcsöd 144 D4
Besenyszög 67 C2 Örményes 77 D3
Cibakháza 134 C4 Pusztamonostor 15 A1
Csataszög 70 C–D2 Rákóczifalva 64 C3
Csépa 138 C4 Rákócziújfalu 65 C3
Cserkeszôlô 140 C4 Szajol 70 C3
Fegyvernek 78 D2 Szászberek 48 B–C2
Hunyadfalva 69 C–D2 Szelevény 140 C4
Jánoshida 29 B–C2 Szolnok 51 C3
Jászágó 15 A1 Tiszabô 79 D2
Jászalsószentgyörgy 28 B2 Tiszabura 88 D2
Jászapáti 22 B–C1 Tiszaderzs 90 E1
Jászárokszállás 16 B1 Tiszaföldvár 132 C3–4
Jászberény 32 B1 Tiszafüred 93 E1
Jászboldogháza 30 B2 Tiszagyenda 86 D2
Jászdózsa 19 B1 Tiszaigar 98 E1
Jászfelsôszentgyörgy 41 A1 Tiszainoka 135 C4
Jászfényszaru 14 A1 Tiszajenô 64 C3
Jászivány 26 C1 Tiszakürt 136 B–C4
Jászjákóhalma 20 B1 Tiszaörs 98 E–F1
Jászkisér 27 C2 Tiszapüspöki 71 C–D3
Jászladány 27 C2 Tiszaroff 86 D2
Jászszentandrás 25 C1 Tiszasas 138 B4
Jásztelek 31 B1 Tiszasüly 67 C–D2
Karcag 108 E–F2 Tiszaszentimre 92 E1
Kenderes 116 E2 Tiszatenyô 75 D3
Kengyel 76 C–D3 Tiszavárkony 62 C3
Kétpó 76 D3 Tomajmonostora 91 E2
Kisújszállás 114 E3 Tószeg 62 C3
Kôtelek 68 D2 Törökszentmiklós 72 D3
Kuncsorba 77 D3 Túrkeve 118 E3
Kunhegyes 84 E2 Újszász 48 B2
Kunmadaras 106 E–F2 Vezseny 63 C3
Kunszentmárton 142 C4 Zagyvarékas 50 C2
Martfû 65 C3
Mesterszállás 145 D4
Mezôhék 132 D3 Az oldalszámok után találjuk
Mezôtúr 120 E3 a megyetérképen szereplô települések
Nagyiván 99 F1 koordinátáit.

197
 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.
Tel.: 56/424-803 Tel./Fax: 56/341-441
E-mail: tiszainf@matavnet.hu

A Tiszainform Idegenforgalmi
Szolgálat, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei
Önkormányzat turisztikai feladatokat ellátó
intézménye feltárja a megye turisztikai
adottságait és népszerûsíti a megyét
belföldön és külföldön egyaránt.
Ezt segítik az új turisztikai kiadványok,
amelyek új arculattal jelennek meg.
A szlogen:
„Jász-Nagykun-Szolnok megye
az Alföld szíve”.
Hármas jelentése van a megyei emblémának:
a szívbe foglalt megyeforma, az Alföld centrumában fekvô
térség, és a szívélyes vendéglátás.
Hogy a megyérôl minél többet tudjanak az ideérkezôk,
segítséget nyújt a Tiszainform részletes,
praktikus információgyûjteménye.
 Jegyzet

200