VENDÉGVÁRÓ

Látnivalók
Vas megyében

Ez a könyv megrendelhetô:
Well-PRess Kiadó Kft., 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15.
Tel.: 46/501-669, fax: 46/501-663
Hangposta: 46/501-672
E-mail: well.kerig@chello.hu, web-áruház: www.vendegvaro.hu

Fogyasztói ár: 2600 Ft

A webáruházban 5%-os kedvezménnyel: 2470 Ft

Well-PRess Kiadó · Miskolc

2ooo
 A kötet támogatója
a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatala
és
a Vas Megyei Közgyûlés
TARTALOMJEGYZÉK
Ajánlás 9 Répceszentgyörgy, Gór 74
Bük-Bükfürdô 75
RÁBA MENTE 10 Sajtoskál 77
Sárvár 14 Simaság 78
Rábapaty, Ikervár, Meggyeskovácsi 17 Csepreg 79
Rum, Zsennye 18 Tömörd 82
Rábahídvég, Magyarszecsôd, Körmend 19
Csákánydoroszló 21 KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE 84
Felsômarác, Ivánc, Hegyhátszentmárton 22 Kôszegpaty, Nemescsó 89
Gasztony, Rátót, Rábagyarmat 23 Kôszegdoroszló, Kôszegszerdahely 90
Nemesmedves, Rönök 24 Velem 91
Bozsok 93
AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK 26 Cák 94
Szentgotthárd 32 Horvátzsidány, Peresznye 95
Felsôszölnök 34 Kôszeg 96
Apátistvánfalva, Kétvölgy 35 Léka, Rohonc 110
Szalafô 36 Városszalónak 112
Ôriszentpéter 37 Salunak 112
Bajánsenye, Hodos 38
Kapornak, Domonkosfa 39 SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE 114
Kercaszomor, Magyarszombatfa 40 Szombathely 117
Velemér 41 Táplánszentkereszt, Tanakajd, Vasszécseny 130
Nagyrákos, Pankasz, Hegyhátszentjakab 42 Csempeszkopács, Nemeskolta, Sorkifalud 131
Ôrimagyarósd, Szôce 43 Sorokpolány, Balogunyom, Ják 132
Szentpéterfa, Pornóapáti, Vaskeresztes 134
A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK 44 Narda, Dozmat, Sé 135
Nagymizdó, Szarvaskend, Döröske 49 Vép, Szeleste, Vassurány 136
Petômihályfa, Hegyhátszentpéter 50 Acsád, Vasasszonyfa, Gencsapáti 137
Gyôrvár, Oszkó 50
Bérbaltavár, Mikosszéplak, Csehimindszent 51 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 138
Vasvár 52 Turisztikai információk 138
Alsóújlak, Kám 53 Közérdekû információk 139
Hosszúpereszteg 54 Közlekedés 144
Duka, Jánosháza 55 Gyógyfürdôk, strandok 148
Karakó, Kissomlyó 56 Aktív pihenés 151
Káld, Borgáta, Egyházashetye 57 Falusi turizmus 155
Mesteri, Nagysimonyi 58 Gasztronómia 156
Sitke, Celldömölk 59 Hol lakjunk? Hol étkezzünk? 158
Kemenesmihályfa, Kemenessömjén 62 Kulturális rendezvények 165
Kemenesmagasi, Pápoc, Kenyeri 63 Múzeumok, kiállítóhelyek 167
Csönge 64 Népmûvészet 168
Ostffyasszonyfa 65 Védett természeti értékek 170
Kislexikon 175
RÉPCE MENTE 66 Kiemelt mûemlékek, befektetési lehetôségek 178
Uraiújfalu 70 Fotójegyzék 182
Nick, Répcelak 71 Felhasznált irodalom 183
Vasegerszeg, Nagygeresd 72 Települések a térképen 184
Hegyfalu 73 Névmutató 185
 Fôszerkesztô: Boda László és Orbán Róbert
Felelôs szerkesztô: Körtvélyesi Erzsébet
Sorozatszerkesztô: Benedek Piroska
Szerzôk: Bajó Éva, dr. Bariska István, Boda László, Huszár Judit, Nagy Endre,
Orbán Róbert, Söptei Imre, dr. Vig Károly, Zentai Zoltán
A fotókat készítették: Balogh Lajos, Benczik Zoltán, Benkô Sándor, Boda László, Czika László, Garas Kálmán,
Grencsó István, Németh József, Pup Vilmos, Rácz József, Székely Anikó,
Váradi Gábor, dr. Vig Károly, Wellner Ervin, Zentai Zoltán
Címlapfotó: Németh József: A körmendi Batthyány-kastély

Kiadói lektor: dr. Ormos Tamás. Olvasószerkesztô: Papné Veres Ildikó

Kiadói menedzser: dr. Sárvári Józsefné
Marketing: Well-PRess Telemarketing – Miskolc. E-mail: wellcall@matavnet.hu
Könyvterv: Well-PRess Kiadó Kft. – Miskolc
Térképek: Agát Kft. TOP-O-GRÁF Térképészeti Irodája – Budapest
Akvarellek: Nemes István – Baja, szaklektor: Horváth Benô – Miskolc
Nyomdai elôkészítés: Well-PRess Stúdió. E-mail: wellpres@matavnet.hu
Tördelés: Nazar Bt. Miskolc – Fésüs László
Nyomdai munkálatok: Borsodi Nyomda Kft. Felelôs vezetô: Ducsai György ügyvezetô igazgató

Kiadó: Well-PRess Kiadó Kft.

3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 15. Tel./Fax: (+36) 46/501-660
E-mail: welldir@matavnet.hu – I n t e r n e t : w w w . w e l l - p r e s s . h u
www.vendegvaro.hu

Felelôs kiadó: Körtvélyesi Erzsébet, Esterházy György

A könyv anyagának lezárása: 2000. február 29.

Minden jog fenntartva! © A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos e kiadványt részben vagy egészben sokszorosítani,
vagy más módon rögzíteni és hasznosítani.
ISBN 963 86025 11 ISSN 1219 – 431 X
A Nádasdy-vár Sárváron
Szombathelyi Kálvária-templom
 AJÁNLÁS
Változatos vidék. Szívdobbantóan isme-
rôs a magyar ember számára, mert itt járva
azt érzi a honi utazó, hogy Vas megye
több szempontból is mintegy esszenciája
az országnak.
Északnyugati sarkában a Dunántúl leg-
magasabb pontja. Keleti felén és közepén
alföldi jellegû sík vidék, másutt hegyhát,
dombhát, igazi Pannon táj. Egy méltóság-
teljesen hömpölygô nagy folyó a Rába pe-
dig szinte teljes hosszában kettészeli, két
„országrészre” osztja.
Történelmi múltja is oly nagyon jellem-
zô. Jelentôs ôskori emlékekre bukkantak
a Ság hegyen, a Velem melletti Szent Vid-
hegyen, Sé környékén és másutt is. Közis-
mertek Savaria – Szombathely – római ko-
ri emlékei. A történelmi Ôrség települései
a honfoglaló magyarság letelepedésérôl, a
határvidék védelmi rendszerérôl adnak
szemléletes képet. A keresztény Európá-
ban elfoglalt helyünk jól érzékelhetô a jáki
Szent György-templom, valamint Vele-
mér, Csempeszkopács, Ôriszentpéter és
Pápoc XIII. századi kis templomainak
megtekintésekor. A reformáció korának
véres és kevésbé véres konfliktusai körvo-
nalazódnak Csepreg és Sárvár kultúrtörté-
neti emlékeibôl. A nyugati végek török el-
leni küzdelmeirôl elég csak Kôszeg 1532-
es ostromát és Jurisics Miklós nevét emlí-
teni. Országos jelentôségû fôúri családok
– Esterházyak, Nádasdyak, Batthyányak,
Erdôdyek – hajdani kastélyaiban gyönyör-
ködhet ma is a látogató. A mindig öntuda-
tos itteni kis- és középnemesség persze
követte a nagyurak példáját, és az ô
XVIII–XIX. századi építési kedvüknek kö-
szönhetôen szinte minden második-har-
madik vasi településen van figyelemre
méltó kiskastély vagy kúria. Ez a nemes-
ség aztán számos kiváló politikust és kato-
nát adott a hazának a reformkor és a 48-as
szabadságharc idején. A kiegyezés utáni
ipari, technikai és kulturális fejlôdés még
ma is érezteti hatását.
A környezetszennyezô nagyipar hiányá-
nak köszönhetôen maradtak érintetlenül a
megye természeti kincsei. A Kôszegi-
hegység, az Ôrség és a Vendvidék a ter-
mészetkedvelôk, túrázók kedvelt célpont-
ja. E szempontból nem kevésbé értékes,
de még felfedezésre vár a Vasi-Hegyhát.
Sok látogatót vonz a Jeli Arborétum, ke-
vésbé ismert a kámoni, a sárvári, de szá-
mos, szinte ismeretlen védett kastélypark
is várja a botanika iránt érdeklôdô látoga-
tókat.
Nyugodt, természetközeli nyaralás lehe-
tôségét adják a Szajki-tavak, a Vadása-tó
vagy az utóbbi években felfejlesztett
Döröskei-tó. Bükfürdô gyógyvize világhí-
rû, Sárvár neve is jól cseng, de egyre töb-
ben keresik fel Vasvár, Mesteri és Borgáta
termálfürdôjét is. Az irodalmi vonatkozá-
sok miatt (Berzsenyi, Petôfi, Weöres) fel-
tétlenül érdemes a Kemenes-vidékre, Ke-
menesaljára ellátogatni.
E rövid ajánlásban nem beszélhettünk
Kôszeg, Szombathely, Szentgotthárd szá-
mos látnivalójáról, a múzeumok kincsei-
rôl, a népi építészet emlékeirôl, a kulturá-
lis programokról, az aktív pihenés gazdag
lehetôségeirôl.
Takaros falvak, emberi léptékû városok,
kulturált szálláshelyek, gazdag kínálatú ét-
lappal rendelkezô vendéglôk és kedves,
barátságos emberek várják a megyébe lá-
togatókat.
Aki járt itt tudja, a majdan idelátogató ta-
pasztalni fogja: Vas vonzó és igazi ven-
dégváró vidék.
Boda László Orbán Róbert
fôszerkesztô fôszerkesztô
Körtvélyesi Erzsébet
felelôs szerkesztô
RÁBA MENTE
A Rába folyó kb. 80 km hosszúság-
ban átszeli Vas megyét; a táj felszíni
arculatát mintegy 5–15 km szélesség-
ben jelenkori hordalékával alakítja ki.
A folyó vonalában – és a táj tenge-
lyében – mélyen húzódó Rába-vonal
fontos szerkezeti határ, amely az Al-
pok megsüllyedt nyúlványait választja
el a Dunántúli-középhegység mélybe
zökkent rögeitôl. A felszíni táj valójá-
ban a 440–290 millió év között képzô-
dött ún. Rába menti metamorf összlet
felett fekszik, s jelenlegi helyére az al-
pi hegységképzôdés során került.
10
A miocén korban lesüllyedt területet
tenger borította el, majd a tenger az
ide torkolló folyók édesvizétôl foko-
zatosan kiédesedett. A többszáz mé-
ter vastagságban felhalmozódott
agyag, márga és homokréteg ennek a
beltengeri, tavi idôszaknak az emlé-
keit ôrzi. A Pannon-kor végén e fo-
lyók – köztük az Ôs-Rába –, hordalé-
kukkal feltöltötték a medencét, mi-
közben a kéregmozgások hatására a
Rába-völgy a környezô területekhez
képest árokszerûen megsüllyedt. Mi-
vel a pleisztocén kor folyamán a folyó
RÁBA MENTE
munkavégzô képessége, vagyis a be-
vágódás (medermélyítés) és a horda-
lék-felhalmozás periodikusan válto-
zott, lépcsôzetes teraszok alakultak
ki. Eközben a korszak hideg idôsza-
kában a jég és a fagy által létrehozott
különbözô nagyságú réseket, repedé-
seket homok és agyag töltötte ki,
fagyékeket és fagyzsákokat alkotva. A
felszínt végül jégkorszaki vályog és
löszös üledék fedte be. Mára a folyó
homokot, iszapot és kavicsot terege-
tett szét itt.
A Rába Vas megyei szakasza jelen-
tôs eséssel bír. A Lapincs Szentgott-
hárdnál torkollik a vele szinte azonos
vízhozamú Rábába. A Pinka, a Sorok
és a Gyöngyös bal oldalról, míg a
Csörnöc-Herpenyô 55 km-es párhu-
zamos folyás után Sárvár felett jobbról
ömlik bele. A Rába mentén 73 „kistó”
is található, többségük a folyó lefûzött
holtága. A vízfolyásra jellemzô, hogy Nemcsak a nagy
a szeszélyes árvizek tavasszal, míg a fôúri lakok, hanem
kisvizek nyár végén jelentkeznek. A a kiskastélyok is
Rábán három kis vízierômû is mûkö- megérdemlik, hogy
dik, melyek közül az ikervári a legje- felkeressük ôket.
lentôsebb. A „Rába menti kastélyok”
Mivel a terület É–D-i megnyúltsága (Rátót, Csákánydoroszló,
viszonylag nagy, az éghajlat is esze- Ivánc, Körmend,
rint változik. Az évi középhômérsék- Zsennye, Ikervár,
let nyugatról északkelet felé 9 °C-ról Meggyeskovácsi, Sárvár,
9,8 °C-ra növekszik. A napfényes órák Rábapaty) végigjárására
száma, szintén ezen a vonalon, 1800- akár egész napos
ról 1900-ra nô. A csapadék évi meny- túraprogramot
nyisége viszont nyugaton nagyobb is szervezhetünk.
(750 mm), északkeleten kisebb (650
mm). Az uralkodó szélirány északi,
3,5 m/sec átlagos szélsebességgel.
A folyót kísérô ártéri síkságon réti ön-
téstalaj alakult ki. Az ártértôl kicsit tá-
volabb, a Sorok pataktól nyugatra
agyagbemosódásos barna erdôtalaj,
tôle északra barnaföld képzôdött. A sárvári Nádasdy-vár
11

A Rábahídvégtôl Rába- A Rába mente élôvilága rendkívül
füzesig, az országhatárig változatos, mivel kontinentális és me-
vezetô 8-as út diterrán hatások egyaránt érik. A réte-
Vas megye legforgalma- ken, ligetekben és a nedvesebb terü-
sabb közútja. Sajnos, leteken számos ehetô gomba szedhe-
kevés az olyan tô (például: mezei szegfûgomba, me-
turista, aki azért tér le zei és óriáscsiperke, lilatönkû peresz-
errôl az útról, hogy ke stb.). A ligeterdôk jellemzô növé-
az onnan legfejlebb nye a kocsányos tölgy, a magas kôris,
néhány kilométerre lévô a közönséges gyertyán, a juhar, a kö-
látnivalókat felkeresse. kény és a galagonya. Körmend, Mol-
Pedig az út mellett naszecsôd, Egyházashollós és Sárvár
szinte majdnem minden térségének erdeiben tavasszal nagy
településen van valami tömegben virít a hóvirág. A szárazabb
érdekesség. Az ország és nedvesebb területek határán na-
történetének valamennyi gyon gyakori az enyves éger, a Rába
korszakából találhatunk holtágai mellett a hamvas éger. Érde-
itt egy-egy emléket; kesség, hogy Körmend és Magyar-
a legtöbb stílus szecsôd között a Szemcse-parton a fe-
képviselteti magát kete dió kis számú állománya is él. Jól
valamilyen építészeti ismerik és gyûjtik a málnát és a ham-
megoldással vas szedret. Agresszívan terjed a ma-
vagy objektummal. gas aranyvesszô és az akác.
A Rába és a patakok közvetlen kö-
zelében kialakult nedves réteken szá-
mos ritka növényfaj él. Ilyen a kétle-
velû sarkvirág, a mocsári kosbor, a
hússzínû ujjaskosbor, a széleslevelû
ujjaskosbor és a foltos ujjaskosbor. Vi-
szonylag elterjedt a sárga- és a koc-
kásliliom, valamint az ôszi kikerics.
A Rába mente állatvilágával majd-
nem ötven kutató foglalkozott. Az
egysejtûektôl az emlôsökig több ezer
faj képviselteti magát. A rovarok kö-
zül a kisasszony szitakötô, a feketelá-
bú szitakötô és az erdei szitakötô szá-
mos példánya él itt. Az egyenesszár-
nyúak közül a zöld lombszöcskével, a
mezei tücsökkel és az imádkozó sás-
kával ugyancsak találkozhatunk.
Megtalálható jónéhány cincérfaj (ta-
kács cincér, kis hôscincér, közönsé-
ges darázscincér stb.), általánosan el-
terjedt a kecskedarázs, a lódarázs, a
réti hangya, valamint több szúnyogfaj.
Változatos színekben pompázó lep-
12
RÁBA MENTE
kék (rókalepke, kis apollólepke, nap-
pali pávaszem, fecskefarkú lepke
stb.) bukkannak fel. A puhatestûek
közül a folyamkagylót és az éti csigát
érdemes kiemelni. A horgászok örö-
mére a Rába és vízgyûjtô területe
rendkívül gazdag a különféle halfa-
jokban. Kifogható itt többek között az
ezüstkárász, a kárász, a ponty, a ke-
szeg, a bagolykeszeg, a paduc, a dé-
vérkeszeg, a domolykó, a küsz, a
márna, a védett réti csík, a balin, a
harcsa, a csuka, a süllô, a sügér, a ma-
gyar és a német bucó, és néhol a se-
bes pisztráng is.
A kétéltûek közül a gyepi, az erdei,
a mocsári, a kacagó és a leveli béka,
valamint a vörös és sárga hasú unka
érdemel említést. A farkos kétéltûeket
a tarajos, a pettyes és az alpesi gôte
képviseli. A hüllôk viszonylag kis faj-
számmal (fürge gyík, törékeny gyík,
vízisikló) fordulnak elô.
A madarak közül többek között itt
költ a tôkés réce, a kis lile, a billegetô
cankó, a fehér gólya, a szürke gém, a
barázdabillegetô és a jégmadár. Rend-
szeresen visszatér a kis vöcsök, a fe-
kete gólya, a nagy kócsag, a bíbic és a
sárszalonka. A ligeterdôkben és a
nedves réteken az erdei pinty, a szén-
cinege, a fülemüle, a vörösbegy, a ka-
kukk, a búbos banka, a héja, a karvaly
és az egerészölyv példányai láthatók.
Az emlôsök közül megtalálható a
vidra, a hermelin, a vízi cickány, a
nyest, a róka, a borz, a mókus, a hör-
csög, a mezei nyúl, az ôz, a vaddisznó
és a szarvas.
A Rába völgyében járunk, de az itt
még sebes folyó szóba sem jöhet,
mint víziút. Az ebben a fejezetben
szereplô tájegységben négy jelentô-
sebb átkelô volt már a középkorban is
(Sárvár, Rábahidvég, Körmend, Csá-
kánydoroszló). Az átkelést mindegyik
helyen várak ôrizték. E várak közül
RÁBA MENTE
három – ha átépítve is, de – áll, egye-
dül Rábahidvég (és a túlparton lévô
Vasvár) vára pusztult el. A Rábának
hadászati jelentôsége is volt, maga a
folyó is természetes védôvonalként
szolgált. 1664-ben a délrôl, délkelet-
rôl özönlô török sereg többször is si-
kertelenül próbált átkelni a folyón,
amíg eljutott Szentgotthárdig.
A vasi Rába mentén három jelentô-
sebb település van. A Lapincs és a Rá-
ba összefolyásánál fekvô Szentgott-
hárd (az Ôrség és a Vendvidék címû
fejezetben ismertetjük), Körmend és
Sárvár. Az utóbbi két városhoz egy-
egy magyar fôúri család neve is kap-
csolódik. Körmend urai több mint 300
éven keresztül a Batthyányak voltak,
Sárvár pedig majdnem 150 évig a
Nádasdyak birtoka. A két család nem-
csak e két város és környéke történe-
tére volt nagy hatással, hanem az
egész magyar kultúrára. Gondoljunk A Rába
csak a Batthyányak és a botanikus
Clusius, vagy a Nádasdyak és a A Rába a felsô
könyvnyomtató Sylvester János kap- szakaszán, Szent-
csolatára! gotthárd és Körmend
A Rába mente népét nem lehet egy- között szinte vadvíz
séges néprajzi csoportba besorolni. jellegû folyó.
Ezt a vidéket ma szinte kizárólag ma- Igen népszerûek
gyarok lakják. 1946 elôtt Rönök és a nyaranta szervezett
Nemesmedves lakossága német volt vízi túrák. Gyalogos
ugyan, de a kitelepítések után alig túrázásra a Szent-
maradt itt néhány német család. A ma gotthárd és Horvát-
már Körmendhez tartozó Felsôberki nádalja közötti Szent
faluban és Horvátnádalján korábban Imre vándorutat ajánl-
horvátok is éltek, de a két település hatjuk. Ez az útvonal
századunk második felére már telje- az egykori vasfüggöny-
sen elmagyarosodott. ön belül, közvetlenül
Az itteni lakosság döntô többsége az országhatár mellett
katolikus. Evangélikusok nagyobb vezet. Végigjárói
számban Körmenden és Sárváron, re- a túra teljesítését
formátusok Körmenden, Magyarsze- igazoló oklevelet
csôdön és Molnaszecsôdön élnek. és kitûzôt kapnak.
13

Az elsô Magyarországon SÁRVÁR
megjelent magyar Irányítószám: 9600 Körzetszám: 95
nyelvû könyvet itt
nyomtatta Abádi A tizenhat ezres lakosú város Vas
Benedek. Nádasdy megye második legnagyobb települé-
Tamás fiának, Nádasdy se. Szentgotthárddal együtt a megye
(II) Ferencnek legdinamikusabban fejlôdô városa.
az udvarában tartózko- Az a hely, ahol szerencsésen találkoz-
dott udvari prédikátor- tak egymásssal a gyógyturizmus és a
ként Magyari István, akit kulturális turizmus lehetôségei. Az
„Az országokban való elôbbinek alapját a gyógyulni vágyó-
sok romlásoknak okairól” kat messzi földrôl vonzó sárvári
írott mûve tesz gyógyvíz, az utóbbinak a város kultu-
jelentôssé. Ez a könyv rális értékei és a színes, sokrétû prog-
Manlius János nyomdájá- ramok adják.
ban Sárváron jelent meg
elôször. Területe már ôsidôk óta lakott hely.
A források szerint a rómaiak idején
Bassianának nevezték a települést. A
mai Sárvár területén a középkorban
még több kisebb település létezett.
Területén néhány erôdítménynek a
nyomait is feltárta már a kutatás.
A ma álló sárvári vár ôse is a XIII.
század végén épülhetett. Eredetileg
feltehetôen királyi birtok volt, 1390-
Tinódi Lantos Sebestyén ben a Kanizsaiak tulajdonába került,
Nádasdy Tamás tôlük pedig 1534-ben házasság révén
pártfogoltjaként jutott a Nádasdy család birtokába.
többször is megfordult A XVI. század közepétôl a XVII.
a sárvári udvarban. század közepéig tartó átépítésnek a
1553-ban valószínûleg vár védhetôsége szempontjából volt
Nádasdy javaslatára nagy jelentôsége. Az 1600-as évek kö-
kapott Ferdinánd zepe utáni átalakítások már inkább
királytól nemesi címet. kényelmi szempontokat szolgáltak.
1556 januárjában halt Az ötszög alakú belsô udvart körülve-
meg Sár faluban. vô várkastély a késô reneszánsz hazai
Haláláról Perneszich építészet jellegzetes példája. A Nádas-
György tiszttartó így dyak folyamatosan foglalkoztattak
tudósította Nádasdy olasz építômestereket, így az itáliai
Tamást: „Tinódi építészet hatásai is kimutathatók rajta.
Sebestyén megvetvén Az épületen belül különös figyelmet
már ezt a halandó érdemel a díszterem. Mennyezeti csa-
muzsikát, elment taképeinek készítôje HRM monog-
a mennybéliekhez, hogy rammal jelölte magát. Az oldalfalak
ott az angyalok között freskóit Dorffmaister István készítette.
sokkal jobbat tanuljon.” A központban lévô vár ma több intéz-
14
RÁBA MENTE
ménynek, egyebek mellett múzeum-
nak, könyvtárnak és mûvelôdési ház-
nak ad otthont. Ezen intézmények
szervezésében, jórészt a váron belül
kerül megrendezésre több jelentôs,
periodikusan ismétlôdô kulturális
rendezvény: a Diákköltôk, Diákírók
Országos Találkozója (évente, április-
ban), a Nemzetközi Folkórnapok
(évente, augusztusban), a Históriás
Napok (2 évente, szeptemberben), a
Nemzetközi Huszártalálkozó (2 éven-
te, szeptemberben). A vár bejárata
elôtt minden év október utolsó szom-
batjára szervezik a Simon-Júdás napi
vásárt.
Amíg Körmend neve a Batthyá-
nyakkal, addig Sárvár neve a Nádas-
dyakkal fonódott össze. A család
1671-ig birtokolta a várat. Ennek az
idôszaknak a magyar kultúrtörténet
szempontjából igen nagy jelentôsége
van. Nádasdy Tamás 1534-ben Sárvár-
Újszigeten nyomdát alapított, mely-
nek vezetésével Sylvester Jánost bízta
meg. A nyomda elévülhetetlen érde-
meket szerzett a magyar nyelvû
könyvnyomtatás meghonosítása te-
rén. A Vármúzeum ma több állandó
kiállításnak is otthont ad.
A „Sárvár története” kiállítás emléket állít a
magyar történelemben és a város életében
is jelentôs szerepet játszó Nádasdy Tamás-
nak, Nádasdy (II.) Ferencnek, a törökverô
„fekete bégnek”, és a Wesselényi-féle ösz-
szeesküvésben résztvevô Nádasdy (III.)
Ferencnek. Az itt helyet kapott tablók se-
gítségével a századfordulós Sárvárt ismer-
hetjük meg. Külön kis kiállítás mutatja be
a sárvári könyvkiadás és nyomdászat
XVI–XVII. századi fejlôdését.
Igazi különlegesség a magyar huszárság
történetét felvázoló gyûjtemény. A kiállí-
tás a honfoglalástól a két világháború kö-
zötti idôszakig vezeti végig a látogatót, hí-
ven tükrözve a lovaskatonaság viseletét és
a honvédelemben betöltött szerepét.
RÁBA MENTE
A térképtörténeti gyûjteményt az Oxford-
ban élô Gróf László ajándékozta szülôvá-
rosa múzeumának. A rendkívül értékes
gyûjteményben 1500-as és 1600-as évek-
ben készült, Hollandiában, Franciaország-
ban és Angliában kiadott Magyarország-
térképek is megtekinthetôk.
A múzeum kiállításai közül talán a leglát-
ványosabb az iparmûvészeti gyûjtemény.
Az 1. teremben reneszánsz mûtárgyakat
láthatunk. Itt helyezték el Végh Gyula mû-
vészettörténész (1917–1934 között az
Iparmûvészeti Múzeum igazgatója) 700
darabból álló gyûjteményének egy részét.
Berendezési tárgyak kerültek ide a
Szegedyek acsádi és az Erdôdyek vépi
kastélyából is. Itt található a bajor királyi
gyûjteménybôl származó, 1494-ben ké-
szült antwerpeni kép, amely lovagi tornát
ábrázol. A folyosó falát XVII. századi
fland-riai falikárpit díszíti. A következô A Nádasdy-vár
négy terem falain az 1700-as évek végén lovagterme
készült festményeket láthatunk. A termek
bútorzata is egy-egy korszakot reprezen-
tál – a 2. terem barokk, a 3. terem rokokó,
a 4. terem kora klasszicista, az 5. terem
klasszicista, a 6. terem empire és bieder-
meier. A 7. és 8. teremben a bajor királyi
család használati és dísztárgyait állították
ki. (A család a múlt században és száza-
dunk elsô felében a vár birtokosa volt.)
A 9. teremben több mint 300 tárgy mutat-
ja be az elmúlt két évszázad üvegmûvé-
szetét.
A múzeum keddtôl vasárnapig 9 és 17
óra között van nyitva.
(Várkerület 1., tel.: 95/320-158.)
A városközpontban álló Szent Lász-
ló-templomot 1732-ben Draskovich
Lipót építtette a középkori templom
15

A gyógyfürdô medencéje alapjaira. Mögötte áll az egykori isko-
la épülete, amin tábla hívja fel a fi-
gyelmünket arra, hogy 1884-ben ott
tanított Gárdonyi Géza.
Az evangélikus templom (Sylvester
János u. 2. sz.) 1834–36-ban készült
klasszicista stílusban. Építésze,
Geschrey Sámuel, több más épület-
nek is a tervezôje volt.
Szinte a városközpontban (Várke-
rület 30/a sz.), találjuk az arborétu-
mot. A 9 hektár területû fagyûjte-
A Nemzetközi ményt Lajos bajor királyi herceg alapí-
Folklórtalálkozó totta 1868-ban azon a helyen, ahol va-
résztvevôi Sárváron lamikor a Nádasdyak gyümölcsös-
16
RÁBA MENTE
kertje állt. Kiépítésében nagy szerepe
volt Nábicht Antalnak, a hercegi ura-
dalom kertészének. A ma az Erdésze-
ti Tudományos Intézet kezelésében
lévô parknak a ritka fafajokon kívül fi-
gyelemre méltó a rododendron-gyûj-
teménye is. A Gyöngyös felduzzasztá-
sával létrehozott tó partján álló mo-
csári tölgyek korát 300 évre becsülik.
Nyitva tartás: a hét minden napján ápri-
lis 1. és október 15. között: 9-tôl 19 óráig;
október 16. és március 31. között: 9-tôl 17
óráig; tel.: 95/320-070.
A Rába jobb partján fekvô Sárvár-
Hegyközség barokk kálváriája az
1700-as évek végén készült. Ha fel-
megyünk a közeli kilátóba, új pers-
pektívából tekinthetjük meg a várost
és a környéket.
A feltételezések szerint a Sárvár ré-
szét alkotó egykori Sári település
templomában temették el Tinódi Lan-
tos Sebestyént.
Nemcsak hazánkból, hanem kül-
földrôl, Németországból és Skandiná-
viából is vonzza a vendégeket a
gyógyhatású sárvári termálvíz. A ma-
gas fluorid és metaborsav tartalmú hé-
víz 44 °C-os, nôgyógyászati és reuma-
tikus betegségek gyógyítására kiváló-
an alkalmas. A fürdô nyitva tartása ru-
galmas, de 8.30-tól 18 óráig egész év-
ben nyitva van. Pontosabb információ
a 95/326-912-es telefonszámon kér-
hetô.
A sárvári gyógyvíz gyógyító hatása
akár haza is vihetô, hiszen a drogéri-
ákban megvásárolható „Sárvári Ter-
málkristály” megbízhatóan gyógyító
hatású a reumás betegségekre, króni-
kus gyulladásos eredetû nôgyó-
gyászati megbetegedésekre, általános
regeneráló és kondicionáló hatású.
Sárvár ma Vas megye egyik legdina-
mikusabban fejlôdô városa. Színvona-
las szálloda, több panzió és fizetô-
vendég-szoba várja a vendégeket.
RÁBA MENTE

RÁBAPATY
Irányítószám: 9641 Körzetszám: 95

A 84-es út mentén Hegyfalu és Sár-

vár között található település három
kisközség Alsópaty, Felsôpaty és
Rábabogyoszló egyesítésével alakult
ki. A faluban található kastélyt (Alsó-
patyi u. 79. sz.) Felsôbüki Nagy Sán-
dor építtette a XVIII. század végén. Az
eredetileg barokk épületet 1880-ban
eklektikus stílusban alakították át. Ma
általános iskolát találhatunk benne.

IKERVÁR
Irányítószám: 9756 Körzetszám: 95

Sárvártól délre, mintegy 6 km-re a

Rába bal partján fekszik Ikervár. A ma
több mint 1800 lakosú falu már az Ár-
pád-korban is váras hely volt. Várai a
Rába és Herpenyô közötti mocsaras
területen álltak. 1073-ban Salamon ki-
rály is megfordult itt, amikor Géza
herceggel békét kötött.
A falu mai mûemléki látnivalói kö-
zül meg kell említenünk a faluköz-
pontban álló Batthyány-kastélyt (Bat-
thyány L. u. 2. sz.). 1846–47-ben épült
Ybl Miklós és Pollack Mihály tervei rendelkezik, amely a millennium évé- Az ikervári
alapján klasszicista stílusban. Az épü- ben, 1896-ban épült. 1898-ban a Batthyány-kastély
leten egyértelmûen kimutatható az Szombathelyre telepített egyenáramú
olasz Palladio hatása. Falai között ma vezetékkel biztosították egy ideig a
iskola és gyermekotthon található. város áramellátását.
A barokk Szent György-templom Az erômû ma is mûködik. Egyik ge-
középkori alapokon áll. Ikervár ipar- nerátoregysége a húszas években ké-
történeti jelentôségû vízierômûvel is szült.

MEGGYESKOVÁCSI Lakosságszáma körülbelül 720 fô.

Irányítószám: 9757 Körzetszám: 95
Ikervár után a következô település
Meggyeskovácsi. A falu Balozsa-
meggyes és Rábakovácsi egyesítésé-
vel jött létre 1970-ben.
Egyetlen jelentôsebb látnivalója a Pe-
tôfi utca 1. szám alatt található egy-
emeletes, manzárdtetôs Batthyány-
Arz-kastély, amely az 1700-as évek-
ben épült.
Ma panzióként használják.

17
 RÁBA MENTE

RUM
Irányítószám: 9766 Körzetszám: 94

Meggyeskovácsitól 3 kilométerre, a 87-es

út mellett fekvô, 1100 lakosú Rum község
elsô említése a XIII. század elejérôl való.
Abban az idôben a község és környéke a
Rumy családé volt, amelynek várkastélya is
állt itt. Korábban a család tulajdonában volt
az 1474-ben készült világhírû ötvösremek,
a „rumi serleg”. Az 1900-as évek elején, saj-
nos, nem egészen tisztázott körülmények
között külföldre került.
A római katolikus templom a gótika ko-
rában készült, berendezése késô barokk.
A község közelében lévô egykori Beze-
rédj-kastély múlt századi épület. Nem láto-
gatható, egészségügyi intézmény.
Rum közelében található, de már Rába-
töttöshöz tartozik a megkapó szépségû
Szent Cecília-templom. A román kori rész-
letekkel rendelkezô barokk templom szen-
télyének freskóját (Szent Cecília vértanúsá-
ga) Dorffmaister István festette.
A Szent Cecília-templom
Az „ezeréves” tölgy
ZSENNYE
Irányítószám: 9766 Körzetszám: 94

A Rába-parti kis település lakossága

mindössze 100 fô körül van. Mûemléki lát-
nivalója a falu szélén, mintegy 14 hektáros
park közepén álló kastély. Tulajdonosai a
XIX. század elejéig a Sennyei, azt követôen
a Bezerédj, majd a századfordulón a
Békássy család. A kastély mai alakját 1867-
ben kapta, amikor romantikus stílusban
építették át. A ma alkotóháznak otthont
adó épületet szívesen keresik fel írók, kép-
zô- és iparmûvészek. Védett parkjában
több famatuzsálem és növényritkaság talál-
ható.
Zsennye határában a Rába holtága mel-
lett magasodik a Magyarország legidôsebb
fájának tartott „1000 éves tölgy”. (Törzske-
rülete 10,2 m, magassága 23 m.) Az idôs
kocsányos tölgy, sajnos, kiszáradóban van.

18
RÁBA MENTE

RÁBAHIDVÉG tély is. (Az egykori

Irányítószám: 9777 Körzetszám: 94 várakról pontosabb
adatokat csak egy
A Rába bal partján, a 8-as fôút mel- alaposabb régészeti
lett fekvô, közel 1100 lakosú község feltárás adhatna.)
már a rómaiak idején is fontos átkelô- Temploma a
hely volt a Rábán. Szentháromság tisz-
Vára a török idôkben, majd a Bocs- teletére épült, mai
kai-felkeléskor játszott fontos szere- formájában barokk
pet. A falu határában, a Rába közelé- épület. A Szent Jó-
ben ma is látszanak egy – vélhetôen zsefet és a Fájdalmas
középkori – „castellum” nyomai. Va- Szûzanyát ábrázoló
lószínûleg középkori eredetû a ma képet Dorffmaister
nem igazán látványos Seebach-kas- István festette.

MAGYARSZECSÔD
Irányítószám: 9911 Körzetszám: 94
A félezeres lakosú Magyarszecsôd a
8-as út mellett, Körmend közelében
található.
Legfontosabb látnivalója a római
katolikus templom, amely a XIII. szá-
zadban épült. Azonkívül, hogy a múlt
században toronnyal bôvítették, az
épülettömeg a századok folyamán
A magyarszecsôdi
nem sokat változott. A hitújítás korá- római katolikus
ban a protestánsoké volt, de az 1700- templom bejárata
as években már ismét a katolikusoké.
Épségben megmaradt déli bélletes ka-
puja is. A templomhajóban és a szen-
télyben napvilágra került ornamen-
tikus díszítések és bibliai idézetek az
1600-as évek végén készültek. Oltára
barokk.
A református templom 1786–87-
ben, tornya 1816-ban épült. A Nepomuki Szent
János-szobor

KÖRMEND uralkodása idején az

Irányítószám: 9900 Körzetszám: 94 addigi királyi város
földesúri kézbe ke-
Körmend elsô okleveles említése rült. A következô
1238-ból való, de feltételezhetô, hogy két évszázadban
a település ennél jóval régebbi, hiszen több tulajdonosa is
már 1244-ben szabad királyi városi volt. 1604-ben a
rangot kapott IV. Béla királytól. Batthyány családé
Neve valószínûleg török eredetû, lett, ez a tény több
átkelôt, gázlót jelent. A város jelentô- mint három évszá-
ségét növelte, hogy fontos kereske- zadon keresztül
delmi útvonalak találkozásánál fe- meghatározta a vá-
küdt. Az egyik út a délre, délnyugatra ros történetét.
vezetô, még a római idôkben kiala- Különösen fontos
kult „Borostyánkô út” (a mai 86-os út dátum 1716, hiszen
nyomvonalán), másik pedig a nyugat- ettôl az évtôl kezdve
ra, Grazba, Stájerországba vezetô út- Körmend a Batthyá-
vonal (a mai 8-as út). Zsigmond király ny-birtokok igazga-

19

A Batthyány-kastély tási központja. 1871-ben elveszíti vá-
rosi rangját, bár továbbra is a környék
közigazgatási központja, járási szék-
hely marad. A városi rangot csak több
mint egy évszázaddal késôbb, 1979-
ben kapta vissza. 1998-ban a lakosság
száma 12 400 fô.
A város fô mûemléki látnivalója a
A Rába Múzeum központban lévô Batthyány-kastély.
kiállításának részlete Az épület eredete a XV. század köze-
20
RÁBA MENTE
pére vezethetô vissza. A középkori
vár maihoz hasonló alakját az 1730 és
1745 közötti újjáépítés során nyerte
el. Az épület tervezôje az olasz
Donato Felice de Allio volt. Ebben az
idôben alakították ki a mai várpark
ôsét is. A kastély fôhomlokzata a déli
oldalra került. A reprezentatív helyi-
ségek a második szinten helyezked-
nek el.
A várpark „magja” az 1700-as évek-
ben még franciakert volt, amit az
1800-as években „angol stílusúra” ala-
kítottak. A legtöbb növényritkaság
ebben az idôszakban került ide, de a
parkban helyett kapott a Rába ártér
természetes növényzete is. A 37 hek-
táros természetvédelmi terület számos
150 év körüli tulipánfával és egy ha-
talmas juharlevelû platánfával büsz-
kélkedhet. 1820 körül került mai he-
lyére a kert közepén álló 15 méter
magas obeliszk, rajta a Batthyány csa-
lád címerével.
A körmendi kastély fôépületében
tekinthetô meg a Rába Helytörténeti
Múzeum.
RÁBA MENTE
A múzeum elsô termében Körmend és
környéke növény- és állatvilágát bemuta-
tó kiállítás található. Itt helyezték el Mol-
nár Lajos ornitológus egzotikus madár-
gyûjteményét is. A következô termekben
a város és környék történetét bemutató
mûtárgyakat vehetjük szemügyre. Itt lát-
hatók a város környékén végzett régésze-
ti ásatások során elôkerült leletek. Több
kiállítási tárgy és tabló mutatja be a szá-
zadforduló táján Körmenden élt különféle
mesteremberek (csizmadia, bognár, kék-
festô) munkáját. Különös látnivaló az a
velocipéd, amelyen az 1800-as évek vé-
gén két körmendi fiatalember elkereke-
zett Torinóba meglátogatni az agg Kos-
suthot.
A múzeum látogatható keddtôl vasár-
napig 9 és 12, valamint 13 és17 óra kö-
zött, tel.: 94/410-425.
A kastély egyik melléképületében egy Ma-
gyarországon szintén egyedülálló gyûjte-
ményt találunk. A Marc Cipôtörténeti Mú-
zeum nemcsak lábbelink európai múltját
mutatja be, de azt is megtudhatjuk, hogy
milyen cipôt hordtak a távoli országok (pl.
Kína) lakói.
A gyûjtemény hétfôtôl péntekig 9 és 17
óra között, szombaton 8 és 12 óra kö-
zött van nyitva.
CSÁKÁNYDOROSZLÓ
Irányítószám: 9919 Körzetszám: 94
Az Ôrségbe tartó turisták általában
Csákánydoroszlónál térnek le a 8-as
útról. A falu látnivalói miatt is érde-
mes itt rövid pihenôt tartani. A Bat-
thyány-kastély (Fô u. 11. sz.) a XVI.
század végén épült. 1730-ban, amikor
a várnak már nem volt hadászati sze-
repe, az egykori védmûveket elbon-
tották, és kényelmes barokk kastéllyá
alakították át. Az épület egészségügyi
intézmény, csak kívülrôl tekinthetô
A körmendi várkastély egyik mel- Körmendtôl néhány
léképületében mûködött az a kór- kilométerre
ház, amelyet 1902 és 1930 között északnyugatra találjuk
Batthyány-Strattman László szemész- Vasalja községet.
orvos vezetett. A „szegények orvosa”- Ma már a falu részét
ként tiszelt herceg boldoggá avatása alkotó egykori
most van folyamatban. Pinkaszentkirályon
Az életét bemutató kis kiállítást a áll a település
Szent Erzsébet templomban nézhet- plébániatemploma.
jük meg. Korábban jelentéktelen
A plébániatemplom a források sze- épületként tartották
rint a középkori város falainál épült számon. Néhány évvel
fel. Viszontagságok és átépítések után ezelôtt a mûemléki
a maihoz hasonló formáját 1731-ben kutatások azonban
nyerte el. A hajó déli feléhez kapcso- kiderítették, hogy
lódó gyóntatófolyosó 1938-ban ké- nagymúltú épületrôl
szült el. van szó. A kutatások
Érdemes elsétálnunk a közeli Rába- során több román kori
hídhoz, ahol egy kör alapú oszlop- részlet mellett feltárásra
csarnokban Nepomuki Szent János- került a templom déli,
nak, a hidak és folyók védôszentjé- bélletes kapuja is.
nek szobrát tekinthetjük meg.
Kicsit hosszabb séta során felkeres-
hetjük – a ma már Körmenddel össze-
épült – Alsóberkifalu kis barokk
templomát.
Az ugyancsak a városhoz tartozó
Horvátnádalja fôutcáján (Nádaljai út)
végigsétálva pedig szép tornácos pa-
rasztházakat láthatunk. Sajnos, szá-
muk egyre fogyatkozik.
meg. Szabadon látogatható viszont a
kastély védett parkja.
A Nepomuki Szent János-templom
a falu fôutcáján áll. A görög kereszt
alaprajzú barokk épületet 1765-ben
építtette Batthyány Imre. A templom
barokk berendezése közül különösen
figyelemre méltó a fôoltár Szent Anna Csákánydoroszló
és Szent Joachim szobrával. határában,
A Fô u. 97. számú házon találjuk a Bükksi-réten
Csaba József (1983–1983) emléktáblá- tavasszal tömegesen
ját. Csaba József különösen sokat tett virágzik egyik védett
az Ôrség és a Rába-vidék madárvilágá- növényünk,
nak és néprajzának megismeréséért. a kockásliliom.
21

Az ivánci IVÁNC
Szent Miklós-templom Irányítószám: 9931 Körzetszám: 94
A község Csákánydoroszlóból az
Ôrségbe vezetô út mellett található.
Amíg a Rába bal partján fekvô Csá-
kánydoroszló a Batthyányak birtoka
HEGYHÁTSZENTMÁRTON
Irányítószám: 9931 Körzetszám: 94
Az alig nyolcvan lakosú falu egy ki-
lométerre fekszik Ivánctól.
A Fô utca végén, az úgynevezett
Kastélydombon egy kis váracska ma-
radványait figyelhetjük meg. Az 1580-
ban elpusztult épületbôl a felszínen
22
RÁBA MENTE
FELSÔMARÁC
Irányítószám: 9918 Körzetszám: 94
A mintegy 330 lakosú Felsômarácra
a Csákánydoroszlóból az Ôrségbe ve-
zetô úton kell elindulnunk.
A Rába hídján átkelve a második el-
ágazásnál kell balra fordulni. A falu
Szent Erzsébet tiszteletére szentelt
temploma középkori eredetû. A köz-
ség határában található Himfai-tó és
parkerdô kellemes kirándulóhely.
A Csákánydoroszlóból Felsômarác-
ra vezetô út közelében, az úttól jobb-
ra kereszt jelzi az egykori Tótfalu he-
lyét. A török idôkben kisebb váracska
állt itt. Ma már csak a helye látszik.
volt, a vele átellenben lévô, jobb par-
ti Iváncot a Sigray család tulajdonolta.
A Sigray-kastélyt Sigray Károly épít-
tette 1745-ben, közel egyidôben a
„túlparton fekvô” Batthyány-kastély
újjáépítésével. Az eredetileg földszin-
tes épületre 1896-ban emeletet húz-
tak. A kastély kertjében – több nö-
vényritkasággal együtt – van Magyar-
ország legnagyobb tulipánfája. Az
épület ma szociális otthon.
A római katolikus templom szinte
megtévesztésig hasonlít a Kós Károly
által tervezett zebegényire. A Szent
Miklós tiszteletére emelt épületet
Hendrich Antal tervezte. Iváncnak
mintegy 760 lakosa van.
már csak az egykori várárok és a sán-
cok egy része látszik.
Hegyhátszentmártonból eljutha-
tunk a Lugos-patak völgyébe, ame-
lyen keresztül vezet a Dél-dunántúli
Kéktúra útvonala.
A völgy egy része az Ôrségi Tájvé-
delmi Körzethez tartozó védett terü-
let.
RÁBA MENTE

GASZTONY
Irányítószám: 9952 Körzetszám: 94

A 8-as fôút közelében találjuk a

mintegy 500 lakosú Gasztonyt.
Középkori források a településen
vagy annak közelében erôdítményt
említenek, de a kutatóknak annak
pontos helyét eddig még nem sikerült
azonosítaniuk. A század elején a falu-
ban még több kastély volt, de elpusz-
tult. Csupán a látnivalóként nem túl
jelentôs, a századforduló táján épült
Pázmándy-kúria maradt fenn. A Sar-
lós Boldogasszony tiszteletére szen-
telt templom 1742-ben épült. Egysé-
ges stílusú kis barokk épület, aminek
érdekessége az ott található arab be-
tûs török nyelvû sírkô.
1843-ban Gasztonyban született
Széll Kálmán volt miniszterelnök.

RÁTÓT
Irányítószám: 9951 Körzetszám: 94

Közvetlenül a 8-as út mellett talál-
juk Rátótot is. A 270 körüli lélekszámú
községben két látnivaló miatt is érde-
mes megállni. Az egyik a Széll-kastély
(Fô u. 32. sz.), amely az 1800-as évek
végén épült, és jelenleg általános is-
kola. A kis parkjában található né-
hány ritka fafajta miatt természetvé-
RÁBAGYARMAT
Irányítószám: 9961 Körzetszám: 94
A 8-as úttól délre a Rába jobb part-
ján fekvô 900 lakosú Rábagyarmaton
a falusi turizmusnak már a két világ-
háború közötti idôszakra visszavezet-
hetô hagyománya volt. Üdülôvendé-
geket fogadtak, de rendszeresek vol-
tak a cserkésztáborok is. Gyarmat
igen korai, törzsnévi eredetû helynév.
delmi oltalom alatt áll. Érdemes elsé- A rátóti Széll-kastély
tálni a falu szélén a Lahn-patak part-
ján fekvô Aradi ligetbe. Az itt álló 13
öreg tölgyet a hagyomány szerint A helyi hagyomány
Deák Ferenc ültette. (Gyámleánya, ugyan azt tartotta, hogy
Vörösmarty Ilona Széll Kálmán felesé- egy – a szentgotthárdi
ge volt, így Deák többször megfordult csata után itt
Rátóton.) letelepedett – török
tiszt síremléke
a gasztonyi török sírkô,
Temploma román kori. Bár a XX. szá- de a valóság az, hogy
zad közepén bôvítették, szentélye ép- a követ Belgrád
ségben fennmaradt. Korábbi védô- környékérôl hozta
szentje a VII. században élt és Nyugat- magával Rákosi Boros
Európában tisztelt, de nálunk kevéssé József. A XVIII. század
ismert maastrichti püspök, Szent végén részt vett a török
Lambert volt. A templom szentélyé- elleni harcokban, több
nek falába egy római kori feliratos sír- más „emlékkel” is
követ is beépítettek; ez bizonyára arra rendelkezett. (Ilyen pl.
utal, hogy már abban az idôben is volt a templom keresztelô-
település a környéken. kútjának tartóoszlopa.)

23

A Szent Imre-hegyen álló Értékes népi építészeti emléket ta-
templomot hajdan lálunk a Fô u. 13. sz. alatt. A zsúpte-
közösen használták tôs, boronafalú ház 1850-ben készült.
a környékbeli Tájházként funkcionál (A kulcs Ács
települések: Rönök, Lászlónál a Kocsis L. u. 26. sz. alatt.
Tschanigraben Tel.: 94/440-296.)
és Inzenhof népe. Kis múzeumot találunk a Mûvelô-
Az épület dési Házban is. A falutörténeti és nép-
rendszerváltás utáni rajzi gyûjtemény mellett a kiállítás
újjáépítéséhez jelentôs
segítséget adott
a burgenlandi NEMESMEDVES
püspökség is. GINISDORF
A magyar területen álló Irányítószám: 9953 Körzetszám: 94
templom Ausztria felôl is
felkereshetô, Vas megye legkisebb települése.
de az onnan érkezô Ma 25 fô körül van a lakossága, és ez
látogatók tovább a szám a nyolcvanas évekbelinek há-
nem mehetnek. romszorosa!
Nemesmedvest évtizedeken ke-
resztül jelképként tartották számon.
Ez volt az „utolsónak felszabadult te-
lepülés”. Ehhez a faluhoz kapcsoló-
dott április 4-e megünneplése. Ki ne
emlékezne a „Battonyától Nemes-
medvesig” túrákra!
RÖNÖK
RADLING
Irányítószám: 9954 Körzetszám: 94
A 8-as fôútvonal melletti falu két
hajdani községet foglal magába, lako-
sainak száma ma körülbelül 450 fô.
Alsó- és Felsôrönök korábban szór-
ványközség volt, ahol a házak egy-
mástól távol helyezkedtek el. A mai
falukép azt követôen alakult ki, hogy
1946-ban a falvak német anyanyelvû
lakosságának 90 százalékát kitelepí-
tették. A korábbi porták jó része a ha-
társávon belülre került, ahol a civil la-
kosság jelenléte mintegy 40 éven ke-
resztül „zavaró tényezô” volt. Az egy-
kor nagy kiterjedésû „hegyvidéken”
mára nem maradtak házak. Az itteni
24
RÁBA MENTE
megemlékezik a faluból elszármazott
és Pécsett élt költôrôl, Kocsis László-
ról is.
Mintegy félórás sétával, zöld turista-
jelzésen érhetünk el a Szent László-
forráshoz. A helyet korábban Szent-
kútnak is nevezték. 1939-ben itt állí-
tották fel az elsô világháború áldoza-
tainak emlékmûvét.
Ma már tudjuk, Nemesmedves kül-
területén még április közepén is foly-
tak a harcok, szedte áldozatait a hábo-
rú. A falu német anyanyelvû lakossá-
gát kitelepítették, helyükre telepese-
ket hoztak, akiknek hamarosan szin-
tén menniük kellett. A község – ápri-
lis 4-e kivételével – évtizedeken ke-
resztül csak külön engedéllyel volt
felkereshetô.
Nemcsak a háború befejezésére,
hanem az azt követô ötven évre is
emlékeztet a falu központjában felál-
lított szovjet tank és a magyar megyé-
ket jelképezô 19 kopjafa.
német lakosság a Burgenlandban ma
is honos „hienc” dialektust beszélte.
Az 1902-ben felépült felsôrönöki ró-
mai katolikus templom alig néhány
méterre áll az országhatártól. Helyén
a múlt század végéig egy román kori
templom volt, ami akkorra olyan
rossz állapotba került, hogy le kellett
bontani. Az ötvenes évek elején a ha-
tóságok megtiltották a híveknek a
templom látogatását. Az épületet a
határôrség használta magasfigyelô-
ként, a nyolcvanas években gyakorla-
tilag már romokban hevert. Újjáépíté-
sére csak a rendszerváltás után kerül-
hetett sor. A faluban ugyan nincs ha-
tárátkelô, de kizárólag a Szent Imre-
templom felkeresése céljából Ausztria
felôl át lehet lépni a határt.
 A rönöki
Szent Imre-templom
AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK
Ebben a fejezetben Vas megye dél-
nyugati részén a szlovén (és kisebb
részben az osztrák) határral szomszé-
dos települések turisztikai látnivalóit
ismertetjük. Az Ôrség és a Vendvidék
elsôsorban (és eredetileg) történeti és
néprajzi tájegység. Mindkét terület
körülhatárolása az elmúlt évszázad-
ban szakmai viták hosszú sorát váltot-
ta ki, és még ma sincs egyértelmû,
mindenki által elfogadott álláspont. A
különféle nézetek átfogó ismertetésé-
re e könyv keretén belül nem vállal-
kozhatunk. A fejezetben nemcsak a
26
szûkebben értelmezett Ôrséget és
Vendvidéket ismertetjük, hanem a két
tájegységgel szomszédos területeket
is, mivel a tájegységi határok más vo-
natkozásban amúgy is elmosódnak.
A mélyben a földtörténeti triász és
kréta során létrejött, a Dunántúli-kö-
zéphegységgel rokon kifejlôdésû kô-
zetek vannak. Ezek elsôsorban 2–3
ezer méter mélységben, a Thetysben
(ôs-óceán) lerakódott különféle
mészkôfajták, amelyekre a pannon és
pliocén korban üledékes kôzet (ka-
vics, agyag, homok) települt.
AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK

A térség keleti felének domborzati lyek élôhelyei Európa-szerte már

képét fennsíkszerû kiemelkedések megsemmisültek, vagy olyan mérték-
határozzák meg, míg a nyugati dim- ben károsodtak, hogy a rendkívül ér-
bes-dombos részt különféle nagyságú zékeny fajok kipusztultak. E gomba-
patakvölgyek teszik változatossá. fajok ôrségi elôfordulása újabb példá-
A területen mintegy 1000 forrás fa- ja annak, hogy a több évszázados em-
kad, bôvizû patakok csörgedeznek. beri beavatkozás nyomán olyan élet-
Ez a rendkívül fejlett vízrendszer rész- közösségek is létrejöttek és fennma-
ben a Mura-Dráva (pl. Kerka), más- radtak, amelyek napjaink természet-
részt a Balaton (pl. Zala, itteni nevén minôsítô szempontjai szerint is kima-
Szala) vízgyûjtôterületéhez tartozik. gaslóan értékesek. A rózsaszínû ne-
Az északra futó patakok a Rábába tor- dûgomba a Vendvidéken külterjesen
kollanak. A térség egyetlen természe- mûvelt kaszáló-gyümölcsösökben
tes állóvize a Fekete-tó. A Vadása-ta- fordul elô. A lilás nedûgomba Norvé-
vat valamint a bajánsenyei és a mária- gia hegyi rétjeirôl ismert; a Vendvidé-
újfalui tavat mesterségesen hozták lét- ken az elôzô fajhoz hasonló élôhe- Látogatók a
re. Az Ôrség és a Vendvidék éghajla- lyen találták. Ugyanitt alkot késô ôsz- Pityerszeren
tát a rendkívül magas éves csapadék-
mennyiség (900–1000 mm) és a hô-
mérsékleti kiegyensúlyozottság jel-
lemzi. Az évi átlaghômérséklet 10,3 °C,
a napsütéses órák száma pedig
1700–1800 óra évente.
Az egész területre jellemzô a pszeu-
dogelejes barna erdôtalaj, de a folyók
és patakok mentén réti és láptalajok is
kialakultak.
A vidék jellegzetes arculatát a táji
adottságokhoz alkalmazkodott, sok
évszázados hagyományos paraszti
gazdálkodás alakította ki. A települé-
sek a szilárdabb kavicshátak tetején
lazán kapcsolódó házak rendszerét
alkotva jöttek létre, s közéjük ékelôd-
tek az irtásföldeken kialakult szántó-
területek, kaszáló-gyümölcsösök, ré-
tek és kisebb erdôtömbök. A több-
szintû, elegyes és kis területen is elté-
rô korú paraszti szálalóerdôk hazánk-
ban csak ezen a tájon maradtak fent.
A Vendvidék és az Ôrség északi ré-
sze alkotja a csaknem 38 ezer hektár
területû Ôrségi Tájvédelmi Körzetet,
melynek közel ötven százalékát erdô
borítja.
Az Ôrség és a Vendvidék számos
olyan gombafajnak ad otthont, ame-

27
 AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK

szel páratlan kékes-lilás virágairól messzirôl felis-

gombaegyüttest merhetô fecsketárnics. Mészkerülô er-
a vörös és a pi- dôk szegélyén, gyakran útbevágások,
ruló nedûgom- rézsûk oldalában él az Ôrség lokális,
ba. Az Ôrség kü- bennszülött alfaja, az ôrségi, vagy
lönleges jövevé- henyeboroszlán.
nye az ausztrál A kavicshátak közé bevágódott
eredetû tintahal- mély patakvölgyekben hegyvidéki
gomba. égerligetek díszlenek; itt pompázik a
A terület nö- hatalmas struccharaszt. A tájvédelmi
vényvilágát föld- körzet számos pontján, így a Szôce-
rajzi fekvésébôl patak völgyében, a Grajka-patak völ-
következôen a gyében, vagy a Farkasfa és Orfalu ha-
Pannon-meden- tárában fekvô Fekete-tónál tôzegmo-
ce jellegzetes, hás átmeneti lápok és dagadólápok
bár kisebb találhatók. A rovaremésztô kerekleve-
arányban jelen lû harmatfû a kiszáradó Szôcei-lápon
levô fajai mellett nagyon megfogyatkozott, a Fekete-tó-
a dealpin-mon- ban még erôs állománya él. A csilla-
tán és a délrôl gos nárcisz hol felbukkan, hol újból
felszivárgó illyr- eltûnik a szem elôl. Az elmúlt évtize-
Kétlevelû sarkvirág szubmediterrán elemek megjelenése dekben a Zsida-patak völgyében élt
teszi változatossá. Gazdagságát csak jelentôs állománya napjainkra kive-
növelik azok a jégkorszaki marad- szett, most hasonló erôs populációja
ványfajok, amelyek a nedves patak- fordul elô a Szentgyörgyvölgyi-patak
Szártalan kankalin völgyekben, hideg lápokban marad- mentén és Szentgotthárd alatt.
tak fent. Az er- A lápréteken, nedves kaszálókon
deifenyvesek, szártalan kankalin és számos kosbor-
nyíres fenyérek, faj tenyészik. A mocsári kosbor nem
mészkerülô válogatós élôhelyében, s ahol megta-
bükkösök, töl- lálható, ott rendszerint nagyszámú.
gyesek jellemzô Egyes fajok tömegesen fordulnak elô,
fajai, a különbö- így pl. a széleslevelû ujjaskosbor. Az
zô korpafüvek agárkosbornak hazánkban az Ôrség
és szinte vala- az igazi eldorádója.
mennyi hazai A kiterjedt fenyvesek és fenyôele-
körtikefaj, vala- gyes lomberdôk, nedves kaszálók,
mint a vörös és láprétek, hûvös patakvölgyek és az
fekete áfonya, a egymáshoz láncszerûen kapcsolódó
kétlevelû sarkvi- nedves élôhelyek sokszínû állatvilág-
rág is honos e nak adnak otthont. A csapadékos, hû-
tájon. Az égbe vösebb éghajlat következtében szá-
törô fenyôk tö- mos hegyvidéki elem színezi a faunát
vében él a csak annak ellenére, hogy a terület alapve-
szálanként talál- tôen dombvidék jellegû. Külön érde-
ható bordaha- kessége a tájnak, hogy az egyes élô-
raszt, valamint a helyek kitettsége, talajtani tényezôi

28
AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK

következtében mediterrán elemek is

megjelennek.
Az állatvilágot legnagyobb szám-
ban a rovarok képviselik, melyeknek
legértékesebb tagjai a lepkék és szita-
kötôk között találhatók. A szitakötôk
közül említésre méltó a kétcsíkos
hegyiszitakötô és az erdei szitakötô. A
terület lepkefaunája igen gazdag; az
eddigi vizsgálatok közel 1500 lepkefaj
jelenlétét mutatták ki. A nappali lep-
kék színpompás röptükkel, szemet
gyönyörködtetô színeikkel minden
természetszeretô embert csodálatba
ejtenek. Ugyanakkor az éjszakai élet-
módot élô lepkék között is számos rit-
kaság, állatföldrajzi, faunafejlôdési
szempontból értékes, védelmet
igénylô faj található. A narancslepke
az egyik legritkább és legveszélyezte-
tettebb nappali lepkefajunk; szeren-
csére ôrségi állománya viszonylagos
háborítatlanságot élvez. A lápi tarka-
lepke, a zanótboglárka és a vérfû bog-
lárka az Ôrség láprétjeinek jellemzô
fajai.
Az Ôrségbôl a kutatások eddig több
mint kétezer bogárfajt mutattak ki.
Magyarország tegzesekben leggazda-
gabb élôhelyei Magyarszombatfa kör-
nyékén találhatók, ahonnan 99 tegzes
faj elôfordulását jelezték. Ezt a fajszá-
mot azóta sem találták meg egyetlen
más hazai gyûjtôhelyen sem.
A halak közül érdemes kiemelni a
különös életmódot folytató dunai
ingolát. A sebes pisztráng a legtöbb
ôrségi folyóvíz felsô szakaszán elôfor-
dul. A fürge csellének az ôrségi pata-
kokban helyenként önfenntartó állo-
mányai vannak.
Az Ôrségbôl és a hozzá kapcsolódó
területekrôl ez ideig 14 kétéltû- és 5
hüllôfajt ismerünk. Az alpesi gôte és a
sárgahasú, vagy hegyi unka ôrségi je-
lenléte külön említést érdemel. A fol-
tos szalamandra elterjedése a Vendvi-
dékre korlátozódik. A rézsikló elsô- Foltos szalamandra
sorban réteken található.
A madárvilág rendkívül gazdag. A
sárgafejû és a tüzes királyka kimon-
dottan a lucosokat kedveli. Jellegzetes
csôrérôl azonnal felismerhetô kereszt-
csôrû. A zárt erdôk belsejében fészkel
az Ôrség egyik legféltettebb, ritka ma-
dara, a fekete gólya. A Rába zátonya-
in szórványosan költ a kis lile és a bil-
legetô cankó. A folyót kísérô fûz-nyár
ligetekben kecsesen ringanak a szél-
ben a függôcinege mûvészi gondos-
sággal és szépséggel épített fészkei,
míg a kisebb patakok, folyók mentén
apró ékszerdobozként suhan a nap-
fényben a zsákmányra vadászó jég-
madár. A gazdag növényzetû, üde ré-
teken költ a ritka haris. A ragadozó
madarak közül a halászsas tûnik fel
néha a bajánsenyei halastó felett.
Az emlôsök közül a Rába és a na-
gyobb vízfolyások mentén fel-felbuk-
kanó vidra a legjelentôsebb. A ’90-es
évek elején megjelent a hód is, de az-
tán nyomtalanul eltûnt. A kisemlôsök
közül nedves helyeken, vizek mentén
a csalitjáró pocok és a pirókegér gya-

29

koribb. Örvendetesen gyarapodik a
nyuszt állománya.
Az 1916 hektáros Szentgyörgyvöl-
gyi Tájvédelmi Körzet az Ôrség és
Hetés határán fekszik, területébôl 557
hektár esik Vas megyére. A tájvédelmi
körzet az ôrségi táj jegyeit viseli ma-
gán, döntôen erdôvel borított, flóráját
számos szubalpin és illyr elem színe-
síti. A Magyarszombatfa határában lé-
vô híres métneki-réteken tárnicsfélék,
sárgaliliom, csillagos nárcisz pompáz-
nak. A tájvédelmi körzet madárvilágá-
nak kiemelt értéke a környéken egye-
dül itt fészkelô rétisas.
Az államalapítás körüli idôkben a
nyugati határ szélére a határ ôrzésével
megbízott népcsoportokat telepítet-
tek. Ezek a népcsoportok részben
magyarok, részben a magyarsághoz
csatlakozott – eredetileg valószínûleg
különbözô török nyelveket beszélô –
néptöredékek lehettek.
Korai történetükrôl nagyon keveset
tudunk. Elsô említésük Szent László
király törvénykönyvébôl ismeretes.
Feladatuk a gyepûk védelme és a
nyugatra, délnyugatra vezetô utak és
átjárók ôrzése volt. Közvetlenül a ki-
rály fennhatósága alá tartoztak, és
szolgálatukért cserébe különféle ki-
váltságokat kaptak. Telepeik elsôsor-
ban a Zala, a Kerka és a Kis-Kerka fel-
sô folyása mentén helyezkedtek el.
Kisebb telepeik voltak az e térség és a
Mura közötti gyepûelôzô területen is.
Az elsô évszázadokban talán a mai ér-
telemben vett falvaik sem alakultak
ki, ezért célszerûbb „Zala-ôrökrôl”,
„Kutas-ôrökrôl”, „Kurcite-ôrökrôl” be-
szélnünk.
1392-ben veszítették el kiváltságai-
kat, amikor Zsigmond király Saroi
László tárnokmesternek ajándékozta
falvaikat. A XVI. század elején az Ôr-
séget a Batthyány család szerezte
meg, és birtokolta egészen a XIX. szá-
30
AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK
zad közepéig. Az ôrfalvak korábbi ki-
váltságaik csekély részét a jobbágyi
állapotba jutás után egy ideig még
megtarthatták (pl. az adók egy ösz-
szegben történô megfizetése, saját
elöljáró – ôrnagy – választása). Az
egykori különállás a lakosság emléke-
zetében egészen a jobbágyfelszabadí-
tásig, sôt azon túl is megôrzôdött. Az
Ôrség népe a XVI. században protes-
táns (nagyrészt református) lett, és hi-
tét mindmáig megtartotta.
Az ôrségi Districtus falvai a követ-
kezôk voltak: Szalafô, Ôriszentpéter,
Ispánk, Kisrákos, Szaknyér, Nagyrá-
kos, Pankasz, Szatta, Kerkáskápolna,
Bajánháza – Senyeháza – Dávidháza –
Kotormány (ma e négy falu együtte-
sen Bajánsenye), Kerca – Szomoróc
(ma Kercaszomor), Hodos, Kapornak,
Bükalja (ma Domonkosfához tarto-
zik). Ezt a 18 települést nevezik „törté-
neti Ôrség”-nek.
A Vendvidék az Ôrséggel szomszé-
dos magyar–szlovén–osztrák hármas-
határ melletti terület. A következô
községek tartoznak ide: Orfalu, Apát-
istvánfalva, Kétvölgy, Felsôszölnök,
Alsószölnök, Szakonyfalu és a Szent-
gotthárdhoz csatolt Rábatótfalu. E te-
lepülések lakosságát a második világ-
háború befejezéséig hivatalosan
vendnek tartották, azóta hivatalosan
szlovénnek tekintik. A szlovén a tör-
vény által is elismert 13 magyarorszá-
gi kisebbség közé tartozik. A vendet,
mint önálló kisebbséget ez idáig még
nem ismerték el. Vita tárgya, hogy az
itt beszélt nyelv csupán a szlovénnek
egyik dialektusa, vagy önálló nyelv.
Felsôszölnök az Országos Szlovén Ki-
sebbségi Önkormányzat székhelye,
Szentgotthárdon szlovén tájékoztatási
központ mûködik. A magukat vend-
nek vallók Vend Szövetség néven
hoztak létre szervezetet. A magyarok
és a szlovének/vendek mellett né-
AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK
hány településen németek is élnek.
(Alsószölnökön, Szentgotthárdon, Rá-
bafüzesen).
A felekezeti hovatartozást tekintve
a történeti Ôrség „ôslakossága” refor-
mátus, kivéve Hodost és Kapornakot,
ahol evangélikusok élnek. A szom-
szédos falvak közül Magyarszombatfa
és Velemér szintén református. Do-
monkosfa és Ôrimagyarósd evangé-
likus. A Vendvidék és a többi ismer-
tetett település népessége a katolikus
hitet követi.
Az ôrségi falvak jellegzetessége a
szeres településszerkezet. A házak,
porták nem utcát alkotnak, hanem
egy-egy dombhátat „ülnek meg”. A
szer eredetileg egy-egy nagycsalád-
nak, nemzetségnek a lakóhelye volt.
Elnevezése sokszor ma is családnévre
utal (pl. Keserûszer, Siskaszer, Bak-
saszer). A vendvidéki falvak szór- Az ôrségi fazekasok
ványközségek, itt nem házcsoportok, munkái
hanem magányos porták állnak – egy-
mástól viszonylag nagy távolságra – a
domboldalakon, dombhátakon. Az
utóbbi fél évszázadban a kialakult fa-
luközpontok mindkét településfor- Az Ôrség
mánál egyre hangsúlyosabb szerepet és a Vendvidék ma
kapnak; megindult a faluközpontok- már a falusi turizmus
ba költözés folyamata is. egyik kedvelt
A terület környezeti állapotát is célpontja.
érintô két kezdeményezés született az Gyakorlatilag
elmúlt években. A hármas határ körü- minden faluban
li Ôrség–Raab–Goricko magyar–oszt- találunk kiadó
rák–szlovén közös Naturpark létreho- szobát, és egyre
zására megtörténtek az elsô lépések. nagyobb a panziók
A másik kezdeményezés, amely a táj- és a fogadók száma
védelmi körzet nemzeti parkká fej- is. A szálláshelyekrôl
lesztését célozza, ez idáig nem járt si- bármelyik
kerrel. polgármesteri hivatal
ad felvilágosítást.
31
 AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK

SZENTGOTTHÁRD
SANKT GOTTHARD,
MONOSTER
Irányítószám: 9970 Körzetszám: 94

A nyugati határszél melletti kis vá-

ros a hármas határ közelében találha-
tó. Volt idôszak, amikor a határmen-
tiség súlyos teher volt az életében. Ma
szerencsére már a közeli határok elô-
nyeit élvezi, hiszen a határon átnyúló
közös magyar–osztrák ipari parknak
ad otthont. A településen szlovén tájé-
koztatási központ, konzulátus és szlo-
vén szálloda is mûködik. A hármas
határ szónak ma már szinte a jelenté-
se is megváltozott, nem népeket vá-
laszt el egymástól, hanem három kul-
túra, három nemzet találkozásának
helyét jelöli.

A ma 9 ezer lakosú várost III. Béla

király alapította 1183-ban, amikor
francia cisztercita szerzeteseket tele-
pített a Lapincs és a Rába összefolyá-
sánál lévô területre. Számukra mo-
nostort és templomot építtetett. A te-
A ciszterci templom lepülés azóta viseli a templom védô-
III. Béla király szobra szentjének, Szent Gotthárdnak a ne-
vét. Az apátság részére adományozott
földterületen jöttek létre a magyaror-
szági Vendvidék falvai.
A város életét is befolyásoló jelen-
tôs esemény volt az 1664-ben lezajlott
szentgotthárdi csata, ahol Montecuc-
coli császári generális legyôzte Köp-
rüli Ahmed török hadvezér seregét. A
csatát a szégyenteljesnek nevezett
vasvári béke követte, de a gyôzelem
mindenképpen Magyarország török
alóli fölszabadításának kezdetét jelen-
tette. A szentgotthárdi csata emlék-
mûvei a szomszédos burgenlandi
Nagyfalván (Mogersdorf) találhatók.
Az egyik a Schlossbergen álló hatal-
mas betonkereszt (Szentgotthárdról is
jól látható), a másik pedig a falu déli

32
AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK
részén, az egykori tömegsír fölé épí-
tett kápolna és a közeli „fehér ke-
reszt”. Az 1872-ben megnyitott kör-
mend–grazi vasútvonal elôsegítette a
városka fejlôdését. Kaszagyár, se-
lyemgyár, óragyár nyílt, az addig sze-
rény létszámú népesség is növekedni
kezdett. Ezt a kezdôdô fejlôdést szakí-
totta meg az elsô világháború, amely-
nek befejezésével Szentgotthárd ha-
tárváros lett. A második világháború
után kifejezett visszafejlôdés követke-
zett. A rendszerváltozást követôen a
város ismét erôre kapott. Közös oszt-
rák–magyar ipari parkot hoztak létre.
Több világcég (pl. a General Motors)
telepedett meg itt.
A város mûemlékei közül a legje-
lentôsebb az egykori ciszterci temp-
lom és a hozzá kapcsolódó kolostor
(Széll Kálmán tér 11. sz.). Az épület-
együttes 1740 és 1769 között épült az
egykori vár területén Franz Anton Pil-
gram tervei szerint. A templomot a
tervek szerint két oldalról egy-egy ko-
lostorszárny fogta volna közre, de
csak a déli szárny készült el. A temp- Az 1664-es szent-
lomnak a szentgotthárdi csatát ábrá- gotthárdi csata a Rába
zoló mennyezeti freskóját Stefan jobb partján fekvô
Dorffmaister készítette. A fôoltáron Szentgotthárd, Rábatót-
elhelyezett képet Matthias Gusner fes- falu, Alsószölnök és a
tette. Ô készítette a szentélyboltozat túlparti Nagyfalva
és a templomhajó második boltszaka- (Mogersdorf) között
szának mennyezeti freskóját is. zajlott. A keresztény
A kolostorépületben ma a polgár- seregek Montecuccoli
mesteri hivatal helyiségei találhatók. vezetésével döntô
Figyelemre méltó az egykori könyv- csapást mértek a török
tárterem, amelynek freskóját szintén seregekre. Az egykori
Gusner alkotta. A barokk-rokokó be- csatatér ma két ország
rendezés egy része is fennmaradt. területén, Magyarorszá-
Közvetlenül a ciszterci templom gon és Ausztriában
mellett áll az úgynevezett Magtár - található. Az esemény-
templom, mely XII. századi templom nek Mogersdorfban két
alapfalaira épült 1677-ben. Védô- helyen is emléket
szentje Szent Gotthárd volt. A nagy- állítottak.
templom elkészülte után funkciója A Schlössbergen lévô
megszûnt, magtárrá alakították, majd hatalmas kereszt
1988-ban színházteremmé építették magyar területrôl is jól
át. A városka központját alkotó Széll látszik. A Szent Anna-
Kálmán téren találjuk a városalapító kápolna mellett
III. Béla király szobrát (Gömbös Lász- a török katonáknak
ló alkotása). is van emlékmûve.
33

A szentgotthárdi A századforduló neogót egyházi
kaszagyárban építészetének két emlékét láthatjuk a
városban: az evangélikus templomot
Szentgotthárd– és az autóbusz-állomás közelében lé-
Rábafüzes vô egykori temetôkápolnát.
és Heiligenkreutz A „stájer házban” (Hunyadi u. 6.) ta-
között éjjel-nappal láljuk a Pável Ágoston Múzeumot.
nyitva tartó közúti A múzeum néprajzi kiállításán a Vendvi-
határátkelô mûködik dék falvainak népi használati eszközeit,
a nemzetközi személy- valamint az ôrségi és vendvidéki (kétvöl-
és áruforgalom részére. gyi) fazekasság emlékeit mutatják be.
Nyitva: keddtôl vasárnapig 10 és 18 óra
A Hármashatár-kô között, tel.: 94/380-099.
A Szentgotthárddal mára már ösz-
szeépült Rábakethely középkori
FELSÔSZÖLNÖK
GORNJI SENIK
GORNYI SZENIK
Irányítószám: 9985 Körzetszám: 94
A szlovén/vend lakosságú
falu, Magyarország legnyuga-
tibb települése, Szentgott-
hárdtól délnyugatra, mintegy
15 kilométerre található. Az
34
AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK
templomát a századok folyamán
többször átépítették. Román kori, gó-
tikus és barokk épületrészleteket egy-
aránt megfigyelhetünk rajta.
A nyolcvanas évek elején több, a
várostól távolabb lévô falut is Szent-
gotthárdhoz csatoltak. A 8-as fôútvo-
nal mellett fekvô Rábafüzesen (Raab-
fihdisch) és Jakabházán (Jakobshof)
németek laktak. 1946-ban túlnyomó
többségüket kitelepítették.
Az itt élt németségre is emlékeztet a
rábafüzesi régi iskolában (Kodály Z. u. 2.)
berendezett kis helytörténeti gyûjtemény.
Információ: 94/380-170.
A Felsôszölnök felé vezetô út mel-
lett találjuk a szlovén/vend lakosságú
Rábatótfalut (Slovenska Ves). Szent
Ferenc tiszteletére szentelt kis temp-
loma eklektikus stílusban épült.
Szentgotthárdhoz csatolták Máriaúj-
falut és Farkasfát is. Máriaújfalu ere-
detileg két község volt: Rábakisfalud
és Talapatka. Az 1800-as évek végén
az egyesítéskor kapta mai nevét.
A Máriaújfalui tó kedvelt kiránduló-
hely.
Farkasfán találjuk a mûemlékileg
védett „kötényes” haranglábat. A kö-
tényes haranglábnál a harangot tartó
oszloppárt a lengés irányában két ol-
dalról támasztották ki, a kitámasztásra
szolgáló gerendákat pedig befedték.
Az így kialakított „kötény” a harango-
zót is védte esô esetén.
Országos Szlovén Kisebbségi Önkor-
mányzat központja.
A Szlovéniába vezetô határátkelôt
csak magyar és szlovén állampol-
gárok használhatják. A régi plébánia
épületében helytörténeti, plébánia-
történeti kiállítást rendeztek be. Infor-
máció: Nagy Imre, Fô u. 10., tel.:
94/434-143. A község temetôjében ta-
láljuk Kossics József (1788–1867) sír-
AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK

ját. Kossics 1828-ban a Tudományos

Gyûjteményben megjelentetett „A Ma-
gyarországi Vendus-Tótokról” címû
tájmonográfiájával hívta fel a figyel-
met erre a vidékre.
A faluból piros sávjelzésen körülbe-
lül egyórás túrával érünk el a Magyar-
ország, Szlovénia és Ausztria közös
határát jelzô Hármashatár-kôhöz.

APÁTISTVÁNFALVA
ˇSŠ T E V A N O V C I ,
STIVANOVCA
Irányítószám: 9982 Körzetszám: 94

A Szentgotthárdtól déli irányban 7

kilométerre található község a múlt
század végén Istvánfalu és Börgölin
egyesítésével jött létre. Kb. 420 fô lé-
lekszámú, szlovén/vend nemzetiség
által lakott szórványtelepülés. Valaha
a szentgotthárdi cisztercita apátság-
hoz tartozott. Egyetlen mûemléke az
1786-ban épített Harding Szent Ist-
vánnak szentelt barokk stílusú római Falusi idill
katolikus templom. Az Orfalu felé ve-
zetô út mellett, az egykori úttörôtábor
épületeiben kialakított turistaszálló
(Fô u. 51.) gyalogtúrázók számára
ideális kiindulási pont.
Információ: polgármesteri hivatal,
tel.: 94/436-001. Tökmagolaj készítése
az Ôrségben

KÉTVÖLGY
VERICA-RITKAROVICA,
VIRICA-RITKAROVCA
Irányítószám: 9982 Körzetszám: 94

Apátisvánfalvától nyugatra fekvô,

140 állandó lakosú, jellegzetes vend-
vidéki szórványtelepülés. Két, koráb-
ban önálló község, Permise és Ritka-
háza egyesítésével jött létre. A telepü-
lés a Vend Szövetség központja.
A faluban még több jellegzetes népi
épületet találunk. A Fô u. 36. szám
alatt álló mûemlékileg is védett. Ko-
rábban kerített ház volt, de mára a ré-
gi épületbôl csak a szoba és a konyha
maradt fenn, amit új épületrészekkel
egészítettek ki. A régi épületek közül
ma már többet városi emberek hasz-
nálnak nyaralónak.

35
 AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK

kóházból és a hozzá tartozó melléképüle-

tekbôl) áll. Az épületek egy kivételével
mind eredeti helyükön vannak. (Egy lakó-
házat a Papszerrôl telepítettek át.)
Közülük külön figyelmet érdemel az úgy-
nevezett kerített ház és az emeletes kástu.
A kerített ház valaha az egész Ôrségben,
sôt annak határain túl is elterjedt volt. Bo-
ronafalu épületei három oldalról egy zárt
udvart vesznek körül.
Az egyik oldalon áll a lakóház, rá merôle-
gesen a kamrák, vele szemben pedig az
ólak és az istálló. A négyszög alakú belsô
udvart a negyedik oldalon kerítés zárja le.
A zsúppal fedett kástu (másfelé kásténak
is mondták) terménytárolásra szolgáló
építmény. Emeletes változatából ez az
egyetlen, amelyik fennmaradt Magyaror-
szágon.
Az épületek közelében találjuk a tókát, a
három-négy méterre ásott víztározó göd-
röt. A tókában összegyûlt vizet mosásra,
állatok itatására használták. Korábban ivó-
víz vételére alkalmas kút csak a lakóhá-
zaktól távol, a völgyben volt.
Nyitva: keddtôl vasárnapig 10 és 18 óra
között. Információ: 94/312-554, Vas
Megyei Múzeumok Igazgatósága.
Szalafô Teplomszeren lévô refor-
Pityerszeri hangulat SZALAFÔ mátus temploma 1839 és 1842 között
Irányítószám: 9942 Körzetszám: 94 épült.
Két jelentôs védett terület is van a
Szalafôt Szentgotthárdról Máriaúj- közelben. A szalafôi ôserdôt a Pityer-
falun és Farkasfán keresztül közelít- szertôl nyugatra találjuk. Itt egy 14
A legenda szerint hetjük meg. (Ma már mindkét telepü- hektáros, érintetlenül hagyott, emberi
a Fekete-tó helyén lés Szentgotthárd része.) 240 körüli lé- tevékenységtôl teljesen mentes erdô-
valaha templom állt. lekszámú, faluképileg is védett tele- részt jelöltek ki. Ez a terület nem köz-
Egyszer egy asszony – pülés a Zala forrásvidékén. Az Ôrség vetlenül az erdôgazdálkodást szolgál-
elkésve a karácsonyi falvai közül talán ez a község ôrizte ja; fontos terep a botanikai és dendro-
misérôl – azt mondta: meg leginkább korábbi szerkezetét. A lógiai kutatások számára.
bárcsak süllyedne el dombhátakra épített szerek majd A Fekete-tó Szalafô, Orfalu és Far-
szégyenében. mindegyikén találunk népi építészeti kasfa között helyezkedik el. A tavat,
Megtörtént. Azóta emléket. amelyhez népmondák, néphagyo-
minden karácsonykor Kiemelkedô jelentôségû a Pityer- mányok is kapcsolódnak, a Zala for-
éjfélkor a Fekete-tónál szeren található Szabadtéri Néprajzi rásaként is számon tartják. Az erdôk-
csengôszó hallatszik Gyûjtemény. kel körülvett lápréten több jégkorsza-
a mélybôl. A szabadtéri múzeum három portából (la- ki maradványfaj található, így például

36
AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK

a ritka rovarevô növény, a kerekleve-

lû harmatfû. A Fekete-tó szigorúan
védett terület, csak a természetvédel-
mi hivatal engedélyével, kísérôvel lá-
togatható.
Információ: Ôrségi Tájvédelmi Kör-
zet, Ôriszentpéter, Keserûszer,
tel.: 94/428-119.

ÔRISZENTPÉTER
Irányítószám: 9941 Körzetszám: 94

Szalafôrôl délkeleti irányba tovább-

haladva érkezünk meg az Ôrség köz-
pontjaként számon tartott Ôriszent-
péterre. A település kilenc szerbôl áll
(Városszer, Baksaszer, Alszer, Ko-
vácsszer, Siskaszer, Templomszer,
Keserûszer, Égésszer, Galambszer).
Lakosságszáma ehhez képest mégis
meglehetôsen alacsony, körülbelül
1200 fô. A szeres település faluképileg
is védett. Nevét a román kori Szent
Péter-templomról kapta. A Templom-
szeren álló épület a XVI. században a
protestánsok (reformátusok) tulajdo-
nába került, csak az ellenreformáció
idején, 1730-ban lett ismét a katoliku-
soké. Különösen figyelemre méltó a
templom bélletes kapuzata. A templo-
mot 1550 táján erôdítménnyé alakítot-
ták, bástyákkal, sánccal és árokkal
vették körül. Ennek nyomai ma is jól
látszanak. Az erôdítményt Kanizsa el-
este (1600) után tovább erôsítették.
Ebben az idôben az Ôrség ún. hódolt-
sági terület lett, amely egyaránt adó-
zott a töröknek és a magyar földesúr-
nak. A törökök fosztogatását a magyar
földesurak a megerôsített udvarhá-
zakba, váracskákba telepített hajdúk-
kal próbálták megakadályozni. Ezen
kis váracskák „castellumok” közül a
legjelentôsebb az ôriszentpéteri volt,
ahol 30–40 hajdú tartózkodott. (A haj-
dú kifejezés itt és ebben a korban a
földesurak és javaik védelmében gya- A román kori
logos katonai szolgálatot vállaló kör- Szent Péter-templom
nyékbelieket jelentette. A hajdúk a
szolgálatért cserébe csekély kiváltsá- „Hanem hogy
got is kaptak.) gutsmánkat, Csákónkat,
A templomot valaha díszítô román Kalpagunkat, Mentén-
kori freskók nagy része elpusztult, ket, Dalmányunkat még
csupán a déli külsô falon található né- nyelvünket és Nemzeti
hány töredék. A hajóban és a szen- szokásainkat is
télyben látható bibliai idézetek a XVII. elszorjuk’. Szegletes
században készültek. Néhány méterre kalapot tegyünk fel,
a templomtól a nyolcvanas években far és pipaszár láb
középkori téglaégetôt is feltártak, fö- fedezô bô haczukákba
léje védôépületet húztak. Jelenleg öltözzünk, sôt még
méltatlanul elhanyagolt állapotban Asszonyi harisnyákat
van. Szabadon látogatható. is huzzunk, ezt
A városszeri református templom a valóba egy jó hazafi
türelmi rendelet után, 1790-ben épült. se teszi. Nints szüksége
A mûvelôdési házban (Városszer a’ Magyarnak arra hogy
55. sz.) található néprajzi kiállítást szép termetét el
1985-ben nyitották meg. titkollya, – tegye ezt
Itt helyezték el az ôrségi népéletnek már a az, a’ kinek szüksége
hatvanas évektôl kezdve módszeresen van rá”
gyûjtött emlékeit. A kis múzeumban a (Nemesnépi Zakál
mindennapi, házilag készített használati György 1818.)

37

A bajánsenyei
duzzasztott tó
„.... megtartódat benne
becsüld magyarság,
ország lappangott itt,
mikor nem vala ország.„
Csanádi I.
(A bajánsenyei
református templom
falán lévô emléktábla
szövegének részlete.)
A történeti Ôrség
18 faluja közül három
(Hodos, Kapornak
és Bükkalja) az elsô
világháborút követôen
Szlovéniához került.
Ôrségi kirándulásunk
e települések
felkeresésével válik
teljessé.
A határátkeléshez
ma már személyi
igazolvány is elegendô.
A szlovéniai Ôrség
falvai legkönnyebben
a Bajánsenye–Hodos ha-
tárátkelôn át
közelíthetôk meg.
38
BAJÁNSENYE
Irányítószám: 9944 Körzetszám: 94
Ôriszentpétertôl déli irányban elin-
dulva – kb. 5 kilométeres út után ér-
kezünk meg Bajánsenyére.
Négy apró ôrségi település, Baján-
háza, Senyeháza, Dávidháza és Kotor-
mány összevonásával létrejött, mint-
egy 550 lakosú, hosszan elnyúló falu
a Kerka völgyében.
Az egyes részközségek múlt száza-
di térképeken még jól látható szeres
KIRUCCANÁS SZLOVÉNIÁBA
HODOS
H O D O ˇSŠ
A bajánsenyei határátkelô utáni el-
sô település. Fô utcája a Kerkába tor-
kolló Dolányi-patakkal párhuzamo-
san épült. Hodos lakosságának több-
sége – a történeti Ôrség többi falujától
eltérôen – a középkor óta evangé-
likus. Szent András tiszteletére épült
román kori temploma a múlt szá-
zadban leégett, falait lebontották. Az
evangélikus templom az 1800-as évek
AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK
tárgyak mellett megtalálhatók háziszôtte-
sek is, amiket eredetileg a geometrikus
mintákkal díszített, ácsolt menyasszonyi
ládában tartottak.
Látható itt a századeleji ôrségi viselet né-
hány darabja is. Az Ôrség népe korán át-
vette a polgári ruházatot, így az ôrségi
lakosok viseletérôl elsôsorban korai leírá-
sokból tájékozódhatunk.
Látogatható: április 15-tôl október 15-ig,
hétfôtôl péntekig 8 és 18 óra között.
Nagy tömegeket vonzó, visszatérô
rendezvény Ôriszentpéteren az éven-
te június második felében megrende-
zett Ôrségi Vásár.
települészerkezete mára szinte telje-
sen eltûnt.
A falu határában, a Kerka felduz-
zasztásával létrehozott tó mellett pan-
zió épült, szabadidôközpont létreho-
zását tervezik. Az 1824-ben épült
református templom falán találjuk
Nemesnépi Zakál Györgynek
(1762–1822), az Ôrség elsô tudomá-
nyos igényû leírójának emléktábláját.
Bajánsenye és a szomszédos szlo-
véniai Hodos között éjjel-nappal nyit-
va tartó határátkelô mûködik.
közepén épült. Az itteni evangélikus
lelkészek egyaránt szolgáltak a ma-
gyar Hodoson és a szomszédos, na-
gyobbrészt szlovén/vend lakosságú
Salbán (Šalovci). Két múlt századi lel-
készt, Czipot Györgyöt és Kardos Já-
nost az irodalomtörténet is számon
tart. Mindketten a vend (szlovén táj-
nyelvi) irodalommal foglalkoztak.
Talán az ô hatásuknak is köszönhetô,
hogy az 1850-ben Hodoson született
Könye Ferdinánd a nyelvtörténészi,
szótárszerkesztôi pályát választotta.
AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK

KAPORNAK több szervezet és intézmény összefo-

KRPLIVNIK
Ha a Szlovéniához került ôrségi fal-
vakat felkeressük, feltétlenül menjünk
el Kapornakra, és nézzük meg az egy-
kori Skerlak-féle házban berendezett
Ôrségi Néprajzi Gyûjteményt.
A Hodosról Domonkosfára vezetô
úton Kapornakra érve már a falu ele-
jén tábla mutatja, hogy hol találjuk a
tájházat. (Rendszeres nyitvatartási idô
nincs, de a múzeumot bármikor ki-
nyitja a szomszédban lakó Jenese csa-
lád.) Az 1997-tôl mûködô kis múzeum
gásával jött létre. A helyiek fáradozása
mellett ki kell emelni a lendvai szék-
helyû Magyar Nemzetiségi Mûvelôdé-
si Intézet, a Körmendi Múzeum és a
Vas Megyei Levéltár segítségét. A kis
kiállítás röviden bemutatja a Szlovéni-
ához került ôrségi falvak történetét. A
belsô termekben a környékbeli Ho-
dos és Kapornak használati és beren-
dezési tárgyai találhatók. Nagy részük
XVIII. század végi vagy XX. század
eleji darab. A lakóház megtekintése
után kukkantsunk be a faragóházba
is; a boronafalú méhest se hagyjuk ki!

DOMONKOSFA Az evangélikus templom 1902-ben

D O M A N J ˇSŠ E V C I épült. A két templomon kívül figyel-
Nem az egész falu, hanem csak an- met érdemel még a Kerka mellé tele-
nak keleti része, az 1898-ig önálló pített, fából készült öreg vízimalom,
Bükkalja volt a történeti Ôrség része. amely a Tótkeresztúr (Križevci) felé
Ez a különállás a két község felekeze- vezetô útról jól látszik. Évek óta nem
ti megoszlásában is megmutatkozott. használják, így, sajnos, nagyon rossz A román kori templom
Bükkalja eredetileg többségében re- állapotban van. épülete
formátus, Domonkosfa pedig evangé-
likus volt. A millennium körüli évek-
ben szóba került Bükkaljának a ma
már a határ magyar oldalán lévô, de
szintén református Szomoróccal való
egyesítése is. A település látnivaló-
inak többsége a „régi” Domonkosfa
területén található. Közülük a legje-
lentôsebb a román kori római katoli-
kus templom, amely 1240 körül a dé-
li dombtetôre épült, és Szûz Mária
tiszteletére szentelték. (Az épületet
egy ideig a több oklevélben is szerep-
lô Szent Venceszláv-templommal azo-
nosították, de az utóbbi évek kutatá-
sai egyértelmûen kiderítették, hogy az
a templom nem itt állt, hanem két-há-
rom kilométerrel keletebbre, Kerca és
Szomoróc között.) A jelenlegi épület
mai formájában is ôrzi a román stílus
jegyeit. A déli, bélletes kapuját Isten
Báránya-motívummal díszítették.

39

KERCASZOMOR
Irányítószám: 9945 Körzetszám: 94
Bajánsenyétôl déli irányban, alig
másfél kilométer után jutunk el a kb.
250 lakosú Kercaszomorra. Kerca és
Szomoróc 1940-ben egyesült, de mai
nevét csak 1943-ban kapta meg.
Mindkét község a Kis-Kerka mentén
megtelepült ún. „Kurcite ôrök” terüle-
tén alakult ki. A két – egykoron önálló
– község között állt Szent Venceszláv
tiszteletére épült templomot már
1208-ban említi oklevél. A XVIII. szá-
zad végén lebontott épület nyomai
ma is látszanak a Pusztatemetô terüle-
tén. A község építészeti emlékei kö-
A szomoróci szoknyás
harangláb MAGYARSZOMBATFA
Irányítószám: 9946 Körzetszám: 94
Magyarszombatfa és Velemér Vas
megye déli csücskében található. A
fazekasairól nevezetes falu kívül esik
a történelmi Ôrség határain. A telepü-
léshez tartozik a hetvenes évekig
önálló Gödörháza is. A két falu együt-
tes lélekszáma sem haladja meg a 300
fôt. A falu lakosságának jelentôs része
– talán a megélhetési lehetôségek
szûkös volta és az itt található agyag
jó minôsége miatt – évszázadok óta a
fazekasiparral foglalkozik.
Ezt a kézmûves tevékenységet mu-
Szomoróc az elsô tatja be a Fô u. 52. szám alatt található
világháborút követôen Fazekasház.
mintegy két és fél évig Az agyag a sovány föld mellett nagyon
a Szerb-Horvát-Szlovén sok családnak nyújtott ezen a tájon megél-
Királysághoz, a késôbbi hetést. Megrakott szekereikkel az itt lakók
Jugoszláviához tartozott, valaha messzi vidékeket is felkerestek,
csak 1922. február 9-én hogy az általuk készített cserépedényeket
került vissza gabonára cseréljék. Magyarszombatfa és
Magyarországhoz. Gödörháza fôutcáján végigsétálva tapasz-
Erre emlékeztet talhatjuk, hogy a fazekas hagyományok
a harangláb ma is élnek. Sok porta bejáratánál ma is
emlékharangja. ott lóg a fazekas cégér. Portékáik jelentôs
40
AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK
zül feltétlenül figyelmet érdemel az
1877-ben épített szomoróci harang-
láb. Tornyát fazsindellyel, a „szok-
nyát” cseréppel fedték. A kercai falu-
részen található református templom
1788-ban, a katolikus 1834-ben épült.
Szomoróc faluvégi temetôjében még
láthatunk néhány öreg fejfát, amit itt
„sökfának” neveznek.
A túrázást kedvelôk felkereshetik a
kercaszomor-magyarszombatfai út
közelében, a Haricsa-domb alatt talál-
ható Malomkertet (esôbeálló, tûzra-
kóhely), vagy elsétálhatnak Kercaszo-
mor és Bajánsenye közös szôlôhegyé-
re, a Kis-hegyre. A „hegy” legmaga-
sabb pontjáról szép a kilátás.
része helyben is elkel, de szívesen hívják
a fazekasokat különbözô népmûvészeti
vásárokra is. Kérésre bármelyikük szíve-
sen megmutatja mûhelyét is, és beavatja
az érdeklôdôt a korongozás fortélyaiba. A
múlt századi, három helyiségbôl álló sze-
gényparaszti házat 1974-ben állították
helyre, majd 1996-ban újították fel. A haj-
dani mezôgazdasággal foglalkozó parasz-
ti fazekascsalád otthona tulajdonképpen
száz évvel korábbi állapotban maradt
meg.
Nyitva: május 1-jétôl október 15-ig,
keddtôl vasárnapig 10 és 17 óra között.
Információ: polgármesteri hivatal, tel.:
94/444-018.
A gödörházi falurészen álló refor-
mátus harangláb 1790-ben készült. A
„szoknyás” fazsindelyes épületet egy
nemesnépi ácsmester készítette.
A község határához tartozik a ma
már elpusztult Métnek falu területe is.
Itt, a természetvédelmi oltalom alatt
álló métneki réten találjuk a csillagos
nárcisz egyik legnagyobb hazai popu-
lációját. A terület a falutól északkelet-
re van, turistaút nem vezet oda, de a
helybeliek szívesen útbaigazítanak.
AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK

VELEMÉR
Irányítószám: 9946 Körzetszám: 94

A Magyarszombatfával szomszé-
dos, ma kb. 100 lakosú községet a
XIII–XIV. században Szenttrinitásfalva
néven is említették oklevelek. Legje-
lentôsebb látnivalója a Szenthárom-
ság tiszteletére szentelt római kato-
likus templom. A késô román és kora
gót építészeti stílus jegyeit egyaránt
magán viselô épületet Aquila János
1377 körül készült freskói tették világ-
hírûvé. Öt településen maradtak fenn
munkái (Veleméren kívül Szlovéniá-
ban Mártonhelyen és Bántornyán,
Ausztriában pedig Fürstenfelden és
Radkersburgban).
A templom az országúttól kicsit tá-
volabb, a falu délkeleti szélén, a te-
metô közelében található. Tábla hívja
fel a figyelmet arra, hogy melyik por-
tán lehet átvenni a kulcsokat. (Kenyér
István, Fô u. 53., tel.: 94/444-317.) A
látogatók a belépôjegyek megváltása
után rendszerint megkapják Kovács
József volt kercaszomori plébános
részletes ismertetôjét a freskókról. A
freskók egy része az elmúlt évszá- luma. A diadalív külsô falának közép- A veleméri templom
zadok folyamán, sajnos, megsemmi- pontját az ítélkezô Krisztus foglalja el, híres freskói
sült. A múlt század második felében tôle jobbra és balra a jó és rossz csele-
Gózon Imre és Rómer Flóris hívták fel kedetek szimbolikus ábrázolásai. Alul
a figyelmet az akkor nagyon rossz ál- egyik oldalon a Kálvária-jelenet, a
lapotban lévô templomra és az ott ta- másik oldalon Szent Anna Máriával és
lálható falképekre. A szentély freskói a kisdeddel. A hajó északi falán láthat-
közül, ha töredékesen is, de jól felis- juk a Háromkirályok vonulását, Szent
merhetôk az evangélisták jelképei László és Szent Miklós alakját. A déli
(oroszlán – Márk, sas – János, angyal fal freskóiból csak töredékesen ma- Aquila János (Johannes
– Máté, ökör – Lukács). A szentély radtak fenn részletek. A nyugati falon Aquila) életérôl
északi falán fedezhetjük fel Aquila Já- találjuk a köpönyeges Madonnát és a meglehetôsen keveset
nos önarcképét is. A szentély ablak- Mennyei Jeruzsálemet ábrázoló falké- tudunk. Magát regedei
mélyedése virágokkal, növényi orna- peket. A templom külsô falán a bejá- (Radkersburg–Ausztria)
mentikával díszített; felül van Veroni- rattól jobbra a Szent Kristóf-ábrázolás- származásúnak mond-
ka kendôje Jézus képmásának lenyo- nak csak a nyomait látjuk. ja. Az elsô festôk közé
matával. A diadalív szentély felôli ol- A falu nagy részét alkotó reformátu- tartozott, akik
dalának „csúcsában” helyezkedik el a sok kis temploma az országút mellett önarcképet is hagytak
hármas kör, a Szentháromság szimbó- áll. 1909 és 1911 között épült. hátra magukról.

41

A pankaszi szoknyás
harangláb PANKASZ
Irányítószám: 9937 Körzetszám: 94
Ötszázat alig meghaladó lélekszá-
mú község a Zala völgyében. Egyhá-
zilag a közeli Nagyrákoshoz tartozik.
Temploma nincs, különösen érté-
kes mûemléke az 1754-ben állított
„szoknyás” harangláb. Az építmény fa
szerkezete tölgyfából készült, a ha-
rangot fazsindely védi, a harangozót
és magát az „épületet” pedig rozsszal-
mából készült zsúp. Az 1885-ben
épült egykori iskolában értékes nép-
HEGYHÁTSZENTJAKAB
Irányítószám: 9934 Körzetszám: 94
A falut az ôriszentpéter–zalalövôi
útról érhetjük el; Felsôjánosfánál kell
északra fordulnunk.
A háromszáz körüli lélekszámú
község nevét a Szent Jakab tiszteleté-
re szentelt középkori templomáról
kapta. Többször átalakították, de az
42
AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK
NAGYRÁKOS
Irányítószám: 9938 Körzetszám: 94
A történeti Ôrséghez tartozó, Ôri-
szentpétertôl néhány kilométerre ke-
letre fekvô falu a XV. században me-
zôvárosi rangot is viselt.
Az egykori ôrfalu népességének
egy része a XIV–XV. században nem
süllyedt jobbágysorba, hanem sikerült
nemesi kiváltságokat szereznie. Ôk
alkották a máig is meglévô Nemesszer
lakosságát.
A ma Borromei Szent Károly tiszte-
letére szentelt római katolikus temp-
lom vélhetôleg középkori eredetû. A
reformátusok temploma 1800-ban
épült. A falu jelenlegi lakosságszáma
körülbelül 290 fô.
rajzi gyûjteményt tekinthet meg a lá-
togató. A kis múzeum létrehozása
Kováts Béla (1922–1994) tanítónak
köszönhetô, aki tanítványaival együtt
összegyûjtötte a faluban még fellelhe-
tô régi tárgyakat. Így a múzeumban
több – szalmából font – terménytáro-
ló edényt, kópicot is találunk. Az
egyik ácsolt láda 1780-ban készült, de
van itt egy 1838-as öreg szövôszék is.
Információ: polgármesteri hivatal,
tel.: 94/428-129.
A faluban ma is mûködik az 1896-
ban alapított téglagyár.
épület mindmáig megôrizte román
kori arányait. Az 1969-es feltárás után
a déli kapu és a résablakok bemutatá-
sára is lehetôség nyílt. A templom a
falu középpontjában áll.
A település határában van a Vadá-
sa-tó, amely kedvelt pihenô- és kirán-
dulóhely. Panziók, kemping és ven-
dégszobák sora várja az ide látogató-
kat.
AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK
ÔRIMAGYARÓSD
Irányítószám: 9933 Körzetszám: 94
Akárcsak Hegyhátszentjakabot, a
Vadása-tótól északra fekvô, kb. 280
lakosú Ôrimagyarósdot sem sorolják
a történeti Ôrség falvai közé. Pedig a
magyarósdi ôrállókat XIII. század vé-
SZÔCE
Irányítószám: 9935 Körzetszám: 94
A nem egészen 400 fôs, Ôri-
magyarósdtól keletre fekvô község
neve valószínûleg a falu, falucska je-
lentésû szláv selce szóból ered.
A falu különféle iskolák, intézmé-
nyek, egyesületek által szervezett ter-
mészetvédelmi táborok kedvelt bázis-
helye. Az Ôrségi Tájvédelmi Körzet-
hez tartozó, szigorúan védett szôcei
tôzegmohás lápréten számos jégkor-
gi oklevél is említi. A táj szépsége A Vadása-tó kedvelt
mellett a Vadása-tó közelsége is vonz pihenô-
ide látogatókat. és kirándulóhely
A falu evangélikus temploma 1862-
ben épült. A Kastélyparton egy, a Da-
rabos család által a török idôkben
erôdítménnyé alakított udvarház sze-
rény maradványait kereshetjük fel.
szaki maradvány-növényfaj található
(kereklevelû harmatfû, vidrafû, stb.).
A XIII. századi eredetû Szent And-
rás-templom az átépítések és bôvíté-
sek miatt a gótika és a barokk stílusje-
gyeit egyaránt magán viseli.
A falutól északra vezet az ún. „Kerá
út” (Király út). A Magyarországról Itá-
liába tartó középkori út egyes szaka-
szai még jól megfigyelhetôk az erdôk-
ben és a mezôkön is. Az út megköze-
lítésérôl a helyiektôl szerzett informá-
ciók alapján tájékozódhat az utazó.
43
A VASI-HEGYHÁT ÉS
A KEMENES-VIDÉK
A Vasi-Hegyhát és a Kemenes-
vidék a megye két szomszédos tájegy-
sége. Néhány megjelent könyv és tér-
kép nem kellôképpen megalapozott
területmegjelölése miatt komoly szak-
mai viták folynak a két tájegység hatá-
rairól és elkülönültségérôl. Bizonyos
méltánylandó földtani érvek ellenére
ma már egyértelmû, hogy történeti,
néprajzi, etimológiai szempontból a
két terület önálló, egymástól jól elkü-
lönül.
A Vasi-Hegyhátnak a megye déli,
délkeleti részén a 86-os út és a Farkas-
44
erdô közötti területet nevezzük. Két
természetes határa van: északnyugat-
ról a Rába-völgye, északkeletrôl pe-
dig Vas megye legnagyobb összefüg-
gô erdôsége, a Farkas-erdô. Délkelet
felé a megyehatár csak közigazgatási-
lag választja el egymástól a hasonló
adottságú vasi és zalai falvakat.
A Kemenes-vidék (Kemeneshát és
Kemenesalja) Vas megye délkeleti ré-
szén, a Rába és a Marcal között húzó-
dik meg, és délnyugaton kissé össze-
mosódik a Vasi-Hegyháttal. A mély-
ben két szerkezeti egység érintkezik:
A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

a dunántúli-középhegységi egység, rás kezdôdött, amely a térség négy

amely lényegében a Bakony mélybe helyén (Somló, Kissomlyó hegy, Ság-
zökkent folytatása, és a Rába-menti. A hegy, Hercseg-hegy) lávaömléssel
Kárpát-medence miocén-pannon kor- folytatódott. Másutt tufagyûrûk kelet-
ban általánosan megsüllyedt, elöntöt- keztek. Ez a folyamat 3–6 millió éve
te a Pannon-tenger, amely kiédesült, zajlott le. Mind e közben az éghajlat is
létrehozva a jó víz- és hévíztároló ké- megváltozott, s csaknem sivatagi lett.
pességû agyagos, homokos üledéket. Több tényezô együttes hatására az
A Pannon-tenger kiszáradása után üledékképzôdés típusa is más lett: fo-
nagy mennyiségû folyóvízi és szélfúj- lyóvízi homokrétegek alakultak ki,
ta homok halmozódott fel. A pliocén amelyek a területen a felszínen is
korban a homok felhalmozódását a megfigyelhetôk (Gérce, Hosszúpe-
kavicstakarók képzôdése váltotta fel. reszteg). A pliocén kor végén a Keme-
Az 5–15 méteres kavicstakaróval fe- neshát területe kiemelkedett, míg a
dett táj aztán a pleisztocén során ki- közeli Kisalföld megsüllyedt. A folyó-
emelkedett a környezetébôl, pereme- víz és a szél eróziós hatása miatt a ba-
in mélyen bevágódtak a folyók, s zaltsapkás hegyek kevésbé erôs kör- Az oszkói pincesor
löszszerû üledék takarta be. nyezete lepusztult, s a hegyek ún. védett mûemlék
A Vasi-Hegyhát dom-
borzatát nagy kiterjedé-
sû, fennsíkszerû, ka-
vicstakarós platók hatá-
rozzák meg. A fennsík
az északi peremén ma-
gas és rendkívül mere-
dek, míg a Zala felé esô
részek enyhe lejtésûek.
Mivel a vastag és kötött
kavicstakaróval a vízfo-
lyások nehezen küzdöt-
tek meg, ezért a dom-
borzat völgyekkel ke-
vésbé tagolt, és a kiala-
kult völgyek többsége is
rövid.
A Kemeneshát terüle-
tét mezozos (250–66
millió év) karbonátos
kôzetek építik fel. A mi-
océn kori (24–5 millió
év) tektonikai mozgá-
sok következtében a
Rába-vonal mentén tra-
chitos magma nyomult
a felszínre, majd a heves
vulkánkitörések követ-
keztében törmelékszó-

45
 A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK
A Ság hegy bazaltkúpja tanúhegyekké váltak. Arról tanúskod-
nak, hogy milyen magasságban húzó-
dott az egykori felszín.
E tanúhegyek fontos domborzatal-
Vannak e tájnak olyan kotó tényezôk, miként a hozzájuk ha-
jellemzôi, amelyek sonlóan kialakult kavicstakarós plató
egyedivé és vonzóvá is. Ez a Kemeneshát (más néven Cser)
teszik. A Hegyhát felszínét védte meg a lepusztulástól. A
párszáz lelkes falvai platók peremei nyugaton meredekek,
mellett majdnem keleten – a Kemenesalján – fokozato-
mindenütt megtaláljuk san simulnak bele a Rába és a Marcal
a szôlôhegyet. síkjába.
A hegyháti pincesorokon A Vasi-Hegyhát nagyobbik részérôl
csak ritkán találkozik a Zalába futnak a vízfolyások, a kiseb-
a kiránduló igazán jó bik rész a Rábát táplálja. A patakok
borral, de annak hiányát vízhozama viszonylag kicsi és ingado-
pótolja a vendégszeretet, zó, nagy részük nyárra kiszárad. A
a szép és változatos völgyekben néhány helyen gátakkal
természeti környezet. felduzzasztott tavakat létesítettek, me-
Az ország és a megye lyek közül a Döröskei- és a Gerse-
más területeihez képest karáti-tó a legjelentôsebb. A Rábára
itt még nagy számban nézô meredek partoldal tövében szá-
maradtak meg mos apró forrás csapolja meg a talaj-
az évszázados pincék, és rétegvizeket. Több helyen (pl. Vas-
visszaidézve azokat vár, Nagytilaj) hévizet találtak.
az építési formákat, A Kemenes-vidék felszíni vízháló-
amelyek valamikor zata kevésbé gazdag. A Rábába szinte
a falusi házakra egyetlen jelentôs patak sem fut, a Za-
is jellemzôek voltak. lába torkollóak közül a Szajki-patak
46
érdemel említést. A Marcal viszont
magába gyûjti a Kodó-, a Hetyefôi-
patak, a Mosó-árok, a Cinca és más ki-
sebb patakok vizét. A jó víztároló ho-
mokos rétegbôl Borgátán és Mesteri-
ben kalcium-hidrogén-karbonátos
termálvizet termelnek ki.
A térség évi középhômérséklete 9,5
és 9,8 °C között változik. Az évi nap-
fénytartam 1850–1900 óra. A Vasi-
Hegyháton 700–800 mm, a Kemenes-
vidéken 650–670 mm csapadék hull
évente. Mindkét területen a barna er-
dôtalaj a leggyakoribb. A Vasi-Hegy-
hát löszös, vályogos üledékein barna-
föld, a Ság hegyen és a Kissomlyón fe-
kete nyiroktalaj alakult ki.
A Vasi-Hegyhát hûvös, nyirkos er-
deinek jellegzetes növényei a farkas-
boroszlán, a farkasölô sisakvirág és a
gyapjas boglárka. A rossz vízelvezeté-
sû, kisavanyodott, pszeudogelejes
barna erdôtalajon számos kisebb-na-
gyobb tôzegmohás láp alakult ki.
A nagyobb vízfolyások ártereinek
keményfás ligeterdeiben és gyertyá-
nos tölgyeseiben rendkívül gazdag,
kora tavaszi, hagymás vegetáció él. A
Dobogó-erdô a terület egyik legjelen-
tôsebb tôzike – és tavaszi csillagvirág
– élôhelye. A nádasdhegyaljai akácos-
ban sûrû kisvirágú hunyorállomány
jelenti a terület értékét. A réteken,
égeres lápréteken számos ritka és vé-
dett növényfaj található, például a szi-
bériai nôszirom, a foltos ujjaskosbor,
a kornistárnics, a téli zsurló és a koc-
kásliliom.
A Hegyhátról érkezô patakok jel-
legzetes halfajai a vágó csík és a
kövicsík, a fürge cselle, a domolykó
és a fenékjáró küllô. A sügérfélék vé-
dett képviselôi, a selymesdurbincs, a
magyar és a német bucó még gyako-
rinak mondhatók. A területen vala-
mennyi, Magyarországról ismert far-
katlan kétéltû faj (12 békafaj), vala-
A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK
mint két farkos kétéltû faj, a pettyes-
és a tarajos gôte is elôfordul. A hûvös
patakvölgyek jellemzô faja a gyepi
béka és a sárgahasú unka. A madará-
szati kutatások eddig 169 madárfaj je-
lenlétét mutatták ki. Kiemelendô a kis
lile és a billegetôcankó elôfordulása.
A homokbányákban néhány pár
gyurgyalag is költ. A helyenként fenn-
maradt morotvák a hajdani kiterjedt
holtágrendszer növényzetét és állatvi-
lágát rejtik. A lombelegyes fenyvesek-
ben költenek Nyugat-Dunántúl legjel-
legzetesebb madárfajai, a fenyvesci-
nege és a sárgafejû királyka. Elôfordul
a fekete harkály és a szürke küllô is.
Az emlôsök közül említést érdemel a
bajuszos denevér.
Az alacsonyabb rendû állatokról is-
mereteink hiányosak, így a rovarvilág
is feltáratlan, de a vízfolyásokat kísérô
ártéri erdôkben, nedves réteken, ka-
szálókon járva gazdag ízeltlábú fauná-
val találkozhatunk.
A Kemenesalja ôsidôk óta mûvelés
alatt álló terület, ugyanakkor a folyók,
patakok árterében és a Kemeneshá-
ton rendkívül értékes, az egykori ter-
mészetes vegetációt ôrzô térségek
maradtak fenn szigetszerûen. Az élô-
vizek mentén gazdag vízi, lápi és mo-
csári növényzet található. Többféle
békalencse, hínáros és rögzült híná-
ros társulás van jelen. A Marcal men-
tén nádas és gyékényes foltokat látha-
tunk. Itt és a Rába mentén – egyre ki-
sebbedô területen – mocsárrét és ka-
szálórét is található.
Lejtôsztyepprét-foltok ôrzôdtek
meg a Kissomlyón, a Hercseg-hegyen
és a Ság hegyen. A fás növénytársu-
lások közül jelen vannak a füzesek (a
Rába mentén), a szubmontán gyertyá-
nos-bükkösök (Káld és Bögöte-
Szajk), a gyertyános-kocsánytalan töl-
gyesek (Farkas-erdô, Káld). A Keme-
neshát dombhátain a cseres-tölgye-
sek, néhány lapos hegyháton
pedig a királyné gyertyás cse-
res-kocsányos tölgyes (Sitke,
Ostffyasszonyfa) alakult ki. A
Ság hegyen önálló flórasziget
képzôdött, amellyel külön fog-
lalkozunk Celldömölknél.
A terület faunisztikai feltárt-
sága szórványos, jórészt a Rába
árterére korlátozódik. A folyó
jellemzô halai a márna, a balin,
a dévérkeszeg és a védett ma-
gyar bucó. A holtágakban meg-
található a kárász, a törpehar-
csa és a réti csík. A folyó men- Királyné gyertyája
tén több mint 150 madárfajt
mutattak ki. Általános a fehér
gólya, a szürke gém, a parti
fecske. A fokozottan védett
gyurgyalag telepei Gérce,
Hosszúpereszteg és Káld hatá-
rában, a homok- és löszfalak-
ban láthatók. Kis egyedszám-
ban elôfordul a jégmadár, a ví-
zityúk és hamvas küllô. Szem
elé kerül a kárókatona, a fekete
gólya, a kanalas gém és a réti
sas egy-egy átvonuló vagy kó-
borló példánya is.
Gyakori a pézsmapatkány,
a vízicickány és a hermelin. Kornistárnics
Természetes a róka, az ôz, a Kockás liliom
szarvas és a vaddisznó jelenlé-
te. A Szajki-tavakban vidra él.
A Vasi-Hegyhát a megye más
területeihez képest viszonylag
„elmaradott térség”. A turizmus
eddig csak a peremterületeit fe-
dezte fel: a Kám közelében fek-
vô Jeli-Arborétumot és a Dörös-
kei-tó közvetlen környékét. A
terület „belsejében” csak alig-
alig fordul meg turista, így nyu-
godtan mondhatjuk, hogy a
Hegyhát felfedezésre vár.
Vasvár és környéke az állam-
alapítást követô elsô fél évez-
47
 A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK
redben a vármegye központja volt. E
jelentôs múltnak kevés látványos em-
léke maradt napjainkra. Ezek az emlé-
kek, így az ún. római sánc vagy a Ka-
tonák útja sem igazán ismert a nagy-
közönség elôtt. A Hegyhát a török
idôkben a hódoltsági terület határa
volt, ezért a középkori emlékekbôl is
nagyon kevés van. Lakossága színma-
gyar, és több mint 90 százalékban ka-
tolikus. Egyetlen településen, Eger-
völgyön volt az 1700-as években né-
met telepítés, de ma már e faluban is
csak a német családnevek emlékez-
tetnek a lakosság eredetére.
Két olyan természetjáró eseményt is
Berzsenyi Dániel szobra rendeznek, amely nagyobb számban
vonzza az érdeklôdôket. Május elején
a Vasvár és Csehimindszent közötti
Mindszenty-túrát, szeptemberben pe-
A kiegyezés és dig a Hegyhát 50 és Hegyhát 30 telje-
az elsô világháború sítménytúrákat Vasvár környékén. A
közötti idôszak jelentôs gyalogos turistáknak írták ki a Hegy-
fejlôdést hozott. Kiscell hát turistája túramozgalmat. Itt a túrá-
és Nemesdömölk zók Vasvár környékének túraútvona-
egyesülésével (1904) lait járják végig. A teljesítôk jelvényt
létrejött Celldömölk. és oklevelet kapnak. A terület nyuga-
Vasúti csomóponttá ti részét a Dél-dunántúli Kéktúra út-
és a térség központjává vonala érinti.
vált, bár a Kemenes- A Kemenes-vidék – különösen a
vidéknek a mai napig Ság hegy – számos újkôkori, késô
jellegzetessége a sok bronzkori, kora vaskori kultúra lelô-
kicsi, apró falu. helye. Ezek a kultúrák – többnyire a
Az itteni települések Rába és Marcall természetes útvonalát
szinte mindegyikében használva – vonultak be a Kárpát-me-
találunk egy-két fontos dencébe. Bizonyított a kelták V. szá-
látnivalót, történelmi zadi uralma. Egyértelmû a rómaiak le-
vagy irodalmi emléket. telepedése is. A folyók átkelôinél ôr-
Berzsenyi Dániel, állomásokat építettek, itt vezetett
Dukai Takách Judit, Arrabona (Gyôr) felé az út. A Ság
Petôfi Sándor hegy környékén római villák voltak
és Weöres Sándor (Bakodpuszta, Kemeneskápolna,
szellemi hagyatéka Mesteri, Szergény). Körülöttük bizo-
kétségtelenül lírai nyára szôlômûvelés folyt.
hangulatot ad e tájnak. A Tokorcs határából elôkerült IV.
Ezt megérzi minden századi kincslelet korai népvándorlás
fogékony látogató. kori emlék. Viszonylag korán megte-
48
lepedtek itt honfoglaló ôseink. Szent
István Karakó központtal hozott létre
ispánságot, amelynek eleinte feltehe-
tôen vármegyei funkciói is voltak.
A Kemenes-vidék egyházi központ-
ja a XIII. századtól a dömölki apátság
volt, amelyben bencés szerzetesek te-
vékenykedtek. A reformáció korszaka
idején a térség lakóinak túlnyomó ré-
sze áttért az evangélikus hitre. 1681
után Nemesdömölk (Nemescsó mel-
lett) az evangélikusok egyik központ-
ja, templommal rendelkezô artikuláris
hely lett.
A jól kialakított egyházi hálózat kö-
vetkeztében számos középkori erede-
tû templom maradt fenn ezen a vidé-
ken. Elég csak Pápoc, Mesteri és
Dömölk nevét említeni. 1748-ban
épült fel az akkori Dömölkön (a XIX.
századtól Kiscell) a Szûz Mária római
katolikus plébániatemplom, mely Má-
ria-kegyhely. A Kemenes-vidék ha-
marosan országosan jelentôs búcsújá-
róhellyé vált, zarándokok százezrei
látogattak ide.
Természetesen a helyi nemesség is
jelentôs szerepet játszott a vidék törté-
netében. A Köcskiek és az Ostffyak
mindig is részt vettek a középkor bel-
és külföldi harcaiban.
Bár a kemenesaljai falvak rendesen
adóztak a hódoltság idején a török-
nek, az mégis többször végigpusztí-
totta a vidéket. A térség a Rákóczi-sza-
badságharc idején többször gazdát
cserélt.
A XVIII–XIX. században a nemes-
ség jelentôs építkezésekbe kezdett.
Kastélyok, kúriák épültek több he-
lyen (Sitke, Jánosháza, Duka, Keme-
nesmihályfa, Egyházashetye, Intaháza).
Az 1848–49-es szabadságharc ide-
jén jelentôs politikust adott Kemenes-
alja az országnak. Vidos József
(1805–1849) a megye követe, majd
Batthyány Lajos kormánybiztosa lett.
A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

NAGYMIZDÓ dombon” egy – eddig a régészek által

Irányítószám: 9913 Körzetszám: 94
Nagymizdó a 86-os útról letérve
Katafán át közelíthetô meg. A falu la-
kói hajdan mézzel adózó szolgálóné-
pek lehettek. A település neve való-
színûleg a „méz adó” kifejezésbôl
származik. A község északi végén, a
Rába-völgye fölé magasodó ún. „vár-
alaposan még nem kutatott – erôdít-
mény nyomai látszanak. Érdemes el-
sétálni a Nagymizdó és Szarvaskend
közötti szôlôhegyre, mert itt található
még néhány szép, öreg pince. Útköz-
ben a faluban és határában is figye-
lemre méltó barokk feszületet és Szûz
Mária-szobrot láthatunk. A községben
közel 160-an élnek.

SZARVASKEND sz.), amely 1829-ben épült. A közép-

Irányítószám: 9913 Körzetszám: 94
A Nagymizdótól két kilométerre ke-
leti irányba fekvô Szarvaskend egyik
látnivalója a Sibrik-kastély (Fô u. 66.
kori alapokon álló klasszicista épület
ma általános iskola. A falu temploma
barokk, oltárképét Dorffmaister Ist-
ván festette. A községet érinti a Dél-
dunántúli Kéktúra útvonala. Nagymizdó határában
álló Mária-szobor

DÖRÖSKE
Irányítószám: 9913 Körzetszám: 94 A román kori kápolna

Szarvaskendrôl újabb két kilométer

megtétele után érünk el Döröskére. A
falu közelében folyó patak felduz-
zasztásával létrehozott tavat szívesen
keresik fel a strandolók és a szórako-
zásra vágyók. Nemcsak nekik, hanem
a mûemlékek után érdeklôdôknek is
érdemes megállniuk a községben. A
Rába völgye fölé magasodó dombte-
tôn, a régi temetôben álló kápolna ro-
mán kori épület. Védôszentje Szent
Jakab apostol. Döröskének hajdan vá-
ra is volt. A kis középkori épületbôl
csak az azt körülvevô árok és sánc
maradt meg.
1998-ban mindössze 117 állandó la-
kost írtak össze, de egyre növekszik a
községben a nyaralóházak száma.
A Döröskétôl Petômihályfa felé ve-
zetô út melletti, kb. 800 lakosú Ger-
sekarát határában az elmúlt években
egy vízi sportokra, fürdésre, horgá-
szásra alkalmas tórendszer alakult ki;
intenzív fejlesztése folyamatban van.

49
 A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK
Hegyhátszentpéter
tájháza HEGYHÁTSZENTPÉTER
Irányítószám: 9821 Körzetszám: 94
A Petômihályfával szomszédos
Hegyhátszentpéteren találjuk a kör-
Az 1706-os kuruc nyéken valaha általánosan elterjedt
gyôzelemre emlékeztet festett, faragott faoromzatú lakóházak
Gyôrvár déli szélén egyetlen, eredeti helyén fennmaradt
felállított emlékmû. példányát.
A ma tájháznak berendezett épület
1891-ben részben vályogból, részben
téglából épült. Az oromzat készítôje
GYÔRVÁR
Irányítószám: 9821 Körzetszám: 94
A 710 körüli lélekszámú, 74-es út
mellett fekvô település nevét valószí-
nûleg hajdani gyûrû alakú váráról
kapta. Ennek ma már a nyomai sem
látszanak. 1706-ban a kuruc csapatok
Béri Balogh Ádám vezetésével Gyôr-
OSZKÓ
Irányítószám: 9825 Körzetszám: 94
A Vasvártól 7 km-re keleti irányban
fekvô Oszkó falu nevét 1217-ben em-
50
PETÔMIHÁLYFA
Irányítószám: 9821 Körzetszám: 94
Döröskétôl délkeleti, Vasvártól déli
irányban fekvô Petômihályfa 260 kö-
rüli lakosságú község. Belterületén
egy középkori vár nyomai figyelhetôk
meg. A kutatók a helyet a XV. századi
oklevelekben szereplô Márványkô-
várral azonosítják.
A falu határában, a Barkóca-hegyen
még régi pincék is találhatók. A szô-
lôk között álló Szent Bertalan-kápol-
na barokk épületét 1898-ban bôvítet-
ték. Berendezése is barokk.
Tôke János asztalosmester volt. A
Hegyhát népi építészetére jellemzôek
a portán található melléképületek is.
A tájház kulcsát a szemben lakó
Gángó Károlynál – Béke u. 61. sz. –
találjuk; tel.: (94) 373-891.
A falu mai temploma 1740-ben
épült, valószínûleg a korábbi közép-
kori templom helyén. A mennyezeti
képeket Stefek Albin készítette 1956-
ban. A településnek 1998-ban 189 la-
kosa volt.
várnál fényes gyôzelmet arattak a csá-
szári csapatok felett. Itt ejtették fog-
ságba Heister Hannibál tábornokot is.
A község Árpád-házi Szent Erzsébet
tiszteletére szentelt temploma 1782-
ben épült. Gyôrvár faluházát a ma-
gyar organikus építészet egyik jeles
alakja, a szombathelyi születésû Ekler
Dezsô tervezte.
líti elôször oklevél. Szent György tisz-
teletére szentelt temploma a barokk
idôszakában épült. A szentélyében ta-
lálható Pietà-képet Dorffmaister Ist-
ván festette.
A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

A faluból turistajelzés vezet az Új-
hegyre, vagy régi nevén az Ebtulok-
hegyre. Több régi, nagyrészt múlt szá-
zadi zsúptetôs pince maradt itt fenn.
Megóvásuk érdekében nagyon sokat
BÉRBALTAVÁR
Irányítószám: 9831 Körzetszám: 94
Oszkóról Csehi község érintésével
jutunk el a mintegy 9 kilométerre fek-
vô Bérbaltavárra. A 640 körüli lélek-
számú falu Baltavár és Kisbér egyesí-
tésével jött létre. Az egykori baltavári
várnak ma már nyoma sincs.
A falu határában 1856-ban egy út-
építés során több millió évvel ezelôtt
tett az Oszkói Hegypásztor Kör, Az ôsállati leletekrôl
amely az egyik pincét megvásárolta, az 1920-as években
és eredeti állapotában állította helyre. Bendeffy László
A falunak megközelítôleg 730 lako- számolt be. Ma már
sa van. vitatott álláspontja
szerint az állatok
erdôtûz elôl
élt ôsállatok csontjai (mamutok, vízi- menekültek
lovak stb.) kerültek elô egy homokbá- az ôs-Zalába, majd
nyából. Ma a szombathelyi Savaria annak vízesése zúzta
Múzeumban találhatók, a tudomá- ôket halálra.
nyos kutatás szempontjából nagy fon- A leletek egy részét
tosságú leletek egy része. a jövôben egy
Több, itt épített középkori temp- – a faluban berendezett
lomról is van tudomásunk, de ezek el- – kis múzeumban
pusztultak. A ma is álló templomot szeretnék bemutatni.
1745-ben építtette Festetich József.
Oltárképe Szent Miklóst ábrázolja.

MIKOSSZÉPLAK kastély 1860-ban épült romantikus stí-

Irányítószám: 9835 Körzetszám: 94
A Bérbaltavártól északra fekvô –
kb. 350 lakosú – település közelében,
a Batyk felé vezetô út mellett lévô
Mikosdpusztán álló Mikos–Zierer-
lusban. Korábban gyermeküdülôként
is használták, jelenleg magántulajdon-
ban van.
A faluból jól megközelíthetôek a
Szajki-tavak (lásd Hosszúpereszteg-
nél). Mindszenty bíboros
szobra szülôfalujában

CSEHIMINDSZENT
Irányítószám: 9834 Körzetszám: 94

Mikosszéplaktól északnyugati irányban találha-

tó Csehimindszent falu. A ma 460 lakosú települé-
sen született 1892-ben Mindszenty József bíboros,
hercegprímás. Emlékére a falu központjában
szobrot állítottak, szülôházát emléktáblával jelöl-
ték meg (Fô u. 34. sz.).
A csehimindszenti román kori római katolikus
templomot 1790 körül bôvítették, és barokk stílus-
ban átépítették. Oltárképét Dorffmaister István
festette. A községhez tartozó Potypusztán áll az
1878-ban eklektikus stílusban átépített Mester-
házy-kastély, amely ma magántulajdonban van.
Csehimindszent a minden év májusában meg-
rendezésre kerülô, Vasvárról induló 20 km-es gya-
logos Mindszenty-emléktúra célállomása.

51
 A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

A szentgotthárdi csatát VASVÁR miatt a hiteleshelyi tevékenységet is

a vasvári békekötés Irányítószám: 9800 Körzetszám: 94 ellátó társas káptalant Szombathelyre
követte. A gyakran költöztetik. Azt követôen a megye-
„szégyenteljesnek” A megye névadó városának, amely gyûléseket is Szombathelyen tartják.
nevezett egyezségrôl a 8-as út mellett fekszik, körülbelül Nevét feltehetôen a korai Árpád-
eltér a történészek 4700 lakosa van. korban meglévô környékbeli kis ko-
véleménye. A gyôztes A vasvári várispánság elsô említése hókról kapta, ahol úgynevezett gyep-
csata ellenére Magyar- a XII. század elejérôl való. A település vasat dolgoztak fel.
ország jelentôs része bizonyíthatóan már ettôl az idôtôl A domonkos rendet 1241-ben tele-
török kézen maradt. kezdve várral rendelkezett. A váris- pítette Vasvárra IV. Béla. Templomuk
A bírálók szerint több pánság központjának pontos helye és kolostoruk 1244-ben épült fel.
engedményt is el lehetett azonban máig vitatéma a helytörténé- 1557-ben a rend elhagyta a várost, és
volna érni. Mások szerint szek és a kutatók között. Bizonyos, csak 1684-ben tért vissza.
a békekötés az akkori hogy nemcsak a világi igazgatásnak 1664-ben a szentgotthárdi csata
katonai és politikai volt a központja, hanem az egyházi- után itt kötötték meg a „vasvári bé-
realitásokat tükrözi. nak is. két”, amelynek emléktáblája a Kos-
Vasvár 1578-ig a vármegye székhe- suth u. 10. számú házon látható.
A Szentkút-kápolna lye, akkor a közeledô török veszély A középkori Vasvárból kevés építé-
szeti emlék maradt fenn. A vár telje-
sen elpusztult, Szent Mihálynak szen-
telt egykori temploma is az enyészeté
lett. A város központjában álló közép-
kori eredetû domonkos templomot
többször átépítették, de a XIII. száza-
di falak ma is állnak. A Kálvária-jele-
netet ábrázoló fôoltár és a mellékol-
tárok (Szent Domonkos és Szûz Mária)
barokk munkák. A templommal egy-
beépített egykori kolostor ad otthont
a Vasvári Helytörténeti Múzeumnak.
(A kiadványszerkesztés idején a
múzeum átalakítás alatt állt. Az egy-
kori megyeszékhelyet és az Árpád-
kori Vas megyét bemutató kiállítás
várhatóan 2000. nyarán nyílik meg.
Tel.: 94/370-199.).
A temetôdombról nagyon szép kilá-
tás nyílik a környékre. Itt állt hajdan a
város plébániatemploma. A helyére
1777-ben kápolna épült.
A belvárostól alig negyedórányira,
délnyugati irányban lévô Szentkút
környékére nemcsak a híres Mária-
búcsújáróhely felkeresése céljából ér-
demes ellátogatnunk, de szemet gyö-
nyörködtetôek a környezô ôsbükkös
és tölgyes hatalmas fái is. A búcsúna-

52
A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

pon, szeptember 12-én ma is messzi

vidékekrôl érkeznek zarándokok a
Szentkút-völgyébe. Az 1863-ban épí-
tett Szentkút-kápolna közelében, a
Hunyadi utca végén lévô egykori fel-
szabadulási emlékmûbôl átalakított
kilátót rövid sétával érhetjük el.
A kápolnától nem messze találjuk a
termálvizû kis Szentkút-fürdôt (Járdá-
nyi utca, tel.: 94/371-604). A közelé-
ben lévô csónakázótó partján szép
zöldövezeti környezetben sétálgatha-
tunk.
Ma már biztosan tudjuk, hogy a vá-
ros közelében mintegy 8 kilométeren
át húzódó – átlagosan 7 méter magas
– „római sáncot” nem az ókorban, ha-
nem a magyar államalapítás környé-
kén létesítették. A Vaskapunál, azon a tezi a sáncot, egy ôrtorony rekonst- A gyepvas a talaj felsô
helyen, ahol a „Katonák útja” keresz- rukcióját tervezik. rétegében, legtöbbször
pangó vizes területeken
kialakult vaskép-
ALSÓÚJLAK kori védôszentje valószínûleg Szent zôdmény, amely kis
Irányítószám: 9842 Körzetszám: 94 András volt. Szentélyének építéséhez mennyiségû vas
római faragott köveket is felhasznál- elôállítására adott lehetô-
Vasvártól északkeleti irányban a 8- tak. A falu plébániatemplomának vé- séget. Vasvár s Kôszeg
as fôút mellett fekvô, 680 lélekszámú dôszentje Szent István király. Az ere- környékén tártak fel
település a XIII. században a vasvári detileg gótikus épületet barokk stílus- gyepvasat feldolgozó
káptalan birtoka volt. A faluban két ban alakították át. ôskohókat.
mûemléki látnivaló található. A régi
temetôben egy román kori kápolna
áll. A jelenleg Szent Péter és Szent Pál
tiszteletére szentelt templom közép-

KÁM
Irányítószám: 9841 Körzetszám: 94

A 8-as és a 87-es út találkozásánál

fekvô Kám elsôsorban arborétumáról
híres. A falu határában, a középkor-
ban elpusztult Jeli település környé-
kén találjuk a Nyugat-Dunántúl leg-
szebb fagyûjteményét. A híres Jeli
Arborétumot különösen májusban, a Alsóújlak román kori
rododendron virágzásának idején ke- kápolnája
resik fel szívesen a turisták.

53
 A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK
A Jeli Arborétum részlete A 74 hektáros területet a felvidéki Malo-
nyáról a Vas megyei Tanára költözött
Ambrózy-Migazzi István telepítette az elsô
világháborút követôen.
Az Európa-szerte hírnevet szerzett szak-
ember, a terület adottságait messzemenô-
en figyelembe véve, elsôsorban havas-
szépékkel telepítette be a ligetes-nyíres-
borókást, s tömegével ültette a Kárpátok-
Hosszúpereszteget ból, Alpokból gyûjtetett hagymásokat. A
három szôlôhegy hosszú magára hagyatottság miatt a kert
(Felsô- és Alsó-hegy, egykori képe átalakult, de még így is min-
valamint Kecske-hegy) den négyzetméterén ôrzi megálmodójá-
öleli körbe. Számos, nak keze nyomát.
népiépítészeti
szempontból értékes
régi pince található HOSSZÚPERESZTEG
rajtuk. Irányítószám: 9676 Körzetszám: 95
Ezek általában
kétosztatúak (pince, A 8-as fôközlekedési út melletti
présház), sátortetôsek több mint 800 lelkes település nevét a
és „ekelovas” szláv prestrug (vízmeder) szóból ere-
zsúpfedésesek. deztetik. Ezt alátámasztja, hogy a falu
54
Napjainkban megyénk legszebben karban
tartott, leglátványosabb gyûjteménye.
Április 1. és április 31. között szomba-
ton és vasárnap 8-tól 17 óráig; május 1.
és június 30. között mindennap 8-tól 17
óráig; július 1. és szeptember 30. között
szombat és vasárnap 8-tól 17 óráig tart
nyitva.
Vasvárról Jelibe zöld jelzésû gyalo-
gos turistaút vezet.
Kám barokk plébániatemploma
1780-ban épült. A falu lakosainak szá-
ma 1998-ban 467 fô.
határában eredô Kodó patakot Pe-
resztegnek hívták.
Maga a település a XIII. században
már biztosan létezett, erre utal az
1268-as Pereszlek megnevezés. A 15.
században vámszedô és vásáros hely
volt. Szent István király tiszteletére
A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK
emelt római katolikus templomát a
gótikus szentély meghagyásával 1781-
ben az Erdôdyek építtették át.
Közigazgatási szempontból Hosz-
szúpereszteghez tartoznak a néhány
kilométerre délre, festôi környezet-
ben lévô Szajki-tavak. 1931-ben a
Csörgetô-patakot gátakkal zárták el.
Az így létrejött 11 tó közül mára öt
horgásztó és egy fürdôzésre alkalmas
tó maradt. A Szajki-tavak nemcsak ki-
tûnô horgász- és fürdôhelyek, hanem
természeti környezetük, csendes üdü-
lôtelepeik, infrastrukturális ellátottsá-
guk (kemping, panzió, étterem, büfé
stb.) miatt kiválóan alkalmasak a
hosszabb itt-tartózkodásra is.
DUKA
Irányítószám: 9556 Körzetszám: 95
A 8-as közlekedési út mellett,
Hosszúperesztegtôl keletre fekvô
község (318 lakos) leginkább a Dukai
Takách famíliáról nevezetes. Közülük
is a leghíresebb egy hölgy: Dukai
Takách Judit (1795–1836) költôkisasz-
szony. Költészetét nemcsak Berzse-
nyi, hanem a kor számos kiváló férfi-
ja is nagyra értékelte. Szubjektív han-
gú versei a keszthelyi Helikonra is el-
JÁNOSHÁZA
Irányítószám: 9545 Körzetszám: 95
Jánosháza nemzetközileg elfoga-
dott archeológiai névadó lelôhely,
mert az itt feltárt urnasírok egy késô
bronzkori kultúra Jánosháza–Farkas-
gyepû csoport néven emlegetett te-
metkezôhelyei.
A 8-as és a 84-es fôközlekedési út
találkozásánál fekvô 2800 lelkes tele-
pülés a XVI–XVII. században élte vi-
rágkorát. Az akkor is fôút közelében
Fürdôzôk
juttatták az érzékeny lelkû család- a Szajki-tavaknál
anyát.
A költônô szülôháza elpusztult, így
emléktáblája ugyan e ház telkén, de
már egy újabb, késôbb épített házon
látható, kriptája viszont könnyen
megtalálható a dukai temetôben.
A hosszú, földszintes Dukai Ta - Oromzati címer
kách-kúria (Kossuth u. 94. sz.) szá- a dukai Takách-kúrián
mos tulajdonosváltás után jelenleg
felújítás alatt áll, miként az 1767-ben
épített Bódi-ház, régebben Stettener-
kúria is (Kossuth u. 106. sz.).
lévô mezôváros fontos vásártar-
tó hely volt, melyet a XVI. szá-
zadban az Erdôdyek, majd a
devecseri Choron család, ké-
sôbb újra az Erdôdyek birtokoltak.
Várkastélyának múltja is híven kö-
veti ezt a birtoklási láncolatot.
A többször romos állapotba került,
de akkor már emeletes épületet
1758-ban Erdôdy László barokk
stílusban átépíttette. 1935-ben
is bôvítésre került sor, amikor
újabb emeletet húztak az
55
 A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

A Kissomlyó-hegy épületre, és sisak került a toronyra. Az elnevezett katolikus templom fôoltár-

tetején lévô „Király-Kô” impozáns Erdôdy–Choron-kastély képe, mellékoltára, szobrai és belsô
turisztikai célpont. mára magánkézbe került, és ismét fel- berendezése barokk stílusú.
A hagyomány szerint újítás alatt áll. Klasszicizáló barokk Feltétlenül említést érdemel a köz-
e kônél talált menedéket temploma a várkastély közelében ta- ség központjában lévô barokk Szûz
IV. Béla király, mikor lálható. A Keresztelô Szent Jánosról Mária-szobor.
a tatárok üldözték.
Maga a hegy bazalt
tanúhegy, amelyen KARAKÓ felemelkedésével szerepe csökkent.
a bazalt mellett tufa Irányítószám: 9547 Körzetszám: 95 Évszázadokon át pálos szerzetesek
és pannonkori agyag birtokolták. A római katolikus Szent
is elôfordul. A hegy A 8-as fôút melletti, megyeszéli kis Mihály-templom 1780-ban épült ba-
területén közigazgatási község (kb. 230 lakos) a térség egyik rokk stílusban. Rokokó berendezését
szempontból Borgáta legôsibb települése. A határában lévô az egykori tüskevári pálos templom-
és Kissomlyó községek Marcal partján feltárt nagyméretû ból szállították ide.
osztoznak. A lankás földvár a folyón lévô átkelôt felügyel- Karakó a népi építészet szempont-
hegyi utakon barangolva te. A vár elsô említése 1137-bôl szár- jából érdekes hely, mivel innen szár-
számos szép régi pincére mazik. Bár a XIV. század végéig kirá- mazik (1773-ból) a füstöskonyhákat
bukkanhatunk. lyi birtok volt, az 1976-ban végzett ré- felváltó szabadkémények terjedésére
gészeti kutatások mégsem bizonyítot- vonatkozó elsô adat. Sajnos, tárgyi
ták egyértelmûen, hogy itt lett volna emlék nem maradt fenn.
az István király által felállított ispán- A település szélén, a Marcal hídja
ság igazgatási központja. A község je- melletti kôoszlopon Nepomuki Szent
A Király-kô lentôs vásáros hely volt, de Jánosháza János-szobor látható.
a Kissomlyó hegyen

KISSOMLYÓ
Irányítószám: 9555 Körzetszám: 95

A Kissomlyó-hegy lábánál fekvô település-

nek nem egészen 250 lakosa van. Egy 1319-
ben keletkezett írott forrás Sumulo néven em-
líti; maga a Kissomlyó név a XV. század óta
használatos. Tradicionálisan szôlôtermelô
hely, amelyre ma is a kisparcellás (400–600
négyszögöl) gazdálkodás a jellemzô.
Régen a juhfark, a budai zöld és a furmint
volt általános, ma elsôsorban olaszrizling, s
mellette a tramini, a rizlingszilváni és a király-
leányka a leggyakoribb szôlôfajták. A Kissom-
lyó a Somlóval és a Ság heggyel közös törté-
nelmi borvidéket alkot.
A faluban lévô Szent Miklós római katolikus
templom középkori eredetû, de barokk stílus-
ban átépítették. Az evangélikus templom
1783-ban készült, oltárképén a megfeszített Jé-
zus látható.

56
A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK
KÁLD
Irányítószám: 9673 Körzetszám: 95
Káld nevét a Kál személynévbôl
eredeztetik. A viszonylag nagy lélek-
számú (1200 fôs), 84-es fôút melletti
falu legismertebb földesurai a Káldy-
ak voltak, de számos kisnemes is ren-
delkezett itt birtokkal.
A Káldy-kastély (Berzsenyi u. 23.)
mûemlékileg védett, földszintes, késô
barokk épület. Nem impozáns kas-
tély, inkább szép formájú kúria,
amelyben ma gyógyszertár üzemel. A
szintén védett, magántulajdonban lé-
BORGÁTA
Irányítószám: 9554 Körzetszám: 95
Kicsi falu (kb. 180 lelkes) a Kissom-
lyó hegy lábánál, a 84-es út közelé-
ben. A XVI. századig a Héder nemzet-
ség tulajdonolta. Az itteni szôlômûve-
lés jelentôségét igazolja, hogy 1740-
ben írott hegyközségi törvénye volt,
amelyet gr. Esterházy Johanna nevé-
ben adtak ki.
Borgátán egyre népszerûbbé váló,
mozgásszervi megbetegedésekre ja-
EGYHÁZASHETYE
Irányítószám: 9554 Körzetszám: 95
1338-ban még Hege néven, 1470-
ben már Egyházashege néven említik
a Borgáta melletti, ma kb. 440 lelkes
kemenesaljai községet. A nevesebb
nemesi családok (Choron, Gotthárd,
Felsôbüki Nagy) mellett a helyi ne-
messég (Hrabovszky, Thulman, Ber-
zsenyi, Barcza, Tompos, Vargyai stb.
családok) is jelentôs birtokkal rendel-
keztek.
1776. május 7-én itt született Ber-
zsenyi Dániel költô, ódaköltészetünk
vô, eklektikus Maróthy-kastély Alsó- Messze sötétedik már
Káldon, a Berzsenyi u. 1. sz. alatt áll. a Ság teteje, /
Jelenleg szórakozóhely. Római kato- Ezentúl elrejti
likus templomának fôoltárán a név- a Bakony erdeje, /
adó Keresztelô Szent János látható, Szülôföldem, képedet./
amint Jézust kereszteli. A barokk Megállok még egyszer,
templom tornya 1835-ben épült. s reád visszanézek. /
A falu közelében húzódik a Keme- Ti kékellô halmok!
nes-vidéket a Vasi-Hegyháttól elvá- gyönyörû vidékek! /
lasztó, nagy kiterjedésû Farkas-erdô. Vegyétek bús
Az egykori bajor királyi erdôbirtok könnyemet.
nevezetes látnivalói a „banya-fák”,
amelyek 300 éves, monumentális, de Ti láttátok az én
már kiszáradt és eldôlt kocsánytalan bölcsômnek ringását, /
tölgyek. S ácsorgó ajakam elsô
mosolygását /
Szülém forró kebelén; /
vallott termálfürdô mûködik. A 47 °C- Ti láttátok a víg
os termálvíz gyógyító hatását négy gyermek játékait, /
különbözô méretû (2 ülômedence, A serdülô ifjú örömit,
nagymedence, pancsoló) medencé- gondjait, /
ben lehet élvezni. Éltem vidám reggelén.
A szép környezetben lévô, csendes
helyen üdülôtelep létesült, kis nyara- Mélyen illetôdve
lók épültek. búcsúzom tôletek; /
A fürdô május 1. és június 1. között Elmégyek: de szívem
9-tôl 17 óráig, június 1. és augusztus ott marad véletek /
25. között 8.30-tól 19 óráig, augusztus A szerelem láncain, /
25. és október 15. között 8.30-tól 17 Hímezze bár útam
óráig látogatható. thesszáli virulmány, /
Koszorúzza fejem
legdicsôbb
óriása, az akadémia rendes tagja. Bár ragyogvány/
a sors elôbb a közeli Sömjénbe A szerencse karjain.
(Kemenessömjén), majd a Somogy
megyei Niklára veti, a Kemenesalja Berzsenyi Dániel:
idealizált, lírai magasságokba emelt Búcsúzás
képe számos versében megjelenik. Kemenesaljától
Szûlôházában emlékmúzeumot ren- – részlet
deztek be tiszteletére.
A Berzsenyi utcában lévô kis ház-
ban a költô néhány használati tárgya,
családi bútorok, könyvek, képek és
egyéb dokumentumok láthatók. Az
épületet a Berzsenyi u. 38. sz. alatt élô
gondnok nappal bármikor kinyitja.
További információ a polgármesteri
57
 A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK
A mesteri termálfürdô
medencéje MESTERI
Irányítószám: 9551 Körzetszám: 95
Az Alsó- és Felsômesteri összevo-
násával (1935) létrejött, Celldömölk
közeli települést majd háromszázan
lakják. Az idôk során a legjelentôsebb
birtokosai a Békássyak és a Batthyá-
nyak voltak. Jelentôs szôlômûvelés
A Mesteri közelében lévô folyt a településen, mert a Ság hegy
hajdani Inta községet egy része Alsómesterihez tartozott.
Mesterihez csatolták. A Szent Mihály arkangyalról elne-
Mesteri-Intaháza ma vezett római katolikus templomot a
valójában egyetlen XIII. század második negyedében ro-
kastélyegyüttes. mán stílusban építették. Jellegét az
A XVIII. században épült 1999-es helyreállításnak köszönhetô-
fel itt a Draskovich, majd
a Batthyány családok
uradalmának központja. NAGYSIMONYI
1820-ban klasszicista Irányítószám: 9561 Körzetszám: 95
stílusban átalakították.
Ma pszichológiai A nem egészen ezer lelkes telepü-
rehabilitációs intézet lés Sárvár és Celldömölk között fek-
mûködik benne. szik. Symun alakban már 1237-bôl is-
Benedek István mert a neve. A XVIII. század végétôl a
orvosként itt szerzett Kemenes-vidék zsidóságának egyik
élményeit az Aranyketrec központja, amely – mára már lebon-
címû könyvében tott – zsinagógával rendelkezett. Kô-
írta meg. fallal körülvett zsidó temetôje viszont
58
hivatalban kapható a 95/472-004-es
telefonszámon.
A Szent Jakab apostolról elnevezett,
eredendôen középkori római katoli-
kus templomát 1718-ban újjáépítették
barokk stílusban, majd a XIX. század
második felében romantikus felfogás-
ban átalakították. A mellette álló plé-
bánia szintúgy barokk stílusban ké-
szült 1728-ban.
A velük szemben lévô Szenthárom-
ság-szobrot 1859-ban állíttatta Gott-
hárd István özvegye.
Az általános iskola a faluközpont-
ban lévô Felsôbüki Nagy-kastélyban
mûködik.
en megôrizte. A fôoltár és a faragott
Mária-szobor népies barokk. Érdekes-
sége a szószéknél látható Fekete Ma-
donna-ikon. A templom déli oldalán
XIX. század eleji, fából készült ha-
rangláb áll.
1968-tól mûködik a 47 °C-os hévíz-
re alapozott, mozgásszervi megbete-
gedések kezelésére ajánlott fürdô. Két
medencéje, a szép természeti környe-
zet és a szolgáltató egységekkel is el-
látott üdülôterület biztosítja a kelle-
mes pihenést. Májusban és szeptem-
berben 9–18 óra között, júniusban, jú-
liusban és augusztusban pedig 8–19
óra között látogatható.
ma is megtalálható a vasúti sínpár
északi oldalán. Szent András titulusú
katolikus temploma középkori erede-
tû, a XVII. században újjáépített, egy-
hajós épület. Berendezése népies ba-
rokk. A téglalap alaprajzú, gúlasisa-
kos tornyú evangélikus templomot
1785-ban építették.
A falutól pár kilométerre lévô szô-
lôhegyen (Bánta-hegy) még ráakad-
hatunk néhány szép régi pincére.
A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK
SITKE
Irányítószám: 9671 Körzetszám: 95
A Nagysimonyi melletti, majdnem
700 lakosú község számos érdekes
látnivalóval rendelkezik. A Sitkei csa-
lád birtokolta település a XV. század-
ban kettévált. Kis- és Nagysitke ismé-
telt egyesülésére 1946-ban került sor.
Jelentôs birtokosai voltak az Ester-
házyak, Nádasdyak és a Felsôbüki
Nagy család. Az utóbbiak itteni legje-
lentôsebb építkezése a Felsôbüki
Nagy-kastély (József A. u. 1. sz.) volt,
amelyet Dorffmaister István festett ki
barokk stílusban. Jelenleg kastélyfo-
gadó üzemel benne.
Közelében található a Felsôbüki
Nagy Sándor által romantikus stílus-
ban építtetett Kálvária-kápolna, ame-
lyet az évente, augusztus végén itt
megrendezett rock-koncertek bevéte-
lébôl újítottak fel. Az egész napos sza-
badtéri programon a magyar rockze-
nei élet színe-java képviselteti magát.
A Kossuth Lajos utcai, Szenthárom-
ság tiszteletére szentelt egyhajós ró-
mai katolikus templom fôoltárának
képét szintén Dorffmaister István fes-
CELLDÖMÖLK
Irányítószám: 9500 Körzetszám: 95
Kisváros a Ság hegy lábánál. Törté-
nelmi és hitbéli múltja ma is meghatá-
rozza lakóinak hétköznapi életét. A
sok kis településbôl „összenôtt” hely-
ség egy kellôképpen még nem ismert
térség kellôképpen még nem ismert
központja. Számottevô ipar, fejlett ke-
reskedelem és a környék igényeinek
megfelelô markáns kulturális élet jel-
lemzi.
Veszprém megye szomszédságá-
ban, a Szombathely–Budapest vasút-
tette. A jobb oldali mellékoltár Szep- A sitkei koncert
lôtlen Szûzet ábrázoló festménye a magyar
ugyancsak az ô munkája. Érdekesség, rockesemények
hogy a Nepomuki Szent János-mel- egyik színfoltja
lékoltár felett román stílusú Isten bá-
ránya-motívum látható. A dombormû
alkotója feltehetôleg a jáki kôfaragó
iskolához tartozott. Valószínûleg XV.
századi a temetô bejáratánál álló
kegyoszlop, amelyet kissé talányos
névvel (Török-emlék) illetnek.
vonal mellett fekszik a kb. 12 000 la-
kosú település. Az 1904 óta Celldö-
mölk nevet viselô mai város több tele-
pülésbôl tevôdik össze. Pórdömölk, A Sitke melleti erdô
Nemesdömölk, Kiscell, Alsóság és védett növénye
Izsákfa mindegyikének jól elkülönít- a királyné gyertyája
hetô, önálló múltja van. (népi nevén genyôte).
Pórdömölkön alapította a XII. szá- A méteresre megnövô,
zad közepe táján II. Béla az 1252-ben gyönyörû virágú
Demunk néven szereplô apátságot, liliomféle a száraz,
amely akkor jelentôs környékbeli bir- napos élôhelyet
tokokkal rendelkezett. Mivel a 16. kedveli, ezért
században a lakosság nagyobbik ré- a Mediterrániumban
sze az evangélikus hitre tért át, az gyakori,
apátságot a pannonhalmi (szentmár- de Vas megyében
toni) apátsághoz rendelték. Mire a már ritkaság.
59
 A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK
A Szûz Mária- Kiscell néven létrehozott új kultikus
plébániatemplom központ kialakult, az apátság már be-
szüntette mûködését. A Koptik Odó
A Szentháromság téren utca városszéli részén ma is láthatók
lévô, 50 méter hosszú, viszont a román stílusú templom rom-
11 méter széles, jai és gótikus stílusú szentélye. Tornyát
latin kereszt alaprajzú rekonstruálták, és 1947–48-ban helyre-
épület bejáratánál állították. Az épületegyüttes mûemléki
két 40 méteres védettséget élvez.
torony magasodik. A mai város északi részén levô,
Pórdömölkkel egybeépült Nemes -
dömölk kezdetben a dömölki apátság
tulajdona, de a XV. század végén már
köz- és kisnemesi birtok. Komoly val-
lástörténeti szerepet tölt be 1681 után,
amikor a Vas megyében élô evangéli-
kusok egyik artikuláris helye lett, ahol
szabadon gyakorolhatták vallásukat.
Templomukat azonban hosszú küz-
delem után, csak 1744-ben szentel-
hették fel. Számos nagy mûveltségû
lelkésze közül két akadémiai tagot Kis
60
Jánost (1770–1846), Berzsenyi Dániel
felfedezôjét, és Edvi Illés Pált
(1793–1871), Vas vármegye egykori
táblabíráját érdemes kiemelni.
A mostani belváros magját képezô
Kiscell alapítása Koptik Odó apát ne-
véhez fûzôdik, aki a máriacelli kegy-
szobor másolatát hozta az akkori
Dömölkre. Egy halottnak hitt kútásó
meggyógyulását a Mária-szobornak
tulajdonították, és megindult hozzá a
zarándoklat. 1745-ben pápai enge-
déllyel kitették a nyilvánosság elé a
szobrot, majd a hívek adakozásából új
templom építésébe kezdtek (1747).
1748 ôszén ötvenezres tömeg elôtt
adták át a Szûz Mária katolikus plébá-
niatemplomot, amelynek fôbúcsúját a
szeptember 12-höz közelebb esô va-
sárnapon tartják. A templombelsôben
6-6 kápolnát alakítottak ki, amelyek
stációit Borsa Antal készítette 1942-
ben. A mennyezeti freskók képeit
szintén ô festette 1941-ben. A kápol-
nák szobrainak és festményeinek
megalkotásában számos mûvész,
köztük Dorffmaister István mûködött
közre. A fôoltárt a hajó közepén, ká-
polnaszerû helyiségben láthatjuk. Fe-
lette van a csodatevô kegyszobor;
Boldogságos Szûz Mária a kis Jézus-
sal. Az oltár elôtt két hatalmas barokk
angyal áll. A kápolna mögött Szent
István oltára, elôtte Szûz Mária nagy-
méretû szobra. Az oltárképen Szent
Imrét, Szent Istvánt és Gizellát festet-
ték meg.
A templom berendezése (14 oltár,
szószék, keresztelôkút, padok stb.)
barokk. A kegytemplomtól délre lévô
kolostor (Szentháromság tér 1. sz.)
építését 1770-ben fejezték be. A déli
homlokzaton napórával díszített épü-
letben ma a polgármesteri hivatal dol-
gozik. A kegytemplom mögötti Kálvá-
riát Boldogságos Szûz Mária tiszteleté-
re magánadományból emelték 1755-
A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

ben. A Szentháromság téren álló

Szentháromság-szobrot szintén ado-
mányból, egy erre a célra létrehozott
alapítvány segítségével készítették el
1836-ban.
A település déli részén lévô Alsóság
ezt a nevet hivatalosan a XIX. század
második felétôl viseli (elôtte nagy-
részt Ság néven emlegették). Határá-
ban áll a 279 méter magas Ság hegy,
melyet a középkorban Ságsomlyónak
neveztek. A hegyet létrehozó vulkán
körülbelül 5 millió éve tört ki, nagy
tömegû lávát megmozgatva. Kráteré-
nek egy részét kibányászták, és ma
éppen emiatt ismerhetjük meg alapo-
sabban szerkezetét és összetételét.
A kôzetek és a geológiai esemé- kesen fennmaradt karsztbokor-erdô A Ság hegy
nyek világába – szép kivitelû érctáblá- megôrizte a társulásra jellemzô rovar- kibányászott krátere
kon lévô szövegek segítségével – tan- és pókfajokat. Elterjedt a sakktábla-
ösvény kalauzol bennünket. Ennek lepke, a bagolylepke. Tavasszal látha-
leglátványosabb része a központi krá- tó a nünüke és a sároshátú bogár. Szá-
ter belsejét kitöltô lávadugó. mos sáskafaj is tenyészik itt.
A Ság hegy az ország legkisebb táj- A sok-sok madárfaj közül ki kell
védelmi körzete. A hegyen a környe- emelni a kráter meredek falán fészke-
zô vidéktôl elütô – szárazabb, mele- lô hollót. Láthatunk körözô vörös vér-
gebb – klimatikus viszonyok alakul- csét és néhány gyurgyalagot is. Megfi-
tak ki. Önálló flórasziget ez, amely gyelhetô a macskabagoly, az erdei fü-
nem a Kisalföld, hanem a Dunántúli- lesbagoly, a gyöngybagoly és a kuvik. Sziklaalakzatok
középhegység bakonyi flórajárásához Gyakori a csuszka, a fülemüle, az a Ság bazalttömbjében
tartozik. A szôlômûvelés miatt csak a
felsô harmadán maradt meg az erede-
ti növényzet. Meghatározó fafajai a
molyhos tölgy, a cser, a vadkörte és
az ostroménfa. A sziklahegyek foltjain
él a nagy ezerjófû, a tarka nôszirom, a
selymes boglárka és a piros kígyószív.
A bányászat által megzavart területen
nyaranta az ékes vasvirág díszlik. Ta-
vasszal messzirôl láthatók a sziklai
ternye sárga foltjai, késôbb a fehér
varjúháj virágai. A hegy közép-euró-
pai elterjedésû állatoknak ad otthont,
de gyakoribbak itt a nagy hôingado-
zást elviselô fajok. A folyamatban lévô
részletes kutatások jelenlegi feldolgo-
zottsági foka mutatja, hogy a töredé-

61
 A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

Alsóságon élt az MTA énekes- és feketerigó. Az ember szin-
elsô vidéki tagja, te állandó jelenléte miatt nagyobb tes-
Kresznerics Ferenc tû emlôs már nem él a hegyen. Nagy
(1766–1832), akinek számban megtelepedett viszont az er-
fô mûve egy dei pocok, a közönséges erdei egér és
magyar–latin nyelvû, a nyest. A hegy természeti értékeit a
gyökérrendszerû szótár. turistaház melletti kisebbik tanösvény
Az Alsóságtól délre részletesen ismerteti.
található Izsákfát A Ság hegy gazdag kultúrtörténeti
1435-ben említik elôször emlékekben is. Az 1910-ben kezdett
Izsakfalva néven. bányászati kitermelés során 1958-ig
Ismertebb birtokosai 1 700 000 vagon követ értékesítettek.
a Choronok, majd A kitermelô cég vezetôjének, Lázár Je-
a Somogyiak voltak. nônek a gondoskodása nyomán nagy
A település Nepomuki mennyiségû bronzkori leletet gyûjtöt-
Szent Jánosnak szentelt tek össze és dolgoztak fel. Ez a gyûjte-
római katolikus mény ma a Nemzeti Múzeumban van.
templomát 1798–1803 A szôlômûvelést a rómaiak kezdték
között építették a hegyen. A magyarság megtelepedé-
klasszicista stílusban. se után is folyamatos volt ez a munka.
A XVII. században már hegyközség
mûködött itt, amelynek szabályai
1732-bôl fenn is maradtak. Mindig a
kisparcellás mûvelés volt a jellemzô.
Ma mintegy 240 hektáron majdnem
2000 gazda munkálkodik a hegy alsó-
sági, kemeneskápolnai és mesteri ol-
dalán. Az itteni borok magas savtartal-
múak. Hagyományosan szeptember
végén tartják a különféle kulturális
rendezvényekkel tarkított szüreti na-
pokat.
Érdekes tudománytörténeti adalék,
hogy 1891-ben Eötvös Loránd gravitá-
ciós hatásvizsgálatokat végzett itt a
torziós ingával. Az egyik bányaépület-
ben létrehozott Sághegyi Múzeumban
a bronzkori emlékek és a szôlômûve-
lés eszközei mellett láthatjuk az inga
továbbfejlesztett változatát is.
Információ: Fertô Hanság Nemzeti Park
(Sarród, tel.: 99/370-919). Április 15. és
október 15. között, keddtôl szombatig
10-tôl 16 óráig tart nyitva.
Messzirôl feltûnik a hegy tetején
1934-ben felállított Trianoni-emlékmû,
amely az 1920-as a kis trianoni palotá-
ban megkötött békére emlékeztet.

Az ôsi vasi család KEMENESMIHÁLYFA század elején, majd eklektikus stílus-

leghíresebb tagja Irányítószám: 9511 Körzetszám: 95 ban átalakították 1870-ben. Ma egy
Vidos József (1805–1849) gazdasági társaság mûködik az épü-
nemzetôr ezredes. A Celldömölktôl északra, néhány letben. A kisebbik Vidos-kastély a
Tagja volt az 1848. kilométerre fekvô, 600 lelkes közsé- rendszerváltás után magánkézbe ke-
március 15-én Bécsbe get Myhalfalva néven 1436-ben emlí- rült; ekkor felújították. A falu Szent
küldött országgyûlési tik elôször. A középkorban az Ostffy- István vértanúról elnevezett római ka-
delegációnak, majd aké volt, késôbb a Koltai Vidos család tolikus temploma eredendôen közép-
kormánybiztosi szerzett itt birtokot. A község nagyob- kori, a sekrestye és a torony barokk
megbízatást kapott. bik Vidos-kastélyát (Bercsényi u. 24. stílusú. Dorffmaister István által készí-
Az ô parancsnoki sz.) Vidos Zsigmond építtette a múlt tett képet láthatunk itt.
vezetésével szabadult
fel a horvátok által
elfoglalt Nagykanizsa. KEMENESSÖMJÉN itt élt Berzsenyi Dániel. A Berzsenyi
A szabadságharc után Irányítószám: 9517 Körzetszám: 95 utcában lévô egykori lakóházán em-
bujdosni kényszerült, léktábla látható. Ettôl néhány méterre
majd súlyos betegség A Kemenesmihályfa melletti, mint- található Berzsenyi Jenô 1905-ben
következtében meghalt. egy 600 lakosú települést már 1280- szecessziós stílusban épített kastélya,
A szintén Kemenes-vidé- ban említik Semyen néven. Birtokosai mellyel szemben szobor ôrzi a költô
ki Merseváton helyezték számos helyi köznemesi család, köz- emlékét. A falu határában lévô szôlô-
örök nyugalomra. tük a Berzsenyiek. 1798–1803 között hegyen ma is látható a Berzsenyi-

62
A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK
présház kis kiállítása. A présház meg-
tekintésérôl a polgármesteri hivatal-
ban lehet információt kérni (Berzse-
nyi Dániel u. 21. sz., tel.: 95/435-018).
A középkori eredetû Kisboldog -
asszonynak szentelt római katolikus
templom fôoltárképét (Szûz Mária
születése) Dorffmaister István festette
1785-ben.
Az 1880 körül eklektikus stílusban
készült a Berzsenyi és Árpád utca ke-
resztezôdésében álló Radó-kastélyból
az átalakítások miatt mára jellegtelen
épület lett. Ma lakóház.
KEMENESMAGASI
Irányítószám: 9522 Körzetszám: 95
A Kemenessömjéntôl néhány kilo-
méterre fekvô, kb. 1000 lakosú telepü-
lés Nemes- és Pórmagasi 1906-os
egyesítésével jött létre. Neogót stílus-
ban átalakított középkori eredetû ka-
tolikus temploma a Jézus Szíve nevet
PÁPOC
Irányítószám: 9515 Körzetszám: 95
A megyehatár melletti kis település
(kb. 400 lakos) a középkorban fontos
hetivásáros hely volt mezôvárosi
rangban. Az 1360-as években Ágos-
ton-rendi kolostort és a Megváltó
Szent Teste tiszteletére emelt templo-
mot alapítottak itt. A török támadások
mindkét épületet romba döntötték. A
kolostor késôbb újjáépült, középkori
KENYERI
Irányítószám: 9514 Körzetszám: 95
A Pápoc szomszédságában fekvô,
ezer fôs települést 1389-ben Kenyr
néven említik, a vele 1950-ben egye-
viseli. Evangélikus templomát, amely A Berzsenyi-présház
késô barokk stílusban épült (1784), Kemenessömjén
1835-ben átalakították, toronnyal bô- szôlôhegyén
vítették. Az egyhajós templom ekkor
kapott klasszicista stílusú homlokza-
tot. A községi temetôben áll a Berzse-
nyi család kriptája. Az impozáns épü-
letben temették el a Nemesmagasiban
született Berzsenyi Lénárd ezredest.
Több versét írta itt,
a présház elôtt
részletek ma is láthatók rajta. Épség- ódaköltészetünk
ben megmaradt viszont a román stílu- legnagyobbja.
sú Havas Boldogasszony-kápolna, A kiállított anyag
amely összeépült a kolostorral. Külö- néhány bútorból
nösen szép a centrális épület félkör- és dokumentumból áll.
íves, faragott kôbôl készült bejárata.
A Legszentebb Megváltó római ka- Berzsenyi Lénárd
tolikus plébániatemplom XV. századi 1848-as honvéd
szentélyû barokk épület. Az empire ezredes a 4. és 9.
oltár mellett Szt. Katalin és Szt. Borbá- huszárezredek lovas
la barokk szobra, a mellékoltáron Szt. hadosztályának
Mihály képe (Franz Schön) látható. parancsnoka.
Világos után golyó
általi halálra ítélték,
sült Rábakecskédet pedig 1433-ban amelyet 18 évi várfog-
Kechka, Kechked formában. ságra változtattak.
A legjelentôsebb birtokosai a Czirá- 1857-ben kegyelemmel
kyak voltak, akik a mai napig látható szabadult, és haláláig
építményeket hoztak létre. 1769-ban (1886) szülôfalujában
új katolikus templomot emeltettek gazdálkodott.
63
 A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

A csöngei temetô / Sarlós Boldogasszony tiszteletére ba-
ott fönn van rokk stílusban, melynek fôoltárképét
a dombtetôn. / és a szentély faliképeit Dorffmaister
Ki van bokrétázva, / István festette 1779-ben. Az elôbbi
föl van koszorúzva. / Mária és Erzsébet találkozását ábrá-
Gyönge szellô szálldogál, zolja, az utóbbiakon Szent József ha-
langyos esô hulldogál. / lála és börtönben ülô nôt áldoztató
A csöngei temetôben / angyal látható.
három kislány járkál. / A látszatkupolára a Szentháromsá-
Egyik mondja: „Jó got festette Dorffmaister.
anyám.” /Ahová ér, / Szépen felújított kálváriát találunk a
árvácska nôl a nyomán. falu szélén a Csönge felé vezetô út
Másik mondja: „Magza- mellett: pici, szinte jelképes magasla-
tom.”/Ahová lép, /
rezgôfü nôl az uton.
Harmadik szól: „Szere- CSÖNGE
tôm.”/Amerre jár, / Irányítószám: 9513 Körzetszám: 95
pipacs nôl a dombtetôn.
A Kenyeritôl kb. 5 km-re lévô, nem
(Weöres Sándor: egészen 500 lakosú falu neve Chenge
Parasztballada) alakban már 1409-ben megjelent. Fô
birtokosai elôbb az Ostffyak, késôbb
a Keszyek és a Vidosok voltak, de
számos köznemes is birtokhoz jutott a
Az evangélikus templom XVII–XVIII században.
belseje A jórészt evangélikus település a
ton, kerítésfallal körülvéve áll a há-
rom fakereszt. Mellékalakként Mária,
Mária Magdolna és Szent János evan-
gélista kôbôl készült szobrait faragta
meg az ismeretlen alkotó. A kálváriát
Cziráky Józsefné állíttatta 1731-ben.
A XVIII. századi Cziráky-kastélyt le-
bontották.
A község látnivalói közé tartozik
még a Táncsics utca 18. szám alatti bá-
jos, színesre festett piétás kereszt, és
az Ady Endre utcai 1908-as Szenthá-
romság-szobor.
XVIII. század végén építette meg ba-
rokk templomát, melynek a karzatán
olvasható latin szöveget a hagyomány
szerint Petôfi Sándor véste arra a hely-
re, ahonnan Csáfordi Tóth Rózát fi-
gyelte az istentiszteleteken. „Spes
confisa Deo nunquam confusa reced-
it” – „Az istenbe vetett reménység so-
hasem szégyenít meg”.
Csöngén töltötte ifjúkorát a XX. szá-
zadi magyar költészet egyik legna-
gyobbja, Weöres Sándor (1913–1989).
Elsô versei a híres Nyugat címû folyó-
iratban jelentek meg. Doktori disszer-
tációját a Vers születése címmel írta.
Legfontosabb munkái közé tartozik A
teljesség felé címû bölcseleti próza
(1945), a Bóbita címû gyermekvers-
kötet (1955), A hallgatás tornya
(1956), a Tûzkút (1964), a Merülô Sa-
turnus (1968) és a Psyché (1972) címû
kötetek. Óriási mennyiségû versfor-
dítása is kiemelkedô helyet biztosít
számára irodalmunkban.
A Weöres-kúriában Weöres Sándor-
emlékházat hoztak létre a tiszteletére.
A Rába u. 10. szám alatt kiállított
anyagban családi bútorok, fotók, a
költô kötetei és egyéb dokumentu-
mok láthatók. Az emlékház megtekin-
tését a polgármesteri hivatallal kell
egyeztetni (tel.: 95/395-011).

64
A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

OSTFFYASSZONYFA téllyal szomszédos (Kossuth L. u. 44. Hol Rábát sürüen

Irányítószám: 9512 Körzetszám: 95 sz.) mûvelôdési házban berendezett zöldellô fûzek övedzik,/
emlékszoba is. Megtekintésérôl a Szökdele a fáknak Róza
Számos érdekes látnivalóval ren- 95/394-198-as telefonszámon kell hûs árnyi alatt, /
delkezik a Csöngétôl délre fekvô, kb. idôpontot egyeztetni. Jött, s látá Aurora
900 fôs község. Amint a név elôtagja Ostffyasszonyfaiként ment át a köz- s díszeit irigyelve
mutatja, az Ostffyak birtokolták a Rá- tudatba a valójában Sitke határában, a pirúla, /
bán révvel, majd híddal rendelkezô Sárvár felé vezetô út bekötôútja mel- S a berk lombi fölé
települést. Övék volt a XIV. század lett lévô elsô világháborús hadifo- könnyeket öntve futott.
elején itt épített Kígyókô vár is, ame- goly-temetô, amelyben az itteni hadi-
lyet a Garaiak elpusztítottak. A helyén fogolytábor áldozatait temették el. Ma Ostffyasszonyfa, 1839.
épült vár jelentôs szerepet játszott a kegyeleti park. (Petôfi Sándor: Róza)
török elleni harcokban. Az erôsséget 1997 óta mûködik a falu déli határá-
végül – Ostffy Miklós engedetlensége ban az autós, motoros gyorsasági pá-
miatt – az uralkodó parancsára felrob- lya, a Pannónia Ring. Az itt idôszako-
bantották a XVIII. század végén. san rendezett bajnoki és gyorsasági
A Kossuth u. 40. szám alatt álló futamok sok versenyzôt és nézôt von- Motorverseny
Ostffy-kastély egyemeletes, timpa- zanak. a Pannónia Ringen
nonnal lezárt, középrizalitos klasszi-
cista stílusú épület. A földszinti ba-
rokk boltozatú helyiségek jelzik, hogy
földszintes barokk ház bôvítése után
jött létre. Jelenleg termelôszövetkezet
és polgármesteri hivatal mûködik
benne.
A Nagyboldogasszonynak szentelt
római katolikus plébániatemplom egy
XVII. századi kápolna 1777-es bôvíté-
sével jött létre, de tornyot csak 1830-
ban kapott. A szentély északi falába
egy feliratos római követ építettek be.
A katolikus templom közelében álló,
1917-es építésû evangélikus templom
– elhelyezkedésének és méreteinek
köszönhetôen – impozáns látványt
nyújt.
A 16 éves Petôfi (Petrovics) Sándor
1839 májusa és szeptembere között a
faluban élô rokonánál, Salkovics Pé-
ternél vendégeskedett. Beleszerelme-
sedett a szomszédos Csöngén élô
Csáfordi Tóth Rózába, akihez több
verset is írt. A költô emlékét ôrzi a Rá-
bán átívelô Ragyogó hídon és az
evangélikus templom melletti Sal-
kovics-házon elhelyezett emléktábla.
Petôfi-relikviákat ôriz az Ostffy-kas-

65
 RÉPCE MENTE
Vas megye legkisebb tájegysége,
amely a megye északi részén, Gyôr-
Moson-Sopron megye szomszédságá-
ban fekszik. Közigazgatási szempont-
ból itt a megyehatár a választóvonal,
földrajzi szempontból viszont a Sop-
roni-hegység utolsó nyúlványai raj-
zolják ki határát. Nyugaton a Répce
síkját a Horvátzsidány–Tömörd–Acsád
vonalon lévô változatos dombság zár-
ja le. A térség keleti oldalán a táj egy-
beolvad a Rába-völgyével, így egzakt
módon nehezen választható külön at-
tól.
A terület északon – földtani szem-
pontból – az ún. Alsó-kelet-alpi taka-
rórendszer része. Itt uralkodóan csil-
lámpalából és gneiszbôl álló kôzetso-
rozat található, amelynek felszíni elô-
66
fordulása a Soproni-hegységbôl is-
mert. A Bük környéki fúrásokból elô-
került devon korú (350–405 millió
éves) dolomit viszont a Felsô-kelet-
alpi takaróhoz tartozik.
Ezeket a kristályos kôzeteket a mio-
cén és a pannonkorban kiédesedett
vízû óriási tó, a Pannon-beltó borítot-
ta el, több száz méter vastagságú ho-
mokos-agyagos üledéksort létrehoz-
va. A beltó kiszáradása után jelentek
meg a Kelet-Alpokból lefutó ôsi vízfo-
lyások, köztük a medrét többször is
megváltoztató Ôs-Répce. Hordaléká-
ból vastag kavicstakaró alakult ki,
amelyet a pleisztocénkorban kilúgo-
zott vályog és lösz fedett el. A folyó
mentén ártéri üledék halmozódott fel.
A térség fô vízgyûjtô folyója, a Répce
RÉPCE MENTE
Ausztriában ered. Burgenlandban
1881-ben kettéválasztották. Az erede-
ti Öreg-Répce vízimalmok sorának
adott energiát, míg az Ásás az árvizek
gyors lefolyását segítette elô. A két
meder Bük mellett egyesült ismét. Az
1978-ban végzett mederszabályozás e
szakaszon gyakorlatilag megszüntette
az Öreg-Répcét, ma már csak az Ásás-
ban folyik víz. A Répcét számos, a
fent említett környezô dombvonula-
tokról lefutó patak (Metôc, Ablánc,
Boldogasszony) táplálja.
A tájegység évi középhômérséklete
9,5–9,7 °C. A viszonylag enyhe tél és
hûvösebb nyár kb. 20,5 °C átlagos hô-
mérséklet-ingadozást eredményez. A
csapadék évi összege meghaladja a
650 mm-t, eloszlása nem egyenletes.
A legcsapadékosabb hónapok a júni-
us, július és november. A szélcsendes
napok ritkák, hisz a térség az ország
legszelesebb vidékei közé tartozik.
Talajtani szempontból a sokféleség
jellemzi. A folyó és a patakok mentén
a víz hatására kialakult réti öntéstalaj
uralkodik. A csapadékosabb kavicsos
dombhátakat agyagbemosódásos bar-
na erdôtalaj fedi, míg a kevésbé csa-
padékos északi részeken a kisebb
mérvû kilúgozódás hatására csernoz-
jom barna erdôtalaj terjedt el.
A növénytermesztésre kiválóan al-
kalmas talajok természetesen intenzív
földmûvelést eredményeztek, mely-
nek hatására visszaszorult az erdô, a
rét. A Répce-völgy nyugati részének
dombjain bükk-, tölgy-, gyertyán- és
szelídgesztenye-erdôk találhatók. A
savanyúbb talajokon luc-, fekete- és
erdeifenyô, néhol jegenye- és vörös-
fenyô a jellemzô. A Répce-völgye
Vámoscsalád, Nagygeresd, Répcesze-
mere és Csáfordjánosfa környékén
megôrizte természetközeli állapotát, Bükfürdô legrégebbi
ezért a térséget a környezetvédelmi medencéje
67
 RÉPCE MENTE

miniszter 1999 janu- a zárványterületen él a haris Nyugat-

árjában a Fertô-Han- Dunántúlon legjelentôsebb állomá-
ság Nemzeti Park nya. Sajnos, ez is csak 4-5 párt jelent.
zárványterületeként A partfalakban gyurgyalag költ, van-
védetté nyilvánítot- nak a vidra jelenlétére utaló nyomok
ta. Ezt a tájképi érté- is. A Répcében fejlôdik a Nemzetközi
ken és a megmaradt Természetvédelmi Egyesülés (IUCN)
ártéri jellegzetessé- vörös listáján szereplô erdei szitakötô.
geken túl számos itt A számos átvonuló faj közül emlí-
fellelhetô botanikai tést érdemel a pajzsos cankó, a nyúl-
és zoológiai ritkaság farkú réce, a kis sárszalonka és a guli-
indokolta. pán.
A Répce menti ré- Az egész tárgyalt terület mezein jel-
tek növénytársulá- lemzô az ürge, a hörcsög és a pocok.
sai között a külön- Az erdôkben igen elterjedt a szarvas,
bözô mocsárrét-tár- az ôz és a vaddisznó. Nagy számú a
sulások dominál- róka, a nyest és a nyuszt. A Répce vi-
Buglyos szegfû nak, közülük is az ártéri mocsárrétek zében csuka, márna, kárász fogható.
foglalják el a legnagyobb területet. Az Ablánc-patakban rákot is lehet ta-
Foltokban váltakozva az ôszi vérfû, a lálni.
sárga nyúlkapor vagy a festô zsoltina Számos lelet bizonyítja, hogy a
a legjellemzôbb növényfaj. Védett rit- Répce mente évezredek óta lakott te-
kaság a szibériai nôszirom, a réti isza- rület. A Kr. e. 6. évezredbôl vonaldí-
lag és a buglyos szegfû. Értékes színe- szes töredékek kerültek elô, a Kr. e. 3.
zôelem az északi galaj és a dárdásle- évezred péceli (bádeni) kultúrájának
velû csukóka. A nedvesebb részeken nyomaira Répcevisen és Bükön buk-
tömeges a csikorgófû. Bár a megyeha- kantak. Simaság homokbányájában a
táron kívül esik a tôzikés Csáfordi- gátai kultúra sírjai kerültek napvilág-
erdô, mégis meg kell említenünk né- ra. Tömörd mellett talán a kelták vas-
Szibériai nôszirom hány jellemzô növényét, mert a Répce kohászatára utaló emlékek vannak.
mentén végig ha- Bizonyított a római letelepedés, hisz a
sonló fajok fordul- Répce völgyében fontos útvonal ha-
tak elô. A kocsányos ladt. A góri Kápolna-dombon a kelta
tölgy mellett megta- és római korszak leletei egyaránt elô-
lálható itt a magas- kerültek. Árpád-kori földvár is volt itt.
és magyar kôris, az A Répce-vidéki dús rétek és szántók,
enyves éger és a a hatalmas erdôségek egyaránt von-
gyertyán. Tömege- zották honfoglaló ôseinket. Ugyanak-
sen virágzik a tava- kor a Répce mocsarai természetes ha-
szi tôzike, melynek tárként is szolgáltak.
fehér virágai közé Feltehetôleg az Ablánc–Répce-
egy-egy szál tavaszi vonal képezte az István király által
csillagvirág, sárga alapított vasvári és soproni várispán-
tyúktaréj és berki ság határát. A Répce-vidék lakossága
szellôrózsa vegyül. ez utóbbihoz tartozott. A települések
A fokozottan vé- nagyobbik része csak 1950-ben került
dett állatfajok közül Vas megyéhez.

68
RÉPCE MENTE

A sûrûn lakott vidék legtöbb tele-

pülése már az Árpád-korban temp-
lommal rendelkezett (Csepreg, Bük,
Nagygeresd stb.). A térség központja
a XIV. században már Civitas Csepreg
lett. Számos országosan ismert fôúr-
nak volt a területen birtoka az évszá-
zadok során (Garaiak, Kanizsaiak,
Nádasdyak, Draskovicsok, Széchenyi-
ek stb.), a legtöbb településen mégis
a helyi kis- és középnemesek voltak a
meghatározóak. Közülük aztán szin-
tén kiemelkedtek jelentôs családok
(Radók, Niczkyek, Szelesteyek,
Szentgyörgyi Horváthok, Guáryak,
Felsôbükiek), akiknek másutt is volt
birtkokuk. A nemesi földbirtokos ré-
tegek körében is igen nagy hatása volt
itt a reformációnak. A környék túl-
nyomórészt evangélikus lett, Csepreg
pedig a honi reformáció egyik – fôis-
kolával és nyomdával is rendelkezô –
központja. A véres események ellené-
re a vidéken az evangélikus vallás ma
is meghatározó. A türelmi rendelet
után szinte minden falu épített evan-
gélikus templomot, melyeknek legna-
gyobb része ma is megtekinthetô.
A térség legfontosabb látnivalói kö-
zé tartoznak a szinte minden nagyobb
településen megtalálható kastélyok és
kúriák. (Bük, Tömörd, Vasegerszeg, reg, Bük és Répcelak. Utóbbi feldol- A büki Szapáry-kastély
Répceszentgyörgy, Simaság, Uraiúj- gozóipara révén emelkedik ki. Csep- és környezete
falu stb.). Mai formájukat általában a reg hagyományos centrum, az egyet-
XVIII–XIX. században nyerték el. len város a területen, de fejlôdését po-
A XIX. második fele egyébként is zitív és negatív irányban egyaránt be-
jelentôs fejlôdést hozott, hisz számos folyásolja a közeli Bük.
gyár, üzem, malom létesült. Minden Bük nagyközség tôkeerôs „mintafa-
szempontból igen fontos volt a vasút- lu”, amely a gyógyturizmus révén a
telepítés, amely több irányba is meg- megye egyik legnagyobb idegenfor-
nyitotta a gyors közlekedés lehetôsé- galmi központja. Pozitív hatást gyako-
gét. Az éghajlati és talajadottságok rol 10–15 km-es vonzáskörzetében a
kedveztek a mezôgazdasági termelés- kereskedelmi és szolgáltató szektor
nek, amely az egész XX. század folya- fejlôdésére, de befolyásoló tényezô
mán kiemelt szerepet kapott. az ipar megtelepedése, a munkalehe-
Gazdasági szempontból a térség tôségek és az ingatlanárak tekinteté-
három legfontosabb települése Csep- ben is.

69

Az Ajkay–Takács-kastély URAIÚJFALU
Irányítószám: 9651 Körzetszám: 95
A 86-os út közelében, a Kemenes-
vidéki Csönge határában lévô jelentôs
lélekszámú (közel 1000 fôs) nagyköz-
ség mai formájában 1970-ben jött lét-
re, amikor Uraiújfaluhoz csatolták a
szomszédos Szentivánfát. A XIII. szá-
zadtól mindkét települést számos je-
lentôs család birtokolta: a Németúj-
vári, a Jáky, a Niczky, a Bezerédj stb.
Újfalu a XVIII. századtól a környék
evangélikus központja volt. Mai evan-
gélikus templomát 1784-ben építet-
ték. A téglalap alaprajzú késô barokk
épület késôbb készült toronnyal ren-
Jelentôs természet- delkezik. Belsejében gerendákkal
védelmi terület osztott födém, három oldalán karzat
a Rába árterében lévô látható. Oltárszéke és faragott keresz-
uraiújfalui kocsányos telômedencéje szépen megmunkált.
tölgyes. Majd’ Az egykori nemesi faluban több
4 hektárnyi ártéri kastély és kúria volt. Közülük ma is je-
tölgy-kôris-szil lentôs a Petôfi u. 21. szám alatti Nagy-
ligeterdô, jó néhány kúria, amely 1790 körül copf stílusban
– 100 évesnél idôsebb – épült. A T alaprajzú épület bejárata fe-
famatuzsálemmel. lett a homlokzat lépcsôs mintázatú.
Tavasszal hóvirág Az épületben a Bábolna Rt. Tetra szol-
és tavaszi tôzike nyílik gálati lakásait helyezték el. A kúriával
az aljnövényzetben. majdnem szemben található az
70
RÉPCE MENTE
Ajkay–Takács-kastély (Petôfi S. u. 18.
sz.), a Bábolna Rt. Tetra irodaháza;
egyszintes, historizáló épület kôerké-
lyes tetôterasszal.
A szentivánfai részt a XVII. század
végén a Bezerédj család szerezte
meg, és birtokolta a második világhá-
ború végéig. Középkori eredetû plé-
bániatemplomát a reformáció idején a
protestánsok használták a XVII. szá-
zad végéig. 1770 körül barokk stílus-
ban átépítették. A Keresztelô Szent Já-
nosról elnevezett templomot most ku-
tatják és újítják fel. Megtalálták a kö-
zépkori templomokra jellemzô déli
kaput, a homlokzat csúcsíves nyílása-
it és díszítését. Szentélyéhez két oldal-
ról sekrestye és kápolna csatlakozik.
A copf stílusú fôoltár képét Dorffmais-
ter István festette 1791-ben. A sokala-
kos festmény Keresztelô Szent Jánost
ábrázolja Jézus keresztelése közben.
A látnivalók mellett néhány sorban
feltétlenül szükséges három híres sze-
mélyiséget megemlítenünk.
1814 és 1840 között itt gyakorolta
lelkészi hivatását a reformkor híres
irodalmárának, Döbröntei Gábornak
az édesapja, Döbröntei Lajos. Az új-
ságalapító, szerkesztô fiú nem lakott
ugyan itt, de többször járt szüleinél,
miként az 1839-ben a néhány kilomé-
terre lévô Ostffyasszonyfán tartózko-
dó Petôfi Sándor is.
A községben született Szelestey
László (1831–1875) ügyvéd, költô, po-
litikus, aki a Szépirodalmi Közlönyt és
a Szépirodalmi Albumot szerkesztvén
Budapesten jelentôs irodalmi tevé-
kenységet folytatott. Késôbb Vas me-
gye tankerületi felügyelôje, majd or-
szággyûlési képviselô lett.
Szentivánfán született Bezerédj
Amália (1804–1837), a magyarországi
kisdedóvás és a gyermekirodalom út-
törôje. Tolna megyében férjével
együtt népiskolát és óvodát alapított.
RÉPCE MENTE
NICK
Irányítószám: 9652 Körzetszám: 95
Répcelak közelében található a kö-
zel 600 lakosú község, amelynek el-
nevezését egyesek a Nick német sze-
mélynévre, mások a szláv nizk (ala-
csony) melléknévre vezetik vissza.
Birtokolták a Németújváriak, vala-
mint a késôbbi helyi birtokosok, a
Niczkyek ôsei, a Ják nembeliek. A
XVIII. század végén a Niczky-örökség
a Bezerédj család tulajdonába ment
át. A XIX–XX. században a legfonto-
sabb birtokosok Széchenyi Manó,
Pick Zsigmond és Schiller Béla voltak.
Templomáról már 1272-bôl tudunk,
mivel a községet egyházas helyként
nevezik meg. Egy 1698-as egyházláto-
gatásból kiderül, hogy a fôoltár elôtt a
Kisfaludy és Niczky család kriptája
van. 1776-ban a Niczkyek kegyurasá-
ga alatt barokk stílusban új templo-
mot építettek. A Rákóczi u. 1. sz. alatt
lévô Szent Ilona titulusú templom há-
romszintes toronnyal és egyhajós bel-
sô térrel rendelkezik. Rokokó fôoltá-
rának XIX. századi képe Szent Annát
RÉPCELAK
Irányítószám: 9653 Körzetszám: 95
Vas megye északi határán, a Kisal-
föld déli részén fekvô, 2800 lakosú
Répce menti nagyközség. A rajta átve-
zetô 86-os fôút jelentôs tranzitforgal-
mat bonyolít le. A hajdani jobbágyfa-
lu leghíresebb birtokos családja a
Radó família. Radó Kálmán 1882–94
között Vas vármegye fôispánjaként
vált híressé. Fôrendházi tag volt, aki
messze földön híres 1700 holdas min-
tagazdasággal rendelkezett.
A ma magántulajdonban lévô egy-
kori Radó-kastély (Bartók B. u. 51.
sz.) alapja – egyes vélemények szerint
ábrázolja. A két mellékoltáron Jézus A duzzasztómû
és Szûz Mária látható.
Ipartörténeti jelentôségû építmény,
ugyanakkor lenyûgözô látvány a falu
határában a Rába folyón létesített
duzzasztómû. Egy bécsi cég tervei
alapján készült 1930 és 1933 között a
65,5 folyamkilométernél. A duzzasz-
tógát mellett horgász- és üdülôtelep
alakult ki.
– egy Mátyás korabeli építmény,
amely 1867-ben nyerte el végsô for-
máját. Az itt látható Habsburg- és
Stahremberg-címer az osztrákok és a
kôszegiek küldöttségének 1707-es ta-
lálkozását idézi.
Répcelak a megye iparilag legfejlet-
tebb községei közé tartozik. Ipartörté-
neti jelentôségû a Stauffer Frigyes és A talán kevesebb
fiai által 1905-ben alapított tejipari látnivaló ellenére
üzem, sajtgyár. A ma már teljes mérté- a természeti környezet,
kig modern, a francia Bongrain-cso- a folyók és patakok
port többségi tulajdonában lévô gyár (Répce, Kôris,
adja a magyarországi ömlesztettsajt Kis-Rába, Metszés)
termelés majdnem 50%-át. Országos érdekes kiránduló-
fontosságú a szén-dioxid-bányászat hellyé teszik
és a szénsavgyártás. a települést.
71

A Markusovszky-kastély VASEGERSZEG
Irányítószám: 9661 Körzetszám: 95
A 86. számú fôközlekedési útvonal
melletti települést, amely 1938-ban
Ivánegerszeg és Keményegerszeg
egyesülésével jött létre, több mint 400
ember lakja.
Az Egerszeg nevet 1221-ben említik
elôször, amikor a falu a Ják nemzetség
Markusovszky Lajos, kezében volt. Jelentôs birtokos a Ke-
(Csorba, 1815 - Abbazia,
1893) jogi tanulmányok
után Pesten végezte NAGYGERESD
el az orvosi egyetemet. Irányítószám: 9664 Körzetszám: 94
A szabadságharc idején
Görgey seregében A Vasegerszegtôl néhány kilométer-
törzsorvos. 1857-ben re északra fekvô, körülbelül 300 lako-
megalapította az – általa sú település 1928-ban jött létre
32 éven át szerkesztett – Kisgeresd és Nagygeresd egyesítésé-
Orvosi Hetilapot. vel. Mindkét korábbi faluban sok kis-
1867-tôl az orvosképzést és középnemes lakott, de a nevesebb
felügyelte a Vallás- nemesi családok (Kanizsai, Nádasdy,
és Közoktatásügyi késôbb a Káldy, Mesterházi és Rupp-
Minisztériumban. recht család) is rendelkeztek itt bir-
A Vasegerszegen tokkal. E nemesi lakosság jelentôs
eltemetett orvos szerepet játszott a reformáció idején,
emlékparkja és kriptája hisz a XVII. században háromszor is
a kastély közelében tartottak itt evangélikus zsinatot. Kö-
található. zépkori eredetû, Szent István király-
72
RÉPCE MENTE
mény és Keményegerszegi család, va-
lamint a Szelesteyek.
Az ivánegerszegi részen, az Uraiúj-
faluhoz vezetô út mellett található a
Szentháromság és Nagyboldogasz-
szony tiszteletére emelt templom .
1733-ban építette Vizeki Tallián Ádám.
A toronnyal ellátott egyhajós barokk
épületben látható a megye egyik leg-
szebben faragott barokk oltára.
Ugyancsak gazdag díszítésû a szintén
1727-ben készült szószék.
A keményegerszegi részen áll (Rá-
kóczi u. 1. sz.) az egykori híres lakó-
járól Markusovszky-kastélynak neve-
zett épület. A XVIII. századi Wittnyé-
dy (késôbbi Markusovszky) -kastélyt
1820-ban klasszicista stílusban átépí-
tették, majd a század második felében
eklektikus stílusban átalakították. A
Wittnyédy családtól Kiss Gyula vásá-
rolta meg (emiatt Kiss-kastélynak ne-
vezték), akinek lányát Markusovszky
Lajos vette el.
A egyemeletes, T alaprajzú épület
szép park közepén áll. Bejáratánál ál-
ló oszlopai nyitott erkélyt tartanak. A
kastély jelenleg panzió.
nak szentelt római katolikus templo-
mát 1755-ben barokk stílusban átala-
kították. A szentély XIII. századi, a ro-
mán stílus jegyeit mutatja, a szentély-
fülke gótikus. A fôoltárképen (1777)
Szent István alakját ábrázolta Schaller
István soproni festômûvész.
Az evangélikusok csak a türelmi
rendelet után, 1784-ben szentelhették
fel templomukat, melynek tornyát
csak 1818-ban építhették meg.
Az egyszerû alaprajzú, késô barokk
épület bejárata fölött és kétoldalt kar-
zat húzódik. A padok népies barokk
stílusúak. A 18. század végén készült
az oltárszószék és a keresztelôkút. A
templom elôtt elsô világháborús em-
RÉPCE MENTE
lékmû áll, amelyen a környék evan-
gélikus áldozatait sorolták fel.
A templomnál találjuk a kis helytör-
téneti gyûjteményt (Petôfi Sándor u.
62. sz.), amely környékbeli paraszti
lakóház belsô berendezését mutatja
be. Állandó nyitva tartása nincs a
gyûjteménynek, a megtekintésérôl a
polgármesteri hivatal 94/388-060-as
telefonszámán lehet információt kér-
ni, érdeklôdni.
A nagygeresdi részen (Petôfi S. u.
87. sz.) álló egyszintes, tornyos, histo-
rizáló kastély ma magánkézben van.
HEGYFALU
Irányítószám: 9631 Körzetszám: 95
A csaknem hétszáz lakosú Répce-
parti síkvidéki település két fontos fô-
út, a Szombathely–Gyôr (86-os) és a
Sopron-Balaton (84-es) keresztezôdé-
se mellett fekszik. 1337-ben említik
elôször Hegfalu, Hygfalu néven. Ko-
rai története során Sárvár várához tar-
tozott, birtokolták a Ják nemzetség
tagjai, a Kanizsaiak, Nádasdyak, Dras-
kovicsok. Mellettük köz- és kisneme-
sek is szereztek birtokot a faluban.
A ma Széchenyi-kastélynak (Kos-
suth u. 2. sz.) nevezett épület gazdái
is sûrûn váltották egymást. A kastély
elôdjét a XVIII. században építették
barokk stílusban. Érdekessége, hogy
1794-ben az akkori tulajdonos, Glu-
dovátz József a híres Dorffmaister Ist-
vánnal kifesttette a kastély nyolcszö-
gû dísztermének mennyezetét, vala-
mint a falakra 8 olajképet is rendelt
tôle. A festô 14 oldalas verses magya-
rázatot írt az alkotáshoz „A Hegyaljai
Történetbeli Képesszálának magyará-
zatja vitézi versekben” címmel. Saj-
nos, a falfestmény és a képek eltûn-
tek. Maga a kastély kétszintes, egy
tömbbôl álló, zárt négyszög alaprajzú.
Az utcai homlokzat kocsialáhajtójá- A Szent István-
nak timpanonja hat jón oszlopon áll, templom
míg kerti homlokzatának középsô ré- gótikus bejárata
szét négy jón oszlop támasztja alá. A
belsô helyiségeket stukkó díszíti.
1949 óta egészségügyi intézmény: tü-
dô és légúti megbetegedésben szen-
vedôket ápolnak benne.
A kastélyt 1815-ben klasszicista stí-
lusban a Széchenyiek alakították át.
Tôlük a XX. század elején a Sugár csa-
lád, majd 1935-ben Gerliczy Félix vá-
sárolta meg, aki felújíttatta az épüle- Az 1989-es felújítás
tet. során az összes
Héthektáros parkot is telepített, középkori elemet
amely ma természetvédelmi terület. feltárták, konzerválták
Szép platánok, kislevelû hárs, páf- a nagygeresdi
rányfenyôk és magaskôris csoportok templomban.
láthatók benne. Impozáns méretû fái Így ma is jól látható
közül ritkaság egy 60 cm-es törzsát- a déli irányba nyíló
mérôjû görög jegenyefenyô. kôkeretes gótikus
A település a Szent Kereszt felma- kapu, a körülötte levô
gasztalásának szentelt római katolikus eredeti falrészek és egy
templomát 1815-ben Szentgyörgyi enyhén csúcsíves,
Horváth József kegyúr építtette. tölcsérbélletes ablak.
Az egyhajós, félköríves szentélyû Az eredeti, színes
épület klasszicista stílusú. A fôpár- vakolatot sem fedték
kány frízében látható szöveg kronosz- le újra. Az egyhajós
tikon, amely megadja az építtetô ne- épület zömök tornya
vét és az építés idejét. A belsô beren- alatt van a csúcsívesen
dezés szintén klasszicista. záródó mai bejárat.
73

A Szentgyörgyi Horváth-
kastély
Répceszentgyörgyön
a felújításra váró, barokk
stílusú, emeletes,
erkélyes kastély fôbejára-
ta elôtt a 13 aradi vértanú
emlékét ôrzô oszlopok
állnak. A hányatott sorsú
emlékoszlopokat
az 1960-as évekig
a pincébe számûzték.
Ezt követôen kerültek
mai helyükre.
Górban a Kápolna-
dombon jelentôs
régészeti feltárás folyt.
Késô bronzkori, sánccal
körülvett településre
bukkantak, amelyben
a vaskor, valamint
a kelta és római kor
emlékei is jelen voltak.
Római kori emlék az
az I. sz.-ból származó
sírkô, melyet az itteni
templom fôoltárának
lépcsôjébe építettek be.
Árpád-kori földvárat
is felfedeztek.
74
RÉPCESZENTGYÖRGY
Irányítószám: 9623 Körzetszám: 95
A 86-os út közelében található kis
településen (kb. 150 fô) már a közép-
korban volt templom, amelyre a falu
1415-bôl való elnevezése (Zenthgerg)
is utal. A Szentgyörgyi Horváthok évi
négy országos vásár tartására is enge-
délyt szereztek, amely egyúttal a me-
zôvárosi címet is jelentette a kis tele-
pülés számára. A Fô utcán található
Szentgyörgyi Horváth-kastélyt a csalá-
GÓR
Irányítószám: 9625 Körzetszám: 94
A Répce jobb partján, Bük közelé-
ben fekvô, kb. 250 lakosú község egy-
utcás. 1279-ben Gour formában emlí-
tik a nevét. Ezt a nevet a helyi hagyo-
mány a fazekasok germán védôszent-
jéhez, Szent Goárhoz köti. Legismer-
tebb középkori birtokosai a Német-
újváriak voltak, de a XIV. századtól a
Guáryak veszik át ezt a szerepet.
Egyesek az ô nevükbôl eredeztetik a
település nevét. Késôbb számos nagy
családnak volt itt birtoka, végül a XIX.
században a Guáryak vették meg, és a
XX. század közepéig ôk birtokolták.
RÉPCE MENTE
di vagyon megalapozója, Vas megye
alispánja, I. Zsigmond építtette a XVII.
század végén. A leghíresebb tulajdo-
nos talán II. Szentgyörgyi Horváth
Zsigmond volt, aki a kastély nagy át-
alakításán túl a balatonfüredi Hor-
váth-házat és a híres budai Horváth-
kertet létrehozta.
A kastélyt és a birtokot 1850 körül
egy bécsi bankár vásárolta meg, majd
1905–45 között püspöki nyaralóként
a szombathelyi püspökség tulajdoná-
ba került. Késôbb MÁV-nevelôotthon
és körzeti általános iskola volt.
A kastély védelem alatt álló parkját
Horváth János telepítette 1810-ben. A
Répce egykori árterében állnak nagy-
méretû fái: platánok, mamutfenyôk,
páfrányfenyôk.
A falu Szent Györgynek szentelt
templomát 1734-ben Szentgyörgyi
Horváth János építtette újjá, kápolná-
val, urasági oratóriummal, kriptával
bôvítve. Mai alakját 1889-ben, neore-
neszánsz formavilágot használva Hof-
fer Ottó tervei alapján alakították ki.
Díszes faragású a község központjá-
ban álló kora barokk Mária-szobor.
XVII. századi barokk kastélyát szintén
róluk nevezték el. A Guáry-kastély
(Széchenyi u. 26. sz.) parkjában két
védett, hatalmas méretû (34 m magas,
5 m feletti kerületû) feketenyár áll. A
Répce egykori liegeterdôjébôl marad-
tak fenn hírmondónak. Maga a kas-
tély felújítás elôtt álló mûemlék jelle-
gû épület, jelenleg magántulajdon.
Mûemlék jellegû a XVIII. századi,
Szent Kereszt Felmagasztalásának
szentelt barokk római katolikus temp-
lom, amely a Kápolna-dombon talál-
ható szép természeti környezetben.
Az egyhajós, egyenesen záródó szen-
télyû épület dísze a kôbôl faragott ba-
rokk keresztelômedence.
RÉPCE MENTE
BÜK–BÜKFÜRDÔ
Irányítószám: 9737 Körzetszám: 94
A 3000 lakosú település Vas megye
legfejlettebb, leglátogatottabb közsé-
ge. Szombathelytôl 27, Kôszegtôl 20,
Soprontól 57, a 84-es fôúttól 12 kilo-
méterre fekszik. Vasúton a Szombat-
hely–Sopron vonalon közelíthetô
meg.
A feltehetôen az államalapítás ide-
jén kialakult település a soproni váris-
pánsághoz tartozott. Elsô okleveles
említése 1265-bôl való. Egyházas-Bük
(a késôbbi Közép-Bük) lakói várjob-
bágyok voltak, s alkalmanként a sop-
roni várban teljesítettek szolgálatot. A
kirajzó és növekedô népesség hozta
létre Mankó-Büköt (a késôbbi Alsó-
Bük) és Vízló-Büköt (Felsô-Bük). A
földek a középkor folyamán a régi
A büki gyógyfürdô-
komplexum
várjobbágyok kezébe kerültek, ôk pe- Gyógyvize, turisztikai
dig nemesi rangra tettek szert. Az erô- látogatottsága
teljes kisnemesi jelleg miatt nem is és infrastrukturális
szerzett itt tulajdont nagybirtokos fô- fejlettsége alapján
úr. A reformáció idején a település la- a megye egyik legjelen-
kóinak nagy része áttért az evangéli- tôsebb települése.
kus hitre, amelyet az üldöztetés idején Ígéretes jövôképe,
is megtartott. Az itteni nemességbôl a gyógyturizmus
az idôk során egyetlen család emelke- gazdasági dimenziója
dett ki: a Mankóbüki Fodor család le- és az ide áramló
származottai, a késôbbi Felsôbüki magántôke dinamikája
Nagy család. Ôk fontos tisztségeket még karakteresebbé
töltöttek be, és számos jelentôs birto- teszi mai pozícióját.
kot szereztek a nyugati országrész- Az idelátogatók
ben. Felsôbüki Nagy István Sopron számára a gyógyulás,
vármegye alispánja lett a XVII. század a nyugodt pihenés,
végén, Felsôbüki Nagy Pál pedig a a kikapcsolódás
megye országgyûlési követe, híres és a szórakozás számos
szónok, akinek 1825-ben elmondott fajtáját kínálja.
beszéde után ajánlotta fel gróf Szé- A mérce európai,
chenyi István egyévi jövedelmét a Ma- a színvonal szintén az.
75

Közös torna a gyar Nemzeti Akadémia létesítésére.
gyógymedencében A képviselô síremléke ma a katolikus
templom parkjában található.
A település fejlôdését az 1860-ban
A gyógyfürdô területén létesített vasútvonal elkészülése jelen-
számos nyitott és fedett tôsen befolyásolta. Ipar települt ide:
medence, színvonalas cukorgyár létesült, amely munkalehe-
szolgáltatások egész tôséget biztosított, s így emelkedett a
sora biztosítja lakosok száma is. 1910-ben már 3000
a vendégek hatékony fô élt itt. Az igazi gazdasági áttörés
gyógykezelését, azonban még váratott magára.
kikapcsolódását A mai Bük nagyközség Felsô-, Kö-
és szórakoztatását. zép- és Alsóbük egyesülésével jött lét-
A gyógyfürdôben, re 1902-ben. A viszonylag nagy kiter-
a fizioterápiás intézet jedésû település a városiasodás útján
és a rekreációs park halad, hisz fejlett infrastruktúrával, út-
gyógyszolgáltatásaként hálózattal rendelkezik. Számos szín-
igénybe vehetô itt vonalas köz- és oktatási intézmény
komplex gyógykúra, mûködik, bevásárlóközpont létesült,
egyéni és csoportos és jó néhány tôkeerôs cég telepedett
gyógytorna, gyógyszeres le. Utcaképe falusias; ápolt kiskertek,
pakolás, súlyfürdô, igényes épületek és sok-sok virág lát-
galvánfürdô, ható mindenütt. Bük 1999-ben a Virá-
pezsgôfürdô, oxigén- gos Falvak és Városok európai verse-
és lézerterápia, nyében – hajszállal lemaradva az elsô
akupunktúra, többféle helyrôl – második lett.
masszázs (vibrációs, Sétánk során célpontunk lehet né-
reflex, gyógykrém stb.), hány kiemelkedô mûemlék. A régi
szauna, szolárium, Felsôbükön, a Kastély utcában áll a
merülôfürdô stb. Szapáry-kastély, amely a bonyolult tu-
76
RÉPCE MENTE
lajdonjogi viszonyok miatt jelenleg
üres, kihasználatlan. Felsôbüki Nagy
István építtette át az eredetileg XVI.
századi udvarházat 1696-ban kora ba-
rokk stílusban. A 30 szobás, egyeme-
letes épület dísztermét dombormû
benyomását keltô festmények, ún.
grisaille-képek díszítik. Antonio Luca
Colombo készítette ôket. Egy másik
olasz, a luganói Pietro Antonio Conti
pedig stukkódíszekkel látta el a hatal-
mas teknôboltozatot.
A kastély közelében (Nagy Pál u.
17.) lévô kúriát Felsôbüki Nagy Pál
építtette. A copf stílusú, nyeregtetôs,
földszintes épületben ma vendéglô és
panzió üzemel.
A Közép-Bükön lévô Szent
Kelemen-plébániatemplom 1408-ban
épült Szent Kelemen pápa tiszteleté-
re. Feltehetôen egy korábbi templo-
mot építettek át, hisz román és góti-
kus részletek egyaránt felfedezhetôk
az egyhajós, oldalkápolnás épületen.
Tornya már a barokk jegyében ké-
szült. 1785 adventjén szentelték fel – a
korabeli szabályoknak megfelelôen
készült – evangélikus templomot. A
szépen felújított épület tornyát 1826-
ban húzták fel. Klasszicista stílusje-
gyek jellemzik, miként a belsô beren-
dezést, az oltárt és a szószéket is.
Az országosan védett épületek mel-
lett helyi védettséget élvez jó néhány
parasztbarokk lakóház, illetve múlt
század végi polgári épület.
A Bük nevet a gyógyvíz tette világ-
hírûvé. 1957-ben olaj után kutattak a
szakemberek, s magas hôfokú, 58 °C-
os termálvizet találtak 1282 m mélyen.
A laboratóriumi vizsgálatok hamar ki-
derítették, hogy ez a víz értékes ásvá-
nyi anyagokat tartalmaz. Az elsô für-
dômedencét 1962-ben adták át, s a
termálvizet 1965-ben gyógyvízzé nyil-
vánították. A víz a kalcium-magné-
zium-hidrogénkarbonátos, vagy föl-
RÉPCE MENTE
des-meszes vizek csoportjába tarto-
zik, és a heveny gyulladásos ízületi
bántalmak kivételével kiválóan alkal-
mas valamennyi mozgásszervi beteg-
ség kezelésére. Magas szénsavtartal-
ma miatt általános frissítô és keringés-
javító hatása is van.
A víznek köszönhetôen a település
már 1977-ben a nemzetközi és orszá-
gos vonzású termál-idegenforgalmi
települések csoportjában szerepel. A
fejlôdés töretlen, hisz a víz elapadásá-
tól hosszú távon sem kell tartani. A fa-
lu déli részétôl 2 km-re, szinte „önál-
ló” telepen van Bükfürdô, amely ma
már nemcsak egyszerû gyógyfürdô,
hanem igazi gyógyászati és idegenfor-
galmi centrum.
A szépen parkosított 34 hektáros te-
rületen számos nyitott és fedett me-
dence, színvonalas szolgáltatások
egész sora biztosítja a vendégek haté-
kony gyógykezelését, kikapcsolódá-
sát és szórakoztatását.
A szórakozásra és sportolásra vá-
gyók is kielégíthetik igényeiket, hisz
számos büfé, étterem, presszó, napo-
zóterasz, uszoda, gyermekjátszótér,
vízicsúszda, teniszpálya, golfpálya, te-
ke- és bowlingpálya stb. áll a rendel-
kezésükre. Található itt konferenciák
rendezésére alkalmas mûvelôdési
központ, áruház, utazási iroda, pavi-
lonsor és számos információs létesít-
SAJTOSKÁL
Irányítószám: 9632 Körzetszám: 94
Bükfürdôtôl néhány kilométerre, a
84-es fôút mentén fekszik a majdnem
500 lakosú község. A határában folyó
Metôc-patak mellôl jelentôs II. száza-
di római sírleletek és falmaradványok
kerültek elô. Az Árpád-korban egyhá-
zas hely. Nevét 1202-ben említik Kyal
formában.
mény is. A különféle kategóriájú szál- Gyermekparadicsom
láshelyeken (luxusszálló, többcsilla-
gos szállodák, panziók, kempingek,
apartmanok, privát vendégszobák)
egyidejûleg 7–8000 vendég elhelyezé-
sére van lehetôség Bükfürdôn és a fa-
luban.
A gyógyfürdô mûködésérôl és a kü-
lönféle szolgáltatásokról a 94/358-
022-es telefonon kaphatunk bôvebb
információt. A fürdô nyitva tartása az
év különbözô szakaszaiban változik:
január 1-jétôl március 31-ig 8 és 17
óra, április 1-jétôl április 30-ig 8 és 18 A hagyomány szerint
óra, május 1-jétôl szeptember 30-ig 8 a középkorban
és 19 óra, október 1-jétôl december nevezetes volt
31-ig 8 és 17 óra között látogatható. sajtvásárairól.
A múlt század elejéig
a Niczky család volt
A települést 1950-ben csatolták Vas legfôbb birtokosa.
megyéhez. Az akkor még Sopron
Középkori eredetû, Szent Péter titu- megyei községet
lusú templomát 1758-ban barokk stí- 1840-ben Vintsológi
lusban átépítették. Az egyhajós épület Rupprecht János
tornyán szépen kovácsolt kettôs- soproni cukorgyáros
kereszt látható. Belsô berendezésé- vásárolta meg,
nek zöme és a fôoltár a múlt század aki 1847 körül
közepén épült. A barokk stílusú szó- a második világhábo-
szék korábbi. A községben található rúig mûködô cukorgyá-
két kastély közül a Rupprecht-kastély rat építtetett itt.
77

A Rupprecht-kastély
SIMASÁG
Irányítószám: 9633 Körzetszám: 94
A közel 700 lélekszámú község a
84-es fôközlekedési út mellett, Gyôr-
Moson-Sopron és Vas megye határán
fekszik. 1928-ban hozták létre Sima-
háza és Felsôság egyesítésével, majd
1950-ben csatolták Vas megyéhez.
Felsôságot az idôk során számos el-
A Festetics-kastély nevezéssel illették. Pecsenyesütôság
78
RÉPCE MENTE
(Rákóczi u. 1. sz.) a régebbi. Valójá-
ban az egykori Niczky udvarház ro-
mantikus átépítésével alakították ki
1863-ban.
A toronnyal és terasszal ellátott egy-
emeltes épületben töltötte 1921. októ-
ber 21-ének éjszakáját a királyi jogai-
ba visszatérni szándékozó IV. Károly
és felesége, Zita királyné (Habsburg
Ottó szülei). A kastélyban ma 150 fé-
rôhelyes pszichiátriai utógondozó és
foglalkoztató mûködik.
A magántulajdonban lévô, nemrég
szépen felújított Losonczy-kastélyt
(Metôc sétány 3. sz.) 1922-ben a volt
cukorgyár egyik épületének átalakítá-
sával hozták létre.
(1378), Kenyérsütôság (1597), de volt
Kis-, Nagy- és Nemesság is. Feltehetô-
en királyi szolgálónépek lakták. Jelen-
tôs település, hisz megyegyûlést is tar-
tottak itt (1458).
A Festetics család – amely fontos
szerepet játszott a település életében
– az 1600-as évek végén jelent meg
birtokosként. Ôk építették a Festetics-
kastély néven számon tartott épület-
együttest a XVIII. század közepén ba-
rokk stílusban. A mai formájában ké-
sô barokk, klasszicista egyemeletes
épület oldalszárnyai késôbbi toldalé-
kok. Utcai homlokzatán enyhén kiug-
ró rizalitok láthatók. Az ablakokat a
földszinten legyezô-, az emeleten kö-
tény- és szemöldökdíszítéssel látták
el. A fogadóterem dór oszlopos, egye-
di megoldású. A kastélyban 1956-tól
pszichiátriai utógondozó és foglal-
koztató mûködik.
A falu templomát szintén a Festeti-
csek építették (1754), majd alakították
át késô barokk stílusban (1800). A
négyzet alaprajzú, egyhajós Mária
Magdolna-templomnak nincs külön-
álló szentélye. Tornya mellett Szent
RÉPCE MENTE
István és Szent László ember nagysá-
gúnál nagyobb szép szobrai láthatók.
A templom berendezése copf stílusú.
Barokk stílusú a templom mögötti te-
metô kapuja, melyet 1740 körül emel-
CSEPREG
Irányítószám: 9735 Körzetszám: 94
Csepreg a 84-es fôúttól kb. 10 kilo-
méterre fekvô, mintegy 3500 lakosú
település. Jelentôs kultúrtörténeti ha-
gyományokkal rendelkezô egykori
mezôváros, amely 1995. július elsején
kapta vissza ezt a rangot.
Számos lelet és a település északi
határában feltárt téglaégetô kemence
bizonyítja, hogy a rómaiak idején is
lakott volt. Elsô középkori említése
Chepereg formában történt 1255-ben,
Omodé gyôri püspök egyik oklevelé-
ben. Birtokosai voltak a Németújvári
grófok, Károly Róbert király felesége,
Erzsébet királynô, a Kanizsai majd a
Nádasdy családok. A XIV. században
már város, a Répce-vidék legjelentô-
sebb települése, amely számos me-
gyegyûlésnek adott helyet. Az 1450-
es években a cseh husziták három al-
kalommal (1452, 1454, 1457) is elfog-
lalták akkor még létezô várát.
1535-ben Nádasdy Tamás nôül vet-
te Kanizsai Orsolyát; Csepreg így ke-
rült a Nádasdyak birtokába. A huma-
nista fôúr – horvát bán, országbíró,
majd 1554-ben nádor – birtoklása fel-
lendülést hozott a város számára. Fô-
iskolát alapított, amely több mint 100
évig a magyarországi reformáció
egyik fellegvára volt. „Miként a trójai
lóból a legvitézebb katonák, úgy jöt-
tek ki az ô iskolájából a kiváló kép-
zettségû ifjak...”, „Dunán innen az is-
kolák között legfôbb és nevezetesb...”
– írják a korabeli forrásanyagokban.
A kiemelkedôen fontos szellemi és
tek. Oldalába Somogyi (Lóci) István Bár a Festeticsek
plébános sírkövét falazták be. A 1840-ben a simasági
templommal szemben, az út túlolda- kastélyt eladták,
lán áll Nepomuki Szent János feszüle- a családi levéltárat
tet tartó klasszicista szobra (1816). és könyvtárat pedig
Keszthelyre
költöztették, a család
lelki tevékenységet jelzi, hogy 1643-ig két itt született tagjáról
majdnem húsz protestáns zsinatot tar- feltétlenül meg kell
tottak Csepregen. A hitvitázó iroda- emlékezni.
lom fô elindítói a csepregi prédikáto- Festetics György
rok voltak. Kiváló és hatékony fegy- (1755–1819) Európa
ver volt a kezükben az 1621 és 1643 elsô mezôgazdasági
között mûködött, Manlius János alapí- fôiskolájának,
totta nyomda. a keszthelyi
1621 véres esztendejében a kato- Georgikonnak
likus császári csapatok a város lakos- a megalapítója.
ságának felét megölték, mert Nádasdy A mûvészeteket sem
Pállal együtt Bethlen Gábor pártjára hanyagolta el,
álltak. Végül Nádasdy III. Ferenc hisz 1817-tôl évente
(1627–1671) kivégzésével zárult le a ismétlôdô Helikon
Nádasdy-korszak. Csepreg, mint Sop- irodalmi ünnepségeket
ron vármegye jelentôs városa már a rendezett.
szabadságharc kezdetén Rákóczi feje- Festetics Imre
delem oldalára állt. Többször gazdát (1764–1847) részt vett
cserélt, gazdaságilag kiszipolyozták. az elsô török elleni
Az 1700-as években jó néhány tûz- háborúban, ahol
vész pusztított itt, ezért városi tanácsi megsebesült. Kôszegen
határozat szabályozta a dohányzást. és Kôszegpatyon élt,
Például aki templomba ment, még a szakcikkeket írt.
zsebében sem vihette el a „bûzös esz- Tudományos
közt”. Egyéb furcsaság is elôfordult: tevékenységét a saját
1791-ben korlátozták a drága és cifra gazdaságában – elsô-
ruhák viseletét, 1816-ban pedig a sorban a juhtenyésztés-
nagykarimájú kalapok és a cifraszû- ben – tett megfigyelé-
rök hordását tiltották meg azzal az in- seire alapozta.
dokkal, hogy csak zsiványok használ- Ô használta elôször
nak ilyet. Kétségtelen tény, hogy el- a „természet genetikai
szaporodtak a környékbeli erdôkben törvényei” kifejezést.
a betyárok, mivel a fiatalok a katona-
sors helyett inkább a betyársorsot vá-
lasztották.
A XIX. század második fele fellen-
dülést hozott Csepreg számára, mert
1876-ban járási székhely lett, s így 50
község tartozott hozzá. Vásárainak
nyüzsgô forgataga szép nyereséget
79

A Szent Katalin-kápolna hozott iparosainak és kereskedôinek.
és kolostor épülete Az 1867-ben létesült Schoeller-féle
cukorgyár jó munkalehetôséget bizto-
sított a napszámosoknak, létrejött a
Répcevidéki Takarékpénztár, és 1912-
ben a település bekerült a vasúti köz-
lekedés véráramába is.
Érdekes, hogy miközben minden
gazdasági tényezô a városiasodás irá-
nyába hatott, az 1871. évi községi tör-
vény megszüntette Csepreg mezôvá-
rosi rangját.
A két világháború között több tég-
lagyár és vízimalom mûködött itt, és
messze földön híresek voltak a bôr-
gyár termékei.
80
RÉPCE MENTE
A települést 1950-ben Vas megyé-
hez csatolták. A szocialista korszak
gazdasági elmaradottságát mára sike-
rült megállítani. Sok más tényezô mel-
lett Csepreget nagyarányú fejlôdésre
kötelezi a történelmi múlt és a vissza-
kapott városi rang.
A város fôbb látnivalói a Széchenyi
téren találhatók. A Jankovich Antal
gróf építtette plébánia (1777) mellett
áll a rendkívül nagy méretû, mûem-
lékként nyilvántartott Szent Miklós-
templom. A gótikus fôkapu felirata
szerint „Építteté Kanizsay János esz-
tergomi érsek Kr. sz. 1391. évben...”.
A középkort ma már csak a hatalmas
torony idézi (42 m magas, 6,5 m szé-
les, alul 1,8 m vastag fallal), amelyet
párkányövek tagolnak három emelet-
részre. Eredetileg a belsô kapu is góti-
kus stílusban épült, de 1700 körül át-
építették, miként a templombelsô is
késôbb, az 1939-es átalakításkor nyer-
te el mai formáját. Ma már kissé nehéz
elképzelni, hogy e falak között sétált
Zsigmond király, Hunyadi János,
Nádasdy Tamás, Nádasdy II. és III. Fe-
renc. A barokk kori berendezés és a
számos XVIII. századi szobor (Szent
Antal, Szent Katalin, Szent Pál, Xavéri
Szent Ferenc, Nepomuki Szent János)
inkább a késôbbi korszakokat idézi.
1780 körül készülhetett a fôoltár,
amely Szent Miklós legendájának
egyik jelenetét ábrázolja. Johann
Cimball festette kora klasszicista stí-
lusban.
A templompark évszázadokkal ez-
elôtt temetô volt. Ma a XVIII. század
elsô felében faragott Ég királynôje
szobrot lehet itt megtekinteni.
A Szent Miklós-templom mellett
több kápolna is szolgálja az intenzív
hitéletet, s nyújt egyúttal látnivalót az
ideérkezô számára. A Kôszegi utca
végén, szép környezetben álló Szent-
kúti-kápolnát Csuzy Gáspárné építtet-
RÉPCE MENTE

te 1816-ban barokk stílusban. Nevét a

falában álló tagolt kávájú kôkútról
kapta. Fülkéjének szobrai Szent Annát
és Nepomuki Szent Jánost ábrázolják.
A Taksony utca sarkán lévô Szent
Katalin-kápolna tornya a Szent Mik-
lós-templom tornyának kicsinyített
mása. A protestánsok építették 1592-
ben, de 1652-ben már a katolikusok
alakították át. Apácakolostor, majd le-
ányiskola is mûködött mellette.
Az összeomlott középkori Boldog-
asszony-templom helyén gróf Janko-
vich Gyula neogót stílusú kápolnát
húzatott fel 1869-ben. A temetôvel
szembeni dûlôúton álló Boldogasz-
szony-kápolnánál van a hagyomá- Promenádon, amely a tér másik olda- A Nádasdy-kastély
nyosan híres, Nagyboldogasszony- lán lévô Mûvelôdési Házig vezet.
napi csepregi búcsú helyszíne. Hosszabb sétára van lehetôség, ha
A központi Széchenyi téren a 22. sz. a Horvátzsidány felé vezetô Kôszegi
alatt emelkedik a Nádasdy- majd úton áthaladva a horgásztóig me-
Schöller-kastély. Feltehetôen ennek a gyünk. Itt friss levegôn, szép termé- A Szent Miklós-
helyén állt a husziták által épített szeti környezetben pihenhetünk meg. templom bejárata
csepregi vár, amelyet a Nádasdyak
várkastéllyá alakítottak át. A ma látha-
tó épület is impozáns. A középrész
hat ablaka feletti timpanonrészben
Sopron vármegye címere látható. A
kastélyban jelenleg általános iskola
mûködik.
A Széchenyi tér 26. sz. alatti épület-
ben tekinthetô meg a helytörténeti
gyûjtemény, melynek kulcsa Wellner
Lôrinc nyugdíjas tanárnál, a gyûjte-
mény létrehozójánál található. (Baj-
csy-Zsilinszky u. 15. sz.) A gyûjte-
mény bemutatja a környék növény-
és állatvilágát, a történelmi múlt ese-
ményeit, a paraszti életforma tárgyait,
szerszámait. Megtekinthetünk egy ré-
gi csepregi szobát, egy kovácsmû-
helyt, de megismerkedhetünk az el-
múlt idôszakok csepregi öltözködési
divatjával is.
A Széchenyi téri látnivalók megte-
kintése után rövid sétát tehetünk a
hárs- és vadgesztenyefákkal övezett

81

A Chernel-kastély TÖMÖRD
Tömördön Irányítószám: 9738 Körzetszám: 94
Csepreg közelében, a Szombathely
felé vezetô út mentén, dombok kö-
zötti völgyben meghúzódó község.
Lakóinak száma nem éri el a három-
százat. Neve az ótörök temir vagy
temür (vas) szóból eredeztethetô. Ha-
tárában ôskori település volt, és a ró-
mai korból is számos lelet került elô.
A település közelében levô Ablánc-
patak (Ilona-patak) völgyében kohó
A sárgaliliom a megye nyomaira bukkantak, és az itteni ba-
védett növénye rokk Szent Ilona-szobor mellett 30
82
RÉPCE MENTE
méter átmérôjû Árpád-kori favár (Ilo-
na-vár) létezését feltételezik a szak-
emberek.
A települést a XII. században vár-
jobbágyok lakták, késôbb egyik ré-
szét a Tömördi és a Pósa családok bir-
tokolták, a másik része a kôszegi vár
uradalmához tartozott. A XVIII. szá-
zadban a Felsôbüki Nagy, a Guáry
majd 1777-ben a Chernel család sze-
rezte meg. XVII. századi alapokra ôk
építtették a Chernel-kastélyt (Fô utca
11. sz.). Az utcafronton két, a kert fe-
lôl egyszintes, téglalap alaprajzú épü-
leten copf stílusú részletek láthatók.
Védett parkjában számos fenyôfajt
telepítettek. Néhány méretes kolo-
rádófenyô, óriás jegenyefenyô, görög
jegenyefenyô és a szerb luc igazi dí-
szei a parknak. Megcsodálhatunk egy
hatalmas kéttörzsû páfrányfenyôt is. A
kastély jelenleg magántulajdonban
van.
A híres vasi ornitológus Chernel Ist-
ván az itteni Nagy-tóhoz járt vadászni
és madarakat tanulmányozni. Ma a
Chernel István Madártani és Termé-
szetvédelmi Egyesület tagjai szintén
madártani megfigyeléseket végeznek
itt. 15 hektárnyi változatos élôvilágú
rétet, erdôs ligetet, mocsarat mondhat
magáénak az egyesület. A Chernel-
dûlôben lévô táborban szívesen be-
avatják munkájukba a látogatókat. To-
vábbi információ a (94)313-892/283-
as telefonszámon kapható.
A település három kastélya közül a
Lenck-kastély ma már nem látható, a
Hamér-kastély pedig nagyon lerom-
lott állapotba került.
A Fô utcán lévô, Szent Ilona tiszte-
letére emelt templom mai formáját
1890-ben kapta. A barokk nyomokat
mutató épület tornyát nyolcszögû si-
sak fedi. A fôoltár képén Szent Ilona,
a barokk szószéken a négy evangélis-
ta alakja látható.
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE
Kôszeg földrajzi szempontból meg-
határozott természetes vonzáskörze-
tét a Trianonban kialakított új határ
kettészelte. Ma a Kôszegi-hegység na-
gyobbik része Ausztriához tartozik. A
kisebbik – a civilizáció által kevésbé
érintett rész – viszont természeti, tör-
ténelmi és mûvelôdéstörténeti látni-
valói révén Magyarország egyik leg-
vonzóbb területe.
A hegység kôzeteinek képzôdése
mintegy 250 millió éve kezdôdött el.
A megemelkedett hegység pere-
mén levô völgykapukhoz a pannon
kor végén (24–2,4 millió éve) benyo-
mult a Pannon-beltó, és sekély lápok,
mocsarak képzôdtek. A kialakult ve-
gyi mállás hozta létre a hegység ala-
84
csonyabb részein található agyagos
üledéktalajt. A 2,4 millió éve bekö-
szöntô lehûlés és fagy hatására felerô-
södött a törmelékképzôdés. A csapa-
dék és a patakok ezt a törmeléket a
hegy lábaihoz szállították. Így kelet-
keztek a hegységet övezô hatalmas
kavicstakarók.
A hegység domborzatát tekintve
két jellegzetesség a feltûnô. Az egyik
a kelet–nyugat irányú patkó alakú fô-
gerinc, amelybôl kiágaznak az alacso-
nyabb gerincek. A másik jellegzetes
jegy a lépcsôzetes felépítés. A felszín-
formálásban jelentôs szerepet játszott
még a bôséges csapadékmennyiség,
melynek gyors lezúdulása eredmé-
nyezte, hogy meredek falú, keskeny
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

és mély völgyek szabdalják a hegysé- lük feltétlenül meg kell említeni Freh A különbözô
get. Maga az Írott-kô (a Dunántúl leg- Alfonz (1832–1918) Benedek-rendi ellenállóképességû
magasabb pontja – 883 m) sziklája is tanár nevét, aki a „Kôszeg viránya” és összetételû kôzetek
ilyen. (1876) címû munka szerzôje, és jelen- a szél, a fagy, a víz
Az éghajlatot tekintve a terület az tôs állattani gyûjtemény létrehozója. hatására másképpen
országos átlagtól – a csapadék meny- Piers Vilmos (1838–1920) növény- reagálnak. Bizarr
nyiségében és eloszlásában – mar- gyûjteménye 20000 tételes, Waisbeck- sziklaalakzatok jöttek
kánsan különbözik. Az évi csapadék- er Antalé több ezres. Gáyer Gyula létre e külsô hatások
mennyiség 800 mm fölött van, amely- (1883–1932) a szelídgesztenye ôsho- miatt a hegység
nek 60–70%-a a nyári idôszakban hul- nosságát kutatta a területen. Visnya különbözô pontjain.
lik. Szinte minden évben van olyan Aladár (1878–1959) számos botanikai Ilyen a Kalapos-kô
nap, amikor a napi csapadék mennyi- és rovartani kutatást és gyûjtést szer- és a Széles-kô Bozsok
sége meghaladja a 20 mm-t. Ez az or- vezett. A Chernel család tevékenysé- közelében, az Ördög-
szág más területein 2–3 évente fordul gérôl Kôszegnél olvasható leírás. tányér nem messze
elô. Viszonylag magas a hó takarta Az 1980-ban létrehozott Kôszegi az Óháztól, vagy
napok száma (65) és a hótakaró átla- Tájvédelmi Körzet 4305 hektár terüle- az Asztal-kô.
gos vastagsága is (13,7 cm). A levegô tû, amelybôl 550 hektár fokozottan
A Kalapos-kô
páratartalma itt a legmagasabb az or-
szágban.
A hômérsékleti mutatók kiegyenlí-
tettebbek, mint az ország más terüle-
tein. Az évi középhômérséklet Kôsze-
gen 9,2 °C. A január átlag – 1,4 °C, a
július 19,6 °C, azaz a tél enyhe, a nyár
hûvös. A jellegzetesen szubalpin klí-
ma is vonzóvá teszi e vidéket.
A terület a Rába vízgyûjtôjéhez tar-
tozik. Ezen belül két alterület – ame-
lyet a fôgerinc választ el egymástól –,
a Gyöngyös és a Perint vízrendszere.
A vízhálózat a meredek lejtôk és a
hegység kiterjedése miatt fejletlen. A
lefutó patakok többsége egyszerû,
mellékágak nélküli. Számos, erôsen
ingadozó vízhozamú forrás fakad itt.
A legbôvizûbb a Kôszeg határában
feltörô Hétforrás. Mivel a hegységet
jórészt összefüggô erdôállomány bo-
rítja, a talajviszonyok egységesek, a
leggyakoribbak a különféle barna er-
dôtalaj-féleségek. Helyenként talál-
kozhatunk a podzolos barna erdôta-
lajjal és az alacsonyabb régiókban
élénkvörös színû agyaggal is.
A terület növény- és állatvilágának
megismerése számos tudós férfiú
munkálkodásának köszönhetô. Közü-

85

védett. A terület kb. 85%-át erdô borít-
ja, jórészt gyertyános-tölgyesek és
bükkösök, de találhatók itt a patakok
mellett égerligetek, és kuriózumként
megjelenik a hársas törmeléklejtô-er-
dô, a hárs-kôris sziklaerdô és a sziklai
erdeifenyves is. Számos helyen talál-
kozunk lucfenyôvel és szálanként
elôforduló jegenyefenyôvel, különö-
sen az Írott-kô környékén. A hegység
nagy térfoglalású erdôtársulása a
szelídgesztenyés-gyertyános-tölgyes.
A hegylábi, hegyaljai területet gyer-
Szelídgesztenye tyános-tölgyesek, részben telepített
szelídgesztenye-ligetek, franciaperjés
kaszálórétek és kékperjés kiszáradó
láprétek egymásba fonódó foltjai va-
rázsolják mozaikossá.
Rendkívül változatos növénytaka-
rót ôrzött meg az 1,2 ha területû Zsi-
dó-rét Bozsok közelében. Legfonto-
sabb társulása a nyúlfarkfüves társu-
lás, amelyben a névadó lápi nyúlfark-
fû a domináns. Országosan is nagyon
ritka a kornistárnics. Védett a széles-
levelû gyapjúsás, az osztrák tárnicska.
Megtalálható a szibériai nôszirom, a
tarka nôszirom és a szártalan kanka-
lin. Csak a kôszegi Alsóréten fordul
Fehérsáfrány elô hazánkban a tavasz elsô, törékeny
hírnöke a fehérsáfrány. A rét nedve-
sebb pontjain pompázik májusban a
Alhavasi futrinka fenséges zergeboglár, tömeges a szi-
bériai nôszirom, a mocsári gólyaorr,
az északi galaj és a köménylevelû
kocsord.
Cák északnyugati határában a boro-
nafalú pincék fölött elterülô ún. „cáki
gesztenyés oldal” fokozottan védett.
Az itt lévô 8 védett orchideafaj közül
kiemelkedô a bodzaszagú ujjaskos-
bor, a szúnyoglábú bibircsvirág, a két-
levelû sarkvirág, az agárkosbor és a
sömörös kosbor. Elszórtan megtalál-
ható a békakonty, a szúnyoglábú bi-
bircsvirág, a feketekökörcsin és a kes-
kenylevelû tüdôfû.
86
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE
A hegyvidéki tisztások, útszélek,
nyiladékok jelentik a tündérfürt, az
osztrák zergevirág és a fecsketárnics
élôhelyét. A sziklabúvások adnak ott-
hont a tarka nyúlfarkfû, a szürke galaj,
a hegyi hagyma és a barázdált csen-
kesz példányainak. Kicsi állomány-
ban van ugyan jelen, de hazánkban
csak innen ismert az osztrák tarsóka
és a havasalji tarsóka. Szintén csak a
Kôszegi-hegységbôl ismert az orchi-
deák csoportjához tartozó három nô-
szôfûfaj: az elbai nôszôfû, a norden
nôszôfû és a karcsú nôszôfû, amely
Közép-Európában csak innen került
elô. Csak itt él a hegyi lednek, ritka a
struccpáfrány és bordapáfrány.
Vitatott a szelídgesztenye ôshonos-
sága, mivel többen azt feltételezik,
hogy a szôlôkhöz hasonlóan azt is a
rómaiak honosították meg a környé-
ken.
A terület állatvilága kevésbé feltér-
képezett, részletesen kutatták viszont
a bogarak, lepkék és madarak fajait.
Számos ritkaság található a szitakö-
tô faunában. Ilyen az erdei szitakötô,
amely a Nemzetközi Természetvédel-
mi Egyesülés vörös listáján is szere-
pel. A hegyi szitakötôt a Szerdahelyi-
patak felsô folyásán ismerik.
Az egyenesszárnyúak közül az al-
pesi sáska és a kárpáti tarsza példá-
nyaiból is kevés van hazánkban. A
hegység magasabb régióiban honos a
feketebordás aranyfutrinka, a kárpáti
futrinka, az alhavasi futrinka, valamint
a nagyméretû ácscincér. A lepkefajok
száma meghaladja az ezret. Közülük
említést érdemel a kis Apolló-lepke, a
nagy tûzlepke, a zanótboglárka. Kö-
zép-Európában is nagy ritkaságnak
számít hazánk legnagyobb méretû
medvelepke faja, az óriás medvelep-
ke. Elsô ízben a stájer házaknál felállí-
tott fénycsapda fogta meg. A hegység
patakjaiban kis számban ugyan, de él
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE
a sebes pisztráng. A kétéltûek közül
esôzések után tömegével látható a
foltos szalamandra. Találkozhatunk a
sárgahasú unkával, és alacsonyabban
fekvô részeken a vöröshasú unkával.
A gyíkok számos faja (fürge és fali
gyík, zöld gyík stb.) tenyészik itt. A kí-
gyófajok közül az erdei sikló a legna-
gyobb méretû.
Mintegy 170 madárfaj ismert a terü-
letrôl. A vízimadarak inkább csak át-
vonulnak, de rendszeresen fészkel a
fekete gólya. Ritka a fehérhátú har-
kály, de gyakori a fekete harkály. Lát-
ták már az uhu kóborló példányát is.
Sokféle énekesmadár költ itt, vagy
csapatokba verôdve, táplálékot keres-
ve kerül ide. Ritkaságnak számít a
tüzesfejû királyka, a sárgafejû király-
ka, a fenyôszajkó. A cinkék közül elô-
fordul a búbos és a fenyvescinke is.
Megritkult a fürj állománya, bükkö-
sökben látható viszont a kék galamb.
Alacsony népességszámúak a raga-
dozó madarak, így a karvaly, a darázs-
ölyv, a vörös vércse. Gyakori az ege-
részölyv, míg kabasólyomból már
csak néhány pár költ.
Az emlôsök közül a hazai közép-
hegységekre jellemzôek mind elôfor-
dulnak itt is. Néha idetéved egy-egy
zerge, és megtalálható az alpesi cic-
kány is.
Ôsi föld. Velem, Bozsok és Kôszeg-
doroszló határában talált újkôkori le-
letek utalnak az ôsember jelenlétére.
Ôsidôk óta élénk kereskedelmi for-
galmat bonyolít le a vidék. A Kr. e.
XIII–XI. század körül ide települt pan-
non, illír népesség bronzmûves kultú-
rája, fém termékei még a mai Svédor-
szág területére is eljutottak. A Kr. e.
IV–III. évszázadban a kelták is jelen-
tôs központot hoznak létre a Velem
feletti várban.
A rómaiak innen oldották meg
Savaria vízellátását. A húsz kilométe-
res föld alatti vízvezeték egyes részei Fillit a Kôszegi-
ma is láthatók a környéken. Miként a hegységben
leletek bizonyítják, a rómaiak után
hun, germán és avar csoportok tele-
pedtek meg itt.
Az államalapítás után István kirá-
lyunk lövôkkel és ôrökkel ôriztette a
határ menti átjárókat, a területet pedig
Vas vármegyéhez rendelte. Iparilag Az alpi hegység-
fejlett vidék volt ez, mert a Kôszeg és képzôdés korai
Léka között található, könnyen meg- szakaszát vulkáni
munkálható gyepvasérc lehetôvé tette tevékenység zavarta
a vasgyártást és a hozzá kapcsolódó meg. Az addigi
mesterségek (vasverô, kovács) fejlô- üledékes kôzetbôl
dését. A megújuló haditechnika és a új ásványok, kôzetek
német nyomás megnövelte a modern keletkeztek. A mészkô
erôdített helyek létrehozását a XII– és dolomit kavicsaiból
XIII. század fordulójától. Számos he- a cáki konglomerátum-
lyen erôdített templomok épültek; nak nevezett kôzet,
Kôszeg mellett (Óház), Lékán, Ro- a homokos, agyagos
honcon és Szalónakon pedig erôs vá- üledékbôl a különbözô
rakat emeltek. A tatárjárás után még fillit és csillámpala-
nagyobb lett a térség és a várak straté- változatok, a vulkáni
giai jelentôsége. Fontos szerepet ját- kôzetekbôl pedig
szottak az építkezésekben a terület a zöldpala és
fôurai, különösen a Németújvári (Kô- a szerpentinit jött létre.
szegi) család. A XIII–XIV. században Ma ezek a kôzetek
szerzett birtokaikat azonban folyama- alkotják a hegység
tosan elveszítették. fô tömegét.
87

A kôszegi Sgraffítos-ház Kôszeg királyi város lett (1327), el-
vették tôlük Rohoncot, Lékát és a csa-
ládot birtokcserével az ország köze-
pébe telepítették.
Kôszeg és környékének A XV. század elején Kôszeget és
népessége hozta létre Rohoncot a hozzájuk tartozó birto-
itt a ma is tömegével kokkal együtt a Garaiak, Lékát és Sza-
látható építészeti, lónakot a Kanizsaiak kapták meg. A
történeti, mûvelôdés- XVI. században birtokosként a vidék-
történeti emlékeket re kerültek a Batthyányak (Rohonc,
(várak, kastélyok, Szalónak) és a Nádasdyak (Léka, Kô-
polgárházak, szeg). Utóbbiaktól az Esterházyak
ipartörténeti egységek szerezték meg az uradalmakat.
stb.), ápolja 1532 és 1686 között számos hábo-
a kulturális, nemzetiségi rú, hadjárat zsigerelte ki a környéket.
hagyományokat. 1532-ben a töröknek nem sikerült
A jelentôs természeti ugyan Kôszeget elfoglalni, de a vidé-
látnivalók és színes ket elpusztította. 1550-ben spanyol
kulturális programok zsoldosok, majd ismét a törökök
pedig fokozzák (1570) fosztogattak. A XVII. század
a Kôszeg és környéke elején Bocskai és Bethlen, de a másik
iránt megnyilvánuló fél csapatai is raboltak. A török elleni
idegenforgalmi felszabadító háború alatt a környék
érdeklôdést. felvonulási és áttelelô terület volt. A
88
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE
Rákóczi-szabadságharc ide-
jén itt található Bezerédj Imre
fôhadiszállása, de 1710-ben
már Béri Balogh Ádám csapa-
tai égették fel Kôszeg külvá-
rosát és Rohoncot.
A háborúk után törvény-
szerû volt a járványok pusztí-
tása; az 1570-es és a 1710-es
években tömegesen szedte
áldozatait a pestis. A hadi ve-
szélyek elmúltával megindul-
hatott a békés fejlôdés. Fon-
tos megélhetési forrás lett a
szántók mellett az erdô. Ki-
emelkedô a szôlô és borkul-
túra. Messze földön híres volt
az itt termett hegyaljai szelíd-
gesztenye. Jelentôs bevételt
hozott az ipari tevékenység
is: vargák, tímárok, szabók,
gombosok éltek meg kitûnô-
en jó minôségû termékeik-
bôl. A XIX. század elején textilipari
üzemek létesültek a nagyobb váro-
sokban. Visszavetette a fejlôdést,
hogy nem épült vasúti fôvonal a kör-
nyéken. Ezt részben pótolandó, ön-
erôbôl 1883 és 1913 között négy
szárnyvasutat létesítettek. A század-
forduló idején már markáns volt a tu-
rizmus fejlôdése is. Turistaegyesüle-
tek jöttek létre, felfestették az elsô út-
jelzéseket, számos pihenôhely, turis-
taház, kilátó létesült.
Élénk gazdasági és társadalmi fejlô-
dést rekesztett be az elsô világháborút
lezáró, 1920. június 4-én Trianonban
megkötött béke. Kettészakadt a tér-
ség, számos település légüres térbe
került: megszûnt a vonzáskörzete. A
második világháború után határzár,
vasfüggöny, visszafejlesztés követke-
zett. A rendszerváltás után a Kôszegi-
hegységben és környékén élô lakos-
ság végre szabadon rendelkezhet sor-
sa felôl, ápolhatja kultúráját.
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE
KÔSZEGPATY
Irányítószám: 9739 Körzetszám: 94
A Csepreg–Szombathely közút kö-
zelében található, kb. 250 fôs kis tele-
pülést az addigra egybeépült Kis- és
Nagypaty (1348. Kispaty; 1420. Nagy-
paty) közigazgatási egyesítésével a
XIX. században hozták létre; ekkor
kapta a mai nevét. Névadó birtokosai
a Patyi illetve a Kispatyi (Patthy) csa-
ládok voltak.
A sík vidéki, soros beépítésû, sza-
lagtelkes község legfôbb látnivalója a
ma szociális otthonként mûködô
Patthy-kastély (Kossuth u. 5. sz.),
melynek elôdjét 1710 körül alakítot-
ták át ma is látható formájára barokk
stílusban. Az egyemeletes épület fô-
homlokzatát osztópárkány tagolja, és
NEMESCSÓ
Irányítószám: 9739 Körzetszám: 94
A Kôszegpaty melletti, ma mintegy
330 körüli lakosú kis település jelen-
tôs történeti múltra tekinthet vissza.
Elôször Cho formában említik 1248-
ban, de a XVI. században már megje-
lenik a nemesi birtoklásra utaló elô-
tag. 1594-ben a Csói (Choy) család 14
tagjának volt itt birtoka. Érdekesség,
hogy a nemesi lakosok 1641-ben 18
pontban szabályozták az egymás kö-
zötti viselkedési és közösségi viszo-
nyokat.
A település fontos vallás- és mûve-
lôdéstörténeti szerepet töltött be az
1681-ben hozott törvény 26. artikulu-
sa alapján, amelyben Nemescsót jelöl-
ték ki (Nemesdömölk mellett) arti-
kuláris helynek a Vas megyei evangé-
likusok szabad vallásgyakorlására. A
megye felének többnemzetiségû hí-
vôi csak itt tarthatták istentiszteletei-
ket.
fôpárkány zárja. Az emelet középsô
részét kiemeli az igényes díszítés. Fi-
gyelemre méltóak a kastélybelsô
mennyezeti stukkói. Parkját a hatal-
mas vadgesztenyefák teszik hangula-
tossá.
A Szent Miklós-plébániatemplomot
többször átalakították. A szentet ábrá-
zoló fôoltár képét Kugler János kôsze-
gi festô készítette. Kô szószékét már a
XVII. században is említették írott for-
rások. A kastély közelében találjuk
meg a késô barokk stílusú Szûz Mária-
szobrot. A XVIII. században készült
nôalak egy földgömbön áll, ruházata
a barokk stílusjegyekhez viszonyítva
is rendkívül mozgalmas alkotás.
A településhez vezetô egyetlen út
be- és kivezetô szakaszán értékes
vadgesztenyefasor húzódik.
A XVIII. században fontos szellemi
központ alakult itt ki. Kiemelkedô lel-
késze volt a községnek Ács (Aáchs)
Mihály (1647–1708), aki részt vett
a Wesselényi-féle összeesküvésben,
majd Thököly seregeiben szolgált tá-
bori lelkészként.
Sartoris (Sartorius) János (1695–
1756) számos énekeskönyvet adott ki,
és megalapította az ún. latin iskolát, Nemescsón született
amely mellé árvaházzal egybekötött Péterffy Sándor
kollégium is kapcsolódott. Még a Fel- (1841–1913) neves
vidékrôl származó diákok is tanultak pedagógus, aki számos
itt. elméleti munka írása
A türelmi rendelet után az iskola mellett 1874-ben
áttelepült Kôszegre, a falu vallási je- létrehozta
lentôsége csökkent. Ennek ellenére az Eötvös József
1784-ben felépült a ma is látható egy- miniszterrôl elnevezett
hajós templom, mely klasszicizáló stí- Eötvös-alapot
lusú ugyan, de kívül késô barokk ele- a magyarországi
mekkel díszítették. A templombelsô- tanítók összefogására,
ben fagerendás mennyezet és három önsegélyezésére,
oldalon húzódó karzatot láthatunk. A melynek 27 éven
falakon sírfeliratokat és sírverseket ol- keresztül igazgatója
vashatunk. volt.
89
 KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

400 személy befogadására alkalmas

templomát Szent Márton tiszteletére
emelték. Román kori eredete bizonyí-
tott, a hajó és a szentély a középkor-
ban készült. Tornyát a karzattal egy-
beépítették. Az 1769-ben történt átala-
kításkor készült a hajó két csehsüveg
boltozata, és copf stílusú fôoltára,
melynek szobrai Szent Istvánt és
Szent Lászlót ábrázolják.
A kôbôl és téglából épült szalagtel-
kes porták jórészt fûrészfogas beépí-
tésûek, s tájolásuk a meder vonalát
követi. Az utcakép nem teljesen zárt,
a szoba, konyha, kamra, istálló alap-
rajzzal épült házak mellett széles tel-
kek, a porták között falazott kôkeríté-
sek vannak. Számos szép faragású, dí-
szes kapuban és boltozott tornácban
gyönyörködhet a mai látogató.
Szent Márton ábrázolása KÔSZEGDOROSZLÓ Kôszegdoroszló szôlôhegye, a Po-
a kôszegdoroszlói DEUTSCHDORF, gányok közelebb van Kôszeghez és
templom fôoltárképén GRISELSDORF Cákhoz, mint az anyatelepüléshez.
Irányítószám: 9725 Körzetszám: 94 Számos római kori leletet találtak itt,
melyek közül kiemelkedik egy Bac-
A 87-es fôút Nemescsóval átellenes chus-fej. A Pogányok régi borospincéi
A templom körül oldalán, az úttól két kilométerre lévô nem kôbôl épültek, hanem boronafa-
hangulatos, bonyolult Duruzlau (1279) népi építészeti emlé- lúak voltak, homlokzati bejárattal.
utcaszerkezetû mag kekben gazdag kb. 260 lelkes hegyal- A falu egykori disznólegelôjén térd-
található, amely jai település, mely Kôszeg városhoz magasságú csarabos tenyészett, amely
a Doroszlói-patak tartozott. Az idôk során birtokolták a a borókával különleges növényegyüt-
partján épült utcasorban Németújváriak, a Garaiak, az Esterhá- test alkotott. A kôszegdoroszlói csara-
folytatódik. A hatalmas zyak, de volt magyar királyi és osztrák bos-borókás 1985 óta védett ugyan,
átvetett gerendák, tulajdon is. de napjainkban kezd beerdôsülni.
„bürühidak” tették
lehetôvé az egymástól
viszonylag messze fekvô KÔSZEGSZERDAHELY A Kôszegdoroszló melletti, kb. 400
két házsor között Irányítószám: 9725 Körzetszám: 94 lelket számláló község legfôbb látni-
az átjárást. E hidak közül valója a Mindenszentek-templom,
ma is látható néhány. A környék többi településéhez ha- amely a falu középpontjában emelke-
A patakpart a közösségi sonlóan megtelepedtek itt a kelták, a dik, magas kôkerítésfalával mintegy
élet színtere volt: rómaiak, s lakott volt a nagy népván- uralva a települést. Robosztus, román
a gyerekek játszottak, dorlás idején is. Elsô írásos említése kori épület, erôt és biztonságot sugá-
az állatok ittak már Zerdahel néven 1374-ben volt. A roz, nem véletlen, hogy a protestáns
és legeltek, az asszonyok XVI. századig a rohonci vár tartozéka, idôk után Cák, Bozsok és Kôszeg-
mostak a patak körüli késôbb a Sibrik, majd a Batthyány doroszló anyaegyháza lett. Kriptája a
térségen. család birtoka. Sibrikek temetkezési helye. Legrégibb

90
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

része az annak idején védelmi funkci-

ót is betöltô torony. A római kori épü-
letet a XVIII. században barokk stílus-
ban átépítették, a torony átalakítására
pedig 1743-ban került sor. Szintén ba-
rokk a kerítéskapu pillérén álló két
szobor, amelyek Szent Flóriánt és
Nepomuki Szent Jánost ábrázolják.
Barokk a fôoltár Szent István-, Szent
Péter-, Szent Pál- és Szent László-szob-
rokkal. A keresztelômedence közép-
kori eredetû, a szószék copf stílusú.
Mivel Kôszegszerdahelyen két tég-
laégetô is mûködött, a környékre jel-
lemzô kôépítkezés mellett itt jelentôs
szerepet kapott a tégla. A magasra fa-
lazott kerítések és a szépen faragott
kapuk, valamint a kapuszínes épüle-
tek azonban itt is megtalálhatók.
A velemi és cáki hegy közti szôlô-
hegynek kôbôl és téglából épült,
présházzal egybekötött pincéi nem
állnak rokonságban Cák híres pincéi-
vel. A régi füstterelôs, „bótkemencés”
tüzeléstechnikát ôrzi egy 1796-ban
épült, mûemlékileg védett zsúptetôs
présház.

VELEM
Irányítószám: 9726 Körzetszám: 94
A Kôszegszerdahellyel majdnem
határos, festôi fekvésû, egyutcás, pa-
tak menti település az 582 méter ma-
gas Szent Vid-hegy lábánál terül el.
Épületei jórészt kôbôl vannak, bár a
megmaradt jellegzetes egysejtû pajtá-
kon ma is megcsodálhatók a faépítke-
zés megoldásai. Különösen érdekes a
Rákóczi u. 50. szám alatti pajta és „paj-
tafia”. Érdemes elsétálni a Pákó-patak
mellett húzodó pincesorra is. A terület
hajdani számos vízimalma a gyors he-
gyi patak energiáját használta fel.
Kôszegszerdahely határában, de köz-
igazgatásilag már Velemben található
A mûemlék malom
a ma is jó állapotban lévô „Réti” vagy Velem határában
Schulter-malom. látható
Az 1715-ben már a Sibrik-uradalom tulaj-
donát képzô malmot 1568-ban említik
elôször. Utolsó molnárai a Schulterek vol-
tak. Az 1913-ban lebontott, majd 1914-ben
újraépített malom 1965-tôl mûemlék, ma A Stirling-villában
szépen helyreállított múzeum ugyan, de mûködött
gabona ôrlésére képes. a második világháború
Nyitva: május 1. és október 31. között végén a Szálasi-
10–18 óráig. kormány, s itt tartották
A mintegy 260 fôs település köz- 1944 decemberében
pontjában lévô Stirling-villa ma to- az utolsó nyilas
vábbképzések, konferenciák helyszí- országgyûlést.
ne. A mellette lévô alkotóházban szá- E helyütt ôrizték
mos – már-már elfeledett – népi mes- 1944. december 29.
terség fortélyait lehet elsajátítani ava- és 1945. március 19.
tott mesteremberektôl. A programok- között a Szent Koronát.

91
 KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

ról a szombathelyi Megyei Mûvelôdé-

si és Ifjúsági Központ (MMIK) 94/312-
535-ös számán lehet érdeklôdni.
Velem természeti értékeinek, klímá-
jának és látnivalóinak köszönhetôen
századunkban fontos idegenforgalmi
központtá vált. Számos kis nyaraló és
villa épült fel a hegy lábánál. A Szent
Vid-hegy az ôskor óta lakott, miként
az itt feltárt erôdített telep maradvá-
nyai is igazolják. Fejlett fémfeldolgo-
zó és fémmûves technikára utaló
Kr. e. XIII–IX. századi bronz és arany
tárgyak tömege került elô báró Miske
Kálmán (1866–1943) 1896–1930 kö-
zött zajló feltárásai során. 1973-tól a
szombathelyi Savaria Múzeum mun-
katársai rendszeres ásatásokat végez-
tek a hegyen. Sajnos, nem újították
fel, így ma már nem látható az általuk
létrehozott ôskori szabadtéri múze-
Munka az alkotóházban um, ahol számos rekonstruált lakó-
épület állt. A feltárások gazdagították
a kelták betelepedésérôl (Kr. e. IV–III
sz.) szerzett addigi ismereteket, és
számos római kori érme, ékszer és
agyagedény is elôkerült, sôt egy avar
kori temetô nyomait is felfedezték.
Tudjuk, hogy a Szent Vid az Árpád-
korban is erôdített hely volt, bár a vár
elsô írásos említése csak a XIII. szá-
zadból való. A faluval együtt a Német-
újváriak birtokolták. A várat feltehetô-
en lerombolták, de a hegyen álló egy-
hajós barokk Szent Vid-templom már
a 1700-as évektôl búcsújáró hely volt.
A névadó Szent-Vid-szobor mellett
látható még Szent Rókus és Szent
Vendel szobra is. Legrégebb képe
(1700) a lékai hívek adománya, s Má-
ria mennybemenetelét ábrázolja.
A templomba vezetô mûút mellett
áll a „Szépkilátó” szikla, amely a geo-
lógiai feltárás alapszelvénye, a kôsze-
gi fillit kôzet felszíni elôfordulása. Ér-
demes megmászni, mert nevéhez hí-
ven valóban szép róla a kilátás.

92
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE
BOZSOK
Irányítószám: 9727 Körzetszám: 94
Az osztrák határ mellett, Rohonc
(Rechnitz) közelében található kb.
420 lakosú község ôsidôk óta lakott
település. Határában ôskori kôeszkö-
zökre leltek, de innen indult a római
kori – Savariát vízzel ellátó – vezeték
egyik ága is. A faluban is római villa
maradványaira bukkantak.
Elsô okleveles említése (Villa Bo-
suk) 1279-bôl származik. Számos pa-
tinás múltú család birtokolta (Német-
újváriak, Garaiak, Bornemiszák) míg
a XVII. század elejétôl a Sibrik és a
Batthyány családok osztoztak rajta.
Az itt épült kastélyok története is szo-
rosan összefonódik e két család törté-
netével. A Sibrik-kastélyt (Felsô-kas-
tély) (Rákóczi F. u. 1. sz., tel.: 94/360-
960) egészen a XX. század elejéig a
névadó család birtokolta. Az 1702-
ben történt korszerûsítés után 1815-
ben nyerte el mostani alakját. A család
1906-ban Végh Gyula (1870–1951)
mûvészettörténésznek, az Iparmûvé-
szeti Fôiskola igazgatójának, majd fô-
igazgatójának adta el a kastélyt. A
Végh család kora tavasztól késô ôszig
lakott az általuk modernizált épület-
ben. A családfô szívének olyannyira
kedves lett Bozsok, hogy még a köz-
ség történetét is megírta. Végh Gyula
értékes gyûjteményének jó része Vas
megye közgyûjteményeibe került. A
kastélyt 1959-ben a megye üdülôhá-
zává alakították át, ma szállodaként
üzemel.
Az 1551-tôl ismert Alsó-kastély
1616-ban a Batthyányak birtokába ke-
rült. Ôk jellegzetes, soktornyos, két-
emeletes fôúri várkastélyt alakítottak
ki, ahol neves személyiségek is meg-
fordultak. Innen írt levelet 1698-ban
II. Rákóczi Ferenc Esterházy Pál ná-
dornak. Az épület 1708-ban Esterházy
Antal kuruc fôgenerális fôhadiszállása A Sibrik-kastély épülete
volt. 1813-ban Althan Ferenc királyi
fôudvarmester (az akkori tulajdonos)
meghívására itt vendégeskedett Fe- Az Árpád-kori nemesi
renc császár is. A kastély 1841-ben ház alapjaira emelt
egy villámcsapás következtében le- épületeket Mátyás
égett. Romjai megtalálhatók a Rohonc király vadász-
felé vezetô útelágazás közelében. kastélyaként is említik;
A középkori eredetû, egyhajós Szent a mai kastély elôdje
Anna-templom 1772-ben nyerte el mai 1614-ben készült.
alakját. Az északi oldalon álló torony Lôréses belsô kôfalai
arányai igazolják a középkori eredetet. és felvonóhidas külsô
Alsó szintjén lôrésszerû, tölcséres ala- kapuja is védelmi
kú, a késôbbi építésû felsô szinten fél- célokat szolgált.
köríves záródású ablakok láthatók. Az A Sibrikek nevezetes
1775-ben készült Szent József-kápolna családtagja volt
berendezése egy rokokó fôoltár, fe- Sibrik Antal, aki
lette átfestett oltárkép van. Martinovics Ignáccal
Bozsoktól északnyugatra, közvetle- is kapcsolatba került,
nül az országhatár közelében találjuk az ô Erzsébet nevû
a Kôszegi-hegység egyik legszebb leánya szülte
sziklaalakzatát, amely a Kalapos-kô Deák Ferencet.
nevet viseli. A mintegy 5 méter magas
képzôdmény megtekintése miatt fel- Miske Kálmán
tétlenül érdemes a rövid gyalogos tú- Chernel Kálmán
rát megtenni. Sarolta lányával kötött
Bozsok határátkelôhellyel rendel- házassága révén került
kezik, amelyen naponta 6–22 óra kö- Kôszegre. Kutatásait
zött magyar és Eu-állampolgárok kel- számos publikációban
hetnek át. Innen közelíthetô meg tette közzé. Harminc
a legegyszerûbben a szomszédos éven át a Vasvármegyei
ausztriai Rohonc, valamint a Kôszegi- Múzeum igazgatója
hegység déli részének települései. volt.
93

A cáki pincesor részlete CÁK
Irányítószám: 9725 Körzetszám: 94
A Kôszegi-hegység lábánál, Kôszeg
szomszédságában, patakmeder két
oldalán megbúvó kb. 240 lakosú
A hatodik pincében hegyaljai település. 1279-ben már vil-
található 1896-os la Chak néven emlegetik. Elterjedt a
datálású kôhúzós prés Czak, a német Zackenbach és a hor-
mediterrán vidékrôl vát Caka elnevezés is. Történelme so-
származó szerkezeti rán jórészt Rohonc urai birtokolták:
megoldásokkal készült. Németújváriak, Batthyányak, Baum-
kirchnerek. A XIX. század végén az
addig gazdasági szempontból rendkí-
Lovasok a cáki vül fontos szôlô- és borkultúrát a filo-
kôfejtôben xérajárvány elpusztította. Ezután válik
94
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE
jelentôssé a ma is fontos szelídgeszte-
nye-termesztés és értékesítés.
A község népi építészeti emlékek-
ben rendkívül gazdag. Településszer-
kezete a sajátos domborzati viszo-
nyoknak megfelelôen alakult ki. A he-
lyi, kôbôl épült lakóházak jelleg-
zetessége a magas kôkerítés és a zárt
kapuszín. Itt-ott fellelhetôk még a ré-
gi lugasok és a hatalmas kôpajták.
A térség népi építészetének legré-
gebbi rétegét képviseli a mûemléki
védelem alá vont Petôfi Sándor utca
39. szám alatti boronafalú lakóház,
amely fából épült a XIX. század máso-
dik felében.
Országos jelentôségû látnivaló a
cáki pincesor, amely gyönyörû termé-
szeti környezetben szabadtéri népraj-
zi mûemlékként mûködik.
A soron 9 pince élvez mûemléki védel-
met. A tölgy- és gesztenyefa gerendákból
készült földfelszín feletti, egysejtû építmé-
nyek homlokzati bejáratosak. A boronafa-
lú, csonkakontyos, zsúpfedeles pincék a
présház funkcióját is ellátták. Erre utalnak
a bennük lévô, ma is megcsodálható fara-
gott, vésett bálványos és középorsós pré-
sek. A pincesor – az irányítótáblákat kö-
vetve – a Petôfi utcából a Gesztenyés ol-
dal felé tartva közelíthetô meg.
Május 1. és október 31. között, hétfô ki-
vételével naponta 10–12 és 14–16 óráig
tart nyitva.
Feltétlenül érdemes megtekinteni
Cák 1894-ben épített, a bécsi Ludwig
Schöne által tervezett templomát, va-
lamint a falu szélén lévô kôfejtôt. Az
itt fellelhetô kôzet az építési anyag-
ként használatos cáki konglomerá-
tum, melyet összecementálódott kavi-
csok alkotnak. Ezekben a mészkô és
dolomitkavicsokban fedezték fel azo-
kat a mikroszkopikus nagyságú szi-
vacstûket, melyeknek elemzése során
sikerült meghatározni a Kôszegi-
hegység kôzetképzôdésének korát.
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE
HORVÁTZSIDÁNY
HRVATSKI ZIDAN
Irányítószám: 9733 Körzetszám: 94
Kôszegtôl keletre fekvô, festôi
dombok között meghúzódó mintegy
800 lakosú, túlnyomórészt horvátok
lakta község. A történelme során jó-
részt Sopron megyéhez tartozó tele-
pülés a kôszegi térség legnevesebb
fôurainak (Jurisics Miklós, a Nádas-
dyak, Esterházy Pál) birtokában volt.
A XVI. században telepítették be a
horvátokat. 1950-ben csatolták Vas
megyéhez.
A Keresztelô Szent János-templom
fôhomokzatán Szûz Mária és Szent
János szobra áll. A fôoltár képén a
névadó szent látható Jézus keresztelé-
se közben. A templom minden felira-
ta horvát nyelvû. 1999 ôszén szentel-
PERESZNYE
PRISIKA
Irányítószám: 9734 Körzetszám: 94
A bonyolult utcahálózatú, Horvát-
zsidánnyal szomszédos, hatszázötven
fôs, megyehatár melletti települést va-
lószínûleg már a középkorban szláv
nyelvû népesség lakta. (Erre utal a
Prezena, Proescie névalak).
A XVI. században Jurisics Miklós is
birtokolta, majd a Nádasdyak, késôbb
(1671) Esterházy Pál. A XIX–XX. szá-
zad fordulóján a Berchtold grófoké
lett. 1950-ben az addig Sopron me-
gyéhez tartozó községet Vas megyé-
hez csatolták. Az 1532-es pusztító tö-
rök hadjárat után horvátokat telepítet-
tek be, s azóta is túlnyomórészt hor-
vát nemzetiségûek lakják.
Szent Egyednek szentelt középkori
eredetû temploma a község szélén áll
szép természeti környezetben. Az
egyhajós templom szentélye a nyolc-
ték fel a nagy múltú üvegmûves di- A helytörténeti
nasztia tagja, Mohai Attila által készített gyûjtemény
7 színes ólomüveg ablakszemet. A
kompozícióban más-más szentek, illet- A Csepregi út 17. szám
ve bibliai jelenetek elevenednek meg. alatt kis, magánkézben
lévô helytörténeti
gyûjteményt
szög három oldalával zárul. Barokk tekinthetünk meg,
fôoltára oszlopokkal és pilaszterekkel mely elsôsorban
díszített. Felül Mária megkoronázása, a horvát nemzetiség
az oszlopok között Szent Péter és XX. századbeli paraszti
Szent Pál szobra látható. Az 1735-ben életformájának tárgyi
készült oltárkép Szent Egyedet mutat- emlékeit mutatja be.
ja be egy ifjú társaságában. Brigovich Lajos,
A templom mellett a község elsô és tel.: 94/365-378
második világháborús áldozatainak
emlékére állított, öntöttvas kereszttel Peresznyén
díszített emlékmû áll. természetvédelmi
Gróf Esterházy Dániel 1727-ben terület a kastélypark-
kastélyt építtetett Peresznyén, ame- nak a közút túloldalára
lyet a XVIII. század végén átalakítot- esô része.
tak. Mai állapotában a fôhomlokzatá- Kialakítása a Berchtold
nál két-, hátul egyszintes, elôreugró család nevéhez
riza-litos épület. Az emeleti bejárat- fûzôdik. Faállományát
hoz kétkarú lépcsô vezet fel. A hátsó a különféle fenyôk,
front tengelye nem esik egybe a fô- a juhar, a hárs
homlokzatéval, de az itteni bejárathoz és kôris alkotja.
is kétkarú lépcsô vezet. A mesterségesen
A Hunyadi u. 85. sz. alatti épület- létrehozott kis tavacska
ben idôskorúak szociális otthona mû- még hangulatosabbá
ködik. teszi a parkbeli sétát.
95

Kôszeg látképe KÔSZEG
a Szabó-hegyrôl GÜNS
Irányítószám: 9730 Körzetszám: 94
Kisváros a nyugati végeken, sajátos
bájjal bíró idegenforgalmi centrum a
róla elnevezett hegység lábánál. Itt
még szinte érintetlen a természet, de
érzékelhetô az évszázados történelmi
múlt folyamán csiszolódott kulturális
hagyomány is. Ma átkelô kelet és nyu-
gat metszéspontján, a határon átívelô
regionális jelentôségû centrum, nem-
zeti és nemzetiségi kultúrák találkozá-
Természeti környezete, si helye. Egy város, amely Trianon
történelmi múltja után elveszítette, ma keresi, és lassan-
és jelenkori lassan visszanyeri történelmi helyét és
látnivalói alapján szerepét. Egy város, amely igazán bíz-
a kb. 12 000 lakosú hat a jövôben.
Kôszeg a jelenkori
Magyarország egyik A város alapításának idejét (1263–
legpatinásabb városa, 1274) és az alapító személyeket (a
Nyugat-Magyarország Héder nemzetség Volfer ágából kivált
és Vas megye ékessége. Kôszegi család két tagja, II. Henrik és
Hangulatos terein sétálni, Iván nevû fia) jól ismerjük. Ide érke-
szûk utcácskáiban zésükkor már állt a „Kwszug” (Kô-
bolyongani, szeg) nevet viselô Felsôvár az Óház-
ponzichtereiben tetôn. A Kôszegi grófok azonban a
borozgatni, a környékén hegység lábánál, a Gyöngyös-völgy-
túrázni örök ben építették fel székhelyüket, erôdít-
és meghatározó élmény. ményüket, mely az Alsóvár nevet
96
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE
kapta. A várost magát Kôszegnek hív-
ták. Uraik német telepeseket hívtak
be, akiket a család egyik – Henz nevû
– ôse után hienceknek neveztek. A
város német neve Güns. A Kôszegiek
tartományi székhelyéül szolgáló tele-
pülésen Ferenc-rendi kolostor is mû-
ködött, melynek temploma 1289-ben
pusztult el.
A Kôszegiek uralmának Anjou Ká-
roly vetett véget 1327-ben, s rá egy
évre királyi város lett a település. Az
Anjou uralkodók alatt megerôsítették
a város védelmi rendszerét, kialakult
a kettôs városszerkezet, megszilárdult
a város birtokhatára, a település be-
kapcsolódhatott a távolsági borkeres-
kedelembe, jelentôs kézmûves és ke-
reskedôréteg született.
1392-ben Garai Miklós nádor lett a
13 falut és a várost magába foglaló
váruradalom birtokosa. Ô kezdemé-
nyezte a Szent Jakab-templom újjá-
építését. A Garai korszak után, III. Fri-
gyes uralkodása alatt került az urada-
lom, a vár és a város a Habsburgok
kezére mintegy 200 esztendôre
(1445–1648). Csak Mátyás királynak
sikerült e zálogból rövid 7 évre
(1483–1490) – Nyugat-Magyarország-
gal együtt – Kôszeget is visszavenni.
Az 1491-es pozsonyi béke azonban
visszaállította Kôszeg zálogstátusát.
A város legmarkánsabb történelmi
szerepét az 1532. év török elleni har-
caiban játszotta. Ezt követôen még
erôsebb védelmi rendszer épült, és a
város számos kiváltságot kapott. Kivé-
teles harmincadkedvezmény birtoká-
ban vette ki részét az élôállat-kereske-
delembôl, és két országos vásárt is
tartott.
A megerôsödött polgárság a refor-
máció híve lett. A vár és a város bizo-
nyos értelemben elkülönült, hisz pél-
dául a vár birtokosai (Nádasdy Tamás
és Széchyné Forgách Margit) a rendi
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE
felkelések oldalára álltak, a város pe-
dig – Bécs bosszújától félve – ellen-
állt.
1648-ban a magyar rendi ország-
gyûlés kérésére III. Ferdinánd a sza-
bad királyi városok közé emelte Kô-
szeget. A felerészt német, illetve ma-
gyar ajkú város részt vett a Wesselé-
nyi-féle összeesküvésben. Bécs nem
alkalmazott retorziót, de elérte a je-
zsuiták letelepítését. Ez a rend hívta
életre 1677-ben a katolikus gimnáziu-
mot. A protestáns hitélet központja
1681–1781 között a közeli Nemescsó
lett.
A vár és az uradalom 1695-ben az
Esterházyak hercegi ágának birtokába
került, s ott is maradt 1931-ig. Kôszeg
a Rákóczi-szabadságharcban a kuruc
hadvezetés egyik legfontosabb erôs-
ségévé vált. A bukás utáni idôszakban
hosszú, békés fejlôdés zajlik. Számos
polgári és közintézmény létesült, fel-
lendült a céhes ipar, terjedt a barokk
ízlésvilág, melynek szellemében át- A kôszegi vár
építették az Esterházy-várat és számos madártávlatból
polgári házat. A 19. század elsô felé-
nek szolid polgári fejlôdése után köz-
lekedési vákuumba került a település.
Ezen próbált enyhíteni 1883-ban a sa- A város legmarkánsabb
ját helyi érdekû vasút létrehozása. Lét- történelmi szerepét
fontosságú bortermelô gazdálkodását az 1532. év török elleni
a XX. század eleji filoxérajárvány tette harcaiban játszotta.
tönkre. A századfordulón mégis jelen- A Bécs ellen vonuló
tôs mértékben fejlôdtek az idegenfor- török hadseregnek,
galmi szolgáltatások, hisz a Kôszegi- amelyet Ibrahim
hegység fontos turisztikai célponttá fôvezér irányított,
vált. augusztus 5–30 között
A város, sajnos, a trianoni békeszer- tizenkilenc ostrommal
zôdés következtében 1920-ban el- sem sikerül bevennie
vesztette vonzáskörét és piacai legna- a várost. A védelmet
gyobb részét. és a rendi ellenállást
Bár a második világháború bombá- a vár és a város közös
zásai megkímélték, az államhatárok kapitánya, a senji
lezárásával 1949-tôl intézményrend- (Horvátország)
szerét visszafejlesztették. Számottevô születésû
ipar telepítésére nem is gondolhatott, Jurisics Miklós
néhány könnyûipari üzem mûködött szervezte meg.
97

A Jézus Szíve-templom csupán. A határátkelô építésével fel-
tervezésénél lendült viszont az idegenforgalmi
Ludwig Schöne, szektor, nagy lett a belföldi turizmus,
a drezdai származású és a 70-es évektôl az osztrák bevásár-
bécsi építész látványos, ló turizmus. Fejlett kiskereskedelmi és
egyedi megoldásokat idegenforgalmi hálózat (vendéglôk,
alkalmazott a tervezésnél. szállodák, borozók stb.) alakult ki. A
A templom belsô terét város az építészeti örökség megôrzé-
ún. polikrom séért 1978-ban Hild-díjat kapott. Az
mennyezet-, fal- és 1990-tôl zajló rendszerváltás megnö-
oszlopfestés díszíti. velte a település lehetôségeit. Egyér-
Ikonográfiai „programját” telmû cél a turisztikai szolgáltatások
színes üvegablak- fejlesztése, Kôszeg intenzív vonzere-
festmények valósítják jének növelése, a patinás mûemlék-
meg. Újszövetségi városmag megóvása és piaci keretek
jelenetekben, valamint között történô felújítása.
az Árpád-házi Kôszeg várostörténeti múltja
királyszentek alapján három részre tagolódik. A
(Szent István, városterjeszkedés a természet ál-
Szent László, Szent Imre, tal behatároltan zajlott, hisz a
Boldog Gizella, Gyöngyös patak és a hegység
Szent Erzsébet, közti térség volt a beépítésre a
Szent Margit) legalkalmasabb. A középkori
ábrázolásában belváros mellett a két megha-
gyönyörködhetünk. tározó etnikum, a magyar és
a német területileg is elkülö-
nült, s így jött létre a déli,
Magyar külváros (Unger-
markt) és az északi, a né-
metek lakta Sziget vagy
Deutsche
Hóstad.
Az egy-
kori déli
külváros
fôbb
A Jézus Szíve-templom
98
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE
látnivalói a Várkör déli szakaszán és a
mai Fô téren találhatók. A jobbára a
vasútállomásról és Szombathely felôl
érkezô látogatók a gesztenyesoros
Rákóczi Ferenc utcán (vagy a Geszte-
nyés étteremnél jobbra térve a Mun-
kácsy Mihály és Kossuth Lajos utcán)
a Fô térre érkeznek. A XIX. századtól
itt tartották a vásárokat. Ma is jól látha-
tó kisebb térképzôdésekkel, öblösö-
désekkel biztosították az árusoknak a
helyet. A teret a Jézus Szíve-templom
neogót építménye uralja. Tájolása és
elhelyezése átgondolt, hisz emelke-
dôre, de a tér optikiai tengelyébe épí-
tették 1892–94 között. 57 méteres
tornyával és impozáns méreteivel
ma is a város legnagyobb épülete.
Rendkívüli értéket képvisel a
felújított Rieger-orgona, valamint
az 1426-os készítésû ún. Bezeré-
dy-kazula, a Bezerédyné Bott-
ka Mária hímezte miseruha.
A templom elôtti Szenthá-
romság-szobrot 1713-ban
állították a Rákóczi-szabad-
ságharc után pusztító pestis
kôszegi áldozatainak emlé-
kére. A város legnagyobb
barokk köztéri szobra a
soproni Servatius Leithner
szobrászmester alkotása,
és fertôrákosi mész-
kôbôl készült.
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

A talapzaton Szent Rókus, Szent Jó- got, napjainkban is

zsef, Nepomuki Szent János és Szent eredeti szépségében
Sebestyén alakja, a csavart törzsû osz- megcsodálható az
lop trónszékén a tiarás Atyaisten lát- ország egyik leg-
ható a Fiúval. A Szentléleket szimboli- szebb óvárosa. Bár
záló galambot az oszlopfôbe faragta a a kôszegi védelmi
mûvész. Az oszlop közelében lévô sa- rendszer a Rákóczi-
roképület (Várkör 124. sz.) az ország szabadságharc után
legrégebbi olyan szállodaépülete, elveszítette straté-
amely folyamatosan, 1597 óta fogad giai jelentôségét, a
vendégeket. Az Arany Strucc Szálloda városfalak ma is áll-
keleti szárnyának díszítése a gazda- nak, sôt a bástyák
gabb. Itt a timpanon alatti struccfigura egy része is megma-
a XVII. század óta ábrázolja a fogadó radt.
nevét. A vele szembeni épületben A belvárossal való
(Rákóczi u. 1. sz.) volt az egykori Fe- ismerkedést min-
hér Ökör, majd Fehér Ló Fogadó. A denképpen a régi
déli külvárosban hasonló mûködött, Alsókapu helyén
mivel a városi tanács a belvárosban épült Hôsök tornyá-
nem engedett fogadót üzemeltetni. nál érdemes kezde-
Rendkívül érdekes látványt nyújt a ni. A toronyhoz a Fô
páratlan számozású oldal barokk és térrôl a tört vonalú
klasszicista épületsora. Az itteni házak Városház utcán jutunk. Itt ívelt át a A Hôsök tornya
homlokzatát meghatározott színterv vizesárkon a régi gerendahíd, majd
szerint újították fel. A házsor vonzere- annak helyén 1733-tól az „örök híd-
je a színek, valamint a barokk és nak” nevezett kôhíd. A Városház utca
klasszicista homlokzatformák ritmu- egymással szembeni két házának fa-
sában van. A Fô tér 13. sz. az ország lán kiképzett fülkében állnak a híd
talán legkisebb barokk építésû háza. védôszentjeinek szobrai: a 3. sz. ház
A klasszicista Jesztl-ház (Fô tér 11. sz.) falán Nepomuki Szent János, a 4. szá-
homlokzatának legfôbb dísze a falme- mún Szent Jakab. Ez utóbbi ház copf
zôben lévô dombormû-sorozat. Az stílusú kapuzata szép, igényesen ki- Az Alsókapu helyére
Ibrahim kávézó (Fô tér 17. sz.) fôpár- képzett. 1718-ban ebben az épület- 1932-ben (az 1532. évi
kányát romantikus ízlést idézô gyám- ben létesült Kôszeg elsô kávézója. ostrom évfordulóján)
sor tartja. Hosszan gyönyörködhe- Az Alsókaput 1880-ban bontották emelték a 27 méter
tünk a Fô tér 7. sz. ház régi kôkeretes, le. Már az Anjou-kori Kôszeg városka- magas Hôsök tornyát.
és a Fô tér 15. sz. ház faragott fakere- puja is itt állott. Késôbb hagyományo- A historizáló stílusú
tes ajtajában. A tér páros oldalán (Fô san itt fogadták a városba érkezô hi- torony emléktáblái
tér 4. sz.) a hajdani Elite kávéház he- vatalos vendégeket. 1991-ben sikerült keserû pátosszal
lyén épült fel az Írottkô Szálloda. A té- feltárni a kapuhoz csatlakozó körbás- emlékeznek meg
ren ez az egyetlen kétemeletes, mo- tyát. A torony – emeleti részében 1977 a trianoni béke-
dern épület. óta ismét múzeum mûködik (lásd a szerzôdésrôl, amelynek
A kôszegi belváros lényegében a Tábornokháznál) – máris Kôszeg következtében a város
Várkör által körülhatárolt terület. Mi- egyik jelképévé vált. piacainak
vel az erôdített város 1336–1551 kö- Alatta áthaladva pompázatos lát- és vonzáskörzetének
zött kiépült városfal- és árokrendsze- vány tárul elénk: a Jurisics tér (volt Fô kétharmad részét
re mintegy „konzerválta” a belsô ma- piactér) földszintes, díszített ódon há- elveszítette.

99

A Városháza
A kôszegi Városháza
fôhomlokzatának alakos
falképei (I. Szent István
uralkodói díszben
és a Patrona Hungariae,
vagyis Magyarország
Nagyasszonya a gyermek
Jézussal) a 20. sz.
közepén készültek.
A homlokzat jellegét
azonban valójában
az 1884-ben készült
címerképek határozzák
meg. Az elsô címer
Jurisics Miklós négy-
osztatú bárói, egyesített
címere. A középsô
Magyarország történeti
kiscímere – 1991-tôl
ismét a hivatalos címer –
a pajzs felett a szent
koronával. A jobb oldali
Kôszeg város címere,
melynek gótikus stílusú
eredetijét a levéltár ôrzi.
100
zai, a horizonton a hegység szôlôbir-
tokai, és a távolban a Kálvária-temp-
lom három tornya.
A tölcsérszerûen szélesedô Jurisics
tér a Rajnis és a Schneller utcákba tor-
kollik. Az egykori polgárváros jól kö-
rülhatárolt funkciói a térszerkezet ki-
alakításában is tetten érhetôk. Elöl és
baloldalt nagyrészt a korábbi igazga-
tási, rendészeti funkciójú épületek so-
rakoztak (városkapu, városháza, vá-
rosi fôpiac, vámosbódék, pellengér,
városkút), középen az egyházi épüle-
tek (templomok, iskolák, rendház, te-
metô, plébánia, kultikus szobrok),
jobboldalt és a belváros felsô szegle-
teiben a polgárházak és kiegészítô
épületek (lakóházak, boltok, pincék,
mûhelyek). Bár a belváros összképét
ma a barokk stílus határozza meg,
számos gótikus és reneszánsz részlet
idézi a középkori városmag jellegze-
tes építészeti megoldásait.
A Hôsök tornya mellett találjuk a
Lábasházat (Jurisics tér 2. sz.), amely
1774-ben a város elsô bálházaként
épült. Barokk árkádsorát 1847-ben
befalazták, majd 1959-ben kibontot-
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE
ták, s a rekonstrukció elvégzése után
beépítették. Ma a levéltár mûködik itt,
ôrizve a város legféltettebb történelmi
dokumentumait, például az 1532-es
Ostrom-naplót.
A torony másik oldalán áll a Tá-
bornokház (Jurisics tér 6. sz.), mely-
nek déli szárnyába 1977-ben költöz-
tek be a Jurisics Múzeum irodái és res-
taurátormûhelye.
Az épület Hôsök tornyával egybeépült ré-
szén a múzeum kôszegi kismesterségeket
és a város céheinek történetét bemutató
kiállítóhelyisége található. Innen lehet ki-
jutni a helyreállított gyilokjáróra, és a Hô-
sök tornya panorámafolyosójára.
Nyitva tartás: kedd–vasárnap 10–17 óra
között.
A Városháza (Jurisics tér 8. sz.) épü-
letének funkciója a XIV–XV. századtól
a mai napig nem változott. Ebben az
értelemben a mai Magyarország legré-
gibb városházája. A többszöri átalakí-
tás eredményeképpen a gótikától a
klasszicizmusig minden stílus elemei
felfedezhetôk az építményen: a föld-
szinten gótikus, orrtagozatos résabla-
kok láthatók, 1597–1668 között rene-
szánsz oromfalat emeltek, a fôhom-
lokzatot sgraffitovakolattal díszítették.
Barokk épületszárny és íves árkádsor
épült az 1730-as években a kereszt-
szárny emeletén. Klasszicista a XIX.
századi kapubejárat.
A városháza épülete a mindenkori
polgári önkormányzat adminisztratív
központja volt, de emellett 1849-ig a
törvénykezés színhelye is.
A Jurisics tér 10. sz. alatti Meskó-
ház a már említett Meskó családról
kapta a nevét. A XVIII. századi Kô-
szeg jellegzetes díszítômotívumát (ba-
rokk köténydísz) láthatjuk a falpillé-
rek oszlopfejezetei és az ablakok kö-
nyöklôje alatt.
A Plébánia vagy Lada-ház (Jurisics
tér 12. sz.) egyike a tér legrégibb épü-
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE
leteinek. A homlokzat XV–XVI. száza-
di sgraffitodíszei és I. Mátyás király
cseh oroszlános címere az 1977-es
helyreállításkor vált ismét láthatóvá.
Az emeleti kis falfülkében Szent Imrét
ábrázolja a festett barokk szobor.
A tér páros oldalának utolsó épít-
ménye az Ambrózy-ház (Jurisics tér
14. sz.), amely a legrégibb polgárhá-
zak közé tartozik. Nevét az egykori
tulajdonosról, Ambrózy Sámuelrôl
kapta. 1705–1708 között gyakorta ná-
la kvártélyozott Bezerédj Imre kuruc
brigadéros. A ház maga középkori
eredetû. A XVI. században épült
szárny toszkán oszloprenddel díszí-
tett árkádsoros, sgraffitodíszes.
A páratlan oldal 1. és 3. sz. barokk
épületének régészeti és építészeti fel-
tárása még nem történt meg. Átesett
viszont a teljes rekonstrukción a
Szvetics-ház (Jurisics tér 5.). Az itt fel-
tárt dalmát ajtótípus, valamint egyéb
jelek is azt mutatják, hogy a rene-
szánsz homlokzatdíszes ház dél-euró-
pai mintákat követ. Ez a hatás feltehe-
tôleg akkor erôsödött fel, amikor a vá-
ros az Adria és a Bécsi-medence köz-
ti kereskedelem fontos tranzitállomá-
sa volt.
A Sgraffitos-ház (Jurisics tér 7. sz.)
talán Kôszeg legszebb épülete. Nevét
a díszítés technológiájáról kapta. Az
olasz sgaffiare magyarul azt jelenti:
kaparni. A felvitt két vakolatréteg kö-
zül a felsôbe rajzolják a mintákat,
majd ezt a réteget a rajzolat mentén
lekaparják. Ily módon az alsó rétegen
jól láthatóvá válnak a felsôbe rajzolt
motívumok. Ennél az épületnél díszí-
tésül tulipános vázát és geometrikus
mintákat használtak. Szintén dalmát
típusú ajtón lehet bejutni az épület-
ben üzemelô presszóba. A kapuszín-
ben található Batthyány-kôcímer a
szomszédos 9. sz. ház tartozéka volt.
A valaha reprezentációs célokat szol-
gáló emeleti helyiségbôl stukkókere- Érdekes, hogy ma is él
tes mennyezetfreskó került elô. A tö- az a közel 260 éves
rök hódoltság idején készült alkotás a tradíció, hogy
Lukács evangélistánál olvasható „Sze- a hegymesterek évente
gény Lázár és a gazdag ember lako- Szent György napján
mája” történetet ábrázolja. a városházán mutatják
Sgraffitodíszítésû a Batthyány-ház be a város elsô
(Jurisics tér 9. sz.) homlokzata is. Re- emberének
neszánsz ablakai, barokk kapubejára- a szôlôhajtásokat.
ta és XVI. századi homlokzata rendkí- A szôlô fejlôdését
vül vonzóvá varázsolják az épületet. és állapotát aztán
Az Arany Egyszarvú Patikamúzeum beírják, rajzolják az
(Jurisics tér 11. sz.) a XVIII. században 1740-tôl vezetett Szôlô
emeletet kapott. Jövésnek Könyvébe,
Svalla Mátyás morvaországi patikus 1775- amely a világon
ben megvásárolta az elôtte két évvel fel- egyedülálló,
oszlatott jezsuita rend kôszegi patikájának mûvészileg és történeti
bútorzatát. A ma is itt lévô bútorremeket szempontból is
jezsuita laikus mesterek készítették római páratlan, folyamatosan
mintalapok alapján, osztrák és olasz ba- bôvülô alkotás.
rokk stílusban 1735–44 között. A tölgy-, (A könyv a várban lévô
dió- és hársfából készült bútorzatot igé- Jurisics Miklós
nyes barokk festmények díszítik. Vármúzeumban
Látogatható: hétfô kivételével 10–17 tekinhetô meg.)
óráig.
A tér közepén lévô építmények kö-
zül a Hôsök tornya felôl nézve az
1739-ben felállított Mária-szobor az
elsô. A Lorenz Eisenköbel soproni Az Arany Egyszarvú
mester által fertôrákosi kôbôl faragott Patikamúzeum
101
 KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

A Jurisics teret (még a XVIII. század

A Szent Jakab-templom szobor nem teljes, mellékalakjai el-
vesztek. Rendkívül míves az igénye-
Figyelemre méltóak sen elkészített nyolcszögletû kôkerí-
a templom barokk tés kovácsoltvas ajtaja. A szobor talap-
berendezésének zatának latin feliratai a felállításkor és
darabjai: az 1719-ben a korábbi, 1739-es restauráláskor ke-
készült faragott padok, letkeztek: „Az Istenszülô Szûznek a
az 1720-as szószék rózsafûzér királynéjának a tiszteletére
és a mellékoltárok. állította ezen oszlopot Kôszeg szabad
A Szent Benedek-oltár királyi városa”. 1853-ban: „Légy oltal-
mellett láthatjuk mazója, Istenszülô Szûz, Kôszeg pol-
azt a sírkövet, melyet gárainak, akik ezt a szobrot megújít-
1538-ban Jurisics Miklós ják”. 1912-ben: „A bûnösök oltalmad
készíttetett pestisben alá menekültek, most pedig szobro-
meghalt gyermeke dat megújítják: a szabad királyi város
emlékére. Wesselényiné és a hívôk”.
Széchy Mária (1610–1679) A szobor közelében álló Városkút
sírkövét a padsorok elsô, copf stílusú kútházát 1766-ban
között a padozatban építették, majd 1824-ben klasszicista
helyezték el. stílusban átépítették.
végén is: Templom tér) északon az
1615–1618 között épült Szent Imre-
templom zárja le. Eredetileg valójá-
ban ez volt a protestáns Magyar temp-
lom, melyet 1673-ban vettek el a pro-
testáns hívektôl, és amely Szent Imre
patrónus tiszteletére szentelve a város
plébániatemploma lett 1697-ben. A
fôbejárat feletti kis fülkében áll a név-
adó Szent Imre barokk stílusú szobra,
amely az 1700-as nagy tûzvész után
1722-ben került ide. A fôpárkány alatt
körbefutó késô barokk stukkófríz vi-
szont Szent Imre herceg születésének
800. évfordulóján, 1805-ben készült.
A hagymasisakos tornyok építése
szintén az említett tûzvész után (1725-
ben) fejezôdôtt be. A déli oldal ba-
rokk szélfogócsarnokának timpanon-
ján Szent Antal kicsi barokk szobra
látható. Az északi oldal kis belvárosi
sírkertjét 1931-ben hozták létre.
A templom szentélyén gótizáló
csúcsíves ablakok és támpillérek talál-
hatók. A fôoltáron Szent Péter és
Szent Pál szobra, az erkély evangéliu-
mi oldalán pedig ifj. Dorffmaister Ist-
ván Szent Imre herceg fogadalma cí-
mû festménye látható. A magyar fône-
mesi ruhába öltöztetett herceg a Ma-
gyarok Nagyasszonya mennyei trónja
elôtt tesz fogadalmat. Az oltár melletti
magyar királyszentek térdeplô szobrai
(Szent István és Szent László) mintegy
kiegészítik a fôoltárkép jelenetét.
A Szent Jakab-templom vagy „Öreg
templom” alapvetôen gótikus és ba-
rokk stíluselemek által meghatározott.
A homlokzaton csak néhány részlet
maradt a gótikából: két támasztópillér
és a csúcsíves, fiatornyos kapu. Az
1700-as tûzvész utáni átépítéskor a
barokk jegyek lettek a meghatározó-
ak. Ekkor helyezték a fôhomlokzat
kontyolt nyeregtetejére a tornyot he-
lyettesítô, fából készült barokk ha-

102
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

rangházat. Az oromzaton pedig meg- számú Riedl-házban töltötte számûze- A Szent Jakab-
jelent a barokk hullámíves és csigavo- tését 1676–1679 között gr. Wesselé- templommal szemben
nalú (volutás) falsáv. A homlokzaton nyiné Széchy Mária. A Pammer-ház nyílik a Chernel utca
a jezsuita szimbólum alatti vésett fül- (Chernel u. 11. sz.) bal oldalán vezet (régi nevén Úri utca).
kében Szent Jakab apostol szobrát, a ki a Városházától induló sikátor, Nevét Chernel István
csúcsíves bejárat timpanonjában pe- amely ma biztonsági okokból le van édesapjáról, Chernel
dig a világhírû Bertel Thorvaldsen zárva. A részben a városfalra épült Kálmán (1822–1891)
dán szobrász híres Krisztus-szobrának ház öv- és fôpárkánnyal díszített hom- történészrôl kapta,
másolatát (1930-ban készült) láthat- lokzatát klasszicista stílusban építet- aki a városról szóló
juk. ték át a XIX. század elején. elsô monográfiát írta.
A templombelsô szintén a két stílus Az utca páros oldalán a Várkör kö-
keveredését mutatja. A középkori zelében áll (Chernel u. 16. sz.) a város
szentély mérmûves ablakai a XV. szá- legrégibb és legnagyobb bástyája, az
zad második felébôl származnak, vi- Öregtorony vagy Zwinger. A XIII. szá-
szont a föléje emelt barokk Sanctus- zad végén épülhetett, mai formáját az
torony 1697-es. A szentély hatalmas Anjou-kori nagy építkezések idején
barokk oltárát Esterházy Pál nádor kapta. A mindig fedett bástyán a tûz-
adományozta 1693-ban. A Bezerédj- fegyverek elterjedése után szûk kis lô-
kápolnát valójában Telekessy István réseket törtek. Az Öregtorony ma idô-
egri püspök állíttatta, viszont nevét szaki kiállításokat befogadó múzeumi
mégis a kápolna oltárát állíttató Beze- kiállítóhely.
rédj Imre kuruc brigadérosról kapta. Információ róla a Jurisics Miklós Vár-
Az egri püspök szándéka szerinti Xa- múzeum 94/360-240-es telefonszámán
véri Szent Ferenc életébôl vett festmé- kapható. A Zwinger
nyek vannak benne. A középkori
templom pompáját idézik a déli mel-
lékhajó falképei, melyeket 1937-ben
restauráltak. Szent Kristóf hatalmas
alakját secco módszerrel, azaz száraz-
falra festéssel alkotta meg a mûvész,
így készült a Háromkirályok jelenet is,
melynek jellegzetessége, hogy a festô
kôszegi környezetbe helyezte a törté-
netet. A jobb alsó sarokban lévô épü-
letrész az elsô ismert kôszegi vár- és
városábrázolás. Freskótechnikával
készült a Palástos vagy Köpenyes Má-
ria. A széttárt köpeny szimbolikusan
kegyelmet és védelmet jelentett az
alája menekülôk számára. Mária kö-
penyét angyalok veszik körül, mellet-
te megjelennek az oltalomért közben-
járó szentek közül Szent Dorottya és
Szent Borbála.
A Szent Jakab-templommal szem-
ben nyílik a Chernel utca (régi nevén
Úri utca). A hagyomány szerint az 5.

103

A Szôlô Jövésnek A Chernel utca leglátványosabb
Könyve épülete a Sigray-palota (14. sz.). A
megmaradt nagy oromfal faltükreinek
motívumai reneszánsz ízlésûek, mi-
ként az emelet három ablaka is. A
reprezentatív emeleti termeket egyedi
csillárok díszítik (Kodolányi László,
1988.). Az emeletre vezetô lépcsôt
A kôszegi várat szép, kovácsoltvas ajtó zárja.
az 1532-es ostrom tette A Nádasdy-ház (Chernel u. 12. sz.)
híressé, amikor az utca egyetlen kétemeletes épülete.
kb. 50-55 000 fôs török Ma a Budaker Gusztáv Állami Zeneis-
sereg próbálta a várost kola mûködik benne. Udvarán áll az
bevenni. Augusztus 5. 1532-ben, az ostrom elôtt épített cson-
és augusztus 30. között ka Sarkos-torony vagy Kiszwinger.
19 ostromot vert vissza A 10-es szám alatti Chernel-házban
a Jurisics Miklós vezette élt az utca névadója, Chernel Kálmán,
maroknyi védôsereg. s itt született fia, István, az Európa-hí-
A kudarc miatt rû ornitológus. Sajnos, az épület rossz
janicsárlázadás tört ki állapotú, mûemléki helyreállításra
a törökök között, vár. Rendkívüli értéket képvisel az
utolsó egységeik 1766-ban készült késô barokk, roko-
augusztus 30-án – kó kapu. Az udvari szárny földszint-
a hagyomány szerint jén és emeletén is árkádsor húzódik.
11 órakor – hagyták el Az egész épület tömegén és kialakítá-
a meggyötört város sán jól látszik, hogy fôúri igényeknek
határait. Erre emlékeztet kellett megfelelnie.
Kôszegen a mindennap A Fügh-ház (Chernel u. 8. sz.) egyi-
11 órakor felhangzó ke azon kevés polgárházaknak Kô-
harangszó. szegen, amelyet egyetlen polgárcsa-
104
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE
lád több mint száz éven keresztül
birtokolt. Szûk udvarában lévô szár-
nyán ugyancsak árkádos homlokzat
látható.
Az utca derékszögében áll a 6. szá-
mú Fodor-ház, amely több középkori
épület összevonásával és késô rene-
szánsz átépítésével nyerte el mai alak-
ját. Helyreállításakor visszakapta re-
neszánsz, zöld színûre festett kváde-
res homlokzatát. A ház legszebb része
az udvari homlokzat toszkán fejezetes
oszlopokon nyugvó loggiája.
A Szent Jakab-templomhoz vissza-
jutva a Rajnis utcán induljunk el. Rög-
tön az utca elején áll a szûken vett
belváros egyetlen kétemeletes épüle-
te, az egykori jezsuita, késôbb piaris-
ta, végül bencés rendház (Rajnis u. 2.
sz.). Az olasz származású lékai építô-
mester, Pietro Orsolini építette
1677–1680 között.
A Hosztóti-ház (Rajnis u. 5. sz.) ud-
vari traktusában szép árkádsort látha-
tunk. A késô barokk épület földszint-
jén mûködik a Bécsikapu sörözô,
melynek belsô terét 1994-ben átalakí-
tották.
A klasszicista jellegûvé átépített
Kienast-házban (Rajnis u. 4. sz.) szállt
meg 1661-ben, a Széchyek elleni pere
idején gr. Zrínyi Miklós.
A Somogyi-ház (Rajnis u. 10. sz.) a
város legrégibb polgárházai közé tar-
tozik. Homlokzatának gótikus, orrta-
gozatos ablakrései a XIV. század elsô
negyedébôl származnak. Föld- és pin-
ceszintjén mûködik a Ponzichter bo-
rozó.
A Rajnis utcából a Felsôkapun át le-
hetett a Sziget külvárosba jutni. A ka-
put 1836-ban bontották le, de alapjait
feltárták, és a mai járószintre emelték.
A vizesárkot itt átívelô kôhíd hídfôjén
állt a Szent Donát- és Szent Lénárd-
szobor ma a Rajnis u. 12., illetve 13.
sz. épületek fülkéjében látható.
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

A hivatalosan Jurisics nevét viselô

várat sokan joggal emlegetik a törté-
nelme során leghosszabban birtokló
(236 év) család után Esterházy-várnak
is.
A védelmi rendszer szerves része volt a
fallal körülvett város, s ezen belül volt sze-
repe magának a várnak, amely a XIII. szá-
zadtól folyamatos fejlôdés során alakult
ki. A várnak nemcsak stratégiai és védel-
mi, de reprezentatív funkciója is volt a kô-
szegi uradalom központjaként. Kétszige-
tes jellegét máig megôrizte. Jól látható,
hogy az elôvárat és a belsô várat is vizes-
árok vette körül. Bár falazott hídon jutha-
tunk az elôvár kapujához, a kapu feletti
perselykövek azt jelzik, hogy felvonóhidat
mozgattak itt. Az elôvár udvarán láthatjuk
Jurisics Miklós szobrát (1963), valamint a
vár egykori melléképületeit. A belsô vár
kapuépületéhez is a csapóhíd elbontása
után épült téglahíd vezet. A kapu felett az
Esterházy család hercegi ágának címere.
A belsô vár udvara trapézszerû tér.
Emeleletes árkádsorát az 1777-es nagy
tûzvész után emelték. Az udvarról a maga
eredeti változatában csupán a keleti
szárny látható. Jóval többet érzékelünk,
ha belépünk az ún. „lépcsôházba”, ame-
lyen keresztül a Jurisics Miklós Vármúze-
um kiállítótermeibe vezet az út. Innen
csodálhatjuk meg a Kôszegi Iván bán épí-
tette Kôszegi-palota (1279–90) reprezen-
tatív fôhomlokzatát. Lépcsô vezet fel a vár
lovagterméhez, amely feltehetôen a Ga-
raiak birtoklása idején (1392–1441) ké-
szült. A Hunyadi-korszak (1483–1490)
eredménye a késô gótikus – kora rene-
szánsz ablaksor volt. A vár keleti és déli
épületszárnyai a XV. század második és a
XVI. század elsô felében épültek. A vár
Széchy-korszakában (1616– 1695) új kön-
töst kapott a belsô udvar.
A várban ma a Jurisics Miklós Mûvelôdési
Központ mûködik, valamint itt vannak a
már említett Jurisics Miklós Vármúzeum
kiállítótermei, melyekben tematikus rend
szerint láthatók a város hadtörténetének, Jurisics Miklós szobra
önkormányzatának, szôlôkultúrájának és a várban
kézmûiparának emlékei. Itt tekinthetô
meg a híres Szôlô Jövésnek Könyve is.
A múzeum hétfô kivételével naponta
10–17 óra között látogatható.
A belvárosi séta után a Fô térre visz-
szatérve Kôszeg egyéb – nem kevés-
bé érdekes – látnivalóit a Várkörrôl
indulva célszerû megtekinteni.
A Várkör páros oldalának Kis János
utcáig tartó szakasza városképi szem-
pontból nagyon jelentôs a fûrészfogas
beépítésû házak barokk összhatása és
az árkádos, tornácos udvari szárnyak A Várkör páros
miatt (Várkör 8., 10., 12., 24. sz.). Ér- oldaláról nyíló
demes átruccanni a Várkör páratlan Kis János utca végén,
oldalára a Várkör 29. sz. ház udvarán a Gyöngyös patakon
1553-ban emelt Csigás-torony miatt. túl található a volt
Jól látható itt a keleti városfal egy sza- kôszegi katonai
kasza is. A Kis János utcából megkö- reáliskola
zelíthetô Táncsics Mihály utcában (ma általános iskola
1996. augusztus 19-én szentelték fel és nevelôotthon),
az új református templomot. A jurta- amelyet Ottlik Géza
szerû modern épület tervezôje Csete – a hajdani diák – az
György Ybl-díjas építész, a magyar or- „Iskola a határon”
ganikus építészet egyik legmarkán- címû regényében
sabb képviselôje. tett világhírûvé.

105

A Tutzentaler-ház A Várkörön továbbsétálva az egy-
ablakai felett kori északi külváros látnivalóival is-
a stukko-reliefek merkedhetünk meg. Ez a terület ma-
görög és keresztény gába foglalja a hajdan németek lakta
hitvilágból vett városrészt, a Szigetet (Deutsche Hós-
jeleneteket ábrázolnak: tad).
balról az elsôn láthatjuk A városképi jelentôségû, 34. számú
Amalthiát, a kisded épület északi végfalába építették
Zeuszt szoptató nimfát 1902-ben a Rózsafüzér Királynôje-zár-
termékenységi datemplomot. 1942 óta áll az iskola
szimbólumokkal, elôtt az Országzászló, melynek csú-
a másodikon csán 1991-ben kettôskeresztet helyez-
a Paradicsomot Éva tek el.
alakjával. A harmadik Páros oldalán (24. sz.) láthatjuk a
reliefen Ádám és Éva város talán legszebb klasszicista épü-
ölelkezô alakja, a jobb letét, a Tutzentaler-házat. XIX. század
oldali életfán emberfejes eleji homlokzatát három színes övpár-
kígyó, a negyediken kány tagolja.
szintén Éva tûnik fel A páratlan oldal (19. sz.) legimpo-
az évszakokat zánsabb épületében mûködött a Fe-
szimbolizáló jelképekkel. hér Rózsa Vendégfogadó. Jellegzete-
Az ötödik képen sek a kosáríves bejáratok, míves mun-
Héraklész a fôszereplô, ka a XIX. századi kovácsoltvas cégér.
amint megfékezi a krétai 1843-ban építették a 29. sz. alatti
bikát. Az utolsó relief evangélikus konventházat klasz-
ugyancsak Héraklész szicista stílusban. Bejáratát az ud-
küzdelmét ábrázolja varban található Kôszegi evan-
a lernai hüdrával. gélikus templom oldalbejáratá-
nak tengelyéhez igazították.
Maga a templom késô barokk
stílusban készült 1783-ban,
miután a kôszegi evangéli-
kus gyülekezet az ellenre-
formáció idején elveszí-
tette templomát. II. Jó-
zsef 1781-es türelmi
rendelete torony
nélkül, és csak
telekbelsôre tet-
A református templom
106
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE
te lehetôvé az építkezést. Copf és ko-
rai klasszicista stílusú a templombel-
sôben körbefutó faszerkezetes karzat
díszítése. Ismeretlen festô mûve az
Úrvacsora-jelenetet ábrázoló késô ba-
rokk oltárkép. A gyülekezet fontos ér-
tékei között tartja számon a többször
átépített orgonát, az 1560-as oltárbib-
liát és az 1568-as készítésû úrvacsorai
kupát.
A rövid utcácska a parkosított Ár-
pád térre (egykori Fapiac) vezet,
melynek keleti oldalán láthatjuk a vá-
ros elsô Szûz Mária-szobrát (1723). A
szobor latin nyelvû felirata magyarul:
„Nem szégyenülök meg, mert téged
hívlak”.
A tér 1. sz. épülete 1899-ben az
Evangélikus Leánynevelôintézet szá-
mára épült. Ma a Kôszegi Mezôgazda-
sági és Kereskedelmi Szakközépisko-
la mûködik benne. Az intézmény leg-
nagyobb kincse a Haranghy Jenô által
1935-ben alkotott falfestmény-soro-
zat, amely a magyar szaktanterem-
ben látható. Jó néhány klasszikus
magyar irodalmi alkotás (Rege a
csodaszarvasról, János vitéz, Szép
Ilonka, Az ember tragédiája, Tol-
di stb.) al secco (száraz vakolat)
technikával készült illusztráció-
ja díszíti e falakat.
Az Árpád tér északi részé-
rôl nyílik a Sziget utca.
Az 1. sz.
ház
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE
még ôrzi XIII. századi tömegét és for-
máit, miként a 8., 11. és 27. sz. házak
kapubejáratai és ajtószárnyai is a múlt
míves lenyomatai.
Az egykori ispotály jól felismerhetô
barokk stílusú kápolnájának harang-
tornyáról. Az épület keleti oldalán áll
1875 óta az 1840-ben készült Szeplôt-
len Szûz-szobor. Az ispotályt az a
Meskó család alapította, amelyrôl az
épülettôl jobbra induló Meskó utcát
elnevezték. Az utca vége elôtt a
Gyöngyös patak partján a Szent János
híd mellett messzirôl feltûnik az 1810
táján emelt klasszicista stílusú Nepo-
muki Szent János-kápolna. Az íves
fülkében a szokásos attribútumokkal
ékesítve láthatjuk a szent életnagysá-
gú festett szobrát.
A kápolna melletti úton juthatunk
el a közeli 30000 m2 vízfelületû Csó-
nakázó-tóhoz. A szép parkosított kör-
nyezetben lévô tó vizét a Gyöngyös
táplálja.
A Szent János hídhoz visszatérve
balra a 87-es útra érve a Kôszeg–Rat-
tersdorf (Rôtfalva) határállomáshoz
jutunk. Jobbra kanyarodva, és ismé-
telten a Meskó utcán áthaladva az is-
potály épületénél kezdôdô Kálvária
utcába érkezünk. A Dreiszker-féle
Szanatórium és Hidegvíz-gyógyinté-
zet eklektikus épületének (Kálvária u.
14. sz.) érintése után a Schiller- vagy
Küttel-villa (Kálvária u. 33. sz.) elôtt
elhaladva balra láthatjuk meg azt a kis
bunkert, ahol a légitámadások idején
a Velembôl idehozott Szent Koronát
ôrizték.
Innen pár méterre – az útelágazás-
nál – jobbra indulva hamarosan a ba-
rokk-rokokó stílusban készült Paduai
Szent Antal-kápolnához érünk. Ajtaját
gyönyörû kovácsoltvas rács fedi,
oromzatát pedig gazdag növényorna-
mentikával díszítették. Az útelágazás-
hoz visszatérve a már látható alsó stá-
cióépület mellett a Kálvária-templom- Gyöngyös utca 12.
hoz indulhatunk. A Ludwig Schöne
tervezte (1890) 14 stációépület elôtt
elhaladva másszuk meg a 393 m ma-
gas hegyet, melynek tetején áll a pro-
vinciális barokk építészet talán leg-
szebb hazai temploma, az 1729–1734
között emelt háromtornyos kálvária-
templom. A középsô, szegletes tor-
nyot a fôpárkány fölött hagymasisa-
kos toronysisakkal látták el, míg a két A Várkörrôl letérve
henger alakú oldaltornyot lekerekített a gazdag látnivalókkal
toronysisak fedi. A homlokzatot a rendelkezô Gyöngyös
megfeszített Krisztus és a két lator utcán át az Árpád térig
szobra díszíti. A Krisztus-kereszt tövé- juthatunk. Az utca
ben Mária Magdolna, az Istenanya és 10–18. sz. telkei
Keresztelô Szent János alakja a temp- fûrészfogas
lom titulusára (Szent Kereszt felma- beépítésûek.
gasztalása) utal. A lépcsôk mellett pe- Földszintes házain
dig Szent Péter és Szent Veronika, va- elôbukkannak a festett
lamint két síró angyal szobra áll. A vakolatrészeletek.
templom hajójának mindkét oldala Különösen érdekes
félkör alakban szélesedik ki, és maga a 12. sz. épület
a szentély is félkörben záródik. Sajnos XVII. századi késô
a templombelsô 1947-ben kiégett, ké- reneszánsz stílusú
sôbb a jáki temetôkápolna oltárát he- festett sarokarmatúrája
lyezték el benne. A templomtól kitû- és párkánydísze.
nô a kilátás a városra, sôt, tiszta idô- Nagyon figyelemre
ben látni Szombathelyet, néha a Ság méltóak a házak
hegy és a Somló körvonalait is. kapubejáratai.
107
 KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

Az utca másik végén A templom mögötti Szent Donát-
lévô, nagy parkolóval kápolna 1891-ben készült. Itt a he-
rendelkezô Károly Róbert gyen találjuk az 1936. május 31-én fel-
tér közelében láthatjuk állított, majd 1993-ban felújított há-
az ún. Kapásházakat romhalmos Trianoni-keresztet is.
(Várkör 82, 84, 86. sz.). A város és a Várkör észak–déli fele-
A kapások a hajdani zôje nagyjából a Királyvölgybe vezetô
Esterházy-birtok Hunyadi utcai keresztezôdésnél van.
napszámos Itt, a volt Esterházy-uradalom terüle-
szôlômûvelôi voltak. tén találjuk meg az egykori Szent Be-
A népi mûemléképületek nedek-rendi I. Ferenc József Fôgim-
a XVIII. század elején názium (ma Jurisics Miklós Kísérleti
már álltak a fûrészfogas Gimnázium és Kollégium) épületét.
beépítésû telkeken. Tovább menve juthatunk el a híres
Az Árpád tér ismételt Chernel-kerthez (Arborétum u. 2. sz.),
érintésével a kis Hegyalja ahol Kôszeg legféltettebb természet-
utca 25-ös és 29-es szám védelmi értékeit ismerhetjük meg.
alatti barokk A 2,6 hektáros park legértékesebb fái a kí-
pinceépületeit érdemes nai aranyfenyôk, néhány hatalmas luc- és
megtekinteni. jegenyefenyô, atlaszcédrus és andalúziai
Már a díszítésük is jegenyefenyô. A kert madárvédelmi min-
(szôlôinda, szôlôfürt, tatelepként mûködik, de itt kapott helyet
hordó) híven jelzi a névadó munkásságát bemutató kis mú-
funkciójukat. zeum is. Chernel István 1865-ben született
Chernel Kálmán kôszegi történetíró, bota-
Szüreti felvonulás nikus és polihisztor fiaként. Már 12 éves
Kôszegen korában rögzítette madártani megfigyelé-
seit. Fô mûve a „Magyarország madarai,
különös tekintettel gazdasági jelentôsé-
gükre I–II” címet viseli. Ez az elsô, magyar
szerzô tollából származó tudományos ma-
dártani munka. Ô honosította meg ha-
zánkban a madárodúkat és madáretetô-
ket, melyeket elôször itt, a parkban helye-
zett el. A kertben mûködik a Fertô-Hanság
Nemzeti Park Igazgatósága Vas Megyei
Irodája, ahol hasznos információkat tud-
nak adni a Kôszegi-hegy természetrajzi
látnivalóiról. A szakemberek részben
megtekinthetô madárkórházat is mûköd-
tetnek itt, ahol az egész Dunántúlról érke-
zô sérült madarakat ápolják.
Csak hétköznapokon látogatható. Nyit-
va tartás: kedd–csütörtök 8.30–16-ig,
péntek 8.30–14-ig.
A Várkörre visszatérve hamarosan
egy kis térre jutunk. A Flórián tér a
tûzoltás védôszentjének tiszteletére
1810-ben ide helyezett késô barokk
stílusú Szent Flórián-szobor után kap-
ta a nevét. Alkotóját, sajnos, nem is-
merjük.
A Várkör 55-ös számozású Szluha-
ház a XVIII. század utolsó negyedé-

108
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE
ben épült. Barokk-rokokó utcafronti
homlokzata, füzérdíszes kapuja igazi
ékessége a térnek.
A Jézus Szíve-templom mellett ha-
ladva vessünk egy pillantást a Ludwig
Schöne tervezte Postaszékház épüle-
tére (Várkör 67. sz.), és tekintsük meg
a Lauringer-ház (Várkör 69. sz.) ková-
csoltvas cégérét, amely a híres Hei-
denreich-lakatosmûhely egyik leg-
szebb munkája.
KIRÁNDULÁSI CÉLPONTOK
KÔSZEG KÖRNYÉKÉN
Kôszegrôl a kéktúra útvonalán a
Kôszegi-hegység magyarországi fon-
tosabb látnivalói megközelíthetôek.
Célszerû a Jurisics tértôl követni a kék
sávot. A Kálvária-hegy (3,3 km) meg-
mászása után a kb. 3,5 kilométerre lé-
vô Hétforráshoz (6,7 km) vezet az út.
Ez hét ágból fakadó igen bôvizû for-
rás az osztrák határ mellett. Az össze-
foglaló név már a XVIII. századtól
használatos, de az egyes ágakat az
1896-os millenniumi esztendôben ne-
vezték el a honfoglaló hét vezérrôl.
Viszonylag rövid útszakasz (1,3
kilométer) megtétele után a 600 m
magasan fekvô Óház-tetôre jutunk,
amelyen a XIII. században a kôszegi
Felsôvár állt. Nevét (Castrum Kwszug)
késôbb maga a város is átvette. Feltár-
ták a kapubástya és a lakótorony
alapjait is. Ez utóbbira a millecen-
tenárium évében a város 15 méter ma-
gas kilátótornyot emelt, ahonnan cso-
dálatos a kilátás a hegységre.
A jelzésen tovább haladva kb. 1,5
kilométer után érintjük a hajdani bú-
csújárók pihenôhelyét, a Vörös ke-
resztet, amely nevét a színérôl kapta.
Mintegy két kilométer gyaloglás után
a Stájerházaknál pihenhetünk meg,
amelyek az 1750-ben Kôszegre telepí-
tett stájer erdészek lakóhelyéül szol-
gáltak. Chernel György 1830-ban va-
dászlakot épített itt, a fa haranglábat
pedig 1902-ben állították. Az egyik
volt erdészházban a Szombathelyi Er-
dészeti Rt. tulajdonában lévô, a kör-
nyék élôvilágát bemutató Erdészeti
Múzeum üzemel.
Nyitva tartás: április 15-tôl október 15-ig
(kedd, csütörtök, szombat, vasárnap
10–16 óráig). Csoportok elôzetes
egyeztetés után más idôpontban is
megtekinthetik (Tel.: szombathelyi Er-
dészeti Rt. 94/329-977, 94/329-973).
Az utat folytatva – mintegy 2 km
megtétele után – a Hörmann-forrás
mellett pihenhetünk meg. Innen
emelkedô úton (2,5 km) – amely köz-
vetlenül a határ mellett vezet – érünk
a Dunántúl legmagasabb pontjára, a
883 m magas Írott-kôre, amely az or-
szágos kéktúra kezdôpontja. A hajda-
ni Árpád-kilátó helyén 1913-ban épí-
tették a mai kilátót, amely egyszerre
két ország területén fekszik. Innen két
ország, de egy hegység panorámájá-
ban gyönyörködhetünk.
A Kôszeg–Cák–Velem–Bozsok– Bu-
csu útvonalon vezet a
jól kiépített Írott-kô Kilátó az Írott-kôn
kerékpárút,
amely Bucsu
után a Vas-
hegy ke-
rékpár-
úttal ér
össsze.
109

A Kôszegi-hegység LÁTOGATÁS A KÔSZEGI-HEGYSÉG
látnivalóival ismerkedve
feltétlenül érdemes AUSZTRIAI OLDALÁN
átruccanni a határ másik
oldalára is, hiszen LÉKA
az itt található, a régi LOCKENHAUS, LIVKA
Vas vármegyéhez tartozó
településeknek számos Az eleinte királyi tulajdonban lévô,
érdekes, a magyar 13. században épült lékai vár volt a
történelmet és nyugati határvidék elsô kôvára. Ké-
kultúrtörténetet érintô sôbb a Németújváriak, majd a Kani-
vonatkozása van. zsaiak tulajdonába került. 1535-ben a
Rohonc, Léka század egyik legjelentôsebb alakja,
és Városszalónak Nádasdy Tamás kapja meg Kanizsai
megtekintése körülbelül Orsolya hozományaként. 1671-ig a
egy napot vesz igénybe. Nádasdyak birtokolják, majd 1676-
ban az Esterházyak tulajdonába kerül.
A vár mindkét tornyán gótikus jegye-
Lékáról rövid sétával ket fedezhetünk fel. A Kápolnatorony
is elérhetjük a Rohonc a XIII. században épült. Az 5 szintes
felé vezetô út melletti Öregtorony föld alatti részében volt a
Margit-kilátót, amelynek börtön. A lovagtermet gótikus oszlop-
tetejérôl gyönyörû sor vágja ketté. A várban ma múzeum
kilátás nyílik és áprilistól októberig nyitva tartó
a Kôszegi-hegységre. szálloda mûködik. A múzeum látogat-
ható egész évben naponta 8–17 óráig,
Tel.: (00-43) 2616-2394
A vár uradalmához tartozó község-
ben jelentôs kulturális tevékenység
folyt. 1522-ben Velikey Gergely itt
A lékai vár másolta a Keszthelyi-kódexet.
110
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE
A Szent Miklós-templom 57,5 méte-
res tornyával messze kiemelkedik
környezetébôl. Nádasdy Ferenc épít-
tette 1655–1669 között Pietro Orsolini
itáliai építésszel. Fôoltárának képe
Kéry György kôszegi festô alkotása
(Szent Miklós püspök és Miklós ba-
rát). A fôoltárt Szent István, Szent Im-
re, Szent Borbála és Szent Erzsébet
szobra díszítik. A szentély déli falán
lévô képen a szentek arca Nádasdy
Ferenc és Esterházy Júlia vonásait for-
mázza. A Mária-oltár festményein Bu-
da ostromát, illetve Magyarország
Nagyasszonyát a magyar koronával és
palásttal, karjaiban a kisded Jézussal
ábrázolták. A templom kriptájában az
1671-ben lefejezett Nádasdy Ferenc
vörös márvány szarkofágja, valamint
Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya
síremléke található. Utóbbi rene-
szánsz stílusú, s a két család címerével
díszítették.
Az Ágoston-rendi szerzetesek szá-
mára épült, majd kastéllyá átalakított
egyemeletes épületet a templom mel-
lett találhatjuk. Az Esterházyak birto-
ka volt. A kastély és a templom elôtti
téren emelkedô Mária-szobrot a vá-
rosban pusztító pestis áldozatainak
emlékére 1719-ben állították.
ROHONC
RECHNITZ, ROHUNAC
A ma már romjaiban is alig látható,
a XIII. század második felében ké-
szült régi rohonci vár köré épült a mai
település. Ez már a kezdetektôl két-
nyelvû, miként azt az Ungermarkt és a
Deutschemarkt elnevezések is jelzik.
A magyarok a Jaák nembeliek, a né-
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

metek a Németújváriak jobbágyai vol- Szent László aranyozott szobra, Szent A Faludi-tó
tak. A pozsonyi béke értelmében a Katalin képe (1850) és a Batthyány-cí-
város osztrák zálogbirtok lett, késôbb mer látható. Kriptájában nyugszik
Batthyány Ferenc kezébe került. Az Faludi Ferenc (1704–1779), a barokk
1530-as török pusztítás miatt horváto- korszak legnagyobb magyar költôje, a
kat telepítettek be, s hamarosan kiala- nagyszombati egyetem tanára. Faludi Rövid kirándulást
kult az általuk lakott városrész, a életének utolsó esztendôit Rohoncon tehetünk a város
Tabor. töltötte. határában, szép
Pusztították Bocskai és Bethlen ha- Az 1783-ban klaszicista stílusban természeti környezet-
dai, tûzvész és pestis. A Batthyányak épített evangélikus templom szószék- ben fekvô
építkezô kedve azonban mindezek oltárát Illés és Mózes próféták szobrai Faludi-tóhoz,
ellenére nem lankadt. 1906-ban Thys- ékesítik. de könnyen
sen-Bornemisza Henrik vásárolta meg Érdekes látnivaló a háromemeletes megközelíthetô innen
a második világháborúban elpusztult barokk Granárium (Magtár), amelyet az Írott-kôn
kastélyt. Helyreállíttatta, majd itt he- a XVII. század végén emeltek. (Gerschriebenstein)
lyezte el híres képgyûjteményét, A városháza épületében van a levô, 1913-ban emelt
amely ma a Rohonci gyûjtemény ne- Csizmenmacher Museum” (Haupt-
„C Árpád-kilátó is.
vet viseli. platz 10. sz.), amelyben a környékbe- Rohoncot határátkelô
A Szent Katalin-plébániatemplomot li csizmadiák munkáit helyezték el. köti össze
1679-ben Batthyány Kristóf építtette. A magyar nyelvterülettel szomszédos Bur- a szomszédos
1727-ben barokk stílusban alakították genlandban a „Stiefelmacher” helyett a magyarországi
át. Fôoltára mellett Szent István és „Csizmenmacher” kifejezést használták. Bozsokkal.

111

A múzeum egész évben, hétfôtôl csü-
törtökig 7.30–12 valamint 13–16 óra kö-
zött, pénteken 7.30-tól 12 óráig tekint-
hetô meg. Hét végén és ünnepnapokon
elôzetes idôpont-egyeztetés szükséges.
(Julius Koch értesítendô: Nussgrabenn-
gasse 5, tel.: (00-43) 3363-79515.)
VÁROSSZALÓNAK
STADTSCHLAINING
SALUNAK
A Zloymuk majd Zalonuk néven
említett várost a XIII. században épí-
tették. Fontos része volt az ország
nyugati védelmi rendszerének. A vá-
rost és a köréje épült települést a
Németújváriak, a Kanizsaiak birtokol-
ták, majd a nikápolyi csatában tanúsí-
tott vitézségéért Tompek György kap-
ta. 1445-ben III. Frigyes foglalta el a
várat, s azt Baumkirchner András
zsoldosvezérnek adományozta. Ô
hívta a városba az egyetlen magyar
eredetû szerzetesrendet, a pálosokat.
A nekik építtetett templom és kolos-
tor mára elpusztult. A XVI. században
a vár és a település Batthyány Ferenc
Városszalónak vára kezébe került. A Batthyányak nagy
112
KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE
Rohonc ódon utcáin sétálva célta-
lan bolyongásaink során is jó néhány
csonkakontyos homlokzatú hosszú-
házra lelhetünk.
Híres szôlôhegyén is számos népi
építészeti emlék ôrzi a múltat, ezekre
is rábukkanhatunk.
számú iparost telepítettek a városba;
különösen a bôrfeldolgozó ipar volt
híres. A ma tartományi tulajdonban
lévô vár ekkor nyerte el mai formáját.
A külsôtornyos, szabálytalan alakú
erôdbe széles kôhíd vezet, amelynek
elején Nepomuki Szent János és Szûz
Mária szobra áll.
A nagykapun Batthyány-címer, a második
kapun Baumkirchner és Stubenberg címe-
re. A Fekete udvar bejáratánál balra
Baumkirchner András életnagyságú dom-
bormûvében gyönyörködhetünk. A vár
legrégebbi része az öregtorony, amelynek
alja XII–XIII. századi, második szintjét a
XV., a tetejét a XVII. században húzták fel.
A torony melletti lakószárnyon szintén
több stílus jegyei fedezhetôk fel a gótiká-
tól a barokkig. Az egykori lovagteremben
rendezték be a múzeumot. A Fekete ud-
varban gótikus várkápolna is található ba-
rokk berendezéssel. A tornyokkal és bás-
tyákkal erôsített régi városfal még több
helyütt áll, bár mindössze egy-egy bástya
és torony maradt épségben.
A vár húsvéttól októberig hétfô kivéte-
lével naponta 9–12 és 13–17 óra között
látogatható.
A késô gótikus, egyhajós Szent Jó-
zsef-plébániatemplom fôoltárképe az
asztalosmûhelyében térdeplô Szent
Józsefet ábrázolja. A templom faragott
keresztelômedencéjét 1512-ben ké-
szítették, és a Baumkirchner- és Stu-
benberg-címerrel díszítették.
A klasszicista stílusú evangélikus
templomot a hajdani Fehér-bástya he-
lyén tekinthetjük meg.
SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE
Két földtani szerkezeti egység érint-
kezik itt a mélyben. Északnyugaton a
Vashegy felszínérôl ismert pennini tí-
pusú jura-alsókréta korú kôzetek
találhatók, délkeleten pedig a Rába-
menti metamorf összlet alkotja a me-
dence aljzatát. A Vas-hegy kôzetei
szoros rokonságban állnak a Kôszegi-
hegység képzôdményeivel. Itt uralko-
dó a zöldpala, de egyes tektonikailag
igénybe vett helyeken különlegesen
puha talkpala is képzôdôtt. A Vas-
hegytôl távolabbra e kôzetek egyre
mélyebben helyezkednek el, Szom-
bathely térségében már 1000 m körü-
li mélységben vannak. Felettük mio-
114
cén és pannon üledék halmozódott
fel. A Pannon-tó elsekélyesedésével
óriási mocsárerdôk, láperdôk jöttek
létre, melyek elhalt maradványaiból
Torony, Ják és Nárai térségében gyen-
ge minôségû szén (lignit) képzôdôtt.
A patakok hordalékaként jelentôs
mennyiségû kavics is felhalmozódott.
Változatos a táj domborzati képe.
Szinte hegyvidéki benyomást kelt a
Vas-hegyet átszelô Pinka sziklafalak-
kal határolt szurdokvölgye. A Pinka
kavicstakaróján dombsági táj formáló-
dott, Szombathely vonalától pedig az
alföldies sík vidék a jellemzô. A térség
legjelentôsebb vízfolyásai a Pinka, a
SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE
Perint és a Gyöngyös. Meg kell emlí-
teni az Arany-patakot, valamint a So-
rok- és Sároslaki-patakot is.
Viszonylag kiegyensúlyozottak az
éghajlati tényezôk. Egy évben átlago-
san 1850 órát süt a nap, az évi közép-
hômérséklet pedig 9 °C. Évente 700–
750 mm csapadék hull le. Az uralko-
dó szélirány az északi. A legjellem-
zôbb talajtípus az agyagbemosódásos
barna erdôtalaj, de elterjedt a barna-
föld is. A Pinka árterén pszeudogele-
jes barna erdôtalaj alakult ki. Meglepô
és elgondolkodtató tény, hogy Szom-
bathely állat- és növényvilágáról az
elsô, és mindmáig egyetlen összefog-
laló munka 1880-ban jelent meg
Kuncz Adolf tollából, „Szombathely –
Savaria rend. tanácsú város monog-
raphiája” címmel. Az eltelt több mint
egy évszázad során elvétve láttak
napvilágot kisebb tanulmányok, ame-
lyek a város és környéke élôvilágával
foglalkoztak.
Természetes, hogy a vidék arculatát
az ember tájformáló tevékenysége ha-
tározza meg, amely a természetközeli
tájból „kultúrtájat” hozott létre. Élôhe- Szombathelyi látkép
115
 SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE
Szombathely környéke,
ahogy a megye többi lyek tucatját semmisíti meg, de leg- tenzíven. Elsô szombathelyi adatai
része is, korábban alább annyit ki is alakít. Az élôvilág között lehet az 1980. november 15-én
aprófalvas településszer- végtelen alkalmazkodóképességének megfigyelt három példánya. A kör-
kezetû volt. A város ékes bizonyítéka, hogy állat- és nö- nyéken újra költ a holló, és néha rit-
vonzáskörzetében kevés vényfajok százai nyomulnak be az új kaságként feltûnik egy-egy túzok.
olyan községet találunk, élôhelyekre, alkalmazkodva a terület Legnagyobb egyedszámban a pa-
amelynek lélekszáma nyújtotta táplálékhoz, szaporodóhe- nelházakban alkot kolóniákat a kései
meghaladja az ezer fôt. lyekhez, menedékekhez. Számbavé- denevér, de a közönséges denevér és
Ez utóbbiak is inkább telük egyre sürgetôbb igény. a korai denevér is elôfordul. Számos
azok a települések, A város messze földön híres volt helyen keseríti meg a háztulajdono-
melyekbe az elmúlt kertészeti kultúrájáról, parkjairól, az sok éjszakáit a padláson fészkelô
évtizedekben megindult utakat szegélyezô fasorokról. A szá- nyest. A város szegélyén egyre gyako-
a városi lakosság lassú zadvég felvirágzásával egyidôben ki- ribb a menyét.
kiáramlása. Nagyon sok alakított parkokban a lombhullató A Gyöngyös és a Perint mentén a
helység korábbi apró egzóták (pl. páfrányfenyô, császárfa, kósza-, vagy vízipocok okoz komo-
falvak összevonásával afrikai szivarfa, liliomfák, tulipánfa) és lyabb károkat. Szükséges megemlíte-
jött létre, például a mai örökzöldek (örökzöld mamutfenyô, ni, hogy sokfelé földikutyának tartják,
Táplánszentkereszt kínai szúrósfenyô, mocsárciprus, ja- amely faj azonban nem fordul elô a
a múlt század közepén pán ciprus) napjainkra tiszteletet pa- vidéken.
még hét aprócska falu rancsoló méretûek lettek, és szemet A Pinka Vas megye legtermészete-
volt. A vidéknek gyönyörködtetô csoportokat alkot- sebb állapotú folyóvize, amelyet elke-
a második világháborút nak. rültek a nagyobb szabályozások. Élô-
megelôzôen – az Az állatvilág alacsonyabb rendû világa ezért számos értékes fajt ôrzött
Erdôdyeket kivéve képviselôirôl, bár itt élnek körülöt- meg. Említésre méltó a sebes piszt-
– nem voltak igazi tünk, pontos adatok nincsenek. Pusz- ráng és a fürge cselle. A vidra is jelen
nagybirtokosai, de majd tán a város pókjairól készült felmérés. van a területen. A Pinka-szurdokból
mindegyik faluban A Perintben és a Csónakázó-tóban ismert egy igen ritka páfrányfaj, a
találunk egy-egy kúriát elôfordul a folyami rák. A Gyöngyös csipkeharaszt. A Vas-hegy még érin-
vagy kisebb kastélyt. felsô folyásáról gyakorta ide téved tetlen déli lejtôin él a leánykökörcsin.
Ezek gazdái tevékenyen egy-egy sebes pisztráng. Szombathely és környéke agglome-
részt vettek a megye Legtöbb megfigyelés a madarakról rációs tájegység. Nem lehet a vidék
közéletében; a múlt gyûlt össze. A város területén eddig szigorúan vett határait megvonni, hi-
század második felétôl 65 madárfaj jelenlétét észlelték, ebbôl szen az aszerint változott, változik,
már azt is fontosnak 43 költ is. A legnagyobb fajszám és ahogy a város vonzáskörzete nô.
tartották, hogy vidéki fajgazdagság a Kámoni Arborétumot Mégis, mi az, ami erre a tájra jellemzô?
kastélyuk mellett jellemzi. A Szombathelyet és környé- A legfontosabb talán, hogy utak men-
Szombathelyen is legyen két érintô vonuló fajok közül érdekes- tén, utak találkozásánál fekszik.
lakásuk. ségnek számít a sarki búvár és a préri Már a római idôkben erre vezetett a
A századforduló táján sirály. Feltehetôen a Kôszegi-hegy- Borostyánkô út, a középkorban erre
Szombathely lakossága ségben fészkelô vízirigó példányok mentek a kereskedôk Itália és Stájer-
rohamosan növekedni közül húzódott le egy a Gyöngyös ország felé, a múlt század második fe-
kezdett. Ez a növekedés mentén a Perint patak Szombathely le óta pedig Szombathely már vasúti
annak is köszönhetô, belterületén átfolyó szakaszára, ahol csomópont is. Ez az „átmenetiség”,
hogy a környezô elsô ízben 1986. december 26-án fi- útmentiség is az oka, hogy a tájnak
településekrôl egyre gyelték meg. Azóta telenként több al- régóta nincs népviselete, nincsenek a
többen költöztek be kalommal is feltûnik a faj. Napjaink- környezô vidékektôl élesen elkülönü-
a városba. ban a bütykös hattyú terjeszkedik in- lô néphagyományai, népszokásai.

116
SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE
SZOMBATHELY
Irányítószám: 9700 Körzetszám: 94
Szombathely a nyugat királynôje,
Szombathely Szent Márton városa,
Szombathely a parkok városa, 2000
éves város az 1000 éves Magyarorszá-
gon. Ezek azok a jelmondatok, szlo-
genek amelyekkel Vas megye szék-
helyét jellemezték az elmúlt évszá-
zadban. A római kor, a barokk és a
századforduló voltak a város fejlôdé-
sét meghatározó fontosabb idôsza-
kok. A római korban Claudius császár
alapította a várost, a barokk korban
Szily János idejében lett püspöki szék-
hely, akkor épült ki a barokk város-
mag, a századforduló táján pedig
Éhen Gyula polgármestersége idejé-
ben létrejött a „modern” város. Három
korszak, „három városalapítás”. Az
ezredfordulón hazánk talán legrégibb
városa – az egykori Pannónia székhe-
lye – kétezer év után ismét regionális
szerepkörre törekszik.
A ma 82 000 lakosú várost Krisztus
után 50 körül alapította Claudius csá-
szár, majd a római birodalom tartomá-
nyi székhelye lett.
Két híres és népszerû szent neve
köthetô a városhoz. 303-ban Sava-
riában végezték ki Szent Quirinus
sziszeki (siscia-i) püspököt, 316-ban
pedig Savariában született Szent Már-
ton, a késôbbi tours-i püspök, a nyu-
gati világ egyik legismertebb, legtöb-
bet ábrázolt szentje. 455-ben földren-
gés döntötte romba a várost, ennek
ellenére folyamatosan lakott település
volt, amely valószínûleg a népvándor-
lás korában sem néptelenedett el tel-
jesen.
Nevét ugyan közel 350 év után csak
791-ben említik elôször, amikor Nagy
Károly egy hadjáratról visszatérve fel-
keresi a várost.
A Savaria név használata a magyar A Borostyánkô út
államalapítást követôen a középkor- részlete a Romkertben
ban is fennmaradt. Mai neve 1274-ben
bukkant fel. A középkor évszázadai-
ban a város a gyôri püspök birtoka.
Szombathely nagy múltja ellenére
csak 1578-ban lesz a vármegye köz-
pontja, amikor a vasvári káptalant ide
telepítik.
Szinte második városalapításként is
felfoghatjuk a szombathelyi püspök-
ség 1777-es megalapítását. Ma jelen-
tôs turisztikai vonzerôt képeznek
azok a mûemléképületek, amelyek
többsége ebben az idôben készült. A
város igazi fejlôdése azonban csak az
1800-as évek végén indult meg.
Szombathely vasúti csomópont, la-
kossága néhány évtized alatt többszö-
rösére növekedett. Ebben az idôszak-
ban kezdik a települést a „nyugat ki-
rálynôje”-ként emlegetni.
Szombathely az ellentmondások
városa is, hiszen kulturális központ
annak ellenére, hogy nincs színháza
és egyeteme sem (csak fôiskolája).
Vannak azonban rangos kulturális
rendezvényei. A Tavaszi Fesztiválnak
117

Savaria Nemzetközi több tízezer látogatója van, a Bartók
Táncverseny Szeminárium és Fesztivál kurzusaira a
világ minden tájáról érkeznek hallga-
tók, a Savaria Nemzetközi Táncver-
senyt pedig a sporttánc rajongói egész
Európában számon tartják.
Dublin után Szombathely a máso-
dik város, ahol a Bloomsday-t illik
megünnepelni. Néhány éve nyaranta
A legenda szerint az Iseumban, a Szabadtéri Játékok ke-
a Szent Márton-templo- retében ismét felhangzik a Varázsfu-
mot a szent szülôháza vola, és a tervek szerint 2000-ben a
fölé építették. város történetét bemutató jelmezes
Az ugyan nem felvonulást, a Savaria Karnevált is újra
igazolható, hogy Szent megrendezik.
Márton szülei itt laktak A város országos és nemzetközi hí-
volna, de az biztos, rû mûvészeti együttesei a Szimfonikus
hogy a jelenlegi Zenekar, a reneszánsz és barokk ze-
templom elôdje már nét játszó Capella Savaria. Az Unga-
a IX. században ezen resca néptáncegyüttes 1955-ben ala-
a helyen állt. kult, külföldi vendégszereplései mel-
Az is bizonyítható, hogy lett évi mintegy száz fellépéssel van
Savaria–Szombathelyt jelen a megye és az ország kulturális
már Nagy Károly életében. A Savaria Táncsport Egyesü-
óta Szent Márton let és a Haladás Sportegyesület Sport-
kultuszhelyeként táncszakosztálya szép sikereket ér el
tartják számon. a világversenyeken is.
118
SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE
SÉTA SZOMBATHELY
BELVÁROSÁBAN
A tágabban értelmezett belváros
nevezetességeit felkeresô sétánkat
kezdjük a vasútállomás közelében
fekvô szentmártoni temetôben! Az
egykori különálló Szentmárton közsé-
get a múlt század második felében
csatolták Szombathelyhez. A falu a
korábbi évszázadokban gyakorlatilag
együtt élt Szombathellyel, napjaink-
ban pedig már a belváros részének te-
kinthetô.
A szentmártoni temetô hazánk
egyetlen olyan temetkezési helye,
amelyet közel kétezer év óta folyama-
tosan használtak, hiszen területén ró-
mai sírokat találtak. A temetôben fel-
tárt ókori emlékek múzeumba kerül-
tek. A jelenleg itt látható síremlékek
ugyan mind az utóbbi két évszázad-
ban készültek, mégis érdemes sétát
tennünk e „szombathelyi panthenon-
ban”.
A temetô bejáratánál áll Szent Már-
ton temploma és a vele szervesen
SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

egybekapcsolódó Domonkos-kolos - Látogatható: keddtôl csütörtökig 10 és Az anyját

tor. A mai templom barokk épület, 17 óra, pénteken 10 és 19 óra, valamint megkeresztelô
amelynek román kori és gótikus rész- szombaton 10 és 16 óra között; tel.: Szent Márton szobrot
letei a legutóbbi régészeti feltárások 94/312-554. Szent Márton kútja
során kerültek elô. A templom utolsó A Gyöngyös partján visszasétálunk fölött helyezték el.
nagyobb átalakítása 1935-ben történt, a Szent Márton útra, amelynek végén, Oklevélben elôször
amikor az épületet Wälder Gyula ter- a Savaria téren a Ferences templom 1360-ban említik
vei alapján 11 méterrel meghosszab- áll. Helyén a XIV. században kórház a kutat. Az 1500-as
bították. Berendezése barokk, Szent (ispotály) mûködött, amit a XIV. szá- évek végén Clusius
Vincét ábrázoló oltárképét Szent Ist- zad közepén tomboló pestisjárvány – a Batthyányak
ván és Szent László szobra fogja köz- után a ferencesek kaptak meg. Szent németújvári
re. A Domonkos-rend 1638-ban tele- András tiszteletére szentelt elsô temp- udvarában élô
pedett meg Szentmártonban, amikor lomukat még ennek a századnak a németalföldi
Draskovich püspök az addigi plébá- közepén építették fel. Az 1500-as botanikus – felkeresi
niatemplomot elvette a várostól, és ja- évek második felében a templom és a a helyet. Ô jegyzi fel,
vadalmaival együtt a rendnek adomá- rendház a protestánsok tulajdonába hogy a legenda szerint
nyozta. A templomhoz délrôl csatla- került, csak 1630 táján kapták vissza magát Szent Mártont
kozik a barokk kolostorépület. ismét a ferencesek. A következô év- is ennek a kútnak
Az épületegyüttes elôtt Rumi Rajki századokban az épületegyüttest több- a vizével
István Szent Márton megkereszteli ször bôvítették, átalakították, a szen- keresztelték meg.
édesanyját címû szobra áll. 1938-ban tély azonban máig megôrizte formá-
helyezték arra a helyre, amelyet már ját. Fennmaradt egy kettôs gótikus
évszázadok óta Szent Márton kútja- ülôfülke és egy – valószínûleg Szent
ként tartanak számon. Erzsébetet ábrázoló – freskótöredék
A Szent Márton utcából kis kitérô- is. A templomban, a bal oldali elsô A szentmártoni temetô
vel, a Wesselényi utcán át juthatunk el mellékoltáron találjuk a város leg- részlete
a Kisfaludy utcába, ahol a Savaria Mú-
zeumot (Kisfaludy u. 9. sz.) találjuk.
Az épület egyben a Vas Megyei Múzeu-
mok Igazgatóságának is a központja. Tá-
jak, korok települések elnevezésû állandó
kiállítása bemutatja a Szombathely szom-
szédságában fekvô Sé határában végzett
ásatások kôkorszaki leletanyagát. Itt meg-
tekinthetjük a Velem–Szent Vid környéki
feltárásokon elôkerült réz- és bronzkori
leleteket is. Jelentôs a paleobotanikai és
botanikai kiállítási anyag is.
Kôtárában helyezték el a római kori város
legfontosabb régészeti emlékeit (például
a capitoliumi triász, Jupiter, Júnó és Miner-
va szobortorzója). Igen gazdag a múzeum
természettudományi és régészeti gyûjte-
ménye.
Az 1905 és 1908 között készült épület
nagyterme alkalmanként koncerteknek és
más elôadásoknak is helyet ad.

119

Nemzetközi régebbi látképét. A kép 1749-ben ké-
Fúvóstalálkozó szült, és a településen 1740-ben pusz-
a Fô téren tító tûzvészt örökíti meg.
A Ferences templomtól csupán né-
hány méterre van a város háromszög
alakú Fô tere. A tér már a középkor-
ban is a mostanihoz hasonló formájú
volt, de az itt álló házak zöme csak az
1800–1900-as évek fordulóján készült.
A legrégibb épületet, a 13. szám alatt
álló, ma lakóházként használatos,
klasszicista Szegedy-házat 1784–86
között építették Hefele Menyhért ter-
vei alapján. A 32. számú házon tábla
emlékeztet arra, hogy a középkorban
e helyen állt a város Gyöngyös utcai
kapuja. Vele átellenben, a 25. számú
szép késô barokk házon találjuk Már-
kus Emília színésznô és Horváth Bol-
dizsár egykori igazságügyminiszter
emléktábláját, akik ebben az épület-
ben töltötték gyerekkorukat.
A Fô tér 40. sz. házon magyar és an-
gol nyelvû felirat hívja fel figyelmün-
ket, hogy James Joyce híres regényé-
nek, az Ullysses-nek a hôse, Leopold
120
SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE
Bloom (Virág Lipót) szombathelyi
származásúnak mondja magát. Az
1800-as évek közepén valóban élt
Blum család Szombathelyen. Leszár-
mazottaik között Virág nevûek is elô-
fordulnak; az író talán trieszti tartóz-
kodása idején kerülhetett valamelyi-
kükkel kapcsolatba. A regény június
16-án, egy nap alatt játszódik, ezen a
napon (Bloomsday) a világ számos
városában, így Szombathelyen is mû-
vészeti rendezvényeket szerveznek.
A Fô tér nyugati végérôl minden-
képpen sétáljunk el az Iseumhoz és a
Zsinagógához (Rákóczi Ferenc utca)!
Az egyiptomi eredetû Isis-kultusz a II.
században terjedt el Pannóniában, és
így Savariában is. A szombathelyi
szentélyt az 1955 és 1961 között vég-
zett ásatások során tárták fel. A szent
kerületet bemutató romkertet 1964-
ben adták át a nagyközönségnek.
Minden év augusztusában a Szombat-
helyi Szabadtéri Játékok keretében
nagyszabású operaelôadást (Varázs-
fuvola) tartanak itt. A romterület a
SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

Savaria Múzeum kezelésében áll (in-

formáció 94/312-554).
Az Iseum mellett álló modern kép-
tár (Rákóczi F. u. 12. sz.), Mátis Lajos
tervei alapján készült, és a kortárs mû-
vészeteknek ad otthont.
A képtár a XX. századi kortárs képzômû-
vészetet bemutató állandó gyûjtemény
mellett alkalmi kiállításoknak is helyet ad.
Nyitva tartás: keddtôl vasárnapig 10 és
17 óra között, tel.: 94/313-074.
A közeli Batthyány téren álló két-
tömbû Zsinagógát Ludwig Schöne bé-
csi építész tervei alapján 1880-ban
építették. Jelenleg a város hangver-
senyterme, a Szombathelyi Szimfoni-
kus Zenekar otthona. Általában itt
rendezik a Nemzetközi Bartók Feszti-
vál és Szeminárium fôbb hangverse-
nyeit is.
A Fô térrôl a Belsikátoron át jutunk
a Berzsenyi térre. Amíg a Fô tér ko-
rábban a piactér szerepet töltötte be, a
Berzsenyi tér volt az egyházi és a vilá-
gi igazgatás központja. Itt áll a Püspö-
ki Palota és a Megyeháza, és hosszú
ideig itt volt a Városháza is. A tér mai
képe jórészt az 1700-as évek végén
alakult ki azt követôen, hogy 1777- a falakon. A képek elôterében hitele- Elôadás az Iseumban
ben Mária Terézia megalapította a sen és pontosan ábrázolja az építke-
szombathelyi egyházmegyét. Elsô zés során elôkerült római feliratos kô-
püspökének, Szily Jánosnak a tevé- töredékeket is. Nyitva tartás keddtôl
kenysége nyomán a város fejlôdésnek péntekig 9.30 és 16 óra között, szom-
indult. Ô hívta Szombathelyre Hefele baton 9.30 és 12 óra között; tel.:
Menyhértet, a Bécsben dolgozó tiroli 94/312-056. A palota többi helyisége
származású híres építészt. Áldozatos általában nem látogatható. (Eseten-
munkájának eredményeként már ként csoportok részére a Püspöki Hi-
1783-ban elkészült a Püspöki Palota. vatal lehetôvé teszi az épület zárt ré-
A kétszintes épület ma is hazánk szének felkeresését; tel.: 94/312-056.)
egyik legszebb késô barokk emléke. Mindenképpen fel kell hívnunk a fi-
A palotának a nyilvánosság számára is gyelmet azonban a Maulbertsch fres-
megnyitott részében találjuk a Sala kóival díszített elsô emeleti nagyte-
Terrena-t (Berzsenyi tér 3. sz.) és a remre és a könyvtárteremre.
hozzá kapcsolódó kis egyháztörténeti A közvetlen szomszédságban álló
múzeumot. A Sala Terrena (földszinti Székesegyházat 1791 és 1797 között
terem) festôje Dorffmaister István, aki építették, ugyancsak Hefele Menyhért
az antik római világot örökítette meg tervei alapján. Az épület mintegy

121

ötezer fô befogadására alkalmas an-
nak ellenére, hogy az építés idején
Szombathelynek kb. 2400 lakosa volt.
A templom és a Püspöki Palota létre-
hozásához, le kellett bontani a helyén
álló, de már nagyon rossz állapotban
lévô várat a vártemplommal együtt.
Magát a Székesegyházat a második vi-
lágháború utolsó napjaiban súlyos
bombatalálat érte, mennyezete beom-
lott, a freskók nagy része is megsem-
misült. 1947-re újjáépítették ugyan, de
az elpusztult értékeket nem lehetett
pótolni. A templom mai látnivalói kö-
zül meg kell említenünk a kereszthajó
déli szárnyában található, Maul-
bertsch által festett Szent Quirinus ol-
tárképet. A legenda szerint a vértanú
püspököt Savariában végezték ki úgy,
hogy malomkôvel a nyakában a
Sibaris (ma Perint) patakba dobták.
A kereszthajó északi szárnyában a
másik nagy savariai szentnek, Márton-
A székesegyház
122
SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE
nak az oltára áll. Az oltáron elhelye-
zett hermában vannak Szent Márton
azon ereklyéi, amelyeket Tours érse-
ke ajándékozott a püspökségnek
1913-ban. (Az oltárkép Maulbertsch
alkotása.)
Az oldalhajó nyugati oldalán jutunk
be a Madonna-kápolnába. A temp-
lomnak ez a része csak kevésbé sérült
meg a bombázás idején. Az Utolsó va-
csorát ábrázoló mennyezeti freskó
Winterhalder munkája.
A templom mellett álló Szeminári-
um épületét 1777–78-ban emelték.
Ebben az egykori papneveldében
mûködött az 1700-as évek végén az
elsô szombathelyi nyomda is. Az épü-
let ma kollégium, de itt találjuk az
Egyházmegyei Könyvtárat (Szily J. u.
1. sz.) is. Ez utóbbit az épület déli
szárnyában alakították ki 1784-ben. A
könyvtár mennyezetét idôsebb és if-
jabb Storno Ferenc 1885-ben festette
SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

ki. A 70000 kötetes állományban 16

középkori kódex és 86 ôsnyomtat-
vány található. A második emeleten
lévô Dorffmaister Terem ma alkalmi
kiállításoknak ad otthont. Mennyezeti
freskói a négy nyugati egyházatyát
ábrázolják.
Mind a könyvtár, mind a Dorffmaister
Terem felkeresésére elôzetes idôpont-
egyeztetés után nyílik lehetôség: tel.:
94/313-046.
A templom elôtti, 1869-ben készült
Szentháromság-szobor eredetileg a
Fô téren állt, 1951-ben került mostani
helyére.
A székesegyházzal szemben, a tér
másik oldalán álló Eölbey-házat
Hefele tervezte, de az építést már az ô
halála után Anreiht János György fe-
jezte be.
A Berzsenyi téren két szobrot talá-
lunk; Berzsenyi Dánielét 1896-ban, a
millennium alkalmából állították (ké-
szítôje Kiss György), a székesegyház-
zal szembeforduló Szily Jánosét 1909- A székesegyház belsô tere
A Püspöki Palota
ben készítette Tóth István.
Ugyancsak a Berzsenyi téren van a
Megyeháza épülete. Az eredetileg
1775–1779 között emelt épület mai
homlokzatát 1880 körül, Hauszmann
Alajos tervei alapján végzett átalakítás
során kapta.
A tér keleti oldalán állt egykori Vá-
rosháza (és Városi Színház) a második
világháborúban elpusztult. Helyén
ma a Berzsenyi Dániel fôiskolának a
tér stílusába nehezen illeszkedô D
épülete van.
A tér és a Hollán Ernô utca sarkán
található egykori gimnázium ad ott-
hont Smidt Lajos sebészfôorvos a vá-
rosnak adományozott magángyûjte-
ményének.
A gyûjteményben régi érmék, órák, búto-
rok, fegyverek és egyéb tárgyak találha-
tók. A Smidt Múzeum pincéjében látható
bástyamaradvány az egykori szombathe-

123

lyi vár egyetlen megmaradt emléke.
Nyitva tartás: keddtôl vasárnapig
10 és 17 óra között, tel.:
94/311-038.
A Székesegyház mel-
lett nyílik a Romkert
(Templom tér 1–3.)
bejárata.
Az 1938-ban elkezdôdött
ásatások során a Püspök-
kert területén római kori
emlékek bukkantak elô. Kö-
zülük legjelentôsebbek az egy-
kori helytartói palotának a marad-
ványai (Korábban az épületet a római
A mozaikpadlózat idôszakban biztosan létezett ókeresztény
részlete a Romkertben Szent Quirinus-bazilikával azonosítot-
látható ták.). Fennmaradt a mozaikokkal díszített
padlózat egy része is. A védôépületek vit-
rinjeiben kis kiállítás látható az elôkerült
római emlékekbôl. Megcsodálhatjuk a ha-
Stációk a Kálvária- talmas bazaltkövekbôl összerakott ókori
templom mellett Borostyánkô út hosszabb részletét is.
124
SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE
Nyitva tartás: keddtôl szombatig 9 és 17
óra között, tel.: 94/313-369.
A szûkebben vett belvárosból a
Perint-hídon keresztül elôbb az Ópe-
rint, majd a Kálvária utcába jutunk. A
Perint mostani hídja közelében már az
ókorban is volt átkelô, így az a hely,
ahonnan a hitéhez ragaszkodó Quiri-
nust a legenda szerint vízbe dobták,
könnyen azonosítható. A ma már
szinte belvároshoz számítható Ópe-
rint önálló település volt, csak 1885-
ben csatolták a városhoz. Az utca vé-
gén álló evangélikus templomot
1896-ban építették (tervezôje Ludwig
Schöne). 1939-ig a reformátusok és az
evangélikusok közösen használták.
Az 1939-ban elkészült református
templom innen néhány percnyire a
Károlyi Gáspár téren található.
A Kálvária utca végén álló Szent Ist-
ván-szobrot Tornai Endre András
1996-ban készítette. Mögötte a Kö-
zép-hegy peremén áll a Kálvária-
templom. Pontos építési idejét nem is-
merjük, elsô említése 1730-ból szár-
mazik. Azóta többször átépítették, bô-
vítették. A templomtól északra még
ma is jól kivehetô a római amfiteát-
rum helye. Köveit az elmúlt közel két
évezredben mind elhordták, és kü-
lönféle építkezésekhez használták fel.
A Kálváriától délre, a Nárai út végén
található a Bagolyvár. A romantikus
stílusú kiskastélyt az 1800-as évek kö-
zepén építették. (Jelenleg felújítás
alatt áll.)
KIRÁNDULÁS A VÁROS
KÜLSÔ KERÜLETEIBEN
A város területe az elmúlt 120 év-
ben folyamatosan bôvült. 1885-ben
Szentmártont és Óperintet csatolták
hozzá, 1933-ben Gyöngyösszôllôs,
1950-ben Herény, Kámon, Olad,
Gyöngyöshermán, Szentkirály és Új-
SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

perint lett a város része, 1969-tôl pe-

dig Zanat is Szombathelyhez tartozik.
A külsô kerületeket alkotó közsé-
gek majd’ mindegyikében van valami-
lyen látnivaló.
A város mindig nagy gondot fordí-
tott a parkosításra, zöldövezetek ki-
alakítására. A múlt század végén az
Ezredévi és a Szent István-parkot,
majd a Gáyer- és a Brenner-parkot
hozták létre. A város nyugati részén, a
Bartók Béla körút mellett, az egykori
téglagyári gödrök helyén 1966-ban
alakították ki a Tófürdôt és a Csóna-
kázó-tavat, valamint az ôket körülve-
vô pihenôövezetet. A közelben talál-
juk a fedett uszodát és a termálfürdôt
is. (A fedett uszoda hétfôn 13.30-tól A Vasi Múzeumfalu
20 óráig, keddtôl péntekig 5.30-tól 20 épületei
óráig, szombat, vasárnap és ünnep-
nap 9-tôl 18 óráig tart nyitva. A ter-
málfürdô május 15-tôl augusztus 31-ig
9 és 19 óra között fogadja a látogató-
kat.) A Tófürdô és a mellette lévô mû-
jégpálya szezonálisan mûködik. (Ér-
deklôdni a 94/314-767-es vagy 313-
232-es telefonszámon lehet.)

A Csónakázó-tó közelében találjuk

a Vasi Múzeumfalut (Árpád u. 30.).
A skanzent 1973-ban nyitották meg, de lé-
tesítésének ötletét Zalai Tóth János, a vasi
népi építészet kutatója már 1939-ben fel-
vetette. Az itt felállított falusi házak a me-
gye egész területének népi építészetét
reprezentálják. Az eredeti helyszín állapo-
tának megfelelôen az épületek részben
utcarendben állnak, részben szerként el-
különülten.
A ma is folyamatosan bôvülô skanzen
„Fô utcáján” az alábbi épületek láthatók:
1. Hegyháti parasztház Sárfimizdóról
2. Horvát lakóház Szentpéterfáról
3. Kemenesaljai porta Alsóságról, udvarán
Kenyeribôl származó disznóól, galamb-
ház, és nemeskovácsi tömésfalú pajta
4. Kovácsmûhely Cákról

125

A Kámoni Arborétum 5. Szegényparaszti lakóház Nemeskoltá-
ról, udvarán Bozzaiból való torkospajta
6. Lócsi parasztház
7. Sótonyi porta
8. Német parasztház Pornóapátiból, udva-
rán vaskeresztesi pajta
9. Szegényparaszti porta Vönöckrôl
10. Kisnemesi lakóház Nemesládonyból
Az utcasorral átellenben lévô „szeren”
található épületek:
1. Kerített ház Szalafôrôl
2. Hajlított ház Farkasfáról
A kialakítás alatt álló pincesoron Kôszeg-
hegyaljáról, Petômihályfáról, Csipkerekrôl
126
SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE
170
és Vaskeresztesrôl származó épületek áll-
nak.
A múzeum egyre gyakrabban „kel életre”,
hisz különféle vásárok, programok hely-
színe. Ma már nagyon népszerûek ezek a
rendezvények, különösen a Szent György
-napi és a Szent Márton-napi népmûvé-
szeti vásárok.
Nyitva: keddtôl vasárnapig 10 és 18 óra
között, információ: 94/311-004.
A falumúzeum mellett már Olad
község kezdôdik. A falu szélén lévô
dombon 1935-ben épített kilátóból ér-
demes ránézni a városra.

Az Ernuszt-kastély A XIX. század elején készült oladi
az oladi városrészben kastély 1820 körül került az Ernuszt
család birtokába. A klasszicista stílusú
épületben ma szakközépiskola mû-
ködik. Parkjában több növényritkasá-
got is találunk. A közeli tsz-major te-
rületén áll az Ernuszt család 1907-ben
szecessziós stílusban emelt kriptája.
A város északi részén lévô kámoni
A Festetics-kastély városrész az arborétumáról (Szent Im-
Szentkirály-Zarkaházán re herceg u. 102. sz.) nevezetes.
128
SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE
Kialakítása a Saághy család, különösen
Saághy István nevéhez kötôdik. A jelenleg
25 hektáros terület 1950 óta védett. Keze-
lôje az Erdészeti Tudományos Intézet. A
parkon keresztülfolyó Gyöngyös patak
felduzzasztásával több kisebb tavat hoz-
tak létre. Területén mintegy 2500 növény-
fajt és változatot találunk.
Látogatható április 1-jétôl október 31-ig,
hétfôtôl péntekig 8 és 18 óra között,
szombaton és vasárnap 9 és 18 között,
tel.: 94/311-352.
Az arborétum közelében van a
Gotthárd Jenô Asztrofizikai Obszerva-
tórium.
A Kámonnal összeépült Herényben
a Béke téren áll a Gotthárd-kastély,
amelynek magja már az 1600-as évek-
ben létezett. 1881-ben Hauszmann
Alajos tervei alapján átépítették; a tér
fáit 1899-ben Erzsébet királyné emlé-
kére ültették.
A valaha Kámon területéhez tartozó
Szófia utcában az újonnan épített há-
zak mögött eldugva áll a „Kámonyi”,
más néven Reiszig-kastély. Méltatla-
nul elhanyagolt állapotban van, pedig
a mai Szombathely egyik legrégibb la-
kóépülete.
A városhoz délrôl csatlakozó Gyön-
gyösszôllôsön álló Erdôdy-kastély a
XVIII. században barokk stílusban ké-
szült. A gyöngyöshermáni Szegedy-
kastély mai formájában XIX. századi
épület, de a kutatók véleménye sze-
rint egy XVI. századi ôrtornyot is ma-
gába foglal.
A szomszédos Szentkirály lebontott
régi román kori templomának helyén
1881-ben újat építettek. A régi kapu
timpanonjának dombormûve jelenleg
a Nemzeti Galériában található.
Az 1880 körül romantikus stílusban
épített Festetics-kastély ma a fôvárosi
önkormányzat szociális otthona. A
parkja természetvédelmi oltalom alatt
áll.
 SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

Az 1750-es TÁPLÁNSZENTKERESZT zadban, részben ebben a században

óebergényi kastély Irányítószám: 9761 Körzetszám: 94 épült kiskastélyok. Közülük a legje-
(Ebergényi fasor 10., lentôsebb a Széchenyi-kastély (Tán-
tel.: 377-944) az érett Több mint 2300 lakosú, Szombat- csics u. 22. sz.), amely ma szociális
barokk stílusában hellyel lassanként összeépülô, hosz- otthon. A falu legértékesebb mûemlé-
készült. szan elnyúló Gyöngyös menti telepü- ke a szentkereszti falurészen álló kö-
Figyelemre méltó lés. Több apró falu (Táplánfa, Péteri, zépkori római katolikus templom.
a díszterem rokokó Borotszeg, Tiborcszeg, Bakófa, Szent- A 87-es út melletti kis temetôben
stukkódíszítése. lôrinc, Szentkereszt) összevonásával nyugszik Széll Kálmán (1843–1915)
A kápolna mennyezetén jött létre. Értékei részben a múlt szá- volt magyar miniszterelnök.
a Hit diadalát
megörökítô freskót
látunk, amit a felirat TANAKAJD sétány 2. sz.). Az épület 1914-tôl 1942-
szerint egy Schalter Irányítószám: 9762 Körzetszám: 94 ig Ambrózy-Migazzi Istvánnak, a Jeli
nevû festô 1761-ben Arborétum megteremtôjének volt a
készített. Jelenleg A Szombathely vonzáskörzetében, tulajdona. A klasszicista stílusú épü-
szálloda mûködik benne. Táplánszentkereszt mellett fekvô, letben jelenleg a Növényegészségü-
mintegy 750 lakosú község valaha két gyi és Talajvédelmi Intézet mûködik,
önálló település volt (Tana és Kajd). ezért nem látogatható. Szép, védett
Jelentôs mûemléke az 1820 körül parkját engedéllyel felkereshetjük. In-
épített Ivánkovich-kastély (Ambrózy formáció: 94/313-565.
Az óebergényi kastély

VASSZÉCSENY
Irányítószám: 9763 Körzetszám: 94

A Tanakajddal szomszédos Vasszé-

csenynek, amelyhez 1950-ben Lipár-
tot is hozzácsatolták, körülbelül más-
fél ezer lakosa van. A községben a
birtokos Ebergényi család két kastélyt
is építtetett.
Az Új-Ebergényi-kastély (Kossuth
u. 36, tel.: 94/377-023) 1790-ben épült
copf stílusban. Jelenleg igényes szol-
gáltatásokkal ellátott (úszómedence,
szauna, bár stb.) szálloda, mely kon-
ferenciák, továbbképzések megren-
dezésére is alkalmas.
A Táncsics utcában álló templom
1820 és 1837 között épült, oltárképét
Ferdinánd von Lütgendorff pozsonyi
festô készítette. A lipárti falurész
Nepomuki Szent János tiszteletére
szentelt barokk temploma 1754-ben
készült el. Mai homlokzatát az 1926-
os átalakítás során kapta.

130
SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

CSEMPESZKOPÁCS A Hunyadi ut-

Irányítószám: 9764 Körzetszám: 94 cában álló csem-
peszkopácsi kas-
Az alig több mint háromszáz lako- télyban kis hely-
sú, Vasszécseny melletti Csempesz- történeti múzeu-
kopácson áll Szombathely környéké- mot rendeztek
nek Ják után talán legjelentôsebb mû- be.
emléki látnivalója. XIII. században A kiállítás nemcsak
épült, Szent Mihály tiszteletére szen- a falu történetét,
telt, homlokzati tornyos templomá- hanem a környék
nak (Árpád tér) szentélye félköríves gazdálkodását is
záródású. Déli bélletes kapuja a jáki bemutatja. A gyûj-
temploméval mutat rokonságot. Fel- temény keddtôl
építéséhez a környéken elôkerült péntekig 14 és 17
nagyméretû római téglákat is felhasz- óra között látogat-
náltak. A templombelsôben gótikus ható, illetve hét vé-
és barokk falfestést tártak fel. A kórus genként elôzetes
déli részén a gazdagon faragott re- egyeztetés alapján.
mekmívû barokk fakeretben látható Információ: Pol-
Szentháromság-kép Dorffmaister Ist- gármesteri Hiva-
ván alkotása. tal és Kultúra
Állandó nyitvatartása nincs, a kulcs Háza (Rákóczi F.
Krenner Róbertnél (Árpád tér 2/b., u. 33. szám,
tel.: 94/379-180) található. tel.: 94/379-001)

NEMESKOLTA
Irányítószám: 9775 Körzetszám: 94
A Csempeszkopácstól 2–3 kilomé-
terre lévô, körülbelül 360 lakosú köz-
ség látnivalója a múlt században épült
A Szent Mihály-
Vidos-kastély. A klasszicizmus stílus- templom
jegyeit viseli magán az épület.
A második világháborút megelôzô-
en a vasi kötödésû Németh Máriának,
a bécsi opera ünnepelt énekesnôjé-
nek a tulajdona volt.

SORKIFALUD
Irányítószám: 9774 Körzetszám: 94
Négy aprócska falu (Dömötöri,
Sorkikisfalud, Szentléránt és Taród-
háza) egyesítésével hozták létre a
Nemeskolta melletti, mintegy 700 la-
kosú jelenlegi települést.
Taródházán jó két évtizede egyet-
len ember sem lakik, pedig a látniva-
lók többsége itt található. Itt van az
egykori Nádasdy-kastély, amelyet
1989-ben majdnem lebontottak, mert
A taródházi temetôben
korábban „lefelejtették” a mûemléki az „úri parcellában”
listáról. Az épület a XVII. századi kora találjuk Inkey Béla
barokk kiskastélyok Nyugat-Magyar- (1847-1921) geológus
országon ritka, de jellegzetes példája. sírját, aki nemcsak
Helyén a Taródházy családnak már az a magyar agrogeológiai
1400-as években „castelluma” állt. A kutatások
jelenlegi épületet az 1600-as évek kö- megalapozója volt,
zepén a Nádasdyak építették. A kö- de értékes
vetkezô évszázadokban a kastély megfigyeléseket
több tulajdonosváltáson is átment végzett és tett közzé
(Hunyady, Mikos, Kendeffy és Inkey a mexikói vulkánok
családok). Az ötvenes években egy mûködésével
ideig iskola is mûködött benne, aztán kapcsolatban is.

131

A temetôtôl nyugatra, évekig raktárként használták, majd
mintegy 10-15 perces 1989-ben meghirdették a bontási ár-
sétával érhetünk el verést. Az utolsó pillanatban meg-
Zalak várának mentett kastély felújítása folyamatban
maradványaihoz. van.
A vár történetérôl kevés A kastélytól nem messze található
adat maradt fenn. egy XVII. század végi barokk Mária-
Oklevél 1258-ban említi szobor. Az egyházi relikviát csak né-
elôször, de az 1400-as
évek közepén már
nem használták. SOROKPOLÁNY
Úgynevezett kerekvár Irányítószám: 9773 Körzetszám: 94
(motte) volt, ahol egy
lakótornyot vettek körbe A a 86-os fôút közelében lévô, 800
védmûvekkel. lelkes Sorokpolányban több jelentôs
A Sorok patak partján, mûemléket is találunk. A múlt század-
egy rét közepén ban eklektikus stílusban épült Sza-
található egykori páry-kastély ma általános iskola. Haj-
erôdítménybôl dani szép parkja ma kissé elhanyagolt
ma már csak a gyûrû állapotban van. A Fô utcában álló
alakú árok és sánc mauzóleum 1880-ban, neoreneszánsz
figyelhetô meg.
BALOGUNYOM
Irányítószám: 9771 Körzetszám: 94
Balogfa és Nagyunyom összevoná-
sával létrejött, a 86-os fôút melletti,
1100 lakosú település. A nagyunyomi
falurészen álló templom román kori.
Freskóiból sajnos csak néhány töre-
dék maradt. A néhány évvel ezelôtt
JÁK
Irányítószám: 9798 Körzetszám: 94
A jáki templom
építéséhez felhasználtak Balogunyomtól kb. 4, Szombathely-
Szombathelyen tôl 8 kilométerre fekvô, mintegy 2300
„kibányászott” római lakosú település, melynek bencés
köveket is. apátsági temploma európai hírû mû-
Így kerültek Jákra emlék. A község központjában kis
– talán éppen az Iseum dombon áll, környezetébôl kiemel-
környékérôl – kedve, szinte uralja a környéket. Az
a templom feljárójánál 1214-ben alapított bencés rendház
lévô oszloptöredékek, mellé építtette Jaák nembeli Nagy
az ún. „ördög kövek”. Márton comes. 1256-ban szentelték
132
SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE
hány éve fedezték fel újra, az elmúlt
évtizedekben ugyanis olyan sûrûn
benôtte a bozót, hogy láthatatlanná
vált. Meglétére a falu egykori tanítója
hívta fel a Mûemlékvédelmi Felügye-
lôség figyelmét, amely az értékes mû-
vészeti emléket restauráltatta, majd
visszahelyeztette eredeti helyére.
stílusban épült. A görög kereszt alap-
rajzú kétszintes, kupolás építmény a
Szapáry család temetkezési helye.
A Nagyboldogasszony-templom ro-
mán kori épület. Szerencsés módon
fennmaradt a templom külsô falát bo-
rító freskók egy része, így a mûemlék
megtekintésére érkezôket Szent Kris-
tóf, Szent Sebestyén, Szent Mihály és a
„köpönyeges” Madonna képei fogad-
ják.
végzett mûemléki kutatás során azon-
ban több román kori falrészletet tár-
tak fel. Mindkét falurészen áll egy-egy
kastély. A balogfai Borsits-kastély
1820 körül épült kora klasszicista stí-
lusban. Jelenleg magántulajdonban
van. A nagyunyomi Sényi-kastély
1846-ból származik, ma általános is-
kola.
fel. A XV. században az Ellerbach,
majd az Erdôdy család birtokába ke-
rült. Ez utóbbi család a templom kegy-
ura egészen a második világháború
végéig. 1532-ben a török harcok ide-
jén a templom megrongálódott, ekkor
sérültek meg a kapu fölötti apostol-
szobrok is. A viszontagságok ellenére
a híres építményen az elmúlt nyolc
évszázad alatt csak kisebb átalakítá-
sokat végeztek (pl. a XVII. században
a korábbi fából készült síkmennye-
zet helyett dongaboltozatot kapott).
SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE
A középkori épülethez nem illô ki-
sebb toldásokat, átépítéseket az 1896
és 1904 között végzett renoválás so-
rán lebontották, az eredeti módon ál-
lították helyre. A jáki templom restau-
rálása volt az elsô nagy mûemléki
munka Vas megyében. A jáki a fenn-
maradt, nemzetségi alapítású monos-
toraink (Lébény, Türje) közül építé-
szeti szempontból a legjelentôsebb.
A bazilika jellegû templom három-
hajós, fôhajója hosszabb és maga-
sabb, mint a mellékhajó, megvilágítá-
sát a fôhajó mellékhajók fölé magaso-
dó részén lévô ablakokon át kapja.
Tornyai négy szintre osztottak, a felsô
két szintet ikerablakokkal látták el. A
híres kapuzat a homlokzat síkjából ki-
csit kiugrik. Sokszorosan tagolt bélle-
tû, rézsûsen befelé mélyülô, oszlopfô- A Szent György-
it geometriai és növényi motívumok templom
díszítik. A kapu fölötti homlokfalat
Krisztus és a tíz apostol szobra ékesí-
ti. Két apostolszobor a tornyok hom- A templom mellett áll
lokzatán kapott helyet. A templom a négykaréjos
elôcsarnoka fölé épült az urasági kar- Szent Jakab-kápolna.
zat, amely magában foglalja a tornyok A kétszintes középkori
elsô emeletét is. Dísze a lóhere záró- épület alsó részét
dású hármas ülôfülke. A fôhajót és a csontházként
mellékhajót nyolcszögû oszlopok vá- (ossariumként), felsô
lasztják el egymástól. Freskókat a szintjét istentiszteleti
szentélyben és a déli torony alján talá- helyként használták.
lunk. A fôhajó szentélyében látható Berendezése barokk,
falkép Szent Györgyöt, a templom vé- de itt találták meg azt
dôszentjét ábrázolja. A déli torony al- a gótikus szárnyasoltárt
jában elôkerült képek nagyon töredé- is, amit ma
kesek, valószínûleg Mária életébôl a nagytemplomban
vett jeleneteket ábrázolhatnak. láthatunk.
133

Horvát táncosok
népviseletben PORNÓAPÁTI
PERNAU
Irányítószám: 9796 Körzetszám: 94
A majdnem 400 lakosú község ôsi
múltjára nagyobbrészt csak a neve
utal. Hajdani cisztercita apátsága 1530
Szentpéterfa horvát táján a török harcok idején elpusztult,
nemzetiségû lakossága nem építették újjá. Mai temploma az
ma is ôrzi a régi 1600-as évek végén épült Szent Margit
hagyományokat.
A községben több
öntevékeny nemzetiségi VASKERESZTES
mûvészeti csoport GROSSDORF
mûködik. Irányítószám: 9795 Körzetszám: 94
Németkeresztest és Magyarkeresz-
test 1929-ben egyesítették, ezt köve-
A Szentpéterfa-Eberau tôen kapta az osztrák határ menti, ma
közúti határátkelô csak 340 lakosú falu a mostani nevét.
a személyforgalom Vaskeresztes temploma a Pinka pa-
számára van nyitva tak partján áll, középkori eredetû ba-
6 és 22 óra között. rokk épület. Érdekessége, hogy a
Kizárólag magyar templomot körülvevô falba is barokk
és Európai Közösséghez kápolnákat építettek. A falusi temp-
tartozó országok lomnak meglepôen gazdag barokk
állampolgárai berendezése van. A fôutcában egy
használhatják. Szentháromság-szoborcsoport áll, a
134
SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE
SZENTPÉTERFA
PETROVO SELO
Irányítószám: 9799 Körzetszám: 94
A Pinka menti, több mint 1000 lako-
sú település a középkorban a ma Bur-
gendlandban lévô Monyorókerék
(Eberau) várához tartozott. Késô góti-
kus temploma a falu keleti határában
található temetôben áll. A XIV. szá-
zadban építették, majd a következô
évszázadban bôvítették, az 1700-as
években pedig átalakították. Figye-
lemre méltó az épület címeres záró-
kövekkel díszített hálóboltozata. A
gótika korából származik a szentély-
ben található szentségtartó fülke is.
tiszteletére. Fôoltárképét Dorffmaister
István festette, a szobrokat Johannes
Metter készítette.
Pornóapátin található az ország
egyik legrégibb harangja, amelyet
1464-ben öntöttek.
A Pinka menti, nagyrészt német la-
kosságú település lakossága a triano-
ni békeszerzôdést követôen a Magyar-
országhoz tartozás mellett döntött.
kronosztikon felirata szerint 1761-ben
készült. A sokalakos barokk alkotá-
son Szent József és a gyermek Jézus
körül ott látható Nepomuki Szent Já-
nos, Szent Sebestyén és Szent Vendel
szobra is. A posztamens dombormû-
vét Szent Flórián, Szent Rozália és
Loyolai Szent Ignác életébôl vett jele-
netek díszítik.
A falu határában lévô Vas-hegy te-
rületének körülbelül egyharmada tar-
tozik Magyarországhoz. A hazánkhoz
tartozó részen két község, a horvát
nemzetiségû Felsôcsatár és a német
lakosságú Vaskeresztes osztozik. A
keresztesi vörösbor ma már távolabbi
SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

tájakon is ismertté vált. A hegyen régi

pincét ma már nemigen találni, de
több „Buschenschank” (borkimérés)
is várja a vendégeket.

NARDA
Irányítószám: 9793 Körzetszám: 94

Közvetlenül az osztrák határ szom-

szédságában fekvô, több mint félszáz
lakossal rendelkezô horvát település.
Valaha két önálló falu, Kis- és Nagy-
narda volt. Mindkét helységnek volt
temploma is. Mûemléki szempontból
a nagynardai templom az értékesebb,
a legutóbbi mûemléki kutatások ro-
mán kori eredetét bizonyították. Elô-
kerültek a XIII. sz.-i résablakok ma-
radványai és a déli kapubejárat is.

DOZMAT
Irányítószám: 9791 Körzetszám: 94
Kis, mindössze 160 lakosú telepü-
lés, alig egy kilométerre a bucsui ha-
tárátkelôhöz vezetô úttól. Középkori
eredetû pici templomát barokk stílus-
ban építették át. Dozmaton jegyezték
föl ôsi regösénekeink egyik legszebb
változatát:
Ahol keletkezik egy ékes nagy út, /
Amellett keletkezik egy halastó-állás.
/ Hej, regülejtem, regülejtem! / Azt is
fölfogá az apró sásocska, / Arra is rá-
szokik a csodafiuszarvas. / Hej, regü-
lejtem, regülejtem! / Noha kimennél
uram Szent István király, / Vadászni
Vas-hegyi pincék
madarászni, / De ha nem találnál sem
vadat, sem madarat, / Henem csak ta-
lálnál csodafiuszarvast / Hej, regülej- A „séi Vénusz”
tem, regülejtem / Ne siess, ne siess
uram Szent István király, / Az én halá-
lomra. / Én sem vagyok vadlövô va-
dad, / Hanem én vagyok az Atyaisten-
tôl / Hozzád követ / Hej regülejtem,
regülejtem! / Homlokomon vagyon
fölkelô fényes nap, / Oldalamon van
árdeli szép hold, / Jobb vesémen van-
nak az égi csillagok. / Hej, regülejtem,
regülejtem! / Szarvam vagyon, ezer
vagyon, / Szarvam hegyin vannak
százezer szövétnek / Gyújtatlan gyul-
ladnak, oltatlan alusznak. / Hej, regü-
lejtem, regülejtem.

SÉ megemlítenünk, hogy a falu határá-

Irányítószám: 9791 Körzetszám: 94
A Szombathely közvetlen szom-
szédságában fekvô, közel ezer fôs te-
lepülésrôl mindenképpen érdemes
ban végzett ásatások során kôkorsza-
ki települést tártak fel.
Az itt elôkerült leletek – köztük a
„séi Vénusz” – a szombathelyi Savaria
Múzeum kiállításán láthatók.

135

A vépi kastély belsô tere
SZELESTE
Irányítószám: 9622 Körzetszám: 95
Véprôl a 86-os útra kijutva, 7–8 km
megtétele után a közel 700 lakosú
Szelestére érünk. Kastélyát 1855-ben
Szentgyörgyi Horváth Ádám építtette
angolos-romantikus stílusban.
Az épület 1871-ben Festetics Andor
tulajdonába került. Ô ültette a kastély
Védett a vépi kastélyt
körülvevô park is.
A park területén az egyik VASSURÁNY
melléképületben találjuk Irányítószám: 9741 Körzetszám: 94
a mezôgazdasági
történeti gyûjteményt, A Szombathely–Bük közút mentén
amelynek létrejötte fekvô, nem egészen 900 lakost szám-
Kiss Kálmánnak, láló község legfôbb látnivalója a Vasút
az intézet egykori utcában álló Sigray-Schilson-kastély,
tanárának köszönhetô. amely az 1700-as évek elsô felében
136
SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE
VÉP
Irányítószám: 9751 Körzetszám: 94
Szombathelytôl mindössze 7 kilo-
méterre található, mintegy 3300 lako-
sú település.
A községet, ahol római kori emlé-
kek is elôkerültek, oklevél elôször
1280-ban említi. A XVI. században
megyegyûlést is tartottak itt.
A Borza-patak mentén álló várkas-
tély ôse az 1200-as évek második felé-
ben épült. 1496-ban került az Erdô-
dyek tulajdonába, és közel öt és fél
évszázadon át volt a család birtoká-
ban.
A Szent Imre u. 36–38. szám alatt,
nagy park közepén álló, belsôudva-
ros kastélyban ma mezôgazdasági
szakiskola mûködik.A több építési
perióduson átesett épület maihoz kö-
zeli formáját az 1800-as évek közepén
kapta. Berendezésének nagy része a
második világháborút követôen el-
pusztult.
körüli parkba az elsô növényritkasá-
gokat. Arborétummá alakítását azon-
ban már a következô tulajdonos,
Baich Mihály végzi el. Baich nemcsak
új növényfajokkal gazdagította a par-
kot, hanem annak területét is jelentô-
sen megnövelte.
A kastély és a park meglátogatásáról a
polgármesteri hivatalban (tel.: 95/365-
002) adnak felvilágosítást.
épült. Falai között jelenleg általános
iskola található. Az U alaprajzú ba-
rokk épület a számos tulajdonosváltás
ellenére kevés átalakításon ment át.
Figyelemre méltó a kastélytól nem
messze lévô híd közelében álló ba-
rokk Nepomuki Szent János-kápolna
is.
SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

ACSÁD lusban. Különösen figyelemre méltó a

Irányítószám: 9746 Körzetszám: 94
A Vassuránnyal szomszédos, mint-
egy 740 lakosú község legjelentôsebb
látnivalója, a Szegedy-kastély csak kí-
vülrôl tekinthetô meg, mert szociális
otthon. 1824-ben épült klasszicista stí-
nagyterem festett mennyezete. Faállo-
mánya miatt védett az épülethez tar-
tozó park is. A község kis barokk
temploma a kastély közelében talál-
ható. Acsád híres szülötte Rákosi Jenô
a századforduló körüli idôszak diva-
tos írója, újságírója.

VASASSZONYFA egyúttal akkor kapta mai nevét is. A

Irányítószám: 9744 Körzetszám: 94
A Szombathely–Csepreg közút
mentén fekvô, kb. 370 lakosú telepü-
lés Kisasszonyfa és Nagyasszonyfa
1937-es egyesülésével jött létre, és
település határában avar kori temetôt
tártak fel.
Az elôkerült leleteket a mûvelôdési
házban kis kiállításon mutatják be. A
kulcs a polgármesteri hivatalban (Szé-
chenyi u. 1. sz.) található.
Gyermekfoglalkozáson

GENCSAPÁTI
Irányítószám: 9721 Körzetszám: 94

A Szombathelytôl északra lévô, a

várossal már-már összeépült, mintegy
2500 lakosú falu Nagygencs és Gyön-
gyösapáti 1942-es egyesítése után
kapta mai nevét. Az egykori Gyön-
gyösapáti területén találjuk a Széche-
nyi-kastélyt (Hunyadi út 405. sz.).
1820 körül épült, parkja is védelem
alatt áll. Az épületet jelenleg nevelô-
otthonként használják.
Mindkét községrésznek van temp-
loma. Mûemléki szempontból a
nagygencsi templom az értékesebb.
Szent Jakab tiszteletére szentelték,
többször bôvítették, átalakították, de
egészen bizonyos, hogy gótikus ala-
pokra épült.
Érdemes elsétálni a falu határában,
a nagygencsi falurésztôl nyugatra ta-
lálható Szentkúthoz is. Egy szembeteg
csodás gyógyulása után a forrásnál
már az 1700-as évek második felében
kápolnát és remetelakot építettek. A
most itt látható kis kálváriakápolna
1860 körül készült.

137
 TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

TOURISZTIKAI INFORMÁCIÓK
VAS MEGYÉBEN

TOURINFORM IRODA Körmend Szombathely

Rákóczi u. 11. Berzsenyi tér 2.
TOURINFORM-CELLDÖMÖLK IRODA Tel./fax: 94/410-161 Tel./fax. 94/324-341
Celldömölk, Dr. Géfin tér 1.
Tel./fax: 95/423-940 Kôszeg Mártírok tere 1.
E-mail: celldomolk@tourinform.hu Várkör 69. Tel.: 94/360-238 Tel.: 94/312-348

SAVARIA TOURIST Sárvár Király u. 1.

KIRENDELTSÉGEK Várkerület 33. Tel./fax: 95/320-578 Tel.: 94/325-831

Bükfürdô Velem, Rákóczi u. 73. Dolgozók u. 1.

Pavilonsor Tel.: 94/333-597
Tel./fax: 94/358-009 Szentgotthárd
Kossuth u. 2. Vasvár
Celldömölk Tel./fax. 94/380-029 Bartók B. u. 2.
Széchenyi u. 1. Tel.: 94/360-029 Tel./fax. 94/370-609
Tel./fax. 95/420-071

Mûvészetek Háza Turisztikai Irodája

9700 Szombathely, Belsikátor 1.
Tel./fax: 94/341-810
Hétfô–péntek: 10–17-ig.
– közhasznú információk szolgáltatása Szombathelyrôl
(kulturális intézmények, nevezetességek,
szállás- és vendéglátóhelyek stb.)
– ingyenes prospektusok magyar és idegen nyelven
Szombathelyrôl és Magyarországról
– helytörténeti kiadványok, útikönyvek,
helyi és regionális térképek, valamint ajándéktárgyak értékesítése
– a Szombathelyi Színházi Esték bérleteinek ill. jegyeinek árusítása,
továbbá a város nagyobb rendezvényeire
jegyárusítás

Vas Megye Kulturális Web lapja

Épített örökség, Fesztiválok, Galériák, Múzeumok,
Kulturális színterek, Lelki segélyszolgálatok, Mûvészek,
DABRÓKAI Mûvészeti együttesek, Mûvészeti iskolák, Periodikák,
BETYÁR CSÁRDA Rendezvények, Szálláshelyek
/ Szervezetek / Tanulmányok / Teleházak / Térkép /
8-as út 110 km Természeti értékek / Túrák / Álláskeresô
Tel.: 95/455-236 w w w . m m i . h u . / o rg / v a s m u v /

138
KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK
Rendôrségi információk. Határátkelôhelyek.
Mit tegyünk ha megbetegszünk, ha bajba kerülünk? Hol válthatunk pénzt?
RENDÔRSÉGI INFORMÁCIÓK
Üdvözöljük Önt Magyarország egyik
legkisebb és elhelyezkedését tekint-
ve talán legnyugatibb megyéjében.
Tájegységünk számos természeti
szépségérôl, tájairól, történelmi ne-
vezetességeirôl híres és bôvelke-
dünk olyan eseményekben, rendez-
vényekben, amelyek az idelátogatók
és a térségben élôk számára is alkal-
mat teremtenek a kirándulásra, üdü-
lésre, pihenésre és szórakozásra.
A megye 216 településén (8 város,
208 község) élô 275 ezer lakos biz-
tonságát 6 rendôrkapitányságunk és
3 rendôrôrsünk biztosítja.
A megye valamennyi községe
körzeti megbízotti szolgálattal lefe-
dett, de az aprófalvas településszer-
kezet miatt 1-2 körzeti megbízotthoz
4–6 község is tartozik.
A vasútvonalak és pályaudvarok,
üzemi területek ellenôrzését
a fôkapitányság szevezetébe tartozó
speciális rendôri egység (vasúti
alosztály) végzi.
Fô célunk évek óta az, hogy törvé-
nyes keretek között mûködve a pol-
gárok számára a félelemtôl mentes,
nyugodt, kiegyensúlyozott élethez
alapvetôen szükséges biztonságot
szolgáltassuk.
Az önkormányzatok, a lakosság, a
civil szervezetek támogatásával biz-
tosítani tudtuk, hogy megyénk jelen-
leg is az ország egyik bûnügyi szem-
pontból legkevésbé fertôzött, legki-
egyensúlyozottabb közbiztonságú
területe. A lakosság biztonságérzetét
jelentôsen befolyásoló bûncselek-
mények gyanúsítottjait az esetek
döntô hányadában felderítettük. Az
általános felderítési eredményessé-
günk is az országos átlagot meghala-
dó.
Természetesen a statisztikai számok
csak másodlagosak, a megyében élô
polgárokat és az ide látogató turistá-
kat elsôsorban az általuk megélt, ta-
pasztalt közbiztonság érdekli, vagyis
az, hogy személyüket, otthonukat,
gépkocsijukat és értékeiket bizton-
ságban tudják.
Valamennyiünk jól felfogott érdeke,
hogy megakadályozzuk a bûnözés
terjedését. Ennek érdekében a leg-
fontosabb feladatunknak tartjuk a
bûnmegelôzés javítását, az önkor-
mányzatokkal és a lakossággal való
összefogást. Jól segíti a bûnmegelô-
zést a rendôrkapitányságaink és
egyes rendôrôrseink ügyeletére tele-
pített vagyonvédelmi rendszer, ame-
lyet közterületi videokamerás megfi-
gyelôrendszer támogat Szombathe-
lyen, Sárváron,
Celldömölkön és Körmenden.
A megye jelentôs kül- és belföldi
idegenforgalmat bonyolít le, amely-
nek hatása van természetesen a köz-
biztonsági helyzetünkre is. A nyári
idegenforgalmi idény biztosítására
különös gonddal készülünk fel.
A legnagyobb idegenforgalmat
lebonyolító Bükfürdô területén
gyakorló ôrsöt mûködtetünk és a
többi területen is fokoztuk a rendôri
aktivitást. Mindezek eredményeként
a külföldiek sérelmére elkövetett
bûncselekmények száma jelentôsen
csökkent.
Kiemelt feladatként kezeljük
a megyénkbe érkezô vendégek
tájékoztatását a nálunk jellemzô
bûnelkövetési módokról, a védeke-
zés lehetôségeirôl. Saját készítésû
propagandaanyagainkat a strando-
kon, határátkelôhelyeken, kempin-
gekben, utazási irodákban, valamint
a járôrszolgálatot ellátó kollégák se-
gítségével terjesztjük.
Kérjük, keresse ezeket, és fogadja
meg leírt tanácsainkat! Legyen óva-
tos, mert a bûnözôk minden alkal-
mat kihasználnak, az óvatosság pe-
dig mindig a legjobb védelem a
bûncselekmények ellen, ráadásul
pénzbe sem kerül.
Mindent megteszünk annak érdeké-
ben, hogy Ön nyugodtan pihenhes-
sen és kellemetlen élmények nélkül
térhessen haza. Ha mégis megtörté-
nik a baj és rendôri segítségre lenne
szüksége, forduljon bizalommal
egyenruhás rendôreinkhez, vagy te-
lefonon hívja a 107-es segélyhívót,
ahol kollégáink a nap 24 órájában
fogadják hívásaikat, felvilágosítást
adnak, és megteszik a szükséges in-
tézkedéseket.
A rendôrség bûnmegelôzési szolgá-
latának tapasztalatai szerint a legha-
tékonyabb megelôzés, ha az állam-
polgárok maguk is cselekednek va-
gyonbiztonságuk érdekében. Segít-
ségül néhány jó tanácsot ajánlunk
tisztelt Olvasónk figyelmébe:
– Különös figyelmet fordítson érté-
keinek védelmére a nagy forgalmú
helyeken (bevásárlóközpontoknál,
piacon, vásárokon....)
– Csak annyi készpénzt tartson ma-
gánál, amennyi a tervezett bevásár-
láshoz szükséges.
– Pénzt mindig hivatalos váltóhelyen
váltson.
– Mindig testközelben hordja táská-
ját és pénztárcáját soha ne tegye a
bevásárlókosár tetejére.
– Férfiaknál ajánlatos az irattárcát a
belsô zsebben hordani, esetleg öv-
táskát használni.
– Ha váratlan, szokatlan nyomást,
lökést érez a testén, gyanakodjon,
mivel ez egy esetleges zsebtolvajlás
elôkészítését is jelentheti.
139
 KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK

Ha ilyet tapasztal, akkor ellenôrizze RENDÔRÔRSÖK, HATÁRÁTKELÔK

értékeit, jól nézzen körül és figyelje KAPITÁNYSÁGOK
meg az Ön közelében lévô szemé- MAGYAR–SZLOVÉN HATÁRON
lyeket, hogy a késôbbi rendôri BÜK
eljárást jó személyleírással segíteni Rendôrôrs Bajánsenye–Hódos
tudja. Eötvös u. 4. Nyitva: éjjel-nappal, (közúti)
– A személyes iratait és a gépjármû Tel.: 94/358-020 nemzetközi személyforgalom
okmányait, valamint a tartalékkul- Tel.: 94/444-014
csot soha ne hagyja a gépkocsiban. CELLDÖMÖLK Felsôszölnök–Martinje
– Ne hagyjon értékes poggyászt, vi- Rendôrkapitányság Nyitva: 8–20 óra, (közúti)
deokamerát, fényképezôgépet, mo- Koptik Odó u. 7. munkaszüneti napon 8–02 óra
biltelefont, értékes ruhanemût az Tel.: 95/521-020, 420-073 magyar–szlovén személyforgalom,
utastérben. (kivéve autóbusz)
– Lehetôség szerint ôrzött parkoló- CSEPREG Tel.: 94/380-156
ban állítsa le autóját. Rendôrség Körzeti Megbízott Iroda Magyarszombatfa–Prosenjakovci
– Mindig zárja be az ajtókat, a cso- Széchenyi tér 27. Nyitva: 8–16 óra, (közúti)
magtartót, az ablakokat húzza fel, és Tel.: 94/365-002 magyar–szlovén személyforgalom
ellenôrizze a bezárt állapotot. (kivéve autóbusz)
A Vas Megyei Balesetmegelôzési Bi- KÖRMEND Tel.: 60/437-295
zottság értékelése szerint a megye Rendôrség
közlekedésbiztonsági helyzete ki- Hunyadi János u. 9.
egyensúlyozott. Tel.: 94/410-023, 410-024 MAGYAR–OSZTRÁK HATÁRON
Fôútvonalaink jellemzôje a viszony- Ügyelet: 94/410-026, 414-245
lag kicsi burkolatszélesség. A lakott Bucsu–Schachendorf
területeken az átkelési szakaszok je- KÔSZEG Nyitva: éjjel-nappal, (közúti)
lentôs hosszal rendelkeznek, óvatos Rendôrkapitányság nemzetközi áru- és személyforgalom
megközelítést igényelnek. A köz- Rómer Flóris u. 8. Tel.: 94/352-013
út–vasútvonal keresztezôdéseknél Tel.: 94/360-101 Bozsok–Rechnitz
kevés a külön szintû megoldás, Nyitva: 6–22 óra, (közúti)
ugyanakkor biztosítás nélküli átjáró SÁRVÁR magyar–Eu-állampolgárok részére,
nincs. Megyénk sajátossága a kerék- Rendôrkapitányság személyforgalom
páros közlekedés viszonylag magas Ady Endre u. 3–5. Tel.: 94/361-427
részaránya a városok belterületein Tel.: 95/520-033 Kôszeg–Rattersdorf
és a vonzáskörzeteiben. Ügyelet: 95/320-579 Nyitva: éjjel-nappal, (közúti)
A balesetek megelôzése érdekében nemzetközi áru- és
kérjük a megyénkbe érkezôket, SZENTGOTTHÁRD személyforgalom
hogy közlekedjenek higgadtan, mû- Rendôrôrs Tel.: 94/360-145
ködjenek együtt a közlekedô part- Kossuth L. u. 6. Szentgotthárd–Heiligenkreutz
nerekkel, legyenek udvariasak, min- Tel.: 94/380-002 Nyitva: éjjel-nappal, (közúti)
dig használják a biztonsági öveket nemzetközi áru- és személyforgalom
és a világítást, soha ne vezessenek SZOMBATHELY Tel.: 94/380-888
alkoholos állapotban és ne lépjék túl Vas Megyei Rendôr-fôkapitányság Fax: 94/380-881
a megengedett sebességet. Petôfi S. u. 1/c Szentgotthárd–Jennersdorf
Tel.: 94/521-011 Nyitva: éjjel-nappal, (vasút)
Ha megszívlelik tanácsainkat, konf- nemzetközi áru- és személyforgalom
liktusmentesen érhetik el úticéljukat, Városi Rendôrkapitányság Tel.: 94/380-043
felhôtlenül élvezhetik a nyaralás, ki- Petôfi S. u. 1/b Fax: 94/380-156
rándulás örömeit. Tel.: 94/520-011 Szentpéterfa–Eberau
Nyitva: 6–22 óra, (közúti)
Ne feledjék: Mindenkit hazavárnak! VASVÁR magyar–EU-állampolgárok részére,
Rendôrôrs, Alkotmány u. 5. személyforgalom
Vas Megyei Rendôr-fôkapitányság Tel.: 94/370-119 Tel.: 94/327-180

140
KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK
KÓRHÁZAK, RENDELÔINTÉZETEK,
ÜGYELETEK
BÜK
Orvosi rendelô, ügyelet
Körzeti rendelô, 1. sz. rendelô
Eötvös u. 8. Tel.: 94/358-048
CELLDÖMÖLK
Városi Kórház-Rendelôintézet
Nagy Sándor tér 3. Tel.: 95/420-004
Ügyelet
Széchenyi u. 5. Tel.: 95/423-742
CSEPREG
Orvosi rendelô
Kossuth L. u. 1. Tel.: 94/365-448
KÖRMEND
Dr. Batthyány Strattmann László
Kórház, Szakorvosi Rendelôintézet
Munkácsy M. u. 1.
Tel.: 94/410-200
Orvosi rendelô, ügyelet
Szakorvosi rendelô
Munkácsy M. u. 1.
Tel.: 94/410-200
KÔSZEG
Központi orvosi ügyelet
Munkácsy M. u. 17. Tel.: 94/360-178
Központi gyermek orvosi ügyelet
Jurisics M. tér 5. Tel.: 94/360-148
SÁRVÁR
Kórház-Rendelôintézet
Rákóczi u. 30.
Tel.: 95/320-011
Központi Orvosi Rendelô
Kossuth L. tér 5.
Tel.: 95/320-174, 320-175
SZENTGOTTHÁRD
Vas Megyei Rehabilitációs Kórház
Hunyadi u. 31. Tel.: 94/380-120
Szakorvosi rendelô
Hunyadi u. 16. Tel.: 94/380-353
SZOMBATHELY
Szakorvosi Rendelôintézet
Március 15. tér 3.
Tel.: 94/312-365, 314-182
Vas Megyei Markusovszky Kórház
Markusovszky L. u. 3.
Tel.: 94/311-542
KÖJÁL (Állami Népegészségügyi
és Tisztiorvosi Szolgálat)
Szombathely, Sugár út 9.
Tel.: 94/314-443, 313-387
Éjszakai orvosi ügyeletek:
Felnôtt
Wesselényi M. u. 4. Tel.: 94/311-100
Gyermek
Wesselényi M. u. 4. Tel.: 94/313-340
VASVÁR
Körzeti rendelô, Központi orvosi
ügyelet, Gyermekorvosi rendelô
Szentmihályfalvi u. 2.
Tel.: 94/370-135
GYÓGYSZERTÁRAK
BÜK
Gyógyszertár (Sanitas)
Eötvös u. 6. Tel.: 94/358-553
CELLDÖMÖLK
Kiscelli Patika
Kossuth L. u. 12.
Tel.: 95/420-169 Tel./fax: 95/421-816
CSEPREG
Gyógyszertár 6/13.
Kossuth L. u. 12. Tel.: 94/365-022
KÖRMEND
Elixir Patika
Dózsa Gy. u. 1. Tel.: 94/410-160
Paracelsus Gyógyszertár
Rákóczi F. u. 5. Tel.: 94/410-012
KÔSZEG
Küttel Gyógyszertár
Kossuth L. u. 12–14.
Tel.: 94/360-066
Szerecsen Gyógyszertár
Rákóczi u. 19. Tel./fax: 94/362-168
SÁRVÁR
Megváltó Gyógyszertár
Kossuth Lajos tér 7.
Tel.: 95/320-106
Magas hôfokon a rák ellen!
Tumorterápia
elektrohypertermiával
Daganatos betegségek,
áttétek, mellrákok és helyi
recidivák hatékony kezelése
a komplex
onkoterápia részeként
Kiserdô Poliklinika
1163 Budapest
Cziráki u. 26–32.
Tel.: 1/403-9185, fax: 403-9186
E-mail: htt-med@emg.hu
6/31. Sz. Gyógyszertár
Alkotmány u. 4.
Tel.: 95/320-074
SZENTGOTTHÁRD
Szent István Gyógyszertár
Széll Kálmán tér 6.
Tel.: 94/380-034
SZOMBATHELY
Isis Gyógyszertár
Rákóczi F. u. 1. Tel.: 94/322-123
Kígyó Gyógyszertár
Fô tér 31. Tel.: 94/312-583
Szentlélek Gyógyszertár
Fô tér 9. Tel.: 94/312-466, 342-020
Vasi Szent Márton Gyógyszertár
Szent Márton u. 18.
Tel.: 94/318-438, 342-388
VASVÁR
Szentháromság Gyógyszertár
Szentmihályfalvi u. 8.
Tel.: 94/370-088
141
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

PÉNZINTÉZETEK, KÔSZEG Bank Austria Creditanstalt

BANKAUTOMATÁK Kôszegi ú. 30–32.
ABN-AMRO (Magyar) Bank Tel.: 94/515-000
BÜK Kôszegi Fiók BA/CA Telefon-Bank:
Kossuth L. u. 16. (06-1) 301-20-40
Budapest Bank Tel.: 94/360-916
Büki Fiók Budapest Bank
Kossuth L. u. 125. Erste Bank Hungary Rt. Szombathelyi Fiók
Postacím 9737 Pf. 21 Kôszegi Fiók Kôszegi u. 3/A
Tel.: 94/ 359-560 Rákóczi F. u. 1. Postacím 9701 Pf. 29
Tel.: 94/360-102 Tel.: 94/513-820
Országos Takarékpénztár
és Kereskedelmi Bank Rt. Országos Takarékpénztár CIB BANK Szombathelyi Fiók
Büki Fiók és Kereskedelmi Bank Rt. Petôfi S. u. 41.
Kossuth L. u. 1–3. Kôszegi Fiók Tel.: 94/340-531
Tel.: 94/358-491 Kossuth L. u. 8.
Tel.: 94/360-118 Inter-Európa Bank Rt.
CELLDÖMÖLK Szombathelyi Területi Fiók
SÁRVÁR Uránia udvar 4.
ABN-AMRO Tel.: 94/330-888
(Magyar) Bank Rt. ABN-AMRO (Magyar) Bank Rt.
Celldömölki Fiók Sárvári Fiók Kereskedelmi és Hitelbank Rt.
Dr. Géfin tér 13. Batthyány u. 1. Kôszegi u. 10.; Pf. 23
Tel.: 95/420-463 Tel.: 95/320-872 Tel.: 94/325-808

Országos Takarékpénztár Országos Kereskedelmi Konzumbank Rt.

és Kereskedelmi Bank Rt. és Hitelbank Rt. Kisfaludy S. u. 17.
Celldömölki Fiók Várkerület u. 3. Tel.: 94/325-666
Kossuth L. u. 18. Tel.: 95/320-229
Tel.: 95/420-043 Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.
Országos Takarékpénztár Széll K. u. 3–5.; Pf. 163
CSEPREG és Kereskedelmi Bank Rt. Tel.: 94/341-021
Sárvári Fiók
Csepreg és Vidéke Batthyány L. u. 2. Országos Takarékpénztár
Takarékszövetkezet Tel.: 95/320-450 és Kereskedelmi Bank Rt.
Széchenyi tér 4. Szombathelyi Igazgatóság
Tel.: 94/365-036, 365-936 SZENTGOTTHÁRD Bejczy u. 1–3.
Tel.: 94/314-230
KÖRMEND Országos Takarékpénztár
és Kereskedelmi Bank Rt. Raiffeisen Bank Szombathelyi Fiók
ABN-AMRO (Magyar) Bank Szentgotthárdi Fiók Fô tér 29.
Körmendi Fiók Mártírok út 2. Tel.: 94/340-900
Szabadság tér 8. Tel.: 94/380-069
Tel.: 94/410-465 VASVÁR
SZOMBATHELY
Országos Takarékpénztár Országos Takarékpénztár
és Kereskedelmi Bank Rt. ABN-AMRO (Magyar) Bank és Kereskedelmi Bank Rt.
Körmendi Fiók Szombathelyi Fiók Vasvári Fiók
Vida J. u. 2. Széll Kálmán u. 20. Alkotmány u. 2.
Tel.: 94/410-440 Tel.: 94/314-440 Tel.: 370-144

142

INFORMÁCIÓK AUTÓSOKNAK
Autóklub, segélyhelyek
Magyar Autóklub
Információs Iroda
Tel.: 94/314-144
Magyar Autóklub
Mûszaki Állomás
Szombathely, Lipp V. u. 9.
Tel.: 94/314-754
Segélyszolgálat: 188
Gépjármûszervizek
HORVÁTH F. Autószerviz
Szombathely
Fraknó u. 5.
Tel.: 94/314-379
KIPUFOGÓSZERVIZ
Dify Bt.
Szombathely, Zanati út 4.
Tel.: 94/311-156
Lökhárító-Szerviz
Szombathely, Kárpáti K. u. 24.
Tel.: 30/9892-712, 60/377-349
Némethy és Társa Bt.
Diesel adagolójavítás
Szombathely, Vépi u. 29.
Tel.: 60/376-839
Gépkocsi márkakereskedések
és szervizek
Alfa Romeo
Savaria 2000 Autó Kft.
Szombathely, Puskás T. u. 1.
Tel./fax: 94/336-859
Autó Baumgartner
Renault Márkakereskedés
Szerviz
Szombathely, Csaba út 10.
Tel./fax: 94/331-258
AUTÓFÓKUSZ Kft.
Toyota
144
Szombathely, Kôszegi út
Tel.: 94/317-451,
Tel./fax: 94/317-449
Citroën
Gerencsér Kft.
Szombathely, Körmendi u. 54.
Tel.: 94/325-315
Szerviz: Tel.: 94/513-042
Csillag Autóház Kft.
Opel
Szombathely, Csaba u. 13.
Tel.: 94/330-200; Fax: 94/330-170
D.K.M. Autóház Kft.
Daewoo, Daihatsu
Márkakereskedés, Szerviz
Szombathely, Vasút u. 13.
Tel.: 94/312-784
FIAT
Savaria 2000 Autó Kft.
Szombathely, Puskás T. u. 1.
Tel./fax: (94) 336-859
Ford Strauss Autószalon Kft.
Szombathely, Zanati út 58.
Tel.: 94/512-860
Honda BAGI
Márkakereskedés és Szerviz
Szombathely, Rumi u. 237.
Tel./fax: 94/323-674
Mazda Quadrota
Szombathely, Vörösmarty u. 9.
Tel.: 94/325-678
Mercedes-Benz
MB-Savaria Kft.
Szombathely, Zanati u. 30/a.
Tel.: 94/310-639, 510-700
Fax: 94/336-966
Mitsubishi Krepli
Szombathely, Zanati u. 27.
Tel.: 94/512-530; Fax: 94/512-532
Nissan Magyar
Szombathely, Zanati u. 27/A.
Tel./fax: 94/313-983
KÖZLEKEDÉSI INFORMÁCIÓK
Leier & Co. Kft.
9500 Celldömölk, Nemesdömölki út 15.
Tel./fax: 95/420-317
Márkakereskedés és Szerviz
Új személyautók és haszongépjármûvek
értékesítése
Teljes körû szervizszolgáltatás
Gépjármûvek futó- és nagyjavítása
Környezetvédelmi felülvizsgálat
Eredeti gyári alkatrészek forgalmazása
Fényezô fülkében részleges
és teljes fényezés
STANDOX festékkel
HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ
kárfelvételi helye
AUTÓMENTÉS
éjjel-nappal
Mobil: 20/9457-016
Peugeot Leonis Kft.
Szombathely, Körmendi út 98.
Tel./fax: 94/331-364;
Fax: 94/340-340
SEAT Márkakereskedés
Szombathely, Zanati u. 4.
Tel.: 94/331-401, 512-201, 512-229
Fax: 94/331-402
Sipos Autóház Kft.
Suzuki
Szombathely, Zanati út 48.
Tel.: 94/512-770
VÉGH AUTÓHÁZ Kft.
Skoda, Volkswagen csoport
Szombathely, Rumi u. 157.
Tel.: 94/317-546;
Tel./fax: 94/325-456
Volkswagen
Vörös Szerviz Kft.
Szombathely, Pálya u. 3.
Tel.: 94/512-200, Fax: 326-726
 MÁV INFORMÁCIÓK

UTAZZON OLCSÓBBAN!

CSOPORTOS KEDVEZMÉNYEK:
Az óvoda által kiállított bejelentés alapján a legalább 10 fôbôl álló óvodás csoport minden tagja, és 10
gyermekenként 2 fô kísérô 2. kocsiosztályon 90%-os kedvezményben részesül. A 10 éven aluli gyerme-
kek legalább 6 fôs csoportja és 10 gyermekenként 2 fô kísérô a csoportos utazás szervezôje által kiállított
bejelentés alapján 67,5%-os kedvezményt vehet igénybe. A nappali tagozatos diákok csoportos utazása
esetén a csoportos utazás szervezôje által kiállított bejelentés alapján a diákok 67,5%-os, 10 diákonként
1 fô kísérô 50%-os kedvezményben részesül. Szervezett utazás keretén belül 10–19 fô 33%-os, 20 fô fe-
lett 50%-os kedvezményt vehetnek igénybe kétpéldányos írásos bejelentés alapján.

TANULÓK KEDVEZMÉNYEI:
Érvényes diákigazolvánnyal rendelkezôk:
Nappali és esti tagozatos diákok korlátlan számú 67,5%-os menetjegyet vásárolhatnak.
Levelezô tagozatos tanulók a lakóhely és az iskola, illetve a gyakorlati oktatás székhelye között 67,5%-os
kedvezményre jogosultak.
Nappali és esti tagozaton tanulók és óvodások rendszeres iskolába (óvodába) járásra a lakóhely és a tan-
intézet között tanuló havi jegyet válthatnak.

26 ÉVEN ALULI FIATALOK KEDVEZMÉNYE:

Belföldön magyar állampolgárok korlátlan számú és viszonylatú (kivétel a lakóhely és a munkahely kö-
zött) 33%-os mérséklésû menetjegyet vásárolhatnak személyi igazolvány alapján.

CSALÁDI KEDVEZMÉNYEK:
Három vagy több saját gyermekkel utazó család tagjai 2. kocsiosztályon 90%-os mérséklésû menetjegyet
vásárolhatnak. Ugyancsak 90%-os kedvezményt vehet igénybe a 4, egy családhoz tartozó gyermek, ha
önállóan utazik. Két 18 éven aluli gyermekkel utazó egy vagy két kísérô 33%-os kedvezményt vehet
igénybe.
SZOMBATHELY Tel.: 94/312-050, KÖRMEND Tel.: 94/410-211,
SZENTGOTTHÁRD Tel.: 94/380-334, KÔSZEG Tel.: 94/360-053, BÜK Tel.: 94/358-045,
SÁRVÁR Tel.: 95/320-058, CELLDÖMÖLK Tel.: 95/420-126
 SEGÍTÜNK UTAZÁSÁNAK MEGSZERVEZÉSÉBEN!
Úti céljának ismeretében megtervezzük Ön és családja, vagy akár egy nagyobb létszámú csoport
utazási lehetôségeit, elkészítjük személyre szabott útvonaltervét.
Felvilágosítást adunk igénybe vehetô kedvezményeinkrôl, biztosítva legkedvezôbb utazását.
Többnapos kirándulás esetén segítséget nyújtunk vasúti szálláslehetôségeink felkínálásával.
Biciklis csoportok részére tájékoztatást adunk kerékpárszállító vonataink közlekedésérôl.
MINDEZ ÖNNEK CSAK EGY TELEFONJÁBA KERÜL!
HA AJÁNLATUNK FELKELTETTE ÉRDEKLÔDÉSÉT HÍVJON BENNÜNKET!

SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJAINKBAN MUNKATÁRSAINK VÁRJÁK JELENTKEZÉSÉT:

SZOMBATHELY, Széll K u. 2. Tel.: (94) 311-420/13-93, (30) 9847-144
CELLDÖMÖLK, Vasútállomás. Tel: (30) 9847-145

MÁV RT. SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZAKIGAZGATÓSÁG

TERÜLETI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI OSZTÁLY
9700 SZOMBATHELY, SZÉLL K. U. 2. TEL./FAX: 94/314-774

Menetjegyét belföldi- és nemzetközi utazásaihoz egy helyen megválthatja menetjegyirodánkban

és nemzetközi pénztárunkban:
SZOMBATHELY, Király u. 10/a. Tel.: (94) 311-420/19-57
Nyitva: hétfôtôl péntekig: 8–17-ig, szombaton: 8–12-ig.
SZOMBATHELY, Vasútállomás. Tel.: (94) 311-420/13-54
Nyitva: hétfôtôl péntekig: 6.30–18-ig, szombaton: 6.30–16.30-ig.

InterCity
Gyorsaság – Megbízhatóság – Kényelem a síneken
A MÁV Rt. InterCity hálózata az ország harminchat városa és a fôváros között biztosít kultúrált
és pontos eljutási lehetôséget utasai számára.
Az utazási feltételek megkönnyítése érdekében InterCity járatainknál telefonos jegyrendeléssel állunk
ügyfeleink rendelkezésére.
Információ, valamint InterCity jegyek telefonos elôrendelése:
Szombathelyen a 94/312-050-es telefonszámon.

KELLEMES UTAZÁST KÍVÁN ÖNÖKNEK A MÁV RT.

Kell a vasút Európában!

 GYÓGYFÜRDÔK, STRANDOK

A megye természeti adottságai közül kiemelkedô jelentôsége van a fel-

szín alatti termál- és gyógyvizeknek. A 400 millió m2 hévízkészlet és a
feltárásuk szempontjából kedvezô geológiai viszonyok hosszú idôre
lehetôvé teszik a ma is számottevô gyógyturizmus további fejlesztését.
Bükfürdô, Sárvár, Szombathely, Vasvár, Borgáta és Mesteri fürdôi
több százezer vendéget fogadnak évente. E fürdôk infrastrukturális el-
látottsága, szolgáltatásainak mennyisége különbözô ugyan, de egyfor-
ma az a barátságos vendégszeretet, amellyel várják a gyógyulni és pi-
henni vágyókat.

GYÓGYFÜRDÔK bántalmak kivételével valamennyi kötött izomlazító fürdetésére, gyulla-

FÜRDÔK, STRANDOK
BÜK – GYÓGYFÜRDÔ
Az ország egyik legfontosabb
gyógyászati és idegenforgalmi
centruma Bükfürdô. A Bük község
közelében lévô 34 hektáros parkosí-
tott területen minden fürdôzési
igényt kielégítô fürdôcentrum mû-
ködik. A számos fedett és nyitott
gyógyvizes medence mellett külön-
féle méretû, vízhôfokú és vízössze-
tételû medencék sora áll a vendégek
rendelkezésére. Igénybe vehetô
többféle gyógyszolgáltatás (gyógy-
torna, masszázs, pakolás, gyógykúra
stb.), fizioterápiás intézet, rekreációs
park, sportlétesítmény és természe-
tesen számtalan étterem, vendéglô
és mindenféle kategóriájú
szálláshely.
mozgásszervi betegség kezelésére
alkalmas, de általános frissítô és
keringésjavító hatása is van.
BÜKI GYÓGYFÜRDÔ RT.
Termál krt. 2. Tel.: 94/359-539
Gyógyfürdô-szolgáltatás
Tel.: 94/358-660
január 1.–március 31.: 8–17-ig
április 1.–április 30.: 8–18-ig
május 1.–szeptember 30.: 8–19-ig
október 1.–december 31.: 8–17-ig
SÁRVÁR – GYÓGYFÜRDÔ
Sárváron 1000 m mélységben
44 °C-os hômérsékletû termálvizet
tártak fel, amely Ca és HCO3 tartal-
mú hévíz, kevés jód és fluortarta-
lommal. Nagyon magas a sótartalma,
de ennek ellenére igen lágy víz,
nagyfokú oldóképességgel,
CO2 és NH4 tartalommal.
Az elvégzett vizsgálatok szerint
a víz kiválóan alkalmas a mûtét utá-
ni rehabilitációs kezelésekre, spor-
tolók edzés utáni, gyúrással egybe-
dásos folyamatú mozgásszervi meg-
betegedések gyógykezelésére.
A termálfürdô 2 fedett és 3 nyitott
medencéje és a szolgáltatások széles
köre várja a felüdülésre vágyókat.
VÁROSI GYÓGYFÜRDÔ ÉS KEMPING
Vadkert u. 1.
Tel./fax: 95/320-228, 320-292
A fürdô telefonszáma: 95/326-912
A nyitva tartás rugalmas, de 8.30-tól
18 óráig egész évben nyitva van.
SZOMBATHELY
A szombathelyi termálfürdô a fedett
uszodával együtt üzemel. Az 5 hek-
táros parkosított területen 500 m2-es
nyitott medencében 34–38 °C hô-
mérsékletû alkáliákat is tartalmazó
kalcium és magnézium-hidrogén-
karbonátos, nagy sókoncentrációjú
hévíz várja a fürdôvendégeket. A víz
elsôsorban mozgásszervi betegségek
és bizonyos nôgyógyászati problé-
mák kezelésére alkalmas.
FEDETT USZODA ÉS TERMÁLFÜRDÔ

Bartók B. krt. 41. Tel./fax: 314-336

Nyitva tartás: hétfô: 13.30–20.00
kedd–péntek: 5.30–20.00
szo. vasár- és ünnepnap: 9–18.00

Az 1282 m mélységbôl feltörô TÓFÜRDÔ

58 °C-os gyógyvíz kalcium-magnézi-
um-hidrogénkarbonátos, vagy föl- Kenderesi u.
des-meszes vizek csoportjába tarto- Tel.: 94/314-767, 313-232
zik és a heveny gyulladásos ízületi A Tófürdô és a mellette lévô mûjég-

148
GYÓGYFÜRDÔK, STRANDOK
pálya szezonálisan mûködik. (Ér-
deklôdni a 94/314-767-es vagy
313-232-es telefonszámon lehet.)
BORGÁTA
Borgáta-fürdô a 220 m magas
Kissomlyó hegy lábánál fekszik,
és a 750 m-es talpmélységû kútból
feltörô 47 °C-os termálvízre alapozó-
dott. A víz oldott sótartalma
800 mg/l és fôleg mozgásszervi
megbetegedésekre valamint mûtéti
utókezelésekre ajánlott.
A termálfürdô területén jelenleg há-
rom nyitott medence szolgálja a
gyógyulni és
üdülni vágyókat. Étterem, üzletek,
camping elégíti ki a vendégek egyéb
igényeit.
TERMÁLFÜRDÔ ÉS KEMPING
(Borgáta Forrás Bt.)
Fürdô u. 1. Tel.: 95/473-011
Nyitva tartás: május 1.–június 1.:
9–17 óráig, június 1.–augusztus 25.:
8.30–19 óráig, augusztus 26.–októ-
ber 15.: 8.30–17 óráig.
MESTERI – TERMÁLFÜRDÔ
Mesteri termálfürdôje a 291 m magas
Ság hegy lábánál fekszik.
Két medence áll a fürdôzôk rendel- VADÁSA TÓ
kezésére. A víz elsôsorban Az Ôrség kiemelt turisztikai jelentô-
reumatikus és más mozgásszervi sége, a szállás- és vendéglátóhelyek
betegségekre kedvezô hatású. nagy száma tette kedveltté a Hegy-
hátszentjakab határában lévô tavat.
TERMÁLFÜRDÔ
Mesteri Termál Kft.
Kossuth L. u. 49. Tel.: 95/445-053
Nyitva tartás: május–szeptember:
9–18 óráig, június–augusztus: 8–19
óráig
VASVÁR – SZENTKÚTFÜRDÔ
A vasvári Szentkút-fürdô
30–35 °C-os vize kis sókoncentrá-
ciójú, nátriumot is tartalmazó
kalcium-magnézium-hidrogénkar-
bonátos hévíz, amelynek metakova- GERSEKARÁTI TÓ
sav-tartalma is jelentékeny. Fürdôzésre, vízisportokra és horgá-
Elsôsorban mozgásszervi betegségek szatra alkalmas tó. Az itt igénybe ve-
kezelésére alkalmas. hetô szolgáltatások dinamikus fej-
Zöldövezeti környezetben 200 m2-es lesztése még folyamatban van.
nyitott medence, valamint masszázs,
büfé és szálláshely áll
az ide látogató vendégek
rendelkezésére.
TERMÁLFÜRDÔ ÉS KEMPING
Járdányi u. Tel.: 94/371-604
Nyitva: május–szeptember; 10–19-ig.
Természetes vizek:
DÖRÖSKEI TÓ
A Vasi-Hegyháton, Döröske község SZAJKI TAVAK
határában, borospincék szomszédsá- Igazi horgászparadicsom, mely jó
gában elterülô kis tavacska, amely a színvonalon biztosítja a nyugodt pi-
nyugodt fürdôzésre vágyóknak henés, gondtalan fürdôzés és egyéb
ajánlható. szórakozások lehetôségét is.
149
 BÜKI GYÓGYFÜRDÔ RT.
H - 9740 Bükfürdô, Termál krt. 2.
Tel.: +36 06 94 358-022 Fax: +36 06 94 358-023
E-mail: bgyrt@mail.matav.hu http://www.gyogyfurdo-buk.hu

GYÓGYULÁS – FÜRDÔZÉS – PIHENÉS AZ ALPOKALJÁN

A Büki Gyógyfürdô Nyugat-Magyarország
legismertebb és legkedveltebb gyógyfürdôje

JAVASOLJUK:
– mozgásszervi betegségekre
– izületi bántalmakra
– emésztôszervi probémákra
– légúti megbetegedésekre
– keringési rendellenességekre
– rehabilitációkra

SZOLGÁLTATÁSOK:
gyógykúrák, szakorvosi rendelés,
gyógymedencék, strandmedence,
úszómedence, orvosi masszázs,
reflex masszázs, gyógykrém masszázs,
víz alatti sugármasszázs, súlyfürdô,
pezsgôkádfürdô, lábápolás, szolárium, szauna,
lézerterápia,
gyógykozmetikai termékek
FIZIOTERÁPIÁS INTÉZET:
– elektroterápia
– hydroterápia
– balneoterápia
– lézerterápia
– mechanoterápia
– fogászati szakrendelés

REKREÁCIÓS PARK
THERMÁL CAMPING
(Közvetlen kapcsolat a fürdôvel!)
KONFERENCIA- ÉS
SZABADIDÔKÖZPONT

Igényes szolgáltatásokkal a pihenni vágyóknak!

Egész évben szeretettel várjuk vendégeinket!
AKTÍV PIHENÉS

Egészséges és friss levegô, kellemes éghajlat, magas hegyek, szûk völ-

gyek és szurdokok, szelíd, lankás dombhátak, békés síkvidéki terüle-
tek. Tiszta vizû források, csörgedezô patakok, egy igazi nagy folyó, ter-
mészetes és mesterséges tavak sora. A rendkívül változatos vasi táj sok-
sok élménnyel gazdagítja a természetjárás, a kerékpározás, a horgá-
szat, a vadászat, a vízisportok és a lovaglás szerelmeseit. A szabadidôs
tevékenységekre épülô szolgáltatások száma szépen gyarapszik, szín-
vonala sokrétû, áraik a magyar vendég számára is elérhetôek.

Természetjáró turizmus
Vas megyében
Vas megye viszonylag fejlett jelzett
úthálózattal rendelkezik.
A gyalogos turizmus és a jelzett utak
tekintetében három „gócpontot”
különíthetünk el. A legsûrûbb
az úthálózat a Kôszegi-hegységben.
Itt fordul meg a legtöbb gyalogos
turista. Szintén nagyon jól jelzettek
az Ôrség és a Vendvidék ösvényei.
Harmadikként Vasvár és a Hegyhát
turistaútjait kell említenünk,
amelyet ma már kezdenek
felfedezni a túrák kedvelôi.
A megyén végighalad a két nagy
magyarországi túramozgalom
az Országos Kéktúra és
a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli
Kéktúra útvonala.
A túrák szervezôje a Magyar Termé-
szetbarát Szövetség
Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 31.
Levelezési cím: 1396 Budapest,
Pf. 483. Telefon: 06-1/311-2467.
Itt szerezhetôk be a teljesítéshez
szükséges igazolófüzetek is.
• Az Országos Kéktúra az Írott-kôtôl
indul és Kôszegen, Tömördön, Sze-
lestén keresztül vezet Sárvárra. Sár-
várról a Kemenesháton és a Farkas-
erdôn áthaladva hagyja
el a megyét. Vasi szakasza
körülbelül 115 kilométer.
• A Dél-Dunántúli Kéktúra is az
Írott-kôtôl indul. Érinti Bozsokot,
majd Jákot. A Rábát Molnaszecsôd-
nél keresztezi. Innen a Hegyhát nyu-
gati felén vezet végig, majd az Ôrség
legszebb tájain vág keresztül és Gö-
csej irányában hagyja el a megyét.
A három kisebb jelvényszerzô túra-
mozgalom közül kettôt a Hegyek
Vándorai Turista Egyesület szervez
1182 Budapest, Kétújfalu u. 161/b.
• A Szent Imre Vándorút Szentgott-
hárd és Magyarnádalja között köz-
vetlenül az osztrák határ mellett,
korábban elzárt területeken vezet
végig. (Érinti többek között
a Szent Imre-templomot és
Nemesmedvest is).
• Az Ôrvidék turistája túramozga-
lom teljesítôinek végig kell járniuk a
Zalalövôtôl Felsôszölnökig vezetô
piros jelzésû és a Nagyrákostól Gö-
dörházáig vezetô zöld jelzésû uta-
kat. A gyalogtúrák mellett fel kell
keresniük az Ôrség legjelentôsebb
mûemléki látnivalóit is.
• A Hegyhát turistája túramozgalom
résztvevôinek a Hegyhát Vasvár kö-
rüli részét kell bejárniuk, érintve a
Jeli Arborétumot, az oszkói régi pin-
céket, Gyôrvárt és a vasvári Szentkút
búcsújáróhelyet.
Igazoló füzet a következô címen
szerezhetô be: Benke Tibor
9800 Vasvár, Nagyköveshegy u. 6.
Az egyre népszerûbb teljesítmény-
túrák közül az alábbiakat rendezik
meg rendszeresen:
• Április elején a Kemenes 60 és a
Berzsenyi 30 (a Kemeneshát és a
Kemenesalja területén).
Szervezô: Alpokalja Turista Klub
Szombathely, Ady tér 5.
Tel.: 94/312-535
• Május második hétvégéjén: az Ôr-
ség 50 és az Ôrség 30.
Szervezô: Teljesítménytúrázók
Társasága – Budapest, Léva u. 9.
• Szeptember harmadik hétvégéjén:
a Hegyhát 50 és a Hegyhát 30.
Szervezô: Polgármesteri Hivatal
Vasvár – Tel.: 94/572-010.
• Október harmadik hétvégéjén:
az Írott-kô 70 és az Írott-kô 35.
Szervezô: Thirring Gusztáv
Természetbarát Egyesület
Szombathely, Ady tér 5.
Tel.: 94/312-535.
Természetjáró egyesületek
Alpokalja Turista Klub
Szombathely, Ady tér 5.
Tel.: 94/312-535
Barangolók Természetbarát
Sportegyesület
Szombathely, Pázmány P. krt. 23.
Chernel István Természetbarát
Egyesület
Kôszeg, Arborétum u. 2.
Tel.: 94/362-676
Magyarországi Kárpát Egyesület
Irott-kô Osztálya
Kôszeg, Hunyadi u. 25.
Tájak Korok Múzeumok Egyesület
Szombathelyi Tagcsoportja
Szombathely, Ady tér 5.
Tel.: 94/312-535
Thirring Gusztáv Természetbarát
Egyesület
Szombathely, Ady tér 5.
Tel.: 94/312-535

151

Vas Megyei Természetbarát
Bizottság
Szombathely, Markusovszky u. 6.
Tel.: 94/312-498
(Vas Megyei Sportigazgatóság)
Vasvári Sportegyesület
Természetjáró Szakosztálya
Érdeklôdni: Varga Jenô
9800 Vasvár, Ady u. 1.
KERÉKPÁROS TÚRAÚTVONALAK
VAS MEGYÉBEN
A megye területén az elmúlt évek-
ben két kerékpáros túrautat is létre-
hoztak illetve kijelöltek:
Az Írott-kô kerékpárút Kôszegrôl in-
dul és a Pogányokon át Cákot érint-
ve Velembe vezet, majd onnan to-
vább Bucsu községbe. Az útvonal –
neve ellenére – közelébe sem megy
az írott-kôi kilátónak, hiszen a Kô-
szeg-hegyalján halad végig.
Néhány szakasza nem aszfaltozott,
hanem „javított talajú út”. Bucsuból
a kisforgalmú ún. „régi szombathe-
lyi” úton érhetjük el a vasi megye-
székhelyet. Kôszegtôl Szombathelyig
a táv kb. 25 km.
Ha Bucsuból nem akarunk Szombat-
helyre kerekezni, tovább mehetünk
a Vashegy irányába is. Utunk egy rö-
vid szakaszon érinti a határátkelô-
höz vezetô 89-es utat, majd Nardán
és Felsôcsatáron át közelíti meg a
vörösboráról nevezetes Vashegyet.
A Vashegyi kerékpárúton Vaskeresz-
tesen, Horvátlövôn át a határ men-
tén Pornóapátiig mehetünk.
Onnan Nárain keresztül térhetünk
vissza Szombathelyre. Választhatunk
egy kicsit hosszabb utat is, ha
Náraiból kitérôt teszünk Jákra
és onnan Újperinten át kerekezünk
Szombathelyre.
Annak ellenére, hogy egyelôre nin-
csenek kijelölt kerékpárutak az Ôr-
ségben mégis egyre gyakrabban le-
het találkozni kerékpáros túrázók-
kal. Térkép segítségével mindenki
maga állíthatja össze az erônlétének
megfelelô kerékpáros túraprogram-
152
AKTÍV PIHENÉS
Wagner Lovaspanzió
Alsóújlak, Kám és Vasvár között
Tel.: 94/371-099
Borgátai Lovarda
Borgáta-fürdô, Vadvirág u. 5.
Tel.: 60/495-527
Bozsoki Privát Lovarda
Bozsok, Rákóczi u. 3.
Tel.: 94/363-342, 363-372
Aurélia Panzió
Bohacki Aranka, Bük, Zrínyi u. 9.
Tel.: 94/359-167; Fax: 94/358-475
Hedonia Kft.
ját. Bármelyik településen is van a Hegyhátszentmárton, Fô út 1.
túra szállása, kb. 40–60 kilométeres Tel./fax: 94/442-669
körtúra során a legfontosabb látniva- Tücsöktanya Vendégház
lók felkereshetôk. Kétvölgy, Fô u. 33.
Tel.: 94/380-396
VÍZITÚRÁK Major Albert Lovarda
Kissomlyó
A Rába Szentgotthárd és Nick közöt- Tel.: 95/458-188
ti szakasza kiválóan alkalmas vízi- Sidó Lovastanya
túrázásra. A Sárvárig tartó szakasz Sidó Zoltán
kifejezetten vadvízi jellegû, csak Körmend, Felsôberkifalu
gyakorlottabbaknak ajánlható. Bô- Berki u. 24., Tel.: 94/412-660
vebb információ az Arrabo Szabad- Szent Vid-udvarház
idôsport Egyesülettôl szerezhetô Kôszegszerdahely,
(Szombathely, Malom u. 8. Kossuth u. 53.
Tel.: 94/323-135). Tel.: 94/363-601
„Sun Club” Kft.
LOVAGLÁSI LEHETÔSÉGEK Nárai, Petôfi u. 118.
Tel.: 94/312-481, 320-655
Danubius Beta Hotel Ablánc Nagy Tibor és neje
Acsád – Bük között Olaszfa, Béke u. 14.
Tel./fax: 94/355-130 Tel.: 94/373-603
AKTÍV PIHENÉS
Kincsem Lovasfogadó
Szombathely,
Középhegyi út. Tel.: 94/313-461
Ó-Ebergényi Kastélyszálló
Vasszécseny
Fasor u. 1. Tel.: 94/377-944
Szimkó Lovasudvar
Vasszécseny, Lipárt u. 1/A.
Tel.: 94/377-770, 30/9393-087
Vasi Lovasturisztikai Egyesület
9700 Szombathely, Ady tér 5.
Tel.: 94/316-917; Fax: 94/312-743
E-mail: wmmik@freemail.c3.hu
Honlap: www.regio.bdtf.hu/mmik
Lovasfelszerelési bolt:
Wagner László
Szombathely, Malom u. 8.
Tel./fax: 94/314-228, 371-099
VADÁSZAT
Vas megye területének majdnem
egyharmada erdôvel borított,
a mezôgazdasági területeknek pedig
jelentôs része ligeterdôkkel tarkított.
A kedvezô éghajlati viszonyok és a
vegetációs idôszakban lehulló jelen-
tôs mennyiségû csapadék miatt a
térség kiváló élôhelyet nyújt a vad-
nak, elsôsorban a nagyvadfajoknak.
A megyében a Magyarországon va-
dászható honos nagyvadfajok mind-
egyike megtalálható: a szarvas, a vad-
disznó, az ôz, a dám és a muflon is.
A külföldi vadászvendégek többsége
– akik elsôsorban Németországból
és Ausztriából érkeznek hozzánk –
leginkább gímszarvasra, vaddisznóra
és ôzre vadászik.
A vadászati turizmus szezonnyitó
idénye tulajdonképpen a májusi
ôzbakvadászat.
Vas megyében csaknem 10 000 ôz
él. Ebbôl évente átlagosan
800–850 bakot lônek, amelynek
több mint kétharmada májusban
kerül terítékre, míg a maradékot
a július végi, augusztus eleji üzeke-
dési idôszakban ejtik el. Az erdei ôz-
populációk trófeaminôsége általá-
ban gyengébb, mint a ligetes erdô-
foltokkal tarkított, mezôségi területe-
ken élô ôzeké.
A nagyobb erdôsültséggel bíró terü-
letek fô vadja a gímszarvas és a vad-
disznó. Vadászati szempontból talán
a legjelentôsebb a szeptember ele-
jén-közepén kezdôdô szarvasbôgés,
amelyre a megyébe látogató vadász-
vendégeknek csaknem a fele érke-
zik. A megyében – a hazai vadá-
szokkal együtt – évente mintegy 600
gímbikát ejtenek el, és ezek trófeájá-
nak átlagosan 30%-a érmes.
A kedvezô vadászati lehetôségek
fontos oka a vasi szarvasállomány
nagysága, amely közel 6000 db-ra
tehetô. A külföldi vendégvadászok
körében – a kedvezô árak miatt –
nagyon népszerûek a hajtó- és tere-
lôvadászatok is. Hajtóvadászatot a
csülkösvadfajok közül Magyarorszá-
gon csak a vaddisznóra lehet tartani.
A novemberi és fôként decemberi
idôszakra tehetô vaddisznóhajtáso-
kon az éves disznóterítéknek közel
egynegyedét ejtik el. Ma talán ilyen-
kor adódik a vadász számára a leg-
nagyobb esély egy-egy jó kan elejté-
sére. A hajtások és terelések másik
csábító vadfaja a róka, amelynek ál-
lománynagysága az utóbbi négy év-
ben megkétszerezôdött, és kb.
2300 db lehet belôle a megyénkben.
A rókák elszaporodása, a környezeti
tényezôk változása és a nagyvad-
állomány létszámnövekedésének
következtében az apróvad mennyi-
sége drasztikusan lecsökkent.
A megye vadászterületei így
elsôsorban a nagyvadra vadászók
számára nyújtanak kiváló lehetôsé-
get és maradandó élményt.
Simon Szabolcs
Vadászati lehetôségek
Marcalmenti Vadásztársaság
Jánosháza, Rákóczi u. 33.
Vadásztársaság
Kôszeg, Alsó krt. 62.
Tel.: 94/360-988
Kondor Bt. Vadászatszervezô Iroda
Kôszegszerdahely
Kôszegi u. 3.
Tel.: 94/360-022
HOR-SZA Gmk.
Sárvár, Batthyány L. u. 34.
Tel.: 95/323-483
Sárvári Mezôgazdasági Rt.
Sárvár, Várkerület 26.
Tel.: 95/320-182;
Fax: 95/321-502
153
 AKTÍV PIHENÉS

beeresztô zsilipig mindkét partolda- a Gyöngyös patakig 2,9 hektár

lon, illetve a beeresztô zsilip alatti Kodó patak 3,5 hektár
betonteknôben, Ablánc-patak 1,2 hektár
– a mûcsatornán a sótonyi hídtól a
vízi erômûig, valamint a vízi erômû Állóvizek
bekerített területén, Jánosházi tó 0,3 hektár
– a duzzasztómû alatti betonozott Sárvári téglagyári tó 4,3 hektár
utófenékben, Ikervári 3055. és 3056 sz. vízgyûjtô
– a patkó alakú holtág sziget felôli holtágak és Patkó tó 5,5 hektár
belsô oldalán. Sárvár-Rábasömjéni tavak 3,2 hektár
• Állóvizeken tilos a csónak haszná- Merseváti tôzegtó 3,3 hektár
lata és a csónakból való horgászat. Újperiniti kavicsbánya
• Felnôtt és ifjúsági területi enge- tavak 8,4 hektár
déllyel naptári naponként Kôszegi csónakázótó 3,0 hektár
álló- és folyóvizeken 5 kg egyéb Püspökmolnári
hal fogható. kavicsbánya tó 6,0 hektár
• A Vas megyei gyermek területi Himfai
Aranypatak Vadásztársaság engedéllyel csak úszós készséggel környezetvédelmi tó 11,2 hektár
Szombathely, szabad horgászni. Sárvári csónakázótó 8,8 hektár
Nagy László u. 30. • Naptári naponként 3 kg egyéb Celldömölki téglagyári tó 1,5 hektár
Tel: 94/320-433 hal, illetve naptári hetenként Szombathelyi csónakázó
Jagd-Savaria Kft. 1 db méteres nemeshal fogható. és horgásztó 12,4 hektár
Szombathely, Vasvári csónakázótó 2,5 hektár
Thököly u. 33. A vizek felsorolása Csepregi téglagyári tó 0,5 hektár
Tel.: 94/312-981 Folyóvizek Répcelak-csánigi
Kámoni Vadász Kkt. Rába folyó az országhatártól kavicsbánya tó 4,5 hektár
Szombathely a nicki duzzasztógátig 777 hektár Ölbôi kavicsbánya tó 7 hektár
Szent Imre herceg útja 59. Marcal folyó eredetétôl a szergényi Büki kavicsbánya tó 3,0 hektár
Tel.: 94/311-801 közúti hídig 42,5 hektár Máriaújfalui víztározó 17,4 hektár
Gyöngyös patak 25,0 hektár Magyarszecsôdi
HORGÁSZAT Strém patak 1,7 hektár kavicsbánya tó 9 hektár
Kis-Rába a Rába kitorkolástól Nagypiriti kavicsbánya tó 4,6 hektár
Sporthorgász Egyesületek Miklós-majorig 3,3 hektár Vadása-tó 3 hektár
Vas Megyei Szövetsége Ikervári erômûcsatorna a horgász- Kôszegi téglagyári tó 1 hektár
Szombathely, Welther Károly u. 17. rendben feltüntetett korlátozással Rábakovácsi holtágak 1,7 hektár
Tel.: 94/314-780; 60/373-195 Répce az országhatártól
a Dénesfai közúti hídig 23 hektár
Sporthorgász Egyesületek Vas Körmendi vízierômû
Megyei Szövetségének Házirendje csatorna felvíz- és
1., A vízjegyzékben felsorolt alvízcsatornája 1,2 hektár
álló- és folyóvizeken horgászat Sorok patak 5,7 hektár
alkalmával mindenki az országos Pinka patak 5,2 hektár
szabályokat köteles betartani, Perint patak 5,2 hektár
az alábbiak kivételével: Csörnöc-Herpenyô
• A szombathelyi csónakázó- és patak 2,9 hektár
horgásztavon mindennemû etetés ti- Lapincs folyó 2,0 hektár
los. A csónakázótó szigetérôl egész Feketeér 0,6 hektár
évben tilos horgászni. Vas megyei csatorna
• Az ikervári vízierômû és mûcsator- a Kodó pataktól a Hajagos patak
na területén az alábbi szakaszokon Marcallba torkolásáig 5,7 hektár
tilos horgászni: Cinca patak 2,8 hektár
– a mûcsatornán az ôrkaró hídtól a Borzó patak Zanat északi határától

154
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
Ma már talán senkit nem kell arról
meggyôzni, hogy az idegenforga-
lom, és ezen belül a hazai falusi
turizmus a vidék fejlesztésében,
a falvak életminôségének
javításában és a biztonságosabb
megélhetés megteremtésében
is fontos szerepet játszhat.
Természetesen ehhez igényes,
színvonalas falusi szálláshelyekre
és vonzó, változatos, a helyi sajátos-
ságokra, értékekre alapozó
programokra van szükség.
E feltételek megteremtésén és
megismertetésén munkálkodik
a Falusi Turizmus Vas Megyei
Szövetsége.
A szövetségnek ma 110 tagja van,
akik közül 90 fô aktívan foglalkozik
falusi turizmussal. Az 1996 szeptem-
beri alakulás óta eltelt idôszak
változásait nemcsak a négyszeresére
A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre többen pihennének, üdülné-
nek szívesebben falun, mint a túlzsúfolt, felkapott és drága üdülôhelye-
ken. Ma már nagy érték a természet, a jó levegô, a csend, a nyugalom,
a hamisítatlan falusi hangulat és életforma, amelybe – hacsak
néhány napra is – örömmel belekóstolnak az emberek. A vendégek
szeretete és tisztelete, a személyre szóló törôdés és figyelem sokszor
pótolja a hiányzó infrastruktúrát és a megszokott kényelmet.
nôtt taglétszám, hanem konkrét vagy lovastúra, a környék neveze-
eredmények is jelzik. Felmérte tességeinek, kultúrájának
a tagok által kínált falusi szálláshe- bemutatása maradandó élményt
lyeket (ma ez több mint 500 ágy nyújthat. A Falusi Turizmus
és kb. 50 „hátizsákos” turista szállás- Vas Megyei Szövetsége tagjai
hely), megszervezte a szállások mindent megtesznek azért, hogy
országos minôsítési rendszer szerinti vendégeik megismerjék a vasi táj,
besorolását. 1998-ban színes, igé- a falusi élet rejtett szépségeit,
nyes kivitelû katalógussal lépett a házigazdák vendégszeretét.
a nyilvánosság elé. A házak megkü- Így válik lehetôvé, hogy élmény
lönböztetésére speciális táblákat legyen a felfedezés
készítettek, amik jelzik a vendégek és öröm a viszontlátás.
számára, hogy a minôségért és a
szolgáltatásért garanciát vállalnak. Falusi Turizmus
Megyénkben az Ôrség, a kôszeg- Vas Megyei Szövetsége
hegyaljai falvak, valamint a gyógyvi- Szombathely, Ady tér 5.
zek, és tavak környéke jelenti Tel.: 94/312-535/138.
a legnagyobb vonzerôt. Nem
véletlen tehát, hogy a szövetség Információs iroda
ezekben a tájegységekben segíti, Szombathely, Mártírok tere 1.
szorgalmazza a kistérségek, falvak Savaria Tourist Korzó Iroda
együttmûködését, helyi turisztikai Tel.: 94/311-314
szervezôdések alakulását.
A mûködéshez szükséges pénzt
pályázatokból, tagdíjakból és
a pártoló tagok támogatásából
teremtik elô. A tervek között
szerepel speciális, kistérségi
kiadványok megjelentetése, helyi
turisztikai tájékoztató irodák
létrehozása, valamint szakmai
képesítést is nyújtó falusi turizmus
tanfolyamok szervezése.
A falusi turizmusban való részvétel
elsôsorban nem pénz, hanem
szemlélet és életforma kérdése.
Az emberekkel, vendégekkel való
foglalkozás kitartást, odaadást és
folyamatos törôdést igényel.
Egy jó hangulatú szalonnasütés,
borkóstolás, hegyi, vagy erdei ba-
rangolás, a kerékpár-, szekér-,
155
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

A vasi népi étkezési kultúra rendkívül gazdag ízvilága mára sajnos fe-
ledésbe merült. Éttermeink kínálatában a vasi dödölle és a vasi kanász-
pecsenye kivételével szinte nem is szerepel jellegzetes népi eledel.
Biztató viszont, hogy kissé átalakítva ugyan, de tükrözôdik az étlapon
a múlt. Számos étterem használja a tájra jellemzô alapanyagokat, fûsze-
reket, ételkészítési eljárásokat: így alkotva a hagyományokhoz hû, de
mégis egyéni ízeket és ételeket. Az alábbi receptek a séi „Charlie ven-
déglôje” jórészt fantázianevekkel ellátott kínálatából adnak ízelítôt.

Hagyományos és egyedi keresztesi vörösbor hozzáadásával

vasi ételkülönlegességek
KÔSZEGI GÖNGYÖLT CSIRKEMÁJ
Hozzávalók 10 fôre: 1,50 kg csirke-
máj, 0,5 kg bacon szalonna, olaj,
grillfûszer, fekete bors.
A pácléhez: kakukkfû, babérlevél,
fokhagyma, olívaolaj, víz.
A nyersanyagokat nagyobb kockára
vágjuk, majd nyársra szúrjuk.
Egy napig páclében érleljük.
Roston sütjük, vegyes körettel
és friss idénysalátával tálaljuk.
puhára pároljuk. Hozzáadjuk a bar-
namártást és áfonyával ízesítjük.
Vasi dödöllével tálaljuk.
CSATÁRI LEGÉNYFOGÓ LEVES
Hozzávalók 10 fôre: 0,3 kg sárga-
répa, 0,2 kg fehérgyökér,
0,3 kg zöldborsó, 5 dkg petrezse-
lyemzöld, 0,1 kg vöröshagyma,
1 dl olaj, 0,3 kg pulykamáj,
0,5 kg sertéslapocka,
0,8 l tejszín, 0,3 l tejföl, citromlé, só,
bors ízlés szerint
és 20 db fürjtojás.

A megtisztított csirkemájat KERESZTESI VADRAGU GALAMBICÁVAL

szalonnába göngyöljük, fûszerez-
zük, a zsiradékot tepsibe rakjuk.
Közepesen meleg sütôben 15–20
perc alatt készre sütjük.
Zöldséges rizzsel körítjük, melynek
elkészítésekor a vékony karikára
vágott sárgarépát, kockára vágott
cukkinit, gombát, uborkát,
zöldpaprikát, petrezselyemzöldet
forró olívaolajon fonnyasztott
póréhagymán pirítjuk.
Gyömbér, só, fekete bors, szójaszósz
felhasználásával fûszerezzük, majd
rizzsel összekeverjük.
SÉI RABLÓHÚS
Hozzávalók 10 fôre: 0,8 kg sertéstar-
ja, 0,8 kg pulykamell,
0,5 kg vöröshagyma, 0,5 kg füstölt
kolbász, 0,5 kg füstölt szalonna,
grillfûszer.
Hozzávalók 10 fôre: 2 kg vaddisznó
comb, 1 kg gomba
(galambica), 0,2 kg vöröshagyma,
5 dkg fokhagyma, 2 dl barna-
mártás, 5 dkg áfonya, só,
bors ízlés szerint.
A kockára vágott vadisznó combot,
a galambicát és a hagymát kevés
paradicsompürével lepirítjuk, majd
A megtisztított vöröshagymát
finomra vágjuk, olajon megpirítjuk,
hozzáadjuk a zöldségeket,
és az apróra vágott sertéslapockát.
Vízzel felengedjük, fûszerezzük.
Félig puhára fôzzük, majd hozzáad-
juk a kockára vágott pulykamájat,
és tovább fôzzük, miközben kevés
citromlével, petrezselyemzölddel
ízesítjük.
Végül tejfölös habarással és tejszín
hozzáadásával készre fôzzük.
Betétként fürjtojást helyezünk
bele.

156
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
VASI KANÁSZPECSENYE
Hozzávalók 10 fôre: 2 kg sertéstarja,
1 kg csirkemáj, 0,2 kg vöröshagyma,
só, bors, majoranna, ôrölt paprika
(édes), fôzôvaj.
A tarját szeletejük, klopfoljuk
és fûszerezzük, majd serpenyôben
megsütjük.
Zsiradékban finomra vágott hagymát
pirítunk és a kockára vágott májat
beletesszük, fûszerezzük.
Ragu sûrûségûre felengedjük.
Tálaláskor a sült tarja szeletekre
halmozzuk a dinsztelt csirkemájat,
majd hagymás tört burgonyát
adunk hozzá.
VASI DÖDÖLLE
Hozzávalók 10 fôre: 0,6 kg liszt,
2 kg burgonya, 0,3 kg vöröshagyma,
zsír vagy olaj,
só ízlés szerint, víz.
A burgonyát megtisztítjuk, apró koc-
kára vágjuk, megmossuk és fôni
tesszük annyi sós vízbe, hogy ellep-
je. Puhára fôzzük. Burgonyatörôvel
a levében alaposan összetörjük, köz-
ben a lisztet világos zsemleszínûre
pirítjuk, és az összetört burgonyához
adjuk. Gyenge tûzön kb. 5 percig pi-
rítjuk. Forró, hagymás zsírral megön-
tözzük és lepirítjuk. Tálaláskor tej-
föllel meglocsoljuk.
ARANYGALUSKA
Hozzávalók 10 fôre: 1 kg liszt,
15 dkg porcukor, 1 dkg só, 6 db to-
jássárgája, 1 db citrom, 0,4 kg vaj,
5 dkg élesztô, 0,5 l tej, 25 dkg dió
Kelt tésztát készítünk, a kivajazott
tepsit zsemlemorzsázzuk.
A tésztát kinyújtjuk, és galuskát
szaggatunk belôle. A galuskát zsira-
dékba forgatjuk és a tepsibe rakjuk,
majd cukrozott ôrölt dióval meg-
szórjuk. Ezt a mûveletet ismételjük,
a második sort tojással megkenjük.
Közepes sütôben aranysárgára
sütjük.
Tálaláskor tejsodóval locsoljuk.
157
 HOL LAKJUNK? HOL ÉTKEZZÜNK?

Korábban ha valaki Vas megyei kirándulási programját állította össze,

gondot jelentett, hol kaphat megfelelô szálláshelyet. Bár a fôidényben
most sem árt az elôzetes helyfoglalás, ma már egészen más a helyzet,
hiszen a szálláslehetôségek széles skálája áll az ide látogatók rendelke-
zésére. Az Ôrségben és Kôszeg-Hegyalján gyakorlatilag minden falu-
ban találunk olyan portát, ahol a család falusi vendéglátásra is beren-
dezkedett. Ezek a szálláshelyek kényelmesek és olcsók, és igazán így
lehet „közelrôl” megismerni a vidéket. Ma már mindegyik vasi város-
ban mûködnek magánpanziók. Bükön, Sárváron, Kôszegen és Szom-
bathelyen pedig nagyobb szállodák is rendelkezésre állnak.

SZÁLLÁS- ÉS VENDÉGLÁTÓ- Aranypatak Vendéglô

HELYEK Tel.: 94/363-341 PRÉRI Kft.
FÜRDÔ ÉTTEREM
Apátistvánfalva Bögöte 9740 BükFürdô, Termál krt. 34.
Turistaszálló és Kemping Hotel Patyi Tel./fax: 94/358-079
Tel.: 94/436-010 8-as fôút mellett, tel.: 95/462-032

Bajánsenye Bük-Bükfürdô
Berek Csárda Apartman Hotel
Rákóczi u. Tel.: 94/444-143 Bükfürdô, Termál krt. 43.
Tel./fax: 94/358-088
Malom Panzió
Rákóczi u. 14., Tel.: 94/444-084
Nyitva tartás: 8–23 óráig
Borgáta
Panzió Specialitásaink: hal-, vad-,
84-es út, tel.: 95/473-161 szárnyas ételek, saját készítésû
sütemények, fagylalt.
Termál Kemping
Fürdô u. 1. • hagyományos étterem
Tel.: 95/473-211, 60/348-341
• önkiszolgáló étterem
Bozsok HOTEL PIROSKA • büfé, kávéház
Kastélyszálló • kerthelyiség, tánczene
Rákóczi u. 1., Tel./fax: 94/360-960 Bük legújabb szállodája, Udvarias kiszolgálással várjuk
a gyógyfürdôtôl nem messze, Kedves Vendégeinket!
Szilvia Panzió és Kemping nyugodt környezetben,
Rákóczi u. 120. Danubius Hotels Rt.
figyelmes kiszolgálással várja
Tel./fax: 94/361-009 Termál Hotel
vendégeit. Bükfürdô, Termál krt. 27.
Agra-Pont Kft. Tel.: 94/358-500; Fax: 94/358-620
Rákóczi u. 104. Címünk: Hotel Piroska
Szállásrendelés: Süle Gabriella, 9737 Bük, Kossuth L. u. 60. HUNGUEST Hotel Répce
Szombathely, Kemény Zs. u. 40. Tel.: 00-36-94/358-770 Bükfürdô, Termál krt. 41.
Tel.: 94/318-537 Fax: 00-36-94/359-269 Tel.: 94/358-058; Fax: 94/358-460

Imperial Irish Pub és Étterem E-mail: hpiroska@savaria.hu Bük Hotel

Rákóczi u. 101. Bükfürdô, Termál krt. 24.
Tel.: 94/362-694 Tel.: 94/358-028

158
HOL LAKJUNK? HOL ÉTKEZZÜNK?

Büki Éden Panzió Savaria-Vadása Panzió

Rákóczi u. 9. Tel.: 94/359-006 Vadása u. 24.
Tel.: 94/426-042, 60/397-470
Golf Panzió
Szabadság u. 5. Vadása Motel
Tel.: 94/358-303 Vadása u. tel.: 94/426-023

Ingrid Panzió Vadása Camping

Jókai u. 10. Fax: 94/359-549 Vadása u. 21.
Tel.: 94/426-226, 313-911
Nagy Família
Panzió-Vendéglô Hosszúpereszteg DABRÓKAI BETYÁR CSÁRDA
Kossuth L. u. 111/a. Kemping a Szajki-tavaknál A 8-as út mentén, a 110-es kilométerkônél,
Tel.: 94/358-774 Tel.: 95/460-315
Veszprém és Vas megye határán áll
egy réges-régi, híres vendéglô.
Romantik Camping és Panzió Ivánc
Bükfürdô, Termál krt. 12. Turistaház
Tel.: 94/358-362 Kossuth u. 50.
Hálózsákos táborozás
Aranyhordó Vendéglô a sportöltözô épületében
Széchenyi u. 11.
Tel.: 94/358-071 Körmend

Vadásztanya Vendéglô
Nagypál u. 5.
Az ódon falak sok öröm, bánat, vidámság,
Tel.: 94/358-343
muzsikaszó emlékeit ôrzik.
HALÁSZCSÁRDA PANZIÓ Régen szabadságharcosok, vándorok, nemesek
Celldömölk
9900 Körmend és betyárok találtak menedéket
Ság hegy Fogadó, Ság hegy a Dabrókai Betyár Csárdában, ahol ma
Tel.: 95/420-104, 60/376-860 Bajcsy-Zsilinszky út 20.
Tel./fax: 94/410-069 turistacsoportok élvezik a hamisítatlan
történelmi légkört.
Rezgô Nyárfa Vendéglô A Dabrókai Betyár Csárda magyaros konyhája
Kossuth L. u. 2. Üzletünk, amely sörözôbôl,
borozóból, teraszból és egy széles körû választékkal, szolid árakkal,
Tel.: 95/420-200
70 fôt befogadó különterembôl hangulatos cigányzene mellett
áll, kitûnô hal-, vad- és egyéb fogadja a betérôket.
Csákánydoroszló
Kati Motel magyaros ételkülönleges-
8-as fôút, tel.: 94/442-114 ségekkel várja kedves vendégeit.
A panzióba 9 szoba,
Csepreg 39 férôhellyel áll az érdeklôdôk
„Öreg Malom” rendelkezésére. A szobák
Csepreg/Bük, Pf.: 25. zuhanyozóval, WC-vel
Tel.: 94/365-504, 365-505 és televízióval felszereltek.

Felsôszölnök
Hármastó Vendégház,
Nagy Imre
Fô u. 11. Tel.: 94/434-143 Nyitva tartás:
mindennap 6–23 óráig
Hegyhátszentjakab Cím: Dabrókai Csárda
Akácos Ifjúsági Szálló Tel.: 95/455-236
Vadása u.

159
 HOL LAKJUNK? HOL ÉTKEZZÜNK?

Hotel Rába Csikar Csárda

Bercsényi u. 24.
Tel.: 94/410-089, 410-088
Berki Csárda
Rákóczi F. u. 77. Tel.: 94/410-101
Alsó krt. 12. Tel.: 94/362-444
Gyöngyvirág Panzió
Bajcsy-Zsilinszky u. 6.
Tel.: 94/361-454

Sörözô–Étterem Kóbor Macska Panzió

Rákóczi u. 1–3. Tel.: 94/411-715 Várkör 100. Tel.: 94/362-273

TALENT INGATLANFEJLESZTÔ Korona Étterem Rohonci Panzió

ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.
IFJÚSÁGI SZÁLLÓ
9730 Kôszeg, Ûrhajósok u. 2.
Tel./fax: 94/360-169
E-mail:
ferenc.szendi@mail.datanet.hu
Hazánk legszebb kisvárosában,
nagy park közepén elhelyezkedô
kastély jellegû üdülônk 4-5-6 ágyas
szobákkal, közös vizesblokkal várja
vendégeit. Gyermek és felnôtt
csoportokat, családokat egyaránt
várunk. Nyári táborokra,
„erdei iskolákra” kiválóan alkalmas.
Gyalogos és kerékpártúrák,
sítáborok bázisaként is javasoljuk.
Étterem, büfé a fôépületben.
Étkezés menüjelleggel,
ill. egyedi igény alapján
rendelhetô.
A Talent Ingatlanfejlesztô
és Szolgáltató Kft. által kínált
szálláshelyek az ország
más tájegységein:
Püspökladány Jurta Tábor
Tel.: 54/463-303
Vének Jurta Tábor
Tel.: 96/358-266
Szarvas Üdülôház
Tel.: 66/312-566
Felsôtárkány – Ifjúsági Központ
Tel.: 36/434-760
Szántódi Ifjúsági Üdülô
Tel.: 84/348-730
Rákóczi u. 2/A. Tel./fax: 94/410-408
Kôszeg
Hotel Irottkô
Fô tér 4. Tel.: 94/360-373
Strucc Szálló
Várkör 124. Tel.: 94/360-323
Alpokalja Panzió
Szombathelyi u. 8.
Tel.: 94/362-297, fax: 94/360-056
KULACS
VENDÉGLÔ
Ódon hangulatú,
kellemes környezetben
ételspecialitásokkal várjuk.
Nyáron a város szívében
csendes, árnyas
kerthelyiségben étkezhet.
Hétvégi estéken kellemes
élôzene szórakoztatja.
Nyitva: egész évben,
mindennap:
8–22 óráig
Kôszeg, Várkör 12.
Tel./fax: 94/362-318
Rohonci u. 24. Tel.: 94/361-430
Hegyalja Panzió
Bercsényi u. 20. Tel.: 94/360-608
Koczián Vendégház
Fenyô u. 6. Tel.: 94/361-877
Vár Turistaszálló
Rajnis u. 9. Tel.: 94/360-227
Üdülôház (Szabó-hegy)
Felsôerdô u. 40.
Szállásrendelés: Andrási Lászlóné,
Szombathely
11-es Huszár u. 92.
Tel.: 94/334-136
Talent Ifjúsági Szálló
Ûrhajósok u. 2.
Tel.: 94/360-169
Üdülô
Ciklámen u. 1.
Szállásrendelés: Marton Miklós
Kôszeg, Velemi u. 9/a.
Tel.: 94/361-814
Gesztenyés Étterem
Rákóczi F. u. 23. Tel.: 94/360-369
„da Rocco” Pizzéria
Várkör 55. Tel.: 94/362-379
Bécsi kapu Restaurant
Rajnis u. 5. Tel.: 94/360-297
Kôszegszerdahely
Bíró Andrásné
Kossuth u. 1.
Tel.: 94/363-524, 60/375-809

160
HOL LAKJUNK? HOL ÉTKEZZÜNK?

Váradiné Weigl Beatrix Camping

Kossuth u. 53. Tel.: 94/363-601 Dózsa Gy. u. 5.

Meggyeskovácsi Ôriszentpéter
Kastély fogadó Domino Motel
Petôfi park 1. Tel./fax: 95/492-164 Siskaszer 5/A.
Tel.: 94/428-115
Mesteri
Rácz-ponty Fogadó Karitász Vendégház
Tel.: 95/455-054 Kovácsszer 8.
Tel.: 94/428-080
Nádasd
Hegyalja Csárda Kenguru Vendégház
Tel.: 94/424-152 Templomszer 20.
Tel.: 94/428-237
Ôrimagyarósd
Ôrimagyarósdi Kemping Ôrségi Fogadó
és Vendégház Városszer 57.
Dózsa u. 34. Tel.: 94/426-033 Tel.: 94/428-046

Ôrség Vendégház Természetbarát Turistaház

Dózsa u. 35.
Tel.: 94/426-103, 30/567-582
Keserûszer 17. Tel.: 94/428-119
Tóka Vendégház
Alszer 17.
Tel.: 94/428-791, 357-522

Bognár Étterem
Kovácsszer 96. Tel.: 94/428-027

ZÖLDFA VENDÉGLÔ
9600 Sárvár,
Nádasdy u. 64.
Tel.: 95/320-506
HÁZIAS, OLCSÓ ÉTELEK
SZÉLES ITALVÁLASZTÉK
Csoportok fogadása 70 fôig.
Rendezvények vállalása
külsô helyszínen is.
30 fô feletti csoportos
étkezésnél
10% kedvezményt adunk
az ételek árából.
Érvényessége:
2ooo. december 31.
Rönök
Király Udvar Étterem,
Pizzéria, Motel
Alkotmány u. 73. Tel.: 94/394-116
Sárvár
Danubius Termál Hotel Sárvár
Rákóczi F. u. 1.
Tel.: 95/323-999, Fax: 95/320-406
Éva Panzió
Rákóczi u. 63.Tel.: 95/321-453
Thermál Panzió és Étterem
Fekete-híd u. 17.
Tel./fax: 95/320-377
Wolf Panzió
Rákóczi F. u. 11. Tel.: 30/9-471-509
Kemping Thermál
Vadkert u. 1. Tel./fax: 95/320-228

161

Várkapu Vendéglô
Várkerület 5. , Tel.: 95/320-475
Matróz Restaurant
Árpád u. 7–9., Tel.: 95/320-053
Tinódi Vendéglô
Hunyadi u. 11., Tel.: 95/320-225
Sitke
Kastélyfogadó (szálloda)
József A. u. 1., Tel.: 95/442-027
Szalafô
Önkormányzati Turistaszálló
Templomszer 2., Tel.: 94/428-616
Szentgotthárd
Alpokalja Hotel
Füzesi u. 8., Tel.: 94/380-169
Hotel Admirál
Deák F. u. 9–11., Tel.: 94/380-943
Rézi Panzió, Tel.: 94/380-797
Üdülôház
Erdei u. 8., Tel.: 94/381-510
Reisinger Étterem
Szentgotthárd–Rábafüzes
Alkotmány u. 13.
Tel.: 94/381-621
Piccoló Sörözô Étteremû
Tótfalusi u. 12., Tel.: 94/381-810
Zöldfa Halászcsárda
Széchenyi u. 18., Tel.: 94/380-066
Hármashatár Étterem
Mártírok u. 1., Tel.: 94/380-153
Szombathely
Claudius Szálloda
Bartók B. krt. 39.
Tel.: 94/313-760
Fax: 94/313-545
Hotel Liget
Szent István park 15.
Tel.: 94/314-168, 336-795
162
Wagner Vendégudvar
Hotel, restaurant
Kossuth L. u. 15. Tel.: 94/322-208
Katolikus Továbbképzô Intézet
Karmelita u. 1. Tel.: 94/514-340
Savaria Szálloda
Mártírok tere 4. Tel.: 94/311-440
Alvég Panzió
Izsó M. u. 18. Tel.: 94/312-015
Pizzicato Club
Thököly u. 14. Tel.: 94/326-866
California Étterem
Rumi u. 21. Tel.: 94/329-249
Gól Vendéglô
Domonkos u. 3. Tel.: 94/314-059
VAOSZ Vendéglô
Fô tér 14. Tel.: 94/311-406
„Pityer” „Gödör”
A haspártiak vendéglôje®
Farkaséhsége csillapítására
hal-, vadételekkel és egyéb
állatságokkal állunk
rendelkezésére vendéglônkben.
Reméljük, itt sem marad éhes!
9700 Szombathely
Rumi u. 18.
Asztalfoglalás
a 94/311-227-es telefonon
HOL LAKJUNK? HOL ÉTKEZZÜNK?
Vénusz Ételbár
Fô tér 44. Tel.: 94/312-254
Szürkebarát Étterem
Vízöntô u. 7. Tel.: 94/331-565
Kaiser-Flamingó Étterem, Pizzéria
Hunyadi u. 5–7. Tel.: 94/313-015
László Vendéglô
Szt. Gellért u. 6. Tel.: 94/331-080
Klub Étterem
Fô tér 15. Tel.: 94/311-011/1557
Május 1 Sörözô
Jókai u. 9. Tel.: 94/340-210
Gerendás Vendéglô
11-es Huszár út 118. Tel.: 94/333-680
Ferences Sörözô
Aréna–Thököly utca sarok
Tel.: 94/311-789
A haspártiak vendéglôje®
Korgó gyomrának megtöltésére
a magyar konyha ízeivel
és csülökspecialitásokkal várjuk
vendéglônkben.
Nálunk nem marad éhes!
9700 Szombathely,
Hollán E. u. 10–12.
Asztalfoglalás
a 94/310-687-es telefonon
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
Pizzeria Ciao Amico
Ristorante – Night Club
Arad u. 1. Tel.: 94/323-888
Magyar Tenger Vendéglô
11-es Huszár u. 169.
Tel.: 94/311-644
Szôlôskert
Szôlôsi sétány 11. tel.: 94/318-299
Tó Vendéglô
Rumi Rajki sétány, tel.: 94/311-088
Szôce
Turistaszállás, tel.: 94/410-050
Tokorcs
Fodat Lovastelep, tel.: 60/376-200
Torony
Club Torony Hotel
Felsôôri u. Tel.: 94/540-610, 540-611
Szombathely belvárosában,
60 fôs önkiszolgáló
éttermünkben közel 100 fajta
étellel (reggeli, ebéd és
vacsoralehetôséggel) várjuk
kedves vendégeinket.
Kínálatunk: házias ízû
fôzelékek, házi tészták,
helyben sütött
péksütemények,
frissensültek, csapolt sör,
kávé – akár csoportoknak is!
Szombathely
Mártírok tere 5/B
(Uránia udvar)
Tel.: 94/344-544
Nyitva:
hétfôtôl-péntekig 8–19-ig
szombaton: 8–15-ig
Vasszécseny
Pontus Kft. Kastélyszálló
Munkás u. 3. Tel./fax: 94/377-944
Vasvár
Termálfürdô és Kemping
Járdányi u. Tel.: 94/371-604
Nyitva: május – szeptember vége,
október eleje
Velem
Hotel Avar
Petôfi u. 16. Tel./fax: 94/360-034
Továbbképzô Ház (Stirling-villa)
Rákóczi u. 92.
Szállásrendelés: Megyei Mûvelôdési
Központ, Szombathely, Ady tér 5.
Tel.: 94/312-535; fax: 94/312-743
Velemér
Cserépmadár Szállás
Fô u. 7. Tel.: 94/444-314
ÚJ-EBERGÉNYI
KASTÉLYSZÁLLÓ
Szombathelytôl néhány km-re
található a vasszécsenyi
Új-Ebergényi kastély,
melyben 46 fô elhelyezésére
van lehetôség.
A kikapcsolódni, sportolni
vágyók rendelkezésére áll
az uszoda szaunával,
szoláriummal. A 11 hektáros
ôsparkban
két salakos teniszpálya várja
a szállóvendégeket.
9763 Vasszécseny
Kossuth L. u. 36.
Tel.: 94/377-340, 377-023
Fax: 94/377-125
Nemzeti Üdülési Csekk elfogadóhely
BORONAHÁZ
FOGADÓ
9942 Szalafô, Alsószer 15.
Telefon: 94/428-635,
Információ, helyfoglalás:
Rikker Emília
Telefon: 1/257-7764
Tel./fax: 1/258-7125
FEDEZZE FEL VELÜNK
AZ ÔRSÉGET !
Hangulatos és kényelmes
szállás: antik, illetve rusztikus
berendezésû szobák,
elegáns fürdôszobák,
gépesített konyhák.
Teljes körû gyermek-
felszerelés.
Hatalmas kert:
szalonnasütés, kerti grillezés,
bográcsozás, szabadtéri
kemence, játszótér és
pancsoló, állat-simogató.
Sportlehetôségek: pingpong,
foci, kosár- és röplabda, íjászat,
kerékpározás, gyalogtúra.
A közelben lehet lovagolni,
vadászni, strandolni és
horgászni.
Kézmûvesmesterségek:
kosárfonás és korongozás
163
KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEK

A rendezvények és programok jelentôsen befolyásolják egy-egy terület

idegenforgalmi vonzerejét.Talán tudatos, talán véletlen, de tény, hogy
Vas megye nagy rendezvényeinek többsége egyben kulturális rendez-
vény is. Egy-egy tájat, egy-egy várost nemcsak a természeti szépségek
megtekintésén keresztül ismerhetünk meg, hanem különféle rendezvé-
nyeinek meglátogatásával is. Bizonyos, hogy a Varázsfuvola a szombat-
helyi Iseumban egészen más hatású, mint például az Operaházban és
nem kétséges, hogy a Szent Márton-nappal kapcsolatos népszokásokat
is jóval nagyobb élmény egy színes vásári forgatagban megismerni.

BÜK Nemzetközi Folklórnapok SZOMBATHELY

Büki Ünnepi Napok (július)
CELLDÖMÖLK
Alsósági Tavaszi Napok (május)
Mária Kegyhelyek Találkozója
(szeptember)
Ság hegyi Szüreti Napok
(szeptember)
KÖRMEND
Vízi Karnevál (augusztus)
(évente, augusztus) Tavaszi Fesztivál (március)
Históriás Napok Szent György napi Kézmûipari
(2 évente, szeptember vége) Vásár (április 24. körül)
Nemzetközi Huszártalálkozó Savaria Nemzetközi Táncverseny
(2 évente, szeptember vége) (június eleje)
Simon–Júdás napi Vásár
(évente, október utolsó szombatján)
SITKE
Kápolna Koncert (augusztus vége)

KÔSZEG
Szôlô Jövésnek Könyve
bemutatása (április vége)
Leopold Bloom Nap
(június 16.)
Szentivánéji Vigasságok
(június vége)
Bartók Szeminárium és Fesztivál
SZENTGOTTHÁRD (július)
Kéz a kézben Nemzetközi Iseumi Szabadtéri Játékok
Gyermek Néptánc Fesztivál (június) (augusztus)
Országos Mûvészeti Vásár
Ivónapi Borvásár (május 19. körül) (augusztus)
Ost-West Folklór Fesztivál (június) Nemzetközi Fúvós
Szentivánéji Vigasság (június vége) és Majorett Fesztivál (augusztus 19.)
Várfesztivál (június–július)
Szüreti Fesztivál (szeptember vége–
október eleje)

ÔRISZENTPÉTER
Ôrségi Vásár (június vége)
SÁRVÁR
Diákköltôk, Diákírók Országos
Találkozója (évente, április)
Jelmezes Barokk Hangverseny
(május)
Nemzetközi Hagyományôrzô
Gálaest (november)
Új kenyér ünnepe, Szent István napi
hagyományok (augusztus 20.)
Pannon Ôsz
(szeptember–október)
Szent Márton-napok
(november 11. körül)

165
 KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEK

VASVÁR KÔSZEG
Vasvári Juniális Mûvelôdési Központ
Hegyháti Napok (augusztus) Rajnis u. 9. Tel.: 94/360-113
7 ARTS GALÉRIA
Mária-búcsú (szeptember eleje) Chernel Kálmán Könyvtár
Hegyhát túra 30, 50 (szeptember) Várkör 35/37. Tel.: 94/360-259
Vasvári Karácsony Szabadság Mozi
Schneller u. 4. Tel.: 94/360-298
VÁSÁROK
SÁRVÁR
Vásárcentrum Kft. Kossuth Lajos Mûvelôdési
Szombathely, Széll K. u. 54. I. em. Központ
A 7 ARTS GALÉRIA évek óta
Tel.: 94/315-457. Tel./fax: 94/330-148 Várkerület u. 1. Tel.: 95/320-063
bizonyítja létjogosultságát
Sylvester János Könyvtár
a város kulturális életében.
KÖZÖNSÉGVÁSÁR: Várkerület u. 1.
A galéria nem csupán
Szombathelyi Nemzetközi Tel.: 95/320-122. Tel./fax: 320-654
képzômûvészeti alkotások
Tavaszi Vásár Filmszínház
bemutatóhelye,
(minden év májusában) Batthyány u. 14. Tel.: 95/320-132
hanem a régi polgári szalonok
Szombathelyi Nemzetközi
hangulatát idézô zenei
Ôszi Vásár (minden év októberében) SZENTGOTTHÁRD
és irodalmi élet színtere.
Mûvelôdési Ház
SZAKVÁSÁR: Kossuth L. u. 7. Tel.: 94/380-125 9700 Szombathely
AGRA Savaria Nemzetközi Könyvtár Báthory u. 6.
Mezôgazdasági és Élelmiszeripari Széll Kálmán tér 2. Tel.: 94/380-113 Tel.: 36-94/313-915
Szakvásár Kossuth Mozi
(minden év márciusában) Hunyadi u. 1. Nyitva:
Tel.: 94/380-124 naponta 14–18-ig
KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK
SZOMBATHELY
CELLDÖMÖLK Szombathelyi Szimfonikus Zenekar Oladi Mûvelôdési Központ
Kemenesaljai Mûvelôdési Thököly u. 14. Simon István u. 1.
Központ Tel.: 94/314-472, 316-808 Tel./fax: 94/324-430
Dr. Géfin L. tér 1. Bartók Terem Haladás Mûvelôdési Ház
Tel.: 95/420-167, 420-037 Rákóczi F. u. 3. Tel.: 94/313-747 Vasút u. 12. Tel.: 94/312-215
Városi Könyvtár MMIK Megyei Mûvelôdési Gyermekek Háza
Dr. Géfin L. tér 1. Tel.: 95/521-016 és Ifjúsági Központ Jászai Mari u. 4. Tel.: 94/311-329
Szikra Filmszínház Ady tér 5. Katolikus Továbbképzô Intézet
Koptik Odó u. Tel.: 95/420-020 Tel.: 94/312-535; fax: 94/312-743 Karmelita u. 1.
MSH Mûvelôdési és Sportház Tel.: 94/514-340; fax: 514-341
CSEPREG Március 15. tér 5. Mesebolt Bábszínház
Petôfi Sándor Mûvelôdési Ház Tel.: 94/312-666; fax: 94/313-495 Ady tér 5. Tel.: 343-230
Széchenyi tér 27. Tel.: 94/365-010 Savaria Mozi
Mártírok tere, tel./fax: 94/312-280
KÖRMEND Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár
Városi Mûvelôdési Petôfi S. u. 43. Tel.: 94/311-366
és Ifjúsági Központ
Berzsenyi D. u. 11. Tel.: 94/410-132 VASVÁR
Városi Könyvtár Városi Mûvelôdési Ház
Batthyány-Strattmann L. u. 4. Bartók B. u. 4. Tel.: 94/370-045
Tel.: 94/410-105 Városi Könyvtár
Mozi Alkotmány u. 7. Tel.: 94/370-138
Kölcsey F. u. 4. Petôfi Mozi
Tel.: 94/410-581 Árpád tér 2. Tel.: 94/370-195

166
MÚZEUMOK, KIÁLLÍTÓHELYEK

Ebben a fejezetben valamennyi 1999-ben Vas megyében mûködött

múzeum adatát megtalálja az érdeklôdô. A nyitvatartási idô még a na-
gyobb múzeumok esetében is változhat, ezért ha biztosra akarunk
menni – pl. ha csoport részére szervezünk kirándulást – nem árt elôtte
érdeklôdni. Egyeztetés után valamennyi kiállítási helyen tudnak tárlat-
vezetést is biztosítani. A kis falusi gyûjteményeknek, tájházaknak nincs
állandó nyitvatartási idejük, viszont külön kérésre látogathatók. A meg-
tekintési lehetôségekrôl a polgármesteri hivatalok információt tudnak
adni.

CÁK MAGYARSZOMBATFA Eölbei Ház

Pincesor
Gesztenyés u. 3–6.
Tel.: 94/312-554
Nyitva: k.–v. 10–12 és 14–16-ig
Látogatási idôn kívül:
Szigeti Jánosné, Petôfi u. 16.
FELSÔSZÖLNÖK
Egyháztörténeti Gyûjtemény
Kulcs: Nagy Imre, Fô u. 10.
Tel.: 94/434-143
KÖRMEND
Rába Helytörténeti Múzeum
Batthyány-kastély
Tel./fax: 94/410-425
Nyitva: k.–v. 9–12 és 13–17-ig
Cipôtörténeti Gyûjtemény
Batthyány-kastély
Tel.: 94/412-520
Nyitva: h.–p. 9–17, szo. 8–12-ig
(A cipôbolttal együtt mûködik.)
KÔSZEG
Jurisics Miklós Vármúzeum
Városi Múzeum
Rajnis u. 9. Tel.: 94/360-240
Nyitva: k.–v. 10–17-ig
Tábornokház
Városi Múzeum
Jurisics tér 6. Tel.: 94/360-240
Nyitva: k.–v. 10–17-ig
Arany Egyszarvú Patikamúzeum
Jurisics Miklós tér 6.
Tel.: 94/360-337
Nyitva: k.–v. 10–17-ig
Fekete Szerecsen Patikamúzeum
Rákóczi F. u. 3. Tel.: 94/360-980
Nyitva: k.–v. 13–17-ig
Fazekasház
Fô u. 52/A
Nyitva: 05.01–10.15., k.–v. 10–17-ig
Tel.: 94/444-018 (Önkormányzat)
ÔRISZENTPÉTER
Helytörténeti Gyûjtemény
Mûvelôdési Ház, Városszer 55.
Tel.: 94/428-022
Nyitva: 04.15–10.15., h.–p. 8–16-ig
PANKASZ
Helytörténeti Gyûjtemény
Nincs külön nyitva tartás, kulcs
az otthon igazgatójánál.
SÁRVÁR
Nádasdy Ferenc Múzeum
Várkerület 1. Tel.: 95/320-158
Nyitva: k.–v. 9–17-ig
SZALAFÔ
Szalafô-Pityerszer
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Pityerszer 12. Tel.: 94/312-554
Nyitva: k.–v. 10–18-ig
SZENTGOTTHÁRD
Pável Ágoston Múzeum
Hunyadi u. 6.
Tel.: 94/380-099
Nyitva: k.–v. 10–18-ig
SZOMBATHELY
Dorffmaister Terem
Szily J. u. 1. Kollégium
Tel.: 94/313-046
Csoportokat elôzetes bejelentkezés
alapján fogadnak.
Szily J. u. 2., Tel.: 94/318-560
Nyitva: k.–p. 10–17, szo. 10–13-ig
Járdányi Paulovics István Romkert
Templom tér 1–3. Tel.: 94/313-369
Nyitva: k.–szo. 9–17-ig
Sala Terrena
Egyházmegyei Múzeum
Berzsenyi tér 3.
(elôzetes bejelentkezés)
Tel: 94/312-056
Nyitva: k.–p. 9.30–16, szo. 9.30–12-ig
Savaria Múzeum
Kisfaludy Sándor u. 9.
Tel.: 94/312-554
Nyitva: k.–cs. 10–17-ig, p. 10–19-ig,
szo. 10–16-ig
Savaria Tourist Galéria
Berzsenyi D. tér 2., Tel.: 94/310-086
Nyitva: hivatali munkaidôben
Smidt Múzeum
Hollán Ernô u. 2., Tel.: 94/311-038
Nyitva: k.–v. 10–17-ig
Szombathelyi Képtár
Rákóczi F. u. 12.
Tel.: 94/313-074; Fax: 94/314-096
Nyitva: k.–v. 10–17-ig
Vasi Múzeumfalu
Árpád u. 30., Tel.: 94/311-004
Nyitva: k.–v. 10–18-ig
Kámoni Arborétum
Erdészeti Tudományos Intézet
Szent Imre herceg út 102.
Tel.: 94/311-352
Nyitva: április 1.–október 31-ig
h.–p. 8–18-ig, szo.–v. 9–18-ig
VASVÁR
Helytörténeti Múzeum
Bartók B. u. 5., Tel.: 94/370-199

167
 NÉPMÛVÉSZET

Mint általában az országban mindenütt, Vasban is rendkívül változatos

népmûvészeti kultúra virágzott. Híres volt a Kemenes-vidék pásztor-
mûvészete, jellegzetesek faragott tárgyai. A Rába mentén ma is kapha-
tók a vesszôbôl fonott különféle kosarak, bútorok. Különösen jelentôs
az Ôrség népi fazekasmûvészete. Az itteni gerencsérek munkái orszá-
gos hírnévre tettek szert régen, de ma is alkot néhány jelentôs mester.
Számos tájház mutatja be az adott térség múltbeli produktumait, míg a
mai alkotók munkáit a különféle hagyományôrzô rendezvényeken, vá-
sárokon lehet megismerni. A megye népmûvészetének igazi értéke a
velemi alkotómûhely több évtizedes folyamatos tevékenysége.

A Velemi Stúdió 1975-ben alakult a
Vas megyében amatôrként dolgozó
népi kismesterségeket mûvelôk kez-
deményezésére, a szombathelyi Me-
gyei Mûvelôdési és Ifjúsági Központ
támogatásával. Céljuk az volt, hogy
rendszeresen találkozva egymástól is
tanulják a mesterség, elsôsorban a
népi fafaragás fogásait, és hagyo-
mányôrzôként a „tiszta forrás” érté-
keit újraélesszék, továbbéltessék.
Szakmai irányítóként sikerült meg-
nyerni az erdélyi származású Péterfy
László szobrászmûvészt. Az egyre
gyakrabban és rendszeresebben ta-
lálkozó csoport tagjai az évek folya-
mán nemcsak mesterségbeli techni-
kákban, ízlésben fejlôdtek, de kö-
zösséggé is kovácsolódtak. Az egyé-
ni alkotáson túl felmerült a közös
gondolkodás igénye is, melynek el-
sô eredménye egy nyári tábor volt
Sárváron, ahol az országban elsô-
ként készítettek fa játszótéri játéko-
kat. Innen már egyenesen vezetett
az út a saját alkotókörnyezet megte-
remtéséhez, melynek ideális helyét
Velemben, a Szombathelytôl 16 km-
re lévô csendes, festôi szépségû kis
alpokaljai faluban találták meg.
Széles körû támogatással, sok-sok jó
barát együttmûködésével épült fel
1978–80 között az elsô igazi mûhely,
a faragóház. A boronafalas épület
Erdei András építész tervei alapján
készült a helyi építészeti formák fel-
használásával. A ház kivitelezése so-
rán összeforrt közösség szellemisége
nagy hatással volt az országban már
korábban kibontakozó népmûvésze-
ti mozgalom résztvevôire. Követen-
dô példává vált mindaz, ami Velem-
ben történt. Bebizonyosodott, hogy
lelkes összefogással, önerôbôl, na-
gyobb állami pénzek nélkül is létre-
hozhatók komoly értéket képviselô
mûhelyek, alkotóházak.
Az épület berendezése, „felöltözteté-
se” a faragókon kívül más mestersé-
gek jelenlétét és kétkezi munkáját is
megkívánta. A különbözô szakmák
együttmunkálkodása teremtette meg
egy komplex, többféle népi mester-
séget magába foglaló alkotómûhely
létrehozásának gondolatát. A mes-
terségek palettája hamar kiszínese-
dett: jöttek szövôk, hímzôk, ková-
csok, fazekasok, bôrmûvesek, szal-
ma- és vesszôfonók, ékszerkészítôk.
A közösség számának gyarapodása
újabb mûhelyek felépítését tette
szükségszerûvé. A faház után elké-
szült a fazekas-, a kovács-, a kosár-
fonómûhely, a fatároló szín, a vízi-
gatter és a szabadtéri színpad is.

168
NÉPMÛVÉSZET

Megalakult idôközben a Népmûvé-

szeti Egyesület (1982) – melynek
szervezôdése sem független mindat-
tól, ami Velemben történt – többek
között azzal a programmal, hogy
szorgalmazza, ösztönzi, segíti a
velemihez hasonló komplex népmû-
vészeti mûhelyek felépítését lehetô-
leg minden megyében, körzetben,
településen, ahol erre alkalom és
igény mutatkozik.
Az elmúlt 25 év során azonban nem-
csak mûhelyépítés, hanem a mûhe-
lyekben komoly alkotómunka is
folyt. A stúdió tagjai negyedszázada
minden hónap utolsó hét végéjén ta-
lálkoznak Velemben, és minden év
augusztusában megrendezik 2–3 he-
tes alkotótáborukat. Rendszeres
résztvevôi a helyi és regionális folk-
lórprogramoknak, országos pályáza-
toknak, kiállításoknak.
Tagjai közül többen birtokosai a
népmûvészet, hagyományôrzés terü-
letén elnyerhetô legmagasabb szak-
mai elismeréseknek: „Népmûvészet Ennek szellemében tervezik, hogy más tájegységek sajátos kultúráját,
Ifjú Mestere”, „Népmûvészet Meste- minden évben meghívják az ország néphagyományait.
re”, „Népi Iparmûvész”, „Gránátal- egy másik területén mûködô nép- Információ:
ma-díj”, „Életfa-díj". mûvészeti egyesület képviselôit egy Velemi Stúdió Népmûvészeti
Az egyesület tagjai a havi egy hét – a népmûvészeti napokhoz kapcso- Egyesület
végén tartandó stúdiófoglalkozáso- lódó – foglalkozásukra, hogy a Szombathely, Ady tér 5.
kon és a nyári komplex táborban fo- nagyközönség is megismerhesse Tel.: 94/312-535. Bajó Éva
lyamatosan végzik szakmai tevé-
kenységüket: kiállítási anyagok elké-
szítését; vásári portékák elôállítását;
a mûhelyek és szálláshelyek beren-
dezési tárgyainak felújítását, bôvíté-
sét és rendszeres közremûködôi a
velemi népmûvészeti napoknak.
Évente gyermektábort szerveznek és
ifjúsági tárgyalkotó pályázatot hir-
detnek. Meghívások alapján részt
vesznek egyéni ill. csoportos kiállítá-
sokon. Két éve ôk rendezik a Nép-
mûvészeti Egyesületek Országos
Szövetsége megbízásából az Orszá-
gos Fafaragó Konferenciát.
A Velemi Stúdió fontos feladatnak
tartja a különbözô népmûvészeti
egyesületek, szakmai közösségek
közti kapcsolat erôsítését, a szakmai
tapasztalatcserék fellendítését.

169
 VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

A magashegységek hangulatát idézô hûvös fenyvesek és sötétlô bük-

kösök, a hegylábi területeket borító gyertyános-tölgyesek, a megyét át-
szelô folyókat és a kisebb vízfolyásokat kísérô ártéri erdôk, láprétek és
mocsárrétek, a jégkorszak hangulatát idézô nyíres fenyérek, hideg tô-
zegmohalápok, vagy a Ság hegy melegkedvelô karsztbokorerdô-
palástjának egy-egy pillanatra felvillantott képei is jól illusztrálják Vas
megye természeti értékekben gazdagon megáldott tájait. Az ország leg-
nagyobb tájvédelmi körzete, az ôrségi TK mellett további három, illet-
ve számos kisebb védett terület szolgálja az ott élô állatok, növények
védelmét, a megye páratlan természeti kincseinek fennmaradását.

VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK • Szelestei Arborétum TT Kemenesmagasi, Cseri molyhos

VAS MEGYÉBEN
Tájvédelmi körzetek
• Ôrségi Tájvédelmi Körzet
• Kôszegi Tájvédelmi Körzet
• Ság hegyi Tájvédelmi Körzet
• Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi
Körzet
Természetvédelmi szempontból
értékes területek
• Répce menti mocsárrétek
• Tájvédelmi Körzet
• Csörnöc menti Tájvédelmi Körzet
Vas megye természetvédelmi
területei
Természetvédelmi Terület: TT
• Kámoni Arborétum TT
• Sárvári Arborétum TT
• Körmendi Park TT
• Jeli Arborétum TT
• Nemesmedves Történelmi
Emlékhely TT
• Kôszegi Tôzegmohás Láp TT
Helyi jelentôségû természetvédelmi
értékek Vas megyében
Acsádi kastélypark
Acsádi platánfasor
Bejcgyertyánosi Mária Terézia-forrás
Bogáti kastélypark
Csörnöc patak menti égeres láprét
Dobogó-erdô
Gencsapáti kastélypark
Góri feketenyárak
Hegyfalui kastélypark
Ikervári kockás liliomos
Káld, József-majori kocsányos tölgy
tanúfák
Káld, Lajos bükkök
tölgyes-borókás
Körmendi piramistölgy fasorok
Kôszegdoroszlói csarabos
Kôszegi Chernel-kert
Kôszegi platánfa
Nárai sárgaliliom-élôhely
Oszkói cserfa és kút
Peresznyei kastélypark
Rátóti Deák-tölgyek
Rátóti kastélypark
Répceszentgyörgyi kastélypark
Sárvári ártéri kocsányos tölgyes
Sitke, királyné gyertyája élôhely
Szentgotthárdi kolostorpark
Tanakajdi kastélypark
Tormásligeti park és fasorok
Tömördi kastélypark
Uraiújfalui kocsányos tölgyes
Vámoscsaládi Bezerédj hársak
Vépi kastélypark
Zsennyei kastélypark
Zsennyei tölgyfa

170
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Avarvirág (Goodyera repens)
Mészkerülô erdeifenyvesek, lucosok 10–25 cm
magas növénye. Virágzatát 5–15, apró, fehér
vagy krémszínû, mirigyszôrös virág alkotja. Ha-
zánkban bizonyítottan csak a Vendvidéken
(Orfalu, Szakonyfalu) fordul elô, de ott is ritka.
Védett!
Erdei holdviola (Lunaria rediviva)
Gyakran 1 méteres magasságot elérô, szurdok-
erdôkben, montán, szubmontán bükkösökben
elôforduló növény. Halványlila, illatos virágait
májusban júniusban hozza. A megyében a Kô-
szegi-hegység számos pontján (Bozsok, Írottkô,
Hármashatár-hegy) tenyészik. Védett!
Kakasmandikó (Erythronium dens-canis)
Kora tavaszi virágunk, amely a vendvidéki pa-
takvölgyeket márciusban szônyegszerûen borít-
ja, népi neve is innen ered: tavaszi ciklámen.
Feltûnô virága 10–15 cm magas törékeny száron
bókol, bíborpiros lepellevelei kinyílva teljes
pompájukban hátrahajlanak. Védett!
Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
Virágait és kocsányát sûrû, selymes szôr védi a
hidegektôl. Virágai nagyok, ibolyásak, vagy ké-
keslilák, kehelyszerûen törnek a felszínre. Cák
és Bozsok fölött hegyi réteken, valamint a Ság
hegy és a Kissomlyó délies kitettségû pusztafü-
ves lejtôin pompázik. Védett!
Osztrák tárnicska (Gentianella austriaca)
Tipikus hegyvidéki faj, amely a Bozsok fölötti
Zsidó-rét és Kovácsi-rét ôszi dísze. Bokros növé-
sû, sátorozó ágú, 15–30 cm magas növény, virá-
gai liláspirosak. Egyéves növény, amely magról
újul, kertben nem marad meg. A Kôszegi-hegy-
ségben rokona, a mocsári tárnicska él. Védett!
Réti palástfû (Alchemilla xanthochlora)
Hazánkban csak Vas megyébôl ismert, ahol a
Vendvidéken több lelôhelyrôl jelezték, ezen kí-
vül Nemesmedvesen fordul elô. Termetes, 70 cm-
es, sárgászöld levélszínû növény, nagy tôlevelek-
kel. Virágai viszonylag kicsik, sárgászöldek. Láp-
réteken, magaskórós társulásban él. Védett!
Szártalan bábakalács (Carlina acaulis)
Mészkerülô hegyi rétek növénye. Szára igen rö-
vid, innen ered neve is. Levelei tôlevélrózsát al-
kotnak. Ennek közepében ül a magányos, fé-
szekvirágzat, amely ôsszel nyílik. A Kôszegi-
hegységben, az Ôrségben és a Vendvidéken he-
lyenként gyakori elôfordulású. Védett!
Széleslevelû harangvirág (Campanula latifolia)
A Kôszegi-hegység egyik kiemelkedô florisztikai
értéke. Megtalálása az elmúlt évtized botanikai
felfedezése volt. A dísznövényként is ültetett,
impozáns megjelenésû faj. Egyszerû fürtvirágza-
ta a csúcsáig leveles, a virágok tölcséres haran-
gok, világos liláskék színûek. Fokozottan védett!
Szibériai nôszirom (Iris sibrica)
A hûvösebb, nedves rétek lakója. Hosszú, sudár,
egyvirágú szára, csoportos elôfordulása megkü-
lönbözteti minden más kékvirágú nôsziromtól.
Állománya fogyatkozóban van. Különös szépsé-
gû védett növényünk, amelyet virágzáskor – má-
jus végén – érdemes felkeresni.
171

Vidrafû (Menyanthes trifoliata)
Magyar neve élôhelyére utal, amely egyben a
vidra otthona is. Leveleit korábban gyûjtötték,
mert megbecsült étvágygerjesztô, gyomor- és
bélpanaszok elleni hatóanyagot tartalmaz. Tô-
zegmohás lápokon (Szôce, Farkasfa, Fekete-tó),
lápréteken (Szakonyfalu) fordul elô. Védett!
Vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea)
Mészkerülô alacsony termetû, örökzöld törpe-
cserje, nyíresekben, lucosokban, erdei fenyve-
sekben él. Vas megyében az Ôrség és Vendvi-
dék több pontján, és a Kôszegi-hegységben (Vö-
rös kereszt) fordul elô. Bókoló, fehér színû virá-
gai a hajtások végén fürtben helyezkednek el,
termése ehetô, piros gömb. Védett!
Erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens)
Mészkerülô hegyvidéki faj, bükkösök, gyertyá-
nos tölgyesek virága. Vas, megye számos pont-
ján elôfordul (Kôszegi-hg., Ság hegy, Ôrség,
Vendvidék), helyenként tömeges. Dísznövény-
ként is kedvelt. Virágzása július közepétôl szep-
tember végéig tart. Gyûjtése tilos, védett fajunk!
172
Tavaszi tôzike (Leucojum vernum)
Arasznyi termetû hagymás növényünk. A szár
csúcsán egy, néha kettô bókoló virág fejlôdik.
Gyertyános tölgyesekben, láp- és ligeterdôkben,
ártéri réteken helyenként tömeges. Megyénkben
(Körmend: Dobogó-erdô, Vendvidék, Mikosszé-
plak) februárban-márciusban virítanak. Védett!
Tavaszi hérics (Adonis vernalis)
Mészkedvelô sztyepnövény. Erôs méregtartalma
miatt a legelô állat elkerüli. Magános, feltûnôen
szép, aranysárga virágai tavasszal, nyílnak. Tu-
dományos neve is innen ered, hiszen azt Adon-
isról a férfiszépség istenérôl kapta. Vas megyei
elôfordulása (Kemenesmagasi) szigetszerû. Ré-
gebben gyógynövényként gyûjtötték. Védett!
Kereklevelû harmatfû (Drosera rotundifolia)
Kicsiny, alig észrevehetô évelô növény, amely
kizárólag tôzegmohás társulásokban fordul elô.
Vas megye több pontjáról is ismert (Kám, Jeli Ar-
borétum, Vendvidék, Ôrség). Rovarfogó nö-
vény, amely nitrogénszükségletét az elejtett ro-
varokból fedezi. Védett fajunk!
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Nagyezerjófû (Dictamnus albus)
Magas, dekoratív növény. Szára, a bimbó és a ter-
més, bordó mirigyektôl érdes. Élôhelyei Kissom-
lyó, Ság hegy, Hercseg-hegy, Bozsok. Mirigyszô-
reibôl citromillat árad, amelyet lángra lehet lob-
bantani, innen eredhet népi neve is (boszorkány-
fû). Érintése allergiás tüneteket okozhat. Védett!
Kockásliliom (Fritillaria meleagris)
Virágzáskor ez a pompás növény nagy élményt
jelent. Legtöbbször nedves lápok feltöltôdött
kotus talaján találjuk. Innen ered népies elneve-
zése, a kotuliliom is. Kora tavasszal virágzik, és
élôhelyét a hidegebb, nedves rétek sásos állo-
mányának közelében találjuk. Ritka, fogyatko-
zóban lévô növényünk. Védett!
Henyeboroszlán (Daphne cneorum arbusculoides)
Örökzöld, legfeljebb fél méteresre megnövô tör-
pecserje. Rózsaszínû, illatos virágai április–má-
jusban tömegesen nyílnak, helyenként virágszô-
nyeggel díszítve az ôrségi és vendvidéki erdô-
széleket. Népiesen virágszíne alapján vérvirág-
nak, illatáért farkashársnak hívják. Védett!
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Erdei szitakötô (Ophiogomphus cecilia)
Vas megye rovarfaunájának egyik legértékesebb
tagja az erdei szitakötô, amely szerepel Nemzet-
közi Természetvédelmi Egyesülés (IUCN) vörös
listáján is. Állományai erôsen megritkultak. Sze-
rencsére a Gyöngyösön, a Rábán és a Répcén
még erôs állománya él. Védett!
Törpe szender (Proserpinus proserpina)
Magaskórós társulásokhoz kötôdô meleg és
nedvességigényes faj, fô tápnövénye a megho-
nosodott ligetszépe (Oenothera biennis). Kisebb
állományai országszerte elôfordulnak, de poten-
ciálisan veszélyeztetettek. Állományait jelezték
Magyarszombatfáról és Szôcérôl. Védett!
Fekete gólya (Ciconia nigra)
Megyénk ritkán látható, impozáns madara. A
Kôszegi-hegységben elvétve, az Ôrségben na-
gyobb eséllyel találkozhat vele a madármegfi-
gyelô. Rendkívüli módon igényli a háborítatlan-
ságot, fészkelôhelyeit is eszerint választja meg.
Fokozottan védett!
Ácscincér (Ergates faber)
Az ácscincér a legnagyobb testû hazai cincérfa-
junk. Lárvája idôs lucfenyô, vagy erdeifenyô
korhadó tönkjében, törzsében él, ott is bábozó-
dik. Rejtett életmódja miatt alig akad szem elé, a
megyébôl eddig csak 4 példánya ismert (Kôsze-
gi-hg., Ôrség). Védett faj, gyûjtése tilos!
Dunai ingola (Eudontomyzon mariae)
Megyénk faunájának jellegzetes tagja a dunai
ingola. A rendszertan nem a halak közé, hanem
a körszájúakhoz sorolja. A kifejlett egyedek – ál-
talában kora tavaszzal, mikor a faj szaporodási
ciklusa kezdôdik – nagy tömegben jelennek
meg a folyókban is. Védett!
Sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario)
A legtöbb ôrségi folyóvíz felsô szakaszán elôfor-
dul, hiszen tipikus élôhelyét a tiszta, hegyi pata-
kok jelentik. Önfenntartó állományai néhány ôr-
ségi patakban és a Gyöngyös Kôszeg feletti sza-
kaszán élnek. Külsô megjelenésében igen válto-
zatos, igen nagy alkalmazkodó képességû faj.
Magyar bucó (Zingel zingel)
Hazai viszonylatban is kiemelkedô jelentôségû a
magyar bucó rábai populációja. Teste megnyúlt,
hengeres; innen származik népi neve is (orsó-
hal). Húsa ízletes, szálkaszegény, korábban
megbecsült halászzsákmány volt. Jelenleg véde-
lem alatt áll, fogása tilos.
Fürge cselle (Phoxinus phoxinus)
Teste torpedószerûen áramvonalas, apró, lazán
ülô pikkelyek borítják. Színe a környezeti viszo-
nyoktól függôen igen változó lehet! Az ôrségi
patakokban helyenként önfenntartó állományai
vannak, a Rábába valószínûleg csak áradások
idején tévedhet.
Fekete harkály (Dryocopus martius)
Ritka fajnak számított hazánkban, de állományai
az utóbbi húsz évben gyarapodik. Általában ma-
ga vájta faodvakban költ. Igen dekoratív külle-
mû madár, fekete tollruhájával éles ellentétben
áll vörös sapkája. A Kôszegi-hegységben gyako-
ribb, az Ôrségben ritkább. Védett.
173

Kis lile (Charadrius dubius)
A kis lile március végén érkezik afrikai telelôhe-
lyérôl hazánkba. Vízközeli kopár térségek alkot-
ják élôhelyét. Megyénkben a Rába egyes szaka-
szain kilométerenként 1-2 pár költ. Évente egy-
szer költ, néha elôfordul másodköltése is. Védett
madár!
Gyurgyalag (Merops apiaster)
A trópusi madarak tollruháinak színgazdagságát
idézi egyik legdíszesebb hazai madarunk, a
gyurgyalag. Fôleg repülô rovarokkal táplálko-
zik, a közfelfogással szemben háziméhet csak
ritkán fog. Fokozottan védett madár, védelmét
elsôsorban élôhelye megóvása jelenti.
Darázsölyv (Pernis apivorus)
Májusban gyönyörködhetünk jellegzetes nászre-
pülésében, amelynek hangja messzirôl hallható
is! Tipikus táplálék-specialista madár, fô táplálé-
kát különbözô méh- és darázsfajok lárvái, bábjai
alkotják, melyeket földi üregeikbôl lábával és
csôrével kapar ki. Rejtett életmódja miatt állo-
mánynagyságát nehéz becsülni. Védett madár!
174
Sárgafejû királyka (Regulus regulus)
A lucosok jellemzô madara, esetenként telepített
lucosban is költhet. Különféle ízeltlábúakkal
táplálkozik. A hazai állomány jelentôs része a
Nyugat-Dunántúlon költ. Vonuláskor szinte az
ország egész területén találkozhatunk vele. Vé-
dett madár, hazai állományai stabilak.
Uhu (Bubo bubo)
Legnagyobb testû bagolyfajunk. Sziklás területe-
ken, kitartó párkapcsolatban költ. Az öreg
madarak erôsen ragaszkodnak fészkelô terüle-
tükhöz, a fiatalok kóborolnak. Minden nála ap-
róbb zsákmányolható prédát elfog, nem váloga-
tós. Hazánkban fokozottan védett madár!
Rétisas (Heliaëtus albicilla)
Hazánkban a folyókat kísérô erdôk, erdei tavak-
kal borított területek fészkelôje. Fontos számára
a jó beszállási lehetôség is. Táplálékának jelentôs
részét a víz felszínérôl szerzi, zsákmányol kisebb
emlôsöket, halat, madarat, mocsári teknôst is.
Télen dögökre is rájár. Madárvilágunk egyik leg-
érzékenyebb tagja. Eszmei értéke 500 000 forint!
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Kékgalamb (Columba oenas)
Nevét tollazata színezetérôl kapta. A hegyvidéki,
zárt bükkösök jelentik otthonát. Februárban ér-
kezik dél-európai telelôhelyeirôl. Jellegzetes bú-
gó, turbékoló hangját már márciusban hallatja. A
fekete harkály elhagyott odúiban fészkel. A Kô-
szegi-hegység és a Vendvidék bükköseiben költ.
Vidra (Lutra lutra)
A vidra jellegzetes élôhelyét patakok, tavak dús
növényzetû környéke jelenti. Télen nagyobb tá-
volságokra is elkóborol. Hazánkban már nincs a
kipusztulás szélén, de veszélyeztetett, fokozottan
védett fajunk. A Pinka és Rába mentén, a Szajki-
tavak, Vadása-tó környékén fordul elô.
Nyuszt (Martes martes)
Rejtett életmódja miatt ritkábbnak tûnik, mint az
emberi közelséget jól tûrô nyest. Élôhelyét az er-
dôk jelentik. Faodvakban, elhagyott madárfész-
kekben húzódik meg. Ragadozó, de szívesen fo-
gyaszt erdei gyümölcsöket is. Érdekesség, hogy
egyik kedvenc csemegéje a mókus. Vas megyé-
ben számos elôfordulása ismert. Védett!
KISLEXIKON
KISLEXIKON
Apszis: a templom tengelyében álló,
a kereszt vagy hosszhajóhoz
közvetlenül, vagy más építészeti
rész (négyezet) közbeiktatásával
csatlakozó, félkör alaprajzú és
félkupolával boltozott tér.
Rendszerint ebben a térben van
a püspök trónja és a papság
ülôhelye.
Aquila János: a XIV. század második
felében és a XV. század elején
tevékenykedô freskófestô és építész.
Stájerországból, Radkersburgból
származott. Munkái egyaránt
ismertek a mai Szlovénia,
Magyarország és Ausztria területén.
Arborétum: botanikus kert, ritka és
egzotikus növények tenyésztésére
és bemutatására.
Barokk építészet: a pompa, a nagy
méretek jellemzik. A templomokat
freskókkal, stukkókkal díszítik.
A kastélyok széles, terpeszkedô
arányúak, alacsonyak.
Hazánkba a barokk építészet
a XVII. század elején a jezsuita
szerzetesek közvetítésével jut el.
Bástya: a XVII. században a várfalak
szögleteiben, a védôk tüzérségének
elhelyezésére épült saroktorony.
Eleinte kör alaprajzú, késôbb
sokszögû bástyákat építettek.
Neve elôször 1510-ben fordul elô
bastha alakban.
Bélletes kapu: a fal vastagságában
befelé szûkülô díszítésû kapuzat.
Fôként a román kori építészet
alkalmazta.
Boronafal: ácsolt gerendából
összeillesztett fal.
Borostyánkô út: A római korban
épített, a Baltikumot Itáliával
összekötô útvonal.
Búcsújáró hely: azok, a hívôk által
rendszeresen felkeresett helyek
(források, kutak, fák), amelyekhez
csodás látomások, gyógyulások
legendái kapcsolódnak.
Copf építészet: a késô barokk
építészet két utolsó évtizede
a XVIII. sz. végén.
Nevét a füzéres, copfszerû
díszeirôl kapta.
Dorffmaister István (1729–1797)::
osztrák származású, késô barokk
festô. Fôként a Dunántúlon alkotott.
Közel húsz Vas megyei
képe ismert.
Egyházas hely: templommal
rendelkezô középkori település.
Éhen Gyula (1853–1932)::
A XIX. és XX. század fordulójának
szombathelyi polgármestere,
a város történetének talán
legkiemelkedôbb vezetôje,
a modern Szombathely kialakítója.
Ekelovas zsúpfedés: a zsúptetôvel
fedett ház gerincén lévô zsúppal
nem lefedett részt vastag
szalmaréteggel fedték be, amelyet
egymástól 1–1,5 méterre rakott, két,
felül összefogatott fából kialakított
úgynevezett „ekelovakkal”
stabilizáltak.
Eklektika: pluralizmusnak vagy
historizmusnak is nevezik.
Hazánkban 1865–70 körül kialakuló
építészeti stílus, amely az elmúlt
korok történelmi stílusai között
válogat (eklektizál).
Az épület funkciója szerint más-más
köntöst kap, de egy épület is
hordozhat különféle stílusjegyeket
(pl. a kastélyt barokk, a palotát
reneszánsz, a múzeumot görög
stílusban építik stb.)
Freskó: nedves vakolatra festett
falkép.
Gótikus építészet: a középkorban
a román stílust váltja fel.
Franciaországból indul ki, nálunk
a XIII. században jelenik meg.
Templomaira a bordás boltozat,
eleinte kereszt, majd háló,
csillagboltozat, sokszögû szentély,
magas torony és támpillér jellemzô.
Az oszlopok karcsúak, az ablakokat
kôrács, színes üveg díszíti.
Gusner, Matthias (1694–1772)::
osztrák festô, ciszterci szerzetes.
Legismertebbek a heiligenkreuz-i
és szentgotthárdi templomokban
és kolostorokban készített munkái.
Hefele Menyhért (1716–1794)::
osztrák származású, barokk építész
(Melchior Hefele). Számos
nagyszabású, magyarországi épület
tervezôje. Legtöbbet az elsô
szombathelyi püspök, Szily János
foglalkoztatta.
Hienc: Nyugat-Magyarországon és
Burgenlandban használt német
nyelvjárás.
Historizmus: a XIX. század második
felében uralkodó stílus, amely a
régebbi, történeti stílusokat újította
fel, gyakran többfélét is alkalmazva
egyidejûen.
Kástu: terménytárolás céljára
készített különálló épület.
Emeletes változatban is készült.
Kerített ház: U alakú épületegyüttes,
amely a nyitott rész elzárásával
gyakorta teljesen zárt udvart fog
közre. Korábban általánosan
elterjedt volt hazánk délnyugati
vidékén, így az Ôrségben
és a Göcsejben is.
Klasszicista építészet:
az 1800–1850-es években uralkodó
stílus. Az antik oszloprendek,
oszlopos elôcsarnokok
és dombormûvek jellemzik.
175

Kossits József (1788–1867):: katolikus
pap, magyarul és vendül egyaránt
írt. Legismertebb a Tudományos
Gyüjteményben 1828-ban a
„Magyarországi Vendus-Tótokról”
megjelent tanulmánya.
Kötényes harangláb: a harangot
tartó két oszlopot két-két
párhuzamos gerendázat támasztja ki.
Ezekre építik a kitámasztást
és a harangozót védô tetôt.
Mauzóleum: sírépület. Eredetileg
a kis-ázsiai Halikarnassosban
Mausolos király (i. e. 353) síremléke.
Mérmûves ablak: kôbôl faragott,
rácsos díszítéssel ellátott ablak.
A gótikus építészet egyik jellemzôje.
Monostor: eredetileg zárt szerkezeti
egységet alkotó kolostort jelentett,
késôbb olyan egyházi együttest,
ahol templom mellett egyházi
közösség is mûködött
(pl. székeskáptalan). A magyar
mûvészettörténeti irodalom az
Árpád-kori vagy családi alapítású
kolostorokra alkalmazza.
Nemesnépi Zakál György
(1769–1822): az ôrségi „erdôk
felügyelôje”, a sényeházi református
gyülekezet presbitere.
Az „Eörséghnek leírása” címmel
monográfiát írt az Ôrségrôl.
Neoromán: (neogótika,
neoreneszánsz, neobarokk stb.)
az eredeti stílus formai elemeit,
gyakran alaprajzát is utánzó
építészeti stílus. Nálunk fôleg a XIX.
század végén és a XX. század elején
volt elterjedt, mint a historizmus
megjelenési formája.
Obeliszk: Négyoldalú, felfelé
keskenyedô, piramis alakú, csúcsba
végzôdô kôpillér, ill. emlékoszlop.
Egyiptomi eredetû. A római
császárok is emeltettek obeliszkeket,
176
ezek a diadaloszlop funkcióját
töltötték be.
Ornamentika: Díszítmény; valamely
mûtárgy vagy stílus díszítésének
jellege, összessége.
Párkány: az épület falfelületének
vízszintes tagolóeleme. Lehet
koronapárkány vagy fôpárkány,
de lehet kis kiülésû ablakpárkány,
könyöklôpárkány, övpárkány stb. is.
Szerepe az esô távoltartása, valamint
az építészeti tagozatok összefogása.
Ponzichter: a kôszegi és soproni
borozókat hívják így.
Reneszánsz: eredeti jelentése
újjászületés. Az újkor kezdetét is
jelöli. A stílus Olaszországból indult,
nálunk Mátyás király udvarában
1480 körül terjedt el. Az elôzô
gótikus stílus magasba törô
építészeti tereivel szemben itt
vízszintes lezárásokat, egységesebb
térformálást, gyakran kupolás belsô
teret látunk. Díszítményeinek fô
jellemzôje az antik formakincs:
gyöngysor, akantusz, delfin stb.
Rizalit: az épület homlokzatának
síkja elé ugró, azt tagoló épületrész.
Van közép vagy fôrizalit, széleken
sarokrizalit.
Rokokó: a XVIII. század két utolsó
évtizedében a késô barokk stílus
elfinomodott és elerôtlenedett
formája. Nevét a díszítéseknél
kedvelt kagyló (rocaille) szóból
kapta. Az építészetben elsôsorban
a díszítményekben jelentkezett.
Román kori építészet: hazánkban
az Árpád-házi királyok kora, 1000-
tôl az 1200-as évek végéig tart.
Templomok, várak maradtak fenn
e korból. A templomok általában
három hajóval épültek, keleti
részükön szentéllyel, nyugati
homlokzatukon toronnyal.
KISLEXIKON
A bencés és ciszterci szerzetesek
építészetével terjedt el.
Romantikus építészet: a történeti
múltból, a görög-római és a
középkori építészet emlékeibôl
merítô stílus.
Sala Terrena: a barokk korban
divatos, „földszinti szoba”,
amely a kastély vagy palota
közvetlenül a kertre nyíló tere.
Schöne, Ludwig:
drezdai származású bécsi építész.
Alkotásai Vas megye számos
településén megtalálhatók
(Kôszeg, Szombathely, Rönök).
Stukkó dísz: gipszes mészhabarcsból
készült, fôleg belsô mennyezeteken
alkalmazott díszítés.
Szamárhátíves ablak: a nyílások
áthidalására szolgáló ív elnevezése,
a formája után (van csúcsív, kosárív,
patkóív).
Szarkofág: díszes, fedeles sírláda
kôbôl. Oldalfalait a rómaiak kívül
dombormûvekkel, sírfeliratokkal
látták el.
Szecessziós építészet:
az 1890-es években alakult stílus,
amely az új anyagoknak megfelelô
formálás híve (kötetlen alaprajz,
nagy belsô terek, vasbeton
szerkezetek stb.) Díszítô eleme
a növényzet, követi a népi
hagyományokat.
A stílus rövid lefutású, az 1900-as
évekig tart. Fontos szerepe volt
a magyar szecessziós építészetben
a pécsi Zsolnay-gyár mázas, színes
kerámia díszítéseinek.
A stílus elnevezése változó:
Németországban Jugendstil,
Franciaországban és Belgiumban
Art Nouveau, Angliában és
Olaszországban Liberty.
KISLEXIKON

Székesegyház: püspöki templom, Támpillér: a gótikus templomoknál

püspöki székhelyen.
Szeres település: az általában 5–10
lakóházból és melléképületbôl álló
házcsoportok a dombhátakon és
domboldalakon egymástól nagyobb
távolságra állnak. Az Ôrség
falvaiban 2–9 szer alkot egy falut.
Szily János (1735–1799)::
szombathelyi római katolikus
egyházmegye elsô püspöke.
Neki köszönhetôk Szombathely
legjelentôsebb barokk épületei.
Szoknyás harangláb: a harang
elhelyezésére szolgáló, faszerkezetû
építményt kettôs tetôvel látják el.
Az egyik tetô a harangot védi,
a másik a harangláb kitámasztását,
illetve a harangozót.
Szórványtelepülés: olyan települési
forma, ahol a porták egymástól
elkülönülten, egymástól néhány
száz méterre állnak.
Ilyen települési forma alakult ki
a Vendvidék falvaiban.
a keresztboltozatok bordái
az oldalfalakat kifelé nyomják.
Ezt az oldalirányú terhelést
veszik át a falaktól a külsô
támpillérek.
Timpanon: antik vagy antikizáló
épületek háromszög alakú,
párkánnyal szegélyezett oromzata.
Tóka: 4–6 méter átmérôjû ásott
vízgyûjtô gödör.
Tornác: az épület homlokzata elé
épített, oszlopokkal alátámasztott
folyosórész.
Vend: Vas megye délnyugati
csücskében élô szláv nyelvû
népcsoport.
Winterhalder, Josef (1702–1769)::
osztrák festô és szobrász,
Maulbertsch mestere. Dolgozott
Szombathelyen, Pozsonyban,
Féltoronyban (Halbturm).
Tel.: 94/514-211 Fax: 94/514-210
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI
ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RT.
Gyôr, Kandó K. u. 13.
Telefon: 96/521-000
Fax: 96/521-888
ÜGYFÉLSZOLGÁLATI HELYEK
VAS MEGYÉBEN
Körmendi Üzemvezetôség
Körmend, Kandó K. u. 2/B.
Telefon: 94/592-711
Szentgotthárdi
Ügyfélszolgálati Iroda
Szentgotthárd, Hunyadi u. 36.
Telefon: 94/380-100
Sárvári Üzemvezetôség
Sárvár, Gárdonyi G. u. 12.
Tel.: 95/523-511
Celldömölki
Ügyfélszolgálati Iroda
Celldömölk, Koptik u. 10.
Tel.: 95/420-009
Szombathelyi Üzemvezetôség
Szombathely, Thököly u. 7.
Fogyasztói Iroda
Kossuth u. 33.
Tel.: 94/514-206
Kôszegi Ügyfélszolgálati Iroda
Kôszeg, Chernel u. 12.
Tel.: 94/360-048

IKR RT.
BÁBOLNA

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓKÖZPONT
ÉS TERÜLETI KÖZPONT
9600 SÁRVÁR, IPARTELEP 2.
TEL.: 95/321-750, 320-614
FAX: 95/321-755
FOLYÉKONY MÛTRÁGYA-GYÁRTÓ ÜZEM
ÉS MÛTRÁGYATELEP
TEL.: 95/323-424, FAX: 95/322-377

177
 KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI Budapest V., Zoltán u. 16.) olyan költségvetési szervezet, amely a Miniszterelnöki
Hivatal felügyelete alatt a kincstári jellegû állami vagyon kezelôi feladatait látja el. Feladatai közül a legfontosabbak az
állami vagyon nyilvántartása, állagmegóvása, hasznosítása és ôrzésvédelem biztosítása, továbbá tulajdonosi képvisele-
tet lát el az összes központi költségvetési szervezetnél a rendelkezésükre bocsátott állami vagyon fölött. A KVI me-
gyénkénti feladatait a megyeszékhelyeken mûködô kirendeltségei útján végzi.
A K V I V A S M E G Y E I K I R E N D E L T S É G E S Z O M B A T H E L Y E N A B E R Z S E N Y I T É R 2 / B . I . emeletén található. A ki-
rendeltség vagyonkezelésében jelentôs, összesen 38 mûemlék ingatlan van, amely közül a kôszegi és a sárvári vár, va-
lamint a körmendi Batthyány-kastélyegyüttes a legnagyobbak és a legértékesebbek.
A mûemlékek 3 kivételével teljesen vagy részlegesen hasznosítva vannak. Ezen a törvényi elôírás szerint, többnyire az
önkormányzatoknak biztosított ingyenes használatot értjük. Befektetési, illetve hasznosítási lehetôséget az értékes mû-
emlékekben, az ingyenes használók mellett funkció nélkül maradt ingatlanrészek, illetve a teljesen használaton kívü-
liek adják.
A befektetéshasznosítás gyakorlatilag a bérlettôl a vagyonkezelésbe adáson keresztül az értékesítésig többféle lehet.
Ennek módozatait mûemlékenként a rendeleti kötöttségek, a mûemlékvédelmi hatóság elôírásai és a KVI hasznosítá-
si szempontjai határozzák meg. Ezek részleteirôl a Vas megyei kirendeltség címén esetleg a 9 4 / 3 2 9 - 8 5 0 , illetve a
9 4 / 3 2 8 - 9 1 0 -es telefonon lehet informálódni. Azt természetesen elôre kell bocsátani, hogy a befektetôkre váró mûem-
lékek, az évek, sôt évtizedek óta hiányzó pénzügyi források miatt, kisebb-nagyobb mértékben felújításra szorulnak.
Az alábbiakban bemutatjuk egy-egy fényképpel néhány mûemlék ingatlanunkat. A képekhez készült nagyon rövid
ismertetésben kitérünk a befektetési hasznosítási lehetôségekre is.

SÁRVÁR, NÁDASDY-VÁR
A gótikus majd reneszánsz és barokk stílusjegyeket viselô vár évszázadokon át a híres történelmi személyiségeket is
adó Nádasdy család birtoka és lakhelye volt. A várban az 1970-es években széles körû felújítási munkákat végeztek.
Jelenleg a palotaépületet és a gazdasági épületeket különbözô kulturális (múzeum, könyvtár stb.) funkcióval a Sárvár
városi és a Vas Megyei Önkormányzat használja ingyenesen. A mûemlékek értékei közé tartoznak a díszterem korhû
freskói.
Nincsen ténylegesen kihasználva az 1., 2., 4. számú bástya és a melléképülettel összeépített 3. számú bástya sem. Ezek
hasznosítására, illetve befektetésre különbözô felújítási feladatok mellett partnert keres a KVI.
A vár látogatók számára nyitva áll. Forgalmát növeli a sárvári gyógy-idegenforgalom.
A várban gyakoriak a kulturális rendezvények.

178
KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

KÖRMEND, BATTHYÁNY-KASTÉLYEGYÜTTES
A kastélyegyüttes építése a középkorban kezdôdött és több évszázadon keresztül jutott el mai formájához. A legna-
gyobb részt az 1700-as években barokk stílusban építették a Batthyány grófok, akiknek itt volt hatalmas dunántúli bir-
tokaik központja. A kastélyegyüttes épületrendezésére legjellemzôbb a barokk stílus, de az épületeken is láthatók még
eredeti stílusjegyek. A hatalmas kastélyegyüttes 4,5+35 ha területen 15 mûemlék és 14 egyéb épület áll. A kastély épü-
letei oktatási és mûvelôdési célokra a Körmendi és a Vas Megyei Önkormányzat ingyenes használatában vannak. Hasz-
nálaton kívül áll az egyemeletes volt gazdatiszti épület.
Nagy jelentôségû hasznosítási és befektetési lehetôség áll fenn 2000. év végétôl a fôépületre, amelyben jelenleg még
kollégium és múzeum mûködik. Az épület alapterülete 3378 m2, de ehhez kapcsolódik a park is mintegy 1,5 ha nagy-
ságú területtel. Az aktuális felújítási munkák közül a villanyszereléshez és a homlokzatfelújításhoz engedélyezési és
tendertervekkel rendelkezünk. A kastélyegyüttesben fôként a három múzeum, de a parkja is nyitva áll a látogatók szá-
mára.

KÔSZEG, JURISICS-VÁR
A vár legnagyobb része az 1300-as évektôl a gótika és a reneszánsz idején épült. A tulajdonosok és az építtetôk a ma-
gyar történelem jeles személyiségei – közöttük Hunyadi Mátyás is – voltak.
A várban kulturális és idegenforgalmi funkciót lát el a Kôszegi és a Vas Megyei Önkormányzat ingyenes használóként.
Van azonban ezenkívül az elôvárban 2 lakás és egy vagyonkezelô útján mûködô kereskedelmi célokat szolgáló épü-
letrész is.
A váron az 1960-as években volt jelentôsebb felújítás. 1993 óta, a szûkös pénzforrások miatt, a legsürgetôbb állagmeg-
óvási munkák folynak. Jelenleg a belsô vár tetôrekonstrukciója. A várnak jelentôs a turistaforgalma. Látogatható a bel-
sô vár benne a múzeum, az északi vártorony és az egész mûemlékegyüttes.

179
 KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

CSÁKÁNYDOROSZLÓ, BATTHYÁNY-KASTÉLYEGYÜTTES
Az 1500-as évektôl a Batthyány grófok építtették barokk stílusban, azonban az 1800-as években jelentôs átépítések
nyomán a romantikus stílus lett a jellemzô.
A mûemlék ingatlan mintegy 7,5 hektáros területen 5 épületbôl áll. Jelenleg a fôvárosi önkormányzat, mint ingyenes
használó Értelmi Fogyatékosok Intézeteként mûködteti.
Az ingyenes használó – kötelezettségeinek maradéktalanul eleget téve – a mûemlék épületek karbantartásáról és fel-
újításáról gondoskodik. A mûködéshez szükséges új épületeket is létesítettek az elmúlt évtizedekben.

BOZSOK, SIBRIK-KASTÉLY
1470 körül kezdték építeni Mátyás király vadászkastélyának, de az építés idejéül leghitelesebb a kastély homlokzatán
látható 1611-es évszám. Stílusára a késô reneszánsz a legjellemzôbb.
A kastélyegyüttes 5 épületbôl áll, több mint 8 hektáros területen hamisítatlan alpesi környezetben. A mûemlék a Vas
Megyei Önkormányzat ingyenes használatában van. Idegenforgalmi célokra (36 ágyas szálloda, lovas iskola, sörözô,
tekézô) az önkormányzat intézménye a Savaria Tourist mûködteti.
A kastélyban az 1970-es években volt jelentôsebb felújítás. Aktuális felújítási és modernizálási munkálatokkal össze-
függô befektetésekre és hasznosítási jogosultságra az önkormányzat és a KVI szempontjai alapján az OmvH elôírásait
figyelembe véve kerülhetne sor.

180
KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

SOROKPOLÁNY, SZAPÁRY MÚZEUM

A Szapáry grófok a neoreneszánsz mûemlék építményt 1880-ban temetkezési célokra építették. 1945 után eredeti funk-
cióját felszámolták és 1994-ig ravatalozóként használta a község. A mûemlék épületben semmilyen halotti maradvány
nincs, üresen áll.
A földterület 6533 m2, az épület görög kereszt alaprajzú pince és földszintbôl áll, 250 m2-es. A homlokzat és az épület
belseje felújításra szorul.
Hasznosítási és befektetési lehetôség a teljes ingatlanra soron kívül fennáll. A funkciót illetôen kézenfekvônek látsza-
na valamely vallási felekezeti használat. De ezenkívül még sok egyéb használat is elképzelhetô. A mûemlék ingatlan
Szombathelyhez 12 km-re fekszik.

SZALAFÔ, FALUMÚZEUM
A Falumúzeum épületeit az 1800-as évek elején építették és az 1970-es években konzerválták a jelenlegi helyükön.
Az épületek az ôrségi népi építészet jellemzô példányai. Az épületekben az ôrségi hagyományoknak, az elmúlt korok
mindennapi életének berendezési tárgyai, eszközei találhatók.
A népi mûemlék együttest mintegy 1 hektáros területen 11 épülettel a Vas Megyei Önkormányzat ingyenes használa-
tának keretében intézménye, a Vas Megyei Múzeumi Igazgatóság mûködteti.
A Falumúzeum látogatható, idegenforgalma jelentôs, Ôriszentpétertôl 6 km-re fekszik.

181
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

FOTÓJEGYZÉK

BALOGH LAJOS: 13, 68a, 82b, 86b PUP VILMOS: 67, 148b

BENCZIK ZOLTÁN: 151 RÁCZ JÓZSEF: 16a, 19a, 20a, 32a b, 37, 38, 40, 42,
49a b, 50a b, 53a b, 55a, 64, 71, 73, 94a, 95, 96,
BENKÔ SÁNDOR: 16b, 59, 165b 106, 109, 110, 112, 148a, 148c, 149c d e f, 152a,
170
BODA LÁSZLÓ: 18b, 19b, 39, 46, 48, 56, 63, 70, 99,
155a SZÉKELY ANIKÓ: 20b, 23, 31, 34b, 35a, 55b, 58, 72,
74, 78a b,80, 81a b, 82a, 91, 101, 124a, 125a b,
CZIKA LÁSZLÓ: 156, 157 128a b, 131, 135b, 149a b, 155b
GARAS KÁLMÁN: 118, 120, 165 c e, 166 DR. VIG KÁROLY: 28a b, 29, 47 a b c, 68b, 86c

GRENCSÓ ISTVÁN: 107 VÁRADI GÁBOR: 115, 119, 124b

NÉMETH JÓZSEF: címlapfotó, 7, 8, 11, 15, 17, 18a, 22, WELLNER ERVIN: 75, 76, 77
25, 27, 33, 34a, 35b, 36, 41, 43, 45, 51, 52, 54, 60,
69, 83, 86a, 88, 90, 92a b, 93, 94b, 97, 98, 100, 102, ZENTAI ZOLTÁN: 61 a b, 85, 87
103, 104, 105, 108, 111, 113, 117, 121, 122, 123a b,
126, 129, 130, 133, 134, 135a, 136, 137, 152b, 156,
165a, 165d, 165f, 167, 168, 169a b

digitális
fényképezô-
AGFA scannerek

gépek
A TÖKÉLETES KÉP
AGFA Cl 30 clik!
digitális fényképezôgép

– 2 x digitális zoom a fényképezôgép tartozékai:

– több mint 1.9 millió pixel
– 4.5 cm-es nagyfelbontású lcd keresô
– 16.7 millió szín
– jpeg képformátum
– ccd felbontás: egymillió pixel
– képtárolás: 40 mb clik! disk
– tok + hordszíj
– 1 db 40 mb-os clik! disk
– 4 db aa alkáli tartós elem
– usb csatlakozó kábel pc-hez,
hálózati adapter, video rca kábel
– magyar nyelvû használati utasítás

– akár 360 felvétel is tárolható egy – szoftverek: agfa photowise,

40 mb-os lemezen! photogenie, iomegaware

AGFA HUNGÁRIA KFT.

1012 BUDAPEST, PÁLYA U. 4–6.

182
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

FELHASZNÁLT IRODALOM
– A Kisalföld és a nyugat-magyarországi peremvidék. Szerk. Ádám L., Marosi S. Akadémiai Kiadó, Bp., pp. 362–368.
– A Kôszegi-hegység. Szerk. Boda László, Orbán Róbert. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 1999.
– A Kôszegi-hegység vegetációja. Szerk. Bartha D. EFE, Kôszeg–Sopron, 1984. 200. p + mellékletek.
– Arborétumok Vas megyében. Szerk. Lussa V., Temesi L.-né. Natura, Budapest, 1977.
– Az Ôrség és a Vendvidék. Szerk. Boda László, Orbán Róbert. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 1998.
– Bakay Kornél: Castrum Kwszug. Kôszeg, 1996.
– Bárdosi János: Szalafô–Pityerszer népi mûemlékegyüttese. 3. kiad. Bp., 1988. (Tájak, korok, múzeumok kk. 40.)
– Bariska István: Kôszeg. Savaria Tourist, Szombathely, 1995.
– Csiszár Károly: Ôrség. 2. jav. kiad. Savaria Tourist, Szombathely, 1996.
– György: A burgenlandi magyarság rövid története. Szombathely, 1994.
– Gyurácz József–Szinetár Csaba: Természetvédelmi területek In.: Vas megye helyi jelentôségû természetvédelmi
területei és természeti értékei. 1–13 p. Szerk.: Gyurácz J. Pro Natura, Szombathely, 1993.
– Harrach Erzsébet–C.-Kiss Gyula: Vasi mûemlékek. Szombathely, 1983.
– Havas M.: Ôrségi Tájvédelmi Körzet. Fertô Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród
– Horváth E.–Jeanplong J.: Vas megye ritka és védelmet érdemlô növényei. Savaria Múzeum Közleményei, 18: 24 p
. (Megjelent: Vasi Szemle (1961), 1: 19–43.)
– Károssy Csaba: Vas megye éghajlati sajátosságai az ötvenéves törzsértékek alapján (1901–1950).
Vasi Szemle. 1989. XLIII. évf. 1. sz. pp. 48–64.
– Kiss Gábor: Régészeti adatok Vas megye X–XI. századi történetéhez. Vasi Szemle, 1996. 3. sz. 325–338. p.
– Kovács József: A veleméri Szentháromság-templom. A 200 éves Szombathelyi Egyházmegye emlékkönyve.
(1777–1977) Szombathely, 1977. 507–536. p.
– Kozma Gábor: Vas megyei barangolások. Savaria Tourist, 1988.
– Kôszegi Tájvédelmi Körzet. Szerk. Markovics T.–Tolnai K. Fertô Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród
– Lengyel Pál: Adatok Celldömölk történetéhez. Vasi Szemle, 1980. 341–362. p.
– Magyarország városai. Égisz Kiadó, Budapest, 1996.
– Marosi Sándor–Somogyi Sándor: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet
Budapest, 1990.
– Nagy József: A celldömölki búcsújáró hely kialakítása. Celldömölk, 1996.
– Németh Adél: Burgenland. Bp., 1986.
– Nyugat-Dunántúl népi építészete. Szentendre–Szombathely, 1995.
– Pataky László: Az Ôrségi Református Egyházmegye története. Bp., 1992.
– Pauer A. : Vasvármegye természeti értékei. Szent Norbert Gimnázium 1931–32. évi Értesítôje. Szombathely,
Martineum Könyvnyomda Rt. (Különlenyomat), 1932.
– Ság hegy, Kemeneshát, Kemenesalja. Szerk. Boda László, Orbán Róbert. Szombathely, B.K.L. Kiadó, 1999.
– Sághegyi Tájvédelmi Körzet. Fertô Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród
– Somogyi Sándor: Kemeneshát – A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék. Akadémiai Kiadó, Bp., 1975.
– Stefanovits P.: Magyarország talajai. Budapest, 1903.
– Szentgotthárd. Szerk. Kuntár Lajos. Szombathely, 1996.
– Szilágyi István: Szombathely. Savaria Tourist, 1994.
– Szinetár Cs.–Gyurácz J.: A Csörnöc menti Tájvédelmi Körzet. Vasi Szemle, 1993. 47(3). 369–377. p.
– Szinetár Miklós: A Rába-völgy élôvilága Vas megyében. Csaba József Honismereti Egyesület, Körmend, 1999.
– Szinetár Miklós: Körmend élôvilága. Vasi Szemle, 1994. 48(2) 205–221. p.
– Valter Ilona: Ôriszentpéter plébániatemplom. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. 232.) Bp., 1996.
– Vasi Vendégváró. Szerk. Boda László. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 1997.
– Vas megye építészete. Szerk. Boda László, Gácsi József. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 1998.
– Vas megye mûemlékeinek jegyzéke. Országos Mûemlékvédelmi Hivatal Budapest, 1991.
– Vasvármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Sziklay János, Borovszky Samu. Bp., 1898.
– Vig K.: Az Ôrségi Tájvédelmi Körzet Természeti Képe I–III. Natural History of Ôrség Landscape Conservation Area
I–III. Vas Megyei Múzeumok Értesítôje, 1995–97. 22(2) 1–294.; 23(2) 1–307; 24(2) 1–197. p.
– Vig K.: Vas megye élôvilágának megismerése, jelenkori természeti értékei. Vas Megyei Múzeumok Értesítôje
1999. 25(2) 7–82. p.,

183
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

TELEPÜLÉSEK Halogy C2 Mesterháza D1 Sajtoskál D1

A TÉRKÉPEN Harasztifalu C2 Mesteri E1 Salköveskút C1
Acsád C1 Hegyfalu D1 Meszlen C1 Sárfimizdó C3
Alsószölnök A3 Hegyháthodász C3 Mikosszéplak D2 Sárvár D1
Alsóújlak D2 Hegyhátsál C2 Molnaszecsôd C2 Sé C1
Andrásfa C–D2 Hegyhátszentjakab B3 Nádasd C2 Simaság D1
Apátistvánfalva A3 Hegyhátszentmárton B3 Nagygeresd D1 Sitke D1
Bajánsenye B3 Hegyhátszentpéter D2 Nagykölked C2 Sorkifalud C2
Balogunyom C2 Horvátlövô B2 Nagymizdó C2 Sorkikápolna C2
Bejcgyertyános D2 Horvátzsidány C1 Nagyrákos B3 Sorokpolány C2
Bérbaltavár D2 Hosszúpereszteg D2 Nagysimonyi E1 Sótony D2
Boba E2 Ikervár D2 Nagytilaj D2 Söpte C1
Borgáta E2 Iklanyberény D1 Nárai C2 Szaknyér B3
Bozzal C2 Ispánk B3 Narda B1 Szakonyfalu A3
Bozsok B1 Ivánc B3 Nemesbôd C1 Szalafô B3
Bô D1 Ják C2 Nemescsó C1 Szarvaskend C2
Bögöt D1 Jákfa D1 Nemeskeresztúr E2 Szatta B3
Bögöte D2 Jánosháza E2 Nemeskocs E2 Szeleste D1
Bucsu B1 Káld D–E2 Nemeskolta D2 Szemenye D2
Bük C1 Kám D2 Nemesládony D1 Szentgotthárd B2–3
Cák B1 Karakó E2 Nemesmedves B2 Szentpéterfa B2
Celldömölk E1 Kalafa C2 Nemesrempehollós C2 Szergény E1
Chernelházadamony D1 Keléd E2 Nick D1 Szombathely C1
Csákánydoroszló B2 Kemeneskápolna E2 Nyôgér D2 Szôce C3
Csánig D1 Kemenesmagasi E1 Olaszfa D2 Tanakajd C2
Csehi D2 Kemenesmihályfa E1 Ólmod C1 Táplánszentkereszt C2
Csehimindszent D2 Kemenespálfa E2 Orfalu A3 Telekes C3
Csempeszkopács D2 Kemenessömjén E1 Ostffyasszonyfa D–E1 Tokorcs E1
Csénye D1 Kemenesszentmárton E1 Oszkó D2 Tompaládony D1
Csepreg C1 Kemenestaródfa B2 Ölbô D1 Tormásliget C1
Csipkerek D2 Kenéz C–D2 Ôrimagyarósd B3 Torony B–C1
Csönge E1 Kenyeri E1 Ôriszentpéter B3 Tömörd C1
Csörötnek B3 Kercaszomor B3 Pácsony D2 Uraiújfalu D1
Daraboshegy C2 Kerkáskápolna B3 Pankasz B3 Vámoscsalád D1
Dozmat B1 Kétvölgy A3 Pápoc E1 Vasalja B2
Döbörhegy C2 Kisrákos B3 Pecöl D2 Vásárosmiske E2
Döröske C2 Kissomlyó E2 Perenye C1 Vasasszonyfa C1
Duka E2 Kisunyom C2 Peresznye C1 Vasegerszeg D1
Egervölgy D2 Kiszsidány C1 Petômihályfa C2 Vashosszúfalu E2
Egyházashetye E2 Kondorfa B3 Pinkamindszent B2 Vaskeresztes B2
Egyházasholló C2 Köcsk E2 Pornóapáti B2 Vassurány C1
Egyházasrádóc C2 Körmend C2 Porpác D1 Vasszécseny C2
Felsôcsatár B1 Kôszeg C1 Pósfa D1 Vasszentmihály B2
Felsôjánosfa B3 Kôszegdoroszló C1 Pusztacsó C1 Vasszilvágy C1
Felsômarác B3 Kôszegpaty C1 Püspökmolnári C2 Vasvár C–D2
Felsôszölnök A3 Kôszegszerdahely B1 Rábagyarmat B3 Vát C1
Gasztony B2 Lócs D1 Rábahídvég C2 Velem B1
Gencsapáti C1 Lukácsháza C1 Rábapaty D1 Velemér B3
Gérce D2 Magyarlak B3 Rábatöttös D2 Vép C1
Gersekarát C2 Magyarnádalja B2 Rádóckölked C2 Viszák B3
Gór D1 Magyarszecsôd C2 Rátót B2 Vönöck E1
Gyanógeregye C2 Magyarszombatfa B3 Répcelak D1 Zsédeny D1
Gyöngyösfalu C1 Megyehíd D2 Répceszentgyörgy D1 Zsennye D2
Gyôrvár D2 Meggyeskovácsi D2 Rönök B2
Halastó C3 Mersevát E1 Rum D2

184
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

NÉVMUTATÓ Kemenesmagasi 63 Rohonc 110

Acsád 137 Kemenesmihályfa 62 Rönök, Radling 24
Alsóújlak 53 Kemenessömjén 62 Rum 18
Apátistvánfalva Stevanovci 35 Kenyeri 63 Sajtoskál 77
Bajánsenye 38 Kercaszomor 40 Salunak 112
Balogunyom 132 Kétvölgy 35 Sárvár 14
Bérbaltavár 51 Kissomlyó 56 Sé 135
Borgáta 57 Kôszeg 96 Simaság 78
Bozsok 93 Körmend 19 Sitke 59
Bük-Bükfürdô 75 Kôszegdoroszló Deutschdorf 90 Sorkifalud 131
Cák 94 Kôszegpaty 89 Sorokpolány 132
Celldömölk 59 Kôszegszerdahely 90 Stivanovca 35
Csákánydoroszló 21 Léka 110 Szalafô 36
Csehimindszent 51 Lockenhaus, Livka 110 Szarvaskend 49
Csempeszkopács 131 Magyarszombatfa 40 Szeleste 136
Csepreg 79 Magyarszecsôd 19 Szentgotthárd Sankt Gotthard 32
Csönge 64 Meggyeskovácsi 17 Szôce 43
Domonkosfa Domanjsevci 39 Mesteri 58 Szombathely 117
Döröske 49 Mikosszéplak 51 Tanakajd 130
Dozmat 135 Monoster 32 Táplánszentkereszt 130
Duka 55 Nagyrákos 42 Tömörd 82
Egyházashetye 57 Nagygeresd 72 Uraiújfalu 70
Felsôszölnök 34 Nagymizdó 49 V. Griselsdorf 90
Felsômarác 22 Nagysimonyi 58 Vaskeresztes 134
Gasztony 23 Narda 135 Vassurány 136
Gencsapáti 137 Nemescsó 89 Vasvár 52
Gór 74 Nemeskolta 131 Vasasszonyfa 137
Gornji Senik 34 Nemesmedves Ginisdorf 24 Vasegerszeg 72
Gornyi Szenik 34 Nick 71 Vasszécseny 130
Grossdorf 134 Ôrimagyarósd 43 Velem 91
Güns 96 Ôriszentpéter 37 Velemér 41
Gyôrvár 50 Ostffyasszonyfa 65 Vép 136
Hegyfalu 73 Oszkó 50 Verica-Ritkarovica,
Hegyhátszentjakab 42 Pankasz 42 Virica-Ritkarovca 35
Hegyhátszentpéter 50 Pápoc 63 Zsennye 18
Hegyhátszentmárton 22 Peresznye 95
Hodos 38 Pernau 134
Horvátzsidány Hrvatski Zidan 95 Petômihályfa 50
Hosszúpereszteg 54 Pornóapáti 134
Ikervár 17 Prisika 95
Ivánc 22 Rábagyarmat 23
Ják 132 Rábahídvég 19
Jánosháza 55 Rábapaty 17
Kapornak 39 Rátót 23
Káld 57 Rechnitz, Rohunac 110
Kám 53 Répcelak 71
Karakó 56 Répceszentgyögy 74

185
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

Az üzletházban kényelmes bevásárlási lehetôséget biztosít

a harminc különbözô árukörrel mûködô bolt.
Diszkontáron vásárolható élelmiszer, vegyi áru, hús- és hentesáru.
Igényes kisüzletek kínálják zöldség-gyümölcs, ruházat, cipô, mûszaki áruk
és gyógynövények árukörét. Ajándékozási lehetôség és valutaváltás is biztosított.

186